Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-25 / 227. szám

I SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1954 szeptember 25. A l’Humaníté Mendes-France tervéről Párizs (MTI). A „rHumanité“- ben Pierre Courtade többek kö­zött ezeket írja: Szembe kell nézni a dolgokkal. A kérdés az, vájjon Mendes- France terve szavatolja-e Francia- ország biztonságát, vagy sem és megnyitja-e azt az utat a német kérdés és az európai problémák békés rendezése felé? . Mendes-France tervét már ma­ga az a körülmény is gyanússá teszi, hogy az EVK számos híve kedvezően fogadta. Nem is lehet ezen meglepődni, ha visszaemlé­kezünk arra, hogy Mendes-France strasbourgi beszédében kifejezet­ten hangsúlyozta: „újból elővesz- szük az európai eszmét“. A francia nép nem azért utasí­totta el az EVK-t, hogy jóváhagy­ja ezt a politikát. Senki sem von­hatja kétségbe azt a tényt, hogy a London (TASZSZ). Az angol munkáspárt végrehajtóbizottsága — mint már jelentettük — szep­tember 22-én rendkívüli határoza­tot' fogadott el, amelyet a „Reu­ter“ hírügynökség szerint óvóin­tézkedésnek tekintenek az ellen, „nehogy a párt végrehajtóbizott­sága vereséget szenvedjen a né­met kérdésben a párt küszöbön- álló évi konferenciáján.“ A ködösen megfogalmazott ha­tározatban az áll, hogy miután Franciaország elutasította az eu­rópai hadsereg létrehozásának ter­vét, a munkáspártnak „még hatá­rozottabb célkitűzése Németor­szágnak a béke és szabadság kö­rülményei között történő újra­egyesítése.“ A határozat javasolja, párizsi egyezmény ellen folytatott küzdelem a német revansiszták- nak bármilyen formában való új- rafelfegyverzése ellen irányult. Annyira igaz ez, hogy az EVK el­len szavazott képviselők közül számosán — és közöttük olyanok, mint Herriot, Jules Moch, vagy Palewski.— máris a Kelettel való tárgyalások és a leszerelés mel­lett nyilatkoztak. A francia öntudatnak, a nemze­ti egységnek ezt a nagy mozgal­mát nem lehet zavaros pótmegol­dások felé terelni. Ebben a hosz- szú és nehéz harcban az utolsó szót a francia nép mondja ki, az a népi öntudat, amelyről Mendes- France is elismerte Strasbourg- ban, hogy „olyan politikai reali­tás, amellyel kénytelenek va­gyunk számotvetni.“ hogy a párt vezetősége „tanács­kozzon“ más európai szocialista pártokkal a német kérdésben „kö­zös politika kidolgozása“ végett. A „Daily Worker“ szerkesztősé­gi cikkében rámutat: a határozat egyszerűen csapda, amelynek az a célja, hogy a konferenciát Nyu- gat-Németország felfegyverzését helyeslő állásfoglalásra kénysze­rítsék. A kollektív biztonság em­legetés^ csupán szégyenteljes kí­sérlet a konferencia félrevezetésé­re.“ A „The Times“ kommentárjá­ban ezt írja a határozatról: „Tel­jességgel kételkedni lehet abban, hogy ennek a határozatnak akár­milyen ügyesen is állították össze, komoly befolyása lesz “ MIT KELL TUDNI AZ UJ NYUGDÍJTÖRVÉNYRŐL? Milyen összeg jár azoknak, akik 1954 október elseje után kérik nyugdíjaztatásukat? Az új nyugdíjasok keresetük 50 százalékát kapják meg alap­nyugdíjként. Ez kiegészül a nyugdíjalap után 1945 óta járó évenkénti egy-egy százalékkal. Amennyiben ez az összeg 500 forint alatt van, akkor kiegészül 500 forintra. Kivétel, ha a dol­gozó átlagos havi keresete nem éri el a 665 forintot. Ebben az esetben keresetének 75 százalé­kát kapja. Mindezt tegyük vilá­gossá három példával: 1. Ha Nagy János üzemi dol­gozó 1954- október 1. után kéri nyugdíjazását, eddigi kereseté­nek, a havi 1200 forintnak 50 százalékát: tehát 6Ü0 forint nyugdíjat kap. Ez kiegészül az 1945. óta munkában töltött évek után évenként egy, tehát összesen 9 százalékkal, amivel a nyugdíj 654 forintra rúg. 2. Egy másik üzem dolgozó­jának, Kovács Istvánnak 700 fo­rint az átlagkeresete. Ennek 50 százaléka 350 forint, kiegészítve a nyugdíj 9 százalékával össze­sen 381 forint. Ezt az összeget azonban a rendelkezés szerint 500 forintra emelik. 3. Nagy Júlia takarítónő 600 forintos keresete után kéri nyugdíjaztatását. Ennek 50 szá­zaléka 300 forint. Nyugdíja a 9 százalékkal együtt 327 forintot tenne ki- Nyugdíját nem 500 fo­rintig kerekítik, mert ez az ösz- szeg több lenne, mint az ő eddi­gi keresetének 75 százaléka. A rendelkezés szerint a maximu­mot, fizetése 75 százalékát kap­ja, összesen 450 forintot. Mindhárom dolgozó csak ab­ban az esetben jogosult nyug­díjra, ha nem dolgozik tovább. Ha nyugdíjaztatása megkezdő­dött, de egy idő múlva újra munkába áll, akkor nyugdíjá­nak folyósítása szünetel mind­addig, amíg 4 munkaviszonya tart. Munkaviszonya megszünte­tésével tovább az eredetileg megállapított összeget kapja. Azok, akik már korábban elér­ték a nyugdíj-korhatárt, de nem kérték nyugdíjazásukat, október 31-ig választhatnak, hogy a ko­rábbi vagy pedig az újabb ren­delkezés szerint kívánják igénybe venni a nyugdíjat. VÉRES FOGOLYLÁZADAS EGY AMERIKAI BÖRTÖNBEN New York (MTI). A newyorki rá­dió csütörtökön este jelentette, hogy a missouri-állambeli Jefferson város börtönében a csütörtökre virradó éj­szaka fellázadtak a foglyok. Mint­egy 80 magánzárkás fogolynak sike­rült kitörnie cellájából és kiszabadí­totta több társát. A fellázadt fog­lyok felgyújtották a fegyház nyolc épületét. A fegyveres erők többórás harcot vívtak a foglyokkal, míg vé­gül is Leverték a lázadást. Négy rab meghalt, 33 megsebesült, közöttük 3 börtönőr. A börtönépületek fel- gyujtása következtében keletkezett anyagi kár több mint ötmillió dollár. KIVIZSGÁLJÁK A VIETNAMI FRANCIA KEGYETLENKEDÉSEKET Peking (Uj Kína). A »-Vietnami Tájékoztató Iroda« jelentése szerint csütörtökön reggel a Vietnami Nem­zetközi Ellenőrző Bizottság két fel- ügye-lőcsoportja indult el Észak- Vietnamból, hogy vizsgálatot foly­tasson a Francia Unió csapatai által Cho-Duocban (Kvang-Nam tarto­mány) és a Nganson Chitanh kör­zetben (Phujen tartomány) polgári egyénekkel szemben elkövetett ke­gyetlenkedések ügyében. A csopor­tot elkísérték a vietnami néphadse­regnek és a Francia Unió fegyveres erőinek összekötő tisztjei és tolmá­csai AZ ANGOL MUNKÁSPÁRT KONFERENCIÁJA ELŐTT „Titkos célok", nyilvánvaló kudarcok A mikor az Egyesült Államokban 1947-ben felállították a Köz­ponti Felderítő- Hivatalt (CIA), az amerikai reakciósok nem győztek di­csekedni legújabb »demokratikus« intézményükkel. Meg voltak győ­ződve, hogy végre valahára biztos lábon áll náluk a nemzetközi kém­kedés ügye. Amikor pedig a kémkedésre és kártevésre előirányozták az első tízmilliókat, a Központi Felderítő Hi­vatalban mindenki úgy érezte — egyenesben van. Ám a CIA . embereinek zsebébe hulló aranyeső nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az ameri­kai kémszolgálat elé áthághatatlan falként, tornyosul a békét kívánó emibermilliók ébersége. Kudarc ku­darc után következett. A CIA washingtoni gazdái néha már nem tudják leplezni ingerültsé­güket. Ez világosan kitűnik a »U. S- News and World Report« című ame- •>kei, folyóirat egyik cikkéből, amely a Ilccnonti Felderítő Hivatallal kap- cso.'aípu'n igen érdekes adatokat és beisn. nr;k-jket tartalmaz. A cikkíró savanyúan,, az Egyesült Államok vezető köreit bántó tény­ként állapítja meg: »Időről-időre ar­ról érkeznek hírek a vasfüggöny mögül, hogy elfogtak egy-egy ame­rikai titkos ügynököt...« Ez őszinte szó! Hivatalos személyek szájából nem hallani ilyesmit! A folyóirat ezekután bánatosan jegyzi meg, hogy »a CIA ezideig még nem szerezte meg a kívánatos gya­korlatot és pontosságot«. Hozzáteszi ehhez, hogy az amerikai felderítő- . szolgálat számtalan balsikere miatt »a kongresszus mindinkább él a gyanúperrel, miszerint a CIA tevé­kenysége elégtelen«. A cikkíró sze­rint: »Washingtonban az az általános vélemény, hogy a CIA egyetlen nagy sikere a nemrég végrehajtott guate- malai fordulat volt...« Pedig... P edig, mint a cikkben olvas­suk, »hivatalos adatok szerint a CIA évi kiadásainak összege egy- milliárd dollárra rúg«. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának ennél jóval szerényebb összeggel kell megelégednie. Az Allan Dulles vezetése alatt álló Központi Felderítő Hivatal munkatársainak száma — »hivata­los titok«. »Ez a szám azonban — írja a folyóirat — köztudomásúan nő«. »Feltételezhetően« tíz-tizenöt- ezer körül mozoghat. A cikkíró ösz- szehasonlításképpen megjegyzi: ha a CIA-nak csak tízezer munkatársa is van, ez a létszám akkor is ... két­szerese a munkaügyi minisztérium létszámának. A »U. S. News and World Re­port« igen átlátszóan ír a Központi Felderítő Hivatal tevékenységéről. A folyóirat szavai szerint a »CIA mun­katársai közül sokan külföldön dol­goznak«. Munkatársai láthatóan nem keveset fáradoznak azon is, hogy magában az Egyesült Államokban a másként gondolkozók után nyomoz­zanak. Egyesek közülük, mint a fo­lyóirat közli, »titkos megbízatással más szervezeteknél, vagy magánsze­mélyeknél dolgoznak, ahol nem tud­nak arról, hogy ezek az emberek a CIA szolgálatában állnak«. Allan Dulles kémközpontja nem is napról-napra, hanem óráró!-órára_ terjeszkedik. A »U. S. News and World Report« szerint a CIA, amely 1949-ben »22 épületben helyezkedett el Washington környékén, most fel- tételezhetőleg 35 épülettel rendelke­zik. Ezenkívül az Egyesült Államok valamennyi nagy városában van fiókja és külföldön is számos köz­pontot épített ki«. A Központi Felderítő Hivatal tit­kos intézmény. Temérdek a munka­társa, de eredmény — semmi. S a kongresszusban elégedetlen hangok hallatszanak amiatt, -hogy rendkívüli homályba burkolják ennek az intéz­ménynek tevékenységét. A »U. S. News and World Report« cikkírója szerint » ... a kongresszus tagjai kö­zül a végrehajtó szervek egyes kép­viselőitől eltekintve senkisem tudja, mivel foglalkozik a CIA, mennyi pénzt használ fel, s mik tevékenysé­gének eredményei«. E gyszóval, a tulajdonosok, akik a pénzt adják, tudni akarják, mire fordítják pénzüket. Eredményt akarnak látni. Az eredményben azonban nem sok örömük telik ... Mr. Allan Dulles nagyíétszámú hivatala láthatóan ráfizetéssel dolgo­zik. Eleget tettünk hazafias kötelességünknek A karádi gépállomás párttitkára jelentette táviratban: A karádi gépállomásról örömmel és büszkén jelentem pártunk­nak, hogy gépállomásunk minden egyes dolgozója méltóan kivette a részét az Ötödik Békekölcsön jegyzéséből. Gépállomásunk 102 dolgozója 40.850 forintot jegyzett. A jegyzésben a párttagok mutat­tak példát. VÖRÖS BÉLA, a gépállomás párttitkára. ‘ * * * Az öreglaki magtermeltető gazdaság jelentette: Gazdaságunk minden dolgozója becsületei eleget tett hazafias kötelességének. 202 dolgozónk 44.050 forint értékben jegyzett Ötö­dik Békekölcsönt. ÖREGLAKI MAGTERMELTETÖ ___________________GAZDASÁG DOLGOZÖI M ire fordítják a 25 százalékos visszatérítést Andocson? Andocson csütörtökön reggel 33 népnevelőpár kezdte meg a béke- kölcsönj egyeztetést. A pártszervezet érvekkel látta el a népnevelő­ket, ismertetve mind az országos, mind a helyi eredményeket. A népnevelők feljegyezték, hogy pár éve még alig volt a faluban né­hány kerékpár, ma pedig 360 kerékpár, 6 motorkerékpár van és 108 rádió szól a dolgozó parasztok házában. Zámolyi Mária tanítónő grafikont is készített, amelyen mindezeket szemléletesen feltüntet­te. Egy rajzot a községről a földművesszövetkezet kirakatában he­lyeztek el. A legfőbb érv azonban az, hogy az orvosi rendelőt akar­ják most szépen berendezni, erre eddig nem volt pénzük. Most, hogy kormányzatunk a békekölcsönből befolyt összeg 25 százalékát visszaadja a falu fejlesztésére, ezt az összeget akarják felhasználni. Ez pedig minden dolgozó parasztnak, az egész falunak érdeke. Lát­hatják tehát a dolgozó parasztok, hogy kölcsönadott forintjaik egy- része azonnal hozzájárul községük szépítéséhez, jólétük emelésé­hez. Ezért sietett elsőnek jegyezni Fulmer József dolgozó paraszt, ezért jegyeztek példamutatóan a Sztálin tsz tagjai: S az első napon az eredmény nem is maradt el. A felvilágosító szó nyomán az alkalmazottakon kívül 28 dolgozó jegyzett békeköl­csönt. Porkoláb Margit, Mészáros Magda, Egervári Ferenc népneve­lők még ugyan nem dicsekedhetnek munkájukkal, de már megmu­tatták az árvízkárosultak javára történő gyűjtés idején, hogy jó népnevelők, s nem marad el az eredmény felvilágosító szavuk nyo­mán. Nagyobb lelkesedéssel beszéljenek szépülő életünkről, azokról a tervekről, amelyeket községük fejlesztése érdekében kitűztek, s biztos, hogy a siker sem marad el. A SIÖFOKI PEDAGÓGUSOK sem késlekedtek a 'kölcsön jegy zéssel. Még munkaidő előtt jegyeztek béke­kölcsönt. Jó példával járt az élen \ Sipos Béla 800 forintos és Hovány Magdolna 700 forintos kölcsönjegvzé- sével. A SIÓFOKI TEJÜZEM dolgozói 23-án reggel 8 órára befe­jezték a békekölcsönjegyzést. Példát mutattak az üzem kommunistái. 7 párttag dolgozó összesen 3450 fórint békekölcsönt jegyzett. A nagyatádi járás doígozói tudják, hogy jegyzésük sokszorosan visszatérül A nagyatádi járás dolgozói csü­törtökön már a kora reggeli órák­ban értesültek az Ötödik Békeköl­csön kibocsátásáról. Egyesek az újságokból, falragaszokból, má-1f sok pedig a pártszervezetek élő újságai, a népnevelők felvilágosí­tó szavai nyomán szereztek tudo­mást a békekölcsönjegyzésről. A GÖRGETEGI PÁLYAMUNKÁSOK reggel hét órakor a munka meg­kezdése* előtt kisebb-nagyobb cso­portokban beszélgettek a felhívás­ról. Kinek ez, kinek az volt a véleménye. De egy dologban vala­mennyien egyetértettek, amit Horváth József és Matus Lajos elvtárs kifejezésre is juttatott: „Az államtól nagyon sokat kap­tunk — mondta Horváth József. — Tavaly jegyzett kölcsönünk ka­matostól térült vissza. Napról napra jobb az életünk, évről évre jobb a fizetésünk, könnyebb a megélhetés, több jut ruhára, cipő­re és más egyébre. Az új könyv­tár épülete modern bútorokkal be­rendezve, többszáz kötet könyv­vel és hatalmas kuli úrházunk mind azt bizonyítja, hogy az ál­lam jó helyre teszi a kölcsönvett pénzt “ A beszélgetés után meg­kezdődött a jegyzés. Lepsényi La­jos 600, Csábráki Gyula 400, Ma­tus Lajos 400 forintos jegyzéssel tett tanúságot békeakaratáról. Valamennyien hasonló összegű jegyzéssel járultak a szocializmus építésének meggyorsításához. KUTASON is időben munkához láttak a nép­nevelők. Mielőtt útnak indultak volna, mindannyian lejegyeztek. Tóth József népnevelő, 3 holdas dolgozó paraszt 200 forintot jegy­zett. — „Szívesen adom az állam­nak — mondta —, mert tudom, hogy ezt sokszorosan visszakap­juk. Visszatérült eddigi jegyzése­ink összege is.“ A kutasi népneve­lők kiszámították, hogy ha közsé­gük dolgozói 50 ezer forintot je­gyeznek, annak egynegyedrészét, 12.500 forintot szociális és kultu­rális beruházásokra visszakapják, amit sporttelep, kultúrház és egyéb létesítményekre fordíthat­nak. Sasvári József 700 forintot jegyzett, hogy minél több jusson az államnak és minél több térül­jön vissza a községnek. a nagyatádi gépállomás dolgozóinak 80 százaléka már dél­előtt 10 órakor teljesítette hazafi­as kötelességét, jegyzett békeköl­csönt. A gépállomás műhelyi és adminisztratív dolgozói röpgyülé- sen vitatták meg az Ötödik Béke­kölcsön jelentőségét. A röpgyűlé- sen gyors egymásutánban szület­tek a kiemelkedő jegyzések. A párttagok mutattak példát- ök voltak az elsők, akik jegyeztek. Papp Valéria, akinek fizetése 576 forint, 500 forintot jegyzett. Tóth Ferenc traktoros 600, Szita Lajos 800, Dudás József 700 forintos jegyzéssel járult hozzá hazánk építéséhez. A területen dolgozó traktorosokat a pártcsoportbizal- miak keresték fel, s kint a szán­tóföldeken beszélgettek velük a kölcsön jegyzés jelentőségéről. Győrfi Lajos elvtárs pártcsoport- bizalmi 1100 forintot jegyzett, így nem volt nehéz az agitációs munkája sem. Példáját követte a többi traktoros is. Balogh György, aki a lábodi Népakarat termelő- szövetkezet földjein szántott, 600 forinttal, Győrfi Antal DISZ-tag pedig 400 forinttal segítette a köl- csönjegyzés sikerét. 020202000201000053535323485353232353535348532353235348484853484853480200000202020102010102020202020000000000020000000101010002

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom