Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-15 / 244. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Kulákmentés, szájtátiság, kétkulacsosság Kötésén A begyűjtési megbízottak liberalizmusa lassítja az állatbegyiijtés ütemét a kaposvári járásban Nyílt levél a Kaposvári Kinizsi labdarúgóihoz A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGYEI PÄ RT B IZOTTSÄGÄ NAK LA p J A XI. évfolyam, 244. szám. ARA 56 FILLÉR Péntek, 1954 október 15. Hogy jobban éljünk, az egész nemzet összefogására' van szükség Megalakult a siófoki járás Hazafias ISépfromt-bisottsága r ^ A siófoki járás Hazafias Népfront-bizottságának felhívása ■ Mi, a siófoki járás Hazafias Népfront-bizottsága, annak tu­datában, hogy népünk jóléte csak úgy emelkedhet, ha a legszé­lesebb tömegek támogatják a párt és a kormány politikáját, ak­tívan résztvesznek a népjólét emelését szolgáló határozatok megvalósításában, felhívással fordulunk a községi, egyben me­gyénk s az ország járási és községi népfront-bizottságaihoz: se­gítsük elő a minisztertanács gabonatermelés növeléséről hozott határozatának megvalósítását. Adjuk ki a jelszót: MINDEN TALPALATNYI FÖLDET MEGMŰVELÜNK, TÚLTELJESÍTJÜK KENYER GABONAVETÉSTERVÜNKET. Mi, a siófoki járás Hazafias Népfront-bizottsága novem­ber 7 és a tanácsválasztások tiszteletére megfogadjuk, hogy minden erőnkkel küzdünk e jelszó valóraváltásáért. Amint já­rásunk dolgozó népe az alkotmány ünnepi versenyben bebizo­nyította párt és állam iránti hűségét, egységét a munkában, megszerezte a megyei elsőséget, bizonyos, hogy a föld megmű­velésében, a gabonavetésterv túlteljesítésében is példát mutat. Ezt annál is inkább hisszük, mert most arról van szó, hogy hoz­zájáruljunk népünk még nagyobb darab kenyerének biztosítá­sához. Mi, a Hazafias Népfront-bizottság tagjai mozgósítjuk a ha­zájukat szerető dolgozó parasztokat, mezőgazdasági dolgozó­kat, hogy időben vessék el a kenyérgabonát, növeljék vetéste­rületüket, kiváló minőségben műveljék meg földjeiket. Ezt kívánja meg a dolgozó parasztok és a haza érdeke. Előre, a nép jóléte emeléséért, mezőgazdaságunk felvirá­goztatásáért ! A SIÓFOKI JÁRÁS HAZAFIAS NÉPFRONT- BIZOTTSÁGA ________________________________________________________J Szerdán délután zsúfolásig meg­telt Siófokon a Fogas-étterem nagyterme, ahol ünnepélyes kere­tek között megalakult a járási Hazafias Népfront-bizottság. Az alakuló ülést Németi László járási tanácselnök, az előkészítő bizott­ság tagja nyitotta meg, majd Si­pos Béla iskolaigazgató, a nép­front járási előkészítő-bizottságá­nak elnöke ismertette a siófoki járás Hazafias Népfront-bizottsá­gának akcióprogrammját. — Járásunk földje sok évszázad történelmét eleveníti fel előttünk, ha az írott és Íratlan emlékek kö­zött lapozgatunk — kezdte beszé­dét ßipos Béla. Beszéde nyomán megelevenedett a járás dicsőséges múltja, amikor a jobbágyok éle­téről, harcáról, a török elnyomás­ról, Rákóczi szabadságharcáról, a somogyi származású Vak Bottyán dunántúli hadjáratairól, a Jella­sics hordái ellen harcoló szekeres­parasztok harcairól hallunk. Ki­bontakoznak előttünk a Balaton fürdőéletének kezdetei, s nem hallgat a beszámoló Siófok szomo­rú nevezetességéről sem, amikor 1919-ben, a Tanácsköztársaság bukása után Horthy hírhedt tiszti­különítményei Siófokon végezték ki a proletárdiktatúra hős harco­sait. Alapvető változást a járás dolgozóinak életében csak a fel- szabadulás, a népi demokrácia ho­zott —i mondta Sipos Béla iskola- igazgató. Majd visszatekintést adott az elmúlt 10 év eredményei­re, harcaira, melynek nyomán emelkedett a járás dolgozóinak életszínvonala, magasabb lett kul­túrája, szebb lett az élete. S hogy még szebb legyen az élet, az elért eredmények to­vábbi fokozására buzdítanak a Hazafias Népfront-bizottság célkitűzései. A járási népfront-bizottság célja — mondta —, hogy a járás min­den hazafias erőit összefogja, so­raiba tömörítse, mozgósítsa a nép állama által kitűzött feladatok valóraváltására. Szólt a Pro­gramm arról, hogy fejleszteni kell a járásban a mezőgazdaságot, az állattenyésztést, különösképpen a kertgazdálkodást, a gyümölcster­mesztést, fejleszteni kell az ipart, a kereskedelmet, még magasabb­ra kell emelni a járás népének kulturális színvonalát. Gerjési Ferenc plébános: Hogy jobban éljünk, az egész nemzet összefogására, dolgozó népünk egységére van szük­ség — mondta befejezésül. Ezután az úttörők, a DISZ-fiatalok, az újon­nan létesített gimnázium tanulói köszöntötték a járási népfront-bi­zottság alakuló ülését, s a jövő nemzedék nevében azt a kívánsá­gukat fejezték ki, úgy munkál­kodjanak a nép javára, hogy szeb­bé, boldogabbá tegyék a gyerme­kek életét. A Hazafias Népfront járási bi­zottsága által készített akciópro- grammhoz többen hozzászóltak. Lidith Miksa javasolta, a nép­front-bizottság munkálkodjék azon, hogy szorosabb legyen a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztok szövetsége. ja abból indul ki. Darázs József községének népfront-bizQttsága nevében vállalta, hogy 8 százalék­kal emelik a gabonavetés terüle­tét, ugyanakkor küzdenek azért, hogy az egy holdra eső termést is jó talajmunkával növeljék. Úgy dolgoznak, hogy egyetlen talpalatnyi föld ne maradjon meg- műveletlenül községük határában. Buthi Dénes evangélikus lelkész: „fi hazájukat szerető papok nem vonják ki magukat a népfrontmozgalom munkájából“ Buthi Dénes siófoki evangé­likus lelkész a protestáns papok nevében szólalt fel a járási nép­front-bizottság ülésén. Elmondta, hogy a Hazafias Népfront célkitű­zéseinek megvalósításában öröm­mel vesz részt és tudja azt, hogy a hazájukat szerető papok nem vonják ki magukat e mozgalom munkájából. „Minden becsületes dolgozónak ma a Hazafias Népfrontban a helye“ Gerjési Ferenc, Balatonszabadi község plébánosa a katolikus pap­ság nevében szólt a papság állás- foglalásáról a Hazafias Népfront­tal kapcsolatban. — Nem lehet a nép papja az — mondta —, aki a nemzet testén kívül akar céltalanul élni. Én az életnek a papja vagyok, a béke gondolatának a papja, annak a Krisztusnak a hirdetője, aki nem vért, tüzet hozott a földre, hanem a szelíd, békés életet hir­dette. Tudom azt — mondta —, hogy a kormány júniusi pro- grammja az ország jólétét célozza, s annak megvalósítása az egész nép küzdelmét, az ország dolgo­zóinak egységét kívánja meg. S ha mi akarunk jól élni, mert aka­runk, akkor tudunk is, erre biz­tosíték a magyar nép akarata, biz­tosíték a magyar föld termékeny­sége. Egységesen kell kiállnunk a haza ügye mellett. Minden em­bernek joga van a széphez, -a jó­hoz, s ebben az új hazában azon kell munkálkodnia mindenkinek, hogy szebb legyen az élet. Azok, akik tört lélekkel eddig nem vet­tek részt a nagy nemzeti egység­ben, most a Hazafias Népfrontban tevékenykedjenek a hazáért, mert nem lehet a nemzet testén kívül élni és dolgozni. Minden becsüle­tes dolgozónak ma a Hazafias Népfrontban a helye. Hála Isten­nek, vagyunk ma is sokan papok, akik magunknak érezzük ezt a hazát, akik együtt akarunk dolgozni azzal a néppel, amelyre a templomaink fe­lett ragyogó nap egyformán szórja sugarait. Egy szóládi dolgozó paraszt, majd Darázs József balatonőszödi tanácselnök javasolta a népfront­bizottságnak, hogy nagy gondot fordítson a mezőgazdasági terme­lés fellendítésére, hisz a jólét alap­Örömmel üdvözölte Gerjési Fe­renc felszólalását s elmondta: úgy érzi ezen a gyűlésen, hogy az a taps, amely Gerjési Ferenc beszé­dét követte, cáfolat az ellenség rágalmaira, amely azt hirdeti, hogy a papok lejáratása az, ha résztvesznek a népfront-mozga­lomban. Ez a gyűlés ennek az el­lenkezőjét bizonyítja. Akkor lesz igazán népszerű a pap, ha nem vonja ki magát a közösség életéből, hanem munkálkodik annak jólétéért. Tegyék lelkiismereti kérdéssé a mozgalomban való részvételt azok, akik eddig távoltartották magu­kat a közösségi élettől. A felszólalások után Németi László ismertette a járási nép­front-bizottság tagjainak névso­rát, majd javaslatot terjesztett be: 1. a községi, 2. a megye és az or­szág összes népfront-bizottságai­hoz intézendő felhívás elfogadásá­ra. Az ünnepi ülés a javaslatot egyhangúan elfogadta. A Himnusz hangjaival ért vé­get a siófoki járás Hazafias Nép­front-bizottságának alakuló ülése. Termelőszövetkezeteink zárszámadásáról Megyénkben teljes erővel foly­nak termelőszövetkezeteink zár­számadásainak előkészületei. A megyei mezőgazdasági igazgatóság tsz-csoportja megkezdte a zár­számadásokkal foglalkozó dolgo­zók kioktatását. Nagy gondot fordítanak arra, hogy a megyei és a járási mezőgazdasági osztályok dolgozói, valamint a statisztikai hivatalok és a Nemzeti Bank fiók­jainak munkatársai — akik se­gédkeznek majd a zárszámadások­ban —i a munkák megkezdése előtt alapos ismereteket szerezze­nek és jól elsajátítsák a zárszám­adásokkal kapcsolatos tennivaló­kat. Termelőszövetkezeteinkben a könyvelések rendbehozásán fára­doznak a könyvelők, hogy a zár­számadások megkezdésével tisztán lássák: a közös gazdaságoknak milyen adósságuk van az állam iránt és egyes vállalatokkal szem­ben, s mennyi a követelésük. így tisztán látják majd, hogy állam iránti kötelezettségeik, adótarto­zásuk letörlesztése után mennyit oszthatnak a tagoknak, mennyi jövedelem jut egy-egy munkaegy­ségre. A zárszámadások elé nagy ér­deklődéssel tekintenek a tsz-tagok. Nem csoda, hisz végeredményben most tudják meg, hogy mun­kájuk mennyi gyümölcsöt ho­zott, mennyi lesz a jövedel­mük, mennyit gyarapodtak, mekkorát erősödött a szövet- • kezet, a közös vagyon. A zárszámadá­sok során mérlegre kerül a tsz-ta­gok munkája és jövedelme egy­aránt. A tsz-tagokon kívül az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok is érdeklődéssel várják a termelőszövetkezetek zárszámadá­sainak eredményeit. Az egyéni gazdák között sokan ettől teszik függővé, hogy belépnek-e a tsz- be, vagy továbbra is egyénileg gazdálkodnak. Termelőszövetkezeteink körében a zárszámadásokat megelőzőleg is már számvetéseket készítgetnek arról, hogy adósságuk és állam iránti kötelezettségeik letörleszté­se után mennyi osztalék jut a ta­goknak. A tótújfalui Hartárőr tsz-ben a könyvelés naprakész állapotban van. így a beletekintő szinte tü­körképet kap a tsz jövedelméről, a tsz-tagok munkájának értéké­ről. Nézzük meg, mit mutatnak a számok. A tsz rendezte minden adósságát, teljesítették, sőt egyes beadási cikkekből jóval túl is tel­jesítették beadási kötelezettségei­ket. Mennyi jövedelem jut a ta- gpknak? Vizsgálódás közben szép kép tárul elénk. A tagok osztalé­ka az idén bőséges lesz, mégegy- szerannyi, mint tavaly volt. Búzából 4 és fél kiló, takar­mánygabonából 6 kg, cukor­ból 10 dkg, készpénzből pedig a tavalyi 3.60 forint helyett 36 forint. Pataki Vince és családja csak készpénzből több mint 30 ezer fo­rintot kap. Ebből már 15.132 fo­rintot meg is kapott előlegként. A fülecspusztai Kossuth terme­lőszövetkezetben az eddigi számít- gatások azt mutatják, hogy egy- egy munkaegységnek az ' értéke 70—72 forintot tesz ki. Horváth Vendel sertésgondo­zó, akinek közel 700 munka­egysége van, 49—50 ezer fo­rint jövedelemben részesül. De ez a számvetés csak hozzáve­tőleges, nem mutatja pontosan a jövedelmezőséget —> ugyanis a Kossuthban azt tartják, hogy a zárszámadáskor inkább kellemes csalódás érje a tagokat, mint kel­lemetlen. Ez a két példa — de sorolhat­nánk még tövább a példák sokasá­gát — azt mutatja, hogy termelő- szövetkezeteink túlnyomó többsé­gében a tsz-tagok jövedelme az idén jóval több, mint amikor egyé­nileg gazdálkodtak. A nagyállási termelőszövetkezet­ben mindenegyes tag jövedelme jóval meghaladja a község közép­parasztjainak jövedelmét. Az ed­digi számitgatások azt mutatják, hogy a zárszámadások nagy ered­ményekről, a tsz-tagok életszínvo­nalának nagyfokú emeléséről fog­nak tanúskodni. A feladat most az, hogy min­denegyes termelőszövetkezetben alaposan felkészüljenek a zár­számadásokra. A zárszámadások kiváló ered­ményeit népszerűsíteniük kell nemcsak a tsz-ek kommunis­táinak, de valamennyi tagjá­nak is. Ebben az évben szerzett jövedel­müket hasonlítsák össze a közsé­gükben dolgozó egyéni paraszto­kéval és magyarázzák meg nekik, hogy minden dolgozó paraszt előtt nyitva állnak a közös gazdaságok kapui, minden dolgozó parasztnak módja és lehetősége van arra, hogy termelőszövetkezetbe lépjen,- s ezáltal jobban éljen. nak biztosítása érdekében a minisz­tertanács határozatot hozott, a ke­nyérgabona vetésterületének növelé­sére. Hogy a dolgozó parasztok szí­vesen vessenek kenyérgabonát, a beadásra átadott kenyérgabona minden mázsája után — bele­értve az A, B beadási kötele­zettséget, valamint a gépi talaj­munka természetbeni díját is — minden térítés nélkül 10 kg kor­pát kap a termelő. A korpajuttatás megilleti az állami gazdaságokat és termelőszövetkeze­teket is. A minisztertanács lehetővé teszi, hogy 1955-ben a termelőszövet­kezetek és az egyénileg dolgozó pa­rasztok kenyérgabonabeadási kötele­zettségük hiánytalan teljesítése után árpa-, zab- és kukoricabeadási köte­lezettségüket is részben vagy egész­ben kenyérgabonával teljesíthetik. Ezenkívül az államnak szabad fel- vásárlási áron eladott minden má­zsa gabona után 20 kg korpát vásá­rolhatnak állami áron a termelők. Súlyos hiba, hogy megyeszerte a dolgozó parasztok még nem is­merik a minisztertanácsnak ezt a határozatát. Sőt egyes dolgozó parasztok azt mondják, nem is igaz, hogy van ilyen rendelkezés — mint pl. Nyim- ben. De nem tudtak a rendeletről szerdán még Vári János és B. Papp Jenő kőröshegyi dolgozó parasztok sem. Mindez arra kötelezi párt- és ta­nácsszerveinket, hogy széles körben ismertessék a dolgozó parasztokkal a minisztertanács határozatát, hogy azok saját hasznukra, a dolgozó nép javára növelhessék kenyérgabonave­tésüket. A korpajuttatásról Ismertessük a dolgozó parasztokkal a minisztertanács gabonatermesztésről és korpa juttatásról szóló határozatát Az ország jövőévi kenyérellátása-

Next

/
Oldalképek
Tartalom