Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-14 / 217. szám

! SOMOGlí 1 NEPLAF Kedd, 1934 szeptember 14. V. M. MOLOTOV VÁLASZAI Micuru Szudzukinak, a „Ciubu Nippon Szimbun“ című japán lap főszerkesztőjének kérdéseire A tanácstörvéoyíervezetet és az őszi mezőgazdasági feladatokat vitatták meg a zselickislaki nyilvános pártnapon Moszkva (TÄSZSZ). Micuru Szud- zuki, a "Ciubu Nippon Szimbun« cí­mű japán lap főszerkesztője kérdé­seket intézett V. M. Molotovhoz, a szovjet-japán kapcsolatokra vonatko­zóan, Arra a kérdésre: a jelen pillanat- j ban mi az ön véleménye annak le- j hetőségéről, hogy Japán és a Szovjetunió semlegességi egyez­ményt, vagy megnemtámadási egyezményt kössön? — V. M. Molotov a többi között a következőket válaszolta: A Szovjetunió következetesen foly­tatja békepolitikáját és a normális kapcsolatok fejlesztésére törekszik minden olyan állammal, amely a maga részéről igyekszik ugyanilyen kapcsolatokat fenntartani a Szovjet­unióval. A Szovjetunió ilyen politi­kát folytat Japán irányában is, amellyel eddig nincsenek rendes kapcsolatai, bár e kapcsolatok ren­dezésének kérdése már megérett. Érthető, hogy -ennek vá "feladatnak megoldása lehetővé tenné a Szov­jetunió és Japán kapcsolatai kon­krét kérdéseinek megvizsgálását is. Arra a kérdésre, hogy milyen akadályok gátolják a két ország közti rendes kap­csolatok helyreállítását — Molotov igy válaszolt: A két ország közötti rendes kap­csolatok helyreállítását gátoló főaka­dály véleményem szerint az, hogy Japán bizonyos körei eleget tesz« nek az Egyesült Államok ural­kodó körei parancsolgatásának. Ezek a körök igyekeznek Japánt függő helyzetben tartani. Japán magától érthetően nem ma­radhat sokáig ilyen félig megszállt helyzetben. A Szovjetunió a maga részéről kész rendezni kapcsolatait Japánnal, feltéve; hogy Japán részéről ugyan­ilyen készség nyilvánul meg. Az ön véleménye szerint milyen konkrét úton lehet fej­leszteni Japán és a Szovjetunió kereskedelmét? — hangzott a következő kérdés. A Szovjetunió a Japánhoz fűződő kereskedelmi kapcsolatoknak köl­csönösen előnyös feltételek alapján való fejlesztése mellett van, mert ez megfelel mindkét ország népei érde­keinek — szögezte le a kérdésre V. M. Molotov. Mi az ön véleménye Japán ön­védelmi fegyveres erőiről? — kérdezte a továbbiakban Micuru Szudzuki. A Szovjetunió valamennyi állam fegyverzetének lényeges. csökkenté­se, továbbá az atom-, a hidrogén- és más tömegpusztító fegyverfajták fel­tétlen eltiltása mellett van. Emellett a Szovjetunió abból indul ki, hogy minden szuverén állam fenntart­hatja önvédelmi célra a szüksé­ges fegyveres erőket. Mint ismeretes, a szovjet, kor­mánynak a Japánnal kötendő béke- szerződésre vonatkozó javaslatai ki­mondják, hogy a független, békesze­rető és demokratikus Japán fenn­tarthatná az önvédelemhez szüksé­ges fegyveres erőket — hangzott a válasz. A Szovjetunió és Japán közötti kulturális kapcsolatokra vonatkozó kérdésre V. M. Molotov hangsúlyozta: a Szovjetunió szívesen tart fenn kulturális kapcsolatokat más országokkal, így Japánnal is, és minden eszközzel törekszik e kultu­rális kapcsolatok fejlesztésére. Nem kételkedhetünk benne, hogy Japán­ban nem kevés olyan ember van, különösen a japán értelmiség, köré­ben, aki őszintén törekszik a Szov­jetunió népeihez fűződő kulturális kapcsolatok kiterjesztésére. Kétségtelen, hogy ez pozitív ha­tással lesz Japán és a Szovjetunió ba­ráti kapcsolatainak megszilárdításá­ra. Három amerikai betolakodót deportáltak Kínából sí sás*;!» Péktog (Uj Kína). A közbiztonsági minisztérium közölte, hogy deportál­tak három amerikait, aki behatolt Kína felségvizeire. A három amerikai — Richard App­legate, a «-National Broadcasting ■ , ■ (H Iß . . " ft+i SOffi :■ Company« honkongi tudósítója, Ben­jamin Krasner volt tengerészkapi- táhy és Donald Dixon, az »Inter­nationa;! News Service« tudósítója — 1953 március 21-én a Kert nevű amerikai jacht fedélzetén Kuang- tungnál behatolt kínai felségvizekre. A partvédelmi egységek őrizetbe vet­ték őket. Mindhárman beismerték a kínai felségvizekre történt behato­lás bűntényét. A közbiztonsági mi­nisztérium most elrendelte deportá­lásukat, valamint a Kert nevű jacht elkobzását és- utasította a kuang- tungd helyi közbiztonsági hatóságo­kat a rendelkezés végrehajtására. A múlt szombaton nyilvános pártnap volt Zselickislakon. Gőgös Péter elvtárs, a járási párt-végre­hajtóbizottság munkatársa tartott előadást a közel 150 főnyi dolgozó parasztnak. A tanácstörvényterve­zetről, a helyi és felsőbb tanács­szervek munkájáról és az őszi me­zőgazdasági feladatokról volt sző. Az előadáshoz sok dolgozó paraszt szólt hozzá. A hozzászólók véleményüket nyilvánították a tanácstörvénytervezettel kap­csolatban és javaslatokat tet­tek. Többségben azt javasolták, hogy a tanácsüléseket ezután kéthavon- ként tartsák meg. VB-ülést pedig kéthetenként tartsanak. A jelen­lévőknek kiterjedt a figyelmük az állandó-bizottságok munkájára is. Horváth József dolgozó paraszt elmondta, hogy az állandó-bizott­ságoknak nagy szerepük van a ta­nácsok munkájában. A rájuk há­ruló feladatok megoldása érdeké­ben feltétlenül szükséges, hogy szervezetten dolgozzanak. Javasol­ta, hogy minden hónapban egy al­kalommal tartsanak összejövetelt, melyen vegyen részt a tanács el­nöke és titkára, de nem árt, ha résztvesz a járási tanács instruk­tora vagy munkatársa is. Fehér József dolgozó paraszt el­mondta: »Nagyon helyesnek tartom a tanácsta­gok választókerületenkénti megválasztását, mert az elmé­lyíti majd a választók és a vá­lasztottak közötti kapcsolatot és növeli a tanácstagok fele­• * - N lősségérzetét. így a dolgozó parasztok részéről felvetődő panaszok, kérések esetén a tanácstagok nem háríthatják majd egymásra a felelősséget — ami bizony eddig sűrű jelenség volt —hanem választókörzetük­ben azonnal intézkednek- Nálunk pl. az Uj-utcában egyetlen tanács­tag sincs. Egyes utcákban pedig még 6—7 is van. Ezek bizony na­gyon keveset látogattak el a mi utcánkba, pedig nálunk is lett vol­na tennivalójuk.« Háttá József 7 holdas dolgozó paraszt arról beszélt hozzászólásá­ban, hogy ez a tanácsválasztás olyan demokratikus elvekre van felépítve, amilyenre példa még nem volt. — Én azt javaslom — mondta többek között —, hogy « tanácstagokat rendszeresen el kell látni feladattal, megbízatással. Ed­dig bizony a legtöbb tanácstag te­vékenysége csupán abból állt, hogy havonta résztvett a tanács- ■üléseken. Helyes lenne, ha a tanácstör­vény kimondaná, hogy a ta­nácsülések előtt a tanácstag kisgyűléseken, csoportos össze­jöveteleken, vagy egyénileg beszélgessen választóival és mondja el azok véleményét, meglátását majd a tanácsülé­sen. Az ülés után pedig számoljon be választóinak a tanácsülés határo­zatairól. Szulimán elvtárs, a termelési bizottság elnöke az őszi mezőgaz­dasági munkák gyors elvégzésére hívta fel a dolgozó parasztok fi­gyelmét. Elmondta, hogy a tanács­választásokra a feladatok teljesíté­sével készülhet méltóképpen a fa­lu. Szavai lelkes visszhangra talál­tak­A dolgozó parasztok nagy lelke­sedéssel készülnek a tanácsválasz­tásokra. Valamennyien jó munká­jukkal akarják ünnepelni ezt a na­pot. A pártszervezet feladata most az, hogy állandóan szítsa a lelke­sedés lángját. Nap-nap után buz­dítsák a dolgozó parasztokat vál­lalásaik teljesítésére, az őszi mező- gazdasági munkák elvégzésére. Javítsuk meg a DISZ és a tanácsok kapcsolatát a kaposvári járásban Örömmel olvastam a Hazafias Népfront felhívását, amelyben a tanácsok új rendjéről szóló tör­vényjavaslat megtárgyalására szó­lítja fel dolgozó népünket, ifjú­ságunkat. A Hazafias Népfront a törvényjavaslat megtárgyalásánál ifjúságunk, munkás, paraszt, értel­miségi fiataljaink, fiaink, leánya­ink szavát, álláspontját is várja, hogy javaslataikat figyelembevéve, az új tanácstörvény még nagyobb mértékben szolgálja fiataljaink ér­dekeit. Az uj törvénytervezet megtár­gyalása, annak kiegészítése, javas­latok a DISZ-fiatalok részéről — ez ami megjavítja a DISZ és a tanács kapcsolatát. Ha megnézzük járásunk terüle­tén ifjúsági szövetségünk és a ta­nácsok kapcsolatát, egy-két község kivételével, azt a megállapítást te­hetjük, hogy a kapcsolat nem ki­elégítő­Vannak olyan községek, ahol még helyiséget sem biztosíta­nak fiataljaink számára, mint pl. Attala, Somogyjád, Szent- gáloskér, Somogygeszti, Somogy­szil, Gadács, Töröcske, Magyareg­res, Magyaratád községben. Több helyen előfordult, hogy a tanács elvette a helyiséget más célra, vagy egészségtelen, düledező házban adtak helyet a fiataloknak. Sokszor elvették az ifjúság szóra­kozási, sportolási lehetőségeit bürokratikus intézkedéseikkel. Természetes, így a fiatalok el­távolodtak a tanácstól. A következmény: a DISZ- szervezetek sem támogatták megfelelő mértékben a taná­csok begyűjtési munkáját. Ezeket a problémákat kell dolgo­zóinknak és fiataljainknak meg­tárgyalniuk a tanácstörvény vitája során. Falvainkban a DISZ-szervezet nagyon sokat tehet a tanácsok munkájának segítésére és megjaví­tására. A DISZ ismeri az ifjúságot, összefogja és mozgósítani tud­ja a feladatok megvalósítására. Éppen ezért szükséges, hogy köz­ségeink irányító munkájában a DISZ-fiatalok mint tanácstagok tevékenyen résztvegyenek. ők is­merik az ifjúság problémáit, s fia­tal, harcos lendületükkel sokat te­hetnek falujuk munkájának meg­javításáért. Helyes, ha minél több fiatalt jelölünk tanácsainkba. Ezen a téren már vannak eredmé­nyek. Több községünkben megér­tették, hogy a fiatalság lelkes munkájára szüksége van tanácsa­inknak is. Ezt bizonyítja az a tény, hogy Várdán, Mezőcsoko- nyán, Hetesen, Büssüben támasz­kodnak a DISZ-szervezetre, vi­szont segítséget is adnak a DISZ működéséhez, rendezvényeinek megtartásához­Ha községeink DISZ- és tanács­vezetői kölcsönös segítséget nyúj­tanak egymásnak, megértik, hogy külön-külön nem tudnak teljes és jó munkát végezni, akkor megja­vul községeink munkája és vidám fiatalok hangjával telik meg a me­ző, a kultúrterem és a sportpálya. Farkas Ferenc, a kaposvári járási DISZ-bizottság titkára. Bulgáriai naplójegyzetek Szijj Róbertné SZÁLLÁSUNK KERTJE csupa virág... A zöldpázsitos ágyá­sok 'közötti, wérőféhyes üíön szürke kötényes, öreg kertész csoszog klap- pogó fapapucsban, lába alatt meg- megcsikprdul a sárga kavics. Nyeső- oilóval kezében meg-megáll hol egy illatos, fehéren pompázó rózsabokor előtt, hol lehajol s az őszirózsákból vág le egy nagy csokorra valót, örökzöld ágakat is tördel nagy vi­gyázva, nehogy túlságosan megsért­se a sudár, fiatal fákat. S a nyomá­ban lehulló virágokat, gallyakat a mögötte ugrándozó kisunokája sze­degeti fürgén, A kert sarkában álló, vadszőlővel futtatott árnyas lugas előtt már nagy halom 'úi'rág tornyosul tarka' össze­visszaságban. Odahordják eZt is. Az öreg kertész még topog néhány per­cig, geréblyéjével összehúzza a szer­te hullott szálakat, aztán nagy gön­gyöleg vékofíy drótot húzva elő kö­ténye mély : zsebéből, ügyesen fonni kezd egy hosszú-hosszú virágfüzért. ' Már régóta figyeljük innen az er­kélyről; Ét gondoljuk, milyen: alka­lomra készül ilyen nagy igyekezet­tel. Estére vendégeket várunk, cse­heke t,1'lengyel eket, bolgárokat, a kö­zelünkben üdülő magyar úttörőket, hisz 'alkotmányunk ünnepe van ma. Ä viharvert vén nyírfatörzsön ülő öreg kezében hosszabb és mind hosz- sZább a füzér. Hallgatagon dolgozik. középre a legszebb, legpirosabb vi­rágokat ’lleszti. — És tudod-e a verset? — kérdezi váratlanul. A mellette kucorgó gyerek, aki eddig dudorászva adta kezére a virágokat, örökzöldeket, most felkapja fejét s napfénytől hunyorogva néz nagyapja ráncos. arcába. — Megtanultam már, jól tudom. Azt hiszem, nem fogok belesülni. — No, azért mondd csak el, Alexandr, hadd halljam, jól mon­dod-e? A gyerek felugrik, leveregeti já­téktól foltos nadrágjáról a hozzáta­padt szirmokat, leveleket, elsimítja maszatos kezével kócos, napszítta haját s derekát kiegyenesítve sza­valni kezd ... ® Magyarországán tanult, fiatal bol­gár orvosnő, B. Mária ül mellettem, együtt töltöttük az egész napot. Most ő fordítja halkan a: szavakat. Szeptemberről szól a vers. A szep­tember 9-i boldog napról, a felsza­badulás örömünnepéről. Oly szép ez a kisfiú, ahogy zenélő hangon, szin­te szenvedélyesen szavalja a gyönyö­rű verset. Oly megható ez az öreg bácsi, aki mozdulatlan arccal, össze­szűkült szemekkel hallgatja unoká­ja — s rajta keresztül a költő sza­vát. „Gyűl, ajül a nép és dalra árul a babéros díszkapuk körül, a távol út villoa fehéren, mindenki boldog és örül. A partizánok jönnek arról — a nép szerelmes fiai. kibontott zászlók közt lobognak a partizánok dalai.“ Jó lenne megállítani az időt! Sze­retném bevésni örökre emlékezetem­be ezt a képet... a fényt, a _ csen­det és ezt a két bolgár — ifjú meg öreg — embert... „Szeptember! — s mintha május volna! Világos van, de álom ez! Alom, igen, de ez az álom az igazság órája lesz. • "‘Hosszú vá vers, s mikor véget ér, már nem hallom, nvt mond az öreg. Mária kérdez csendesen: .— Emlék­szel? — Mire? — Szófiában. A mun- íkásmozgalmi - intézet képeire? _ Igen.Énnekem is azok a képek jutottak eszembe... a ti története­tek. — Hallgatunk ... Előttem újra megelevenednek azok a szívrendítő, lélekbemarkoló képek, melyeket ott láttunk. 3 0 IDEJE RÓTTUK MÁR ak­kor a múzeum folyosóit,' ter­mei’.: Kevesen voltunk, csak magya­rok, s az a néhány cseh elvtárs, aki velünk tartott. Fiatal férfi — az in­tézet munkatársa volt vezetőnk, aki úgy tárta ki előttünk egy «egy homá­lyos, hűvös levegőjű terem ajtaját, mintha óriási történelemkönyvet la­pozgatna. Ha az emberiség boldogabb életé­ért vívott harcokról szoktak beszél­ni, gyakran használják azt a hason­latot; »arany betűkkel írták a tör­ténelem Tapjaira-d. Éh talán e helyett most ezt használnám: vérrel, köny- nyeT és szenvedéssel'-írták ezt. a töTr téneimét;1 rüh'? - íc/g .tolal ö,. i 1 ■ 5tns xc ' 1 vjtav m'-.nftddoi Bent az első teremben meglett férfiak kemény, elszánt tekintete, lágyvonású, kedves női arcok hal­vány mosolya sugároz felém a falon függő képekről; s köztük sokszor olyan üde, olyan nagyon f iatal gyer- mekarcok nevetnek le rám, hogy el sem tudom hinni — ezek az embe­rek mind-mind .halottak. Egyiket puskagolyó ölte meg, másiknak te­teme kötélen múlt ki, Volt, akinek élő testét centiméterenként darabol­ták fel, vagy izzó kemencébe vetet­ték — mint itt ezt a 16 éves fiút — amiért nem árulta el harcoló baj­társai nevét. A háború mindig ször­nyűséges, de volt-e kegyetlenebb fenevad a fasisztáknál? Olykor szin­te megkövültén állok és nem tudom elképzelni, hogy ennyi emberi go­noszságot hogyan bírt el hátán a föld. Ézer és ezer munkás, s hős parti­zán emlékét őrzi ez az épület, hi­szen a bolgár szabadságnak nagy ára volt, sók-sok dr.ága fiát adta ér­te a nép ... Nemcsak a második vi­lágháború idején, hanem már az 1877—78-as esztendőkben is, amikor az orosz-törölk háború idején orosz csapatok szabadították fel Bulgáriát a 450 éves török uralom alól. A bol­gárok népfelkelést szerveztek, ékkor az orosz katonaság támogatására s az orosz csapatokba olvadva vettek részt a hazájuk felszabadításáért fo­lyó harcokban. Ez az együtt kiontott vér örökre megpecsételte áz orosz és bolgár nép barátságát . . . Úgy látszott, hogy boldog jövő előtt áll az ország, mert Bulgária gazdasági, ipari és kulturális élete virágzásnak: indult. De hamarosan nehéz .idők következtek újra. A küí­' V. .fitslsi C ÚOKL *'<()' ’ , öt íá} földi tőke a piacon kívül nagyszerű kincsesbányát is látott az országban s nem is késlekedett ennek kiakná­zásával, hanem egyre jobban terjesz­kedett. Az ország gazdasági elmara­dottsága és az a függőség, mely min­den téren Nyugat-iEurópához kötöt­te, sok nyomorúságot hozott ezután a bolgár népre. A dolgozók között nőttön-nőtt az elkeseredés és az ellenállás. A de­mokratikus erők növekedésétől meg­rettent bolgár burzsoázia a nemzet­közi reakció biztatására, nekibáto­rodva, elhatározta, hogy végkép ke­zébe ragadja a hatalmat. 1923 jú­nius 9-én fasiszta államcsínyt haj­tották végre, s a hatalmat a Cánko-v vezetése alatt álló fasiszta klikk ra­gadta magához. A szeptemberben kitört antifasiszta felkelést — me­lyet a kommunisták vezettek — ke­gyetlenül elnyomták. A kommunista pártot és az összes demokratikus szervezeteket betiltották. Cánkov véres leszámolásának napjai voltak ezek, s ettől kezdve a fasiszta ter­ror egyre: erősebb,, egyre elvetemül- tetob: lett.. Az imperialista országok 'melyek elkeseredetten ;■ marakod­tak a. drága falatért —- a szovjetel­lenes háború felvonulási területévé akarták változtatni' Bulgáriát. Bo­risz cár, majd később a Kirill her­cegből, Bogdán Filovból és Mihov tábornokból álló régenstanács segít­ségével ez sikerült is nekik. Bulgá­ria Németország karmai közé ke­rült ... A népáruló és németbérenc nagybolgár soviniszták »Nagybulgá- ria« nevében harmadszor vitték az országot a katasztrófa szélére és majdnem elpusztították... rDe elképzelhető-e, hogy olyan

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom