Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-02 / 207. szám
Csütörtök, 1954 szeptember 2. SOMOGYI NÉPLAP 8 Miért megy rosszul a begyűjtés Balatonkeresztúr on Pártunk III. kongresszusának tiszteletére indított begyűjtési versenyben Somogy megye dolgozó parasztjai derekasan megállták helyüket. Kivívták az országos második helyet és elnyerték a begyűjtési minisztérium vándorzászlaját. Ezzel megdőlt az a régi szólásmondás, hogy Somogybán törvényszerűség az utolsók közé tartozni. A cséplés megkezdésével a kenyér- és takarmánygabona begyűjtése is megindult. Több község, mint például Öreglak, Táska, Szöllősgyörök dolgozó parasztjai tej-, tojás- és baromfibeadási kötelezettségük mellett a gép mellől tettek eleget gabonabeadásuknak is. A megye 253 községe közül sokan követték ezeknek a példáját, azonban jócskán vannak olyanok is, mint Balatonkeresztúr, ahol nem tartják be az állami fegyelmet. Balatonkeresztúr dolgozó parasztjai kenyér- és takarmánygabonából 40, tojásból 15, baromfiból 20 mázsával és 30 ezer liter tejjel maradtak még mindig adósai államunknak. Vannak olyan gazdák a községben, mint Üst József 9 holdas, Gál Péter 5 holdas dolgozó parasztok, akik gabonabeadási kötelezettségük mellett már teljesítették egész évi állat- és állati termékbeadásukat is. Ezek a dolgozó parasztok joggal követelik, hogy az állami fegyelmet necsak velük, hanem a kulákokkal is tartassa be a tanács. Sérti a becsületes gazdák igazságérzetét, hogy a kötelességmulasztók hanyagsága miatt szégyenkezniük kell a megye példamutató községei előtt. Súlyos hiba, hogy sem a községi tanács elnöke, Németh Ferenc, sem a begyűjtési megbízott, Salamon Zsuzsanna nem törődik a hátralékosok elszámoltatásával. A szociális kedvezmények megadását is felületesen kezelik. Viro- vecz Sándor 25 holdas kulák, aki jelenleg 12 és fél hold földön gazdálkodik, szociális kedvezményt kapott azért, mert a kulák öregségére hivatkozik és fiatal, 20 éves unokájára, akinek őszerinte még nem szabad dolgozni. Földjét Markó György, Séf fér János és Németh István dolgozó parasztokkal, szőlőjét pedig napszámosokkal művelteti meg. A tanács a begyűjtési tervek teljesítésére hozott ugyan már eddig 64 határozatot, amelyek egy- kaptafára vannak megírva: »Fel kell szólítani a hátralékos termelőket adósságuk rendezésére és elszámoltatására.« Eddig azonban elszámoltatás nem történt a községben. Hajdú Józsefné kulák, volt cséplőgéptulajdonosnak két beadási könyve van, s így kevesebb a beadása, megkárosítja népünk államát. És ezt a tanács tétlenül elnézi. így lehetne sorolni még a balatonkeresztúri furcsaságokat és még egy sor olyan dolgozó parasztot, akiket nem vont felelősségre a tanács tartozásuk miatt és azok elszámoltatásáról sem gondoskodott. A járási párt-végrehajtóbizottság és a járási tanács vizsgálatot indított a községi tanács és a begyűjtési megbízott eddigi rossz munkája felett, hogy a becsületes dolgozó parasztok kívánsága szerint rendbe jöjjön a beadás dolga Balatonkeresztúron. A csurgói járás nyerte az Állami A csokonyavisontai gépállomás Biztosító Vállalat versenyzászlaját a jövő évi kenyérért A kötelező biztosítási díjak beszedése komoly feladatot jelent a járási tanácsok pénzügyi osztályainak, az adóügyi megbízottaknak. Jó felvilágosító munkával kell meggyőzniük a dolgozó parasztságot arról, hogy .a kötelező biztosítás bevezetése az ő érdekükben történt. Az Állami Biztosító ebben az évben többmillió forint jégkártérítést fizetett ki a jégsujtotta gazdáknak. így térülnek vissza a befizetett biztosítási díjak. Az -Állami Biztosító Vállalat alkotmányunk ünnepének tiszteletére indított versenyben jutalmat tűzött ki a kötelező biztosítási díj beszedésében legjobb eredményt elérő járási 'pénzügyi osztály részére. A versenyt a csurgói járás pénzügyi osztálya nyerte. A vándorzászlót szombaton adta át az Állami Biztosító Vállalat vezetősége ünnepség keretében a járás pénzügyi osztályának. Az ünnepségen a pénzügyi osztály dolgozói ígéretet tettek arra, hogy a járás eredményeit tovább növelik. A csurgói járás eredményes munkája szolgáljon példának a megye többi járásának is. Eredményük azt mutatja, ahol foglalkoznak a kötelező biztosítás nemzetgazdaságilag fontos kérdésével, ott az eredmény sem marad el. A csokonyavisontai gépállomás a szerződött 13 tsz-nél — többek között a csokonyavisontai Haladás, kCimlósdi Uj Élet, Terv, drávaszentesi Búzakalász — megkezdte az őszi talajmunkálatokat. Már jóelőre elkészítették a menetiránytervet, amelyet brigádokra bontottak fel. Sőt egy-egy brigádon belül minden ember tudja a tervteljesítésben reá eső részt. Nem is volt fennakadás a munkában. Ahogy befejezték a cséplést, azonnal hozzáláttak az őszi talajmunkához, hiszen a cséplésnél mutatkozó kisebb géphibákat idejében kijavították. Eddig mintegy 80 normálholdat szántottak. A legjobb eredményt Duga József brigádja érte el 50 hold megmunkálásával. Egyénileg Laklia József teljesítménye a legjobb. Nyári tervét is 194 százalékra teljesítette. Már eddig 20—25 holdat szántott fel. Örvendetes jelenség, hogy egyre több dolgozó paraszt érti meg a gépi munka előnyét. Egyre többen kötnek szerződést az őszi munkálatok elvégzésére a gépállomással. A csokonyavisontai gépállomás eddig 300 holdra szerződött egyénileg gazdálkodókkal, azonban az érdeklődők száma napról-napra nő. rendszeres nevelőmunka hiánya. Elsősorban ezért laza a munkafegyelem, ezért olyan sok még mindig a felelőtlenség, a szervezetlenség (bár emellett sok élenjáró traktorosunk, kiválóan képzett és lelkiismeretes szakemberünk is van). A termelőszövetkezetekhez való viszony A gépállomások és a termelő^ szövetkezetek viszonyában is sok a tennivaló. A gépállomások vezetői — bár ezt nem mondják ki nyíltan — a gépállomást egyszerűen olyan vállalatnak tekintik, amely különböző munkákat végez a termelő- szövetkezeteknek. Sokan azt hangoztatják: igazságtalanság, hagy a termelőszövetkezetek eredményeiért a gépállomást teszik felelőssé. Egyesek azt gondolják, hogy a gépállomás és a termelőszövetkezet — egymással szembenálló gazdasági egységek. Mintha pártunk és 'kormányunk nem azért hozta volna létre a gépállomásokat, hogy a termelő- szövetkezetek legelső segítői legyenek! A gépállomások tervteljesítésüket ne egyszerűen normálholdakban mérjék, hanem elsősorban a termelőszövetkezetek terméseredményeinek növekedésén, gazdálkodásuk ■megszilárdulásán. Gépállomásainkon csaknem negyven agronómus dolgozik. Többen közülük derekasan helytállnak, a termelőszövetkezetek megbecsülik őket és hallgatnak szavukra. Sok kóJhelye- zet*' agroinómusnak még szakmailag Is sokat kell fejlődnie, tökéletesítenie kell munkamódszereit. A gépállomásoknak is jobban kell irányíta- niok őket. A kihelyezett agronómus munkája nem könnyű: türelemmel, konkrét példákkal, meggyőző szóval eh kell érnie, hogy a termelőszövetkezetek elfogadják és megvalósítsák, javaslatait, megszeressék a korszerű termelési eljárásokat. Az szükséges ehhez, hogy agronómusaink szenvedélyesen szeressék szakmájukat, s érezzék, hogy az élenjáró tudományt hirdetik. Pártszervezeteinknek erre kell nevelniük az agronómusokat, arra, hogy sohase kedvetlenedjenek el, hanem bátran győzzék le a ma- radiságot. Emelni kell a vezetés színvonalát IV endszeres pártellenőrzéssel emelni kell gépállomásainkon a vezetés színvonalát is. Ma főleg két hiba gyakori. Az egyik az, hogy a gépállomások igazgatói parancsokkal, utasításokkal vezetnek, s nem tanácskoznak eleget a brigádvezetőkkel, a dolgozókkal. Ezért utasításaik sokszor általánosak, sablonosak. A másik hiba: a kapkodás és szervezetlenség. Különösen az utóbbi hetekben volt sok példa erre. Úgy látom, hogy a Gépállomások Megyei Igazgatóságán túlságosan sok a papiros rendelkezés, s ezek meglehetősen sablonosak, nem sokat mondanak. A megyei központ ritkán kéri ki az igazgatók véleményét. pedig ők ismerik legjobban a gépállomást. Emellett az is előfordul. hogy a megyei központ másként intézkedik, mint a járási párt-vég- rehajtcbizottság. Ez is fokozza a ‘kapkodást a gépállomásokon. Megállapodtunk például a gépállomásokkal, hogy július 5-dg kihúzatnak a cséplőgépekké! — a megyei központ viszont arra utasította őket, hogy a gépek csak közvetlenül a cséplés előtt vonuljanak ki. Ha ezt az utóbbi utasítást fogadták volna el, akkor a igazdák nem kezdték volna meg a behordást, elhúzódott volna a cséplés és a traktorok még akkor is vontatással lettek volna elfogjál va. amikor már tarlót lehetett szántani. Feladataink és terveink ’pártbizottságunknak most az a 1 feladata,: hogy még a nyári és őszi mezőgazdasági munkák alatt kezdje meg a gépállomásokon eddig szerzett tapasztalatok mélyreható értékelését, s a tavalyinál sokkal szervezettebben készítse fel a gépállomásokat a téli gépjavításra és a jövő esztendőre. Következetesebben kell érvényesíteni a felelősség elvét a javításoknál is. Lehetőleg >az -a traktoros javítsa a gépet, aki majd felül rá. Jobban el kell látni a gépállomásokat szakmunkásokkal, alkatrésszel, technikai felszereléssel, s a javítások nagyrészét a helyszínen kell elvégezni. Ősszel és télen több vizsgálatot folytatunk a gépállomásokon. Gépállomásainkon nagyon magas az önköltség, . sok helyen pazarolják az anyagot, s általában gondatlanul bánnak a rájuk bízott állami vagyonnal. Gépállomási szakemberekkel együtt ebből a szempontból is megvizsgáljuk a gépállomásokat, s kidolgozzuk a szükséges intézkedéseket. Felelevenítjük a termelőszövetkezetek gazdálkodásának megjavítására már korábban létrehozott brigádok munkáját, s e brigádokba bevonjuk a gépállomások mezőgazdászait. hogy ők is kiveigyék részüket a termelőszövetkezetek nagyobb jövedelmezőségéért folyó munkából. Mindenekelőtt azonban a pártmunka állapotán akarunk változtatni. A párthatározatok szellemében megjavítjuk a pártoktatást, a párt- agitációt és a pártcsoportok munkáját. Mindez azt. a célt szolgálja, hogy a pártpolitikai munka is megszilárduljon gépállomásainkon, s felszámoljuk a pártmunka súlyos hiányosságait. Megfeszített erővel dolgozunk azon, hogy a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtásában, dolgozó népünk életviszonyainak megjavításában, a szocializmus építésében gépállomásaink betöltsék nagy feladatukat. Kodó Kálmán, a kaposvári járási párt- bizottság titkára. * * * (Megjelent a »Pártépítés« augusz-! tusi számában-.) VITASSUK MEG A TANÁCSTÖRVÉNYT! Az új tanácstörvénytervezet kifejezi társadalmi és gazdasági életünkben végbement változást az előbbi tanácstörvény kibocsátása óta'. Négy év tapasztalataiból kiindulva tervezték meg és bocsátották széleskörű vitára, a dolgozok elé, hogy azok' elmondják észrevételeiket a tanácstörvénytervezettel kapcsolatosan. A 6. § 4. bekezdésének B. pontja kimondja, hogy új választást kell kitűzni, ha egyes tanácstagok helye megürül. A magam részéről ezt helyesnek tartom. Merlr így a választókerület választópolgárai ugyancsak olyan küldöttet választanak, akiben megbíznak és tudják azt, hogy a küldött képviselni fogja őket a tanácsban. így érvényesül a demokrácia a tanácstagok választásában. így nem fordulhat elő olyan eset, mint a közelmúltban többször megtörtént, hogy kooptálá- sokkal olyan egyének kerüljenek a tanácsba, akiket a választók nem i ismernek, csupán egyik vagy másik ú. n. »benfentes« egyén ismerőse. Voltak olyan tanácstagok, akik munkájuk nyomán nem voltak érdemesek arra, hogy ezt a funkciót betöltsék, mert a beválasztás előtt sem és azután sem tevékenykedtek a dolgozó nép érdekében. Az ilyen tanácstagok csak a létszámot növelték és a négy év alatt egyszer vagy kétszer jelentek meg tanácsülésen. És azt is helyesnek tartom — négy év tapasztalataiból kiindulva —, hogy póttagok nem lesznek. Sokszor történt az, hogy voltak becsületes póttagok, akik jó munkájukkal elősegítették a tanács munkáját és szívvel-lélekkel képviselték választóikat. Mégis hagyták őket négy éven keresztül póttagoknak. Hagyták, hogy elmenjen a kedvük a munkától a mellőzés miatt, nem került arra sor, hogy ezeket az elvtársakat a tanácstörvényben meghatározott szempontok szerint a visszahívott, vagy elköltözött tanácstagok nelyett megválasszák. Borók Gyuláné, Megyei Tanács sa j tócsoportvezető. Gyermektől is tanulhatunk Gyorsan múló napjainkban időnk egyrészét még mindig azzal töltjük, hogy sorba állunk, hogy egyes szükségleti cikkeinket beszerezhessük, mintha sorbaállás nélkül nem tudnánk megkapni. Egykét borúlátó, vagy betegesen bizalmatlan ember elhíreszteli, hogy hol ebből, hol abból kevés a készlet és megkezdődik a vásárlási láz. Néha azonban egy-egy ilyen sorbaállás közben tanulni is lehet, s nem egyszer okosszavú kisgyermektől. Munkám végeztével elsétáltam a színházpénztárhoz, hogy a harmadnap következő előadásra jegyet váltsak. A pénztár előtt jókora tömeg várakozott, mondani sem kell, hogy türelmetlenül, egymást lökdösve. A hangulat mind feszültebbé vált, szó szót követett, megjegyzések vitákká és veszekedéssé fajultak. Különösen egy idősebb ember vitatkozott szenvedélyesen egy elébe tolakodóval. Igaza volt a bácsinak, de itt igazán nincs helye a hosszantartó vitának, mert már úgyis a pénztárhoz került, sőt ketten meg is előzték a jegyvásárlásban, míg ő veszekedett. Ekkor megszólalt mögötte egy türelmesen várakozó fiúcska és meghúzta a bácsi kabátját és így szólt, rá: —< Ne tessék veszekedni, tessék kérni. — A bácsi ránézett a komolyarcú kisfiúra, gyorsan jegyet vásárolt és szinte restelkedve távozott a szócsata színhelyéről. A komoly gyermeki szó mindenkire hatott, abbahagyták a vitatkozást és fegyelmezetten várták, míg rájuk kerül a sor. Sorban- állásra még színházjegynél sincs szükség, de ha már valaki nem tud változtam rossz szokásán, legalább úgy viselkedjen, mint a fent említett kisfiú és hallgassa meg egy gyermek intő szavát: -ne tessék veszekedni, tessék kérni!« Verényi József Darányban is érvényt szereztek népköztársaságunk törvényének Későn vetettek az idén, későn is arattak dolgozó parasztjaink. De még a cséplést is sokszor zavarta a viszontagságos időjárás, az eső. Megyénkben bizony még mindig van csépelnivaló, így nem csoda, ha a beadási kötelezettség teljesítésében Somogy 9. a megyék közötti versenyben. Megyénkben is van olyan község —; sajnos, nem is egy —, ahol elcsépeltek ugyan, mégsem teljesítették beadási kötelezettségüket. Pedig a beadás teljesítése, az állampolgári fegyelem betartásának egyik alapvető feltétele, hogy véghezvihessiik terveinket. Ha nem adunk be, vájjon városaink, ipari munkásaink kenyerét hogyan biztosítjuk? És ilyenformán elvárhatja-e dolgozó parasztságunk a továbbiakban az ipari munkások fokozódó ’ segítségét, hogy egyre több gép és szakember könnyítse meg a paraszti termelést? Enélkül pedig gyengül a munkás-paraszt szövetség, államunk alapja. Az állam pedig a népé, saját magunkat károsítjuk tehát a kötelezettség elmulasztásával. Világos és érthető ez, nagyon sokan azonban még mindig nem értik. Darányban már szombaton elhallgattak a cséplőgépek, jelezve, hogy befejeződött a cséplés. Ennek ellenére búzából 45 százalékra teljesítették beadási kötelezettségüket. A cséplés befejezése után 27 volt a kisebb-nagyobb hátralékosok száma. Ezek legtöbbje úgy számolgat magában, hogy sosem volt jó az a nagy sietség. Hátha elengedik ismét a hátralékot. Számításukba azonban hiba csúszott. Többé a hátralékot nem engedik el. Sőt, aki a felszólítás ellenére sem tesz eleget állampolgári kötelezettségének, a törvény szigorát kell nála alkalmazni. Becsületes dolgozó parasztjaink igazságérzete ’ követeli ezt meg. Faragó József 18 kát. holdon gazdálkodik. 22 holdja van igaz, de a többi még benn van a tsz-nél.- Búzából 8.70 mázsa a beadási kötelezettsége. A községi tanács figyelmeztette kötelességére. Eltelt a három nap és még mindig késlekedett. A rendelet pedig ilyen esetben az elszámoltatást írja elő. Faragó Józsefre is sor került. Be kellett adnia mégis a búzát, csak azzal a különbséggel, hogy most már többet, mert 10 százalékkal felemelték. A községi tanács érvényt szerzett népünk törvényének. De bátran hozzá kell nyúlni a 3—5 és 8 kg-os hátra-* lékosokhoz is. Mert ez is tartozás és hogy mennyi van belőlük, azt legjobban mutatja a község 45 százalékos eredménye. Szomorú valóság, de Darányban a fő hátralékosok a Győzelem, a Petőfi és az Árpád tsz-ek. 2 vagon búzával tartoznak államunknak. Az Árpád tsz 86.74 mázsa búzát kukoricára ütemeztetett át, holott van még árpája és zabja is, amiből beadhatnának. Tagadhatatlan, kormányunk elsősorban a termelőszövetkezeteket segíti, erősíti. Éppen ezért a termelőszövetkezeteknek becsületbeli kötelességük, elsősorban eleget tenni az állam iránti kötelezettségnek. Népköztársaságunk törvénye pedig egyaránt kötelező mindenkire. Még a darányi Győzelem, Petőfi és Árpád tsz-ek sem húzhatják ki alóla magukat. Ha elszámoltatásra kerül sor — mert így lesz, ha késlekednek — nemcsak a tagokat rövidítik meg, mert a 10 százalékos felemelés rájuk is vonatkozik, hanem szégyen is, hiszen nekik kellene példát mutatni — bebizonyítva a nagyüzem? gazdálkodás felsőbbrendűségét — a község dolgozó parasztjainak.
