Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-26 / 228. szám

Épülő kommunizmus — épülő szocializmus Egy falusi szovjet hétköznapjai írta: N. Koseljev A VOLNOJEI falusi szovjetben megszaporodott a munka. A szovjet hatáskörébe tartozó terület nemré­gen kibővült, hat új falut csatolták hozzá, amelyek régebben a voron- covkai és szmelóvoi falusi szovjetek­hez tartozfak. A volnojei falusi szov­jet területén most 4 kolhozt, vala­mint gépállomást és egy olajütőt ta­lálunk, amelyeket a falusi szovjet, mint az államhatalom szerve, tevé­kenyen segít, hogy jól megoldhassák a párt és a kormány által eléjük ál­lított feladatokat. A volnojei falusi szovjet. arra tö­rekszik, hogy aktivizálja a tömege­ket. E cél megvalósítása érdekében a munka különböző formáit alkal­mazza. Nézzük például a falugyűlé­seket. Régebben alkalomszerűen tartották ezeket az összejöveteleket. A falusi szovjet most elhatározta, hogy fokozza a falugyűlések jelentő­ségét. Kezdeményezésére nemrégen összehívták Voroncovka falu lakói­nak gyűlését. A gyűlésre mintegy négyszázan jöttek el — kolhozparasztok, mun­kások, értelmiségiek. Szlinkov elv­társ, az omszki területi szovjet szer­vezési-oktatási osztályának vezetője beszámolót tartott. A falu lakosai sok értékes javaslatot tettek, bírál­ták a földeken dolgozó kolhozparasz- tok kulturális igényeinek és minden­napi szükségleteinek kielégitésében mutatkozó hiányosságokat. A gyűlé­sen megjelent kolhozparasztok el­mondták, hogy fölöslegben van ga­bonájuk és más élelmiszerük, amit szeretnének eladni az államnak. RÉGEBBEN a falusi szovjet előre elkészített terv nélkül dolgozott, mindössze a kerületi szervezetek utasításait teljesítette. Ha a kerületi pénzügyi osztály kérte, hogy készít­senek kimutatást: megküldték azt; máskor a rendőrség telefonált, hogy küldjenek valamilyen ügyben tanu­kat: a szovjet felkutatta a tanukat. A volnojei falusi szovjet azonban helytelenítette azt, hogy a kerületi szervezetek így intézik az ügyeket. Hiszen a kerületi pénzügyi osztály­nak, a rendőrségnek, bíróságnak, stb. is megvannak a munkatársai, akiknek az a feladatuk, hogy gon­doskodjanak a kimutatásokról, ta­nukat, keressenek, stb. TERMÉSZETESEN a falusi szov­jet szívesen segít a kerületi szervek dolgozóinak a rájukháruló feladatok megvalósításában. Energiáját azon­ban elsősorban a falusi szovjet előtt álló gazdasági és politikai feladatok megoldására kell fordítania. Miután a falusi szovjet megszaba­dult azoktól a másodrendű fontossá­gú ügyektől, amelyeket eddig mér­téken felül róttak rá egyes kerületi szervek, teljes erővel a falun -folyó gazdasági és kulturális építés meg­szervezéséhez fogott. Annak ellenére, hogy a szovjet küldöttei rendkívül el voltak foglalva az aratásnál, a szov­jet talált időt és módot, hogy megja­vítsa az iskola épületét, új falusi kórházat nyisson. Most a falu villa­mosítására és a rádió bevezetésére fordítja a legfőbb gondot, közös ku­takat, víztárolókat épít, kijavíttatja a régieket. Sok változás ment végbe az utóbbi időben a volnojei falusi szovjet te­vékenységében. A szovjet küldöttei munkájuk állandó javítására töre­kednek. SEGÍTSÉGÜKRE van ebben az omszki területi végrehajtóbizottság is, amely szemináriumot rendezett a falusi szovjetek elnökei számára. A területi végréhajtóbizottság szerve­zési-oktatási osztályának munkatár­sai gyakran kijárnak a falvakba, se­gítséget nyújtanak a szovjetek fia­tal dolgozóinak. A volnojei falusi szovjet küldöttei és Linyeckij elvtárs, a végrehajtó- bizottság elnöke, nem bízzák el ma­gukat az elért sikerek felett. Tud­ják, hogy még sok tennivaló vár rá­juk és igyekeznek levonni a tanul­ságot az elkövetett hibákból. Áram Hacsaturján szerzői estje A napokban az összszövetségi Me­zőgazdasági Kiállításon megrendez­ték Aram Hacsaturján híres szovjet zeneszerzőnek, a Szovjetunói népmű­vészének szerzői estjét. A szimfoni­kus hangverseny tartalmas műsorát a Szovjetunió egyik legjobb együtte­se, az Állami Szimfonikus Zenekar adta elő a több nemzetközi verseny­díjat nyert Leonyid Kogan hegedű- művész közreműködésével. Maga a szerző vezényelt. A műsor első felében Hacsaturjan "Ünnepi költemény« című művét játszották, majd négy tételt adtak elő a Lermontov műve alapján írt és széleskörben népszerű »-Álarcos­bál« című szvitből. A műsor második felében a hegedűverseny volt a mű­soron, majd részleteket játszottak a »Gajano« című balettből. Befejezésüt a közönség kívánságára előadták a »Gajane« legnépszerűbb tételét, a »Kardtáng«-ot. Gyors ütemben fejlődik a sztálingrádi vizierőmő építőinek városa Volzsszkij lakótelepet, amely a sztálingrádi vízierőmű építésterü­lete közelében nőtt ki a földből a Volga mellett, nemrégiben hivata­losan területi várossá nyilvánítot­ták. Az új város magas fennsíkon épült, amelyről jól látni Sztálin­grádot hatalmas üzemeivel, gyárai­val, sokemeletes házakból álló la­kónegyedeivel, parkjaival kertjei­vel és sétányaival. Kilátás nyílik a sztálingrádi vízierőmű alapár­kára is, amely fölött mint őrök állnak a készülő függővasút tar­tóoszlopai- A sztyeppén, ahol nemrégiben még egyetlen fa sem volt, tavasszal kultúrpark nyílt meg. Több mint egymillió virágot ültettek itt, faiskolát létesítettek. Nem sok idő telik el és az ifjú város egészen a kertek és parkok zöldjébe borul. Volozsszkijban 13 lakónegyed épült. Ezekben már több iskola, s a marxizmus-leninizmus esti egyeteme működik. Több mint 130 boltban, sátorban és bódéban szol­gálják ki a vevőket. Megnyílt a szabadtéri színpad, a kultúrpalo­ta és klub, épül a stadion és a filmszínház. Teljes gőzzel dolgozik a fiatal- város ipara. A központi mechani­kai javítóüzemet, a nagy kenyér­gyárat a legkorszerűbb gépiekkel szerelték fel. Gépkocsi-géppel dol­gozó építőtelep és gépkocsijaví­tó műhely, armatúra-., asztfalt- és betonkészítő üzem működik a városban; nagy az energetikai vállalatok száma. Az erőmű alapárkában már el­készítették a helyet a gigantikus erőmű alaptömbje számára. Az első betonrétegbe emléktáblát il­lesztettek, amelyen megörökítet­ték az építés időpontját és az épí­tők nevét. HOGYAN ÉLNEK A SZOVJET EMBEREK? QLéyy Leány, írta : Mihail Sur és Leonyid Danyilov Tavasszal, amikor a Komszo- mol XII. kongresszusára az or­szág minden részéből vendégek érkeztek Moszkvába, négy ra­gyogó népviseletbe öltözött, lett leánnyal találkozott a »Szovjet- szkaja Zsenscsina« két munka­társa. Ki ez a négy leány? Hogyan telnek hétköznapjaik? A két munkatárs Lettország­ban meglátogatta a leányokat.■ elbeszélgetett munkájukról, si­kereikről és jövő terveikről. A BŐVIZŰ DAUGAVA FOLYÓNÁE Riga festői szépségű környékén, ahol aszfaltozott út vezet a bővizű Daugava folyó mentén, az Ogre ke­rületi központ szép kis házaival tar­kított domb mögött terülnek el -a lett nép hőséről, Lacspleszisz-ről elneve­zett kolhoz földjei. Ebben a kolhoz­ban dolgozik Ausztra Klaszon fejö- nő, az egyik fiatal lett leány. A kölhozvezetőségben találkoztunk vele. Kérésünkre mesélni kezdett munkájáról: — Amikor ' 1947-ben kolhozunk megalakult — mondotta —, mindösz- sze 250 szarvasmarhánk volt. Most háromszor annyi van. Állattenyész­tési tanfolyamot végeztem, s most a rámbizott 10 tehén évenkint átlago­san 4.000 liter tejet ad. — Egyébként úgy élek, mint. a többi leány. Dolgozom, tanulok az esti iskolán, most végzem a VII. osztályt, előadásokat hallgatok. Le­het, hogy idén mégegyszer eljutok Moszkvába. — Édesanyámmal együtt élünk. Múlt esztendőben a teljesített mun­kaegységekért 1.000 kilogramm te­jet, több mint 1 tonna gabonát, kö­rülbelül 1 tonna burgonyát és 4.500 rubelt kaptam. — A terveim? Mezőgazdasági fő­iskolára készülök. Itt az ideje, hogy ezt komolyan megfontoljam, hiszen már 20 esztendős vagyok... LÁTOGASSANAK MEG ŐSSZEL IS Genoyefa Ertye, a Viljanszk-ke- rületi Gorkij-kolhoz állattenyésztő telepének vezetője, egy kicsit elgon­dolkozik, amikor munkája felől ér­deklődünk. — Mindössze' négy hónapja yeze- tem a telepet. A mezőgazdasági is­kola elvégzése után kerültem ide. Állatállományunk ezidő alatt 10 tehénnel és 39 borjúval gyarapodott. Gondolhatják, milyen fontos szá­munkra a kukoricatermesztés kér­dése. Jelentősen kibővítettük a ku­korica vetésterületét. • Idén sokkal könnyebb a dolgunk, mint bármikor, mert segít a gépállomás. — Kolhozunkban sok nő végez fe­lelősségteljes munkát. Kolhozelnö- künk is nő. Ma este gyűlésünkön meghallhatják milyen komoly fel­ajánlásokat teszünk. Jöjjenek el hoz­zánk máskor is, akkor meglátják, hogyan teljesítettük vállalásainkat. »NYUGTALAN TERMÉSZET« A siguldai gépállomás dombon épült. Messziről látszik az iroda, a garázs, a műhely épülete és az új gépműhely építkezése. Az élénk, mozgékony Milda Taucen kora reg­gel óta tanul. — Érettségi vizsgára készülök — mondja kérdezősködésünkre. — Egyébként most semmi különös nincs az életemben. De nehogy fél­reértsenek! Nagyon nyugtalan a természetem. Három évvel ézelőtt egy rigai cukrászárugyárban dolgoz­tam. Azután elhatároztam, hogy kombájnvezető leszek. Mikor letet­tem a vizsgát, egy nyáron kombájn­nal dolgoztam, azután továbbtanul­tam és traktorvezető is lettem. Hol­nap irodalomból érettségizem. — Múlt esztendőben Ukrajnában dolgoztam, meg akartam ismerni a bjelocerkovi élenjáró gépállomás munkáját. — Ha most leteszem a vizsgát, Kazahsztánba, vagy az Alitáj-vidé- kére repülök. Minden érdekel. Na­gyon szeretek harmonikázni. Hallgas­sák meg legkedvesebb keringőmet... LÁZAS MUNKÁBAN Alma Sztariszt, a negyedik leányt, a rigai egyetem diákszállásán talál­tuk, jegyzetekkel, táblázatokkal és folyóiratokkal megrakott asztal mellett. — Diplomamunkámon dolgozom. Az egyetem közgazdasági fakultását végzem. Livan kerületben tanulmá­nyoztam a kolhozok évi zárszámadá­sait, a mezőgazdaság} bank munká­ját, a kerületi szovjet pénzügyi osz­tályát, a gépállomást. Diplomamun­kámhoz kellett adatokat gyüjtenem. Nemcsak azt tanulmányoztam, hogy a mezőgazdaság mekkora összeget kap az államtól, hanem azt is, hogy ezt az összeget hogyan használja fel. — Nem is zavarjuk tovább, látjuk, hogy nagy munkában van — bú­csúztunk el tőle. A MAROS MENTEN Némethy Ilona utijegyzetei \ z ország szívében, a festői Kárpátok közt, nem messze egy- *"*■ mástól ered a Maros és az Olt, a Román Népköztársaság két jelentős folyója. Hosszú utat tesznek meg egymás mellett és kristálytiszta vizük számtalan mesére és népdalra ihlette meg a« két ■ folyó völgyének lakosságát. Milyen festői tájakat, milyen gazdag mezőket öntöz ez a két folyó! A Maros forrása közelében sorakoznak Izvorul Muresului (Maros-forrás) község házai. Néhány év óta ez a község nyaranta vidám gyermekkacagástól és nótaszótól visszhangzik. A népi hata­lom úttörőtábort létesített ezen a festői vidéken. Román, magyar, szerb, szász és más nemzetiségű gyermekek nyaralnak együtt, meg­ismerve még közelebbről egymást. ■ * * * A vasútvonal a Maros völgyével és az országúttal párhuzamo­san halad az erdőborította hegyek között. A robogó vo­natban az utasok meleg szeretettel beszélnek szülőföldjükről. — Nálunk, Remetén új tejporgyár épült — mondja az egyik utas, majd kisvártatva hozzáteszi: — A vidék gazdag legelői bősé­ges takarmányt adnak, magas a tehenek tejhozama és bizony van mit feldolgozni új gyárunknak. — Fejlődik, gazdagodik szülőföldünk — szól közbe egy másik utas. — Nálunk például Szárhegyen lenfeldolgozó kombinát épült. Korszerű felszerelése is azt bizonyítja, hogy mi mindenre képe­sek a szabad emberek, ha testvériesen összefognák! Maroshévizre érkezünk. Az utasok nagyrésze leszáll, hogy in­nen tovább folytassa útját a borszéki fürdőhelyre, amelyet az or­szág minden részéből szívesen felkeresnek a dolgozók- Borszék egyébként most már nemcsak fürdőhely, hanem bányaváros is. Volt ugyan a vidéken már a felszabadulás előtt is szénbánya, de a kapitalisták nem tartották rentábilisnak. 1950-ben a népi ha­talom újra megnyitotta a bányát, amelyben a szénjövesztést nagy mértékben gépesítették, új villanytelepet, munkáslakásokat, fürdő­ket és más épületeket emeltek. Nemsokára Szászrégenbe fut be a vonat. Valamikor maroknyi kapitalista uralkodott ebben a városban, akik a fakitermelésből vágtak zsebre busás hasznot. Valóságos rablógazdálkodást folytat­tak a vidék gazdag erdőségeiben. A népi hatalom itt hatalmas fa­ipari kombinátot létesített, amely nemcsak a fakitermeléssel fog­lalkozik, hanem fel is dolgozza a fát. A kombinát dolgozói nemrég nagyszerű sikert arattak: az első helyre kerültek az iparág üzemei­nek versenyében. Marosvölgyi Vilmos gépész és Vladimir Novitzky technikus neve az egész Magyar Autonom Tartományban ismert, ők a kombinát legkiválóbb újítói. Szászrégen egyébként gyors ütemben fejlődik; egyik új városnegyedében nemrég fejezték be 20 új családiház építését. Az építkezéshez a munkások állami köl­csönöket kaptak. 1 * * * Y7~ övetkező állomáshelyem Udvarfalva. Ahogy leszálltam a vonatról és kiértem az országúira, tehergépkocsi ért utol. — A kollektív gazdaság felé? — kérdezi a soffőr és igenlő fej- bólintásomra máris barátságosan invitál, hogy üljek mellé. Útköz­ben sokmindent megtudok tőle az udvarfalvi »Vörös Partizán« kollektív gazdaság eredményeiről- Az udvarfalvi dolgozó parasztok 91.7 százaléka a társasgazdálkodás útjára lépett és csaknem 400 hektár földön gazdálkodik. Jó gazdák vannak a mi falunkban! — folytatja a gépkocsive­zető. — Kollektív gazdaságunk idei tejbeadási előirányzatát már júliusban teljesítette. Szép terméseredményeket várunk nemcsak a veteményesben, hanem a kukorica- és burgonyaföldeken is. Hát még az állattenyésztési tanyagazdaság! Micsoda 20 fejőstehén, no meg a lovak, az ökrök, a tenyészkocák és a hatalmas juhnyáj! Szépen fejlődik Udvarhely; amióta dolgozóinak nagy többsé­ge a társasgazdálkodás útjára lépett. Nemrég felépítették a falu »Világosság« kultúrotthorxát. A faluban mintegy 30 kollektív gazda­sági tag épít új lakóházat. . . Száguld a vonat a Maros mentén, végig a virágzó Magyar Au­tonom Tartományon. Testvéri összefogásban dolgozik a városok és a falvak magyar és román lakossága, szoros egyetértésben, váll­vetve építi boldog és szabad uj életét. Mi újság Csehszlovákiában? Új automata filmvetítőgép Prerovban a »Meopta« nem­zeti vállalat megkezdte az auto­mata filmvetítőgépek gyártását. A »Meopta III.« kiválóan alkal­mas 35 mm széles filmszalagok vetítésére- Másik előnye, hogy fe­leannyi a súlya, mint az eddig gyártott vetítőgépeknek, minden helyiségben különösebb nehézsé­gek nélkül felszerelhető. Kitű­nően reprodukálja á hangot és a képet. A gépet nem vízzel — mint eddig — hanem levegővel hü­tik. Kezelése rendkívül egyszerű. Egy gépóriás, mely ezer ember munkáját helyettesíti A plzeni Lenin-művek (volt Skoda-művek) dolgozói a napok­ban szép munkagyőzelmet arat­tak: elkészítették a negyedik »K. 1000.« újtípusú földkotrógépet. A kotrószerkezet átmérője 7.100 mm, óránkint 1090 köbméter földet termel ki. Szállítószalagok segítsé­gével jut el a kitermelt föld 75 méter távolságra, ahol vagonokba rakják. A gépóriást öt dolgozó ke­zeli. A gépóriás ezer ember mun­káját helyettesíti. A hatalmas földkotrógépet a »Béke Hívei« nevű északcsehországi barnaszén- bányában helyezik üzembe. Több mint 400 új bánya- és kohómérnököt avattak fel az ostravai bányászati főiskolán Az ostravai bányászati főiskolá­ról a felszabadulás óta tóbbezer fiatal mérnök került ki. A napok­ban több mint 400 új bánya-, ko­hó- és gépészmérnököt avattak fel itt- A főiskolát a felszabadu­lás óta jelentősen korszerűsítet­ték, új tanszékekkel bővítették. A főiskolán cseheken és szlovákokon kívül a baráti népi demokratikus országok több fiatalja is tanul. Új hid Csehszlovákia és Lengyelország között Ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének az Olse felett ívelő új hidat, amely összeköti a cseh Tesint a lengyel Tesinnel. A két város lakossága az új hidat a Szövetség és Barátság Hídjának ne­vezte el. Az ünnepségen nagy si­kerrel lépett fel a lengyel Tesin ének- és táncegyüttese, valamint a trinoci Molotov-vasgyár kultúrgár- dája. A hídépítés munkálataiból egyaránt kivették részüket a cseh­szlovák és a lengyel dolgozók. A híd. jelentősen megkönnyíti a két baráti ország közötti közlekedést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom