Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-29 / 230. szám

Szerda, 1954 szeptember 29. SOMOGYI NÉPLAP 3 Saját magát is megkárosítja as a gazda, aki késik a vetéssel Szeptember vége felé járunk. Beköszöntött az ősz. A falvak szorgalmas gazdái a földeken van­nak most. Friss barázdákat hasí­tanak az ekék, a vetőgépek nyo­mában földbe kerül a kenyér magja, hogy jövőre, dús kalásszá növekedve, fehér kenyér, lágy ka­lács váljék belőle. Az ősziárpa, rozs vetése lassan befejezéshez közeledik, s itt az ideje a búza vetésének. Késleke­désre nincs idő, a munka sürget. — Korai vetés, bő termés — ezt tartják a gondos gazdák. Nem tö­rődnek azonban ezzel az arany- igazsággal a zselickisfaludi dolgo­zó parasztok. Zselickisfalud tanácsához két kis község tartozik még: Patca és Szilvásszentmárton- A három köz­ség azonban igen gazdátlan: szervezetlenül, lassan megy a munka, súlyos a lemaradás minden téren. Tanácselnöke nincs 3 körzetnek, mert a régi elnököt elhelyezték. Hogy mikor érkezik meg az új, nem tudják. Elnökhe­lyettes sincs; mindössze a titkár elvtársnőből és egy adminisztrá­torból áll a községi tanács. Ketten természetesen elvesznek a felada­tok rengetegében. Hogyan áll a három község a mezőgazdasági munkákkal? A ta­nács kimutatása szerint a trágyá­zást 125 holdon, a vetőszántást pedig 90 holdon végezték el, de a vetés nem halad egyik községben sem, legalább is a tanács nem tud ar­ról, hogy vetnének- Mezőgazdasá­gi előadója, agronómusa sincs a tanácsnak. Nincs, aki a dolgozó parasztok között legyen a mezőn és serkentse, buzdítsa a gazdákat, figyelje, ellenőrizze a határt. A titkár elvtársnőnek sok a benti munkája, nem tud időt szakítani, hogy kimenjen a mezőre. A mező- gazdasági állandó-bizottság tagjai feléje sem néznek a tanácsnak, mindegyik csak a maga dolgával törődik, a közösség munkáját nem segítik. Csupán egy-két szorgal­mas gazda gondolt a jövő évre és vetette el ősziárpáját, rozsát. Á községi tanács azonban nem tud erről, mert a gazdák nem jelentik be, hogy elvetettek. A gazdák legtöbbje az esőt lesi; azt mondják, száraz a föld, nem lehet vetni. Nagyon hiányzik a pártszervezet és a tanács irányító, felvilágosító munkája. Nem magyarázza meg senki a gazdáknak, hogy elsősorban saját magát káro­sítja meg, aki késlekedik a vetéssel, hisz az ilyen gazda jövőre keveset takarít be.­A párttitkár elvtárs álljon az él­re és legyen végre gazdája a köz­ségnek, mert vezető nélkül olyan a falu, mint egy szétszéledt nyáj. Ne nézze tétlenül, hogy a tanács vezető nélkül dolgozzék. Segítse a tanács munkáját. Irányítsa a község életét úgy, hogy megyénk j többi élenjáró községéhez hason I lóan a zselickisfaludi terület is , minél előbb elvesse a rozsot és a I búzát, hogy jövőre ők is nagyobb .termést takaríthassanak be. j Az illetékesek minél előbb in­tézkedjenek, hogy tanácselnököt, mezőgazdasági előadót és agronó- must kapjon a zselickisfaludi ta­nács. Nagyjelentőségű újítás a Kaposvári Gépjavító Vállalatnál VAN MIÉRT SZEGYENKEZNIUK: 10.000 liter tejjel tartoznak a balatonendrédi gazdák Balatonendréden nagy a lema­radás a tejbegyüjtési terv .teljesí­tésében- A község mintegy 10 •ezer liter tejjel adósa államunk­nak. Sok dolgozó paraszt van, aki többszáz liter tejjel hátra­lékos. Horváth József 550, Farkas Imréné 370 liter tejjel tartozik. A községi tanács végrehaj tóbi­zottsága elhatározta, hogy a ha­nyagokkal szemben alkalmazni fogja a törvényt. Szabó Kálmán 27 holdas kulák 800 liter tejjel, ifj. Balázs Gyula mintegy 1000 li­ter- tejjel van hátralékban. Mind­kettőnek bőven lett volna miből teljesíteni a beadást, ők azonban a kötelező teljesítése helyett a pia­con adták el a tejet. Mindkét ku- láknál helyszíni elszámoltatást tartottak. Markó József elvtárs tanácsel- I nők alig 8 hónapja van a község­iben. Úgy igyekszik kiköszörülni I a község becsületén esett csorbát, hogy többször beszélget a dolgozó parasztokkal. Meggyőzi őket a be­adási kötelezettség teljesítésének fontosságáról. Farkas Antalné és Magyar József dolgozó paraszt hátralékos volt a tej beadással. Naponta alig 2—3 liter tejet vit­tek be. Markó elvtárs felkereste őket és megmagyarázta nekik, hogy minden dolgozó parasztnak törvényben előírt kötelessége a begyűjtési terv teljesítése. Farkasné és Magyar József hall­gatott a jó szóra, s azóta naponta 6 liter tejet szállítanak a begyüj- tőhelyre; majd azt is elhatároz­ták, hogy még ebben a hónapban rendezik hátralékukat. De nemcsak hanyagok vannak Balatonendréden, hanem becsüle­tes élenjárók is. Ezek közé tarto­zik Balázs József, Csizmadia Sán­dor, akik nemcsak tejbeadási ter­vüket, hanem állat- és állati ter­mékbeadásukat is rendezték. Kel­ler Kálmán dolgozó paraszt be­adási kötelezettségének pontos teljesítéséért jutalomban is része­sült. Ök azok, akik elősegítik a község begyűjtési tervének telje­sítését. Balatonendréden tartsák szem előtt, hogy a notórius nem teljesítőkkel szemben alkalmazni kell a törvény szigorát. A lemaradók kövessék a becsü­letes élenjáró gazdákat és rendez­zék adósságukat minél előbb. A beadási kötelezettség teljesítése becsületbeli ügye minden dolgozó parasztnak. Réti György A göllei földművesszövetkezei fejlődése (Tudósítónktól.) 1946-bain alakult meg Göllén a földmű vessző vet kezet. Ekkori kevés tagja egy vegyesboltot és egy' tej- gyüjtőt mondhatott magáénak. A szövetkezet vezetése nem a dol­gozó parasztság kezében volt. így történhetett meg, hogy T6 ezer fo­rint elsikkasztásával károsította meg az ellenség-az alig éledező szövetke­zetei. Ekkor vette kezébe a szövet­kezeti mozgalom irányítását a kom­munista párt. Ez a göllei szövetkezet életében is fordulópontot jelentett: a párt- szervezet útmutatásával új - ve­zetőséget választottak és megfelelő helyiségeket biztosítot­tak a szövetkezet számára. Emelke­dett a tagság száma, a Hangya szö­vetkezet beolvadt a földművesszö­vetkezetbe és a volt. Hangya-boltot átalakították vegyesbolttá. A két bolt így sem volt képes a megnövekedett vásárlási igények ki­elégítésére. Ezért a másik boltegysé­get is megnagyobbították és korsze­rű berendezéssel látták el. A szövet­kezet ügyvezetője, Szorg István elvtárs a szívén viseli a szövetkezeti mozgalom ügyét. 'Pártvezetőségi tag és innen ered, bogy a pártszervezet állandóan tá­jékozódva van a szövetkezet problé­máiról. Pl. 1948-ban a szövetkezet régi vezetősége vásárolt egy szesz­főzőberendezést. Ez időközben »csá- kiszalmája« lett, a gondatlan keze­lés miatt széthordták. 1953-ban a pártszervezet kezdeményezésére a szövetkezet ügyvezetője a pártveze­tőségi tagokkal együtt felkutatta az alkatrészeket. Ma már 100 ezer fo­rint értékkel bír a szeszfőzde beren­dezése. A szövetkezet valamennyi kezde­ményezését segíti, támogatja a párt- szervezet. A kenyérellátásban ne­hézségei voltak a szövetkezetnek. Szijjártó János tanácselnök, Szorg elvtárs, a szövetkezet' ügyvezetője és Balogh Mihály, a párttitkár megbe­szélték, hogy »-márpedig ezen segí­teni kell!« Elhatározták, hogy ez­után mindkét boltban árusítanak kenyeret. Ezt két napon belül meg­valósították a göllei dolgozók örö­mére. Elérték azt is, -hogy állandóan van a húsboltban szalonna, zsír és hentesáru. Átszervezték a boltok áruellátását is a dolgozó parasztság igényeinek megfelelően. A pártszer­vezet javaslatait a szövetkezet he­lyesen hajtotta végre: kilencszeresére növekedett a szövetkezet árukészlete, mintegy 100 ezer forint értékben. A pártszervezet figyelemmel kísé­ri a földművesszövetkezeti dolgozók munkáját, magaviseletét, s a szocia­lista kereskedelmi dolgozó jótulaj­donságait oltja beléjük. A kölcsönös jó kapcsolat eredménye, hogy a földművesszövetkezet dolgozói a népnevelő- és egyéb propaganda- munkában egy emberként részt vesz­nek. Példák hosszú sora bizonyítja, hogy a szövetkezet akkor ért el si­kert, amikor a párt irányításá­val dolgozott. Ha azonban nem kérte a pártveze­tőség véleményét, hibát hibára hal­mozott. így volt a vásárlási előlegek kifizetésének előkészítésénél is, ami­ben — éppen a pártszervezet meg nem kérdezése miatt — lemaradás mutatkozik. Ilyen és hasonló hibák megelőzésének, s a további eredmé­nyek elérésének egyedüli biztosíté­ka: a párttal való kapcsolat még szilárdabbá tétele, a párt útmutatá­sainak hű követése. Csatlakozás a MÁVAG versenyfelhívásához Mi, az Állami Gazdaságok Ka­posvári Gépjavító Vállalatának dolgozói röpgyűlésen határoztuk el, hogy november 7 és a tanács­választások tiszteletére csatlako­zunk a MÁVAG dolgozóinak fel­hívásához és az alábbiakat vállal­juk: 1. Az önköltségcsökkentés terü­letén vállaljuk, hogy termelési költségeinket észszerűsítések és újítások kidolgozásával, valamint azok szakszerű alkalmazásával 12 százalékkal csökkentjük. 2. Évi pénzügyi tervünket a ha­táridő előtt két és fél hónappal, tehát október 15-re 100 százalékra teljesítjük. 3. Éves termelési tervünket, a minőségi és technológiai követel­mények betartásával december 1- re teljesítjük. Mi, az Állami Gazdaságok Ka­posvári Gépjavító Vállalatának dolgozói ismerjük a szocialista munkaverseny jelentőségét- Ezért ígérjük pártunknak, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójának tiszteletére és a tanácsválasztások méltó meg­ünneplésére tett vállalásunkat hi­ánytalanul teljesítjük, hogy ezzel is segítsük pártunk határozatai­nak és kormányunk programmjá- nak megvalósítását. A Gépjavító Vállalat dolgozói nevében: Horváth István igazgató, Major István párttitkár, Horváth Mihály művezető, Szöllősi János UB-elnök. A kormányprogramm megvaló­sítását, az életszínvonal emelését segíthetjük olyan újításokkal is, melyek a mezőgazdasági termelés fellendítését, a mezőgazdaság fej­lesztését szolgálják — mondja Horváth István elvtárs, az Állami Gazdaságok Kaposvári Gépjavító Vállalatának „Szocialista Munká­ért Érdemérem“ címmel kitünte­tett igazgatója. — Figyelembe kell vennünk ezenkívül azt is, hogy pártunk III. kongresszusa határo­zatainak szellemében jobban, ol­csóbban, tehát gazdaságosabban termeljünk. Horváth elvtárs a pártkongresz- szus határozataiban megszabott feladatokról beszélve elmondja:-— A termelést fokozni, a ter­melési költségeket csökkenteni csak pontos, tervszerű munkával lehet. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a munkafegyelem meg­szilárdítása, a műszaki normák, a technológiai utasítások és a mi­nőségi követelmények pontos be­tartása, az önköltségcsökkentési tervek teljesítése. Az utóbbi hóna­pokban vállalatunknál sokat ja­vult a munka minősége. Újítások kidolgozásával és alkalmazásával igyekszünk munkánkat jobbá és olcsóbbá tenni. Vannak már ered­ményeink, így üzemünk dolgozói az első félévben elfogadott újítá­sokért, valamint a termelést elő­relendítő ötletekért 3500 forintot kaptak. Ez is mutatja, hogy dolgozóink szívesen foglalkoznak újításokkal. — Üzemünk dolgozóinak jól bevált újításai közé tartozik az alkatrészmosó, melyet már min­den mezőgazdasági gépjavító üzemben sikerrel alkalmaznak — mondja Horváth elvtárs. — Ez az újításunk az Országos Mezőgazda^ sági Kiállításon is nagy érdeklő­dést váltott ki dolgozó parasztsá­gunk körében, de nagy érdeklő­dést tanúsítottak iránta vendége­ink, a népi demokráciák küldöt­tei, valamint a szovjet elvtársak is. Ezután Horváth elvtárs újításá­ra, a húzott vascsőből hegesztett eljárással készült hengerfejre te­relődik a szó: . í — Én is sokat foglalkozom újí­tásokkal. „Legfrissebb“ újításom,; mint a műszaki rajz is mutatja, [ a húzott vascsőből hegesztett eljárással készült hengerfej. Elkészítésében Kovács Károly technikus és Rab József hegesztő elvtárs segített- Az újításon évek óta gondolkodtam, s már többször feladtam a reményt, hogy valaha is elkészítem. Az ezévi cséplés idején, amikor gépállomásainkon és állami gazdaságainkban 30—40 traktor állt hengerfejrepedés mi­att, megérlelődött bennem az el­határozás: elkészítem az új hen­gerfejei. Hozzáfogtam elgondolá­som megvalósításához. Ezúttal si­kerrel. Szeptember 10t-én felsze­reltük az új eljárással készült hengerfejet a háromfai gépállo­más egyik G—35-ös vontatójára,« 120 órai üzemeltetés után pedig egy szántótraktorra raktuk át, s így kisebb-nagyobb megszakítás­sal állandóan üzemben van az új hengerfej — mondja Horváth elvtárs, majd. büszkén vesz elő egy papírlapot, melyen a három­fai gépállomás vezetőinek szakvé­leményét olvashatjuk az új hen­gerfejről. Húzott vascsőből hegesztett eljárással készült új G 35-ös hengerfej. „Véleményünk szerint -— írják a háromfai gépállomás vezetői — a gépjavító vállalat által készí­tett hengerfej hosszabb élettarta­múnak mutatkozik, mint az ön­tött. Mivel ez a hengerfej húzott vascsőből hegesztett eljárással' ké­szült, javítása a gépállomások jelenlegi műszaki1 felkészültségé­vel is könnyen elvégezhető. Az új hengerfej jól bevált az eddigi üzemeltetés során és üresjáratban sem hűl le hosz- szabb ideig, ellentétben az öntött hengerfejekkel. Túlmelegedési sem tapasztalunk teljes terhelés­nél, így az öntött hengerfejeknél gyakran előforduló repedések is jelentősen csökkennek“ — olvas­hatjuk a háromfai gépállomás ve­zetőinek szakvéleményében. —i Nemcsak ez az előnye az új hengerfejnek — mondja Horváth elvtárs. — Kiszámítottam, hogy az általunk készített hengerfej előállítási költsége kb. 50 száza­lékkal olcsóbb, mint az acélöntés­ből és a szürke öntésből készült hengerfejé. Amint az acélöntésből és a hú­zott vascsőből készült hengerfej műszaki rajzai is mutatják, már az elhelyezésnél is lényeges elté­rés mutatkozik. Az újnál a kissé fektetett elhelyezés azért is elő­nyösebb, mert így nagyobb erőt fejthet ki a gép, anélkül, hogy több üzemanyagot fogyasztana, de előnyös azért is, mert az esetleges hibák könnyebben és gyorsabban kijavíthatok. Az új hengerfejek sorozatgyár­tásával kb. 600 ezer forintot ta­karíthatunk meg népgazdaságunk­nak. Az eljárással felére csökkent­hetjük a repedések folytán tönk­rement hengerfejek számát —1 mondja befejezésül Horváth elv- társ. Most már az illetékes miniszté­riumon a sor, hogy mielőbb en­gedélyezze az új hengerfej soro­zatgyártását. — Berkics —•

Next

/
Oldalképek
Tartalom