Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-08 / 212. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Akik életüket adták a forradalomért Darázs József tanácselnök elvtárs kivívta községe bizalmát A Balaton szerelmesei A MAGYAR 00 IGOZÓk PÁRTJA MEGYEI P ÁRI F b ízót TS ÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 212. szám. ARA 50 FILLÉR Szerda, 1954 szeptember 8. i - ... "Llegyenek agronómiák a mezőgozdaságleilesztési Programm megvalósításának élharcosai Gépállomási agronómusok megyei tanácskozása Az egész ország, ’s így megyénk mezőgazdasági dolgozói is nagy lendülettel fogtak hozzá pártunk és kormányunk mezőgazdasági határozatának megvalósításához. Einnek a munkának szervezői és irányítói a mezőgazdasági szakemberek, gépállomási vezető agronómusok, s a tsz-ekbe beosztott agronómusok. Most, amikor a jövőévi gazdag termés biztosításának alapjait rakjuk le, nagy feladat vár megyénk agro- nómusaira. Ezek megvitatására jöttek össze megyei tanácskozásra a gépállomási vezető agronómusok és a tsz-ekben dolgozó agronómusok. Az élőadást Kiss István elvtárs, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának főagronómusa tartotta. Beszámolójában elmondotta, hogy agronó- musaink februárban és márciusban kerülték jelenlegi munkahelyükre, s többen varnak közülük, akik ezalatt a rövid idő alatt is sokat segítettek a tsz-eknek gazdálkodásuk iövedel- mezőségének fokozásában. Példaképül lehet állítani agronómusaink elé Huminszki János elvtársat, aki szír vós, kitartó munkával elérte, hogy a balatonkilitd Dózsa tsz megyénk legjobb tsz-ei közé küzdötte fel magát. Harcos helytállás, s a nehézségekkel való bátor szembenézés jellemzi Kamarell elvtárs munkáját is, aki az ádándi tsz agronómusa. Becsületesen és eredményesen dolgozik Bányai elvtárs is, a darányi gépállomásnak az aranyospusztai Béke tsz- be beosztott agronómusa. Mindenkor szem előtt tartja a szentgálos- kéri tsz érdekeit Rúzsa József agro- nómus, s igyekszik érvényt szerezni a fejlett termelési módszereknek. Az eredmények mellett azonban még sok a hiányosság is. Általában elmondhatjuk, hogy bár a tsz-ek a legtöbb helyen magasabb terméseredményt értek el gabonából, mint az egyéni gazdák, mégsem takaríthattunk be ezen a nyáron olyan gabonatermést, amilyet a mezőgazda- sági határozat előír. Ennek főleg az az oka, hogy a múlt ősszel a vetésnél még nem álltak ott a szántóföldek szélén a mezőgazdasági szakemberek, s csupán a tavaszi fejtrágyázásban, s a gabonák gyomtalanításában, valamint az aratásban, betakarításban és csépiéiben érvényesült szaktanácsuk. Ahhoz azonban, hogy a következő évben elérhessük a határozatban megjelölt gabonatermést, egész évben — a vetéstől a betakarításig — sok segítséget tudnak adni agronómusaink. Éppen ezért szükséges, hogy az őszi mezőgazdasági munkákat jól irányítsák. Fordítsanak különös gondot a talaj termő- erejének fenntartására, sőt fokozására, s mindenütt a legmegfelelőbb talajelőkészítési munkát végeztessék el a gépállomás dolgozóival, a termelőszövetkezetek tagjaival. Szorgalmazzák a trágya kihordását és mielőbbi leszántását. Szervezzék meg a még kintiévé kombájnszalma azonnali betakarítását. Hassanak oda, hogy a szelektorokat haladéktalanul munkába állítsák. Végezzenek agronómusaink gabonacsíráztatási próbát s ennek eredménye alapján állapítsák meg a vetőmagszükségletet. Ahol erre mód és lehetőség van, vettessék keresztsorosan az őszi kalászosokat és magyarázzák meg ennek termésfokczó, hatását. Tudják az agronómus elvtársak, hogy a bő termés előfeltétele az, hegy jól—előkészített talajba minél korábban és miinél jobb minőségű magot vessünk. Tegyenek hát meg mindent az ország jövőévi nagyobb kenyere biztosításának érdekében. Nagy figyelmet szenteljenek az őszi betakarítási munkáik, gyors és szervezett elvégzésének. Ha ugyanis lassú a betakarítás -üteme, úgy háttérbe szorul a vetés, mivel sok kapás- növény helyére őszi kalászos- kerül. Ezt meg kell előzni, mivel bizonytalan az őszi időjárás s egy hosszabb' ideig tartó őszi esőzés következtében annyira nedvessé válhat a talaj, hogy napokig, esetleg hetekig nem lehet rajta gépi munkát végezni. Az őszi betakarítási munkákhoz tartozik az is, hogy minél nagyobb területen kombájnnal arassuk a napraforgót. Ez a tsz-ekbe.n sok munkáskezet szabadít fel és lehetővé teszi, hogy a gép után időben letakaríthassák a szárat, s időben elvégezhessék az őszi mélyszántást. Súlyos hiba az, hogy egyes gépállomásaink nem tartják szívügyüknek a tsz-ek munkáinak minél nagyobb fokú gépesítését. Az oszlopán! Győzelem tsz vezetői pl. kérték a puszta- kovácsi gépállomást, hogy az 5 hold csillagfürtjük betakarításához adjon kombájnt. Nagy mulasztást követett el a gépállomás akkor, amikor mind a három kombájnját üzemképtelen állapotban hagyta egész idáig, de azzal is sokat ártott a tsz előrehaladása ügyének, hogy megtagadta az említett munka elvégzését. Ezután arról beszélt Kiss elvtárs, hogy minél több helyen segítsenek a gépállomások a termelőszövetkezeteknek a burgonyabetakarításban. Az elmúlt évben pl. Fonóban kor- mányilemez nélküli ekével szántották ki a burgonyát, s ezt a módszert eredményesen lehet alkalmazni a répaszedésnél is. A kapásnövények termésének betakarításában nagy segítséget adhatnak gépállomásaink vontatóikkal. Ügyeljenek az agronómusok a termények, különös eh a burgonya és a répa gondos tárolására, nehogy az a tél folyamán veszendőbe menjen. Általános irányelvként szabta meg a beszámoló, hogy mélyszántást csak a vetőszáin- tás befejezése után végezzenek, ügy szervezzék meg a munkákat az agronómusok, hogy a vetést október 25-ig, az őszi mélyszántást pedig november 20-i,g befejezhessék. Az agronómusok munkája természetesein nem. merülhet ki a napi feladatokra való mozgósításban. Nekik tovább kell látniok, s az a feladatuk, hogy a gyakorlatban bevált tudományos módszereket honosítsák meg a termelőszövetkezetek gazdaságának minden ágában. Segítsenek a termelőszövetkezeteknek az üzem- szervezési problémák megoldásában, mérjék fel a tsz-ek munkaerejét, s gépi munka szükségletét, s ezek figyelembevételével készítsék el a tervet. Gondoljanak már most arra, hogy az őszi. kalászosok fejtrágyázásához mennyi műtrágyára lesz szükség a jövő tavasszal. A termelőszövetkezetekbe beosztott agronómusok véssék jól emlékezetükbe, hogy nemcsak a tsz növénytermeléséért, hanem a szövetkezet egész gazdálkodásáért felelősek. Ebbe pedig beletartozik az állattenyésztés is. Segítsenek hát a tsz-eknek az állatállomány fejlesztésében, s ahol erre szükség van, tegyenek javaslatot az állatok selejtezésére és továbibtenyésztésre alkalmas egye- dek beszerzésére. Készítsék el a takarmánymérleget, s különös figyelmet fordítsanak a silótakarmányok etetésére. Amellett, hogy résztvesz- nek a termelőszövetkezet munkája irányításában, az ;s . fontos kötelességük, hogy szakmai előadások tartásával emeljék a tagok szaktudását. Elsősorban a fejlett agro- és zootechnikai módszerek jelentőségét ismertessék velük. Az előadáshoz számosán hozzászóltak. A felszólalásokból kitűnt, hogy agronómusaink többsége felelősséggel végzi munkáját s igyekszik mindent megtenni azért, hogy a termelőszövetkezeték a jövőben még jobb eredményeket érjenek el, s tagjaiknak — s az országnak — több élelmet, s boldogabb életet biztosítsanak. Mi újság1 Barcson? ÉLRE TÖRT A KÖZSÉG Nagy most az izgalom Barcson, versenylázban égnek a gazdák. Az történt ugyanis, hogy a barcsi dolgozó parasztok az őszi munkák sikeres elvégzésének érdekében nemes vetélkedésre társul hívták a siófokiakat. Most aztán egyikük sem akar szégyent vallani, s iífct. is, ott is szinte ég á munka a dolgos kezek alatt. Természetesen a kihívó fél: Barcs akar az első lenni. Hogy aztán megnyerik-e a versenyt, az már rajtuk áll, szorgalmukon, iköteilességtudásukon, lelkiismeretes munkájukon. No, de most azt nézzük meg, miként állnak a barcsiak jelen pillanatban. A legutolsó értékelés azt mutatja, hogy a járás legjobb, mindenben példamutató községét megillető első helyet ők foglalják el. Az őszi trágyázásra váró 680 kát. holdnyi terület 84 százalékára már kihordták a trágyáit, a felszántandó föld 94 százalékán pedig már új, friss barázdák húzódnak. Az ősziárpa mind egy szemig földbe került, s a még hátralévő ősziek vetését is megkezdték a minap. De hadd dicsérjük a barcsiakat még tovább. Megérdemlik, mert adójukat mindannyian befizették, s mire a harmadik negyedév végére érünk, e tervük teljesítésében 110 százaléknál tartanak majd. Beadásban szintéin példamutatóak, amit bizonyít, hogy a községben egyetlen egyszer kellett csak transzferálást alkalmazni: Oitártics Imrénél, akinek jelentős összeg* — 12 ezer forint — adóhátraléka volt. JÓL DOLGOZIK A TERMELÉSI BIZOTTSÁG Ha a siker titka után érdeklődünk, minduntalan a termelési bizottság nevével találkozunk. Őket dicsérik a dolgozó parasztok, a tanács, a pártszervezet egyaránt. Remek gazdákból áll ez a bizottság, melyben Tóth Szabó Lajos, Csenfci Lajos, Henézi Lajos mintagazdák neve a legismertebb. S ahogy keresztnevük is egyforma, ugyanúgy egyformák a kiváló eredmények elérésében, a jó munkára való serkentésben is. A női nemnek szintén nagy ott a becsülete, minta- gazda köztük is akad. Ilyen pl. a nagyszerű Kalló Istvánná, akinek 14 mázsa búzája termett holdanként az idén, s ahogy ő mondja, jövőre még többet fog betakarítani belőle. Rajtuk kívül hadd emlékezzünk meg" még egy mimtagazdáiról, Borbély Jánosról, aki Kánonéval együtt ókukoricából tett eleget egész évi kuko- rícabeadásáinak. Nincs gondjuk más egyéb beadásra Az első: Mint látjuk, a község lakói szorgalmasan munkálkodnak lakóhelyük, szülőfalujuk becsületéért. Éppen ezért joggal elvárhatják az illetékesektől, hogy kívánságaik meghallgatásra találjanak. Itt van például a lakások kérdése. 260 lakásigény- lés fekszik a községi tanácsnál, melyeket egyelőre még elég lassú ütemben tudnak csak kielégíteni. Éppen ezért teljesen érthetetlen a barcsiak számára az, hogy a gyógyszertár felett lévő hét, és az állomással szembeni öt romos lakást — melyeket kevés költséggel ki lehetne javítani — miért nem állítják már helyre? Máért nem gondoskodik rendbehozatalukról sem a községi, sem a járási, sem a megyei város- és községgazdálkodási osztály —, amikor az ehhez szükséges pénzt már réges-régen kiutalták! Barcs község lakói szeretnék tudni, hogy az illetékesek mire várnak, s meddig várjanak még ők? !... sem, mivel jó gazdákként mindig a haza iránti kötelesség teljesítését tartották elsőnek és a legfontosabbnak. Az ilyen, valamint hozzájuk hasonló, élenjáró gazdáikból álló termelési bizottság aztán tud is jól dolgozni, mozgósítani az időszerű feladatokra, tud segíteni és tagjainak személyes példamutatásával tud hatni a lassúbbakra, a nagy eredményeket ritkábban elérő dolgozó parasztokra is. Azonban nehogy megtorpanjanak most a barcsiak, nehogy elkápráztassák őket a szép eredmények. Csak tovább, így tovább! Még nagyobb lelkesedéssel, még nagyobb akarással, még tágabfo és elmélyültebb ismeretekkel, még szorosabb összefogással. Hisszük, hogy az ő példájuk az eddiginél sokkal nagyobb lendületet fog adni a járás lemaradt, lanyhább községeinek is. a Megyei Útfenntartó Vállalat még mindig késik. Úgy látszik, az őszi esők segítségére várnak, hogy az por- talamítson helyettük... És a harmadik: A Somogymegyei Moziüzemi Vállalat címére is panaszt küldenek, még hozzá nem elsőízben és nem is kicsit. A község egyetlen mozijának belső vakolata ugyanis egyhelyütt leomlott, másutt vastag penészréteg fedi. A székek rosszak, s ha valaki mégis le akar ülni, óvatos kísérletét nem a film zenéje, hanem á padló nyikorgása, recsegés-ropogás kíséri. A helyiséget rendetlenül és rendszertelenül takarítják, ezért állandóan piszkos. A hiányos szellőztetés következtében pedig olyan rossz a levegő, hogy előadás végére a gőz majd felveti a mennyezetet. A barcsiak igen nyugodt emberek, különösen, ha szép filmek nézéséről van szó, azonban most az egyszer, úgy látszik, már fogytán a türelmük. NÉHÁNY kívánság A második: Az utcák portalanítására szintén tekintélyes ösz- szeget kapott Barcs, azonban ennek megvalósításával Befejezésül csak annyit, hogy mindezen »illetékes szervektől« a jól dolgozó barcsiak figyelmesebb gondoskodást, jobb munkát várnak. ................................................................ A ZÁRSZÁMADÁS MEGGYŐZI AZ EGYÉNIEKET A TÓTÜJFALUI HATÁRŐR tsz nem nagy múltra tekint vissza. 1952-őt írtunk, amikor 12 ember összeállt, hogy a közösben próbálják meg további boldogulásukat. 1945-ben ugyan azé lett a föld, aki megműveli, azonban mégsem ment minden könnyen. Valami új, szebb életet képzeltek az eddigi helyére. így történt azután, hogy látva az eredményeket, a Határőr tsz-ben egyre többen lettek- 1953— ban már 42 volt a tagok száma. De azon az őszön megszakadt a békés további fejlődés. Nyugtalankodni kezdtek az emberek. Volt egypár olyan tag, aki megunta a társas gazdálkodást. —1 Jobb életünk lesz — hajtogatták —, csak menjünk ki innen. — Már annyira ment a dolog, hogy aratás után a közös szérűből széthordták a gabonát és az egyik udvarban beállították a cséplőgépet is. Nem akartak közösen szántani, vetni .sem. — Aki szántott — mondták —, majd meg is fizeti a gépállomásnak. Jankovics Pál elnök azonban ember volt a talpán. Sikra szállt a szövetkezeti vagyon megvédéséért. Segített a pártszervezet is. A gabonát mégis csak a közös szérűn csépelték el. Még az őszön földbe került a mag is. 18-an rrfaradtak, az igaz, de mégsem veszett kárba az egy éves munka. Mostani eredményeikről pedig, amelyekre méltán büszkék, szívesen beszélnek még az egyénileg gazdálkodók is: — Mindegyik tsz-tag egy-egy hízót kapott- Munkaegységenként 4 kg búzát osztották előlegként — mondja Kecskés Pál 13 holdas dolgozó paraszt. De igaz is, vessük csak össze: AZ ELMÚLT ESZTENDŐIÉIN Jankovics János az élért 417 munkaegysége után 15.79. mázsa kenyérgabonát, 4.79 mázsa takarmánygabonát, 10 mázsa kukoricát, 4 mázsa burgonyát, 12.9 mázsa1 szálastakarmányt, 41 kg cukrot és 1355 forintot kapott. Most a Pataki-család előlegként közel ,25 mázsa búzát vitt haza. Pedig nem is sikerült úgy a búza, mint számították. De osztottak más szálastakarmányt, kukoricát és a tavalyi 3.25 forint helyett 24 forin- tott munkaegységenként. Patakiék pl. 15.914 forintot kaptak. A tsz jövedelmének legfőbb forrása az állatállomány. Az idén is 162 ezer forintot vettek be az állatokból. Éppen ezért nagy gondot fordítanak a Sertéstenyésztésre, hiszen eddig ez hozta a legtöbbet: 70 malacot és 20 hízót adtak el az idén. Már megtették a kezdeti lépéseket, hogy a nekik legjobban megfelelő hús- és zsírsertéseket neveljenek: a mangalica-anyákat berksirivel keresztezik. SZÉPEK AZ EREDMÉNYEK, különösen, ha számításba vesszük, hogy mindezt egy év alatt érték el szorgalmasan, becsületesen dolgozva. Reméljük, a zárszámadás meggyőzi azokat az egyénieket, akik szívesen beszélgetnek a tsz-tagok- kal az eredményekről, hogy közösen könnyebb s jobban meg is éri gazdálkodni és legközelebbi látogatásunk alkalmával ott találjuk őket is a szorgos tagok sorában.
