Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-30 / 257. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Éljen hazánk és népünk gazdasági és kulturális felemelkedéséért dolgozó értelmiség! A Z M D P MEGYEI PÁ RT-V ÉG REHAJTÓ B 1 ZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 257. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szombat, 1954. október 30. M egyén k éleié b ő 1 Értékes javaslatok a kisbajomi népfront-bizottság nagygyűlésén A kisbajomi népfront-bizottság 27-én nagygyűlést tartott a napokban átalakított községi kultúr- ház nagytermében. A nagygyűlésre az egész község lakossága összegyűlt, alig fértek meg a teremben, s érdeklődéssel figyelték Túrái János községi párttitkár szavait, aki a Hazafias Népfront jelentőségéről beszélt. A helyi népfront-bizottság elnöke a népfront társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális célkitűzéseiről beszélt. Elmondta, hogy e mozgalomban helye van minden becsületes embernek, aki szereti népét, s a békés, alkotó munkából i tettekkel veszi ki részét. A nagygyűlés s egyben a beszámoló főként a közelgő tanácsválasztások előkészítésével foglalkozott. A népfront-bizottság elnöke beszédében elmondta, hogy a tanácstagjelölő gyűlések elevensége, ahogy azok a községben lezajlanak — azt mutatja, hogy kormányunk a legjobb úton jár, amikor a népfronton keresztül új erőket von be a tanácsok munkájába, a közélet irányításába. gyűlésen. A községi tatíáés'éfnÓk, Héjjas 'József, akit munkájáért az egész község tisztel és szeret, a gabonatermelés fokozásáról, az őszi gabonavetési terv mielőbbi teljesítésének szükségességéről í szólt. — Vissza kell állítani a magyar gabona jó hírét, minőségét — mondta. Ez nemzetgazdasági érdek, de ugyanakkor érdeke minden dolgozó parasztnak egyénileg is; jól megválasztott talajban, gondosan megmunkálva, többet és jobbat termelni, mint eddig, ez most a feladat. Héjjas József arról is beszélt, hogy milyen nagy figyelemmel kell kísérni a tanács- tagj elölő gyűléseket, s milyen sokat jelent majd a megválasztandó tanácsok életében az, ha a választók minden tekintetben lelkiismeretes, példamutató embereket jelölnek a tanácsok tagjaiul. Nem az a fő cél, hogy új emberek, hanem hogy még jobb dolgozók kerüljenek az új tanácstagok soraiba. A felszólalások sok értékes javaslatot tartalmaztak. Volt olyan felszólaló, aki a helyi népfront-bizottságot kérte, hogy tűzze célul az utak, hidak társadalmi munkával való megjavítását. Az állattenyésztés fejlesztésére is tettek javaslatot a felszólalók: javasolták a törzskönyvezés bevezetését, a 7Meddig akarnak még §zégyesikezni Élenjáró tsz-tagok $a kaposvári gépállomás dolgozói? megyei tanácskozása Október 3l-én, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel Kaposváron, a Béke Szálló nagytermében megyei tanácskozás lesz az élenjáró termelőszövetkezeti tagok részére. Az értekezlet előadója Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács és a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, aki a termelőszövetkezetek helyzetéről és feladatairól beszél. A tsz-ek vezetőit és tagjait szeretettel meghívja és várja a Megyei Párt-végrehajtóbizottság és a Megyei Tanács Végrehajtóbizottsága. A talajmunkaterv teljesítésében ! megyénk gépállomásai között a |háromfai gépállomás jár az élen. 175.5 százalékra teljesítették őszi 1 talaj munkatervüket. A háromfai- (ak már hosszabb idő óta tartják | az első helyet, becsülettel helyt- C állnak a munkákban. Szinte egy- i emberként veszik ki részüket a j traktoristák á munkából. Dicséret >és elismerés illeti meg a gépálio- >más_ minden dolgozóját. A gépállomások versenyében a [ második helyre a segesdi gépallo- jmás került, amely 56.9 százalékra, • míg a harmadik helyet a csurgói • gépállomás foglalja el, amely 54 (százalékra áll az őszi talajmunkaterv teljesítésével. Az utolsó helyen a kaposvári gépállomás kullog, mindössze 26.8 százalékra teljesítette eddig őszi tervét. Ugylát- szik, a gépállomás dolgozói megszokták már, hogy a legrosszabbak között emlegessék őket. Pedig ennek a gépállomásnak is megvan minden adottsága, hogy az élenjárók közé zárkózhasson fel, csak egy kis akarat, áldozatkészebb, fegyelmezettebb munkára ’ van szükség. Utolsók között halad a fonói, amely 37, és az igali gépállomás, amely 36 százalékra teljesítette az őszi talaj munkatervet, A lemaradt gépállomások vegyenek példát a háromfaiakról. Dé másról is szó esett ezen a legelők fertőtlenítését-. Egy másik felszólaló két mélyfúrású kút létesítését javasolta. A nagygyűlés megmutatta, hogy a község lakói bizalommal és se- gítőkészséggel figyelik a népfront munkáját. Úgy látszik, a siófoki járás megunta a dicsőséget A siófoki járás termelőszövetkezeti és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztsága szeptember 21- én versenyfelhívást intézett a megye termelőszövetkezeteihez és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjaihoz november 7 tiszteletére. Az augusztus 20—i versenyből a siófoki járás került ki győztesen, de a versenykihívás óta eltelt egy hónap munkája nem biztat azzal, hogy a november 7-i versenyt is megnyeri a járás. Elég talán a dicsőségből? — A járási mezőgazdasági osztályon erre a következtetésre juthatunk. Úgy látszik, hogy Illyés Sándor evtárs, az osztályvezető is ezen a véleményen van, mert nem kíséri figyelemmel a versenyt. A dolgozók csinálták a verseny- felhívást, teljesítsék is vállalásukat. — így vélekedik a siófoki járás mezőgazdasági osztálya. Mi úgy tudjuk, hogy a mezőgazdasági osztálynak számon kellene tartani az elért eredményeket. Pillantsunk a számok mögé. ■— Azt tapasztaljuk, hogy a vállalások sok tekintetben megmaradtak vállalásnak, teljesítés nélkül. Többek között vállalták, hogy a búzát október 20-ig, az árpát szeptember 25-ig elvetik. A határidő lejárt, de a búzának csak 81 százaléka, az árpának pedig 91 százaléka került a földbe. Befejeződött a burgonyaszedés, de beadási kötelezettségét még nem teljesítette maradéktalanul a járás. Napraforgóból is csak 82 százalékra tettek eleget beadási kötelezettségüknek. Ha ismét győztesen akarnak kikerülni a versenyből, akkor szorgalmazniuk kell a kukorica, vágómarha, tej, tojás beadását. Nagy lemaradás tapasztalható a hízott- j sertésbeadásban, ebből csak 52.3 százalékra tett eleget a járás államunk iránti kötelezettségének. Dicséretet érdemel ezzel szemben a trágyázási terv teljesítése, ezzel 113 százalékra áll a járás. 460 holddal trágyáztak többet, mint amennyire vállalást tettek. Álljon például a járás községei előtt Balatonőszöd, ahol a búzavetési tervet 111 százalékra teljesítették, vagy Balatonendréú, ahol 140 százalékra teljesítették a rozsvetési tervet. A járási mező- gazdasági osztály pedig kísérje figyelemmel a versenyt, segítsen a lemaradások felszámolásában. NÉPMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁST RENDEZTEK BUZSÁKON Nemes célt tűztek maguk elé a bu- zsáki' fiatalok. Elhatározták, hogy népművészeti, ületve népviseleti kiállítást rendeznek. Több csontfaragó és fafaragó él a községben, ugyanakkor sok buzsáki asszony készíti még ma is a világhírű buzsáki hímzést; gazdag anyag ígérkezik a kiállításra. Boszkovics János, a 80 éves öreg csontfaragó művészien elkészített szarukürtöt ajánlott fel erre a célra, melyben hosszú évek munkája rejlik. Sok értékes hímzés is összegyűlt. A régi, ősi motívumokkal díUajjon ez volna Toponár igazi arca?... NEM MEGY A SERTÉSBEGYÜJTÉS Toponár egyike azoknak a községeknek, ahol halogatják az állampolgári kötelezettség teljesítését. Különösen gyengén megy a sertésbegyüjtés. 97 gazda, még tavalyról is hátralékos. Bank Imre kulák az elszámoltatásig 258 kg sertéssel tartozott államunknak és ebből 128 kg volt a tavalyi hátralék. Sabján Gyula nyilvántartási lapja 295 sertéshátralékot mutat, szített boszorkányos hímzés, a híres j amiből 131 kg tavalyi. Bajzik Pál rátétes buzsáki hímzés és még sok! kulák tartozása még ennél is több: más népművészeti munka vár kiál- 474 kg sertés beadásával maradt lításra. Ugyancsak bemutatják a he lyi népviseletet is. A rátétes hímzéssel díszített kurtaszoknyák, a művészien elkészített fityulák, a ma már kevésíbbé dívó hímzeítvállú férfiingek, a lányok hímzett szalagjai, továbbá az öregasszonyok fehér vészen viseletéi és egyéb népviseleti ruhadarabok már szép mennyiségben összegyűltek. A községi tanács a ta- nácsépületből két helyiséget a kiállítás rendelkezésére bocsátott, ahol máris megkezdték az anyagok elhelyezését. Az egyik szobát helyi népművészek által készített faragott bútorokkal rendezik be. A terv szerint november elején nyitják meg a kiállítást, melyet állandó jeliegűre terveznek. el. 1952-ben a község sertésállománya erősen megcsappant. A begyűjtők nem nézték, hogy a sertés hízik, s még nem érte el a megfelelő súlyt, elvittek egy helyett kettőt, hármat. A sertésállomány, ha lassan is, de kiheverte ezt. Sokan azonban még mindig a régi hibákra hivatkoznak, amikor nem teljesítik sertésbeadási kötelezettségüket. Keszthelyi György- né gazdaságában például a malacok mellett 4 hízó is gömbölyö- dik. Beadási kötelezettségének teljesítésétől azonban vonakodik. A toponári dolgozó parasztok is bizonyára örömmel fogadják államunknak azokat az intézkedéseit, amelyeket nap mint tesz a mező- gazdaság fejlesztésére. Kormányunk jogosan várja el, hogy a toponáriak is megtegyék a magukét, mert az állam csak akkor tud segíteni, ha polgárai is segítik az államot. Nem hisszük, hogy a toponáriak olyan emberek, akik ne akarnának jó hazafiak lenni. Ha pedig azok akarnak lenni, teljesíteniük kell állam iránti kötelezettségüket, teljesíteniük kell sertésbeadásukat. Ismét az elsők közé kerülhetnek, ha betartják az alapszabályt a gadácsi Táncsics tsz tagjai 1949. NOVEMBERÉBEN alakult meg Gadács községben a Táncsics Mihály termelőszövetkezet. 25 család 250 hold földön, 2 pár lóval kezdte meg az új életet. Pártunk és kormányunk segítségével rövid idő alatt jó eredményeket értek el a tsz tagjai. Szarvasmarha- és sertésállományuk szépen gyarapodott, s annak ellenére, hogy a tsz nagyobb beruházásokat eszközölt épületekre és berendezésekre, szép jövedelme jutott a tagoknak. A község kívülálló dolgozó parasztjai egyre jobban érdeklődtek a termelőszövetkezet munkája, élete iránt, évről évre új belépőkkel gyarapodott a nagy család. 1952- ben a Táncsics már megyénk élenjáró tsz-ei közé tartozott, 1953- ban Gadács termelőszövetkezeti község lett. 1953 őszén az ellenség itt is igyekezett felbomlasztani a termelőszövetkezetet. Voltak, akik meginogtak, nem hallgattak a jó szóra, kiléptek a közösből. 45 család azonban hűségesen, elszántan kitartott a nagyüzemi gazdálkodás mellett. Az új gazdasági év kezdetén azonban hibát követtek el, amelynek következménye most mutatkozik meg. A hiba akkor történt, amikor megengedték, hogy a fiatal családtagok kihúzzák magukat a közös munkából és más munkahelyre menjenek dolgozni. Kevés volt a munkaerő, s ezért a soronlévő feladatokat nem tudták jól megoldani. ELMARADTAK az őszi mező- gazdasági munkákkal, a vetéssel, betakarítással, mert a tsz vezetőségének példáját követve, háztáji földjeiken és a bérelt földeken végezték először a munkát. Méz- ler András, a termelőszövetkezet egyik tagja 7 hold bérletes földön dolgozott, családtagjai nem vettek részt soha a közös munkában. Kién Pál vezeOségi tag háztáji földjén kívül ugyancsak bérelt másik területet is. A többi tagok is kevésbbé vették ki részüket a közös munkából, mindegyik inkább a háztáji földjén vagy a bérelt területen dolgozott. Ebből az következett, hogy a termelőszövetkezet 29 szarvasmarhája gonA „FEKETE“ TEJ Ahogy oszladozni kezd a reggeli mai János 13 holdas dolgozó pa- szürkeség, a toponári kertek alatt raszt. Nap-nap után megteszi ezt, kezében tejjel telt kannákkal annyira megszokta már a friss .. , . TT , reggeli levegőn való „sétát*. Ha elindul megszokott utjara Hel- meg úgy adódiki hogy elfoglalt_ sága nem engedi, a felesége váltja fel. Az ilyen „séták** alkalmával mindig csurran valami a gazda zsebébe, vagy az asszony konyhájára. Az pedig nem utolsó dolog. Mert mit is csinál Helmai János? Toponárhoz nincsen messze a kaposvári piac. Helmaiék útja ide vezet. A faluban összevásárolják a gazdáktól — Kula Jánosné- tól, meg a többi hátralékostól — a tejet, melyet aztán a kaposvári piacon jó áron értékesítenek. S különben is, mostanában nincs semmi vész, a tanács nem tesz olyant; ami akadályozná „munkájában*', Helmai János így nyugodtan üzérkedik a tejjel. A termelőktől 2.50 forintért vásárolja össze a tejet, a piacon megkapja literjéért a 4 forintot. Ez a napi 16—18 liter tej mellett 24—27 forintot jelent. S mivel a sok kicsi sokra megy, a1 hónap végén Helmaiék 720—810 Ft-ot keresnek a „fekete** tejjel. Mindenki előtt világos a községben: Helmai azt a tejet feketézí el, ami jogosan az államnak jár, Nem egyszer felhívták a járási begyűjtési hivatal figyelmét, de nem történt semmi. Helmai János továbbra is szaporázza reggelenként a lépteit, hogy valahogy ott ne hagyja a vonat vagy az autóbusz. . . Itt az ideje, hogy az illetékesek végre szétnézzenek a toponári kertek alatt! dozás nélkül maradt. A tsz vezetői minden mulasztást felelősség- revonás nélkül elnéztek, hagyták, hogy a közös vagyont egyesek megkárosítsák, meglopják. Mindezeket látva, a becsületes tagokat a kilépés gondolata foglalkoztatja, másik termelőszövetkezetbe akarnak menni. Szollár Károly a barcsi Vörös Csillag tsz-be akar költözni. A gadácsi termelőszövetkezetben tehát hiba van, amelyet sürgősen fel kell számolni. A tsz tagjai az új vezetőségválasztás során elnöknek megválasztott Stickli Jánost — aki már korábban is jól vezette a termelőszövetkezetet — segítsék munkájában, adjanak meg neki minden támogatást, hogy jó irányítója, vezetője lehessen a tsz-nek. TARTSÁK BE az alapszabályt és aszerint működjenek. így elérhetik, hogy rövid időn belül ismét megyénk élenjáró termelőszövetkezetei közé tartozik majd a gadácsi Táncsics Mihály tsz. Major Ferenc tsz-szervező
