Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-06 / 236. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1954 október 6. • • Üdvözlő távirat a csehszlovák hadsereg napja alkalmából ALEXEJ CEPICKA hadseregtábornok, a Csehszlovák Köztársaság nemzetvédelmi miniszterének, PRÁGA A csehszlovák hadsereg napja alkalmával a magyar néphadse­reg minden harcosa és parancsnoka, valamint a magam nevében szívélyes üdvözletemet és jókívánságaimat küldöm önnek és a baráti csehszlovák hadsereg egész személyi állományának. Szívből kívánjuk, hogy a csehszlovák hadsereg és a magyar nép­hadsereg közötti barátság tovább erősödjék és kívánunk további ki­váló eredményeket a baráti csehszlovák hadsereg harci és politikai kiképzésében. Budapest, 1954. évi október hó 6-án. BATA ISTVÁN altábornagy, a Magyar Népköztársaság t honvédelmi minisztere. kt ­II Német Demokratikus Köztársaság államvédelmi szervei egv csapásra 547 amerikai ügynököt tartoztattak le Berlin (MTI). Albert, Norden ál­lamtitkár, a Német Egység Bizott­ságának titkára Berlinben sajtóérte­kezleten kijelentette, hogy a Nyu- gat-Németországban és Nyugat-Ber- linbejn működő amerikai megszálló hatóságok hatalmukkal és a hely­zettel visszaélve a Német Demokra­tikus Köztársaság, a népi demokra­tikus országok és a Szovjetunió el­leni kém- és diverziós tevékenység­re mozgósítják a javíthatatlan német fasiszta elemeket. A fasiszta ügynökök központi irányítását Gehlen volt náci tá­bornok hírhedt kémszervezete végzi. Norden államtitkár a sajtóértekez­leten felolvasta Schmidt-Wittmack- nak, á bonni parlament volt keresz­tény-demokrata unióbeli képviselőjé­nek levelét, amely megerősíti azt az egyébként is közismert tényt, hogy a Gehlen féle kémszervezetet az amerikai megszálló hatóságok tart­ják fenn. Norden közölte, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság államvédelmi szervei szep­temberben egycsapásra 547 ame­rikai ügynököt tartóztattak le és ezzel lényegében felszámolták a Gehlen-szervezet ügynöki hálózatát a Német Demokratikus Köztársaság­ban. A letartóztatott ügynököktől 29 amerikai gyártmányú rádióleadóké­szüléket koboztak el. Valamennyi letartóztatott ügynök beismerte, hogy a különböző német elnevezéseket viselő kém- és kárte­vő csoportok az Amerikai Egyesült Államok kémszervezetének szolgála­tában állnak. A svéd sajtó a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli törvényes jogainak helyreállításáról Stockholm (TASZSZ). A svéd sajtó követeli a Kínai Népköztár­saság törvényes jogainak helyre- állítását az ENSZ-ben és ugyan­akkor elítéli az Egyesült Államok álláspontját ebben a kérdésben. A „Morgen Tidningen“ című lap azt írja, hogy „az Egyesült Ál­lamok) való tényeket semmibevevő és esztelen politikája a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli jogai­nak helyreállításával szemben csupán a. milliomosok és részvé­nyesek érdekeit szolgálja.‘‘ A bur- zsoá „Expressen“ ugyancsak el­ítéli az Egyesült Államok politi­káját. „Teljes képtelenség — írja a „Ny Dag‘‘ —, hogy a nagy Kínát a rég kapitulált és Formoza szi­getén jelenleg csupán az Egyesült Államok támogatásával uralkodó Kuomintang-kormány képviselje az ENSZ-ben.“ Jugoszláv-olasz megegyezés Trieszt kérdésében London (MTI). Hírügynökségi és I vete a keddre virradó éjszaka para­rádiójélentések szerint Jugoszlávia és Olaszország között megegyezés jött ’létre Trieszt jövőjéről. Olaszor­szág ég Jugoszlávia londoni nagykö­fálta a megegyezést. Az angol rádió úgy értesült, hogy az olasz csapatok várhatóan október 21-én vonulnak be Trieszt angol-amerikai övezetébe. A rosszul sikerült reklá am A »Newsweek« című amerikai folyóirat gondolt egy merészet és nagyot, s elhatározta, hogy reklá­mozni fogja a német miiitariz- must. A folyóirat egyik számának borítólapján az új nyugatnémet Wehrmacht négy katonája látható hatásos pózban, acélsisakban, ke­zében puskával, zubbonyujján a »szövetségi köztársaság« jelzésével. Ebben a számban terjedelmes cikk foglalkozik Nyugat-Nérnetország felfegyverzésének amerikai tervé­vel és Adenauer ilyenirányú erő­feszítéseivel. A »Newsweek« kezdeményezése úgylátszik megkapta a rabló né­met hadigépezet egyik-másik hí­vének figyelmét. így például az egyik lelkesült levél írója a követ­kezőket jelenti ki: »Németországnak legalább száz hadosztállyal kell rendelkeznie, amelyek el vannak látva nehéz és közepes páncélosokkal, gyalogság­gal, nehéz és közepes tüzérséggel, repülőgépekkel. Röviden szólva mindennel, amit Németországnak egy korszerű és elsőrendű Wehr­macht adhat«. Node, a folyóirat többi olvasói­nak körében ez a reklámcikk egész más érzéseket ébresztett. A szer­kesztőség nyilván olyan ,sok leve­let kapott, amely elítélte a német militarizmus feltámasztását, hogy kénytelen volt némelyiket közölni. így például Nancy M. Gordon arlingtoni olvasó a következőket írja: »A folyóirat fedőlapját látva és az új német hadseregről szóló cik­küket olvasva aggodalmat érez­tünk, Mindössze tíz esztendő múlt el azóta, hogy a német hadsereg legádázabb ellenségünk volt. Most pedig segítséget akarunk nyújtani egy újabb hadsereg megalakításá­hoz, amely ismét ellenünk fordul­hat és halált szórhat fiataljainkra, mint ez az utóbbi negyven évben kétszer is előfordult. Le kellene vonnunk a múlt hibáiból a tanul­ságot, még mielőtt késő«. Az egyenruhába öltözött német fiatalok képe rossz előérzetet kel­tett a »Newsweek« olvasóiban. így például a német Karl-Heinz Schmidt így ír: »Biztos vagyok abban, hogy a felfegyverzést nem fogadják öröm­mel azok, akiknek harcolniok kell. Én tudom, hogy a korosztályom nem kívánja az újrafelfegyverzést, hanem kénytelenek teljesíteni«. Nehéz volna kitalálni, hogy a »Newsweek« mekkora részét kö­zölte a német hadigépezet elleni tiltakozásnak. De egy bizonyos, és­pedig az, hogy ezek a lehető leg­kisebb betűkkel nyomtatott sorok tükrözik az egyszerű amerikaiak és németek igazi hangulatát és nem az új Wehrmacht propagan­distáinak ravasz reklámjai. 9z 14-55. oktatási évad Pártunk szervezeti szabályzata: kötelez minden kommunistát ar­ra, hogy „szakadatlanul fejlessze politikai tudását és emelje mű­veltségi színvonalát, igyekezzék elsajátítani a marxizmus-leniniz- mus tanításait. . .“ Szüksége, lét­szüksége ez pártunk minden tag­jának, mert csak képzett kommunista ké­pes magával ragadni a töme­geket, tudja felvilágosítani a pártonkívülieket a párt politi­kájáról, csak így tud tanács­adója, vezetője lenni a körü­lötte dolgozóknak. Az 1954—55. oktatási év anya­ga zömében pártunk III. kongresz- szusának anyagát öleli fel. A párt- kongresszus határozatainak isme­rete nélkülözhetetlen mind az ipa­ri dolgozók, mind pedig az élet bármelyik területén dolgozók ré­szére. A Kaposvári Cukorgyárban is nagy szükség van a III. pártkon­gresszus anyagainak tanulmányo­zására, nemcsak a politikai és gaz­dasági vezetők, de úgyszólván minden dolgozó részére. Az elmúlt oktatási évadban súlyos hibák mutatkoztak az oktatási munkában. Mintegy 120 főt iskoláztak be, azonban a hallgatóknak csaknem két­harmada lemorzsolódott. A propagandisták nem foglalkoz­tak kellően a hallgatókkal. A népnevelők sem beszélgettek a hallgatókkal és bizony előfordult az is, hogy a népnevelő sem járt végig oktatásra, maga is lemorzso­lódott. Az ilyen népnevelő nem tudta meggyőzni a hallgatóságot, nem tudott harcolni az oktatásról való elmaradás ellen. Takács János elvtárs, népnevelő az elmúlt oktatási évadban az ösz- szefoglalóig sem jutott el. Nyil­vánvalóan nem lesz könnyű meg­győznie azokat a dolgozókat, aki­ket neki kell mozgósítania az ok­tatásra. Takács elvtárs megfogad­ta, hogy az új évadban saját pél­damutatásán keresztül fog harcol­ni a lemorzsolódás ellen. Természetesen vannak nehézsé­gek a szervezés területén, de ezek a nehézségek nem olyan mérvű­ek, melyeket nem lehetne lelki- ismeretes munkával leküzdeni. Az üzem kommunistáinak mindent el kell követniük, hogy az aránylag rövid kam­pány alatt a lemorzsolódás ve­szélyét elhárítsák. Ez szívós munkát igényel. Moz­gósítani kell erre a munkára min­den kommunistát, a politikai és a gazdasági vezetőket egyaránt. Az alapszervezet vezetősége ) kollektív munkával nevelje a * kommunistákat, a pártonkívüli dolgozókat öntudatra, fegyelemre, de ezt a munkát ne hárítsa egy­személyiben a titkárra, mert egy ember képtelen megbirkózni ek­kora feladattal. A finomító alapszervében a kollektív vezetés hiánya könnyen odavezethet, hogy a lemorzsolódás ellen nem lesz képes a harcot fel­venni az alapszerv vezetősége. Ha Takács Ferenc alapszervi agit.- prop.-titkár és Báli Károly titkár elvtárs nem támogatja a vezetősé­get, kellő segítség nélkül marad. Az üzemi PVB eddig még nem foglalkozott kellően az oktatás kérdésével. Bár a kongresszusi anyag beszerzésére megtették az intézkedést, nem fordítottak gon­dot arra, hogy az oktatás napiren­den maradjon. Báli Károly, aíapszervi titkár elvtárs még ma sem tudja pontosan, hogy területéről ki­ket iskoláztak be, kikkel fog­lalkozzék. A hiba magva abban rejlik, hogy az üzemi PVB kivette az alap­szerv kezéből az oktatás kérdését — helytelenül — és így nem cso­da, ha nem tud foglalkozni a kö­zelgő megnyitó előtt a hallgatók­kal. A csúcsbizottságnak nem lett volna szabad ezt így megoldani­uk. A bizottság tagjainak irányítá­sa mellett az alapszerveknek kel­lett volna javaslatot tenniük a beszélgető bizottságok jelentései alapján, hiszen ki ismerné jobban az alapszerv területén lévő dolgo­zókat, ha nem az alapszerv veze­tősége. Jogosan súlyos bírálatot mond­tak az idősebb dolgozók az üzem DISZ-fiataljairól. Nem lüktet az élet az üzemi DISZ-ben, nem ment eddig rendesen az oktatás előkészí­tése sem. Ennek oka a gyakori titkárválto­zásban kereshető. Az üzemi PVB megoldja azonban ezt a problémát és biztosítja a DISZ Petőfi-körök sikeres beindítását. Az üzemi PVB, a DlSZ-szerve- zet a hátralévő időben ragadjon meg minden alkalmat arra, hogy biztosítsa az oktatási évad sikerét. Ehhez kitartó, szívós munka kell, de a kommunistáknak nem szabad visszariadniuk a kampányidőszak nehézségeitől. A DlSZ-fiatalok pe­dig az oktatási munka megjavítá­sával harcoljanak a büszke ro­hamcsapat cím elnyeréséért. jVI ásfél évvel ezelőtt, 1953 ápri- -*-*■*• fisában a Megyei Tanács ok­tatási osztálya pályázatot hirdetett megyénk pedagógusai számára a községek monográfiáinak elkészítésé­re. A pályázat célja kettős. Egyrészt az, hogy a készülőben lévő és 1955 szeptertiber 1-én általánosan érvény­be lépő új általános iskolai szocia­lista tanterv a III. osztály számára új tárgyat ír elő: »Lakóhelyismeret« néven. E tárgy keretében meg kell ismertetni a tanulókkal saját közsé­gük történetét, természeti viszo­nyait, életét, kapcsolatát más köz­ségekkel, stb. Ezeken az ismereteken keresztül kell elsajátíttatni a ta­nulókkal a legfontosabb történelmi, de különösen a földrajzi alapfogal­makat. Nevelési vonatkozásiban pe­dig ez azért jelentős, mert a haza­fiasságra való nevelést ezáltal kon­krét szemléletre alapozzuk, így ered­ményesebb is lesz. Ez természetesen szükségessé te­szi, . hogy a pedagógusok időben és alaposap felkészüljenek e tárgy, ta­nítására. A tananyag minden köz­ségben1 természetszerűleg más és más. Égért tankönyvet sem lehet ki­adni éhből ia tantárgyból. Tehát pe­dagógusainkra vár, hogy összegyüjt- sék a tanítandó anyagot és gondo­san feldolgozzák azt. Ezért minden faluban egy tanító vagy tanár, vagy az egé^z. tantestület tankönyviTóvá lett: saját használatukra írnak tan­könyvet, sőt vezérkönyvet. monográfiák elkészítésének másik célja: felszabadulásunk 10. évfordulójának méltó megünnep­lése. Ebben az Időben nap mint nap ünnepeljük a felszabadulást, emlé­kezünk az akkor és azóta történtek­re. Ezt az emlékezést teszik mélyeb­bé, konkrétabbá, maradandóbbá a községi 'monográfiák, melyekben ala­I S M E R ] Ü K MEG MEGYÉNKET A pos részletességgel feldolgozást nyert az 1945 óta eltelt idő minden válto­zása: történelmi, gazdasági, kulturá­lis téren egyaránt. Azáltal pedig, hogy a monográfiák az utolsó 10 év eredményein kívül tartalmazzák a felszabadulás előtti időket is a leg­régibb korig: alkalom nyílik az ösz- szehasonlításra, a felszabadulás-adta változás és mostani eredményeink magasabbfokú értékelésére. A somogyi kezdeményezést más megyek is átvették és számos me­gyében ugyanilyen pályázatot hir­dettek meg. A pályázat kiírásának nagy vissz­hangja támadt pedagógusaink kö­rében. Megyénk pedagógusai meglát­ták e munka rendkívül nagy fontos­ságát mindkét célt illetően és lelke­sen láttak munkához. A lelkes munka eredménye az, hogy mostanig megyénkből 109 köz­ség monográfiája érkezett be a pá­lyázatra. A többi község is jelezte, hogy melyik későbbi időpontiban fogja beküldeni. IT* ddigi tapasztalataink azt mu­•*-< tátják, hogy a munka túlnőtt az eredeti méreteken. A feladat az volt, hogy a lakóhelyismereti tan­tárgy tanévi előírásait kell feldol­gozni, amely csak nagy vonalakban tartalmazza a monográfia általános tartalmát. Ezt a munkát, minden is­kolának kötelező elvégezni a tárgy ta­nításának eredményessége érdeké­ben. A tantervi elbírásokat már 1953 áprilisában közöltük az isko­lákkal. A munkához való jó hozzáállást bizonyítja az, hogy mindjárt a kez­deti időszakban több pedagógus for­dult hozzánk azzal, hogy adjunk le­hetőséget nagyobb, teljes részletes­ségű, tudományos igényű monográ­fiák feldolgozására. A pedagógusok ilyen irányú kérését szívesen telje­sítettük s már május végén részletes (szempontokat adtunk ki a teljes mo­nográfia feldolgozásához. Az ilyen teljes monográfia elkészítése nem kö­telező. / Es mi a tapasztalat? Az, hogy az eddig beérkezett munkák többsége teljes részletességre törekszik. Ta­pasztalatból tudjuk, hogy a még be nem érkezett munkák szerzői is ezt a feladatot tűzték maguk elé (pl. Böhönye, Somogyszentpál, Kaposfő, Gölle, Polány, Fonyód, Zamárdi stb.). A munkák során pedagógusaink a legkülönbözőbb forrásokat használ­ták fel. A forrásanyagok rendelke­zésre bocsátásáért köszönet illeti a Somogymegyei Levéltár igazgatóját, Kanyar Józsefet, s a múzeum igaz­gatóját, Takáts Gyulát. A megyé­ben fellelhető anyagok azonban több pedagógust nem elégítettek ki. Sokan a budapesti Országos Levéltárból is szereztek anyagot. Sokan Szegedről, Debrecenből, többen személyesen utaztak Veszprémbe levéltári kuta­tásra (pl. Kőröshegy, Ságvár, Oszto- pán pedagógusai). Természetesen fel­használták a községben található írásos és szájhagyományként élő anyagot is. \ tetemes írásos anyagon kívül nem feledkeztek meg a »mel­lékletekről« sem, a dokumentációs anyagról. A monográfiákat fényké­pek, rajzók, diagrammok, karto- gramrriok, grafikonok, térképek, a fejlődést mutató táblák és tábláza­tok díszítik és teszik szemléleteseb­bé, élőbbé; sok helyen a néprajzot érintő ruhadarabokat, faragásokat, népdalokat, mondákat és meséket gyűjtötték össze. Több helyen dom­borművű térkép, talaj-, mag-, nö­vény-, kéreg- stb. gyűjtemény, mély­ségi szemelvények eredeti szemlélte­tése teszi élvezetesebbé és tudomá­nyosabbá a község írásos monográ­fiájának tanulmányozását. A nagy munka tehát végéhez kö­zeledik. Az elért eredmények eldön­tik azt a rövid vitát, is, mely a So­mogyi Néplap hasábjain folyt le egy évvel ezelőtt 1953 októberében Zitats Bertalan és köztem (»Somogy megye monográfiája« közös címen, melyhez »Egy olvasó« is kapcsolódott). A munka közeli teljes befejezése időszerűvé teszi, hogy hozzálássunk ennek az értékes, összegyűlt anyag­nak a hasznosításához. A monográ­fiák minősége lehetővé teszi-, hogy jövő tervezésünket túlvigyük a la­kóhelyismereti tantárgyban szükség- szerű alkalmazásnál. Az ezenkívüli hasznosítást felszabadulásunk 10. év­fordulója megünneplésének jegyében kívánjuk végrehajtani és összekap­csolni a jelenlegi feladatokkal. j\ 1 i tehát a további tervünk? 1. A tanácsválasztással kap­csolatban máris beindítottuk, hogy minden községben a monográfiát ké­szítő pedagógus előadást tart a köz­ség lakóinak a falu történetéből 1945-től napjainkig. Az előadásokon részletesen ismertetik a község ered­ményeit, külöűös tekintettel az 1950 —54 közötti időszakra, a tanács munkájára. A községben központi helyen * elhelyezik g felszabadulás utáni eredményeket feltüntető szem­léltető rajzokat, kartogrammokat stb. 2. Ezeket az előadásokat a tél fo­lyamán az »Ismeretterjesztő Előadá­sok« keretében folytatjuk. Ekkor már a község legrégibb időkbeni tör­téneténél kezdjük és ismertetjük a község földrajzát is, különös tekin­tettel a talajvizsgálatokra, termé­nyekre, lehetőségekre, gazdálkodási módokra, az adott víz kihasználására stb. 3. Hazánk teljes felszabadulásának 10 éves évfordulóján: 1055 április 4-én kiállítást szeretnénk megnyitni a legjobb monográfiákból, szemlélte­tő anyagokból együtt. 4. Későbbi tervünk a megye ősz« szefoglaló monográfiájának elkészí­tése. Mindezeken kívül szükségesnek látjuk éppen a nagy évforduló al­kalmából, hogy a megye egész dolgo­zó népével megismertessük egyes községek monográfiáját. Ugyanis ama nevelési elvek, amelyeket a tanulóknál vallunk, a felnőttekre is érvényesek többé-kevésbbé. A me­gye egyes községeinek megismerése nyilvánvalóan hozzájárul -a felnőtt lakosság hazafias érzéseinek kiala­kításához, különösen, ha gondos és körültekintő az anyag kiválasztása. Ezért határoztuk el, hogy a Somogyi Néplap hasábjain a mai naptól kezd­ve minden szerdai számban állandó rovatot nyitunk: »Ismerjük meg megyénket« : általános címmel. Ebben a rovatban megyénk legneve­zetesebb községeit ismertetjük, fő­ként történelmi vonatkozásban. ’C'ogadják az olvasók szeretettel ezeket a közléseket, olvassák, tanuljanak belőle olyan szeretettel, mint amilyen szeretettel írták a mo« nográfiákat szerzőik, Várkonyi Imre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom