Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-08 / 238. szám

Péntek, 1954 október 8. SOMOGYI NÉPLAP 3 AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁK HÍREI Ismerjük meg a termelőszövetkezet alapszabályát! ^ A november 7-i verseny legyen az őszi munkák (említője Toponáron is Az idejében elvetett mag több termést hoz; ezt tartják Toponár község szorgalmas dolgozó pa­rasztjai. Cirák József, a termelési bizottság elnöke, ’Tóth József 7, Istvánovics Ferenc 7 holdas egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasz­tok is úgy igyekeztek, hogy őszi kalászosaik magja mielőbb a föld­be kerüljön: ezideíg 95 százalék­ban végeztek a vetéssel. Ezekről a gazdákról kell példát venniük mindazoknak, akik még mindig késlekednek. Toponár község őszi­árpa vetéstervét 107, búza és rozs vetéstervét pedig 35, illetve 50 százalékra teljesítette. A novem­ber 7-i verseny legyen lendítője a munkának, hogy mielőbb föld­be kerüljön a vetésre előkészített táblákon a búza és a rozs. Igyekeznie kell a Békegalamb tsz minden tagjának, hogy náluk se legyen fennakadás az őszi mun­kákban, vessék el idejében a bú­zát. Vegyenek példát a megye élenjáró termelőszövetkezeteiről, ahol már földbe tették az őszi ka­lászosok magját. Ne hallgassanak se a tsz-tagok, se az egyénileg dol­gozó parasztok Horváth Lajosra, aki a becsületes munka ellen agi­tál, aki szembe akarja állítani a "község középparasztjait a kispa- rasztokkal. De ne kövessék a tsz- tagok Varga Jánost sem, aki ara­iás óta semmit sem dolgozik a tsz- ben, rossz példát mutat, amiért jo­gosan elítélik dolgozótársai. A tsz tagsága mindig a közösség, a tsz boldogulását, tehát a saját érdeke­it tartsa szem előtt: a több, a ma­gasabb osztalékot; ezt pedig csak úgy tudják elérni, ha mindannyi­an . derekasan kiveszik részüket a munkából. Első az elsők között Nehezen lehetne megállapítani, hogy a szennai gazdák közül ki a legelső az őszi mezőgazdasági munkákban. Egyformán igyekez­nek betakarítani munkájuk gyü­mölcsét, az őszi kapásokat és egyformán iegyekeznek a vetéssel is, hogy jövőre több kenyérgabonájuk teremjen, mint az idén. De mégis van egy gazda, aki a jók között is a legjobban dolgozik: Mester Dávid, a terme­lési bizottság elnöke. Szenna község az ősziárpavetést befejezte, rozsból sem sok van vissza, mindössze 14 hold, A búza­vetéssel jobban kell igyekezniük. Ne csak burgonya, hanem napraíorgóbeadási kötelezett­ségüket is teljesítsék a simonfai gazdák! A simonfai gazdák sem késle­kednek a vetéssel. Sok gazdánál már földben van a mag. Győr An­tal, Véber Márton, Felthafner Jó­zsef befejezte az ősziek vetését. A burgonya szedésével is rövide­sen végeznek a simonfi gazdák, a termés mintegy 95—96 százalé­kát már betakarították. Burgo­nyabeadási kötelezettségüket ed­dig 81 százalékra teljesítették. Vé­geztek a napraforgóbetakarítással, ennek begyűjtése azonban vonta­tottan halad: begyűjtési kötele­zettségüket eddig mindössze 17 százalékra teljesítették. 110 kát. holdon előkészítették vetésre a ta­lajt, most azon kell igyekezniük a gazdáknak, hogy a mag is mi­előbb a földbe kerüljön. Az eredmények láttán 18-an léptek be a somogyszentpálí Béke tsz-be A somcgyszéntpáli Béke tsz ezévi eredményeit a kívülállók is észrevet­ték és azok is, akik a csoportot már évekkel ezelőtt otthagyták. Gyönyö- ■ rű a tsz állatállománya: 36 anyako­ca, 96 süldő legel a lucerrtaföldön. Hermán János sertésgondozó 120 da­rab szebbnél-szebb naposmalaccal büszkélkedik, ezenkívül 54 hízó göm- bölyödik az ólban. Mihályovics József már két éve kilépett a tsz-ből. Az idei eredmé­nyek őt is gondolkodásra késztették. Megbeszélte a családdal és vissza­lépett a biztosabb jövőt jelentő szö­vetkezeti gazdálkodás útjára. A cso- pcrttagok szeretettel fogadták, hisz jó munkaerő. Mihályovics Józsefen kívül még 10 család: 18 tag. választotta ezt az! utat. Minden tsz-tagnak van már valami terve a jövő gazdasági évre: azon gondolkodnak, hogyan lehetne a jövedelmet növelni. Tombor Mária azt szeretné, ha több fiatal lenne a tsz-ben és DISZ-szervezetet alakít­hatnának, röplabdacsapatot szervez­hetnének. Puskás József, Marcali. A TexHlművek csatlakozása a MÄVAG felhívásához Mi, a Kaposvári Textilművek dolgozói termelési. értekezleten megtárgyaltuk a MÄVAG dolgo­zóinak november 7-re é^ a ta­nácsválasztások tiszteletére iindí- tott vállalásait és elhatároztuk, "hogy csatlakozunk felhívásukhoz, s egyben versenyre hívjuk a me­gye többi üzemét is. A következőket vállaljuk: TERMELÉS: A III. negyedévi tervhez képest 3 százalékkal növeljük termelé­sünket. Ezt a következőképpen fogjuk elérni: 1. Tovább fokozzuk a tanuló- képzést, november 7-ig 20 tanulót, november 28-ig ugyancsak 20 ta­nulót képezünk ki. 2. ,A gyűrűsfonógépek orsófor­dulatát 2.2 százalékkal növeljük. MINŐSÉG: A negyedik negyedévi tervhez képest a minőségi együtthatót 2.5 százalékkal emeljük. Ezt a követ­kezőképpen valósítjuk meg: 1. A gyártástechnológián ala­puló munkaszervezési szabályza­tot a nem közvetlen gépen dolgo­zókra is kidolgozzuk. 2. Rendszeres hulladékvisszake- verésre november 7-ig előírásokat dolgozunk ki, melyek szerint fog­juk a visszakeveréseket végezni. 3. A technológus hálózaton ke­resztül november 28-ig tovább fejlesztjük a gyártásközi ellenőr- zést. ÖNKÖLTSÉG: A negyedik negyedévi önköltsé­gi tervünket 0.2 százalékkal túl­teljesítjük. Ezt a következőképpen akarjuk elérni: 1. Az anyagkihasználást az elő­írt mértéknél 0.5 százalékkal ma­gasabban valósítjuk meg úgy, hogy az a minőség rovására ne menjen. 2. Az üzemi olajos söpredék­mennyiséget a harmadik negyed­évvel szemben 20 százalékkal csökkentjük. 3. A segédanyaggal való gazdál­kodás megjavítására a segéd- és üzemanyagkeret-utalványokat a már ezzel dolgozó üzemrészeken kívül a bőröző és a javító mű­helyre is kiterjesztjük, valamint az irodaszerekre is. 4. Relatív béralapunkat a ne­gyedévben nem lépjük túl. 5. Az egy munkásra eső terme­lési értékét a harmadik negyed­évi tervvel szertiben 6.7 százalék­kal emeljük. EGYÉB: Elhatároztuk, hogy a negyedik negyedév végéig az alábbiakat valósítjuk meg: 1. Üzemi DISZ-bizottságunk versenyt indít a fonótanulók kö­zött abból a célból, hogy melyik tanuló lesz az, aki határidő előtt jóval túlteljesíti a tanulók normá­ját, illetve eléri a műszaki nor­mát. 2. Az üzemi szakszervezeti bi­zottság a dolgozókkal karöltve az igazolatlan hiányzók számát a har­madik negyedévhez viszonyítva 20 százalékkal fogja csökkenteni, a táppénzes állományban lévők számát pedig 15 százalékkal. 3. A balesetelhárítási propagan­da továbbfejlesztésével, a baleset­megelőző intézkedések fokozásá­val 10 százalékkal fogjuk a 3 na­pon túl gyógyuló balesetek szá­mát csökkenteni. ígérjük, hogy vállalásunknak becsülettel eleget teszünk. Ezzel is erősíteni akarjuk népi demokra­tikus államunkat, segítjük a kor- mányprogramm megvalósítását. Vállalásaink teljesítésével harco­lunk azért, hogy a Textilművek minél előbb elnyerje a büszke „Élüzem“ címet. Kaposvár, 1954. október 6. Csepreghy Győző Kossuth-díja főmérnök, Szabó József párttit kár, Róna Imre igazgató, Lukác Józsefné ÜB-elnök, Gábor Rózsi sztahanovista fonónő, Keczeli La jós DISZ-titkár, Kovács Józse sztahanovista művezető. Vállalásaik túlteljesítésével, az önköltség csökkentésével készülnek üzemi dolgozóink november 7 méltó megünneplésére A SIÓFOKI MASZOLAJ ÁSVANYOLAJVEZETÉK VÁLLALAT dolgozói az alkotmányünnepi ver­seny befejezése után elsőként in­dították meg a november 7-i ver­senyt. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 37. évfordulójának méltó megünneplésére versenyre hívták a megye többi üzemét is. A vállalat dolgozói fogadalmukhoz híven már a verseny első napjai­ban nagy lendülettel fogtak mun­kához. Tervüket, illetve vállalásai­kat rendszeresen teljesítik, sőt túl is szárnyalják. Erről tanúskodik, hogy 114.7 százalékra teljesítették a harmadik negyedéves tervüket, s ezzel elérték, hogy október else­jén, tehát a negyedik negyedév megkezdésekor már 93.3 százalék­nál tartottak éves tervük teljesíté­sével. E kiemelkedő eredmény ■eléréséből a vállalat minden dol­gozója — a vezetők és a műsza­kiak is — példásan kivette részét, és segítették a dolgozókat normá­ik, vállalásaik túlteljesítésében. A vállalat csőszigetelő brigádjá­nak tagjai a november 7-i ver­seny eddigi szakaszában átlagosan 215 százalékot teljesítettek. Ki­tűnt még Tarsoly János 199, Fil­lér János 186, Anik János gépi- csőszigetelő brigádja 176, valamint Bulner György brigádja 139 szá­zalékos tervteljesítésével.. Mint az elért eredmények igazolják, a vállalat dolgozói jól megállták he­lyüket a november 7-i verseny­ben. Rajtuk áll, hogy mint kezde­ményezőkhöz illik, győztesen ke­rüljenek ki a versenyből. A KAPOSVÁRI KEFEANYAGKIKÉSZITÖ VAl T.AT.AT dolgozói örömmel számolnak be arról, hogy már 103.2 százaléknál tartanak éves tervük teljesítésé­vel. Dicséretre méltó eredményt értek el az önköltségcsökkentési terv teljesítésében is. A termelés eddigi önköltségét 3 százalékkal csökkentették. Az előző negyedév­hez viszonyítva 3 százalékkal ja­vult a vállalat, termékeinek minő­sége is, a harmadik negyedévben 100 százalékos minőségű munkát végeztek a dolgozók. A vállalat dolgozói közül élenjárnak a no­vember 7-i versenyben: Totkaf Sára, aki 178, Marosi Árpádné, aki 156 százalékot ért el, valamint Nagy Erzsébet és Takács Imréné, akik 134—134 százalékos teljesít­ményt értek el. I. A közös gazdálkodás célja és feladata Az utóbbi időben sok szó esik me­gyénk falvaiban a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekről. Kiváncsi szem­mel figyelik a kívülálló egyéni gaz­dák is, miből mennyit termett a kö­zösen művelt föld, mennyi búza, 'ku­korica és más egyéb termény, azon­kívül mennyi pénz jut egy-egy tag­nak, vagy termelőszövetkezetben dolgozó családnak. Sok példa van ar­ra is, hogy más községekbe is el-el- látogatnak az egyéniek, mivel náluk nincs tsz: körülnéznek ott, beszélget­nek a közösen gazdálkodókkal, s la­tolgatják, hogyan , lehet jobban bol­dogulni, hogyan találhatja meg jobban a parasztember számítását': egyed ül-e, vagy pedig összefogva le­het inkább a jóléthez eljutni. Örömmel tapasztalhatjuk, hogy a jól gazdálkodó termelőszövetkezetek napról-napra gyarapodnak — újabb és újabb tagokat toboroznak maguk­nak. Más szóval: mind több és több tsz-ünk magasabb terméseredményei­vel, tagjai jólétének növekedésével ad világos választ arra a kérdésre, hogyan élhet gondtalanabbul a föld­művelő nép. Ha az új belépések, visszalépések, vagy a korábban be­adott kilépési nyilatkozatok vissza­vonásának okait vizsgáljuk, szinte mindenütt és mindegyikre egyértel­mű a magyarázat: megerősödött, megszilárdult a tsz, egyetértenek, s becsületesen dolgoznak tagjai. De ez a magyarázata a kívülállók figyelme felkeltésének, a tsz-ek iránti érdek­lődésük állandó fokozódásának is. Bebizonyosodott tény — magából az életből vett kézzelfogható példák hosszú sora bizonyítja — hogy megyénk 222 tsz-ének jelentős többsége legalább »egy fejjel« a középparasztok gazdálkodása fö­lé nőtt, a terméshozamok nagysága és a kö­zösen végzett munka jövedelmezősé­ge szempontjából. Egynémely tsz-ünkben azonban vannak még hi­bák, amelyek akadályozzák a nagy­üzemi gazdálkpdás előnyeinek teljes mértékű kibontakozását. Ennek leg­inkább az az oka, hogy e tsz-ekben gyakran megsértik az alapszabályza­tot. Azért, hogy tsz-eink ezeket az el­követett hibákat felszámolhassák, s a jövőben elkerüljék — valamint, hogy az egyéni gazdák is közelebb­ről megismerhessék a tsz-ek egész belső életét, lapunk hasábjain rész­letekben ismertetjük »A mezőigazda­sági termelőszövetkezet mintaalap- szabályá«-t, a tsz-ek alkotmányát. Cikksorozatunk első írásában most a termelőszövetkezeti gazdálkodás céljait és feladatait közöljük. * * * A termelőszövetkezeti gazdálko­dásnak az a célkitűzése, hogy tagjai lelkes és becsületes mun­kájával olyan magasra emelje a növénytermesztés és állattenyész­tés hozamát, hogy ezzel boldog, megelégedett, gondtalan és szebb, kultúráltabb életet teremtsen a szövetkezeti parasztok számára. Bátran és határozottan állíthatjuk, hogy a szövetkezeti gazdálkodás, a dolgozó parasztságnak az önkéntes­ség alapján történő összefogása a legbiztosabb út a falu felemelkedé­séhez, a parasztság emberibb élete eléréséhez: Soha nem volt olyan moz­galom, amelynek célkitűzéséért har­colni, benne szívvel-lélekkel részt- venni annyira személyes, jól felfo­gott érdeke lett volna minden dol­gozó parasztnak, mint éppen a szö­vetkezeti gazdálkodásban. Megértet­te és korán értette ezt meg me­gyénkben a répáspusztai Első ötéves Terv, a barcsi Vörös Csillag, a so- mogygeszti Uj Barázda, a sómogy- meggyesi Jó Gazda tsz és még, szin­te felsorolhatatlanul sok tsz-ünk tag­sága. akik már évekkel ezelőtt a kö­zös útra léptek. Becsületes munkájuk eredménye nem is maradt el: a tsz-tagok jobban élnek, mint községük bármelyik egyénileg gazdálkodó középparasztja. Tsz-eink megalakuláskor sok ne­hézséggel küzdöttek: kevés ‘állatuk volt, hiányos volt gazdasági felszere­lésük. Az együttes munka, párosulva az állam hathatós támogatásával, át­segítette őket a kezdet nehezén — s ma már döntő többségük vagyono­sabb, tehetősebb. A somogytarnócai Szorgalom tsz-nek pl. 1952-ben 31 darab szarvasmarhája és 25 darab sertése volt, Ma a tagság közös ál­latállománya többek között 70 darab szarvasmarha és 237 darab sertés. A fel nem osztható szövetkezeti alap értéke másfél év alatt 72.076 forint­ról 130.910 forintra emelkedett. Ez­zel természetesen együtt járt, hogy a munkaegységekre jutó részesedés is jelentősen növekedett. Bitó János pl. családjával együtt teljesített 1083 munkaegységére 37.870 forint értékű részesedést kap most. A közös gazdaság növelésében szép példát mutat a törökkoppányi Rá-< kóczi tsz is, amely teljesen új ma« jort épít, hogy egy helyen legyen a közös állatállománya. A gazdasági épületekre és a felszerelések beszer« zésére természetesen csak egyszer kell az életben nagyobb összeget köl­teni, utána majd a közös munka egész gyümölcsét a tagság fogyaszt« hatja el, tehát a mostaninál jelentő­sen jobb módban élhet. A közös gazdálkodás feladata, hogy becsülettel adja meg az ál­lamnak mindazt, ami az államot megilleti. i Eddigi tapasztalataink — ha csak az ezévi beadási tervteljesítéseket vizs­gáljuk is — azt mutatják, hogy tsz-eink mindig az első sorokban vol­tak a beadási versenyben. Dicsére­tet érdemel ezért a göllei Lendület, a siófoki Uj Barázda, a fülecspusztai Kossuth, a juti Alkotmány és még számos termelőszövetkezet. A szövetkezeti tagok jólétének fontos előfeltétele: a gépállomá­soktól kapott segítség. Éppen a gépi munka igénybevétele, a fejlett módszerek alkalmazása az ember ereje megkímélésének és a terméshozamok fokozásának legjobb útja. Csupán az idei nyár tapaszta­latai alapján is sokat beszélhetnek pl. a nágocsi Szabadság tsz tagjai grról, hogy a kombájn, az aratógép mennyire megkönnyítette az aratás egyébként nehéz és sok fáradságot és emberi erőt igénylő munkáját. A ka- rádi Alkotmány tsz-nek minden föld­jét traktorok szántják, s amelyik ta­laj megköveteli, gyűrűshengerezik a gépállomásiak. Egyik traktor szánt, a másik pedig vontatja a vetőgépet — keresztsorosan vetnek 52 hold bú­zát, hogy jövőre még nagyobb da­rab kenyér kerüljön asztalukra. A gépi kapálás, a vontatóval történő trágyákihordás és termésbetakarítás mind-mind a tsz-tagok. munkáját te­szi nemcsak könnyebbé, de eredmé­nyesebbé is. A termelőszövetkezetbe tömörült parasztok fontos feladata, hogy a pártszervezet irányításával, a mun­kásosztály támogatásával kíméletle­nül szállianak szembe a falusi osz- tályellenséggel, a kuláksággal, s vi­gyék győzelemre az ellenük folyta­tott harcot, vagyis vessenek véget falun a kizsákmányolásnak. Ezért el­sősorban arra kell törekedniük a tsz- tagoknak, hogy soraikba kulákok ne férkőzhessenek, s ha netán ott len­nének, azonnal zárják ki őket, mint ahogy azt a törökkoppányi Kop- pányvölgye tsz tagjai tették tavaly nyáron.-Akadályozzák meg a szövet­kezeti parasztok, • hogy a kulákoktól átvett ingó vagy ingatlan vagyont visszaszerezzék a kulákok. Elismerést érdemelnek többek között a jutái Úttörő tsz tagjai-, akik sikerrel visz- szaverték és meghiúsították a ku­lákok ilyen irányú támadásait. A termelőszövetkezeti tagok rombolják szét a kulákok és a dolgozó parasztok közötti gazda­sági és politikai kapcsolatokat, természetesen olyan módon, hogy győzzék meg a dolgozó parasztokat ügyünk igazáról, s magyarázzák meg nekik, hogy az ő boldogulásuknak is csak a. közös 'gazdálkodás az alapja, hogy az egész falu, minden. dolgozó paraszt felemelkedésének útja: a szö­vetkezeti gazdálkodás. Az alapszabálynak ez a pontja mindenki előtt Világossá teszi: a ter­melőszövetkezeti gazdálkodás célja egybeesik minden dolgozó paraszt legsajátabb érdekével, s a jól gazdál­kodó tsz-ek tagjainak példája bizo­nyítja, hogy nem csalódik, aki szá­mítását a szövetkezetben végzett be­csületes munkájával igyekszik meg­találni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom