Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-20 / 248. szám

Szilárd nemzeti egység: béke, jólét, függetlenség! Szavazz a Hazafias Népfront jelöltjére! 240 mázsás holdankénti burgonyatermés a hüssüi Zalka Máté termelőszövetkezetben A Megyei Pártaktíva tanácskozása után Büssü község határában 200 hol­don gazdálkodik a Zalka Máté termelőszövetkezet 25 főnyi tagsá­m­Minden nap kora reggeltől késő estig kint szorgoskodnak földjei­ken és nagy igyekezettel takarít­ják be a 10 hold burgonya termé­sét is. A 40—50 dekás óriás gu­mókból összehordott rakások azt mutatják, hogy az idén igen bő terméssel fizet a gondos munka. — Na, még ilyent se látott a környék < mondja Nagy József, a tsz jókedvű elnöke. Van olyan bokor, amelyik alatt 80 szem gumó is akad. Lesz mit aprítani majd télen a tejbe — feleli büszkén a kérde­zőknek. Igaz, megdolgoztunk ér­te és ezt a kitűnő fajtát a jövő esztendőben még nagyobb terüle­ten termeljük majd — folytatta. Az elmúlt ősszel kötöttek szer­ződést a Magtermeltető Vállalat­tal 10 holdnyi területre. Egy kis­sé idegenkedtek az ismeretlen Lorch, fajtától, de a leszerződött terület után nincs gabona-, hús­és tojásbeadási kötelezettség ' — „hát megpróbáljuk“ — határoz­ták el a tagok. Ősszel részben lucerna előve- teményű területen, őszi mély­szántáskor holdanként 150 kg szuperfoszfátot dolgoztak a ta­lajba. Tavasszal vetés előtt holdanként 50 kg pétisót, 25 kg kálisót adtak a földnek, tárcsázás után kijelölték a so­rokat és 65x35 cm sor- és nö­vénytávolságra ültették el a gumókat. A területet már ekkor felosztot­ták egyénekre és mindenki maga végezte a növényápolást és a be­takarítást is. Kelés után fogasol- ták. kétszeri kapálást és ugyan­ennyi töltögetést végeztek. Amikor elérkezett a szedés ide­je, a tagok maguk sem akartak hinni szemüknek. Alig győzték hordani. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok is csodájára járnak a tsz hihetetlennek tűnő eredményének és kíváncsian nézegetik a hatal­mas gumókat. Van akkora is köz­tük, hogy egy ember vacsoráját bőven kielégítené. A faluban so­kan jelentkeznek a tsz-ben, hogy vetőgumót vásároljanak, mert jö­vőre ők is ebből a kiváló fajtából szeretnének termelni. Október 19-én a délelőtti tarák­ban már az utolsó szem burgonya is kikerült a földből és a mázsálások eredménye alapján egy holdon átlagosan 240 mázsa termett. A vetőgumóból a Magtermeltető Vállalatnak lQ vagonnal adnak át, amiért mintegy 150 ezer forintot kapnak majd, a többit étkezésre, állatok takarmányozására és el­adásra használják fel. A Zalka Máté tagjai boldogok, mert ilyen jövedelmük még nem volt. Kiszámították, hogyha az összes termést pén­zért adnák el, akkor több mint negyedmillió forint lenne a bevételük. Ezt a 25 tag között, ha szétoszta­nák, több mint 10 ezer forint jut­na egy-egy főre, amit 10 hold földjük jövedelmezett egy évben. Juta község életéből MOST IS LÁTOGASSÁK MEG EGYMÁST A HETESIEK ÉS A JUTAIAK Még kora tavasz volt, amikor He­tes és Juta község versenyre lépett egymással, az egész évi mezőgazda- sági munkák • sikeres elvégzéséért. Egy darabig versenyeztek is a két község dolgozó parasztjai. A cséplés idején, a nyári növényápolás utolsó szakaszában még a közös értékelést is megcsinálták. Volt is nagy izga­lom Jutában, amikor megíudták, hogy a hetesi termelési bizottság el­látogat megnézni, hogyan haladnak •a jutái dolgozó parasztok. Öröm volt kimenni a földekre, olyan szépen Pártunk és kormányunk egyre fo­kozódó gondoskodása nyomán meg­nőtt dolgozó parasztjaink termelési kedve. Míg korábban többen elhagy­ták a földet, most egyre-másra bé­relnek meglévő földjeikhez dolgozó parasztjaink. Juta községnek 160 megművelték azokat. Aztán a jutái Dobi József, Heppeinheimer János és Gyoma Antal is ellátogatott a hetesi határba. A közös látogatás után a jutái dolgozó parasztokat mondták szorgalmasabbaknak. De nem ma­radtak sokkal mögöttük a hetesdek sem. Azóta aztán nem történt sem­mi. Pedig most, az őszi munkálatok idején ismét üdvös lenne egy ilyen látogatás, annál is inkább, mert a vetés mielőbbi befejezésén kívül idő­ben be kell takarítani a kapásokat is. hold tartalékterülete van. Ferenc Jó­zsef dolgozó paraszt 12 holdja mellé még kettőt bérelt. Bajcsik Antal 9 holdja 10-re szaporodott. Mohácsi József 8 holdon gazdálkodott eddig, most még 2 holddal növeli a terüle­tét. Jó földek, gazdagon fizet ben­nük a búza — mert valamennyien azt vetnek bele — aztán annak ők látják hasznát. A korpával, amit a beadott búza után kapnak, jól tart­hatják az állatokat. * * * Kettős ünnep lesz a községben november 28-án Nemcsak azért, mert megválaszt­ják maguk közül a legmegfelelőbb embereket; akik hivatottak lesznek irányítani a község további életét, hanem azért is, mert ezen a napon adják át rendeltetésének az új ta­nács- és kultúrházat. Régi vágya tel­jesül ezzel a jutái dolgozó parasztok­nak. 36 ezer forint értékű munkát maguk a gazdák végeztek el az épít­kezésnél. Már a tetőfedő pa'a is meg­érkezett — sokszori ígérgetés után — a TÜZÉP-től. Sőt a 13 köbméter fűrészelt anyag is útban van már. A jutái dolgozó parasztok tehát már az új tanácsházban ünnepük a ta­nácsválasztást. A dolgozó parasztok egyre többet bérelnek a tartalékterületből Jlí mlezéuik ír ják . . . A zamárdi gazdák december 21-re rendezik egész évi adójukat ^amárdi község parasztjai is- merik az adófizetés fontos­ságát. III. negyedévi adófizetési tervüket 137 százalékra teljesítet­ték. Dicséret illeti példás munká­jáért Mányoki József elvtársat,- a pénzügyi ÁB elnökét, aki egész évi adóját kifizette és sokat fog­lalkozik a község lakóival, főként a hátralékosokkal. A tanács és a község becsületes dolgozói nem •elégszenek meg azzal, hogy a har­madik negyedévi tervüket teljesí­tették, a negyedik negyedévit is pontosan akarják teljesíteni. Kis­A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évforduló­jának tiszteletére indított ver­senyben szép eredmények szület­tek a fonyódi járásban is. Ez a versenylendület azonban most, a tengeribegyüjtés idején vissza­esett járásunk községeiben, külö­nösen Somogyvámoson. Pedig a somogyvámosi gazdák ■ most is szorgalmasan dolgoznak; megra­kott szekerek hordják a tenge­rit. . . de haza a padlásra, a gó- réba. A begyüjtőhelyre pedig na­gyon keveset visznek. Miért? A gazdák várnak, szerintük még vi­zes a tengeri, nem lehet beadni. S ez épp azoknak a gazdáknak a véleménye, akiknek a munkáját figyelik a községben, példát vesz­nek róluk, mint Fazekas Pálról, aki jó munkájáért répavágót ka­pott jutalmul, vagy Takács Jó­zsefről és Fleich Imréről. A község gyűlésen, gazdagyűlésen ismerte­tik a dolgozó parasztokkal az ál­lam által nyújtott kedvezménye­ket. A dolgozó parasztok vállalták, hogy november 7-re 50, december 21-ré pedig 100 százalékban ren­dezik adófizetésüket. A tanács dol­gozói, az adómegbízott naponta kint járnak a fáluban, beszélget­nek a gazdákkal és a helyszínen nyugta ellenében veszik át az adót. Ezzel is időt takarítanak meg a dolgozó parasztok. Farkas Ilona VB-titkár. 500 hold kukoricájának körülbelül a felét betakarították már, de tengerit alig-alig szállítottak a gazdák a begyüjtőhelyre. A köz­ségi tanács dobszó útján próbálko­zik a begyűjtés szorgalmazásával és alkalomadtán személyszerinti meggyőzéssel. Mivel ez csupán al­kalomszerű, így a tengeribegyüj­tés egyre vontatottabban halad. Ecker elvtársnak, a begyűjtési megbízottnak is törődnie kellene a kukoricabegyüjtéssel. A begyűj­tési előadó elvtársnővel együtt, a községi tanács és a pártszervezet segítségével győzzék meg a gazdá­kat helytelen véleményükről-, szorgalmazzák a tengeribegyüjtést, hogy a november 7 tiszteletére in­dított lelkes verseny további szép eredményeket hozzon Somogyvá- mosnak, a fonyódi járásnak. Ruda Gyula Őzt akarjuk, hogy gazdaságunk példaként álljon a dolgozó parasztok előtti El lehet mondani, hogy gazda­ságunk fennállása óta az őszi me­zőgazdasági munkák olyan ió ütemben, mint most, még nem ha­ladtak. Különösen a munka mí- nőségében van javulás. Az őszi ve­tésekhez úgy készítettük elő a ta­lajt, hogy példát vehetnek róla a tsz-ek és az egyénileg dolgozó pa­rasztok. Hogy jó a talaj előkészí­tés és traktorosaink minőségi munkát végeznek, abban nagy ré­sze van Hangya József brigádve­zető agronómusnak. Neki az a vé­leménye, többet csak úgy termel­hetünk, ha a földnek megadjuk a jó talaj munkát. Elvetettük már az ősziárpát, az őszi takarmánykeve­réket és a búza nagyrészét. Az aratás idején voltak még hiányos­ságaink, traktorosaink nem a leg­megfelelőbben dolgoztak. A Somo­gyi Néplap akkoriban meg is bí­rálta ifj. Vincze Istvánt hanyag munkája miatt, aki a bírálat óta becsületesen dolgozik. Három traktorosbrigádja van a gazdaság­nak. A brigádok versenyben van­nak egymással. Szeptemberben a Vörös Csillag-brigád lett az első 110.4 százalékos teljesítménnyel. Ebben a brigádban dolgozik Godó József, akinek átlagos teljesítmé­nye 136 százalék. Több traktorosa van gazdasá­gunknak, aki 120 százalékon felül teljesíti tervét, pl.: Tóth János, Pintér István, Bán György, Gru­ber László, Orbán Lajos. Ludvig Ferenc, Tengőd, állami gazdaság. Miért nem megy a kukoricabegyüjtés Somogyvámoson ? Megyénk dolgozói körében nagy visszhangra talált a pártaktíva tanácskozása. Megelégedéssel veszik tudomásul megyeszerte, hogy pártunk következetesen tovább halad a júniusi úton, hogy bátran feltárja azokat a hibákat, amelyek akadályozzák előrehaladásunkat,' a dolgozó nép jólétének növelését és keményen fellép a hibák el­követőivel szemben. Már a felszólalók is hangsúlyozták az aktíván; hogy nem maradhat el a felelősségrevonás azokkal szemben, akik semmibe veszik a párt határozatait, mejgszegik az állami fegyel­met. Ugyanakkor megnyugvással vették azt is tudomásul, hogy a párt intézkedéseket tett a lakosság jóléte érdekében, Felülvizsgálják a kaposvári irodák, kultúrhelyiségek helyzetét A dolgozók helyeslésével talál­kozott az aktíván elhangzott be­számolónak* az a része, hogy felül­vizsgálják Kaposvárott a hivata­lok és a kultúrotthonok céljára j igénybevett épületek kihasznált­ságát és intézkedéseket tesznek arra, hogy minél több volt lakón épület kerüljön vissza lakás célján ra. A felülvizsgáló bizottság kedn den már megkezdte munkáját. Felelősségre vonják a mulasztást elkövető gépállomási vezetőket A beszámoló foglalkozott azzal, hogy gépállomásainkon nincsenek kihasználva a traktorok, súlyos visszaélések történnek a nép va­gyonának kezelésében. A lengyeltóti és a kereki gép­állomás egyes dolgozói a bíró­ság előtt felelnek az általuk elkövetett mulasztásokért. De nem marad el a felelősségre­vonás az őszi munkák akadá­lyozóival szemben sem. A Megyei Pártaktíva ülése nyo­mán a gépállomások megyei igaz­gatósága Kerekes Károlyt, a ka­posvári gépállomás főagronómusát felfüggesztette állásából. Kerekes Károly a gépállomás jóhiszemű igazgatóját állandóan félrevezette, a gépeket felelőtlenül irányította, nem vette figyelembe a minisz­tertanács határozatát arról, hogy az egyénileg dolgozó parasztoknak is kell szántási munkát végeznie a gépállomásnak. A 24 szántótrák- tor közül mindössze három dolgo­zott az egyéni gazdáknak, de ezek sem végeztek kifogástalan mun­kát. A termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok sérelmeit kézlegyintéssel in­tézte el. Az ő hibájából nem teljesítette a gépállomás silózási tervét semj Hanyag magatartásával károkat okozott a dolgozó parasztoknak; akadályozta a vetésterv teljesíté­sét. Ugyancsak felelősségrevonták Pataki József főkönyvelőt, akinek hanyag munkája következtében többezer forintos hiány mutatko­zik az anyaggazdálkodásban. Wittmann József gépállomás­igazgató ellen is megindították a fegyelmi eljárást. Több gépállomáson súlyos hiá­nyosság van a körzeti szerelők munkájában, akik miatt állnak a gépek, késik a gabonavetés a ter­melőszövetkezetekben. A Gépállo­mások Megyei Igazgatósága most vizsgálatot folytat minden gépál­lomáson és nem marad el a fele­lősségrevonás azok ellen a körzeti szerelők ellen, akik akadályozzák az őszi munkát. A Cukorgyár vezetői leadták az esőköpenyeket A Cukorgyár vezetőit megbírálta a beszámoló, hogy jogtalan nul vételeztek fel esőköpenyt, ezzel vétettek a fennálló rendszabá­lyok ellen. A bírálat után Hevesi Lajos párttitkár, Glausch Mihály igazgató, Geges József UB-elnök, Molnár Sándor személyzeti vezető leadták az esőköpenyt. Mint azt a párttitkár elvtárs jelentette, to­vábbi 15 személytől vonják meg a jogtalanul használt esőköpenyt. A Cukorgyár kommunistái e hó 22-én, pénteken nagyaktíva- iilést. tartanak, amelyen megvitatják a megyei aktíva határozatait, intézkedéseket tesznek a meglévő hibák kijavítására. LABDÁZÁS AZ ŰTTÖRŐHÁZZAL! Gyermekek zsibongana'k a szabad- ságparki játszótéren és másutt, ahoi egy picurka játszani való hely van. Élvezik az őszi nap meleg sugarait. Néha bizony elszakad a ruhájuk, be­verik egymás fejét s más baj is elő­fordul. És mi lesz a télen? A város, pedagógusai, az ifjúsági szervezet irányítói,, a szülők tudják, hogy nincs ez így rendjén. Az isko­lán kívüli időben nincs szervezett irányítás, foglalkoztatás. Minden is­kola zsúfolt. A tantermek többsége egész nap foglalt. Nehézségekbe üt­közik az úttörőfoglalkozások megtar­tása, szakköri foglalkozásokra meg különösen kevés a hely. Pedig igen fontos feladat, hogy az if­júság nevelése ne csak az iskola padjaiban történjék, hartem azonkívül is. A gyermek szabadidejét hasznos munkával kell -kitölteni, olyannal, amely kedve szerint való és hatás­sal van rá a munka megszeretését illetően, új ismereteket ad számára és segíti jellemének kialakulását. Ezt a célt szolgálja az úttörőmozgalom. Hogy ezt valóraváltsák,. biztosítani kell a feltételeket hozzá. A feltétel: az úttörőház létrehozá­sa, ahol minden gyermek kedve sze­rinti munkába kapcsolódhat be a különböző szakkörök keretében, ahol megtalálja szórakozási lehetőségét is. Más megyék székhelyén már működnek az úttörőházak. Ka­posvárott is megkezdte a megyei DISZ-bizottság a szervezést — még 1952-ben. Azóta tart a huza­vona, alkudozások, ígérgetések tömkelegé. A megyei DlSZ-bizot.tság kérésére a DISZ-központ 1953-ra beütemezte a működtetéshez szüséges fedezetet. A pénz és anyag megvolt, csak egy nem — az épület. A megyei DISZ- bizottság kérte a volt Állami Gazda­ságok Központja épületét. Hosszas huza-vona után meg is kapták, de azonnal vissza is vonták a kiutalást, mert bölcsődének szánták és lett -be­lőle — diákotthon. A hosszas huza-vona miatt 1053- ban elvonták a pénzügyi keretet: más megyének adták át, ahol bizto­sítani tudtak épületet úttörőháznak. Az idén a volt jezsuita rendházat kérték — nem kapták meg: lakás­nak kell. S húzódott tovább az ügy.- Mikecz elvtárs, a Városi Tanács el­nöke úgy nyilatkozott, -hogy -az úttö­rőház hatodrangú kérdés. -E-lső a la­kásügy. Abban tökéletesen igaza van Mikecz elvtársnak, hogy első a la­kásügy. De azért az úttörőház kér-' dését is meg kellene oldani. Kétéves huza-vona után most, már kezd valahogy megoldódni az úttörő­ház problémája. A Szabadság-park melletti volt református gyülekezeti ház nagytermét megkapták erre a célra. Már takarítják ás és rövidesen átadják az -úttörőiknek. Ez annál is fontosabb, -mert most technikai állo­mást kapott a megye, s ha ezt nem tudják elhelyezni: elvesz ez is, mint ahogyan elveszett már a Marcaliba tervezett Micsurin-állomás is, mely­nek bútorai meg is érkeztek, az épü­let átalakításának tervrajza már el­készült, s átalakították — lakásnak. Most vissza kell küldeni a növény- és állatkutató állomás bútorait és felszerelését Budapestre, a VIII. ke­rületbe, mert ott tudtak megfelelő épületet biztosítani az állomás ré­szére; Itt -az ideje, hogy megoldódjon végre az úttörőház problémája. Ez mmdannyiunk -közös 'kincse: a gyer­mekek jogos -követelése is!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom