Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-23 / 251. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A kormány politikája — a dolgozó nép politikája! Éljen népköztársaságunk kormánya! Éljen a dolgozó nép és a kormány egysége! A MAGYAR DOlGOl lók PÄ RÍJA MEGYEI f >ÁR* rBizoTTs ÄGÄM 1^/l^PjA 1 XI, évfolyam, 251. szám. AftÁ 50 FILLER ammmm . * Szombat, 1954. október 23. Kommunista helytállás, példamutatás a gazdasági élet Pártunk Központi Vezetőségének múlt év júniusában és az azóta eltelt ötnegyed év alatt hozott számos határozatainak megvalósításán megyénk dolgozói is eredményesen dolgoztak. Az ország szeme a mezőgazdaság felé forduít — de a falu felé nyúlt az ország segítő keze is. Javult a mezőgazdaság — elsősorban a szocialista szektorok —■ gépi ellátottsága, több műtrágyát, mezőgazdasági kisgépet és egyéb, a mezőgazdasági termelés növeléséhez szükséges munkaeszközt és növényvédőszert kapott a falu. Csökkent a beadás mértéke — nőtt a parasztság termelési kedve. Megyeszerle alakultak termelési bizottságok, amelyek felszínre hozták a parasztság alkotó kezdeményezéseit, közkinccsé tették az arany- és ezüstkalászos gazdák sokéves, gazdag termelési tapasztalatait. A párt és a kormány hathatós segítsége nyomán újra becsessé vált a gazdálkodás, gyomok helyeit ismét kultúrnövényeket termettek a korábbi tartalékterületek. A paraszti termelés biztonságának megszilárdítása, a földművelő népnek a termelés növelésében való érdekeltsége dús gyümölcsöt ígér: a nemrégiben megjelent kenyérgabonatermelési határozat a megye termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztjainak osztatlan örömét és egyetértését váltotta ki. Csaknem minden tsz, minden község — látva, hogy érdemes és kifizetődő több kenyérnekvalót termelni — nagyobb területet vet be, gondosan megművelt földbe teszi az őszi búzát és a rozsot. A ráksi Uj Élet tsz tagjai 10 holddal több búzát vetnek, a homokszentgyörgyi gazdák pedig 50 holddal túlteljesítik kenyérgabonavetési tervüket. Javulás mutatkozik az állami fegyelemben is. Ma már nem egyedülálló a szuloki népfront-bizottságnak az a kezdeményesése, amelynek célját ez a jelszó fejezi ki: »Tiszta lappal, adósság nélkül kezdjük meg az új évet!« A biztonságos gazdálkodás, a földek jobb megművelése több terményt, több jövedelmet, jobb megélhetést hozott a falvak népének. A falusi lakosság életszínvonalának emelkedését mutatja — többek között — az egyes földművesszövetkezetek áruforgalmának növekedése. Karádon pl. ebben az évben 30 százalékkal több árut vásároltak a dolgozók, mint a múlt év hasonló időszakában. Ha csak azt vesszük figyelembe, hogy az idén 59 kerékpárt, 71 rádiót, 1 motorkerékpárt, 101 zománcozott tűzhelyet adtak el a községben — lényegesen többet, mint tavaly — már ez is meggyőzően mutatta a karádialc vásárlóerejének növekedését. Az új szakasz politikájának szellemében járt el a Kaposvári Finommechanikai Vállalat, amikor már a múlt évben hozzákezdett a közszükségleti cikkek gyártásához. Ugyancsak helyesen cselekedett a Vaskombinát, amikor megkezdte a mezőgazdasági kisgépek — répavágók stb, gyártását. Mindkét űzőmnek ezek az új termelvényei jelentősen hozzájárultak a fogyasztók ilyenirányú igényeinek kielégítéséhez. Ezek a kezdeti eredmények biztatóak-, elérésükért dicséret és elismerés illeti meg hősi munkásosztályunkat, dolgoskezü parasztságunkat. De sokkal továbbra juthattunk volna, ha párt- és gazdasági vezetőink teljes szívvel küzdöttek volna a nép fel- emelkedéséért — s ami ennek előfeltétele: az olcsóbb, jobb minőségű és nagyobb mennyiségű mezőgazda- sági és ipari termékek előállításáért. Sehogy sem egyeztethető össze, sőt: szöges ellentétben áll a júniusi politikával az a hanyagság, nemtörődömség, közöny és bűnös felelőtlenség, ami pl. a kaposvári állami gazdaság vezetőiben megnyilvánult. Budai igazgató és Manninger főag- ronómus hibájából — ahogy a Megyei Pártaktíva is megállapította — hihetetlenül nagy károk származtak a népgazdaság számára. Több mint 150 hold bevetett föld a kellő gondomínden területén zás és a vetemények ápolása hiányában nem hozott termést. Takarmányuk jelentős része is veszendőbe ment, így az állatok eltartása is nehézségekbe ütközik, az állatállomány növelésére pedig gondolni sem lehet, éppen a gondatlanságból eredő takarmányhiány miatt. Mi ez, ha nem merénylet á dolgozó nép életszínvonal emelése ellen? A népgazdaság érdeke, de a becsületes emberek igazságérzete is megköveteli, hogy a nép j hatalma vasököllel sújtson le a közvagyon ilyen gondatlan kezelőire. Fékezi a jólét megteremtésének útján való előrehaladásunkat egyes üzemek túlzott centralizációja, a helyi gazdasági vezetők önállóságának elvétele. A Balatoni Hajózási Vállalat siófoki kirendeltségének vezetője, Hanyecz Dezső elvtárs helybeli magánkisiparossal akarta megjavíttatni teherautójuk gumiját, de a központ anyagosztályvezetőjének, Ráczné elvtársnőnek megtiltására ezt nem tehette meg. így a saját tehergépkocsi helyett idegen fuvarosokkal kellett behordatni a szenet, ami a gumijavításért járó összegnek mintegy hatszorosába került. 250 forintot nem lehetett a gumijavításért kifizetni — de 1600 forintot a szállításért minden kifogás nélkül kifizethettek. Ideje lenne az ilyen rendelkezéseket úgy megváltoztatni, hogy abból az államnak, a népnek ne kára, hanem haszna származzon. íme, néhány kiragadott példa, de ezek is rávilágítanak, miért topogunk egyhelyben, vagy miért haladunk lassan a jólét párfmutatta útján. De olyan hibák esek, amelyeket a kommunisták elnézhetnek, amelyeket nem lehet elkerülni? Nem, ezek az akadályok útunkból elháríthatok, s el is kell őket hárítanunk. Fel kell számolnunk minden olyan ellenszegülést, amely a mezőgazdaság felvirágoztatását, a paraszti termelés eredményességét keresztezi. Fokozott anyagi támogatást kell nyújtanunk az egyéni gazdáknak növénytermelésük színvonala, állattenyésztésük hozama emeléséhez. Különös figyelmet kell szentelnünk a mezőgazdaság szocialista szektorainak, az állami gazdaságok és tsz-ek megszilárdítására, minden lehetőséget meg kell adnunk ahhoz, hogy ezek vonzóvá váljanak az egyénileg dolgozó parasztok számára. Ipari üzemeinkben úgy kell növelnünk a termelést, hogy az segítse a mezőgazdaságot, elégítse ki a fogyasztók igényeit. A munkaidő gazdaságos kihasználása, az anyaggal való fokozott takarékosság. az önköltség csökkentése, a termelékenység növelése — az ipar előrejutásának útja, A KV új határozatának célja világos és lelkesítő: egész népünk jobblétének megteremtése. Hogy ez a határozat valósággá váljék, nem elegendő csupán feladatainkat tudomásul vennünk. E célkitűzés a munkás- osztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség — a nemzet haladó erőinek legszilárdabb összefogásával és áldozatos munkájával érhető el. Ha valaha időszerű volt, ma kétszeresen időszerű a jelszó: »Kommunisták az élre — kommunisták a tömegek közé!« Elsősorban a párttagoktól várjuk el, hogy megismerjék a KV új határozatát, s világosan lássák pártunk gazdaságpolitikáját, de tőlük várjuk azt is, hogy a határozat megvalósításáért fndított harc élvonalában haladjanak, Jusson felszínre a kommunistákban szunnyadó alkotó kezdeményezés, nyilvánuljon meg a kommunista helytállás és példamutatás a gazdasági élet minden területén, tolmácsolja minden kommunista a párt szavát a tömegekhez, váljék minden párttag a pártonkí- yiiiiek nevelőjévé, felvilágosítójává, mozgósítójává, vezetőjévé. A mindennapi munkahőstetíekkel, magyarázó szóval vezessék kommunistáink a dolgozó népet tovább a múlt év júniusában megkezdett úton — a jólét, a boldog élet megteremtésének útján! sietnünk kell a kenyérgabona vetéssel! Október vége felé járunk, hama- j rosan lejár a búza vetésének a ha- j tárideje is. A gondos gazda idejében földbe tette a' ma^ot, hogy jövőre dús termést arathasson. Megyénkben sok helyen befejezték már a búza vetését. Vannak azonban olyan községeink is, aholj lemaradás mutatkozik a vetésterv teljesítésében. Késlekedésre pedig i nincs idő. Minden gazda gondoljon arra, hogyha késlekedik, holdanként 2—3 mázsával kevesebbet takarít be a jövő nyáron és ezzel saját magát, de a dolgozó államát is megkárosítja. Megkérdeztünk három községi tanácsvezetőt, hogyan állnak a vetésterv teljesítésével: A következő válaszokat kaptuk: Gombos István balatonszárszói tanácselnök: Többen is vetnének búzát, ha kicserélnék vetőmagjukat A községben jól megy a vetés, dicséretet érdemelnek a szárszói gazdák. A rozs vetését befejezték, az ősziárpa is a földben van már. A búza vetése 90 százalékos, ha az idő kedvez, két nap. alatt befejezik azt is. A gazdák többsége tudja, hogy érdemes több kenyér- gabonát termelni, mert ezzel az államnak is, de saját maguknak is hasznot hajtanak. Lakos Imre például 1200 négyszögöllel vetett több búzát, mint tervezte. Többen vannak, akik szívesen vetnének még búzát, de csak rozsvetőmagjuk' van. Ezek a gazdák kérik járási tanács vezetőit, ha lehetséges, cseréljék ki rozsvetőmagjúkat búzára, hogy növelni tudják búza- vetésterületüket. Horváth Sándor kisgyaláni tanácstitkár: Sok az egér — azért nem megy a vetés Nálunk bizony nem a legjobban megy a vetés. A gazdák azért nem vetnek, mert annyi az egér a határban, hogy mind kieszik a gabonát a földből. Az irtószert már régen megrendeltük, sajnos még mindig nem érkezett meg. A Műtrágya Értékesítő Vállalat nem törődik azzal, hogy időben kiküldi e a mérget, s így hátráltatja a vetést. Búzavetéstervünk 370 hold, ezzel szemben 280 holdat, a 70 hold rozselőirányzatból 29 holdat vetettek el dolgozó parasztjaink. Egyedül az ősziárpavetéstervet teljesítettük 100 százalékra. Reméljük, a vegyszer rövidesen megérkezik és akkor azonnal kezdjék meg a gazdák a egerek irtását, ezzel párhuzamosan a vetést is, hogy október 31-re Kisgyalán is teljesíteni tudja vetéstervét. Lénárd Ferencné jákói tanácselnök: Mindent- megteszünk, A község búzavetésterve 246 hold, ebből elvetettünk 170 holdat. Még csaknem hetven hold van vissza. Mindent megteszünk, hogy a gazdákat felvilágosítsuk: a késlekedés 2—3 mázsa terméscsökkenést jelent az aratásnál. A késlekedők elé példának állítjuk Kole- szár István, Király György és Molnár János dolgozó parasztokat, hogy időben elvessünk akik összes gabonájukat már elvetették. * * * De erre nemcsak Jákóban van szükség, hanem csaknem minden községben. Még mindig nem halad a vetés kielégítő ütemben megyénkben. Sietni kell a kenyérgabona vetésével, mert minden nap késlekedés jövőre mázsákban kifejezhető károkat okozhat. 50 holddal több kenyérgabonát vetnek a homokszentgyörgyi gazdák A Megyei Pártaktíva ülésén elhangzott beszámoló és hozzászólások félreérthetetlenül megmutatták, hogy a mezőgazdasági dolgozóknak mit kell tenniük népünk életszínivonala további emelése végett. Az aktívaülés kiadta a jelszót: „Legkésőbb október 25-ig vessünk el minden búzát, teljesítsük túl a minisztertanács által a megyére megadott tervet'“. Erre a homokszentgyörgyi gazdák tettekkel válaszolnak. A község termelési bizottságának tagjai megtárgyalták, hogy az új rendelet értelmében milyen előnyökkel jár a kenyérgabonatermelés növelése, s úgy határoztak, hogy 50 hold kenyérgabonát vetnek el október 25-ig terven felül. Október 18- ig a község búzából 90, rozsból pedig 75 százalékra teljesítette vetési tervét. Pedig a,rozsnak már hetekkel ezelőtt földbe kellett volna kerülnie, s a búza vetése sem tűr halasztást. Most a termelési bizottsági tagok 10—10 gazdát felkeresnek otthon és a mezei munka közben, s megmagyarázzák nekik, hogy az időbeni vetés több termést jelent. A termelési bizottságnak ehhez a minden elismerést megillető kezdeményezéséhez adjon segítséget a községi pártszervezet: a népnevelők most a vetést szorgalmazzák! A termelési bizottság|i tagok jól tudják, hogy a legmeggyőzőbb agitációs érv a személyes példamutatás. Ezért vállalta Lukács Sándor '18 holdas és ifj. Rinysjá József 10 holdas gazda, hogy szántóterülete felét kenyérgabonával veti be. Kiss József 6 holdas, Vörös János 20 holdas és Ivkovics Pál 9 holdas dolgozó parasztok — akik szintén tagjai a bizottságnak—1 holddal több kenyérgabonát vetnek, el, mint az eredeti vetéstervük előírja. A homokszentgyörgyi termelési bizottság tagjainak a nagyobb darab fényárért meghirdetett harca — amelyre a barcsi járás minden községét versenyre hívták — méltó válasz a pártaktíva szavára. Kifejezi azt, hogy a homokszentgyörgyiek helyeslik az új szakasz politikáját és tevőlegesen résztvesznek annak célkitűzései valóraváltásában. Október 24-én, vasárnap délelőtt 10 órakor szerkesztőségünk sajtóankétoí tart Siófokon. Áz ankét célja, hogy az olvasók minél közelebb kerüljenek a párt lapjához, lapunk munkatársai pedig az olvasókhoz. Ezen az összejövetelen az olvasóknak alkalma nyílik arra, hogy közvetlenül beszélgethessenek lapunk munkatársaival és elmondhassák véleményüket, javaslataikat a Somogyi Néplap munkájáról. Az eddig megtartott sajtóankétokon számos értékes javaslat született az olvasók részéről. Reméljük, hogy a siófoki an- kéttal is gazdagabbak leszünk és sok segítséget kapunk majd olvasóinktól. Kérjük a siófoki járás dolgozóit, hogy minél többen vegyenek részt ankétünkön, mond« ják el kívánságaikat a lappal kapcsolatosan. Mondják el, hogy mit hiányolnak lapunkban, mit szeretnének olvasni, mire kíváncsiak. Minden dolgozót szeretettel vár a SZERKESZTŐSÉG. Mseiden ersjülskaä harcoljanak gépállomásaink az őszi terv teljesítéséért Gépállomásaink munkája az utolsó 10 napban javult. Több mint 18.500 normálholdnyi területet műveltek meg. Ez a javulás azonban még nem kielégítő. Gépállomásainknak fokozniuk kell teljesítményüket. Még négy dekád van vissza az őszi kampányban.; Ha a teljesítményt nem növelik, az őszi tervet csak 70—75 százalékra tudják teljesíteni. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a gépállomások többsége sokszáz normálhold munkával maradt adós a tavaszi és nyári tervteljesítésben. Minden gépállomás használja ki a kedvező időjárást, a két műszak lehetőségét és minden erejével harcoljon az őszi, egyúttal éves tervének teljesítéséért. Ne feledkezzenek meg a minőségről sem, mert az idejében, jó minőségben végzett munka a jövő évi jó termés biztos alapja. Gépállomásaink közül az őszi munkában továbbra is első a háromfai gépállomás 60.7 százalékos 'teljesítéssel, második a segesdi gépállomás, amely 0.3 százalékkal előzte meg a csurgóit. Az utolsó értékeléstől számítva tehát az elsőknél a sorrend jelentősen nem változott. Sajnos nem változott az utolsóknál sem. A kaposvári gépállomás változatlanul az utolsó; majd Tab és Fonó következik. Kaposvár és Fonó még a 10 nap megyei átlagát, a 9.1 százalékos emelkedést sem érte el. Az őszi vetések elvégzését a gépállomások jelentősen hátráltatják. Vetőszántási tervüket eddig csak 55.1 százalékra teljesítették. Egyedül a ladi gépállomás az, amely már 102 százalékban végzett vetés alá szántást. Nagy a lemaradás a nagybajomi, tabi és a kaposvári gépállomásnál. A gépállomások igazgatói, agronómusai kövessenek el mindent az őszi vetések meggyorsítására. Nem javult semmit a munka a silózás területén. Vonja már felelősségre; a Mező- gazdasági Igazgatóság a tapsonyi,- nagybajomi, nagyatádi, mernyei, iharosberényi, háromfai, segesdi gépállomáson azokat, akik miatt a gépállomás a silózási tervet még 10 százalékra sem teljesítette.
