Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-08 / 212. szám

Szerda, 1954 szeptember 8. SOMOGYI NÉPLAP Okszerűen előkészített talajba vetik az őszi kalászosokat a nágocsi Szabadság tsz-ben A nágocsi Szabadság tsz-nél elindultak a tabi gépállomás gé­pei, hogy kellően előkészített ta­lajba minél korábban elvessék az ősziárpát. A termelőszövetkezet vezetősége és tagsága megfogadta az agronó- mus javaslatait és bevezette a fej­lett talaj előkészítési és vetési módszereket az őszi gabonafélék­nél, elsősorban is az ősziárpánál. Jelentékeny területen termel ez évben ősziárpát a Szabadság tsz. Az állattenyésztés helyes takarmá­nyozásának biztosítása érdekében a tsz tagsága igen kevés kivétellel .(mert sajnos, még vannak kivéte­lek) megértette, hogy fejlett állat- tenyésztés biztosíthat csak a tag­ság részére a jövőben magasabb jövedelmet, illetve rendszeresen pénzosztalékot. Ehhez azonban el­sősorban is biztosítani kell az ab­rak- és pillangós takarmányfélesé­geket és a változatos, jobb'össze­tételű silótakarmányokat. Ezért határozta el a szövetkezet tagsága, hogy bevezeti az egész területére a vetésforgó-rendszert éspedig kü­lön vetésforgót állítanak be a szarvasmarhafarm részére és kü­lön vetésforgót a sertéstenyésztés részére is­A helyes vetésforgók alkalmazá­sa után úgy határoztak a tsz ve­zetői, hogy 105 kát. holdon termel­nek ez évben ősziárpát. Az ősziár­pát eddigiektől eltérően nem egy szántásba vetik, hanem a tárcsa és eke helyes alkalmazásával lénye­gében háromszor megmunkált ta­lajba kerül a vetőmag. A tarló­szántás után, a tarlószántás fer­dén alkalmazott tárcsázás után kb. két hetet tudott érlelődni a talaj, s ezután kezdték meg a műtrágyák kiszórását is. Kát. holdanként 120 kg szuperfoszfát műtrágyát szór­tak ki a gépállomás műtrágyaszó­rógépeivel. Ez a munka lényege­sen olcsóbb és egyenletesebb, mint a kézi műtrágyaszórás. S ennek különösen Nágocson van nagy je­lentősége, ahol kevés a kézi mun­kaerő s még sok gondot okoz a tagságnak a hátralévő és értékes nagytömegű silótakarmányok fel­dolgozása is. Sokan nem értették meg a műtrágyázás jelentőségét és »felesleges pénzkidobásnak« ne­vezték.- Most már belátja a tsz tagsága, hogy ennek a szakszerű talajelőkészítésnek nagy haszna van. Említésre méltó az is, hogy az őszi kalászosok 80 százalékát a nágocsi Szabadság tsz-nél az év­ben keresztsorosan vetik el. így a keresztsoros vetésterületük után 2—3 mázsás holdankénti termés­többletre számíthatnak. A tabi gépállomás dolgozói az eddiginél jobb munkával biztosít­ják a Szabadság tsz' minden tag­ja jövő évi magasabb jövedelmét. Jó munkát végez a Rákóczi-bri- gádnál Keserű. Sándor sztahano­vista a feleségével és Paska mun­kagépkezelővel- Lelkes párosver­senyben vannak egymással a Dó- zsa-brigád területén dolgozó id. Kiss Gyula és Antal nevű fia, va­lamint Pávlisz József • munkaér­demrenddel kitüntetett traktoros is. A lelkiismeretes talaj előkészítés és az idejében végzett vetés elő­segíti a mezőgazdaság fejlesztésé­ről szóló határozat megvalósítását és egyben biztosítani fogja a Sza­badság tsz tagjainak boldogabb életét. A csökölyi gazdák mesterei a bikanevelésnek A csökölyi gazdák már hosszabb idő óta eredményesen foglalkoz­nak az