Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-23 / 225. szám
fíLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A haza javára, a maga hasznára jegyezzen mindenki békekölcsönt! A M A G V A R DO LG OZd >K PARTJA MEGYEI PA'RTÖlZí mSÄGÄMAK TAT? JA I XI. évfolyam, 225. szám. ARA 50 FILLÉR Csütörtök, 1954 szeptember 23. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának Az államkölcsönökre adott összeg felhívása az Otöílik Békekölcsön jegyzésére nagy nyereményekben is visszatérő! Magyarország dolgozó népéhez! A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa kibocsátja az új államkölcsönt. Felhívjuk dolgozó népünket, hogy szorgalmas építő munkája mellett a) kölcsön jegyzésével segítse a kormányprogramm célkitűzéseinek megvalósítását. Az új államkölcsönt, az Ötödik Békekölcsönt ezerszázmillió forintban bocsátja ki államunk, melynek jegyzése a mai nappal kezdődik. Tíz esztendővel ezelőtt Magyarországot akkori urai a pusztulás szélére taszították. Háború ditlta fel hazánkat, a fasizmus sanyargatta népünket. Minden becsületes ember úgy érezte, hogy népünk sorsát, hazánk jövőjét, családja és a maga életét végső pusztulás fenyegeti. í Egy évtized múltán büszkén hirdetjük, hogy nemcsak a háború okozta romok tűntek el hazánk földjéről, hanem új, egészséges élet lüktet gyárainkban, mezőinken, iskoláinkban, otthonainkban. Népi demokratikus rendünk minden becsületes dolgozó igazi hazájává tette országunkat, s ma biztos léptekkel haladunk a szocializmus építése útján a még szebb, még boldogabb jövő felé. A változás alapja — hazánk felszabadulása. A szabad országban a hatalom birtokosa a dolgozó nép lett. Eredményeinket elsősorban a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség, egész népünk áldozatos, jó munkájának köszönhetjük. De hozzájárult eredményeink eléréséhez az az összeg is, amelyet dolgozó népünk az államköícsönök jegyzésével bocsátott rendelkezésre. Az államköícsönök minden forintjával gondosan gazdálkodott a nép állama, s az építés költségeinek fedezésére, a népjólét növelésére használta fel azt. Az államköícsönök — a béke kölcsönei, a békés építésre, a haza megerősödésére szolgáltak. A kötvények évente kétszeri sorsolása, a visszatérített és nyereménnyel tetézett összegekkel a jegyzők közvetlen hasznára is váltak. A kormányprogramm új távlatokat nyitott meg dolgozóink előtt s hatalmas eredmények eléréséhez mutatott utat egész népünknek. Ezeket az eredményeket a munkafegyelem megszilárdításával, a termelékenység emelésével, a minőség javításával, az önköltség csökkentésével, a legszigorúbb takarékosság megvalósításával érhetjük el. Jól tudja ezt dolgozó népünk s a biztató, szép célok elérése érdekében vállalja is a feladatok végrehajtását. De túl ezen, a kormányprogramm megvalósításához az államkölcsön összege is hozzásegített. Az Ötödik Békekölcsön ezerszázmillió forintos összegét kormányunk az egész dolgozó nép érdekében arra fordítja, hogy jelentősen hozzájáruljon a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez, növelje a közszükségleti cikkek termelését, emelje valamennyi dolgozónk életszínvonalát. Tudjuk, hogy a kormánynak ezt a felhívását minden magyar dolgozó a maga ügyének érzi, s az Ötödik Békekölcsön jegyzésével is ki akarja venni részét népünk növekvő jólétének megvalósításából. Magyar dolgozók! Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! v A haza felemelkedése, a nép jóléte további emelése érdekében fordulunk hozzátok. A haza javára, a maga hasznára jegyezzen mindenki békekölcsönt! Budapest, 1954 szeptember 23. A MAGYAR NEPKÖZTARSASAG MINISZTERTANÁCSA • • _ Az Ötödik Békekölcsön kibocsátásának feltételei: A terv- és békekölcsönsorsolások alkalmával megyénk számos dolgozója részesült már nagyösszegű nyereményben. Az eddigi sorsolások alkalmával — csupán az 1000 forinton felüli nyereményeket véve figyelembe — Kaposvárott csaknem 400 ezer forintot fizettek ki nyereményként. A tabi járásban 128 ezer forint, a fonyódi járásban 140 ezer, a marcali járásban 136 ezer forint az 1000 forinton felüli nyereményként kifizetett összeg. Megyénkben az 1000 forintnál kisebb nyereményösszegeket nem számítva, eddig 1 millió 130 ezer forintot fizettek ki nyeremény- összegként. Dolgozóink meggyőződhettek, hogy az államkölcsönökre adott forintjaik nemcsak életszínvonaluk emelésében, új létesítményekben, de nagy nyereményekben is visszatérülnek. Kaposvár as iparosítás utján Kaposvár a felszabadulás előtt iparilag elmaradt város volt. A terv nyomán megváltozott a város képe. A város határában felépült Közép- Európa egyik legnagyobb, legkorszerűbben felszerelt textilipari üzeme, a Kaposvári Textilművek. 1952- ben már megindult a termelés az üzemben. A megye minden részéből jöttek az asszonyok, lányok, hgy fonónők lehessenek. Már megnyílt a 345 ezer forintos beruházással épült 35 férőhelyes, korszerűen felszerelt fonodái bölcsőde is, megkönnyítve a fonónők munkáját, akik örömmel vitték gyermekeiket a bölcsődébe. Kaposvár megindult az. iparosítás Útján. 1950-től 1954-ig ipari építkezésekre 2,661.000 forintot fordítottak. A Vas- és Fémipari Kombinát korszerűsítését 429 ezer forintos beruházással hajtották végre. 137 ezer forintot juttatott a terv a műjég- gyár, 90 ezer forintot a Kaposvári Kenyérgyár fejlesztésére. Már folynak Dunántúl legnagyobb és legkorszerűbb hűtőházának építkezései a Vöröshadsereg-úton. A mélyhűtő még a legmelegebb nyár derekán is mínusz 40 fokos hőmérsékleten, fagyasztott állapotban tudja tárolni a í különböző élelmiszereket. Sorolhatnánk tovább valamennyi üzemünket, ahol nagy beruházással korszerűsítések folynak. Mindezt az ötéves terv tette lehetővé, amelynek meg-’ valósításához mi is hozzájárulunk a békekölcsön jegyzésével. ---------------------------------------------— 1 . Az Ötödik Békekölcsön 1954 október elsején, 1955 március hó 1-től 1975 március hó 1-ig terjedő időre kerül kibocsátásra. 2. A kölcsönt kizárólag a lakosság körében lehet elhelyezni. A kölcsön jegyzés rendjét a pénzügy- miniszter állapítja meg. 3. A kölcsön 100 millió forintos osztályokra tagozódik. Minden osztály 20 ezer sorozatból áll. Egy- egy osztály kötvényeinek „soro- zat“-száma 40.001-től 60 ezerig, egy sorozaton belül a kötvények „száma“ 01-től 50-ig terjed. 4. A kölcsön 100 forintos névértékű alapcímletekben kerül kibocsátásra. Forgalomba kerülnek összevont kötvények 200 és 500 forintos névértékben, amelyek 2, illetve 5 darab 100 forintos kötvénynek felelnek meg- Az összevont kötvények az azon feltüntetett számoknak megfelelő kettő* illetőleg öt nyereményre jogosítanak. Az 50 forintos félkötvény és az időközi elszámolások céljaira szolgáló negyedkötvények a 100 forint névértékű kötvényre eső nyeremény megfelelő hányadára jogosítanak. 5. Az évenként kisorsolásra kerülő nyeremények összege megfelel a kölcsönösszeg 20 évre szóló, évi 4 százalékos kamata egy évre eső átlagának. A nyereményekből 20 százalék nyereményilleték levonásra kerül. A kölcsön nyereményei: 100 ezer forintos főnyeremény, 50 ezer, 25 ezer, 10 ezer, 5 ezer, ezer, 500, 200 forintos nyeremények, melyek a 100 forintos kötvényre vonatkoznak és magukban foglalják a kötvény névértékét is. A kötvények 35 százaléka nyereménnyel kerül kisorsolásra. 6. A kölcsön 20 évi időtartama alatt évenként két, összesen 40 msSmf •*: .v/.wv m I ■■■■ IQ.* fílliiífi, ni i'ir * *p<íW waim(»'wt$i.tsí»é \ * g G Y SZÍ Z f O 5 ; í Jfasste'*'* *• WYló» •>.** y.- a xX-X;:. * * r~****_ <*• Vrow« ?.<►» t*.«> * •- r.x. *■<«<, ' W*';-■ ‘ rt w. :v:;:. v -y.'v .. nyereménysorsolás lesz, a pénzügyminiszter által megállapított időpontokban. 7. Az egyes nyereménysorsolások alkalmával, minden 100 millió Ft névértékű osztályra, a következő nyereményeket kell kisorsolni: Száz forint névértékű kötvényre eső nyeremény, beleértve a névértéket is: Egy sorsolás alkalmával db: Kisorsotásra kerülő nyeremények mennyisége az összes sorsolás alkalmával db: 50.000 1 40 25.000 1 40 10.000 2 80 5000 6 240 1.000 50 2000 500 65 0 26.000 200 8040 321.600 A nyeremények száma összesen: 875 0 350,084.320 A nyeremények Ft összege: 2,108.000. Ezenkívül minden sorsoláson kisorsolásra kerül egy darab 100 ezer forintos főnyeremény is. 8. A nyereménnyel ki nem sorsolt kötvények 1960. évtől 1975. évig terjedő 15 év alatt, a pénzügyminiszter által megállapított időpontokban, névértékben kerülnek kisorsolásra, 9. A nyereménnyel kisorsolt, valamint a névértékben visszaváltásra kerülő kötvényeket 1978 március elsejéig lehet beváltani- A határidő után még be nem váltott kötvények érvényüket vesztik és azokra sem a névértéket, sem a nyereményt kifizetni már nem lehet. Mit kapott a kaposvári járás 1 év alatt? A kaposvári járás is meggyarapodott új létesítményekben. Évenként nagyösszegű beruházásokkal új iskolák, kultúrotthonok, egészségházak épülnek. Az elmúlt évtől napjainkig 69 új lakást építettek a járásban. Nagybajom községben 20 férőhelyes állandó bölcsődét nyitottak meg s ezenkívül a járás több községében létesült idénybölcsőde. Nagyberki község dolgozó parasztjai 52 ezerforintos beruházással kultúrotthont kaptak. Mezőcsokonyán is ez évben épült fel 59 ezer forintos beruházással a gyönyörű bölcsőde. A gépállomások fejlesztésére is nagy összegeket fordítottak. A mernyei gépállomás 2,727.000 forintos beruházással épült. A járás dolgozói büszkék az új létesítményekre s tudják, hogy azokhoz ők is hozzájárultak a kölcsönjegyzések alkalmával adott forintjaikkal. Államunk egyre nagyobb összeget fordít kultúrotthonok építésére Falvainkban, városainkban a múltban még hírből sem ismerték a kultúrotthont. A fiatalság egyedüli szórakozóhelye a kocsma volt, de nem volt, ahol az idősebbek ösz- szejöjjenek egy-egy baráti beszélgetésre, olvasgatásra. Enélkül pedig elképzelhetetlen a falu dolgozóinak kultúrált élete, szakmai és politikai ismeretének gyarapítása. Pártunk és kormányunk az ötéves terv keretében célul tűzte maga elé, hogy fál- vainkat fokozatosan kultúrotthon- nal, mozival, könyvtárral lássa el. Megyénkben már az ötéves terv első évében megkezdődött a kultúrotthonok építése és 1950 augusztus 20-án egyszerre 20 kultúrotthon nyitotta meg kapuit a tanulni, művelődni, szórakozni vágyó falusiak előtt. Eibbem az évben .nyílt meg többek között a babócsai, batéi, mernyei, csökölyi és balatonlellei kultúrotthon is. A kultúrotthonépítés a következő években tovább fokozódott. Államunk mind több pénzzel, a falu dolgozói mind több társadalmi munkával segítették a kultúra hajlékainak megépítését, s 1951 végére már 102, 1952-ben 120, 1953-ban 142 kultúrotthon segítette elő a dolgozók öntudatának formálását, az ifjúság kultúrált szórakozását. Ez évben az előbbi évekhez viszonyítva, csökkent a kultúrotthonok számszerű emelkedése, mert mindössze 3 területi kultúrotthon épül. Ezek felépítése viszont lényegesen többe kerül, hiszen a bedeg- kéri kultúrotthon felépítésére 25 ezer forintot adott államunk, s a társadalmi munka értéke is meghaladja az 50 ezret. Kányán teljesen új kultúrotthon épül, melyre államunk 50 ezer forintot adott a községnek. A harmadik területi kultúrotthon Kaposkereszturon épül 10 ezer forintos állami támogatással. Még ebben az évben elkészül a két új járási kultúrház is, a barcsi és a csurgói. A barcsi, részben újonnan épített kultúrház 941 ezer forintba, a csurgói pedig 452 ezer forintba kerül államunknak. Ez az összeg csak egy része annak, amit államunk a falusi kultúrotthonokra költ, hiszen emellett csupán 1954-ben még 269 ezer forintot fordít az épületek tatarozására, berendezéseinek felújítására.