Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-12 / 241. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1954 október 12. A POLITIKAI BIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA (Folytatás az 1. oldalról.) ma az 1950—1951-es tanév óta az ösz- szes hallgatók 64 százalékáról az elmúlt tanévben 90 százalékára emelkedett. Volt olyan egyetem, ahol a hallgatók 95 százaléka kapott ösztöndíjat, köztük számos olyan hallgató is, aki több tárgyból megbukott. A felsorolt súlyos hiányosságok következtében a belkereskedelmi forgalom emelését, az életszínvonal növekedését jórészben nem a megnövekedett termelés és az önköltség- csökkentés biztosította. A belkereskedelmi áruforgalom emelését jelentős részben a beruházások csökkentéséből származó anyag- és árukészletek átcsoportosítása útján fedeztük. A Politikai Bizottság beszámolója ezután a beruházások csökkentésével kapcsolatban — többek között rámutatott egyes nagyberuházások leállításának okaira. A kormány elhatá-! rozta több nagyberuházás leállítását: és a felszabaduló anyagot, valamint j munkaerőt nagyrészt a mezőgazda-' ság beruházásaihoz csoportosítjuk át. j Helytelen azonban azt gondolni, 1 hogy a beruházások leállítása örök időkre szól, vagy hogy a nagyberuházások ideje lejárt Magyarországon, amint azt az ellenség híreszteli. A leállított beruházásokat gondosan egyenként felülvizsgáljuk és egy részét néhány év múlva az eredeti célra felépítjük, másik részét ugyancsak felépítjük, de nem az eredeti célra, hanem az új szükségleteknek megfelelően, harmadik részét pedig a mai állapotában használjuk fel. A jövőben nem lehet a készből élni, az életszínvonal emelésének állandó forrásaiból lehet csak meríteni, ezért elengedhetetlen a termelés fokozott emelése és az önköltség csökkentése. Felszámoljuk a mezőgazdaság elmaradását Nehézségeink leküzdése, a szocializmus eredményes építése szempontjából döntő jelentősége van a mezőgazdaság elmaradása következetes felszámolásának, a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztésének. Amikor a párt meg akarja oldani a kenyérgabonakérdést, elsősorban a munkásosztály érdekét képviseli, mert a kenyérgabonakérdés megoldásának célja a munkásosztály és az egész dolgozó nép állandó és zavartalan kenyérellátásának biztosítása. Ezt a kérdést pedig máskép megoldani nem lehet, mint úgy, hogy fokozzuk a parasztság érdekeltségét a kenyér- gabona termelésében. A mezőgazdaság olyan termelési ág, ahol a termelés fejlesztése elkerülhetetlenül a termelők élet- színvonalának emelkedésével jár együtt. De ez az egyetlen lehetséges módja a munkásosztály élet- színvonala emelkedésének is. A kettő a legszorosabban összefügg. Ha a paraszt nem fokozza a termelést, nem emelkedhet a munkásosztály életszínvonala. Enélkül pedig nincs szocializmus. A pazarlás megszüntetése A nehézségek leküzdésében fontos szerepe van a gazdasági és állami élet minden területén mutatkozó pazarlás kiküszöbölésének, az állami és gazdasági apparátus bürokratikus kinövései megszüntetésének. A takarékossági intézkedések, a bürokratikus apparátus leépítése nagyban hozzájárul a termelés emeléséhez, az önköltség leszorításához, az átcsoportosítás simább végrehajtásához. Ugyanakkor, amikor kellően méltányoljuk a takarékosság, a pazarlás elleni harc, a racionalizálás fontosságát, helytelen volna, ha ezek az intézkedések elvonnák figyelmünket az alapvető tényezőktől: a termelés kérdéseitől. Kétségtelenül van társadalmi életünknek njéhány területe, 1 2 amelyről el lehet mondani, hogy nagy lábon élünk. Ezeken a területeken messzemenő és észszerű takarékosságot kell érvényesíteni. Ha azonban a dolgozó nép legszélesebb tömegei életviszonyait nézzük, helytelen nagylábonélés- ről beszélni. Éppen ezért helyter len a nagylábonélés túlzott hangoztatása, amely azzal a veszély- lyel is jár, hogy az erőfeszítéseket nem a termelés növelésére, a termelőerők fejlesztésére, a termelési kedv ösztönzésére irányítja, hanem különböző megszorításokra és korlátozásokra. Márpedig csupán korlátozásokkal, a kiadások csökkentésével — bármily fontosságuk is legyen ezeknek — nem lehet biztosítani a népgazdaság fejlesztését, ehhez a termelőerők növelésére vám szükség. Legfontosabb feladataink 6. Harcot kell folytatni a vezetés módszerének gyökeres megjavításáért, a' bürokratizmus és a fegyelmezetlenség ellen. Következetesen fel kell számolni a gazdasági vezetők gyakran megmutatkozó felelőtlenségét és tehetetlenségét. Javítsuk meg a pártmunkát A pártot politikailag nem készítettük fel megfelelően a végrehajtásra kerülő különböző gazdasági intézkedésekkel kapcsolatban. Ez hozzájárult ahhoz, hogy pártunk soraiban is tapasztalható volt némi bizonytalanság egyes gazdaságpolitikai intézkedésekkel kapcsolatosan. Nem vérteztük fel párttagságunkat eléggé az ellenség aknamunkájának visszaverésére. Fel kell venni a párton belül jelentkező helytelen nézetekkel szemben a megalkuvás nélküli elvi harcot! Ahhoz, hogy sikeresen leküzdhessük a népgazdaság területén mutatkozó hiányosságokat, mindenekelőtt arra van szükség, hogy ne engedjük meg pártunk új politikájának az eltorzítását se balra, se jobbra. Személyre és pártban viselt funkciójára való tekintet nélkül bírálni kell azokat, akik helytelen irányba akarják vinni pártunk helyes politikáját. A párt politikája változatlanul az 1953. évi június 27—28-i történelmi jelentőségű KV-ülés határozatain és a III. pártkongresszus fő irányvonalain alapszik. Az új szakasz politikájának alapján erősíteni és megingathatatlanná kell tenni a párt elvi és akaxategységét. A pártmunka döntő láncszemének a folyamatos, fáradhatatlan, mindennapi tömegmunkát, népünk sza^ kadatlan nevelését kell tekinteni. Sajnos, meg kell állapítani, hogy sO' kan. vannak pártunkban olyanok, akik nem a politikai tömegmunkát tartják a pártmunka központi feladatának, hanem valami, az élettől elszakadt »pártépítést" Mit ér az a »pártépítés", amely nem építi, nem mélyíti el a párt és tömegek közötti kapcsolatokat — világos, elvtársak, hogy nem sokat! Mit ér az a »pártépítési munka«, amely nem törődik azzal, hogy a tömegeket, tehát milliókat neveljen és szervezzen annak érdekében, hogy azok végrehajtsák a párt és a kormány határozatát, világos, hogy az ilyen pártépítés nem sokat ér. Több gondot kell fordítani pártunkban a kommunisták nevelésére. 1. Sorrendben és jelentőségben legelsőrendű feladat, amelynek betöltése alapja az összes többi feladatok megvalósításának, az egység további megszilárdítása pártunk soraiban, az új szakasz gazdaságpolitikájának megvalósításában, és ami ettől elválaszthatatlan: gazdaságpolitikai célkitűzéseink egyöntetű értelmezése pártunk összes szerveiben, egész tagságában. 2. Meg kell gyorsítani a termelés emelkedését mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Maradéktalanul végre kell hajtani a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó határozatokat, hogy biztosítsuk a mezőgazdasági termelés gyors emelését. Különös gondot kell fordítani a kenyérgabonatermelés, a mezőgazdasági export- termékek termelésének növelésére a parasztság anyagi érdekeltségének fokozása alapján. Ez egyszersmind módot nyújt a mező- gazdasági export lényeges növelésére. A kenyérgabona őszi vetéstervét feltétlenül teljesíteni kell, mint a következő évi kenyér- ellátás legfőbb biztosítékát. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a takarmányfélék gondos betakarítását, tárolását, a silózási tervek teljesítését, az állatok megfelelő téli ellátásának biztosítását. Meg kell követelni a mezőgazdasági termeléshez szükséges gépek és anyagok tervszerinti, határidőre való szállítását, biztosítani kell a gépek jobb felhasználását és karbantartását. Folytatni kell az erőfeszítéseket a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok megszilárdítása, terméshozamuk és jövedelmezőségük fokozása érdekében. Biztosítani kell, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének kérdése ténylegesen a párt és az állami munka homlokterébe kerüljön. 3. Iparunk számára az első követelmény —i az 1954. évi terv maradéktalan teljesítése. Az ipari termelés nagyarányú átállításával meg kell gyorsítani az ipar szerkezetének megváltoztatását. Az ipari termelés olyan növelésére van szükség, amely mellett az ipar mindenekelőtt jelentősen fokozza a mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges termelőeszközök, a lakosság szükségleteinek fedezésére alkalmas közszükségleti cikkek, valamint az exportigények kielégítéséhez szükséges termékek gyártását és biztosítja a népgazdaságnak szénnel és villamosenergiával való kielégítő ellátását. A mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében meg kell gyorsítani a műtrágyaipar beruházásait és maximálisan fokozni kell a nitrogénműtrágya termelését. Lényegesen meg kell javítani a mezőgazdasági nagygépek, kisgépek és szeráruk minőségét és a gépek alkatrészekkel való ellátását. 4. A kongresszus határozatai alapján széleskörű intézkedéseket kell hozni a termelékenység gyors emelésének és az önköltség jelentős csökkentésének biztosítása érdekében, figyelembevéve, hogy a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése csak tervszerű műszaki és szervezeti intézkedésekkel valósítható meg. 5. Következetes harcot kell folytatni minden téren a takarékosságért, a pazarlás és a nemzeti vagyon elherdálása ellen. Sajnos, ezt az utóbbi időben szintén elhanyagoltuk. Arra kell nevelni a párttagokat, hogy minden téren élenjárjanak, hogy példát mutassanak és különösen meg kell értetni a kommunistákkal, hogy feladatukat csak akkor tudják eredményesen megoldani, ha szakadatlanul a tömegek, a nép között élnek, ha fáradhatatlanul nevelik és szervezik népünket a párt és kormány határozatainak végrehajtására. A kommunista pártmunka középpontjában az emberekkel való foglalkozás kell hogy álljon! A pártmunkábam is küzdeni kell a bürokratizmussal szemben; az irodákból ki kell ménni a nép közé! A tömegmunka friss levegőjére van szükség pártunk minden .szervezetéi ben. Pártunk helyes politikáját gyűléseken, beszélgetéseken, s a tömegmunka minden más formáját igény- bevéve kell népszerűsíteni. Múlhatatlanul szükséges, hogy a falusi kommunisták valamennyien nagyobb hozzáértést és érdeklődést tanúsítsanak a mezőgazdaság termelési problémái iránt; ismerjék mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés fő kérdéseit, sőt fontos részkérdéseit is. Lehetetlen igazi hozzáértés nélkül a mező- gazdaság fellendítése érdekében a dolgozó parasztság tömegerejét megszervezni, a dolgozó parasztságot politikai tömegmunkával a mezőgazdaság fellendítésére mozgósítani. Figyelembevéve, hogy a falvakban, gépállomásokon, állami • gazdaságokban gyakran nagyon is kevés a politikai tapasztalatokkal felvértezett, a tömegmunkához értő kommunista, szükséges a megyei és járási köz-* pontokból a kommunistákat mind nagyobb számban a helyszínre küldeni. Megalakult a Hazafias Népfront marcali járási bizottsága Vasárnap délelőtt alakult meg Marcaliban a Hazafias Népfront marcali járási bizottsága. Az alakuló gyűlésre összegyűltek a községekből a járási bizottságba jelöltek s közel 200 marcali lakos. Az ünnepi ülést, egy kis úttörő szavalata nyitotta meg, majd Pados József általános iskolai igazgató, a járási előkészítő bizottság elnöke beszélt a Hazafias Népfrontról, mint tömegmozgalomról, a nemzeti összefogás megteremtésének jelentőségéről. Beszámolójában megemlékezett a népfront-mozgalom történelmi előzményeiről s megemlítette, hogy 1848" ban Marcaliban milyen egységesen sorakozott fel a nép Noszlopy Gáspár zászlaja alá, s a nemzeti összefogás hogyan aratott győzelmet Jellasics serege felett. Ismertette a népfrontmozgalom célkitűzéseit, a népfront- bizottságok feladatát. Tovább növeljük a dolgozó parasztság termelési kedvét Szikszai László elvtárs, a Megyei Párt-végreháj tóbizottság adminisztratív osztályának vezetője felszólalásában arról beszélt, hogy milyen jövő s milyen feladatok állnak most. a falu előtt. — Fokozni kell a dolgozó parasztság termelési kedvét. — mondotta — s e téren még nem tettünk meg mindent. Falvainkhan a mezőgazdaság fejlesztését, egyben a dolgozó parasztság életszínvonalának növekedését lehetetlen biztosítani a munkás- paraszt szövetség további erősödése nélkül. Pártunk decemberi határozata. óta már jelentős lépéseket tettünk e téren, azonban az eddigi intézkedések még mindig nem kielégítőek. mert nem tartottak lépést az igényekkel. Pártunk újabb határozatai még erőteljesebben vetik fel a mező- gazdaság fejlesztését, hiszen enélkül lehetetlen a dolgozó nép életszínvonalának emelése. A hibákat, amiket elkövettünk —■ feltártuk s kijavításuk megkezdődött, de ehhez a munkásság és a dolgozó parasztság segítsége is szükséges. A közeljövőben újabb intézkedések teszik lehetővé a falu felemelését. Növelni fogjuk a dolgozó parasztok termelési kedvét, hegy az általa termelt árukat el is tudja adni, s még számos intézkedés segíti a falu élet- színvonalának emelését, a mezőgazdasági termelés fejlesztését. Munkásosztályunk megérti, hogy ha növeljük a dolgozó parasztok termelési kedvét, ez érezhető lesz egész népünk életszínvonala emelésében. A dolgozó parasztok bizalma növekedik s nekünk ezt a bizalmat tovább kell erősíteni. Szikszai elvtárs ezután arról beszélt, hogy az újabb határozatok végrehajtása milyen feladatokat ró a falura s ezek megvalósításához kéri a párt a dolgozó parasztok és a népfront-bizottságok támogatását. Horváth József Vése község népfront-bizottsága és a falu lakói ne" vében szólalt fel. ígéretet tett a község nevében, hogy mindenben segíteni fogják a határozatok megvalósítását. Megígérte, hogy a földek megmunkálásában, az állam iránti kötelezettségek teljesítésében mindenkor elsők lesznek. Érdemes a tsz-ek megerősítésén munkálkodni Balogh Imre községük, Szenyér fejlődéséről beszélt. Elmondta, hogy milyen eredményeket értek el a község fejlesztése és a mezőgazdasági termelés emelése terén s hogy ezek az eredmények hogyan növekednek majd a népfront-bizottságok munkája nyomán. Beszélt a szenyéri termelőszövetkezet fejlődéséről is, ■ahol munkaegységenként 25 forintot kapnak a tagok pénzben s 67 forint értéket terményben. — Ez azt mutatja — mondta — hogy érdemes a termelőszövetkezet erősítésén munkálkodni, s ezt tartsa kötelességének a népfront-bizottság is. Szép István, a marcali járás Földszöv-titkára a földművesszövetkezet dolgozói nevében megígérte, hogy segítik á népfront-bizottságok programmjának megvalósítását. Biztosítani fogják a falvak lakosságának zavartalan áruellátását s ugyanakkor tolmácsolják a falu kéréseit az ipar dolgozóinak. A dolgozó parasztok szívesen segítenek Szabó János sávolyi dolgozó paraszt felszólalásában ezt mondotta: — Milyen jó érzés, hogy mi, dolgozó parasztok most itt ülhetünk, ahol megbeszéljük a magunk ügyeit, elmondhatjuk, hogy mi a hiba. Mi, dolgozó parasztok helyeseljük a kormány intézkedéseit a mezőgazdaságról, segítünk is megvalósításukban, részt akarunk venni minden munkában, de ne idegenítsenek el bennünket azzal, hogy egyes vezetők felelősség- revonás nélkül felrúgják a kormányrendeleteket. A dolgozó parasztok látják a kedvezményeket, az előnyöket és szívesen segítenek, különösen most, amikor ismét érzik, Bogy szavuk és joguk van, a népfront-bizottságokon keresztül beleszólhatnak saját ügyeik intézésébe. — Most még bátortalanok vagyunk — mondta — hiszen attól félünk, mert sok esetben már megtörtént — hogy letorkolnak bennünket, vagy attól, hogy rosszat szólunk. Ha többször összejövünk, majd bátrabbak leszünk, s akkor még több segítséget adhatunk mint népfront-bizottsági tagok a kormányrendeletek végrehaj. tásához, segíteni tudjuk a begyűjtést, a kötelezettségek teljesítésére nevelhetjük társainkat. Vonják felelősségre a rendeletek felrúgóit Birkás István, Gadány község küldötte ugyancsak arról beszélt, hogy egyes vezetők hogy an rúgják fel a kormányrendeleteket. — Emelni akarjuk a mezőgazda- sági termelést — de hogyan, amikor épp az elmúlt héten is azt tapasztaltam, hogy a szuperfoszfát itt rothad Marcaliban a raktárban ahelyett, hogy a parasztokhoz kerülne, így nem lehet dolgozni. De úgy sem, hogy némely vezető elidegeníti a dolgozó parasztokat. A múlt héten egy 8 holdas dolgozó paraszt behozta hízóját a piacra, hogy eladja s a családjának ruhát vegyen. A beadást teljesítette. Gyarmati, a sertésforgalmitól mégis elvette tőle a levelet s azt mondta, hogy viheti a hízót a vágóhídra. Az ilyen vezetőket, a rendeletek felrúgóit, vonják felelősségre, akkor növekedni fog a dolgozó parasztok kedve és bizalma. Az ülésen még többen felszólaltak. Gazda János elvtárs a megyei nép-, front-iroda nevében a téves nézetekre adott választ s beszélt arról, hogyan végezhetnek jó munkát a népfront-bizottságok. Kiss Zoltán kéthelyi pedagógus a kéthelyi népfront-bizottság pro- grammját ismertette. A felszólalások után ismertették az üléssel a községek által megválasztott járási népfront-bizottság tag" jainak névsorát. A többi között a járási népfront-bizottság tagja lett Nádas József marcali erdőmérnök, Bó- dis József tsz-elnök, Farkas József mesztegnyői dolgozó paraszt, dr. Vi- czián Antal kórházigazgató, Papp Ferenc, a járási tanács VB-elnöke, Klein Sándor KTSZ-dolgozó, Ró" zsa Gyuláné somogyszentpáli tsz- tag, Vass István, a marcali gépállo" más igazgatója. Megyei küldöttnek javasolták a többi között dr. Martin Róbert gyermekfőorvost, Szabó Já" nos sávolyi dolgozó parasztot. A kongresszusi küldöttek között szerepelt Szántó Ilona gadányi iskola" igazgató, Nagy Mihály somogysám" soni dolgozó paraszt. A gyűlés a Himnusz eléneklésével ért véget. A járási népfront-bizottság 37 tagja ezután összeült, hogy megválassza az öttagú elnökséget s. megbeszéljék a soronlévő feladatokat. Ekkor jelölték ki a választási elnökséget, majd a járási választóké" rületi bizottságokat is.