állattenyésztéssel. Különös gondot fordítanak a tenyészbikák nevelésére. Többen közülük, mint például Szép Imre és Szigeti Jó­zsef az országos mezőgazdasági ki­állításra készítettek elő egy-egy bikát. Nemrégiben bikavásárt tartottak a község­ben, amely megmutatta, hogy a csökölyiek mesterei a bika­nevelésnek. A bírálóbizottság nagy megelége­déssel szemlélte a szebbnél szebb állatokat a pontozásnál és az átvé­teli ár megállapításánál nemcsak azok külső, hanem belső tulajdon­ságait — a bikák anyjának tej ho­zamát is figyelembevette. Tóth Lajos (tapsonyi) 16 hónapos Szil­veszter nevű bikája, amely vörös­tarka elődöktől származik, erős .csontozató, jól gondozott állat. Megérdemelten vette át érte gaz­dája a 9078 forintot. Szinte rá- ismerhetetlenül sokat fejlődött Kis Tóth Lajos 18 hónapos bikája az utóbbi hetek alatt. 8184 forin­tot kapott érte Kis Tóth gazda. A Béke tsz bikáját olyan szépnek minősítették, hogy utólagosan javasolták a mező- gazdasági kiállításra. Bognár elvtárs, a tsz tehenésze minden dicséretet megérdemel az állat gondos ápolásáért.. Horváth József bikája a legmagasabb pont­számot érdemelte meg, mégis csak 8177 forintért vették át, mivel az anyja alacsony tejhozamú- Minden gazda megelégedett a bi­kájáért kapott összeggel, amely­hez hozzá kell számítanunk a 660 liter tejbeadási kedvezményt, a 400 forint adókedvezményt és a hivatalos áron juttatott 5 mázsa abraktakarmányt. Látják a gaz­dák, hogy érdemes szerződésesen tenyészállatot nevelni. A bizottság tagjainak az volt a meggyőződése, hogy megyénk kevés községében folyik ilyen értékes tenyésztő­munka, mint Csökölyben. Felhívták a gazdák figyelmét, hogy necsak a bikákkal törődje­nek, hanem nagyobb gondot for­dítsanak a tejhozamra. így kétsze­resen jól járnak: a több tejért na­gyobb összeget kapnak, s a ma­gas tejhozamú tehén bikaborjáért magasabb jövedelem jár. A vásár tapasztalatai azt mutat­ják, hogy a bikanevelés Csököly­ben jó úton halad. Ebben nagy ré­sze van a gondos tenyésztői mun­ka mellett annak, hogy ma már szinte kizárólag mesterséges ter­mékenyítést alkalmaznak. Fogad­ják meg a gazdák a bírálóbizott­ság javaslatait, s az állattenyésztők szaktanácsait, s így a jövőben még eredményesebb lesz tenyésztői munkájuk. Ezzel elérik, hogy jó­tulajdonságú. magas termelőké­pességű állatokat tudnak közte­nyésztésre nevelni, ami nagymér­tékben hozzájárul szarvasmarha­tenyésztésünk színvonalának eme­léséhez. Csokonai János Darázs József tanácselnök elvtárs kivívta községe bizalmát »A végrehajtóbizottság munkájáért elsősorban a végrehajtóbizottság elnöke felelős«. {Tamáestörvóny-tervezet' IV. fejezet 1. pont.) A lig három kanyargós utca, kis lélekszám, ta­nácsiháza, orvosi rendelő, gyönyörű kultúr­otthon, virágzó tsz — mindössze ennyiben emlékezne meg egy rideg ismertetés Balatoinőszöd községről. De ha vásszalapozunk a történelemben, alig tíz évvel ez­előttre, ezt találjuk a 'krónikában: A község határa igen kevés kivétellel papi birtok, néhány ház, leve­gőtlen cselédházak, kenyértelenség. Tobzódó nyomor ütötte rá bélyegét a község lakóinak életére. Iskola, művelődés, kultúrotthon, demokratikus köz- igazgatás — talán még álmodni sem mertek ilyesmi­ről a cselédek. Hajnaltól éjszakáig tartó röbot, vita, veszeíkedés az avas szalonna, a dohos liszit miatt az intézővel, kéziben gyűrögetett, zsíros kalap, ha »úrral« volt dolga a szegénynek... Erre emlékeznek az egy­kori cselédek. Pedig mennyi tehetség, erő és becsület szorult ezekbe a szegény, emberszámba sem vett em­berekbe. Nem egy közülük, ha kellett kaszával is véd­te az igazát, de a kenyértelenség újra szolgává tette őket. A harcosak közé tartozott egy fiatal, nagyon fia­tal legényke is: Darázs József. Mindenkor síkraszállt a maga és társai igazáért. Figyelte, hogyan irányítja az intéző a gazdaságot és hogy intézkedései milyen el­lenszenvet váltanak ki a cselédek között. Ezen aztán elgondolkozott a kis legény és csak úgy, a maga szó­rakoztatására elgondolta, ha egyszer ő vezető ember lenne, hogyan intézné a dolgot: M últ az idő és ahogy szálltak az évek, mindig jobban nehezült az élet; jött a háború, a cse­lédek vártak... Nem hiába. 1945 az ő szívükbe is aranyibetűkkel vésődött bele, kitörölhetetlenül, örökre. Attól kezdve lett igazán ember a sok volt cseléd. Földet hasítottak, építettek maguknak, állatokat vásá­roltak, ruházkodtak, a régi, zsíros kalapot újjal cse­rélték fel és az már csak akkor került le a fejről, ha a tisztelet úgy kívánta. Figyelő szemmel, az új iránti fogékonysággal formálták, gazdagították életüket, A nemrég még gyereknyi Darázs József az első között vetette fel a gondolatot: szövetkezni kellene. Okos sza­vára sokan hallgattak, így alakult meg a tsz. D arázs József gyümölcsöztethette fiatal korának gondolatait, a tagság egy akarattal elnökké választotta. Nem sok ideig állt a tsz élén, munkája mégis sokat gyümölcsözött. Közben a község életében is sok változás ment végbe. Megalakult a tanács, de a tapasztalatlanság, meg a hozzá nem értés sok gali­bát okozott. A gazdák látták a tsz jó munkáját és azt mondták: Darázs József a miénk is, intézze' ő ezután az egész falu ügyét. így lett tanácselnök Darázs Jó­zsef. Hej, de sokszor elvonult gondolataiban a múlt: az intéző, a papi földesúr, az iga, a gyakran hulló po­fonok emléke. És már az első nap elhatározta, hogy mindent másként intéz, mint azok. Azóta három év telt el és a maroknyi tanácsból komoly tömegszervezetté alakulták át. Először csak a tanácstagok, később az állandó bizottságok tagjai, majd a legfrissebb társadalmi szerv, a termelési bi­zottság tagjai osztották meg a község életének • irá­nyító, felelősséggel teljes munkáját. El lehet mondani, hogy Balatcnőszödön egy a község és a tanács. Ez magyarázza, hegy alig néhány év alatt ennyit változott, fiatalodott a falu. Az egykori cselédember betölti feladatát: a falu gondos, szerető gazdája, gond­ja van az iskolára, a gyermekek tanulására; a kultúr­otthon felépülésében is nagy része van. Büszke az eredményeikre, de legszívesebben a tervekről, a jövőről beszél. Most épül egy ivókút, jövőre artézi kutat fúr­nak, bölcsődét építenek. Van miből, nem szegény többé Balatonőszöd. Szorgalmas munkájuk gyümölcse mindez. Tudják az őszöddek, mit vár tőlük a párt, az ország. Elég, ha egy tanácsülésen vagy gazdagyűlésen a kötelességteljesí­tésről szó esik, a következő napokban gyorsul a be­adás, növekszik az adóbefizetés. A járásban úgy emle­getik őket, hogy élenjárók. Meg is érdemlik az őszö- diiiek, s ebben az érdemiben, méltán osztozik a gazdák­kal' elnökük, Darázs József elvtárs is. M ert nagy dolog ám kivívni egy egész község bizalmát, szeretetét és megbecsülését. A ta­nácselnök elérte ezt, s szép példáját adta annak, hogy a népből jött vezető képes csak összeforrni a néppel. Pócza Jánosné. VITASSUK MEG A TANÁCSTÖRVÉNY-TERVEZETET Jobban ki keli domborítani a VB-elnök és titkár személyi felelősségét Mint tanácsi dolgozó a tanácstör­vény-tervezethez két vonatkozásiban akarok hozzászólni és javaslatot ten­ni. Az egyik észrevételem az, hegy a törvénytervezetben nincs kellően ki­domborítva a VB tagjainak, elsősor­ban a VB-elnök és titkár személyi felelőssége. A törvénytervezet alap­ján nem lehet megállapítani, mi mó­don érvényesül a félelősségrevonás azzal a volt tanácsi dolgozóval szem­ben, aiki törvénysértést követett el és időközben kivált a tanáosappa- rátusból. Itt elsősorban a községi VB vezetőire gondolok. A megyében többször megtörtént a szociális igaz­gatás területén is, hogy a községi VB-elnök vagy titkár gondatlansága folytán elvesztek a pótolhatatlan ha­digondozási és egyéb iratok, vagy ezeket kiselejtezitek. Mivel a gyakorlati tapasztalatok szerint a Munka Törvénykönyvnek fegyelmi szabályzati része nem in­tézkedik a szükséges mértékben a közszolgálati alkalmazottaik törvény­telen cselekedetei vagy túlkapásai esetén való felelő,sségrevonásról, ja­vasolom a törvénytervezet kiegészí­tését az alábbi szöveggel: »A VB-elnök és titkár a törvények és rendeletek végrehajtásáért első­sorban felelős. A VB-elnök és la VB minden tagja mindazon károkért, melyeket hivatalos eljárásukban akár szándékosan, akár mulasztás ál­tal, ,akár végzetes gondatlanságból a nép államának vagy egyeseknek jogtalanul és illetéktelenül okozott, fegyelmileg és büntetőjogilag akkor is felelősségre vonható, ha már nem tartozik a tanácsi alkalmazottak kö­zé«. A másik hiányosságot a 27. pa­ragrafusban látom. A tanácstagok kötelezettségei, kö­zött nincs felsorolva az, hogy aki állandó bizottsági tag is, az köteles az ÁB ülésein tevékenyen résztven- ni. Különösein a községek állandó bi­zottságainak működésénél tapasztal­ható az ÁB-tagok közömbössége. Ha az ÁB-tagck nem jelennek meg kel­lő számban, sokszor megbénul az állandó bizottság munkája, az ülések nem határozatképesek. A törvényben a tanácstagok felé ilyen hányó figyelmeztetés fokozná a felelősségérzetet és nevelő hatású lenne.' Az állandó bizottságok szépen fejlődő munkáját továbbra is bizto­sítaná. Komáromi István szoc. pol. oszt. vezető. Kéthavonként tartsanak VB-üléseket Lőrincz János 7 holdas cse- ■ rénfai dolgozó paraszt a köz­ség egyik élenjáró dolgozója. Beadásának nagyrészét már egész évre teljesítette, adófizetésben is élenjár, ugyanakkor példamutató munkát végez gazdaságában is. Jó munkájának egyik titka az, hogy gyakran forgatja a szak­könyveket, igyekszik minél alapo­sabb tudásra szert tenni. Emellett azonban figyelemmel kíséri a na­pi eseményeket is. Amikor az újságból tudomást szerzett az új tanácstörvényterve­zetről, több ízben alaposan végig­olvasta a tervezet mindenegyes pontját és úgy vélte, hogy számos új, hasznos megoldással találko­zott. Ahogy a tervezet egyes pont­jait saját községével hozta kapcso­latba, egy ötlet született meg az agyában. A faluban havonta tar­tanak tanácsüléseket, ugyanakkor többízben sor kerül a gazdagyűlé­sekre is. Lőrincz János úgy véli, hogy felesleges havonta VB ülé­seket tartani, elég ha kéthavonta rendezik meg azt. Helyette inkább gazdagyűlésekre hívják össze a dolgozó parasztokat. Ilymódon nem történik az meg, hogy a szin­te sablonossá vált, szabályos idő­közönként megismétlődő VB ülé­sek a sokszor oly szükséges gazda­gyűlések rovására sok időt elrabol­nak a dolgozóktól. A tanácstagi fogadóórák szeptember havi ütemterve: Szeptember 8-án délután fél 5- től 9 óráig: cseri körzet: Somodi Lajosné, Széchenyi körzet: Király Lajos, Füredi körzet: Arató János, Népbolt pártszerv., Május 1-utca: Polgár Ferencné, Vöröshadsereg körzet: Wágner Károly, . szentja­kabi körzet: Bódog Antal, Sza­badság-parki iskola: dr. Ferenczi Pálhé, Textilművek: Szabó József délután 1—4 óráig, Vas- és Fém­ipari Kombinát: Iglódi János dél­után 12—3 óráig­November 7 tiszteletére megyénk minden üzemét versenyre hívja a siófoki MASZOLAJ Mi, a siófoki MASZOLAJ .Ás­ványolajvezeték Vállalat dolgozói, mint a Magyar Dolgozók Pártja Somogymegyei Bizottsága kon­gresszusi vándorzászlajának büsz­ke tulajdonosai, november 7-e tiszteletére versenyre hívjuk a me­gye összes üzemeit. Felkérjük a megye üzemeinek dolgozóit, hogy csatlakozzanak kezdeményezésünkhöz, tegyenek szocialista munkafelajánlásokat november 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfor­dulójának tiszteletére. Az alábbi szocialista munkafel­ajánlást tesszük: 1- 1954. évi tervünket november 7-re befejezzük. 2. A negyedik negyedévi terv­hez képest az önköltség területén 550 ezer forintot takarítunk meg minőségi munka végzése mellett. Ezen belül megtakarítunk havonta a negyedév folyamán: a) 30 ezer kwó villanyáramot, b) 20 ezer forint összeget az »Igazgatási« költségekből, c) 25 ezer forint összeget a »Gépkocsi« költségekből, d) 5 százalékoi munkaerőben, e) 2.5 százalékot munkabéralap­ban. * 3. Anyagtakarékosság: a) Segédanyagokból a negyedév folyamán 1.5 százalékot takarítunk meg. b) Üzemanyagból a negyedév folyamán 2 százalékot takarítunk meg az egyedi normához viszo­nyítva. c) Csővezetéképítési anyagokból 3 százalékot takarítunk meg a nor­matívához képest. 4. A vállalatunknál lévő in­kurrens anyagokból 700 ezer fo­rint értékű anyagot építünk be és számolunk fel. 5. Az évi leltározási munkálato­kat határidőre pontosan elvégez­zük. 6. Vállaljuk, hogy a negyedik negyedév folyamán vállalatunknál igazolatlan mulasztás és késés nem lesz, továbbá a fizetett sza­badságok nélküli igazolt távollé­tek egy főre eső munkanapok szá­mát 0.5 százaléknap fő szinten tartjuk. 7. Balesetelhárítási és üzembiz­tonsági téren vállaljuk, hogy a negyedév folyamán üzemkiesés nem lesz, továbbá a munkákat úgy szervezzük meg, hogy baleset ne forduljon elő. 8. Vállaljuk, hogy a negyedév folyamán a Gazda-, Rőder- és Na- zarova-mozgalmat kiszélesítjük, ezen belül a negyedév folyamán 3 ezer forint értékű hulladékanyagot használunk fel. Szennay Imre párttitkár, Nagy Mihály ÜB-elnök, Dohány Imre igazgató. .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom