Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-02 / 207. szám

Csütörtök, 1954 szeptember 2. SOMOGYI NÉPLAP 8 Miért megy rosszul a begyűjtés Balatonkeresztúr on Pártunk III. kongresszusának tiszteletére indított begyűjtési versenyben Somogy megye dolgo­zó parasztjai derekasan megállták helyüket. Kivívták az országos második helyet és elnyerték a be­gyűjtési minisztérium vándorzász­laját. Ezzel megdőlt az a régi szólásmondás, hogy Somogybán törvényszerűség az utolsók közé tartozni. A cséplés megkezdésével a ke­nyér- és takarmánygabona be­gyűjtése is megindult. Több köz­ség, mint például Öreglak, Táska, Szöllősgyörök dolgozó parasztjai tej-, tojás- és baromfibeadási kö­telezettségük mellett a gép mellől tettek eleget gabonabeadásuknak is. A megye 253 községe közül so­kan követték ezeknek a példáját, azonban jócskán vannak olyanok is, mint Balatonkeresztúr, ahol nem tartják be az állami fegyel­met. Balatonkeresztúr dolgozó pa­rasztjai kenyér- és takarmányga­bonából 40, tojásból 15, baromfi­ból 20 mázsával és 30 ezer liter tejjel maradtak még mindig adó­sai államunknak. Vannak olyan gazdák a községben, mint Üst Jó­zsef 9 holdas, Gál Péter 5 holdas dolgozó parasztok, akik gabonabe­adási kötelezettségük mellett már teljesítették egész évi állat- és ál­lati termékbeadásukat is. Ezek a dolgozó parasztok joggal követelik, hogy az állami fegyelmet necsak velük, hanem a kulákokkal is tartassa be a tanács. Sérti a be­csületes gazdák igazságérzetét, hogy a kötelességmulasztók ha­nyagsága miatt szégyenkezniük kell a megye példamutató közsé­gei előtt. Súlyos hiba, hogy sem a köz­ségi tanács elnöke, Németh Fe­renc, sem a begyűjtési megbízott, Salamon Zsuzsanna nem törődik a hátralékosok elszámoltatásával. A szociális kedvezmények megadá­sát is felületesen kezelik. Viro- vecz Sándor 25 holdas kulák, aki jelenleg 12 és fél hold földön gaz­dálkodik, szociális kedvezményt kapott azért, mert a kulák öreg­ségére hivatkozik és fiatal, 20 éves unokájára, akinek őszerinte még nem szabad dolgozni. Föld­jét Markó György, Séf fér János és Németh István dolgozó parasztok­kal, szőlőjét pedig napszámosok­kal művelteti meg. A tanács a begyűjtési tervek teljesítésére hozott ugyan már ed­dig 64 határozatot, amelyek egy- kaptafára vannak megírva: »Fel kell szólítani a hátralékos termelő­ket adósságuk rendezésére és el­számoltatására.« Eddig azonban el­számoltatás nem történt a község­ben. Hajdú Józsefné kulák, volt cséplőgéptulajdonosnak két beadá­si könyve van, s így kevesebb a beadása, megkárosítja népünk ál­lamát. És ezt a tanács tétlenül el­nézi. így lehetne sorolni még a balatonkeresztúri furcsaságokat és még egy sor olyan dolgozó parasz­tot, akiket nem vont felelősségre a tanács tartozásuk miatt és azok elszámoltatásáról sem gondosko­dott. A járási párt-végrehajtóbizott­ság és a járási tanács vizsgálatot indított a községi tanács és a be­gyűjtési megbízott eddigi rossz munkája felett, hogy a becsületes dolgozó parasztok kívánsága sze­rint rendbe jöjjön a beadás dolga Balatonkeresztúron. A csurgói járás nyerte az Állami A csokonyavisontai gépállomás Biztosító Vállalat versenyzászlaját a jövő évi kenyérért A kötelező biztosítási díjak beszedése komoly fel­adatot jelent a járási tanácsok pénzügyi osztályainak, az adóügyi megbízottaknak. Jó felvilágosító munkával kell meggyőzniük a dolgozó parasztságot arról, hogy .a kötelező biztosítás bevezetése az ő érdekükben tör­tént. Az Állami Biztosító ebben az évben többmillió forint jégkártérítést fizetett ki a jégsujtotta gazdák­nak. így térülnek vissza a befizetett biztosítási díjak. Az -Állami Biztosító Vállalat alkotmányunk ünnepének tiszteletére indított versenyben jutalmat tűzött ki a kötelező biztosítási díj beszedésében legjobb eredményt elérő járási 'pénzügyi osztály részére. A versenyt a csurgói járás pénzügyi osztálya nyerte. A vándorzászlót szombaton adta át az Állami Biz­tosító Vállalat vezetősége ünnepség keretében a járás pénzügyi osztályának. Az ünnepségen a pénzügyi osz­tály dolgozói ígéretet tettek arra, hogy a járás ered­ményeit tovább növelik. A csurgói járás eredményes munkája szolgáljon példának a megye többi járásának is. Eredményük azt mutatja, ahol foglalkoznak a kötelező biztosítás nem­zetgazdaságilag fontos kérdésével, ott az eredmény sem marad el. A csokonyavisontai gépállomás a szerződött 13 tsz-nél — többek között a csokonyavisontai Haladás, kCimlósdi Uj Élet, Terv, drávaszentesi Búzakalász — megkezdte az őszi talajmunkálatokat. Már jóelőre el­készítették a menetiránytervet, amelyet brigádokra bontottak fel. Sőt egy-egy brigádon belül minden em­ber tudja a tervteljesítésben reá eső részt. Nem is volt fennakadás a munkában. Ahogy befejezték a cséplést, azonnal hozzáláttak az őszi talajmunkához, hiszen a cséplésnél mutatkozó kisebb géphibákat ide­jében kijavították. Eddig mintegy 80 normálholdat szántottak. A legjobb eredményt Duga József brigádja érte el 50 hold megmunkálásával. Egyénileg Laklia József teljesítménye a legjobb. Nyári tervét is 194 százalék­ra teljesítette. Már eddig 20—25 holdat szántott fel. Örvendetes jelenség, hogy egyre több dolgozó paraszt érti meg a gépi munka előnyét. Egyre többen kötnek szerződést az őszi munkálatok elvégzésére a gépállo­mással. A csokonyavisontai gépállomás eddig 300 holdra szerződött egyénileg gazdálkodókkal, azonban az ér­deklődők száma napról-napra nő. rendszeres nevelőmunka hiánya. El­sősorban ezért laza a munkafegye­lem, ezért olyan sok még mindig a felelőtlenség, a szervezetlenség (bár emellett sok élenjáró traktorosunk, kiválóan képzett és lelkiismeretes szakemberünk is van). A termelőszövetkezetekhez való viszony A gépállomások és a termelő­^ szövetkezetek viszonyában is sok a tennivaló. A gépállomások ve­zetői — bár ezt nem mondják ki nyíltan — a gépállomást egyszerűen olyan vállalatnak tekintik, amely kü­lönböző munkákat végez a termelő- szövetkezeteknek. Sokan azt hangoz­tatják: igazságtalanság, hagy a ter­melőszövetkezetek eredményeiért a gépállomást teszik felelőssé. Egye­sek azt gondolják, hogy a gépállo­más és a termelőszövetkezet — egy­mással szembenálló gazdasági egy­ségek. Mintha pártunk és 'kormá­nyunk nem azért hozta volna létre a gépállomásokat, hogy a termelő- szövetkezetek legelső segítői legye­nek! A gépállomások tervteljesítésüket ne egyszerűen normálholdakban mérjék, hanem elsősorban a terme­lőszövetkezetek terméseredményei­nek növekedésén, gazdálkodásuk ■megszilárdulásán. Gépállomásainkon csaknem negy­ven agronómus dolgozik. Többen kö­zülük derekasan helytállnak, a ter­melőszövetkezetek megbecsülik őket és hallgatnak szavukra. Sok kóJhelye- zet*' agroinómusnak még szakmailag Is sokat kell fejlődnie, tökéletesíte­nie kell munkamódszereit. A gépál­lomásoknak is jobban kell irányíta- niok őket. A kihelyezett agronómus munkája nem könnyű: türelemmel, konkrét példákkal, meggyőző szóval eh kell érnie, hogy a termelőszövet­kezetek elfogadják és megvalósítsák, javaslatait, megszeressék a korszerű termelési eljárásokat. Az szükséges ehhez, hogy agronómusaink szenve­délyesen szeressék szakmájukat, s érezzék, hogy az élenjáró tudományt hirdetik. Pártszervezeteinknek erre kell nevelniük az agronómusokat, arra, hogy sohase kedvetlenedjenek el, hanem bátran győzzék le a ma- radiságot. Emelni kell a vezetés színvonalát IV endszeres pártellenőrzéssel emelni kell gépállomásain­kon a vezetés színvonalát is. Ma fő­leg két hiba gyakori. Az egyik az, hogy a gépállomások igazgatói pa­rancsokkal, utasításokkal vezetnek, s nem tanácskoznak eleget a bri­gádvezetőkkel, a dolgozókkal. Ezért utasításaik sokszor általánosak, sablonosak. A másik hiba: a kapko­dás és szervezetlenség. Különösen az utóbbi hetekben volt sok példa erre. Úgy látom, hogy a Gépállomások Megyei Igazgatóságán túlságosan sok a papiros rendelkezés, s ezek meglehetősen sablonosak, nem so­kat mondanak. A megyei központ ritkán kéri ki az igazgatók vélemé­nyét. pedig ők ismerik legjobban a gépállomást. Emellett az is előfor­dul. hogy a megyei központ másként intézkedik, mint a járási párt-vég- rehajtcbizottság. Ez is fokozza a ‘kapkodást a gépállomásokon. Meg­állapodtunk például a gépállomá­sokkal, hogy július 5-dg kihúzatnak a cséplőgépekké! — a megyei köz­pont viszont arra utasította őket, hogy a gépek csak közvetlenül a cséplés előtt vonuljanak ki. Ha ezt az utóbbi utasítást fogadták volna el, akkor a igazdák nem kezdték vol­na meg a behordást, elhúzódott vol­na a cséplés és a traktorok még ak­kor is vontatással lettek volna elfog­jál va. amikor már tarlót lehetett szántani. Feladataink és terveink ’pártbizottságunknak most az a 1 feladata,: hogy még a nyári és őszi mezőgazdasági munkák alatt kezdje meg a gépállomásokon eddig szerzett tapasztalatok mélyreható értékelését, s a tavalyinál sokkal szervezettebben készítse fel a gép­állomásokat a téli gépjavításra és a jövő esztendőre. Következetesebben kell érvényesíteni a felelősség elvét a javításoknál is. Lehetőleg >az -a traktoros javítsa a gépet, aki majd felül rá. Jobban el kell látni a gép­állomásokat szakmunkásokkal, alkat­résszel, technikai felszereléssel, s a javítások nagyrészét a helyszínen kell elvégezni. Ősszel és télen több vizsgálatot folytatunk a gépállomásokon. Gép­állomásainkon nagyon magas az ön­költség, . sok helyen pazarolják az anyagot, s általában gondatlanul bánnak a rájuk bízott állami va­gyonnal. Gépállomási szakemberek­kel együtt ebből a szempontból is megvizsgáljuk a gépállomásokat, s kidolgozzuk a szükséges intézkedé­seket. Felelevenítjük a termelőszö­vetkezetek gazdálkodásának megja­vítására már korábban létrehozott brigádok munkáját, s e brigádokba bevonjuk a gépállomások mezőgaz­dászait. hogy ők is kiveigyék részü­ket a termelőszövetkezetek nagyobb jövedelmezőségéért folyó munkából. Mindenekelőtt azonban a párt­munka állapotán akarunk változtat­ni. A párthatározatok szellemében megjavítjuk a pártoktatást, a párt- agitációt és a pártcsoportok mun­káját. Mindez azt. a célt szolgálja, hogy a pártpolitikai munka is meg­szilárduljon gépállomásainkon, s fel­számoljuk a pártmunka súlyos hiá­nyosságait. Megfeszített erővel dolgozunk azon, hogy a mezőgazdaság fejlesz­téséről szóló határozat végrehajtá­sában, dolgozó népünk életviszonyai­nak megjavításában, a szocializmus építésében gépállomásaink betölt­sék nagy feladatukat. Kodó Kálmán, a kaposvári járási párt- bizottság titkára. * * * (Megjelent a »Pártépítés« augusz-! tusi számában-.) VITASSUK MEG A TANÁCSTÖRVÉNYT! Az új tanácstörvénytervezet ki­fejezi társadalmi és gazdasági éle­tünkben végbement változást az előbbi tanácstörvény kibocsátása óta'. Négy év tapasztalataiból ki­indulva tervezték meg és bocsá­tották széleskörű vitára, a dolgo­zok elé, hogy azok' elmondják ész­revételeiket a tanácstörvényterve­zettel kapcsolatosan. A 6. § 4. bekezdésének B. pont­ja kimondja, hogy új választást kell kitűzni, ha egyes tanácstagok helye megürül. A magam részéről ezt helyesnek tartom. Merlr így a választókerület választópolgárai ugyancsak olyan küldöttet válasz­tanak, akiben megbíznak és tud­ják azt, hogy a küldött képvisel­ni fogja őket a tanácsban. így ér­vényesül a demokrácia a tanács­tagok választásában. így nem fordulhat elő olyan eset, mint a közelmúltban több­ször megtörtént, hogy kooptálá- sokkal olyan egyének kerüljenek a tanácsba, akiket a választók nem i ismernek, csupán egyik vagy má­sik ú. n. »benfentes« egyén isme­rőse. Voltak olyan tanácstagok, akik munkájuk nyomán nem vol­tak érdemesek arra, hogy ezt a funkciót betöltsék, mert a bevá­lasztás előtt sem és azután sem tevékenykedtek a dolgozó nép érdekében. Az ilyen tanácstagok csak a létszámot növelték és a négy év alatt egyszer vagy két­szer jelentek meg tanácsülésen. És azt is helyesnek tartom — négy év tapasztalataiból kiindulva —, hogy póttagok nem lesznek. Sok­szor történt az, hogy voltak be­csületes póttagok, akik jó munká­jukkal elősegítették a tanács mun­káját és szívvel-lélekkel képvisel­ték választóikat. Mégis hagyták őket négy éven keresztül pótta­goknak. Hagyták, hogy elmenjen a kedvük a munkától a mellőzés miatt, nem került arra sor, hogy ezeket az elvtársakat a tanácstör­vényben meghatározott szempon­tok szerint a visszahívott, vagy el­költözött tanácstagok nelyett megválasszák. Borók Gyuláné, Megyei Tanács sa j tócsoportvezető. Gyermektől is tanulhatunk Gyorsan múló napjainkban időnk egyrészét még mindig azzal töltjük, hogy sorba állunk, hogy egyes szükségleti cikkeinket besze­rezhessük, mintha sorbaállás nélkül nem tudnánk megkapni. Egy­két borúlátó, vagy betegesen bizalmatlan ember elhíreszteli, hogy hol ebből, hol abból kevés a készlet és megkezdődik a vásárlási láz. Néha azonban egy-egy ilyen sorbaállás közben tanulni is lehet, s nem egyszer okosszavú kisgyermektől. Munkám végeztével elsétáltam a színházpénztárhoz, hogy a harmadnap következő előadásra jegyet váltsak. A pénztár előtt jóko­ra tömeg várakozott, mondani sem kell, hogy türelmetlenül, egy­mást lökdösve. A hangulat mind feszültebbé vált, szó szót követett, megjegyzések vitákká és veszekedéssé fajultak. Különösen egy idő­sebb ember vitatkozott szenvedélyesen egy elébe tolakodóval. Igaza volt a bácsinak, de itt igazán nincs helye a hosszantartó vitának, mert már úgyis a pénztárhoz került, sőt ketten meg is előzték a jegyvásárlásban, míg ő veszekedett. Ekkor megszólalt mögötte egy türelmesen várakozó fiúcska és meghúzta a bácsi kabátját és így szólt, rá: —< Ne tessék veszekedni, tessék kérni. — A bácsi ránézett a komolyarcú kisfiúra, gyorsan jegyet vásárolt és szinte restelkedve távozott a szócsata színhelyéről. A komoly gyermeki szó mindenkire hatott, abbahagyták a vi­tatkozást és fegyelmezetten várták, míg rájuk kerül a sor. Sorban- állásra még színházjegynél sincs szükség, de ha már valaki nem tud változtam rossz szokásán, legalább úgy viselkedjen, mint a fent említett kisfiú és hallgassa meg egy gyermek intő szavát: -ne tes­sék veszekedni, tessék kérni!« Verényi József Darányban is érvényt szereztek népköztársaságunk törvényének Későn vetettek az idén, későn is arattak dolgozó parasztjaink. De még a cséplést is sokszor zavarta a viszontagságos időjárás, az eső. Megyénkben bizony még mindig van csépelnivaló, így nem csoda, ha a beadási kötelezettség teljesí­tésében Somogy 9. a megyék kö­zötti versenyben. Megyénkben is van olyan község —; sajnos, nem is egy —, ahol elcsépeltek ugyan, mégsem teljesítették beadási kö­telezettségüket. Pedig a beadás teljesítése, az állampolgári fegye­lem betartásának egyik alapvető feltétele, hogy véghezvihessiik ter­veinket. Ha nem adunk be, vájjon városaink, ipari munkásaink ke­nyerét hogyan biztosítjuk? És ilyenformán elvárhatja-e dolgozó parasztságunk a továbbiakban az ipari munkások fokozódó ’ segítsé­gét, hogy egyre több gép és szak­ember könnyítse meg a paraszti termelést? Enélkül pedig gyengül a munkás-paraszt szövetség, álla­munk alapja. Az állam pedig a né­pé, saját magunkat károsítjuk te­hát a kötelezettség elmulasztásá­val. Világos és érthető ez, nagyon sokan azonban még mindig nem értik. Darányban már szombaton el­hallgattak a cséplőgépek, jelezve, hogy befejeződött a cséplés. En­nek ellenére búzából 45 százalék­ra teljesítették beadási kötelezett­ségüket. A cséplés befejezése után 27 volt a kisebb-nagyobb hátra­lékosok száma. Ezek legtöbbje úgy számolgat magában, hogy sosem volt jó az a nagy sietség. Hátha elengedik ismét a hátralékot. Szá­mításukba azonban hiba csúszott. Többé a hátralékot nem engedik el. Sőt, aki a felszólítás ellenére sem tesz eleget állampolgári köte­lezettségének, a törvény szigorát kell nála alkalmazni. Becsületes dolgozó parasztjaink igazságérzete ’ követeli ezt meg. Faragó József 18 kát. holdon gazdálkodik. 22 holdja van igaz, de a többi még benn van a tsz-nél.- Búzából 8.70 mázsa a beadási kö­telezettsége. A községi tanács fi­gyelmeztette kötelességére. Eltelt a három nap és még mindig késle­kedett. A rendelet pedig ilyen esetben az elszámoltatást írja elő. Faragó Józsefre is sor került. Be kellett adnia mégis a búzát, csak azzal a különbséggel, hogy most már többet, mert 10 százalék­kal felemelték. A községi tanács érvényt szerzett népünk törvényé­nek. De bátran hozzá kell nyúlni a 3—5 és 8 kg-os hátra-* lékosokhoz is. Mert ez is tartozás és hogy mennyi van belőlük, azt legjobban mutatja a község 45 százalékos eredménye. Szomorú valóság, de Darányban a fő hátralékosok a Győzelem, a Petőfi és az Árpád tsz-ek. 2 vagon búzával tartoznak államunknak. Az Árpád tsz 86.74 mázsa búzát kukoricára ütemeztetett át, holott van még árpája és zabja is, ami­ből beadhatnának. Tagadhatatlan, kormányunk el­sősorban a termelőszövetkezeteket segíti, erősíti. Éppen ezért a ter­melőszövetkezeteknek becsületbeli kötelességük, elsősorban eleget tenni az állam iránti kötelezett­ségnek. Népköztársaságunk törvé­nye pedig egyaránt kötelező min­denkire. Még a darányi Győzelem, Petőfi és Árpád tsz-ek sem húz­hatják ki alóla magukat. Ha elszá­moltatásra kerül sor — mert így lesz, ha késlekednek — nemcsak a tagokat rövidítik meg, mert a 10 százalékos felemelés rájuk is vonatkozik, hanem szégyen is, hi­szen nekik kellene példát mutat­ni — bebizonyítva a nagyüzem? gazdálkodás felsőbbrendűségét — a község dolgozó parasztjainak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom