Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-16 / 219. szám
Csütörtök, 1954 szeptember 18, SOMOGYI NÉPLAP 3 Szigorúan büntessék meg a babócsai dolgozók megkárosítóit November 7-re teljesítik az évi tervet a siófoki MASZOLAJ dolgozói Különös látványnak voltak tanúi a napokban a babócsai dolgozók- Horváth József, a földművesszövetkezeti bolt elárusítója nagy, fehér lepedőbe burkolt csomagot cipelt. A szólás-mondás szerint nincs olyan titok, ami ki ne derüljön, a babócsaiak is megtudták, hogy a csomagban rádió van. Ugyan minek cipeli vissza a boltba? — találgatták. A kíváncsiság a tetőpontra hágott, amikor egy vadonatúj kerékpár gurult szintén a bolt elé, ezt maga a boltvezető, Farsang Jenő kormányozta. A kiváncsiak megtudták, hogy a rádió, a kerékpár, sőt még egy villanyvasaló is »kipróbáláson« volt a fent nevezetteknél. De az is nemsokára kitudódott, hogy Horváth János és Farsang Jenő az árukat árdrágítással szerezték. Tanulságos története van annak, míg idáig jutott a dolog. Farsang és Horváth, a földművesszövetkezeti bolt alkalmazottai hosszú időn keresztül becsapták a dolgozó népet. Egyszerre hárman is lopták a nép vagyonát, mert a pénztáros is követte a vezető »példáját«. Tudtak egymás dolgairól, de nem beszéltek erről még egymás között sem. Farsangék eszköze az árdrágítás volt: drágábban adták a cérnát, a gépselymet. A 13.50 forintos kartonért 22.50 forintot és 25.50 forintot kértek, kit hogyan lehetett becsapni- Volt ezenkívül spekulációs eszközük is. Vásznat dolgoztattak fel készruhákká, a KTSZ-től ruhaanyagot vásároltak és készruháknak feldolgozva árusították. Ily- módon naponta nagyon sok többletük volt, s mivel a többletet nem vehették ki a pénztárból, mert ennyire jóba nem voltak a pénztárossal, kiszámították a hasznot és annak erejéig vittek haza árut. A számlacédulákról tudta meg a pénztáros, hogy társai mit csinálnak. Nem szólt nekik, hanem ő meg a »radirozáshoz« látott. így tűnt el pl. Slákó Józsefné fejkendőjének az ára, a blokkot megsemmisítette, az összeget pedig ki- radirozta. Egyízben 250 forintos bakancs árának befizetése után egy vessző segítségével 2.50 forintot könyvelt el. Talán hosszú ideig nem derült volna ki a babócsai földművesszövetkezeti bolt dolgozóinak a csalása, ha Szakács, a pénztáros nem kap trafikengedélyt, ugyanakkor a többiek nem feszegetik a radirozá- sait, vagy ha ő is kap abból n sonkából, melyet a másik csoport »be- terhelés« nélkül elfogyasztott. így Szakács József elárulta társait és ezzel mére, lealkonyult a dolgozó nép félrevezetőinek napja. Ezek az emberek szigorú büntetést érdemelnek, mert saját községük dolgozóit, népünk államát lopták. Maga az a tény, hogy földművesszövetkezeti boltban nem ez az első árdrágítás, feltétlenül figyelmeztetés kell hogy legyen a szövetkezetek felső vezetői felé. Igaza van Szvitacs elvtársnak a »Somogyi Néplap«-ban közölt cikkében, hogy a földnnívesszövetkezeti boltokban az ellenőrzést meg kell szigorítani és többet kell foglalkozni a szövetkezeti dolgozókkal. Ez azonban nem elég. Elejét kell venni az árdrágítás lehetőségének is. Ezért szerintünk a bizonylatok, a számlák kitöltését kell megváltoztatni. A számlákat két példányban kell kiállítani és rávezetni nemcsak az árat, hanem a tételek, a cikkek nevét is, az egységárat is. Ha Budapesten, a nagyobb áruházakban ezt meg tudják tenni, akkor van erre lehetőség vidéken is. Ezzel ellenőrizni tudnának a vásárlók is és a földművesszövetkezetek ellenőrző szervei is. Hogy erre szükség van, bizonyíték a babócsai szövetkezet megtévedt dolgozóinak esete. a babócsai dolgozók nagy öröÚj szerződéses bikahizlalási akció Az 1955. évi bikahízlalási akció, amely 1954 szeptember 1—1955 május 31-ig tart, azt a célt szolgálja, hogy azok a gazdák, akik megfelelő állattal és hizlaláshoz szükséges takarmánnyal rendelkeznek, állataikat minél nagyobb súlyra és minél jobb minőségűre hizlalják meg. Az árak 400 kg-on felüli átadásnál: extrém 11 forint, I. o. 10 forint, II. o. 9 forint, ami A n g S ZÉP CSENDES tavaszi este volt. A szőlőhegyek felől kellemes virágillatot 'hozott a májusi szél langyos fuvallata. A falu utcái elnéptelenedtek, nyugovóra tért a dolgos nép. hogy másnap frissen ébredjen és újult erővel .szántson, vessed, művelje a földet. Az idő már lassan a késő éjszakába hajlott. A fehérre meszelt, gyümölcsfákkal szegélyezett kis házak sötétbe burko- lódzva várték a reggelt, a felkelő nap aranyló sugarait. Az egész faluban csak egy ház ablakából szűrődött ki a villany fénye, utat törve magának a sötét éjszakáiba. A "vezérkar«, a íközség kommunistái tanácskoztak itt. Huszonötén lehettek. A szépen feldíszített teremben, a többiek tekintetének pergőtüzében állt Perzsa István elvtárs, a balatonszentgyörgyi kommunisták egyike, kissé meghatottam de bizakodó tekintettel. — Vállalom a megbízatást — a párt, a nép megbízását — mondta csendesen, de határozottan. így kezdődött Perzsa elvtárs nagy megbízatása, a párttittkárság. Ezen az estén lett párttitkár Perzsa elvtárs, a kommunisták, a nép akaratából. Vezetőjüknek választották a párttagok, hogy irányítsa munkájukat, küzdelmeiket, irányítsa a falut, vezesse a dolgozókat a párt által mutatott úton a szebb, a még boldogabb élet felé. Az azóta eltelt idő alatt a párttitkár rászolgált a bizalomra. Munkájával, magatartásával megmutatta, hogy a nép hűséges fia. Kezdetben bizony nem volt könnyű feladata, nehéz volt megválasztani azt a módszert, amely a leghatékonyabb, legalkalmasabb a vezetésre, amellyel a leggyorsabban lehet eredményekhez jutni. A járási párt-végréhajtóbizottság segítségével azonban ez is hamarosan sikerült. Perzsa elvtárs mindenekelőtt a kommunista példamutatást helyezte előtérbe. Ahhoz, hogy többet, termelien a falu. a dolgozó parasztok jobban műveljék földjüket, többet adiamak az államnak, az szükséges, hogy először a kommunisták mutassanak példát, s legelőször maga a párttitkár — mondotta Perzsa elvtárs. S ahogy vallotta, úgy is tett. S úgy tettek a kommunisták valamennyien. Perzsa elvtárs jó gazdái a a földnek; bátran mondhatjuk, hogy a falu legkiválóbb gazdálkodóinak • egyimaga után vonja, hogy csak minőségi hizlalás esetén fizet az Állat- és Zsírbegyüjtő Vállalat egy-egy felhizlalt állatért 5000—6000 forintot. Ezenkívül a szerződéskötéskor postán 300 forint kamatmentes előleget folyósít, továbbá a rendelkezésnek megfelelően 400 forint adókedvezményben részesül a gazda- A megye területén minden adottság megvan arra, hogy a p hűsége »ke. Szerinte nincs rossz fö.'d, csak rossz gazda van. Az idén 300 négyszögöl földön 38—40 mázsa korai üi- tetésű burgonyát termelt, cukorrépája 250 mázsa termést ígér holdanként. A szőlőhegyi dülőben_ büszkén mutatja kukoricáját. Szinte kivál a többiek, közül. Legalább 5 mázsával terem többet holdanként, mint a tő- szemszédjáé, pedig — ahogy Perzsa elvtárs mondja — a föld minősége egyforma, csak a művelése nem. Hiába mondják egyesek, hogy értékes, jó földjük van, ha megfeledkeznek arról, hogy az igazi érték a dolgozó kezekben van. Perzsa elvtárs beadási kötelezettségének teljesítésével is jól áll. A kukorica és a burgonya kivételével már 1955-re teljesítette beadását minden terményféleségből. Hasonlóan cselekszik Simon Kálmán, Kőhalmi István elv- társ, de a pártszervezet többi tagja is. S ,a jó példa ragadós. Perzsa elvtársat, a kommunistákat, a falu mozgatóit ma már sokan követik a községben. A PÉLDAMUTATÁS, a kommu^ nisták törekvése, jó termelő- munkája megváltoztatta a pártszervezet és a pártonkívüli dolgozók közötti viszonyt. Mondta is Kirücs János 9 holdas pártonkívüli dolgozó paraszt:-—• Hiába is beszél bárki bármit, a knmmiinistákinál a szó egyezik a tettel. De nemcsak Kin.ics Jánosnak, hanem egyre több dolgozó parasztnak ez a véleménye Balatomszentgyör- gvön Perzsa elvtársat cse’ekedetei- ért bizalmába fogadta a falu népe. Szívesen beszélgetnek vele emberek. Ma már rendszeresen felkeresik a lakásán, tanácsot kérnek tőle, kérik, hogy adta át termelési tapasztalatait. módszereit. Perzsa elvtárs az ilyen alkalmaidat megragadja az emberek politikai öntudatának fejlesztésére. nézeteik formálására. Esténként elmegy a dolgozó parasztok otthonaiba, beszélget velük, beszélget az egész családdal, mindenkihez van szava, mindenki számára van egy-két jótanácsa. Nagyon találóan jegyezte meg Horváth János dolgozó paraszt, amikor azt mondta: — A mi párttitkáruhk tarisznyája örökké tele van ötletekkel, tanácsokkal. Perzsa elvtárs mindenütt ott van, ahol segítségére, tanácsaira, szükség termelőszövetkezetek és az egyéni termelők a jó takarmányviszonyok mellett olyan minőségűre hizlalják fel állataikat, hogy dolgozóinkat 1955. évben az előző évekhez viszonyítva több és jobb minőségű hússal láthassuk el. A minőségi hizlalás a termelőt több jövedelemhez juttatja. Somogymegyci Állat- és Zsírbegyüjtő Vállalat, l!llll!ll!illllllllil!lllllll!!IIIIM^ s fia van. Ott van a gazdagyűléseiken, ahol mezőgazdasági szaktanácsclkikal látja el a gazdáikat. Segít a termelési bizottságnak, .segíti a fiatalok és az MNDSZ-asszonyok munkáját. Az elmúlt héten sokat járta a mezőt, sürgette az őszi kapások betakarítását. Intézkedett a vetőroagcse- re ügyében. Gondja van a tanács vezetőinek munkájára is. Beszámoltatta eket, hogy mit tettek az őszi munkák sikerének érdekében. Munkájának van is eredménye. A község dolgozói versenyeznek egymással és versenyre hívták a járás többi községét az időbeni vetés és betakarítás érdekében. Perzsa elvtárs szereti feladatát, szereti a pártmunkát Szívesen dolgozik a tömegek között. — Az emlberek közöitt érzem jól magamat — mondja. — Azt szeretem, ha kérdéseikkel ostromolnak, mert ez azt jelenti, hogy bíznak bennem, bíznak a pártban, elfogadják tanácsainkat és érdeklik őköt a napi események, a körülöttük történő dolgok. Még nagyon sok muokálfcod- ni valónk van az emberek között, — A minap beszélgettem három emberrel a mezőn — mondja — csak úgy véletlenül találkoztam össze velük. Érdeklődtem, tőlük erről is, arról is. S megdöbbenve tapasztaltam, hogy nem olvasnak újságot, nincsenek értesülve a politikai eseményekről. Ekkor elgondolkoztam. Mennyi tennivalónk Van még, milyen sokat kell még dolgoznunk. Pedig sokszor azt gondoljuk — önelégülten —hogy nálunk már minden rendben van. hogy már nem sok tennivaló akad a portán. Pedig nincs rendben még minden. Nem szabad, hogy legyenek n'yan emberek, akikhez nem jut el a nárt szava. Arra törekszünk a jövőben, hogy az ilyen emberéket fel- •i'ápcsvtó szóval neveljük, közös ügyünk harcosaivá tegyük, mert igen naav szükség van rájuk az ország építésében. PERZSA ELVTÁRS jól látja ' feladóiét. íó1 1átia azt a területet, amelyen munkálkodnia és egész pártszervezetének dolgoznia kell. Lelkesítse további jó munkára a tömegeket, nevelje az embereket, ültesse el a dolgozókban a párt iránti ragaszkodást, szeretetet, s ez majd bőségesen ontja gyümölcsét az elkövetkező évek harcaiban. Wirih Lajos. A MASZOLAJ siófoki telepének dolgozói augusztus havi tervüket 114.7 százalékra teljesítették. Jó munkájuk eredményeképpen 393.000 forint töhbtermelést eredményezett az augusztusi vállalás teljesítése. Csordás József motorszerelő 167 százalékos, Kovács István motorszerelő 162, Soós Ferenc hegesztő 160, Ver- hás Miklós villanyszerelő 148 százalékos teljesítéssel járult hozzá az eredményihez. A vállalat vezetősége a dolgozók közül 41 főt 300—300 forint jutalomban, 1 főt pedig 400 forint jutalomban részesített. A dolgozóik vállalták, hogy november 7-re teljesítik az évi tervet. Nagy Mihály ÜB-elnök. Megfelelő muehalőrőlménveket biztosítsunk télre a kereskedelmi dolgozóknak Az őszi és téli hónapokra vállalatainknak nemcsak gazdasági téren kell felkészülniük, hanem a munkavédelem területén is. Egész sor fontos intézkedés szükséges ahhoz, hogy a hidegebb idő beköszöntésével a kereskedelmi dolgozókat megvédhessük az idő viszontagságaitól. A tennivalók közül a legfontosabb, hegy már a koraőszi hónapokban minden bolthelyiséget ellássunk kályhával, kályhacsővel, szénnel és fával. Fontos, hogy minden üzlethelyiségnek hibátlan ablakai, ajtói legyenek, a pénztárosnők számára gondoskodjanak meleg takarókról, a köves eladóhelyekre farácsokat, gyékényt, deszkapadlózatot helyezzenek. Az öltözők fűtését is biztosítani kell és ügyelni kell arra, hogy meleg víz álljon a dolgozók rendelkezésére. Azoknál a vállalatoknál, ahol védőitallal látják el a dogozókat, már most szerezzenek be gáz- va.ey villanyrezsót, főzőedényeket., bögréket, kanalakat. Itt elsősorban a földművesszövetkezet vásározó részlegeire gondolunk, ugyanígy az állami kereskedelemben foglalkoztatott vásározókra és kocsisokra. A szakszervezeti bizottságokra fontos feladat hárul: szorgalmazzák és ellenőrizzék a télre való felkészülést és minden támogatást adjanak meg erre a vállalatok vezetőségének. A téli felkészülés megfelelő biztosításánál nem arról van szó, hogy a vállalatok terven felül hatalmas beruházásokat eszközöljenek. Erre nincs lehetőségünk. De a rendelkezésükre álló eszközök gazdaságos és helyes felhasználásával messzemenően gondoskodhatnak dolgozóikról. Sok kezdeményezéssel és öntevékenységgel idejében tegyenek meg mindent a megfelelő munkakörülmények megteremtéséért. Ha a vállalatok és irányító szervek vezetői és a szakszervezeti bizottságok megoldják a télre való felkészülés feladatait, bizonyos, hogy a dolgozók még nagyobb lendülettel veszik ki részüket télen is az áruforgalom lebonyolításából. Blénesi Béla, K. P. D. SZ.-titkár. Felhívás a kisipari termelőszövetkezetek dolgozóihoz A kisipari szövetkezetek folyó hó 4-i küldöttgyűlése felhívással fordul a szövetkezetek dolgozóihoz, hogy a vezetőségválasztások sikere érdekében, valamint a szövetkezeti mozgalom továbbszilárdítá- sa céljából harcoljanak, hogy a mozgalom legjobbjai kerüljenek a vezetőségbe. Azok a becsületes szövetkezeti dolgozók, akik eddigi munkájukkal bebizonyították hűségüket a szövetkezeti mozgalomhoz és a legeredményesebben harcoltak annak fejlődéséért, akik megértették pártunk és kormányunk határozatait és elősegítették azok végrehajtását, akik tiszteletben tartották a törvényességet és annak alapján végezték munkájukat, élvezik a szövetkezeti dolgozók bizalmát. Csak ilyen vezetők és szövetkezeti dolgozók munkájára támaszkodva leszünk képesek továbberősíteni ezt a mozgalmat és megvalósítani a ránkháruló feladatokat. Ezért szövetkezeti dolgozóink lelkesen készüljenek a vezetőségválasztásra és a legaktí- (vabban folyjanak bele a közgyűlés munkájába. Boross Gyuláné KISZÖV-elnök. Az építőipari kisiparosok és szövetkezetek működésének A minisztertanács határozatot hozott az építőipari kisiparosok es szövetkezetek működésével kapcsolatos egyes kérdésekről. A határozat a többi között kimondja, hogy állami és társadalmi szervek ipar-engedéllyel nem rendelkező személyeknek nem adhatnak megbízást építőipari munkák kivitelezésére. Aki érvényes iparengedély nélkül mégis vállal ilyen munkát, vagy rendszeres ellenszolgáltatásért magánszemély részére építőipari munkát végez, az kihágást követ el. A pénzügyi lebonyolító szervek az iparengedéllyel nem rendelkező személyek részére nem is folyósíthatják az építőipari munkák ellenértékét. A határozat azt is kimondja, hogy a kisiparos az általa elvállalt munkákat — illetőleg a munkák egyrészét — nem adhatja alvállalatba és azokat az építésügyi és könnyűipari minisztériumok által kiadott egységárak alapján köteles elszámolni- A tanácsi keretből történő mezőgazdasági építkezések 20 ezer forint értékhatárig kisiparosoknak is kiadhatók. Az építőipari és karszabólyozása bantartó szövetkezetek mind tagjaiknak, mind alkalmazott munkásaiknak az építőipar részére megállapított — norma és műszaki előírások alapján teljesített — munkabéreket kötelesek fizetni. Az építőipari szövetkezetek főfeladata a lakosság építési és tata- rozási igényeinek kielégítése. A szövetkezetek építőipari munkákat a lakosság részére értékhatárra való tekintet nélkül, más szövetkezetek részére 108 ezer forint értékhatárig végezhetnek. Az állami szervek részére felújítási, tatarozási és új építési munkákat, a felügyeleti hatóság engedélye alapján, 50 ezer forint értékhatárig végezhetnek a szövetkezetek. A minisztertanács határozata befejezésül kimondja, hogy a szövetkezetek állami, közületi és társadalmi szerv részére csak az állami építőipari vállalatokra érvényes árak, bérek és normák alapjan összeállított egyszerűsített költség- vetés alapján dolgozhatnak. A költségvetést az építtető köteles felülvizsgálni és jóváhagyni. A jóváhagyott költségvetés hiányában a pénzügyi lebonyolító szervek nem teljesíthetnek kifizetéseket az építőipari szövetkezetek részére.
