Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-21 / 249. szám

Virágzó mezőgazdaság a nép jólét alapja. Éljen a dolgozó parasztság! Jelölőgyűiés Zselickislakon, Nyúl Mihályéknál Z örögve megérkeztek a sze­kerek sárguló kukoricacsö­vekkel megrakva a határból. S ahogy ráhullott az este Zselickis- lakra, mintha lakodalomba mentek volna, fényes csizmával, asszonyos­tul nyolc ház lakói szállingóztak Nyúl Mihályék kivilágított háza felé. Mind meghívottak voltak. Napokkal előbb már ott jártak ná­luk a népfront-bizottság tagjai, s késő estébe nyúlt a beszélgetés, először csak a kukoricatermésről, aztán hogy milyen ember is lenne a legmegfelelőbb, hogy az ő kör­zetüket, azt a nyolc házat képvi­selje a tanácsban. Kedden már a többi körzet lakói elejtettek egy- egy szót arról, hogy arra feléjük milyen parázs vita volt a jelölő­gyűlésen, aztán arról, hogy Simon György és Papp József biztosan nem hoz szégyent választóira majd a tanácsban. Huszonhármán kerestek magúid­nak ülőhelyet ezen az estén Nyúl Mihály házában. A huszonöt vá­lasztó közül csak kettő maradt ott­hon, azok is csak azért, mert az ágyat nyomták. Beszélték, hogy még így is el akartak jönni, de az asszony csak visszanyomta őket az ágyba — ha betegek, maradja­nak, s feküdjenek, majd beszámol­nak ők, hogy mit is hallottak. Nyúl Mihály, mint olyan gazda, aki szívesen egyezett bele, hogy az ő házában legyen a jelölőgyű­lés, barátságosan invitálta vendé­geit. Mint egy család, összeültek, hogy a maguk ügyét hányj ák-ves- sék meg, a maguk emberét jelöl­jék. De azért először meghallgat­ták, fülelve minden szavára,* He- mec József igazgatót, aki — ahogy az asszonyok még most is emlege­tik — de a szívük szerint beszélt. Úgy volt bizony, ügyes-bajos dol­gaikkal , mehettek a múltban Si­moniéra, hajlonghattak a jegyző úr előtt. Erről mindannyian be­szélni tudnának, s beszélnek is a gyerekeknek, akik szerencsére jobb csillagzat alatt, jó világra szü­lettek már. H uszonhárom ember bóloga­tott, helyeselt, amikor négy év eredményeiről esett szó, a ta­nács munkájáról, az elnökről, aki azelőtt maga is parasztgyerek volt, meg a többi tanácstagról, vé­reikről. — Aztán, hogy a népfront mit jelent? Először nem értették, azt hitték egy hónappal ezelőtt, hogy valami új párt. De most riiár, amikor a helyi bizottság is meg­alakult, s programmjába vette azt is, hogy Zselickislakot állatte­nyésztő községgé teszik, figyelik munkáját, segítik is. Ma este is azért jöttek össze, de főként, hogy jelöljék a maguk emberét. Nyúl Mihály és családja is fi­gyelve ült. De a meglepetés még csak ezután érte. Egyszer csak felállt Stilt György, s egyszerű, keresetlen szavakkal mondta: „Én, ennek a nyolc háznak, a mi körze­tünknek nevében Nyúl Mihály gazdatársamat javaslom, hogy ta­nácstagjelöltté válasszuk. így ha­tároztunk, mert rászolgált, mindig büszkék voltunk rá. . Megpirul az ember arca, ha sze­mébe dicsérik, hát még ennyi ember előtt. Belepirul Nyúl Mi­hály is, amikor hallja sorba az in­doklást: mindig első volt a mun­kában, a beadással sem' késleke­dett, adójával soha sem maradt el, készségesen adott mindenkinek tanácsot; ott a helye tehát a ta­nácstagok között. Még ha csak Stilt György beszélt volna, de jöttek a többiek, még az asszonyok közül is dicsérték. Szépen, rend­jére négyen szólaltak fel egymás­után. Hát ez igazán meglepetés volt, a körzet meglepetése. Hiába feszengett, szerénykedett a házi­gazda, csak szólásra kellett emel­kednie, amikor már mindenki el­mondta a véleményét. Vakarta fejét; bizony ezek a nyelves asz- szonyok ^még a keresztvizet is le­szedték volna most róla. De rosz- szat, olyant, amiért nem felelt volna meg e nagy megtiszteltetés­re, senki sem mondhatott rá. Az 56 éves ember, a nagyapa felállt s érezte, hogy valami köszö- nömöt kellene mondani, hogy úgy kellene beszélnie, hogy még job­ban bízzanak benne. S úgy is be­szélt. Úgy mondta el, hogy meg­ígéri, nem lesz méltatlan a jelö­lésre, dolgozni fog, hogy a célok, mindnyájuk célja és akarata érvé­nyesüljön, hogy a tanács még job­ban az övék is legyen. Í gy történt, Zselickislakon ezzel a jelölőgyűléssel, a tizenkettedikkel méltóképpen fe­jeződött be a tanácstagok jelölése. S Zselickislak 12 körzete, köztük Nyúl Mihályé is, bizakodva te­kinthet jelöltjei munkája elé. . . A Megyei Pártaktíva tanácskozása után A Megyei Pártaktíva beszámoló­ja keményen bírálta a Városi Pártbizottságot azok miatt a hiá­nyosságok miatt, amelyek a város üzemeiben tapasztalhatók. A Vá­rosi Pártbizottság a bírálat nyo­mán azonnal intézkedett, hogy megszüntessék a hiányosságokat. Elégtételt kapott Lengyel János A kaposvári állami gazdaságban súlyos mulasztásokat követtek el a vezetők, óriási károkat okoztak hanyagságukkal népgazdaságunk­nak. A nagyaktíva részvevői fel­háborodással hallgatták azokat a mulasztásokat, amelyeket a gazda­ság vezetői elkövettek és azt, hogy Lengyel Jánost, aki jelezte a párt­nak a gazdaságban elkövetett mu­lasztásokat, elbocsátották állásá­ból. A Városi Pártbizottság intéz­kedett. hogy Lengyel Jánost visz- szavegvék állásába, egyben Budai igazgató ‘és a többi vezetők ellen a fegyelmi eljárást megin­dította. Ugyanakkor az ügyészség is megindítja az eljárást a nép­gazdaság megkárosítói ellen. Lakás céljára adták át a Városi Pártbizottság épületét Az irodák összevonásában elő­ször a Megyei és Városi Párt-vég- rehajtóbizottságok mutattak pél­dát, amikor a Városi Pártbizott­ság által elfoglalt épületet lakás céljára adták át. A Városi Párt­bizottság a Megyei Pártbizottság épületébe költözött. Intézkedett a Megyei Test­nevelési Sportbizottság a sportfelszerelések használatáról A pártaktíva tanácskozása nyo­mán az MTSB intézkedett, hogy a sportkörök vezetői ne engedjék meg, hogy a sportolók munkaru­hának használják a melegítőket,' sportfelszereléseket. Meghatározta,' hogy a sportegyesületek kizárólag csak edzések és versenyek alkal­mával használják a sportfelszere­léseket. Nem történt még intézkedés a Nagymalomban és a Mélyépítő Vállalatnál A megyei aktíva beszámolója bírálta a Somogvmegyei Malom­ipari Egyesülést, hogy a termelő munkát végző dolgozókhoz viszo­nyítva magas az alkalmazottak létszáma. Az egyesülés vezetői is megállapították ezt, egyet is ér­tenek a beszámoló bírálatával,- csak intézkedéseket nem tettek még. A Kaposvári 3. sz. Mélyépítő Vállalatnál is súlyos hiányosságo­kat tárt fel az aktíva, de még itt sem történt különösebb intéz­kedés. A felsőbb szervek sokat várnak a kommunista aktívától,- melyet október 26-án tartanak a vállalatnál. Ismerjük meg megyénket NAGYBERKI A KAPOS-FOLYÓ északi part- ján, a Kaposvár—Dombóvár közötti vasútvonal mellett fekszik Nagyberki község, az enyhén dél felé lejtő domb oldalában. Ide hú­zódott a ne h íny száz évvel ezelőtti Kapós-menti mocsaras, lápos, ingo­ványos berek miatt. Nevét is a vize­nyős területtől vette. A települést valamikor Berek-nek hívták, majd Bereki s Berki lett. A község határában, a Kapos déli •oldalán emelkedik Szalacska-hegy, mely nemcsak jó boráról, hanem tör­ténetéről is híres. Szalacska törté­nete jóval a honfoglalás előtti időre nyúlik vissza. A kaposmenti járhatatlan völgy mellett kiemelkedő magaslat kiváló letelepedési alkalom volt az ősember számára. A végnélküli hatalmas er­dők, a vízben s vizi állatokban bő­velkedő völgy bőséges táplálékot biz­tosított. A magaslatról messze vi­dékre nyílt kilátás, a közeledő ellen­séget idejében észre lehetett venni s mozdulatait szemmeltartani. A ta­lált kőkorszakbeli leletek bizonyítják az ősember létét ezen a területen. A bronzkori ember földvárat is épí­tett Szalacska magaslatán. 2500 ÉVVEL EZELŐTT új ven­“ dégek érkeztek. A Galliából keletre és délkeletre húzódó kelták új haza keresésére indultak. Ván­dorlásuk folyamán Dunántúlra is el­jutnak és a Kapos vize mentén meg­szállják az őstelepeket. Szalacska régtől fogva lakott telepét is elfog­lalják. A hely kiváló fekvése miatt Itt rendezik be fővárosukat, Sza­lacska az egész dunántúli keltaság központja lett, itt székelt az egyik legnépesebb kelta törzs fejedelme. A kelták viszonylag magas mű­veltséggel rendelkeztek. Ismerték a bronzedények művészi elkészítésé­nek módját, sőt a pénzverést is. Ök indították meg nálunk a vaskort. Eszközeik, fegyvereik, szerszámjaik a kovácsmesterság magas színvona­láról tanúskodnak. A kelták cserekereskedelmet is folytattak az etruszkokkal. Az élel­mes etruszkok kezdetleges, kisebb hajókon, a Kapos mainál nagyobb kiterjedésű vizén szállították árui­kat a szalacskai fővárosba. A szalacskai keltaság annyi emlé­két hagyta ránk 500 éves. uralmá­nak, amelyet egyetlen más őskori te­lep lakói sem Magyarországon. A sümegi Darnay-múzeum Szálacská­ról származó kincsei több termet töl­töttek meg. Köztük volt a pénzverő­műhely 400 darabból álló teljes fel­szerelése is. Sajnos a kincs legna­gyobb része 1944-ben megsemmisült. A hírhedt Szálasi-féle uralom vago­nokba rakatta a sok kincset, hogy nyugatra szállítsa és egy légitáma­dás alkalmával Zalaegerszegnél ta­lálat érte a vagont. Jelenleg főleg a kaposvári múzeumban vannak érté­kes leletek. C2ALACSKA nevezetes telepét ^ a római hódítás döntötte romba 1900—2000 évvel ezelőtt. A rómaiak fő útja is a Kapos vize volt. Természetesen mindenekelőtt Sza­lacska földvárát igázt.ák le, feldúl­ták a fővárost, de felismerve a te­lepülés helyzeti kiválóságát, újra megerősítették. A rómaiak magas­fokú kultúrájáról a szintén sok le­let tesz tanúbizonyságot. A nagyobb mennyiségű arany- és ezüstlelet fej­lett iparról tanúskodik. A rómaiakat a népvándorlás ha­talmas méretű fergetegei seperték el Szalacska környékéről. Rövid ideig a jazigok, majd a hunok, osztrogó- tok, svévek, longobardok, avarok uralták ezt a területet. Az avarok uralkodása idején szivárognak be a szlávok, akiket a honfoglaló magya­rok gyűrnek magük alá 898 táján. Ezzel a magyar nép megkezdte év­ezredes törtéheimének felépítését. Szalacska — mint fő település — megszűnt létezni, földvárát és magas kultúráját elpusztította) a népván­dorlás, a sokszori uralomváltás vi­hara. IVAGYBERKI magyar történe- téről a régi időkből keveset tudunk. Először 1229-ben találkozunk »Berki« nevével, amely akkor a szé­kesfehérvári káptalan birtoka. Mi­vel közel fekszik a megyehatárhoz, egyszer Tolnához, másszor Somogy- hoz tartozott. A tatárokról csak a hagyomány emlékezik meg. Szalacska környékén a határ egyik útját, mely egy vad- regényes, mély völgyet hidal át, Sap­ka-töltésnek nevezik. A hagyomány szerint a mintegy 120 méter hosszú töltést a tatárok sapkájukban hord­ták össze, hogy átvonulhassanak az ingoványos völgyön. A töltés való­színűleg a törökök műve. A törökök 1555-ben szálljak meg Nagyberkit és a koppányi szandzsák­hoz osztják be. A kíméletlen ura­lom, a kétfelé adózás nagy nyomor­ba dönti a lakosságot s egymásután pusztulnak el a somogyi községek. Nagyberki már 1561-ben, hat évvel a török uralom kezdete után teljesen elpusztul, azután csak Szalacska megmaradt települései szerepelnek az összeírásokban. 1573-ban- mind­össze 3 házat írnak össze a török adószedők. Az 1600-as években világi földesúr kezére kerül a község. Egymást vált­ják a Madarász, Jankovicb, Niczky, Smidegg-család tagjai s mindegyik azon igyekszik, hogy minél többet • kisajtoljon a földből, a jobbágyok­ból. A törökök után gyors iramban fejlődik a község. II. Lipót király mezővárosi rangra emelte. 1793-ban országos vásár megtartására kap en­gedélyt. E kiváltságos helyzetének emlékeként maradt fenn az Újváros- utca elnevezés és a kastéllyal egy­idős beszálló vendéglő, amely ma a íoldfnűvesszövetkezet kezelésében van. A kastély egyrészét 4754-ben építették, most műemlék. A beszálló vendéglő előtt egy Mária-szobor áll, I István és László királyok, alakjá­val. melyet 1601-ben állítottak fel, barokk stílusban. A JÖZSEF CSÁSZÁR korabeli térképek és a régi leírások alapján érdekes megemlíteni, hogy még 150—200 évvel ezelőtt .is úgy­szólván járhatatlan berek volt. a Kapós völgye. A berkek » ... rókák és farkasok menedékhelyei voltak. A XIX. század elején a folyót 8 ma­lomgát rekesztette el, minek hatása folytán a völgy úszóláppá alakult át...« 1824-ben ezt írják: »... itt neveze­tes rákhalászás vagyon és a fogott rákok nagy számban kotsikon Béts- be, Potsor.yba és Pestre elhordat- nak ...« Az első szabályozási 'kísérleteket még Mária Terézia rendeletére, maid később az Eszterházy hercegi uradalmak hajtották végre, idegen mérnökkel. Az abbamaradt kísérle­tezés után a hírneves Beszédes Jó­zsef mérnök, Széchenyi István egyik legderekabb munkatársának tervei alapján, az időközben megalakult »Kaposvizet Levezető Társulat« 1820 —35. években nagyjában elvégezték a folyószabályozási munkákat. Át­vágták a malomgátakat és a folyó medrét kiásatták. A Z 1848-AS nagy forradalmi mozgalmak Nagyberki dol­gozó .népére is hatással voltak. A jobbágyok kiegyenesítették kaszáju­kat és az ellenség ellen vonultak. Nagyberki ura: Niczky György ugyancsak résztvet.t a szabadság- harcban: a Honvédelmi Bizottmány 1848 december 23-án a népfelkelés gyalogsági vezéréül választja meg. Éppen ezért a világosi fegyverletétel után elveszti birtokait. Nagyberkit Vigyázó Sándor kapja jutalmul, aki mint »muszka-vezető« tett nagy szolgálatot a császárnak. Az 1848 utáhi időben a parasztság helyzete egyre súlyosbodott. Az 1905- ben Hácsról megindult agrárszocia­lista mozgalmak föllelkesítették a nagyberki parasztságot is. Június 19-én Nagyberkiben is — Vigyázó Sándor birtokán — megkezdődött a munkás- és cselédsztrájk. Az akkori főszolgabíró Nagyberkiben elzáiratta az aratómunkások vezetőit és az ide­gen kisegítő munkások védelmére katonaságot rendelt ki a községbe. [ Azonban a sztrájk továbbterjedt és Nagyberkiben is nagyon izgatott ma­radt a hangulat, A nép 1848 folyta­tását és befejezését várta,, az urak birtokának felosztását és íurkósbol- tal a kezükben énekelték: Nem ismerünk henye rangot, Ágas'-bogas koronát, Szerszámot a napíopóknak; Kaszát, kapát, boronát! Legyen kérges annak is a tenyere, Aki miatt nincs a népnek kenyere. Megdöbbentő a cselédség anyagi helyzete ebben az időben. A nős cse­lédek évi bére 434 korona, a nőtle­neké 323, a nőké 278. Népes csalá­dok egy szobában laknak, közös konyhán főznek. A cselédlakásokhoz nincs árnyékszék. Az is előfordul, hogy 2 család lakik egy 25 négyzet- méteres alapterületű szobában. Az aratómunkások l/ll-ed részért arat­nak és ehhez még a learatott terü­let kétszeresét kell kaszálnia ingyen a takarmányföldön. Az agrárszocialista mozgalmak nem vezettek eredményre. Elfojtotta őket a katonaságot felhasználó úri reakció. Ezután már csak kivándo­rolni, vagy tovább nyomorogni le­hetett. Mindkét lehetőségnek volt követője Nagyberkiben is. J919-BEN ismét megpróbáltak helyzetükön változtatni a nagyberki dolgozók. Nem sikerült. Alig hogy fellélekzettek, máris új elnyomás, a Horthy-rendszer bék­lyója nehezedett rájuk. Folytatódott tovább a cselédsors, a napszámosélet keserű kenyere. A parasztság nyomoráról megdöb­bentően tanúskodik a halotti anya- könyv, A gyermekhalandóság 40—50 százalékos. Az 1—2—4 napos csecse­mők elhalálozásának oka: veleszüle­tett gyengeség. A néhányhónaposak- nál: szamárhurut. A felnőtteknél: tüdőgümőkór. Érdekes megfigyelni a község la­kóinak felszabadulás előtti vagyoni megoszlását: földnélküli 1—5 holdig 5—15 holdig 15—25 holdig 25-nél több 121 család 46 család 87 család 12 család 3 család 17 ZEN AZ ÁLDATLAN ÄLLA­FOTON segített 1944 decem­ber 2, Nagyberki község felszabadu­lásának napja. A felszabadulás után 1769 kát. hold földet osztottak ki 193 család között. Ezzel örökre megszűnt a földnélküliség, a robot, a nyomor, megkezdődött Nagyberki lakosságá­nak boldog, a gazdagodás felé haladó élete. A három-, majd az ötéves terv hatalmas változást eredményezett a községben. Három termelőszövetke­zet alakult. A Becsület és a Győző tsz öntözéses kertészetet létesített a Kapós-völgyében, a régi használat­lan, ingoványos terület helyén, 25 ■kh-on. A tsz-ekben hatalmas mé­retben fejlődött az állattenyésztés. Évente 10—15 tenyészbikát, 35—40 tenyészkant szállítanak, ami nagy­mértékben emeli jövedelmüket. A felszabadulás óta 31 új ház épült államkölcsönnel. A tanács ed-* dig mintegy 60 csecsemőkelengye- utalványt adott ki. Kisberkiben új iskola és tanítói lakás épült. Nagy­berkiben a 2 tanerős iskola helyett most 6 tanulócsoportban tanítják a jövő nemzedékét. 130.000 forintos ál­lami támogatással új . kultúrház épült 1952-ben. Úgyszólván minden háznál van kerékpár, minden har­madik háznál rádió, s 15 motorke­rékpár gyorsítja meg a dolgozók közlekedését. A dolgozók megnövekédett jólété-? re utal az a tény, hogy a szövetke­zeti bolt forgalma állandóan emel­kedik. A múltban! átlagosan havi 20.000 forintos forgalommal szemben az idén átlag 80.000 forint a havi forgalom. A községnek 1945 előtt sem számottevő könyvtára, sem mo­zija nem volt. Ma 527 kötetes könyv­tára, mozihelyisége van. Mindez azt hirdeti, hogy a mi ha­zánk a dolgozók hazája, minden, ami történik, a nép érdekeiért van. Az eddigi eredmények is hatalma­sak. FfcE MÉG NAGYOBB FEJLO- BÉST ÍGÉR Nagyberki köz­ség Hazafias Népfront-bizottságának programmja és általában a jövő. Milyen megvalósítandó feladato­kat tűz maga elé a Hazafias Nép­front? 1. A kastély épületének átalakítá­sa 8 tantermes iskolának, ezenkívül rajzterem, tornaterem és szakköri helyiségek létesítése. Az iskolában képzőművészeti szakkört indítanak be. A kastély körüli parkot bekerí­tik, rendbe'hozzák. 2. 25 főből álló mezőgazdasági szakkört létesítenek a mezőgazdasá­gi párt- és kormányhatározat végre­hajtásának elősegítésére. 3. Ismét üzembehelyezik a sajt­üzemet, mivel az állattenyésztés fej­lődése következtében több a szabad tej. A melléktermékekre pedig nagy szüksége van a község lakosságának az állatok takarmányozásában. 4. Kisberki villamosítását még ebben az évben befejezik. 5. Két pedagógus részére lakást építenek. 6. Mindhárom tsz elnöke javaslatot dolgoz ki a tsz-ek növénytermelé­sének, illetőleg állattenyésztésének fejlesztésére. 7. Javós Sándor a község- dolgozó parasztjainak bevonásával kidolgoz­za a község mezőgazdaságfejlesztési programmját stb. Ezek csak részletek a Hazafias Népfront-bizottság egyéves pro­gramúdéból, de ezek is meggyőznek arról, hogy Nagyberki község jó úton halad a felemelkedés felé s a felszabadult dolgozók méltó folytatói a község nagy múltjának, hírnevé­nek. Várkonyi Imre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom