Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-14 / 217. szám
Kedd, 1954 szeptember 14. SOMOGYI NÉPLAP 3 Az agronómusok munkájuk eredményével bizonyítsák be, hogy méltók dolgozó népünk bizalmára Mezőgazdasági szakemberek tapasztalatcsere értekezlete a nagybaráti állami gazdaságban A megyei mezőgazdasági igazgatóság meghívására megyéink 250 mezőgazdasági szakembere jött össze szeptember 8-án a nagybaráti állami gazdaságban tapasztalatcsere-értekezletre. A szakemberek elsősorban is a korszerű eljárásokkal történő talajelőkészítés és vetés gyakorlati végrehajtását tekintették meg az állami gazdaságban. Valamennyien kimenteik a mezőre, ahol egy táblán négy vetőgéppel keresztsorosan vetették az ősziárpát az állami gazdaság dolgozói. Az állami gazdaság vezetői ismertették: az ősziárpa vetőáigyában az elővetemény lucerna volt. A lucerna- tarlót először ekével aláhámtották, majd utána tárcsázták. így három -hétig hagyták ülepedni a talajt, majd el cihántós ekével 22 cm mélyen megszántottáík és hengerrel elmunkálták. A vetést megelőzően kataszteri holdanként 30 kg pétisót és 50 kg szuperfoszfáltot szórtak a talajra, melyet tárcsával dolgoztak bele a földbe. A vetőmagot 4 cm mélyen tették a talajba, ahol a nedvességtartalom teljes mértékben biztosit va van. A gyakorlati bemutató után az állami gazdaság épületében megkezdődött az értekezlet, amelyen Bajcsy Ede elvtárs, a földművelésügyi minisztérium növénytermelési főigazgató helyettese tartott előadást a növénytermelés hozamának növeléséről. — Nagy feladat hárul ránk, agro- "nómusokra — mondotta Bajcsy elvtárs — a párt- és kormányhatározatok végrehajtása során, hogy a követelményeknek megfelelően emelni tudjuk a mezőgazdaság növénytermelésének hozamát. Ahhoz, hogy a gabonatermés hozamát nö- ~ vei ni tudjuk, s ennek következtében az ország gabonatermő területét 'csökkentsük, elsősorban is a talajelőkészítést, a vetést kell szakszerűen, jól elvégeznünk. Helyesen kell megválasztanunk az alőveteményeket, vetésforgókat keli kialakítani. Ahol a vetésforgók bevezetése egyelőre nem megoldható, •ott legalább a legjobb vetési sorrendre kell ügyelni. A kapások növényápolását gondosan végezzük el, hogy jó elővete- ményt biztosítsanak gabonáinknak. A gabonaféléket igyekezzünk a lehetőséghez mérten olyan talajba •vetni, amely igényeiknek a legjobban megfelel. A helyes talajeló- készítés célja, hogy a legjobb vetőágyat biztosítsuk a magvaknak. A jó vetőágy követelményei: a morzsalékos talajszerkezet, az ülepedett, kellő nedvességtartalmú és gyommentes talaj. Vigyáznunk kell a szántás mélységének megválasztására is. Ha száraz talajnál mélyre megyünk, az eke nagy talajrögöket hoz felszínre, ahol egészen kiszáradnak, szétzúzásuk hengerrel sem lehetséges. Ilyenkor feltétlenül káros a mélyművelés. A szántást soha nem szabad nyitva hagyni. A nyitvaha- gyott szántás részei között, a meleg levegő megszorul, a talaj kiszárad és a talajélet lehetetlenné válik. Példát vehetünk a nagybaráti állami gazdaságiról, ahol a szántással egyidő- ben megtörtént az elmunkálás is. A helyesen elmunkált talajt, ha a fedőrétege alatt megnézzük, 2 cm mélyen már olyan nedves réteget találunk, amelyben a talajélet biztosítva van. A közelmúltban jelent meg Malcev eilvtársnak egy cikke a Szovjetunió talajművelési kísérleteiről. Ez a cikk, illetve a folytatott kísérletek eredményei bizonyos mértékig a mélyművelés ellen szólnak, ezt azonban nem lehet mindenre kategorikusan alkalmazni és főleg nem szabad félremagyarázni. Malcev elvtárs cikke nem jelenti azt, hogy a mélyszántás alkalmazása idejétmúlt, szakszerűtlen eljárás. A cikk tartalmából azt a következtetést és tanulságot lehet, sőt kell levonni, hogy olyan talajmunkát kell végeznünk, amellyel biztosítani tudjuk a talajbaktériumok fejlődéséhez a legkedvezőbb körülményeket. Ma már az agronómus elvtársak maguk választhatják ki. a helyi adottságoknak és körülményeknek legjobban megfelelő talajművelési eljárást. Nagyobb a felelősség, viszont szabad tér nyílik a szaktudás és leleményesség érvényesítésére. Ügyelni kell a talaj tápanyag-tartalmára is. Ha csak rossz el öve tömény után tudjuk vetni a gabonát, ne várjunk a tavaszi fejtrágyázásra, hanem adjunk alá ősszel istállótrágyát vagy műtrágyát, hogy vetésünk kellően megerősödve mehessen a télbe. Kihat a vetés későbbi állapotára a vetőmag minősége is. Az. idén a gabonák legnagyobb része a rossz időjárás miatt megszorult. ennek következtében csírázóíké- pessége 60—65 százalékra csökkent. A csírázóképesség fokozásához a magvaknak nyugalomra van szükségük. A kísérleti munkáik során sikerült a magvak csírázást százalékát jelentős mértékben emelni. A vetésnél alkalmazzuk a korszerű keresztsoros vetési módot. Ha megfelelő minőségű a magágy és időben történik a vetés, ez másfél mázsa terméstöbbletet eredményezhet holdanként. A gabonafélék vetésmélységénél a 4—5 cm-es mélység a legmegfelelőbb. Ebben a rétegben legjobb a talaj nedvességtartalma, leggyorsabban tud fejlődni a növény és kellően megerősödve az esetleges fel- _ fagyási is jobban elviseli. A vetési. idő helyes megválasztása ma már szintén az agronómusokra hárul. Megszűntek a központi előírások és lehetőség nyílik a helyi körülményeknek legjobban megfelelő időpont kiválasztására. Arra is kell gondolnunk, hogy a betakarítási munkálatok összefüggnek a jövőévi terméseredményekkel.: . Nem szabad a betakarítással késni, mert a betakarítás késésének percei a talajelőkészítésnél napokat, a vetésnél pedig heteket jelenthetnek. Az agronómusok feladata, hogy tanuljanak, fejlődjenek és kísérletezzenek. Állítsanak be kísérleti parcellát. Osszák részekre, alkalmazzanak mindegyik részen más talajmű- velést és a következő évi termés- eredmény alapján el tudják majd dönteni, melyik volt az a módszer, amely az illető területen a legmegfelelőbb. Ilyen alapon indulva köny- nyen el tudjuk érni, sőt túl tudjuk teljesíteni azt a terméshozam-emer lést, amelyet a párt- és kormány- határozat előírt. A hozzászólók közt Tóth Mihály, a marcali járás főagrcnómusa vállalta, hogy járásában a gabona termésátlagát a jövő évben 10 százalékkal emeli. Molnár Imre megyei főagronómus a műtrágya fokozott használatára buzdította az agronómusökat. Felhívta a figyelmet az előveteménye'k megválasztására és a zöldtrágyázásra. Ellenőrizzék a gépállomások munkájának minőségét és a munkák időben történő elvégzését. A meg nem felelő munkát nem szabad átvenni és a bűnösök ellen eljárást kell indítani. Figyelemreméltó a nágocsi tsz kezdeményezése, ahol már bevezették a vetésforgókat. Két takarmányos és egy árutermelő vetésforgót állítottak. A takarmá- nyos vetésforgóból az első a szarvasit* arhaállomány szükségleteit fedezi. Az árutermelő vetésforgóban pedig 38 százalék kenyérgabonát biztosítottak. Szintén alkalmazták a helyes talaijelőkészítést, s a területek tápanyagtartalmát istállótrágyávál és műtrágyával iavították. Az MDP központi kiküldötte. Molnár elvtárs hozzászólásában elmondotta, hogy az év folyamán a munkák gyorsabb és jobb elvégzésében nagy szerepük volt az agronómusok- nak. Az agronómus azonban soha nem elégedhet meg az elért eredményekkel, mindig jobb eredményekért kell küzdenie. Az agronómusmak jó politikusnak is kell lennie, mert a különböző tudományon alapuló termelési módszerek még sok tsz- és egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt maradiságá- ba ütköznek. Meg kell tehát találnunk a módját, hogy tudományos ismereteinken alapuló javaslatainkat el tudjuk fogadtatni. Agranómús-aink akkor tudják terveiket megvalósítani, ha papírral, ceruzával a kezükben bizonyítják be elgondolásuk helyességét és anyagi előnyeit. Az agronómusok . bizonyítsák be munkájukkal és főleg munkájuk eredményével, hogy méltók a tsz-ek és dolgozó népünk bizalmára. Horváth Kornélia. VITASSUK MEG A TANÁCSTÖRVÉNYTERVEZETET Olyan tanácstagokat válasszunk, akik erre érdemesek A nagybajomi községi tanács végrehajtóbizottsága gazdagyűlés keretében vitatta meg a tanács- törvényt. Kovács József dolgozó paraszt az elmúlt 4 év tapasztalatainak nyomán mondta el véleményét. — javaslom, hogy a mostani tanácsválasztáson olyan tanácstagokat válasszunk, akik erre érdemesek, feladataikat ellátják, az ülésekre eljárnak, egyszóval, akik kötelezettségüket teljesítik: a nép érdekeit képviselik. Nálunk az az általános tapasztalat, hogy az asszonyok nem igen jelennek meg az üléseken, nem élnek törvényes jogaikkal. Ezért, véleményen szerint, a mostani tanácsválasztáson csökkentett létszámban kell a nőket beválasztani, olyanokat, akik dolgoznak is majd. Kiss József dolgozó paraszt is hozzászólt a tanácstörvénytervezethez. — Ismerem dolgozó paraszttársaim életét, gondolkodásmódját, s tudom, hogy a parasztság nem híve a sok gyűlésnek.; A múlt tapasztalatai , is ezt. mutatták: nem jöttek össze a tanácsülésre. Éppen ezért javaslom, hogy tanácsülés kéthavonként, VB-ülés pedig kéthetenként legyen. A gyűlések idejét rögzítsük le egy állandó időpontra, így köztudomásúvá válik és nem okoz különösebb gondot a meghirdetése. így rövid időn belül a tanácsülési napok a község ünnepnapjaivá válnak. A kaposvári kisipari szövetkezetek tagjai is megvitatják a tanácstörvénytervezetet A kisipari szövetkezetek szövetségének (KISZÖV) kaposvári részlegei: a fodrász, cipész, szabó stb. szövetkezet tagjai is mintegy négyszázan nagy érdeklődéssel vitatják meg a tanácstörvénytervezetet. Legutóbb a mezőgazdasági felszereléseket gyártó és javító részleg közel 60 tagja beszélgetett az új ta- nács törvénytervezetről. Egyöntetűen és örömmel állapították meg annak helyességét. A felszólalók közül Fülöp Dénes, a kovácsrészleg dolgozója, aki egyben a Városi Tanács tagja is, elmondta, hogy eddig lajstrom alapján, együttesein történt a választás. Ennék az volt a hátránya, hogy nem tudtak személyes, eleven kapcsolatokat tartani a választókkal. A mostani kerületi választás lehetővé teszi, hogy a választó tudja, ki az a tanácstag, aki az ő szavazata alapián kerül a tanácsba és ki képviselt'őt. így1 kialakul majd a személyes, állandó eleven kapcsolat, ami lényegesen eredményesebbé teszi a tanácsok munkáját. Ugyanakkor növeli a tanács tekintélyét. Hantal József, a bognárrészleg dolgozója az interpellációs jogról be- szél-t, amely lehetővé teszi,* hogy a dolgozók minden problémáját bátran a tanácsülés elé terjesztheti és arra választ is, kell kapnia.. Krum Antal, a részleg vezetője a régi törvénnyel kapcsolatban megemlítette, hogy . a végrehaj főbizottság egyes döntéseit a szakminiszter megváltoztathatta. Az új tervezet szerint a tanácsot a maga területén álteléoos jogiköi?- illeti meg <és>'-,iS6m kaphat utasítást, csak az államhatalmi szervektől, vagy a felsőbb végrehajtóbizottságtól, legfelső fokon pedig á minisztertanácstól. Megyénkben egyre szélesebb körben ismerkednek meg az új törvénytervezettel és általános’/ helyesléssel fogadják mind a mezőgázdaságbaríj mind az üzemekben dolgozók. A tanácstagok számoljanak be arról, hogy a hozzájuk benyújtott kérelmeket hogyan intézték el A tanács törvény tér vezet 27. §. d) pent ja leszögezi, hogy a tanácstagoknak működésükről évente kétszer kell beszámolniuk. Helyesnek tartom azt, ha az illetékes tanácstag egy évben egyszer sem számol be munkájáról, akkor azt visszahívják. Érezze kötelességének minden tanácstag, hogy a néppel szoros kapcsolatot kell tartania, hisz annak a bizalmát élvezi és érdekeit... köteles mindig szem előtt tartani, * (Miivel a tanácsba fiatalok is bekerülnek,. munkájukról elsősorban, a fiataloknak számoljanak be. A' fiatal tanácstagok nagyrésze DISZ- és párttag, tehát beszámolójuk . természetesen a fiatalokat, a DISZ-tagokat fogja legjobban érdekelni. A 27. §. e) pontja a többi között a panaszok orvoslásáról i§ s,zól. Ezzel ; kapcsolatosan javaslom, hogy a ta- ' nácstagok a beszámolójukban ismertessék, hogy a hozzájuk benyújtott, vagy nekik elmondott panaszok hogyan nyertek elintézést. Csontos János DISZ. Megyebizottság. nép, mely évszázadokig porig alázva, agyongyötörve nyögte a török elnyomást, bénultam vegyen magára egy újabb igát? !... Nemi Hidak robbantak fel, szerelvények siklottak ki, gyárak, raktárak gyúl- tak lángra, s hullották a fasiszták, mert felkelt a nép és tűzzel-vassal irtotta, pusztította a hazájára tört ellenséget. Sztrájkok füzében, illegális gyűléseken, földbevájt üregek mélyén, zúgó nyomdagépek mellett erősödött, acélosodat! a nép! Parasztok, munkásak és hazájukhoz hű értelmiségiek olvasták titkon, vigyázva, de égő szívvel a párt kiáltványát: -Legyetek éberek! Minden eszközzel a legenergikusabb'an szálljatok szembe azokkal az intézkedésekkel, melyeket a kormány fesz, hogy bennünket háborúra kény- szentsen, vagy országunkat, a fasiszta rablóit szolgálatába állítsa«. S mikör a párt Központi Bizottsága 1041 július 24-én hozzáfogott a bolgár nép fegyveres ellenállásának előkészítéséhez-, ezreik és ezrek hagyták el otlhorwkal. fogtak -fegyvert s álltak a partizánok zászlai alá. Emitt ’hosszú embersor kígyózott fel a hegytetőre, amott1 magányos asz- szony tört felfelé — vállfán puska, szívében gyűlölet. — Bevették magukat a hegyekbe, s a kék ormú Rodop, a felhőkbe nyúló Balkán elrejtette harcoló fiait. ...Minta sas, csaptak le váratlanul, s keményen, mint az ostor, a falvakat gyújtogató, könyörüfetet, emberséget nem ismerő ellenségre. Hős partizánok, kiket nem rettentett éhség, hideg, kiknek szívét nem bénította halál- félelem, s kik jajszó nélkül haltak meg, ha elérte őket a kínos halál, kik ízről-ízre rothadtak el szennyes börtönök mélyén, de ki nem mondták, el nem árulták társaik nevét — a nagy ügyet!... Gondolják meg, elvtársak.: a háború folyamán 9140 partizán vesztette életét a kormány- csapatokkal. és a rendőrséggel vívott harcokban. Az ellenállási mozgalom 20.000 harcosát gyilkolták meg. A büntető osztagok több mint 2000 olyan házat gyújtottak fel, amely partizánok és partizánbujta- tó-k tulajdona volt. A halálraítéltek száma 1590, a börtönbüntetést szenvedetteké 9050 volt. A katonai és polgári koncentrációs táborokban több mint 31.000 antifasiszta senyvedőit, köztük 650 nő — és 1000-nél több gyermek! Ha látnák, hány szépséges gyermekarc képe van itt, hány boldogságtól ragyogó anyáé és apáé, s mellette másik fakó kép ugyanarról a. kisgyermekről s halálba merevedett szüleiről! Óh, hogy fellobogna mindegyikükben a gyűlölet újra és újra, most is, ennyi esztendő után! Zöldelő erdei fáik közé rejtett, fö'dfoeásott kunyhókat, vékonyka forrást, gyakorlatozó s őrtálló partizánokat ábrázoló makett előtt állunk meg. Hadd mondjam el ennek, az itt élt partizánegységnek történetét. A KÉSŐBBI GEORGI DIMITROV partizánbrigádról van szó, akik már hosszú ideje fenn éltek a hegyek között. Jól megerősített, kitűnően álcázott táborból csaptak-le időnként és nem egy hőstettükről született étiek a nép ajkán.' Kegy et lenül -:. dermesztő, r -fogcsáKwr gató hideg volt azon a télen, s a sűrű erdőket átihatolhatatlanul magas hó borította. A németek egész hadosztállyal készültek a partizánok ellen, s körös-körül megkezdték szívós előnyomulásukat. Lassan jutottak előre, de a kör mégis csak bezárult s nem juthatott, ét rajtuk még -egy hidegtől felvert farkas sem. Fent a táborban tudták ezt, de mégis elhatározták, hogy 8—10 ember megpróbál rést találni és lejut a legközelebbi faluba, mert három napja minden élelmük elfogyott, nem volt egy falat kenyerük, egy szem sóiuk sem. Egyaránt marta őket éhség és hideg. Koromsötét este indultak útnak, szorosan egymás mellé állva, vállu- kat összevetve, s mint élespengejű kés törték, hasították vállu-kkial a kétméteres havat. Lépésről-lépésre haladtak, s a többiek, akik visszamaradtak. égő tekintettel, dermedt lélekkel, éhségtől, fagytól eltorzult arccal néztek utánuk. Lassan peregtek az órák, mint homokórában a porszemek, az éjszaka szürke nappalba olvadt, maid ismét hideg ,éj borult a hegyek fölé. Egyszercsak halk neszt ha1-!., -az őr. Hallgat, dobogó szívvel figyel. A nesz mindig erősebb, s egyre közeledik. Vánszorgó árnyakat lát. "Ki az?« — kérdi fojtott suttogással. S hallja a jelszót. A visszatérők voltak ... Testükre fagyott ruhában, el- fehéredett arccal, fagyott kezekkel estek be a mécsvilágította odu-ba. De a zsákokban kenyér volt, élelem és ruha!. .<> iR-eszkető kézzel,,láztól csillogó. szemmel nyúltak egy*-egy darab után. de .szájükhöz, sem ért az első falat, gépfegyvertűz, kézigránát robbanása verte fel az erdő csendjét. A mély hónyomot követő németek a táboron belül voltak már. J Öldöklő harc kezdődött. A parti- ’ zánok nem adták olcsón életüket, drágán fizettek a fasiszták minden csepp bolgár vérért. De többen voltak, sokszorosan többen, s nemsokára megbénították a partizánok erejét. Mi kezdődött ekkor! A vallatás, a kínzás hány faja! Egymásután szűnt meg dobogni a hősök szíve, s még akkor sem vallottak, amikor az utolsó csoportnak szemeláttá- ra végezték ki bajtársaikat. majd a levágott fejeket a még élők lábai elé dobták. »-Ha nem vallotclk, 15 percen belül ez lesz a sorsotok!« — ordította a német tiszt. . .. S 15 perc múlva ez. mindnyájuknak ez .lett a sorsa . . . 135-en voltak. Az e!'f«gottak némák maradtak mindörökre, egyszálig. S az a 15 ember, ki a harcok közben meg tudott menekülni, néhány nap múlva megalkotta a dicsőséges „és legendáshírű - Georg:,, Dimitrov pgrtizánbrigácjot és r. harcolták tovább! .." Elvtársak! Én láttam az*, a képet ... Rongyokban lóg a ruh« :a még élők testén, bajuk szemükbe hull. Három megkínzott férfi a jobboldalion hever összeroskadva, félig eszméletlenül. Középen egy asz- szony áll, akinek ökölbeszorított kezét fiatal lány karja szorítja le. Előttük a levágott férfifejek. Fasiszták csinálták ezt a fényképet, hogy megörökítsék "dicső tetteik«, de végső pusztulásuk után vádlójuk lett ez a kép. Most itt függ a-falon,- mint örökös emlékeztető, figyelmeztetés, S mintha azt mondaná: vigyázzatok, emberek! Vannak még fasiszták! Én ezt a képet soha-soha ej nem j felejtem.. . -Ezt a tekinteted, - ezt az i ökölbeszorított kezet, mely soha-so- j ha nem simogat többé gyenmekfejet. Hétmillió ember lakja Bulgáriát. Ma nap ragyogja be a Rodop csúcsait s békés favágók fejszéje vágja a fát, melyből hajók épülnék, „a bútorokat formál a .munkások -keze. békés, vizekre, békés „otthonokba'. Az erdei utak árnyas csendjét piros- nyákkendős úttörők vidám hangja veri fel, akik virágokat szednék az erdő mélyéből. Lent a- völgyekben újra illatoznak a rózsaligeték, gigászi erőműveik emelkednek a folyók partjain, s a hidakon, utakon mint friss vérkeringés áramlik a felszabadult új élet ,.. És. tudom, ha valaha, újra zsarátnokot vetnének idegen kezek ezekre az otthonokra — e kis nép, ám hősi hagy nemzet újra felemelné a partizánok elcsendesült fegyvereit és nem engedne, nem aejna egyetlen talpalatnyi vérszenfelf rögöt Sen) idegen hódítóknak! f • 1. * * * I GEN. ERRE GONDOLTAM én . is,. Mária. A ti történetetek: -i%~.A, lugasból eltűnt a gyerek, s az öreg nagyapa egyedül fonja a virágait. Alexandr az úttörő-tábor felé fut, mint az.őz^ ahol nemzetközi: meccsre: várják az glbán és - - -máj gyár gyerekek. v Szaladj, kisfiú, játsszál,: nevess, legyél boldog, nagyon boldog! Szívesen engedi őt nagyapa, hiszen majd egyedül, is yégezjain tud munkájával; F-on az öreg bácsi; és -du<(ol: "Hej, Balkán, ti roden.-násU«.; ,... ;<j A fia 1944 augusztusában,, esett el a partizánharcokban.
