Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-07 / 211. szám

Kedd, 1954 szeptember 7. SOMOGYI NÉPLAP A Cukorgyár készül az idei nagy cukorrépatermés feldolgozására A III. pártkongresszus elsőren- kedelmi vállalatok kifogásolták a dű feladatul tűzte az önköltség csökkentését, a minőség javítását és ezzel együtt a dolgozók élet- színvonalának állandó emelkedé­sét. A Kaposvári Cukorgyárban a pártszervezet és a vállalat veze­tősége felmérte az elmúlt év ta­pasztalatait, értékelte eredménye­it és hiányosságait, megszabta a feladatokat és igyekezett mindent megtenni, hogy az idei nagy cu- ' korrépa termést minél gazdaságo­sabban dolgozzuk fel. Csökkentjük oz önköltséget A cukor önköltségének nagyré­szét a felhasznált szén ára adja. Helyes széngazdálkodással nagy- mennyiségű szenet tudunk megta- 1 karítani. A Cukorgyár egyik BW-kazánját átalakítottuk úgy, hogy azzal alacsonyabb kalória­tartalmú szenet is felhasználha­tunk és az így felszabadult maga­sabb kalóriatartalmú szenet a nép- ■ gazdaság más területére tudjuk bocsátani. A gőz- és hőenergiagazdálkodás­ban is jelentős újításokat vezet­tünk be, ennek eredményeképpen a cukor önköltsége a tavalyi év­hez viszonyítva lényegesen csök­ken. Műszaki szervezési intézkedéssel igyekszünk megvalósítani, hogy a kézi úsztatás helyett minél na­gyobb mennyiségű répát úsztas­sunk le gépi úton az Elfa-készü- lékkel. Ezzel egyrészt emberi munkaerőt kímélünk, másrészt a vasúti kocsik forduló idejét rövi­dítjük meg. A műszaki dolgozók a termelési osztály dolgozóival együtt felkeresik a termelőket, be­szélgetnek velük, hogy a gyárba bekerülő gazos és szennyezett ré­pa milyen nehézséget okoz az üzemnek, valamint milyen nagy­mértékben befolyásolja a gyártási költséget és felhívják a termelők figyelmét arra, hogy minél tisz­tább, gazmentes répát szállítsa­nak be a gyárba. Javítjuk a cukor minőségét A cukor minőségének javítása »érdekében elektromágneses vas­cukor tisztaságát. Az idei üzemre a minőségi ellenőrzéshez ráter­mettebb, erélyesebb, szakmailag fejlettebb munkaerőket alkalma­zunk. A minőségi ellenőröket az elmúlt évtől eltérően nem az ide­iglenes kampánydolgozókból, ha­nem a gyári törzsgárdából kíván­juk biztosítani. Gondoskodás dolgozóinkról Nagy feladat hárul ránk.abban is, hogy a gyártási idény alatt a képzelhetetlen. A munkafegyelem megszilárdításában igen nagy sze­repe van a népnevelő és felvilágo­sító munkának, s a legszorosabban együtt kell dolgoznia a párt-, szakszervezet és a vállalat vezető­ségének, hogy a munkafegyelem területén minél jobb eredménye­ket érjünk el. Az üzemi pártbi­zottság értekezleten foglalkozott a munkafegyelem megszilárdítá­sával és e kérdésben több határo­zatot fogadott el. A közeljövőben lesznek az üze- felvételek- Minden öntudatos vidéki dolgozók részére tiszta és dolgozónak, de különösen a felvé­jól fűthető szállást, megfelelő ét­kezési lehetőséget biztosítsunk. A munkásszállás biztosítása érdeké­ben a régi Helios-féle konzerv­gyárat átalakítottuk és 300 sze­mély részére tágas, világos, jól fűthető szállást építettünk. Régi és szűk üzemi konyhánk már nem felelt meg a követelményeknek, helyette 250 személyes, legkorsze­rűbb konyhai felszereléssel ellátott üzemi étkezdét állítunk fel. A ré­gi étkezdehelyiséget fürdővé ala­kítjuk át, ezzel még jobban előse­gítjük a dolgozók tisztálkodását. Megszilárdítjuk a munkafegyelmet Tudjuk, hogy egy üzem erős, szilárd munkafegyelem nélkül el­telekkel foglalkozó műszaki veze­tőknek éberen kell őrködniük, hogy ellenséges elemek ne férkőz­hessenek be sorainkba. Az üzem indulásáig visszalévő időt minden dolgozónak 100 száza­lékig ki kell használni, a karban­tartási munkákat tökéletesen be kell fejezni, a főpróbán felmerülő hibákat az indulásig ki kell javíta­ni, hogy jó karbantartással ké­szülhessünk fel az 1954-es répafel­dolgozási üzemre. Szerecz László műszakvezető, a cukorgyári pártbizottság agit.-prop. titkára. Hevesi Lajos, a cukorgyári pártbizottság titkára. ÖNFELÁLDOZÓ MUNKÁVAL SEGÍTIK A SZIGETKÖZ IVÓVÍZELLÁTÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSÁT A MÉLYFÚRÓ VÁLLALAT DOLGOZÓI A Kaposvári Mélyfúró Vállalat dolgozói nemcsak a kongresszusi, ha­nem az alkotmány ünnepe tisztele­tére indított versenyben is példásan megállták helyüket. Mindig nagy- jelentőségű volt a vállalat dolgozói­nak munkája, de a nagy dunai árvíz után munkájuk jelentősége megsok­szorozódott. Augusztus 3-án értesí­tést kaptak az Állami Földtani Igaz­gatóságtól, hogy a legtöbb kárt szen­vedett Szigetköz községeiben terven felül 17 kutat kell elkészíteniök. A Szigetköz egészséges ivóvízellá­tásának biztosításában a vállalat több fúróberendezésének dolgozói fogókat építettünk be több helyen. ’ tűntek ki példamutató munkájukkal, Ezzel biztosítjuk, hogy a cukorba így például Horváth János vezetésé- vasszilánkok és más vashulladékok ^ vei az RKSZ. 35-ös, ifj. Oláh Mér­ne jussanak. Az elmúlt évben 1 ton vezetésével a KSZ. 131-es, Fe- többször előfordult, hogy a keres- ' kete-erdőn a K. 52-es, valamint Oláh József fúrómester irányításával a KSZ. 39-es berendezés dolgozói vé­geztek önfeláldozó munkát. A lelkes munka eredménye nem maradt el. A vállalat a terven felüli 17 tótból eddig 10 kút fúrását végezte el, s ezzel nagymértékben hozzájárult a Szigetköz vízellátásának biztosításá­hoz. Úttörőink élen járnak a mákgubógyüjtésben Egri Pál harmadikosztályos tapsonyi úttörő a nyári szünidő alatt több mint 50 q mákgubót gyűjtött. Ezzel segítette hazánk gyógyszerellátását. Sürgős intézkedési' a siófoki bölcsőde ügyében Lassan issköizönt az ősz, már ködösek a reggelek és időnként hűvös szél csap le a siófoki síkság­ra a hegyek felől. Az üdülők kiürül­nek. Ezzel egyidejűleg számtalan üzem is bezárja kapuit, feleslegessé válik például a vendéglátóipari vál­lalat igen sok szórakozóhelye, elő­készítő üzeme, műhelye stb. Az idény befejezésével sok dolgozó asz- szony visszakerül háztartásába, hogy a jövő tavaszig mint anya és há­ziasszony lássa el hivatását. Ellen­ben Siófokon télen is zajlik az élet. Irodák, műhelyek, üzemek működ­nek, ahol nem válik feleslegessé a nők munkája, de megoldhatatlan a munkában való részvétel az anyák számára, mert ősszel a bölcsőde is bezárja kapuit. A jelenlegi bölcsőde sem télen, sem nyáron nem felel meg a célnak- Az idei tavaszon a 20 férőhelyes idénybölcsődébe már 67 gyermek felvételét kérték a dolgozó anyák, azonban csak 23 gyermeknek tudtak helyet biztosítani. Télen ugyan ele­gendő lenne a férőhelyek száma, de... * bűnös felelőtlenség megakadályozta a bölcsőde állandó­sítását. 1951-ben jelentős anyagi ál­dozattal bölcsőde céljára rendbéhozj tak egy romvillát, a hozzátartozó melléképülettel. A villában találtak helyet a dolgozó anyák gyermekei, míg a melléképületben bentmaradt a volt villatulajdonos házmestere, s ugyanitt kapott lakást a bölcsőde vezetője is, valamint a jelenleg használatban nem lévő tárgyakat is itt tárolták. A gondozónő lakását azonban kiutalták a községi tanács fegyelmi úton elbocsátott titkárnőjé­nek, akit éppen lakásügyi manipu­lációi miatt bocsátottak el. A volt titkárnő törvényellenesen betelepe­dett a bölcsőde épületébe és így a bölcsőde vezetője nem tudott lakás­hoz jutni. Jelenleg a bölcsőde vezető­je — most már betegen — kényte­len a bölcsőde padlóján, a gyerme­kek matracán meghúzni magát. A bölcsőde értékes felszerelése éjjelre — főleg a szabad ég alatt — telje­sen felügyelet nélkül marad. Míg a bölcsőde vezetője betegen, a padlón piheni ki egésznapi fáradalmait, ad­dig a lakásbitorlők nyaralókat fo­gadnak, iioden közbelépés, mi&den kiadott utasítás meddő maca itt, a siófoki községi tanács VB nem in­tézkedik- Az épület rendeltetésszerű használatára május 5-én a járási tanács VB eü. csoportja felhívta a siófoki községi tanács VB-elnökét. Figyelmeztette a községi tanácsot, hogy a bölcsőde vezetőjének nincs lakása, s nincs raktár sem, ahol el­helyezhetnék a bölcsőde felszerelé­sét. Az elfoglalt lakrészt vissza keli adni eredeti rendeltetésének és 10 dolgozó nővel több állhat munkába, 10 gyermekikel több élvezheti álla­munk szerető gondoskodását. Erre mi történt? Megindult a kiszállások, 'kivizsgálások, helyszínezések, tár­gyalások hosszt! sorozata, minden eredmény nélkül. A kérdéssel szám­talan esetben foglalkozott a községi tanács ülése, a járási tanács ülése, a járási tanács VB, de foglalkozott ve­le a járási párt-végrehajtóbizottság is. Tornyosuló akadályok rengetege veszi körül az állandó bölcsőde felállításának ügyét. A bü­rokrácia útvesztőiben nincs mód ar­ra, hogy megoldják a két lakó la­káskérdését és végre elintézzék, hogy a két épülettel jogos tulajdonosa, a bölcsőde rendelkezzék. Legalkalma­sabb lenne, ha a két különálló épü­letet cseremegoldással egyesítenék, hogy egy nagy épületben végre el­helyezést találhasson az állandó böl­csőde. De ez megint nem lehetséges. Pedig Siófokon nagy a kihasználat­lan középületek száma. Egy-két iro­dahelyiségnek komoly épületeket foglalnak el- Ezek a szervek köröm- szakadtáig ragaszkodnak meglévő épületeikhez, s még a két épületért sem akarnak cserélni, holott az egyikben is bőségesen elférnének. «•Fejlődő szerv« kijelentéssel védik jogaikat. A bölcsőde viszont azonkí­vül, hogy fejlődő, már meglévő, lét­fontosságú szerv is, s mégsincs szá­mára hely Siófokon. Szocializmust építő országunkban a dolgozókról való gondoskodás, a dolgozók igényeinek egyre fokozódó kielégítésén fáradozunk. Azt a célt segíti elő a bölcsődék egyre széle­sedő hálózata, hogy segítse a dolgo­zó anyákat, hogy lehetővé tegye mi­nél több anya munkábaállását, hogy megfelelő gondozásban, nevelésben részesítse «legdrágább kincsünket«, gyermekeinket. Szerte az országban, megyénkben szem előtt tartják ezt a célt és mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél szélesebb ré­tegekben tegyék ismertté, népszerű­vé országunk messzemenő gondosko­dását a jövő országépítőiért, a kom­munista emberért. Városokban, falvakban, tsz-udva- rokban, apróbb tanyatelepüléseken élvezhetik a gyermekek az ország szerető gondoskodását,, a szakszerű nevelés, az állandó orvosi felügyelet előnyeit, csak éppen az ország egyik legnagyobb üdülőhelyén, Siófokon megoldhatatlan a bölcsőde kérdése. Vájjon kit terhel ezért a felelős­ség? Berky Éva. VITASSUK MEG A TANÁCSTÖRVÉNYTERVEZETET Tanácstagok javaslatai a tanács munkájának megjavítására A Városi Tanács nagytermében folyó hó 3-án délelőtt a tanács­tagok közül mintegy 25-en megvitatták a Hazafias Népfront Orszá­gos Előkészítő Bizottságának a tanácstörvény tervezetét. A törvény- tervezet vitájánál, a hozzászólásokban a tanácstagok bírálták a ta­nács 4 évi munkáját, felvetették a végrehajtóbizottság által elköve­tett hibákat és elmondták véleményüket az új törvénytervezettel kapcsolatban. Meg kell változtatni az 58. paragrafust DR. SIVÓ JÓZSEF kórházi szü­lészeti főorvos elmondotta, hogy ez a törvénytervezet előrehaladást jelent az 1950. évi I. törvénnyel szemben. E törvény és a mostani törvénytervezet között lévő kü­lönbség mutatója a szocializmus építésében elért eredményeinknek. Csak a szocializmust építő álla­mokban, köztük népi demokráci­ánkban lehetséges a törvények tervezetének megvitatása a széles néptömegekkel, ebben is _ meg­nyilvánul államunk népi demo­kratikus volta. Sivó elvtárs java­solja a törvénytervezet 57. §-ának megváltoztatását, mert véleménye szerint az 1—2. bekezdés félreér­tésekre adhat okot. A javaslat a következőképpen hangzik: 58. § 1. bek. A szakigazgatási szerv dolgozóit a szakigazgatási szerv vezetője nevezi ki a végre­hajtóbizottság és a közvetlen felet­tes szakigazgatási szerv vezetőjé­nek előzetes hozzájárulásával­2. bek. A szakigazgatási szerv irányítása alatt áÚó vállalat és egyéb szerv vezetőjét a szakigazga­tási szerv vezetője nevezi ki, a felettes szakigazgatási szerv és a végrehajtóbizottság előzetes hoz­zájárulásával. 4. bek. A szakigazgatási szerv vezetője az általa kinevezett dol­gozók felett fegyelmi jogkört gya­korol. Javasolja, hogy a 4. bekezdésben a törvénytervezet mondja ki, hogy a II. fokú fegyelmi hatóság a végrehajtóbizottság. Válasszunk póttagokat is! FERENCI PALNÉ tanácstag hozzászólásában elmondta: szüksé­gesnek találja, hogy a tanácsvá­lasztásoknál ismét választhassunk póttagokat is, hogy esetleges visz- szahívás esetén a póttagok közül a legalkalmasabbat tanácstaggá lehessen választani. Le kell rögzíteni az állandó-bizottságok szervezeti felépítését UNGÄR SÁNDOR tanácstag bí­rálta a végrehajtóbizottságot, hogy a tanácsülések napirendjének elő­készítésénél nem támaszkodik kel­lően az állandó-bizottságokra. A területi választások után nagy se­gítséget tudnak nyújtani az állan­dó-bizottságok a tanácsülések elő­készítéséhez, mert a választók is­merik majd az általuk a tanácsba küldött képviselőjüket és felhoz­zák a dolgozók javaslatait, véle­ményeiket egy-egy napirendi ponthoz. Javasolja, hogy a tör­vénytervezetben rögzítsék le az ál­landó-bizottságok és ideiglenes bi­zottságok szervezeti felépítését, valamint működésük irányelveit. POLGÁR FERENCNÉ tanácstag javasolja, hogy a tanácsülés mun­kájának eredményesebbé tétele érdekében a végrehajtóbizottság a tanácsülés előtt pár nappal küld­je meg a beszámoló vázlatát, hogy kellőképpen tanulmányozhassák azt és felkészülhessenek a tanács­ülésre. A tanácstagok együttesen elha­tározták, hogy a város területén e hónapban tanácstagi beszámoló­kat tartanak, ahol ismertetik a város lakosságával a tanácstör­vény-tervezetet és beszámolnak eddig végzett munkájukról­Két áv alatt közel négyszáz megyénkben az Teljesen újszerű volt 1952-ben a kötelező tűz- és jégbiztosítás bevezetése. A kormányrendeletet eleinte sokan nem fogadták kellő megértéssel, mert a sajtóban, rádióban és másutt elhangzott fel­világosítások ellenére a biztosítás jelentőségével nem voltak tisztá­ban. Az azóta eltelt két év alatt azonban a lakosság tapasztalta, hogy a gyors kárrendezés és a kártérítési összegek gyors kiutalása nagy anyagi segítsé­get jelent, lehetőségeket nyújt elpusztult épületei és felszerelései pótlására. A megyében a kötelező biztosí­tás bevezetése óta 377 esetben fi­zetett kártérítést az Állami Bizto­sító. Parasztságunknak a múlt ta­pasztalataiból rossz emlékei van­nak a biztosításról. De másként vélekedik már Molnár István szöl- lősgyöröki dolgozó paraszt, akinek leégett házánál közvetlenül a tűz után az első vigasztaló szót az Ál­lami Biztosító kiküldötte mondot­ta és kártérítésül 20.500 forint ösz- szeget kapott. Vagy Gál Imre nagybajomi dolgozó paraszt, aki­nek tűzeseténél még az oltás köz­essüien fizetett kártérítést állami Biztosító , ben megjelent az Állami Biztosító I kiküldötte és kárát 28.200 forint- I ban állapította meg. ! Nagyjelentőségű a kötelező biz- : tosítás a jégkárosultak szempont- j jából' is. Ebben az évben 115 község 8246 gazdája kapott kártérí­tést a jégverés folytán kelet­kezett káráért. A biztosítottak nagyrésze az elő­írt időben megfizeti a biztosítási díjat, elsősorban azért, mert meg­értette, hogy a kötelező biztosítás a közösség és az ő egyéni érdekeit védi, s mert tudja, hogy a fizetési késedelem külön költséggel jár. De befizetik azért is, mert tudják, hogy befizetett bizto­sítási díjuk tűzvész vagy jég­verés esetén többszörösen visszatérül. A pénzügyi szervek dolgozói most újhói felkeresik azokat a | gazdákat, akik eddig nem tettek eleget kötelező biztosítási díjuk befizetésének. A meggyőző tények eredményeképpen ezek a hátra­lékosok most egyenlítsék ki fenn­álló tartozásukat­Derűs hangulat, keüses óvénő a Patőíi-óvadáöan Kissé szorongva léptem át gyérmekemmel az óvoda kapuját. Egé­szen megkönnyebbültem, amikor az óvoda vezetője, Keszthelyi Józsefné mosolygó arccal, hófehér köpenyben fogadott. Kérdésemre kedvesen vá­laszolta, hogy jó helye van minden dolgozó anya gyermekének. Reggel 7 órától este 18 óráig foglalkoznak a gyermekekkel, s nincs ok aggoda­lomra. Kérésemre megmutatta az óvoda termeit, ahol a ragyogó fehér fa­lak mellett kicsiny szekrényekben és azok tetején gyermekjátékok van­nak felhalmozva, várják legféltettebb kincsünket, a gyermeket. Reméljük mi, dolgozó szülők, hogy a többi óvodában is ilyen derűs hangulat uralkodik és ugyanilyen kedves óvónők foglalkoznak a gyerme­kekkel, mint a város központi óvodájában, a Petőfi-óvodában. Kiss Jánosné.

Next

/
Oldalképek
Tartalom