Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-10 / 240. szám

/1ÍAV/M X A x*JL.IM. XxTxX Vasárnap, 1954 október 10. Érdemes tőid» kenyérgabonát termelni A minisztertanács határozata a gabonatermelés növeléséről me­gyénkben is nagy visszhangra ta­lált. Termelőszövetkezeteink, egyéni gazdáink gondolkodóba es­tek: megéri több gabonát termel­ni; miért ne növeljék tehát gabo­navetésterületüket? Több termelő- szövetkezetben 5—10 holddal megtoldották a gabona vetéste­rületét,'egyéni gazdáink közül is sokan fél holddal, egy holddal több búzát vetnék, mint ahogy eredetileg tervezték. Úgy látják, hogy a jövőévi több termésnél és a korpajuttatásnál megtalálják számításukat a kenyérgabonater­melés növelésével. SZÍJÁRTÓ LAJOS böhönyei 16 holdas középparaszt tavaly ősszel 5 hold búzát vetett. Jó gazdálko­dónak ismeri mindenki a faluban. 7 számosállata van, földjei gaz­dag tápértékűek, jól trágyázza őket. 9 mázsás búzatermése lett az idén is, bár az időjárás nem kedvezett. Jó esztendőben 13—14 mázsás búzatermést is elért már. Most, amikor hírül vette a mi­nisztertanács új határozatát, ami sokkal kifizetőbbé teszi a kenyér­gabonatermelést, elhatározta, hogy az idén 7 holdat vet be bú­zával. Számítást is csinált: ha jól trágyázott, jól előkészített földbe időben elveti a magot, holdanként 12 mázsás termést is elérhet. Eb­ből könnyűszerrel teljesíti be­adását, s a vetőmagon, a család szükségletén kívül felesleg is ma­rad bőven. Szíjártó gazda is úgy látja, hogy érdemes több kenyér­gabonát termelni. * * * A RÉPASPUSZTAI ELSŐ ÖT­ÉVES TERV termelőszövetkezet­nek ebben az esztendőben 82 hold búzája volt. Holdanként 8 mázsás termést takarítottak be. Most el­határozták, hogy az idei termés- eredményt megduplázzák, ezenkí­vül a vetésterületet is növelik. 95 holdat vetnek be búzával, jól előkészített, műtrágyázott földbe. Holdanként 150 kiló műtrágyát szórnak ki, 16 mázsás átlagtermés­re számítanak. A termelőszövetke­zet tagjai is meggyőződtek arról, hogy érdemes több gabonát ter­melni. * * * KOLLER IMRE 8 holdas len­gyeltóti dolgozó paraszt számve­tést csinált a minisztertanács ha­tározatának megjelenése után. 8 hold földje van, 9 darab számosál­lata. Területének 38 százalékát, 2 holdat vetett be eddig kenyérga­bonával. Ebben az esztendőben is jó gabonatermést ért el: búzából 13 mázsát, ősziárpából 19.5 má­zsát takarított be egy holdról. Koller Imre, miután tanulmá­nyozta a minisztertanács határo­zatát a kenyérgabonatermelés nö­veléséről és a korpa juttatásról, el­határozta, hogy 3 hold szántón termel ezután kenyérgabonát. így számolt: A többletterületen ter­melt kenyérgabonával egyrészt ta­karmánygabonabeadását teljesíti, ami 128 kiló árpa és 292 kiló ku­korica. így megmarad 418 kiló ta­karmánygabona, amelyhez hozzá­járul még 711 kiló kenyérgabona beadása után járó 71 kiló juttatott korpa, valamint 2.5 mázsa szabad­áron beadott kenyérgabona után 50 kiló állami szabadáron megvá­sárolt korpa. így 539 kiló takar­mánygabonát takarít meg. Ez azt jelenti, hogy ha tehenei takarmá­nyozására használja fel, akkor 1608 liter tejjel tud többet ter­melni, ami pénzben 4824 forint többletbevételt jelent. Ha ezen a takarmánymennyiségen sertése­ket hizlal, akkor 134.5 kiló hízott­sertést tud nevelni, amely szabad­áron értékesítve 3690 forint kész­pénzt jelent. * * * FARKAS JÓZSEF 9.5 holdas magyaratádi gazda jó gazdálkodó hírében áll a községben. Augusz­tus 20-án „Mintagazda'1 kitünte­tést kapott. Az új határozat meg­jelenése után ő is gondolkodóba esett és igen okos ötlete támadt. 17 mázsa gabonafeleslege van a padláson. Elhatározta, hogy ezt- beadja kukorica helyett, így ku­koricája megmarad sertéshízlalás- ra. A sertéseket szabadon értéke­síti, így ő, is jól jár és államun­kat is segíti a beadott kenyérga-- bonával. Néhány szó a silózásról A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat kü­lönös gondot fordít az állattenyész­tés fejlesztésére. Az állattenyésztés­hez pedig takarmánybázisunkat kell növelni, különösen az átteleltetésnél van rendkívül nagy szerepe a siló­takarmánynak. Megyénkben a tsz-ek és az egyéni gazdálkodók részére a silózást a gépállomások végzik. Nézzük meg, gépállomásaink ho­gyan tesznek eleget ennek az orszá­gosan is fontos feladatnak. Gépállo­másainkon szeptember 1-vel kezdő­dött az őszi kampány. A silózási tervfeladat az őszi kampányra több mint százezer köbméter. Október 5-ig a tervet 10 száza­lékban teljesítették a gépállomá­sok. E nagyarányú lemaradás miatt súlyos felelősség terheli a gépállomások igazgatóit, de a Mezőgazdasági Igazgatóság gépállomási igazgatóságát és állat- tenyésztési osztályát is. Hogy tűrhették meg, hogy a nagy­atádi gépállomás október 5-ig egyet­lenegy silózást sem végzett, kit von­tak ezért felelősségre? A járási me­zőgazdasági osztály jélentette-e már ezt a tényt felettes szervének? A csokonyavisontai gépállomás október 5-ig 65 köbméter silózást végzett. Tervét 1.4 százalékban teljesítette, három silótöltővel és 1 szártépővei több mint egy hónap alatt. Rosszul megy a silózás a tapsonyi, mernyei. iharosberényi, háromfai, csurgói gép­állomáson is. Nem lehet elfogadni semmiféle indokot ilyen nagyarányú lema- . radásnál. Azokon a gépállomásokon, ahol a ve­zetők szívükön viselik a silózás fon­tosságát, ott nincs is lemaradás. A lengyeltóti gépállomáson pl. négyszer annyi silózást végeztek el, mint á csokonyavisontai, csurgói, háromfai, iharosberényi, mernyei és tapsonyi gépállomáson együttesen,- pedig a lengyeltóti gépállomás silózási terve a legnagyobb a megyében. •A' siló­zásban aránylag jó munkát végez még a fonói és a ladi gépállomás. Új élet a csurgói Új Életben N apfényes nyári dél­után volt. Azúrkék ég ra­gyogott a mezők felett. Már napok óta nem lehetett látni egy tenyérnyi felhőt sem. Az útmenti fák lombja portól szürkülve kókadt alá. Igazi kalászérlelő nap volt. A csurgói Uj Élet tsz földjén is minden gabona kasza alá érett. A búzakalászok szinte pattogtak a nagy forróságtól. Gyenge érintésre is kifordult a .pi­ros kenyérmag a széthúzódott tok­lászból. — Túlérett — állapítottuk meg. De hát miért nem aratnak a tsz-esek? Micsoda kára lesz itt a szemveszteségből a tsz-nek s az or­szágnak is! — méltatlankodtunk. Odébb még szívbemarkolóbb lát­ványt tárt elénk a természet. Aliig érő gazban, megsárgult, összesodró­dott leveleikkel fulladoztak a kuko- ricatövek egy 50 holdas táblán. Ezt sem tudta volna egy jóérzésű ember szó nélkül elkerülni. De hát hol van ilyenkor a tsz tagsága, ha nem a mezön? S a kí­váncsiság arra .serkent bennünket, hogy felkeressük a tsz vezetőségét. Meghökkenve álltunk meg a tsz-iro- da udvarán. Az emberek a fák alatt s a gádorban üldögélve zsörtölődtek. — Ez az Uj Élet tsz? — kérdez­tük gyanakodva az emberektől, akik közül többen szúrós tekintettel me­redtek ránk. — Ma még igen ... de holnap ... már nem — tört át egy recsegő | hang a nagy lármán. 1 — Hogy, hogy csak... — ámul­tunk el s hangunkat elnyelte a nagy zsivaj, amelyből ilyen hangok röp­ködtek felénk: — Nekünk elég volt a közösből... Itt ugyan hiába agitál az isten is ... Senki sem kényszerít­het bennünket... A rádió bemond­ta, s az újság is írta ... — Mi senkit, nem kényszerítünk — állt elő Füstös elvtárs, a tsz el­nöke — de majd meglátjuk, ki jár jobban — mondta kemény határo­zottsággal, s éles tekintetét végig­futtatta az embereken, akik közül néhányan különböző megjegyzések­kel vágtak vissza. Tálos Sándor, aki szintén oda írta nevét a kilépési nyilatkozatra — bár ott ült a hangoskodók közt, nem szólt semmit, csak borúsan nézett maga elé. Nem tudta, hogy jól cse­lekszik-e, ha kilép, hiszen szorgal­máért becsülték a tsz-ben. ö csak ment á többi kilépő után. A tsz szilárd védelmezői, mint pl. Lőczi István, Pados Sándor azt in­dítványozta, hogy aki akar, tartson velük és induljanak dolgozni. — Gyerünk a mezőre ... abból nem élünk meg, hogy itt veszeke­dünk — mondta Lőczi István — aki meg úgy gondolja, hogy munka nél­kül is megél, az majd vessen ma­gára. És a 23 család, aki az új paraszti élet mellett szavazott, munkához fo­gott. Kemény próbára tette a kis lét­számú tagságot a sok munka. Sová­nyan fizetett a föld nemcsak gabo­nából, hanem kapásnövényből is, mert a gyom tönkretett mindent: a kukorica 12, a cukorrépa mindössze 70 mázsát adott holdanként és ezt nagy területről kellett összeszedniük A közeljövőben megalakul a Történelmi Társulat kaposvári csoportja A kaposvári állami levéltár szer­vezésével a közeljövőben megalakul a Magyar Történelmi Társulat ka­posvári csoportja, mely a megye kul­turális, gazdasági, politikai, továbbá művelődéstörténeti vonatkozású ha­ladó hagyományait hivatott felkutat­ni, illetve tudományos színvonalon feldolgozni. Somogy megye számos haladójeliegű történelmi hagyo­mánnyal rendelkezik, a Történelmi Társulat munkacsoportjának meg­alakulása lényegesen hozzájárulhat a megye kulturális fejlesztéséhez. A megalakulásra november elején kerül sor. Ebből az alkalomból a Magyar Történelmi Társulat buda­pesti, illetve pécsi történészek rész­vételével vándorkongresszust is ren­dez Kaposvárott. a tagoknak. De nem csüggedtek el, mert érezték, hogy ők jó úton ha-, ladnak, amelyen a párt vezeti őket a jobb élet felé. A zóta egy hosszú esz­tendő telt el. Ismét felke­restük a csurgói Uj Élet tsz portá­ját. Borongós októberi délután volt. Hajnal óta szinte szünet nélkül esett. Csípős szél nyargalt végig a falun, s meg-megrázta az útmenti fákat, amelyekről erőtlenül hullott le a sárga lomb. — Nos, ilyen időben biztosan benn vannak a tsz-tagok — gondoltuk. De kellemesen csalód­tunk. Az irodában csak két embert találtunk a könyvelőn kívül. Ezek is csupán azért voltak itt, mert se­gítettek az éto'aj munkaegységen­kénti elosztásának a kiszámításában. A tagok többsége kinn dolgozott. A fogatosok és a rakodásnál segédkező tagok a cukorrépabehordással fogla­latoskodtak. Lesz cukor bőven a ta­goknak, mert egy-egy holdról 160 mázsa cukorrépát takarítanak be. Igaz, hogy mindenki igyekezett gyommentesen tartani a gondjára bí­zott területet. És lám, ott szorgoskodott a többi tag közt Tálos Sándor, s ő is örül a közösben elért szép terméseredmé­nyeknek. Persze nemcsak a cukorrá-, pa, hanem az egyéb kapásnövények is jól fizetnek. Kukoricából legalább 30 mázsás átlagtermést várnak. Tá­los Sándort csak az bosszantja — amiért még ma sem tudott megbo­csátani magának — hogy nem előbb, hanem csak az idén áprilisban gon­dolta meg a dolgot, s határozta el, hogy visszajön a közös útra, amely­ről egyszer letért. Bizony bosszan­kodhat is, mert ha úgy tett volna Amit a dolgozó parasztoknak tudniuk kell Rendelet az önkéntes földcserék és földátadások szabályozásáról A Magyar Közlöny október 9-én megjelent 78. száma a földművelés- ügyi miniszter rendeletét közli az önkéntes földcserék és földátadósok szabályozásáról. A helyesebb területkialakításra hozott rendelet szerint az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdaságok a területük­höz tartozó földek kicserélésére ön­kéntes megállapodást köthetnek. Földátadásra, illetve földcserére megállapodást köthetnek: állami gaz­daságok egymás között, állami gaz­daságok termelőszövetkezetekkel, il­letve I. és II. típusú termelőszövet­kezeti csoportokkal, termelőszövet­kezetek egymás között, állami gazda­ságok egyénileg gazdálkodókkal és végül termelőszövetkezetek egyénileg gazdálkodókkal. A megállapodás érvényes­ségéhez, az állami gazdaság felett felügyeletet gyakorló termelési igaz­gatóság vezetőjének, illetőleg a ter­melőszövetkezet közgyűlésének elő­zetes hozzájárulása szükséges. Egyé­nileg gazdálkodónak csereföldet kí­vánságára a nem hasznosított állami tartalékföldekből is lehet adni. önkéntes megállapodás alapján ál­lami gazdaság termelőszövetkezettől, termelőszövetkezet pedig állami gaz­daságtól indokolt esetben csereföld nélkül is vehet át területet, ha eh­hez az illetékes termelési igazgatóság vezetője, illetve a termelőszövetke­zet közgyűlése előzetesen hozzájá­rult. Termelőszövetkezet, állami gaz­daság részére- ily módon földet leg­feljebb az általa átvett állami tarta­lékterület mértékéig adhat át. Az állami gazdaság — ha üzemi területének jobb kialakítása szüksé­gessé teszi — távoleső, szétszórt in­gatlanait az illetékes termelési igaz­gatóság vezetőjének előzetes hozzájá­rulásával állami 'tartalékföldként le­adhatja, ha a földet a községi ta­nács végrehajtóbizottsága hasznosíta­ni -tudja, vagy arra földrendezés céljára szükség van. Az állami gaz­daság üzemi területének tagosított táblájából azonban tartalékföldként területet leadni nem lehet. Termelő- szövetkezet gazdálkodási területéből állami tartalékföldként csak a köz­gyűlés határozata és a földművelés- ügyi minisztérium előzetes engedélye alapján adhat le ingatlant. A földcseréről és földátadásról szóló megállapodást az érdekelt tu­lajdonos vagy használó és a községi tanács végrehajtóbizottságának elnö­ke írja alá. A földcserét, vagy föld­átadást a járási tanács végrehajtóbi­zottságának mezőgazdasági osztálya engedélyezi és azt csak az engedély kiadása után lehet végrehajtani. A járási . tanács végrehajtóbizottsága mezőgazdasági osztályának döntése alapján a telekkönyvi hatóság, vala­mint a járási földnyilvántartási ki- rendeltség a földcserét, illetve a földátadást a telekkönyvben és az állami földkönyvön keresztülvezeti. A rendelet végrehajtásával kap­csolatos földnyilvántartási és eset­leges földmérési munkákat — a te­lekkönyv részére szükséges vázlatraj­zokat is — az illetékes megyei föld­mérési iroda végzi el. Szabályozták az őszi begyűjtési verseny feltételeit A begyűjtési miniszter szabályozta a november 7 tiszteletére indult őszi begyűjtési verseny feltételeit. Esze­rint a gabona, kukorica, napraforgó, burgonya, hüvelyes és bor, valamint sertés, vágómarha, tej, tojás és ba­romfi, a szerződéses sertés és szabad- vágómarhabegyüjtés eredményeit — a jóváhagyott éves terv alapján — együtt kell értékelni. A versenyt pontozással értékelik, s az egyes cikkekre százalékonként az alábbi pontszámokat adják.: a sertés és a kukorica 2—2, a napra­forgó, a burgonya, a hüvelyes, a bor. a vágómarha, a tej, a tojás, a ba­romfi és a szeptember 4-e után be­adott gabona 1—1, a szerződéses és a szabadsertés, valamint a szerződéi; ses és a szabadvágómarha pedig fél —fél pont. Az országos versenyben továbbra IIMIÉM mint Lőczi István, s a többi, aki nem. hagyta magát félrevezetni, ak­kor most többet vihetne haza a kö­zös jövedelémből. Lőczi István csak másodmagávai dolgozik a tsz-ben, mégis hazavitt előlegként majdnem 36 mázsa kenyérgabonát, 8 mázsa árpát, 12 mázsa szénát és 14.940 fo­rintot. Tálos Sándor viszont hsrmadmagával dolgozik — persze csak április óta — s így csupán 505 kg kenyérgabona, 273 kiló árpa, 10 mázsa széna és 1526 forint előleget kapott. Bár Tálos Sándor harmad- magával dolgozott, mégis a félévi •kiesés a közös munkából azt jelen­tette, hogy előlegosztáskor több mint 30 mázsa kenyérgabonával és 13.420 forinttal kapott kevesebbet, mint Lőczi István, aki másodmagával dol­gozik a közösben. Persze ez nem csüggeszti el Tálosékat, hisz amiért megdolgoztak, azt megkapják, s nem lesz gondjuk kenyérre, húsra, zsírra. És ruhára, lábbelire is jut a jövede­lemből. Azt azonban megtanulták, hogy nem hallgatnak ezután akárki szavára. A Z IDŐ SOK VÁLTOZÁST hoz az emberek életében — mondta megelégedéssel Füstös elv­társ, a tsz elnöke. Most. már nem­csak azok érdeklődnek a belépés iránt, akik tavaly itthagytak ben­nünket, hanem azok is, akik eddig még nem voltak köztünk. Rétyi András, aki eddig különböző helye­ken dolgozott, most közénk állt, mert látja, hogy itt könnyebben bol­dogul. De olyan tagot, aki a kilépés gon­dolatát forgatná a fejében, még lámpással sem lehet találni. Szűcs Ferenc. is kategóriánként állapítják meg a> két első járást, az eleő várost, a há­rom első községet és termelőszövet­kezetet. A megyék rangsorát, vala­mint a megyéken belül legjobb já­rást, várost, községet és termelőszö­vetkezetet kategorizálás nélkül kell megállapítani. A verseny záróértékelésének idő­pontja terményeknél 1954 november 27, bornál, állatnál és állati termé­keknél 1954 november 30. ­A legjobb eredményt elérő me­gye kapja a minisztertanács vándor- zaszlaját és elismerő oklevelét, va­lamint az 50 ezer forintos pénzjutal­mat. A második és harmadik helye­zett megye a begyűjtési miniszter vándorzászlaját nyeri el a velejáró’ 30 ezer, illetve 20 ezer forintos pénz­jutalommal együtt. A begyűjtési mi­niszter vándorzászlaját és jelentős összegű pénzjutalmat kapnak az: egyes kategóriákban országosan he­lyezést elért járások, városok, közsé­gek és termelőszövetkezetek. Ugyan­csak pénzjutalomban részesülnek minden megyében a legjobb járások,, községek és termelőszövetkezetek. A kötelezettségüket példamutatóan1 teljesítő és a begyűjtési tervek telje­sítését jó felvilágosító munkával elő­segítő dolgozó parasztok tárgyjutal­mazására mintegy félmillió forintot ad kormányzatunk. Az új szabályok az eddigiektől el­térően külön határozzák meg a tárgy­jutalmazásra fordítandó összegeket az országos versenyben legjobb ered­ményt elért járások, városok, közsé­gek részére. így a termelőknek is érdekük, hogy járásuk, illetve váro­suk vagy községük a versenyben az élre törjön, mert akkor több tárgy- jutalmat osztanak ki részükre. A szabályozás a továbbiakban in­tézkedik a versenyben legjobb ered­ményt elért vállalatok jutalmazásá­ról, valamint a pontos értékeléshez: szükséges jelentőszolgálatról. A fejbegylijtési verseny állása Megyénk az évi tejbegyüjtési ter­vet 55.2 százalékra teljesítette szep­tember 30-ig. A tejbegyüjtési terv teljesítésében a járások sorrendje következőképpen alakult: Járás; Százalék: Siófok1 67.1 Tabi 66.7 Fonyódi 62.8 Marcali 57.9 Kaposvári 56.5 Csurgói 51.5 Nagyatádi 41.3 Barcsi 40.1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom