Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-09 / 239. szám
tILÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Dobi István nyilatkozata a Hazafias Népfront jelentőségéről és a népfront-bizottságok megalakulásával kapcsolatos kérdésekről A népfront-mozgalom hírei Halálraítélték a jutaiúíi apagyilkosokat AZ IDEI KULTÚRVERSENYEK ELÉ A hazánk felszabadulása óta eltelt tíz év alatt új, nagyszerű ünnepek, dolgozó népünk minden rétegét felölelő ünnepek születtek. Az igazi kultúra ünnepei is csak a szabad hazában valósulhattak meg. Evről- évre egész hetet szentelünk a könyv ünnepének, s már ^hagyományossá váltf az öntevékeny művészeti munka ünnepe, a hatalmas seregszemlét jelentő kultúrverseny is. Erre készülnek most ismét megyénk kultúrmun- kásai. S ez a készülődés nem akkor kezdődött, amikor két héttel ezelőtt a Megyei Tanács népművelési osztálya meghirdette az 1954/55. évi kultúrversenyt, hanem még tavaly, amikor javában folytak a járási kultúrverseny bemutatói. Már akkor arról beszélgettek színjátszók, táncosok, énekesek, hogy ez a verseny csak főpróba, hogy a hazánk fel- szabadulásának tizedik évfordulójára rendezendő felszabadulási kultúrverseny minél színpompásabb, minél nagyszerűbb legyen, Ez a lelkesedés fűti most a kultúrmunkásokat, amikor tanulmányozzák a népművelési szervek felhívását, amikor összehívják a kultúrmunkásokat, amikor műsort választanak és megkezdik a próbákat. Kulíúrmunkásaink ma már tisztában vannak azzal, hogy a művészeti munka túl azon, hogy színvonalas szórakozást jelent szereplőnek, hallgatónak egyaránt, eszköz árra is, hogy a klasszikus és mai tárgyú színdarabokon, a magyar nép lelkivilágát oly hitelesen tükröző népdalokon, népi táncokon és játékokon keresztül segítsen az emberréválás- ban, hogy művelt, hazáját mindenek felett szerető, áldozatkész polgárokká válhassunk. Számtalan példa van erre már az elmúlt évek tapasztalataiból. Vannak megyénkben olyan együttesek, melyeket nemcsak nálunk, hanem másutt is az elismerés hangján emlegetnek. A lakócsai délszláv népi együttest az elmúlt évek során megismerték Zala, Vas megyében, s éppen a napokban ismerkednek velük Bács és Csongrád megyében, ahol tíznapos körúton vannak. A szuloki német nemzetiségi együttes is más megyébe készül vendég- szereplésre. De nem marad el mögöttük Kálmáncsa népi együttese sem, amely a két év előtti országos kultúrversenyen szerzett elismerést megyénk kultúrmunkásainak. A káimáncsai népi együttes azóta igen sokat fejlődött. Azóta alakult át igazi népi együttessé, s most a Nép- művészeti Intézet segítségével régi népmesét dolgoz fel; ebben a munkában közel kétszáz fő vesz részt. De új sikerekről számolhatunk be a többi járásban, a többi községben is. Nemrég alakult meg a babócsai cigány-együttes példájára Karádon is a cigány-együttes, de meg kell említeni a szintén nemrég alakult tabi járási tanács színjátszócsoportját is. Működnek régi csoportjaink is, illetve, ha a nyáron nem is működtek, már rendezik soraikat, új szereplőkkel gyarapodnak, műsorfüzetek, kották között válogatnak; úgy, olyan gonddal készülnek a felszabadulási kultúrversenyre, hogy az eddigieknél sokkal jobbat, színvonalban sokkal művészibbet adjanak falujuknak, az egész magyar kultúrának. Ezt a lelkesedést az is fűtötte, hogy mint eddig, kétévenként, a felszabadulási kultúrverseny országos lesz. Erre azonban nem kerül sor. A népművelési szervek ugyanis felismerték, hogy az országos kul- túrversenynek nincs sok gyakorlati értelme. A kultúrverseny célja az, hogy a kulíúrcsoportok egyrészt számot adjanak évi munkájukról, másrészt pedig, hogy a munka közben szerzett jó tapasztalatokat egymásnak átadják. Erre azonban akkor, amikor országos jellegűvé vált a verseny, eleve nem kerülhetett sor. A verseny tapasztalatcsere jellegét mindaddig megtartotta, amíg a körzeti, járási; kismértékben míg a megyei verseny tartott. Az országos bemutatón szereplő csoportoknak nem volt módjuk, hogy egymás műsorait végignézzék, s ebből következik, hogy egymástól nem is tanulhattak. Be ha a teljes bemutató megtekintésére sor is kerülhetett, lényeges segítséget mégsem kaptak a csoportok. A mi népünknek olyan gazdag kincsestára van a népművészetekből, hogy áttekinteni szinte lehetetlen. Ugyanakkor tájakként változó is és ami Somogybán van, annak a Hajdúságban nyoma sincsen. Az öntevékeny művészeti munka feladata pedig elsősorban az, hogy a tájegységnek megfelelően, a saját művészetét ápolja, fejlessze és adja tovább, ismertesse a dolgozó tömegekkel. Ez a mi megyénk művészeti csoportjainak is elsőrendű feladatuk. Erre az útra lépett a káimáncsai népi együttes, akikor a Népművészeti Intézet segítségével népmese feldolgozásához fogott. S régi népszokás, népmese egyetlen falunkból sem hiányzik: ott él az idősek emlékeiben, hiszen apáról fiúra hagyomá- nyozódott évszázadokon keresztül. A kultúrmunkásokra, nem utolsósorban a somogyi írókra vár az a feladat, hogy ezeket az emlékeket felfrissítsék és színpadon eló'adhatóan feldolgozzák, hogy egész népünk köz- kinesévé váljanak. Ehhez a munkához a népművelési szervek jelentős segítséget adnak az idei kultúrversenyben. A megyére vonatkozóan művészeti bizottságot alakítottak, melyben minden művészeti ág képviselve van egy-egy szakemberrel. A járási népművelési előadók feladata, hogy székhelyükön a megye példája nyomán szintén létrehozzák a művészeti bizottságot a benevezett művészeti csoportok szakmai segítésére. Az elmúlt év tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy a járási népművelési előadók keveset foglalkoztak a kultúrcsoportok- kal, sokszor még annyit sem, hogy ismerték volna a csoportok által választott színdarabot. Ez nem egy esetben a művészi színvonal rovására ment; előfordult az is, hogy a politikai tisztánlátás hiányában a mi szocialista kultúránktól idegen, ellenséges művek is bemutatásra kerültek. A megyei népművelési osztály most azzal, hogy létrehozta a művészeti bizottságot, s ebbe képzett szakembereket vont be, széle- sebbkörű szakmai támogatást nyújt majd a járási előadóknak. Természetesen nem úgy, hogy a megyei szakemberek minden csoportot felkeresnek, ez egyenesen pazarlás lenne, hanem úgy, hogy a járási művészeti bizottságot szaktanácsokkal látják el és csak végszükség esetén adnak közvetlen segítséget egy-egy csoportnak. A járási művészeti bizottság feladata — tekintettel, hogy ők sokkal könnyebben elérik az egyes községeket —* a közvetlen szakmai segítés. Ennek megszervezése a népművelési előadókra vár. S ha napi feladataik mellett erre szakítanak elég időt, ha segítőtársakat szereznek munkájukhoz, amire lehetőség van, a tavalyi kultúrverseny valóban csak ^főpróbája lesz az idei, felszabadulási kultúrversenynek. Kulíúrmunkásaink, egész dolgozó népünk bálatelt szívvel tekint visz- sza a tíz év alatt megtett útra, s úgy akarja ünnepelni felszabadulásunk évfordulóját, hogy egyben megrajzolja a jövő, a további fel- emelkedés útját is. Kultúrmunká- saink is így készülnek, s a jövő úti . jának kiindulópontja lesz számukra; is az idei kultúrverseny. 11 AZ ORSZÁG JÖVŐÉVI BŐSÉGES KEMTÉRELLÁTÁSÁÉRT Tíz holddal több búzát vetünk, 110 ezer forinttal nő a jövedelmünk Elmondta: Valter Imre, a ráksi Új Élet tsz elnöke Most, az őszi vetés idején nagy érdeklődéssel olvastuk az újságból a minisztertanács újabb rendeletét a kenyérgabonatermelés növeléséről. A tsz vezetőségével meg- hánytuk-vetettük, hogy tsz-ünk mivel segíthetné az ország népének bőségesebb kenyérellátását. Úgy állapodtunk meg, hogy 10 holddal növeljük őszi kenyérgabona vetésterületünket, mert kiszámítottuk, hogy ez 110 ezer forintos jövedelmet jelent nekünk és az országnak is javára válik. Az elmúlt évben a nagy szárazság miatt nem tudtuk jó vetőágyba tenni kenyérmagjainkat. Megkéstünk a tarlóhántással, s a föld annyira kiszáradt, hogy bizony jókora rögöket forgatott fel az eke. Emiatt a vetés ideje is elhúzódott, mert várakoztunk az esőre, hátha morzsalékossá tudjuk tenni talajunkat. Az eső azonban csak elmaradt, így kénytelenek voltunk hantos földbe vetni. A növény késő kelt ki, lassan fejlődött, a hirtelen jött nyári melegben megszorult a mag és bizony csak 8 mázsát adott a búza holdja. A rozs jobban fizetett; 10.6 mázsa termett egy-egy holdon. Jó iskola volt számunkra a múlt év. Az idén aztán a kaszát nyomon követte aratáskor az eke, illetve a tárcsa. így az idén háromszor megmunkáltuk a gabonaföldet, tavaly viszont csak kétszer tudtunk szántani. A vetési terv elkészítésénél arra is külön figyeltünk, hogy a legjobb elővetemé- nyek után vessük a kenyérnekva- lót. Búzát vetünk 60 hold bab-, borsó- és lenföldbe, 24 hold za- bosbükkönyföldbe, 20 hold cukorrépa- és burgonyaföldbe, 12 hold kertimag földjébe, a többi őszibúzát és rozsot pedig a tavaszi kalászosok földjébe vetjük el. Ezekbe a talajokba bemunkáltunk holdanként 120 kg szuperfoszfátot és 40 kg pétisót. A keresztsorosan vetett gabonánk két és fél mázsával többet fizetett, mint az egysoros. Ezért most az összes búzánkat keresztsorosan vetjük. Rozsunk már a földben van, s a búza 90 százaléka alá is kész a talaj. Október 20-ra letesszük a vetés gondját. Nagyon a szívünkön viseljük az ország kenyérellátásának ügyét, ezért az eredetileg tervez'ettnél 10 holddal többet vetünk, mivel az új rendelet ezt kedvezővé és jövedelmezővé teszi. Biztosítottuk, hogy a jövő évben 12 mázsás holdankénti termésátlagot érünk el kenyérgabonából, s így 19 vagon termést várunk. A beadáson, géprészen, vetőmagszükségleten és az osztalékon kívül 450 mázsa kenyérgabonánk marad feleslegképpen. Ebből 136 mázsa búzát beadhatunk a kukorica helyett, s három vagonnal pedig szabad áron átadhatunk az államnak. A beadásért kapott 28 mázsa korpát tehenekkel etetjük fel, s a tejből 21 ezer forint hasznunk származik. Az állami áron vásárolt 60 mázsa korpát süldők takarmányozására fordítjuk, ami legkevesebb 15 mázsa élősúlygyarapodást jelent. A disznókért kapott pénzből, leszámítva a korpa árát, mintegy 25 ezer forint tiszta jövedelemhez jutunk. A megima- radó 160 mázsa kukoricát sertések hizlalására használjuk fel. A hízók árából 64 ezer fórint többletbevételre szániíthatunk. A jó talajkiválasztás, a gondos művelés, a megfelelő vetőágy készítése, a műtrágyázás, a keresztsoros vetés és a vetésterület növelése, eredményeként 110 ezer forinttal lesz gazdagabb jövőre tagságunk. Ebből az összegből minden munkaegységre legalább 10 forintot oszthatunk. így használjuk fel a kormány nyújtotta lehetőségeket a magunk gyarapodására —i egész népünk javára. Németh István igaii mintagazda megtalálja számítását a kenyérgabonatermelés növelésében Németh István 7 és fél holdas igaii dolgozó paraszt jó gazdálkodó hírében áll a községben. Nem hiába kapta meg a „Mintagazda“ kitüntetést. Most a nyáron csaknem 20 mázsa termést takarított be 2 hold földjéről. Futotta belőle az 520 kg-nyi beadás, megvan a vetőmag, s nem lesz az öttagú Né- meth-családnak kenyérgondja — még eladásra is kerül pár mázsa búza. Úgy számolt Németh gazda, hogy az idén 2 holdon vet kenyér- gabonát. Amikor aztán hírül vette a minisztertanács új határozatát — ami jóval kifizetőbbé teszi a kenyérgabonatermelést, mint eddig — számvetést csinált. Sorra vette földjeit, melyikbe milyen növényféleség kerül, s úgy döntött, hogy fél holddal megtoldja a búza vetésterületét, mert mit is mutatnak a papírra vetett adatok? Két és fél holdon 30 mázsa gabonája terem —■ hiszen elsőrendű, trágyázott föld ez. Ebből leszámítva a beadást, a géprészt, a nyerét, maradhat 6 mázsa fölösleg.; A kötelezően beadott gobanáért 50 kg korpát ingyen kap, a 6 mázsa búzafölösleg • után, ha szabad áron az államnak adja, 120 kg koprajuttatásban részesül, a szabadpiaci árnál kisebb összegért. A 170 kg korpától aztán jól téjel majd a tehén: 900 forint tiszta bevétele biztosan meglesz Németh Istvánnak. így tehát Németh gazda is megtalálja számítását a kenyérgabonatermelés növelésében. vetőmagot, meg a család évi ke-! Számolj áh fel a ráérős hangulatot Hatéban és Somogyszilhan Községi tanácsainkra fontos feladat hárul az őszi munkák meggyorsításában. Megyénkben ugyanis súlyos lemaradás van az őszi gabona vetéstervének teljesítésében, s ezért felelősség terheli községi tanácsainkat, különösen a mezőgazdasági előadókat. Megkérdeztünk két tanácselnök elvtársat, hogyan áll községük a vetésterv teljesítésében. Bernáth Sándor elvtárs Batéból kérdésünkre azt válaszolta, hogy 350 hold búzavetéstervükből eddig mindössze 60 holnem valami kielégítő választ tudnak adni a tanácselnök elvtársak. Az elmúlt évben arra hivatkoztak a vetéssel való késlekedésnél, hogy nincs eső, az idén erre igazán nem hivatkozhatnak; most talán arra hivatkoznak az elvtársak, hogy sok az eső? Ez sem lehet oka a lemaradásnak, hisz napközben eléggé felszikkad a föld, hogy el lehet végezni a vetést. A lemaradás egyik oka a verseny elhanyagolása, pedig a versenyért is a községi tanács a felelős. Egyik 172 CSALÁD, 270 TAG LÉPETT BE MEGYÉNK TERMELŐSZÖVETKEZETEIBE Egyre több egyénileg dolgozó paraszt határozza el megyénkben,- hogy a szövetkezeti gazdálkodás útjára lép. A kaposvári járásban eddig 56 család, 90 tag, 210 hold földdel lépett már be a termelőszövetkezetekbe.- Több olyan család tért vissza-, akik a kormányprogramm elhangzása után az egyéni gazdálkodást választották, de belátva tévedésüket, most újra a közösben dolgoznak. így volt ez Ráksiban is, Szántó István és Tóth Mérai Jánossal, akik már tavasszal foglalkoztak a visszalépés gondolatával. A többi termelőszövetkezetben dat teljesítettek; rozsból, árpából sem teljesítették még a vetéstervet. Még súlyosabb lemaradásról száJ molt be Király Lajos somogyszili tanácselnök. A község pedig kezdeményező volt a november 7-i versenyben. —- Majdnem sehogyse állunk a községben sincs november 7 tiszteletére verseny, nem küzdenek a község vezetői, a dolgozó parasztok, hogy becsületet szerezzenek községüknek, s ezzel saját maguk hasznát is növeljék,. Számolják fel á ráérős hangulatot is hasonló jelenségek vannak és lehetne sorolni a tag;ok százait, akik újból a régi, megszokott környezetben dolgoznak. A göllei Uj életbe 3 család 4 taggal, 50 hold földdel, a kercseligeti Búzakalászba 3 család 5 taggal lépett be* vetéssel — mondta. — Az 1200 hold búzavetéstervből eddig 152-őt teljesítettek, a 150 hold árpából is mindössze 32 holdon került földbe a mag: Hogy mi -ja lemaradás oka, arra mindkét községben, szervezzenek versenyt és elsősorban a termelési bizottságot mozgósítsák, hogy az álljon kezdeményezőként a versenyben. Megyénkben október 6-ig több mint 170 család, 270 tág, 420 hold földdel lépett a tsz-ekbe és 176 kilépni szándékozó tag kérte visz- sza kilépési nyilatkozatát. /
