Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-19 / 222. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Nemzetközi szemle A tapsonyi gépállomás pártszervezetének helyes kezdeményezése ►'Elvtársak, én ezennel felvételemet kérem a tsz-be...« A mi tanácsunk I A MAGYAR DOLGOZÓ k PÁRTJA megyei PÁRT BIZOTTSÁGÁNAK l ;APÜA XI. évfolyam, 222. szám. Ara 50 FILLÉR 19 BSEBXXBnSM Vasárnap, 1954 szeptember 19. Megtorpanás nélkül előre a termelőszövetkezetek további fejlesztéséért! Kemény, de eredményes volt az a küzdelem, amelyet megyénk terme­lőszövetkezeti tagjai a kormánypro- gramm megjelenése óta vívtak a szövetkezeti mozgalom tekintélyé­nek, becsületének megvédéséért. A tsz-ek mellett tántoríthatatlanul ki­tartó szövetkezeti parasztok áldoza­tos muhkája nyomán, a sok nehéz­ség ellenére is időben elvetették a múlt ősszel, felismerve a fejlett ter­melési módszerek alkalmazásának jelentőségét, műtrágyával erősítették nieg a tavasszal kalászos növényei­ket s igy sűrűbben sorakoztak az aratás után a kepék a tsz-ek táb­láin, .magasabbra emelkedtek asz- tagaik, s gyorsabban teltek gaboná­val zsákjaik a gép alatt, mint a legtöbb egyénileg dolgozó paraszt­nál. Vegyük még hozzá, hogy a ka­pások vetése, ápolása is összehason­líthatatlanul szervezettebben, gondo-i sabban történt ebben az évben, mint tavaly, ami bizakodással tölti el a közösben dolgozókat 1— nagyobb osz­talékot ígérnek tehát a még betaka­rításra váró kapásnövények is, mint a múlt évben. Egyszóval: termelő- szövetkezeteink döntő többségének tagsága az elmúlt ötnegyed év alatt jobban összekovácsolódott, szervezet­tebben, szorgalmasabban dolgozik, s így a közös gazdálkodás jobb és gondtalanabb életet biztosít tagjai­nak, mintha azok egyénileg gazdál­kodnának. Termelőszövetkezeteink döntő többsége tehát gazdasági — s a párt segítsége nyomán — politikai és szervezeti téren egyaránt megerősö­dött, aminek elmaradhatatlan vele­járója, hogy a kívülállók egyre töb­ben érdeklődnek a termelőszövetke­zeti mozgalom iránt, figyelik a ta­gok munkáját és saját szemükkel láthatják a szövetkezetbeliek meg­változott, szebb életét, nagyobb jó­létét. Ez pedig félreérthetetlenül és fényesen mutatja, hogy megyénkben máris bebizonyította termelőszövet­kezeteink nagy hányada 'a szövetke­zeti társasgazdálkodás fölényét a föld egyéni megművelésével szem­ben. Az egyéni gazdák figyelmének felkeltésénél (azonban nem csupán puszta szemlélődésről, érdeklődésről van (szó, hanem arról is, hogy a kí­vülállókban, látva a tsz magasabb eredményeit, egyre inkább érlelő­dik a tsz-be való belépési szán­dék, sőt ezt csakhamar elhatározás és tett Js követi. Beszédes bizonyíté­ka ennek Győréi József 6 holdas egyéni gazda esete, akit nemrégiben vett fel tagjai sorába a göllei Len­dület tsz. Ebben a tsz-ben ugyanis eddig 3.5 kg gabonát, 5 |kg szénát és €.25 forintot osztottak ki munka­egységenként előlegképpen. Az év­végi zárszámadáskor még 1 kg ga­bonát, aztán kukoricát, burgonyát és más egyéb terményt kapnak a 4.75 forintos pénzosztalék mellett a Len­dület-beliek. Nem kétséges tehát, hogy Győréi József jól döntött, ami­kor a közös utat választotta. örvendetes jelenség az is, hogy számos olyan dolgozó paraszt, aki egy évvel ezelőtt kilépett a terme­lőszövetkezetből — jobbnak, célra­vezetőbbnek vélve az egyéni gaz­dálkodást — ma már világosan lát­ja, melyik út vezet a boldoguláshoz, s kéri visszavételét a tsz-be. így volt ez például a kaposfüredi December 21 termelőszövetkezetben is, ahova a napokban léptek vissza Barta La­jos és Kordély Lajos dolgozó pa­rasztok. Az elmúlt egy (hónap alatt — pontosabban augusztus 10-töl szeptember 17-ig — megyénk jól gazdálkodó tsz-eibe 80 család lépett be 120 taggal. Mindez azt mutatja, hogy termelőszövetkezeteink fejlőd­nek, izmosodnak, s egyre több tagot számlálnak. Tény az, hogy a ker- cseligeti Búzakalásznak, *^z igali II. Pártkongresszusnak, a somogymegy- gyesi Előrének és még számos pél­damutató tsz-ünknek azért vannak új tagjai, mert ezek már a zárszám­adás előtti előlegosztás révén is von­zóvá váltak a kívülállók számára. Az is igaz, hogy például a két tagnak a kaposfüredi tsz-be való visszalé­pését nagyban elősegítette ia szövet­kezetiek és a kilépettek közötti jó vi­szony fenntartása. Dicséret és elis­merés illeti azoknak a tsz-eknek a tagjait és vezetőit, akik meghallgat­ták a kívülállók kopogtatását és örömmel fogadták soraikba az új ta­gokat, a visszalépetteket. Amikor számbavesszük tsz-eink fejlődésében elért eredményeinket, nem hallgathatjuk el és nem is hall­gatjuk el azokat a téves nézeteket, amelyek a tsz-mozgalom egészséges kiszélesítésének útjába akadályokat gördítenek. A somogycsicsói tsz el­nöke például a napokban azzal küldte el az egyik kilépett tagot, aki kérte visszavételét, hogy még legalább egy évig gondolkozzék. A bakházi és taranyi tsz-ben az a helytelen nézet kapott lábra, hogy jól vannak ők úgy, ahogy vannak, sőt: ne zavarják az ő békés életü­ket a kívülállók! Könnyű belátni, hogy az ilyenfajta elzárkózás, el­különülés, a kilépetteken való ilyes­féle bosszúállás fékezi előrehaladá­sunkat és szöges ellentétben áll pár­tunk politikájával, s kárára van a szocialista mezőgazdaság megterem­tése ügyének. Értsék meg, elsősor­ban termelőszövetkezeteink kommu­nistái, tagjai és vezetői, hogy amint a pártkongreszus határozottan le­szögezte: a termelőszövetkezeti moz­galom (a falun a szocializmus építé­sének elkerülhetetlen útja »... s hogy előbb vagy utóbb, de minden paraszt meggyőződik helyességéről s rátér ez útra«. Ennek a kongresszu­si határozatnak a megvalósítása min­den kommunista és pártonkívüli szövetkezetbelinek szent kötelessége. Éppen a termelőszövetkezeti tagok tudhatják a legjobban, hogy az az út, amelyet pártunk mutat a pa­rasztságnak, célravezető s a jóléthez visz. Tegyenek hát meg mindent, hogy minél több egyéni gazda még most az ősszel rálépjen a szövetke­zés útjára. De ne csak a szövetkezetbeliek agitáljanak a tsz-be való belépés mellett. A falusi pártszervezetek kommunistái, népnevelői is keressék fel az egyénileg dolgozó parasztokat, győzzék meg őket a közös nagyüze­mi gazdálkodás előnyeiről. A járási párt-végrehajtóbizottságok magya­rázzák meg a falu kommunistáinak ne arra várjanak, hogy a dolgozó pa­rasztok maguktól keresik fel a tsz-t. Az önkéntesség elve nem jelenti azt, hogy ölhetett kézzel várjuk a belé­pőket. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének elvi kérdéseit sem elég csupán ismerni, hangoztatni, harcolni kell annak valóraváltásáért. Nem kell hosszasan számolni, már­is beláthatják tsz-eink, hogy ha új tagokkal erősödnek, több munkás­kezet tudnak foglalkoztatni, s na­gyobb termést érnek el, így több jut a szövetkezet minden tagjának. Ak­kor Cselekszenek tehát jól tsz-eink. ha az arra érdemes, ma még egyé­nileg dolgozó parasztot — középpa­rasztokat is — felveszik szövetkeze­tükbe. Foglalkozzanak ezekkel az egyéni gazdákkal, készítsenek szám­vetést, hasonlítsák össze a közös és az egyéni gazdaság eredményeit: nem kétséges, hogy a kívülállók csakha­mar dönteni tudnak. Az egyéni gaz­dák szövetkezetbe vezető útjának egyengetése szempontjából felmér­hetetlen jelentőségű a nyilvános közgyűlések tartása, ahol a szövetke­zet vezetői beszámolnak elért ered­ményeikről s a tagok elmondják, mennyivel jobb a közösben, mint egyénileg. Ha ez a közgyűlés olyan eredményt tud felmutatni, amely a tsz javára billenti a mérleget az egyéniekkel szemben — örvendetes, hogy ma már szinte felsorolhatatla- nul sok ilyen tsz-ünk van — akkor már a közgyűlésen lesz olyan gaz­da, aki aláírja a belépési nyilatkoza­tot, mint pl. Kercseligeten nemrégi­ben Deák János dolgozó paraszt. A termelőszövetkezetek taglétszá­ma és földterülete növelésének má­sik, szinte kincset érő lehetősége: a kilépettek visszafogadása. Igaz az, hogy a múlt ősszel többen hátatfor- dítottak a tsz-nek, de az azóta el­telt idő alatt bőségesen volt alkal­muk meggondolni azt és most már meggyőződni arról, hogyan és hol találják meg jobban a számításukat. Ezek a dolgozó parasztok belátták, hogy nem volt érdemes elhamarkod­ni a dolgot, s szívesen visszamenné­nek ismét a közösbe. Az a tsz-tag- ság és vezető cselekszik a párthatá­rozat szellemében, aki bátorítóan a kilépettek elé megy, s szeretettel hívja és fogadja a nagy családba annak tavaly megtévesztett, de azóta jobb belátásra tért tagját. Nemré­giben jelent meg egy rendelkezés, amelyik simábbá teszi a kilépettek­nek a közösbe visszavezető útját. A rendelkezés értelmében, aki vissza­lép a szövetkezetbe, annak államunk egy évre felfüggeszti, s egy év le­jártával pedig — ha továbbra is hű marad a közös gazdálkodás ügyéhez — végleg elengedi a kilépésből vagy a tsz feloszlásából származó adóssá­gát, a baromfi- és tojásbeadási hát­ralék kivételével. A Termelőszövet­kezeti Tanács javasolja a tsz-eknek, ők is hasonlóképpen cselekedjenek: függesszék fel, majd egy év múlva töröljék el a most visszalépő tagok' nak a közös adósságból rájuk kive­tett tartozásait. Államunknak e ren­delkezése teljesen méltányos és igaz­ságos, mert azzal, hogy segíti a ki­lépettek visszatérését, segíti saját magát a tsz-t is abban, hogy avisz- szalépettek hozzájárulnak a tsz ter­melési munkájának további megja- j vitásához, a nagyobb osztalék bizto­sításához. Termelőszövetkezeteink tagjai kö­zül többen az elmúlt években el­hagyták a mezőgazdaságot, s város- * ba mentek más munkaterületre dől- i gozni. Pártunk és kormányunk me­zőgazdasági határozatának végrehaj­tásához, valamint a termelőszövetke­zet gazdálkodásának jövedelmezőb­bé tételéhez ezek a volt tsz-tagok hihe­tetlenül nagy segítséget adhatnak. Hívják tehát vissza őket tsz-eink s teremtsék meg számukra a munka jó elvégzésének minden előfeltéte­lét. A tsz-mozgalom további fejleszté­se és előrehaladása azonban nem korlátozódhat csupán az új belépé­sekre. Emellett egy pillanatra se té­vesszék szem elől termelőszövetke­zeteink kommunistái, vezetői a tsz- ben lévő, még ingadozó tagok meg­szilárdítását. Harcoljanak úgy tag­jaik megtartásáért, mint az öreglak! Ifjú Gárda tsz lelkes hívei, akiknek felvilágosító munkája nyomán ha­tan tépték szét a napokban a kilé­pési nyilatkozatot. örömmel fogadni a belépő dolgo­zó parasztokat, egyengetni a vissza­lépők útját, visszahívni az üzembe távozott, volt tsz-tagokat s meg­nyerni a közös gazdálkodás ügyének a még ingadozó szövetkezetbelieket: ezek azok a feladatok, amelyek si­keres megoldásával megtorpanás nél­kül előrejuthatunk a termelőszövet­kezetek fejlesztésének útján. A lengyeltóti Táncsics tsz életéből A LENGYELTÓTI Táncsics tsz 1950-ben alakult. 7 család indult el a közös gazdálkodás útján 84 kát. hold földdel. Az elmúlt 4 év alatt a szövetkezet sokat fejlődött. Ma már a 365 kát- hold földön 27 család dolgozik, 32 taggal. GAZDAG TERMÉST takarí­tottak be a tsz tagjai a kedve­zőtlen időjárás ellenére is. A tavasziárpa 12 mázsát adott kát. holdanként, míg az ősziárpa 9 mázsát hozott. Rozsból 10 mázsa volt az átlagtermés. A búza vi­szont kissé gyengébbnek bizo­nyult: 7.5 mázsa holdankénti átlag. A KAPÁSOK is jó termést ígérnek. Cukorrépából 160 mázsá­ra számítanak egy holdon. A bur­gonya — a becslések szerint — 110 mázsát ad kát. holdanként. Jövőre azonban még gazdagabb termést szeretnének betakarítani, ezért időben hozzáláttak a vetés­hez. Szeptember 11-ig 20 kát. hol­don földbe tették az ősziárpát. EGY PÁR LÓVAL és 13 szarvasmarhával indult a Tán­csics tsz annakidején- Ma már jelentős állatállománnyal ren­delkeznek. 20 ló, 34 szarvasmar­ha és 347 sertés alkotja a közös állományt. Csak a sertések 181.200 forint értékűek. Az egész állatállomány értéke 361.200 forint. JEMERIK GÁBOR 1951 óta tagja a Táncsics tsz-nek. Becsü­letesen végzett munkája után már az elmúlt évben is szép jövede­lemhez jutott. Az idén is jó része­sedést biztosít neki a tsz. Jemerik Gábor október 1-ig eléri az 565 munkaegységet. Jövedelme ezek szerint: 25.42 mázsa kenyérgabo­na, 41.24 mázsa széna, 135.60 kg cukor, 13 mázsa burgonya, 17 mázsa kukorica és 25 mázsa szal­ma. A malac-, hús- és borjuttatás pénzértéke 958-70 forint. Kész­pénzt 9219.70 forintot kap. De a közös mellett jól jövedel­mez háztáji gazdasága is. 1400 négyszögölön kukoricát termel. A várható 20 mázsáért 2800 forintra számít. Háztáji tehene után tejbe­adási kötelezettsége nincs. Évente 2500 liter tejet értékesíthet szaba­don, ami 7500 forintot jelent. Két hízója, négy malaca és sok barom­fija van. Kertjében megterem a háztartáshoz szükséges zöldségféléi Mindent összevetve, Jemerik Gá­bor évi jövedelme 35.980 forintot tesz ki. Tehát érdemes a közösben dolgozni. Az adófizetési verseny állása A szeptember 16—i értékelés sze­rint megyénk 79.9 százalékra tel­jesítette adóbevételi tervét. A já- Járás: Tab Siófok Marcali Fonyód Nagyatád Csurgó Kaposvár Barcs rások sorrendje az terv teljesítésében a képpen alakult: Pénzügyi oszt- vezető: Vörös Lajos Horváth József Harmath Mihály Lantos János Fodor Gyula Szolga András Szentes József Vincze Géza adóbevételi következő­ÜZEMI VERSEINYHÍRADÓ A KEFEANYAGKIKÉSZITÖ VÄLLALAT dolgozói a november 7-i verseny alatt akarják évi tervüket teljesíte­ni. Szeptember 18-án december 14-i tervükön dolgoztak. Különböző újí­tásokkal a dolgozók 3.5 százalékos önköltségcsökkentést értek el. A no­vember 7-i verseny élenjárói: Vida Péterné 141, Lukács István 148, Ne­mes Ferencné 124, Gulyás Gézáné 131, Bobánovits Mihály 154 és Hor­váth Éva 112 százalékos teljesít­ménnyel. A TEJIPARI EGYESÜLÉS dolgozói szeptemberi első dekádter- vüket 105 százalékra teljesítették. Az üzem dolgozói kiváló exportanya­got készítenek és a november 7-i verseny tiszteletére megfogadták, hogy minőségi munkával túlteljesítik exporttervüket. Az üzem dolgozói­nak eredményei közül a november 7-i versenyben Bradánovits Istvánná 128, Boikor Irén 127 és Kaponya La- josné 132 százalékos teljesítése dí- cséretreméltó. A RUHAÜZEM dolgozói szeptember 16-ig 58.8 szá­zalékra teljesítették havi tervüket 96 százalékos minőségi munka meltett. A november 7-i versenyben az ücem dolgozói értékes felajánlásokat tet­tek az önköltség csökkentésére. 20 ezer forintot takarítanak meg segéd­anyagok felhasználásával, 10 ezer forintot a leosztályozás csökkentésé­vel, jobb minőség készítésével, 14 ezer forintot az alapanyagok fel- használásának csökkentésével Az augusztus havi értékelés sterint Tinusz Károlyné 199, Lengyel Jenő 196, Budavári József 158, Takács Ist­vánná 152, Kilián Ágota 165 és Szabó Lajos 146 százalékos teljesí­tése példamutató. Első díjat nyert a „Dajka“ tehén a Mezőgazdasági Kiállításon Takács Pál, a magyaratádi Búzakalász tsz kiváló állat- tenyésztője büszkén mutatta legkedvesebb állatát, az első díjat nyert »Dajka« nevű tehenet, amely 33.6 li­ter tejet adott naponta a lmult hónapban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom