Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-17 / 246. szám

Hasúnkban minden hatalom a dolgosó népé! Erősítsd a nép hatalmát ! 1 * Ssavass a népfront jelöltjére! A MEGYEI PÁRTAKTÍVA ÜLÉSE (Folytatás az 1. oldalról.) nagybereki állatni gazdaság fejlesz­tése — lecsökkentettük. így gazda­sági épületekben, családi házakban lényegesen kevesebb épületet készí­tettek el a tervezettnél, ami elősegí* tette a nagy munkaerővándorlást, a félbehagyott építkezések romlását, nagy szállítási költségeket idézettelő és kb. 8—10 millió forint veszteséget okozott két év alatt népgazdasá- gunlmak. Különösen lassú az emelkedés a kommunális, a szociális, a kul­turális és lakásépítkezések vona­lán. Még mindig a régi alapon megy a beruházás — állapítja meg a Köz­ponti Vezetőség ülése. Az fe téren kialakult helyzetért — hogy Kapos­várott jelenleg 600 családnak még nincs lakása — a megye párt- és ta- nácsvezetőit is igen komoly felelős­ség terheli. Ezeknek részben olyan okai vannak, amiről a Megyei Párt- VB, de különösen a Megyei Tanács VB is tehet. A megyéből ebben az évben 1.5 millió forintot elvittek azért, mert a megye építő vállala­taival »kapacitás hiányában« ezt nem tudtuk megépíttetni. Ez az ősz- szeg 56 lakás felépítésére lett volna elegendő. Felelősség terhel bennün­ket azért is, mert nem tudtuk meg­szüntetni a megye építő vállalatai­nál azt a helytelen álláspontot, hogy má$ megyébe szívesebben járnak építkezni, mert ott a munkadíjon kívül még napidíjat is felvehetnek, ugyanakkor a Kapos folyó szabályo­lassan alakul a termeiéi kongresszus megállapította: »A dogozók, elsősorban az ipari mun­káik. anyagi életszínvonala emelé- sénaki legfontosabb eszköze a jövő- beniís az árleszállítás lesz. Az ára­kat ózonban csak akkor lehet leszál­lítani, jha előzőleg nő a termelékeny­ség, csökken az önköltség«. Miért vetetté fel a kongresszus ilyen 1 élesen ezt a kérdést? Azért, mart ak előző negyedévek tapaszta­latai jijn.utatták, hogy komoly bajok vannak', az önköltség alakulása kö­rül. May 1953-ban az állami vállala­tok 1.9.Jmilliárd forinttal 'kevesebbet fizpt,tek be az államkasszába, mint arpenriyit a költségvetés előírt. _ A Központi Vezetőség ülése meg­állapította, hogy ennek véget kell vetni. Ilyen munkával és ilyen ered- méftyekkel az életszínvonal emelésé-' nek előfeltételeit nem lehet megte­remteni. vU .■ Mejyek mkai az önköltség tűr­hetetlen alakulásának? — veti fel a kérdést á Központi Vezetőség ülé- ée. Mindertékelőtt az, hogy a terme­lékenység nem emelkedik, hanem csökken. Ezzel szemben a munkás­létszám országos viszonylatban 3.9 százalékkal," az alkalmazottak száma pedig ennél jóval nagyobb mérték­ben, 5.5 százalékkal emelkedett. A béralap a változatlan termetes elle­nére 17.7 százalékkal növekedett. Még az utóbbi időben is emelke­dett az alkalmazottak száma a mun­kásokhoz viszonyítva. A Megyei Me­zőgazdasági Gépjavító Vállalatnál a múlt év júniusában 40 munkás és 24 alkalmazott volt. Ez év júniusá­ban 34 munkásra 36 alkalmazott ju­tott. A Malomipari Egyesülésnél 394 dolgozóra jelenleg is 281, a Kapos­vári Húsüzemnél 72 munkásra 52 alkalmazott jut. (Az aktíva felhábo­rodását fejezi ki.)-Aí Jíözponti Vezetőség ülése meg­állapította, hogy az életszínvonal emelésében nagy szerepe van a takarékosságnak. melyről jogosan sok szó esett az utóbbi időben. Népünk helyeslésével .találkozott pártunknak és kormá­nyunknak az a törekvése, amellyel igyekszik leépíteni az utóbbi időben rendkívül felduzzadt igazgatási ap­parátust, lecsapolni az adminisztrá- cjó »vízfejeit«. A kormánynak ezen intézkedése végrehajtásában a me­gyénk területén is igen komoly hu­zavona, meg nem értés van. A ra­cionalizálással kapcsolatos rendelet után a Megyei Tanácsnál pl. azt ta­pasztaljuk, hogy a létszám lényegé­ben nem változott, az emberek az egyik osztályról a másikra mennek. Nem sok történt a kongresszus óta annák érdekében — állapítja még a Központi. Vezetőség ülése — hogy fo­kozzuk a dolgozók anyagi érdekelt­ségét a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése érdekében. ■Márpedig világos, hogy enélkül előbbre > nem jutunk. Gyökeres vál­tozásokra van szükség. Helyenként az elmúlt gazdaságpolitika hibájából, az ár- és bérrendszer hibái követ­keztében a munkások többet keres- riek. ha az- ahyagot pazarolják, mint­ha azzal takarékoskodnak. A Központi Vezetőség ülése a ter­zásának munkálatait budapesti vál­lalat végzi. A megyei építővállalatok pedig Budapest környékén, Mohács környékén végeznek építkezéseket. A Megyei Párt VB tanult ezekből a hibákból és a Megyei Tanács VB- vel együtt olyan intézkedéseket tesz, hogy Kaposvár város és a megye visszakapja az államtól azt a hitel­keretet és biztosítjuk, hogy a me­gyei építőváll'alatok ezek felépítését rövidesen megkezdjék. Azt hiszem, hogy a kommunista aktíva, de egész Kaposvár dolgozóinak helyeslésével ■fog találkozni, ha a Megyei Párt VB a tanáccsal és a szakszervezettel fe­lülvizsgáltatja Kaposvárott a hiva­talok és a kultúrotthonok céljára igénybevett épületek kihasználtságát és intézkedést tesz arra, hogy minél több volt lakóépület kerüljön vissza lakás céljára. (Taps.) Hibának állapítja meg a Központi Vezetőség, hogy lemaradás van, kü­lönösen a mezőgazdasági jellegű építkezéseknél. Ennek a ténynek a megyén belül is szemtanúi vagyunk. Ezen a területen megengedhetetlen huza-vona, bürokrácia van. A len­gyeltóti községi apaállatistálló 1954. évben történő megépítésére költsé'g- vetést kapott a község, azonban az istállót azért nem építették meg, mert a Megyei Tanács illetékes osz­tálya az FM közreműködésével odáig húzta-vonta a tervezést, a ki­vitelező vállalat kijelölését, hogy a megépítésre csak 1955-ben kerül sor. Hasonló feset áll fenn az állatorvosi ambulanciák építésénél is. A Központi Vezetőség ülése meg­állapította, hogy enység és az önköltség. melékenység és az önköltség alaku­lásával kapcsolatosan megállapította, hogy magasak az állami költségvetési ; kiadások. Az állam a költségvetés keretéből sokat fordít sport- és kulturális cé­lokra. Ennek ellenére a megyében is az a tapasztalat, hogy az egyesü­letek nem becsülik meg a sportfel­szereléseket, a melegítőket munka­ruhának használják. Abban járnak haza, abban járnak be dolgozni. Bajok vannak üzemeinkben a dol­gozóknak juttatott munkaruhák adásánál. Nem egy esetben előfor­dul, hogy olyan dolgozó kap mun­karuhát, akinek nem jár a kollektív szerződés szerint. A Kaposvári Cu­korgyár igazgatója, párttitkára, sze­mélyzeti felelőse, ÜB-elnöke, műve­zetője, a leírók és a többi beosztás­ban lévő vezetők maguknak is vé­teleztek fal esőköpenyt, holott a kollektív szerződés szerint nem jár­na nekik. Mikor'a párttitkár elvtár­sat megkérdeztük, hogy jár-e neki esőköpeny, a válasz az volt, hogy azért vételezett fel esőköpenyt, mert a többi vezetőnek is van, miért ne legyen neki is. Tűrhetetlen, hogy egyesek bűnös könnyelműséggel elherdálják az ál­lam vagyonát, jogtalan előnyökhöz juttatják magukat, olyan előnyök­höz. amelyet népünk fáradságos munkával alkotott meg.­A dolgozók egyöntetűen azt kö.­vetelik, hogy állami szerveink, ügyészségünk, bíróságunk sok­kal keményebb kézzel, a törvény teljes szigorával lépjenek fel azokkal szemben, akik lelkiismé­retlenül tékozolják a nép javait. (Taps.) Vessünk véget annak az ál­lapotnak, hogy sok becsületes mun­kás, kommunista, műszaki vezető tud a lopásokról és ügyeskedő, élel­mes emebereknek tartja a tolvajo­kat, szemet huny disznóságaik fe­lett és nem lép fel erélyesen, kemé- -nyen ellenük — sógor vagy jóbarát elve alapján. Ki kell alakítani a tolvajok és csalók körül az erkölcsi bojkottot, a gyűlölet, a megvetésHég- körét. Politikai nevelőmunkával és adminisztratív intézkedésekkel olyan légkört kell teremtenünk, hogy üze­meinkben, hivatalainkban és min­denhol, ahol kommunisták és becsü- letes emberek dolgoznak és élnek, a tolvajokat és a csalókat közösítsék ki maguk közül és mint a szemük fényére, úgy vigyázzanak az állam, a nép tulajdonára. (Taps.) Innen hívunk fel minden kommu­nistát, minden becsületes, hazáját igazán szerető, párthoz hű munkást, értelmiségit, alkalmazottat, hogy a népgazdaság minden területén küzd­jenek igazuk teljes tudatában a normalazítás és bércsalás ellen, min­den olyan kísérlet ellen — bárki ré­széről történjék is — amik a mun­kások megrövidítését, az életszínvo­nal emelését, pártunk programmjá- nak megvalósítását akadályozza. Súlyos hiányosságok állami gazdaságainkban A Központi Vezetőség ülése meg­állapítja: a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kor­mányhatározat végrehajtását' gátolja az állami gazdaságok lassú fejlődé­se. Az állami gazdaságok vezetői te­vékenységét komoly mértékben gá­tolja a túlzott centralizmus. Az álla­mi gazdaságok igazgatóságai még je­lenleg is Budapesten székelnek, emiatt az állami gazdaságok igazga­tói, szakvezetői nem kapnak megfe­lelő segítséget az állami gazdaságok irányításához. Az állami gazdaságok vezetésének túlzott centralizmusával párosul a vezetés bürokráciája. A felszabadu­lás előtt az 5900 holdas somogyfajszi hitbizomány 4 község határában lévő területét 9 fő irányította és végezte az adminisztrációs munkákat. Ez a gazdaság 1937-ben 38.000 pengő tiszta jövedelemmel zárult. . Most, 1954-ben a ba'latonújhelyi 1900 hol­das állami gazdaságot 30 fő irányít­ja és ebben a gazdaságban a jelen­legi gazdasági évben kb. 3. millió fo­rint. lesz a ráfizetés. A túlzott ará­nyú deficitet az állami gazdaságok­ban általában nem lehet megindo­kolni. Az állami gazdaságok jelenlegi műszaki ellátottsága mellett, ami­kor egy traktor egységre 265 kh szántó jut, az ilyen nagyarányú de­ficitnek nem volna szabad előfordul­nia. ( * A megye állami gazdaságai ez évi termésátlaga alig haladja meg a termelőszövetkezetekét és az egyénileg dolgozó parasztokét. Alacsony a fejési átlag, a sertés- tenyésztésben a fialási átlag. Míg a kutasi állami gazdaságban pél­dául a fialási átlag 9.8 darab, ad­dig a balatonújhelyi állami gazda­ságban 5.3 darab. Az állami gaz­daságok vezetői egyrészének fele­lőtlenségéből adódik az igen ko­moly mértékű pazarlás, labdázás az állam vagyonával. A formádi állami gazdasághoz tartozó da- ránypusztai üzemegységben pél­dául a jelenlegi vezetők az álla­mi gazdaságban termett burgo­nyát és kukoricát feléből adják ki szedni. Egy-egy ember napon­ta teljesen) érdemtelenül 10—14 — esetenként több — zsák burgo­nyához, 3—400 forint keresethez jut, ugyanakkor az állam rendkí­vül megkárosodik. Ezenkívül a jószívű vezető még azt is megen­gedte, hogy este mindenki any- nyit vigyen haza, amennyit gya­log el tud vinni. Az állami gazdaságok egyrészé- ben uralkodó rendkívüli helyze­tért igen komoly felelősség ter­heli az állami gazdaságok igazga­tóságait, kommunistáit és az álla­mi gazdaságok igazgatóit. A Dél- dunántúli Igazgatósághoz tartozó állami gazdaságok egyrészénél olyan helyzet uralkodott el, hogy azokat a becsületes kommunistá­kat — mint pl. Lengyel Jánost a kaposvári állami gazdaságból, aki felfedte és jelezte a pártnak az állami gazdaság hanyag, felelőt­len vezetéséből adfldó igen ko­moly hibákat — a Déldunántúli Igazgatóság vezetője hozzájárulá­sával állásából elbocsátották. A Megyei Párt-végrehajtóbi­zottság Lengyel elvtárs és a dol­gozó parasztok bejelentésének helyt adva, felülvizsgáltatta a ka­posvári állami gazdaság helyze» tét és megállapítást nyert, hogy Budai igazgató és Manninger fő­agronómus hibájából rendkívül komoly károk érték a népgazda­ságot. 90 kát. hold paradicsom­vetésből mindössze 3—4 holdon volt termés, a többit meg sem művelték. 40 hold cukorrépát már azzal a szándékkal vetettek el, hogy a bekövetkező árvíz úgyis el fogja önteni, akkor nem kell megművelni. Ezt a répát egyszer sem kapálták meg. Ezen­kívül 15 hold földiepret ültettek el, mely termést egyáltalán nem • hozott, az eper megművelése egyébként az összes dolgozókkal sem volt lehetséges. 4 hold cukor­répát leszántottak, 4 hold vörös­hagymát lekaszáltak, az így meg­termett hagymát összeszedték, takarás nélkül otthagyták és a hagyma elrothadt. Az idei lucer­nát, a réti szénát a kaszálás után hónapokon keresztül . renden hagyták. Az eső által kilúgozott szénát úgy rakták kazalba, hogy az befedetlenül megpenészesedett.- Ez a szála takarmányozásra tel­jesen alkalmatlanná vált. Ebben az állami gazdaságban az állatok téli takarmányozása nincs bizto­sítva, még jelenleg is az a hely­zet, hogy az állatok csak egyszer kapnak naponta enni. Ezenkívül 100 köbméter siló megrothadt, s lehetne sorolni a gondatlanságból, a felelőtlenségből eredő bűnök sorát. Mindez az állam vagyoná­nak ilyen pocsékolása, elherdálá­sa a járási, a városi pártbizottság szemeláttára, a környék dolgozó parasztságának megbotránkozta- tására ment végbe. A Megyei Pártbizottságnak kellett intézked­ni, hogy a bűnösöket utolérje arz igazságszolgáltatás keze. Gépállomásainkon nincsenek kihasználva a traktorok A gépállomások egyrészénél sem különb a helyzet. A trakto­rok kapacitása, kihasználatlansá­ga megdöbbentő. Ez év harmadik negyedében a múlt év hasonló időszakához viszonyítva a trakto­rok kihasználása a talajmunká­nál mindössze 50 százalékos. A marcali gépállomáson pl. a leg­utóbbi vizsgálat alapján kitűnt, hogy a nyár folyamán 3—400, .sőt egyes gépeknél 1000 százalé­kos üzemanyagfogyasztás volt, vagy pl. a mernyei gépállomáson megállapítást nyert, hogy a pénz- gazdálkodás területén súlyos sza­bálytalanságok vannak, a gépek tárolásánál megengedhetetlen ha­nyagságok tapasztalhatók. A lengyeltóti gépállomás főgé- pésze, Nyirádi Sándor a gépállo­máson a saját maga ps társasága hasznát szolgáló magánvállalkozá­sokat folytatott. Pl. 4000 forintért vállalta egy motorkerékpár meg­javítását és ahhoz az alkatrészek nagyrészét a gépállomás anyagá­ból vette el, a motorkerékpárt a ■gépállomás gépeivel, jórészt mun­kaidő alatt javította ki. Ugyan­akkor ezen a gépállomáson Nyi­rádi irányítása alatt a cséplőgé­pek egyrészét olyan felelőtlenül, gondatlanul javították ki, hogy pl. a Táska községben cséplő cséplőgép 17 munkanap alatt mindössze 4—5 vagon gabonát csépelt el. Ez az ember 20 ezer forintos költséggel festékanyagot vásárolt, ebből egy cséplőgéphez 65 kg festékanyagot használtak fel. A festékre ilyen nagy mértékben a gépállomásnak egyáltalán nem volt szüksége. A gépállomáson bevezetett „feketemunka“', a hely­telen anyagfelhasználás és a csa­lások sorozata, a munkaidő' ki nem használása, a számlák hami­sítása a gépállomás becsületes kommunista és pártonkívüli dol­gozóinak megvetésével találko­zott, minderre a fonyódi járási párt-végrehajtóbizottság, de külö­nösen a gépállomás igazgatósága későn figyelt fel. A hiányosságok oka a vezetők közömbössége gazdaságok és< gépállomások igaz- I éberséggel, helytállással, példa- gátói kommunista következetes- . mutatással támogassák őket a te- séggel tegyenek rendet a maguk 1 rületeken dolgozó kommunisták, területén. Ebben a harcba;! legtel- j vezessék ezt a harcot járási párt- jesebb mértékben, kommunista 1 VB-ink. Felelősségünk a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtásában Miért következhettek be mind­ezek állami gazdaságainkon és gépállomásainkon? — holott a mezőgazdaság szocialista szekto­rai élén becsületes kommunisták, a párthoz hű értelmiségiek áll­nak, akik nem egyszer bebizonyí­tották már, hogy helytállásban, a termelés növelésében is számíthat rájuk a párt és az állam. Mindez azért következhetett be, mert az igazgató, a -párttitkár elvtársak, egyrésze elkényelmeskedett, en­nélfogva közömbösen nézi. ami körülötte történik. Az igazgatók, a párttitkárok, a többi vezetők nem képezik magukat megfelelő­en, gyenge a szakmai ismeretük, nem kísérik figyelemmel az üzem statisztikai jelentéseit, a legtöbb igazgató és párttitkár elvtárs nem ismeri a számvitel bonyolult rendszerét. Az ellenség felismeri ezt, így akarja megkárosítani az államot, lejáratni, börtönbe csukatni azo­kat az igazgatókat, azokat a ve­zetőket, akik eddig a munkában jól vagy gyengébben helytálltak. Hol vannak ilyen esetekben a megyei gépállomás igazgatóságán dolgozó kommunisták? Miért tűr­nek ilyeneket a gépállomásokkal foglalkozó járási párt VE-titká- rok? A Megyei Párt-végrehajtó­bizottság felhívja az állami gazdaságokban, a gépállomá­sokon dolgozó kommunistá­kat, hogy ne tűrjék a társa­dalmi tulajdon elherdálását, az állam megkárosítását. Az üzemek, vállalatok, állami Komoly felelősség terhel ben­nünket, somogymegyei ' kommu­nistákat a mezőgazdasági terme­lés .'fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat végrehajtása során elkövetett hibákért. A decemberi határozat megva­lósítása nem állt a pártszerveze­tek és a tanácsok munkájának középpontjában, csak az utóbbi 2—3 hónapban ismertük fel — különösen akkor, amikor a1 mi­nisztertanács augusztusi ülése er­re figyelmeztetett —, hogy nem ismerjük kielégítően a határozat lényegét, nem is tettünk addig átfogó alapos intézkedéseket meg­valósítása érdekében. Felelősség terheli ezért a Megyei Párt VB mezőgazdasági osztályát, a megye mezőgazdaságát közvetlenül irá­nyító elvtársakat. Melyek azok a hibák, amiket, a decemberi határozat végrehajtása területén elkövettünk Somogy megyében? 1. A határozatot nem dolgoz­tuk fel kellő alapossággal, hozzá­értéssel a megye sajátos helyzeté­re, figyelmen kívül hagytuk a megye speciális helyzetét — pl. a burgonyatermesztest, a szarvas­marhatenyésztést. — Elnéztük, hogy különösen a járási tanácsok VB-i január-február hónapot Ki­véve a határoze4 végrehajtásának állását érdemben még VB-ülése- ken sem tárgyalják. 2. Nem elemeztük kielégítően az elmúlt években elkövetett hi­bákat. Következésképpen az el­múlt öt negyedév alatt — egyes területeket kivéve — nem Italad­tunk előre, némely területen, pl. a szarvasmarharenyésztés terü­letén visszaestünk. A megyében rendkívül alacsony pl. a kenyér- gabona átlagtermése ebben az év­ben, alig érte el a 6 métermázsát. Alacsony különösen a szarvas­marha tenyésztésben a termelé­kenység, az istállóátlag mindösz- sze 5.5 liter. , 3. A megye agronómusai, szak­emberei bevonásával n^m vizs­gáltuk tudományosan a határozat végrehajtásának lehetőségeit, a termelőszövetkezeti és egyeni pa­rasztgazdaságoknak a határozat megvalósításával együtt járó jöve­delmezőségének kérdéseit. Ezek miatt a hibák miatt So­mogy megyében lassan, vontatot­tan halad a decemberi határozat végrehajtása, a termelés emelke­dése egész frontján nem tudtunk kielégítő eredményt elérni. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom