Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-30 / 257. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Éljen hazánk és népünk gazdasági és kulturális felemelkedéséért dolgozó értelmiség! A Z M D P MEGYEI PÁ RT-V ÉG REHAJTÓ B 1 ZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 257. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szombat, 1954. október 30. M egyén k élei­é b ő 1 Értékes javaslatok a kisbajomi népfront-bizottság nagygyűlésén A kisbajomi népfront-bizottság 27-én nagygyűlést tartott a na­pokban átalakított községi kultúr- ház nagytermében. A nagygyűlés­re az egész község lakossága össze­gyűlt, alig fértek meg a terem­ben, s érdeklődéssel figyelték Tú­rái János községi párttitkár sza­vait, aki a Hazafias Népfront je­lentőségéről beszélt. A helyi nép­front-bizottság elnöke a népfront társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális célkitűzéseiről beszélt. Elmondta, hogy e mozgalomban helye van minden becsületes em­bernek, aki szereti népét, s a bé­kés, alkotó munkából i tettekkel veszi ki részét. A nagygyűlés s egyben a be­számoló főként a közelgő tanács­választások előkészítésével foglal­kozott. A népfront-bizottság elnö­ke beszédében elmondta, hogy a tanácstagjelölő gyűlések elevensé­ge, ahogy azok a községben le­zajlanak — azt mutatja, hogy kor­mányunk a legjobb úton jár, ami­kor a népfronton keresztül új erő­ket von be a tanácsok munkájá­ba, a közélet irányításába. gyűlésen. A községi tatíáés'éfnÓk, Héjjas 'József, akit munkájáért az egész község tisztel és szeret, a gabonatermelés fokozásáról, az őszi gabonavetési terv mielőbbi teljesítésének szükségességéről í szólt. — Vissza kell állítani a ma­gyar gabona jó hírét, minőségét — mondta. Ez nemzetgazdasági ér­dek, de ugyanakkor érdeke min­den dolgozó parasztnak egyénileg is; jól megválasztott talajban, gondosan megmunkálva, többet és jobbat termelni, mint eddig, ez most a feladat. Héjjas József ar­ról is beszélt, hogy milyen nagy figyelemmel kell kísérni a tanács- tagj elölő gyűléseket, s milyen so­kat jelent majd a megválasztandó tanácsok életében az, ha a válasz­tók minden tekintetben lelkiisme­retes, példamutató embereket je­lölnek a tanácsok tagjaiul. Nem az a fő cél, hogy új emberek, ha­nem hogy még jobb dolgozók ke­rüljenek az új tanácstagok sorai­ba. A felszólalások sok értékes ja­vaslatot tartalmaztak. Volt olyan felszólaló, aki a helyi népfront-bi­zottságot kérte, hogy tűzze célul az utak, hidak társadalmi munká­val való megjavítását. Az állatte­nyésztés fejlesztésére is tettek ja­vaslatot a felszólalók: javasolták a törzskönyvezés bevezetését, a 7Meddig akarnak még §zégyesikezni Élenjáró tsz-tagok $a kaposvári gépállomás dolgozói? megyei tanácskozása Október 3l-én, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel Ka­posváron, a Béke Szálló nagy­termében megyei tanácskozás lesz az élenjáró termelőszö­vetkezeti tagok részére. Az értekezlet előadója Dobi Ist­ván elvtárs, az Elnöki Tanács és a Termelőszövetkezeti Ta­nács elnöke, aki a termelőszö­vetkezetek helyzetéről és fel­adatairól beszél. A tsz-ek ve­zetőit és tagjait szeretettel meghívja és várja a Megyei Párt-végrehajtóbizottság és a Megyei Tanács Végrehajtó­bizottsága. A talajmunkaterv teljesítésében ! megyénk gépállomásai között a |háromfai gépállomás jár az élen. 175.5 százalékra teljesítették őszi 1 talaj munkatervüket. A háromfai- (ak már hosszabb idő óta tartják | az első helyet, becsülettel helyt- C állnak a munkákban. Szinte egy- i emberként veszik ki részüket a j traktoristák á munkából. Dicséret >és elismerés illeti meg a gépálio- >más_ minden dolgozóját. A gépállomások versenyében a [ második helyre a segesdi gépallo- jmás került, amely 56.9 százalékra, • míg a harmadik helyet a csurgói • gépállomás foglalja el, amely 54 (százalékra áll az őszi talajmunka­terv teljesítésével. Az utolsó he­lyen a kaposvári gépállomás kul­log, mindössze 26.8 százalékra tel­jesítette eddig őszi tervét. Ugylát- szik, a gépállomás dolgozói meg­szokták már, hogy a legrosszabbak között emlegessék őket. Pedig en­nek a gépállomásnak is megvan minden adottsága, hogy az élen­járók közé zárkózhasson fel, csak egy kis akarat, áldozatkészebb, fegyelmezettebb munkára ’ van szükség. Utolsók között halad a fonói, amely 37, és az igali gép­állomás, amely 36 százalékra tel­jesítette az őszi talaj munkatervet, A lemaradt gépállomások ve­gyenek példát a háromfaiakról. Dé másról is szó esett ezen a legelők fertőtlenítését-. Egy másik felszólaló két mélyfúrású kút lé­tesítését javasolta. A nagygyűlés megmutatta, hogy a község lakói bizalommal és se- gítőkészséggel figyelik a népfront munkáját. Úgy látszik, a siófoki járás megunta a dicsőséget A siófoki járás termelőszövetke­zeti és egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztsága szeptember 21- én versenyfelhívást intézett a me­gye termelőszövetkezeteihez és egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztjaihoz november 7 tiszteleté­re. Az augusztus 20—i versenyből a siófoki járás került ki győzte­sen, de a versenykihívás óta el­telt egy hónap munkája nem biz­tat azzal, hogy a november 7-i versenyt is megnyeri a járás. Elég talán a dicsőségből? — A járási mezőgazdasági osztályon erre a következtetésre juthatunk. Úgy látszik, hogy Illyés Sándor evtárs, az osztályvezető is ezen a véleményen van, mert nem kíséri figyelemmel a versenyt. A dolgozók csinálták a verseny- felhívást, teljesítsék is vállalásu­kat. — így vélekedik a siófoki járás mezőgazdasági osztálya. Mi úgy tudjuk, hogy a mezőgazdasá­gi osztálynak számon kellene tar­tani az elért eredményeket. Pillantsunk a számok mögé. ■— Azt tapasztaljuk, hogy a vállalások sok tekintetben megmaradtak vál­lalásnak, teljesítés nélkül. Többek között vállalták, hogy a búzát október 20-ig, az árpát szeptember 25-ig elvetik. A határidő lejárt, de a búzának csak 81 százaléka, az árpának pedig 91 százaléka került a földbe. Befejeződött a burgonya­szedés, de beadási kötelezettségét még nem teljesítette maradéktala­nul a járás. Napraforgóból is csak 82 százalékra tettek eleget beadá­si kötelezettségüknek. Ha ismét győztesen akarnak ki­kerülni a versenyből, akkor szor­galmazniuk kell a kukorica, vágó­marha, tej, tojás beadását. Nagy lemaradás tapasztalható a hízott- j sertésbeadásban, ebből csak 52.3 százalékra tett eleget a járás álla­munk iránti kötelezettségének. Dicséretet érdemel ezzel szem­ben a trágyázási terv teljesítése, ezzel 113 százalékra áll a járás. 460 holddal trágyáztak többet, mint amennyire vállalást tettek. Álljon például a járás községei előtt Balatonőszöd, ahol a búza­vetési tervet 111 százalékra tel­jesítették, vagy Balatonendréú, ahol 140 százalékra teljesítették a rozsvetési tervet. A járási mező- gazdasági osztály pedig kísérje fi­gyelemmel a versenyt, segítsen a lemaradások felszámolásában. NÉPMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁST RENDEZTEK BUZSÁKON Nemes célt tűztek maguk elé a bu- zsáki' fiatalok. Elhatározták, hogy népművészeti, ületve népviseleti ki­állítást rendeznek. Több csontfaragó és fafaragó él a községben, ugyan­akkor sok buzsáki asszony készíti még ma is a világhírű buzsáki hím­zést; gazdag anyag ígérkezik a kiál­lításra. Boszkovics János, a 80 éves öreg csontfaragó művészien elkészí­tett szarukürtöt ajánlott fel erre a célra, melyben hosszú évek munkája rejlik. Sok értékes hímzés is össze­gyűlt. A régi, ősi motívumokkal dí­Uajjon ez volna Toponár igazi arca?... NEM MEGY A SERTÉSBEGYÜJTÉS Toponár egyike azoknak a köz­ségeknek, ahol halogatják az ál­lampolgári kötelezettség teljesíté­sét. Különösen gyengén megy a sertésbegyüjtés. 97 gazda, még ta­valyról is hátralékos. Bank Imre kulák az elszámoltatásig 258 kg sertéssel tartozott államunknak és ebből 128 kg volt a tavalyi hátra­lék. Sabján Gyula nyilvántartási lapja 295 sertéshátralékot mutat, szített boszorkányos hímzés, a híres j amiből 131 kg tavalyi. Bajzik Pál rátétes buzsáki hímzés és még sok! kulák tartozása még ennél is több: más népművészeti munka vár kiál- 474 kg sertés beadásával maradt lításra. Ugyancsak bemutatják a he lyi népviseletet is. A rátétes hímzés­sel díszített kurtaszoknyák, a művé­szien elkészített fityulák, a ma már kevésíbbé dívó hímzeítvállú férfiin­gek, a lányok hímzett szalagjai, to­vábbá az öregasszonyok fehér vé­szen viseletéi és egyéb népviseleti ruhadarabok már szép mennyiségben összegyűltek. A községi tanács a ta- nácsépületből két helyiséget a kiállí­tás rendelkezésére bocsátott, ahol máris megkezdték az anyagok elhe­lyezését. Az egyik szobát helyi nép­művészek által készített faragott bú­torokkal rendezik be. A terv szerint november elején nyitják meg a kiállítást, melyet ál­landó jeliegűre terveznek. el. 1952-ben a község sertésállo­mánya erősen megcsappant. A be­gyűjtők nem nézték, hogy a ser­tés hízik, s még nem érte el a megfelelő súlyt, elvittek egy he­lyett kettőt, hármat. A sertésállo­mány, ha lassan is, de kiheverte ezt. Sokan azonban még mindig a régi hibákra hivatkoznak, amikor nem teljesítik sertésbeadási köte­lezettségüket. Keszthelyi György- né gazdaságában például a ma­lacok mellett 4 hízó is gömbölyö- dik. Beadási kötelezettségének tel­jesítésétől azonban vonakodik. A toponári dolgozó parasztok is bizonyára örömmel fogadják álla­munknak azokat az intézkedéseit, amelyeket nap mint tesz a mező- gazdaság fejlesztésére. Kormá­nyunk jogosan várja el, hogy a toponáriak is megtegyék a ma­gukét, mert az állam csak akkor tud segíteni, ha polgárai is segí­tik az államot. Nem hisszük, hogy a toponáriak olyan emberek, akik ne akarnának jó hazafiak lenni. Ha pedig azok akarnak lenni, tel­jesíteniük kell állam iránti köte­lezettségüket, teljesíteniük kell sertésbeadásukat. Ismét az elsők közé kerülhetnek, ha betartják az alapszabályt a gadácsi Táncsics tsz tagjai 1949. NOVEMBERÉBEN alakult meg Gadács községben a Táncsics Mihály termelőszövetkezet. 25 csa­lád 250 hold földön, 2 pár lóval kezdte meg az új életet. Pártunk és kormányunk segítségével rö­vid idő alatt jó eredményeket ér­tek el a tsz tagjai. Szarvasmarha- és sertésállományuk szépen gya­rapodott, s annak ellenére, hogy a tsz nagyobb beruházásokat esz­közölt épületekre és berendezések­re, szép jövedelme jutott a tagok­nak. A község kívülálló dolgozó parasztjai egyre jobban érdeklőd­tek a termelőszövetkezet munkája, élete iránt, évről évre új belépők­kel gyarapodott a nagy család. 1952- ben a Táncsics már megyénk élenjáró tsz-ei közé tartozott, 1953- ban Gadács termelőszövetke­zeti község lett. 1953 őszén az ellenség itt is igyekezett felbomlasztani a ter­melőszövetkezetet. Voltak, akik meginogtak, nem hallgattak a jó szóra, kiléptek a közösből. 45 csa­lád azonban hűségesen, elszántan kitartott a nagyüzemi gazdálkodás mellett. Az új gazdasági év kezdetén azonban hibát követtek el, amely­nek következménye most mutat­kozik meg. A hiba akkor történt, amikor megengedték, hogy a fia­tal családtagok kihúzzák magu­kat a közös munkából és más munkahelyre menjenek dolgozni. Kevés volt a munkaerő, s ezért a soronlévő feladatokat nem tudták jól megoldani. ELMARADTAK az őszi mező- gazdasági munkákkal, a vetéssel, betakarítással, mert a tsz vezetősé­gének példáját követve, háztáji földjeiken és a bérelt földeken végezték először a munkát. Méz- ler András, a termelőszövetkezet egyik tagja 7 hold bérletes földön dolgozott, családtagjai nem vettek részt soha a közös munkában. Kién Pál vezeOségi tag háztáji földjén kívül ugyancsak bérelt másik területet is. A többi tagok is kevésbbé vették ki részüket a közös munkából, mindegyik in­kább a háztáji földjén vagy a bé­relt területen dolgozott. Ebből az következett, hogy a termelőszö­vetkezet 29 szarvasmarhája gon­A „FEKETE“ TEJ Ahogy oszladozni kezd a reggeli mai János 13 holdas dolgozó pa- szürkeség, a toponári kertek alatt raszt. Nap-nap után megteszi ezt, kezében tejjel telt kannákkal annyira megszokta már a friss .. , . TT , reggeli levegőn való „sétát*. Ha elindul megszokott utjara Hel- meg úgy adódiki hogy elfoglalt_ sága nem engedi, a felesége vált­ja fel. Az ilyen „séták** alkalmá­val mindig csurran valami a gaz­da zsebébe, vagy az asszony kony­hájára. Az pedig nem utolsó do­log. Mert mit is csinál Helmai Já­nos? Toponárhoz nincsen messze a kaposvári piac. Helmaiék útja ide vezet. A faluban összevásárol­ják a gazdáktól — Kula Jánosné- tól, meg a többi hátralékostól — a tejet, melyet aztán a kaposvári piacon jó áron értékesítenek. S kü­lönben is, mostanában nincs sem­mi vész, a tanács nem tesz olyant; ami akadályozná „munkájában*', Helmai János így nyugodtan üzér­kedik a tejjel. A termelőktől 2.50 forintért vásárolja össze a tejet, a piacon megkapja literjéért a 4 fo­rintot. Ez a napi 16—18 liter tej mellett 24—27 forintot jelent. S mivel a sok kicsi sokra megy, a1 hónap végén Helmaiék 720—810 Ft-ot keresnek a „fekete** tejjel. Mindenki előtt világos a község­ben: Helmai azt a tejet feketézí el, ami jogosan az államnak jár, Nem egyszer felhívták a járási be­gyűjtési hivatal figyelmét, de nem történt semmi. Helmai János to­vábbra is szaporázza reggelenként a lépteit, hogy valahogy ott ne hagyja a vonat vagy az autó­busz. . . Itt az ideje, hogy az illetékesek végre szétnézzenek a toponári kertek alatt! dozás nélkül maradt. A tsz veze­tői minden mulasztást felelősség- revonás nélkül elnéztek, hagyták, hogy a közös vagyont egyesek megkárosítsák, meglopják. Mind­ezeket látva, a becsületes tagokat a kilépés gondolata foglalkoztat­ja, másik termelőszövetkezetbe akarnak menni. Szollár Károly a barcsi Vörös Csillag tsz-be akar költözni. A gadácsi termelőszövetkezetben tehát hiba van, amelyet sürgősen fel kell számolni. A tsz tagjai az új vezetőségvá­lasztás során elnöknek megválasz­tott Stickli Jánost — aki már ko­rábban is jól vezette a termelő­szövetkezetet — segítsék munká­jában, adjanak meg neki minden támogatást, hogy jó irányítója, vezetője lehessen a tsz-nek. TARTSÁK BE az alapszabályt és aszerint működjenek. így el­érhetik, hogy rövid időn belül is­mét megyénk élenjáró termelőszö­vetkezetei közé tartozik majd a gadácsi Táncsics Mihály tsz. Major Ferenc tsz-szervező

Next

/
Oldalképek
Tartalom