Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-19 / 222. szám

SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 szeptember 19, Adenauer el akarja távolítani a bonni kormányból a lázongó koalíciós pártokat Berlin (MTI). Theodbr Heuss nyu­gatnémet államelnök pénteken este fogadta Adenauert. A bonni kancellár időszerű poli­tikai kérdésekről, elsősorban az Eden és Dulles, külügyminiszterrel folytatott tárgyalásairól tájékoztatta az elnököt. .Beavatottak közlése szerint Aden­auer ez alkalommal szóvátette a sza­bad demokratapárti Heuss előtt Reinhold Maiemak, a szabad demo­krata párt képviselőjének a John- ügy. parlamenti vitája során mondott éles, kormányellenes beszédét. Aden­auer állítólag bejelentette Heussnak, hogy a közeljövőiben ki akarja ha­józni kormányából a politikájával elégedetlen és egyre nyíltabban lá­zongó koalíciós pártokat. Adenauer a jövőben csak saját pártjaira: a kereszténydemokrata unióra és a bajorországi keresztényszociális unióra kíván támaszkodni. Ezek a pártok együttvéve a parlamenti mandátumok 52 százalékával rendel­keznek. A i,Reuter“ hírügynökség Dulles bonni útjáról .kiopdon (ADN). Dulles váratlan foofltniplútjá »dr. Adenauer sürgős megkeresésének közvetlen eredmé­nye« — jelenti a »Reuter« hírügy­nökség jólértesült párizsi körökre hivatkozva. A német kancellár — e k^cpk. jszerínt közölte Róbert Mur- phy-vel, hogy politikái helyzete gyorjsap rosszabbodik és hogy csak' »feltűnő gesztus«, mint például Dul­les bonni látogatása, mentheti meg őt — mondja a »Reuter«-jelentés. A befolyásos »The Times« Wash­ingtonból úgy értesült: a legtöbb po­litikai megfigyelő azon a vélemé­nyen van, hogy Dulles »dr. Aden­auer segélyfelhívására« utazott Bonnba. Csehszlovákia belépése az UNESCO-ba Prága (TASZßZ). A „Csehszlo­vák Távirati Iroda“ jelentése sze­rint Gustav Soucek, Csehszlovákia párizsi' nagykövete' ’jegyzéket nyujjptt át az UNESCO (az Egye­sült Nemzetek közoktatási, tudo­mányos és kulturális szervezete) főigazgatójának. A jegyzék kije­lenti: Csehszolvákia elhatározta, hogy belép az UNESCO-ba. ■k Egyesült Államok vezető körei beismerik, hogy legmegbízhatóbb ázsiai szövetségesük Csang Kai-sek és Li Szin Man. NEMZETKÖZI SZEMLE J^ozgásban az egész nyugati dip­lomácia — ez az első benyomásunk, ha gz »európai védelmi közösség« bukás;’, utáni helyzetet, különösen pedij a'legutóbbi napok eseményeit vizsgáljuk. Az Atlanti Szövetség ta­nácsának összehívását javasoló ame­rikai nyilatkozatok, a nyolc-, majd a ikilenehatalmi értekezletet indít- ványozi angol kezdeményezések, Edén pigol külügyminiszter js nyo­mában Murphy amerikai külügyi ál­lamtitkár nyugateurópai útja, végül pedig Dulles bonni és londoni »vil­lám! átagatása«, mind csak ezt jaz el­ső benyomást támasztja alá tények­Nagy hiba lenne azonban, ha e látványos és kétségtelenül nagyon fontos diplomáciai sürgés-forgás tel­jesen lekötné a figyelmünket és nem vennénk észre azt a másik mozgást is, amely a tömegekben mégy vég­be. Hiszen nagyrészt ez az utóbbi mozgás tette szükségessé a nyugati diplomáciai világban tapasztalható lótás-futást és a tömegeknek ebben a mozgásában rejlik az az (erő, mely egy szép napon zátonyra futtathatja majd mindazokat a terveket, ame­lyeknek megvalósítása érdekében a nyugateurópai külügyminiszterek egymásnak adják most a kilincset Bonnban, Párizsban és Londonban. ANGOL-AMERIKAI VERSENYFUTÁS Az EVK bukását követő nyugati sajtókbmméntárökat olvasva, feltűn­hetett i és elgondolkozásra késztethe­tett az ,a körülmény, Ijogy laz angol burzsoá lapok többsége meglepő gyorsasággal szárította Jfel könnyeit s részvétnyilvánításai nagyon |is üre­sen kqpgottak. Ezt az első jelet sok más hasonló jel követte, míg végül az apró megnyilvánulások határozott vonallá álltak össze. Ez a vonal igy raizolhatp, meg: Anglia az EVK bu­kását, tékát az amerikai-nyugatné­met vezetés alatt álló Nyugat-Eu- rópa ezen elképzelésének a verese­idét: saját pozíciói megerősítésére akarja felhasználni Pontosabban ■szólva.'fel akarja újítani a brüsszeli szövetséget és ,e szövetségen belül angol vezetés alatt akarja megvaló­sítani Nyugát-Németország felfegy- vferzését; A brüsszeli, máskép nyu- gatewrópai. lényegében szovjetellenes szövetség 1948-ban jött létre Anglia, Franciaország, Belgium. .Hollandia és Luxemburg részvételével. Ezt az angol vezetés alatt álló szövetséget az Egyesült Államok később akció- képtelenné tette azzal, hogy gyakor­latilag .beleolvasztotta az Atlanti Szövetségbe. Innen adódnak la sze­münk előtt kibontakozó, újabb an­gol-amerikai ellentétek. »Az Egyesült Államok — írja ezekkel áz lángolok és amerikaiak pzvmást keresztező utazásaival kap­csolatban a francia »Combat« — egyáltalán nem csinál titkot abból, hogy ellenzi az Eden-térvet... Washington felfogása szerint az amerikai kormány sokkal közvetle­nebbül érvényesíthetné befolyását az Atlanti Szövetségen belül, anélkül, hogy azt az Eden-terv megvalósítá­sa esetén Jvalamiféle ,angol döntőbí­ráskodásnak kellene alávetnie. Az Egyesült Államok most már dűlőre akarja vinni a dolgot éspedig minél gyorsabban«. Az angol-amerikai álláspont kü­lönbözősége világosan megfogalmaz­ható tehát: Amerika az Atlanti Szö­A »TASZSZ« cáfolata a svéd sajtó híreszteléseivel szemben Moszkva (TASZSZ). A napokban a svéd sajtóban olyan hírek je­lentek meg, hogy Stockholm kör­zetében svéd felségvizeken isme­retlen tengeralattjárót vettek ész­re. Szeptember 12-én az »Afton- bladet« című svéd lap cikket kö­zölt, amelyben olyan következte­téseket vont le, hogy a svéd fel­ségvizeket megsértő tengeralatt­járó szovjet hajó volt. A »TASZSZ«-t felhatalmazták, hogy cáfolja meg az »Aftonbladet« című lap állítását. Sztefanopulosz az atlanti tanács új elnöke (MTI). A NATO főtitkárságának pénteki közlése szerint Sztefano­pulosz görög külügyminiszter, mint soronkövetkező, átvette az atlanti tanács elnökségét. Ezzel leváltja Mendes-France francia miniszter- elnököt és külügyminisztert és ő elnököl majd a NATO miniszteri tanácsának október közepén tar­tandó legközelebbi értekezletén. Újabb mezőgazdasági küldöttség utazott a Szovjetunióba A Szovjetunió meghívására újabb 50 tagú mezőgazdasági kül­döttség utazott a moszkvai össz- szövetségi mezőgazdasági kiállítás megtekintésére. A küldöttséget Serflek Gyula, földművelésügyi miniszterhelyettes vezeti. , Montgomery tábornagy Belgrádba érkezett (MTI). Montgomery angol tábor-: nagy pénteken délután Rómából a Belgrád közelében lévő katonai repülőtérre érkezett — írja az> AFP. Montgomery tábornagy — aki Tito meghívására érkezett Jugo­szláviába — ott tartózkodása' alatt megtekint inajd több ipari közpon­tot és katonai berendezést. A nyugatnémet szociáldemokrata párt a parlament külpolitikai vitájának napirendre tűzését javasolja Berlin (MTI). A szociáldemo­krata párt képviselői csoportja hi­vatalosan javasolta Ehlersnek, a szövetségi gyűlés elnökének, hogy az eredetileg szeptember 14-re tervezett külpolitikai vitát, ame­lyet Adenauer váratlanul későbbi időpontra halasztott, tűzzék első pontként a bonni parlament szep­tember 23-án tartandó ülésének napirendjére. r TRAGÉDIA, DE NEM SHAKESPEARE-É Irta: M. Sztu rua Megtörtént eset alapján bá­torkodunk azt állítani, hogy földünk tiszteletreméltó uti- társa, a hold, túlságosan közel került bolygónk azon részé­hez, ahol a „National Broad­casting“ nagy amerikai rádió­társaság birodalma terül el­sietve közöljük egyúttal, hogy a szóbanforgó esetnek a csillagászathoz és rádiótechni­kához semmi köze. Az olvasó talán emlékszik, hogy Villiam Shakespeare „Othello“ című tragédiájában ezeket a szavakat adja a főhős szájába: Mindezt a hold Bolond járása tette. Közelebb jött A földhöz, mint szokott; s miatta mind Megvész az ember. A „National Broadcasting“ rádiótársaságnál a közelmúlt­ban lejátszódott események meggyőzően bizonyítják, mi­lyen rendkívüli megfigyelő­képességgel rendelkezett a halhatatlan tragédia szerzője. Valóban, a „National Broad­casting“ társaság vezetői közül valakinek elment az esze. Mert mi történt? Négy vasár­nap „Shakespeare-sorozatot“ adtak. Július 25-én, vasárnap az „Othello“-ra került volna sor. A „New York Times“ cí­mű lap rádióműsormellékleté­ben közölte: július 25. 3.00— 3.30: Részletek az „Othello“- ból. A közvetítés azonban. . . el­maradt. Ugyan miért? r’ . i i r.*!Ú A „National Broadcasting“ igazgatósága úgy vélte, hogy a lemezre vett „Othello“ szerep­lői nem állják ki az olyan „színiszakértők“ kritikáját, mint Mister McCrathy. Már ami a színészek „lojalitását“ illeti, nem pediglen tehetsé­gét. Jago, mind az alak termé­szetét, mind az alakító szemé­lyét tekintve teljes mértékben megfelel. De még mennyire! Ezt a szerepet Jósé Ferrer ját­szotta, aki sikeresen kiállta az amerikaellenes tevékenységet vizsgáló bizottság ellenőrzését, kiváló ajánlásokkal rendelke­zik az amerikai légiótól» sőt a bulvársajtó „garantált“ anti- kommunistának kiáltotta ki őt­De itt van Othello. . . Ki­derült, hogy a „garantált“ an- tikommunista Ferrer mellett Othello szerepében lemezre vették a „nem garantált“ Paul Robeson hangját is. Gyűlölöm a mórt. Le kell számolnom ve­le. . . — mondja Jago. Az amerikai reakció Paul Robe­son iránti gyűlölete legalább ilyen erős. S a „boszorkány- vadászok“ elhatárolták, hogy még egyszer leszafnolnak ve- le.v.az „Othello“ rádióközvetí­tésé elmaradt. Ezek után pró­bálja valaki azt állítani, hogy a hold nem került veszélyes közelségbe; a „National Bro­adcasting“ gazdáihoz. Meghá- » borodharttak, hogy rájuk jött ez az újabb reakciós hiszté­rikus roham! J fi japán fegyveres erők vezérkari főnöke északkeletázsiai katonai tömb létrehozásárál tárgyal Washingtonban Peking (Üj Kína).* Tokióból érke­zett jelentés" közli, hogy Keizo Ha­jas i tábornok, a japán fegyveres erők vezértkári főnöke északkelet­ázsiai katonai tömb létrehozásáról tárgyal Washingtonban Arthur Rad­ford tengernaggyal, az amerikai ve­zérkari főnökök egyesített bizottsá­gának elnökével. Hajasi washingtoni tartózkodása aiatt az Egyesült Államok és Japán közötti »együttes katonai művele- tek«-re vonatkozó kérdésekről is tár­gyalt az amerikai katonai hatósá­gokkal. Azzal a kéréssel fordult az Egyesült Államokhoz, 'hogy nagy­számú lökhajtásos repülőgépet és rombolót bocsássanak rendelkezésre Japan katopái erejének növelése cél­jából. Svéd szakszervezeti funkcionáriusok Magyarországon A Magyar Szakszervezetek meg­hívására körülbelül háromhetes itt tartózkodásra két svéd szak- szervezeti funkcionárius érkezett hazánkba. Itt tartózkodásuk alaftt á magyar szakszervezeti mozalmat tanulmányozzák, gyárakat, szociá­lis, kulturális intézményeket láto­gatnak meg, s néhány napot a SZOT galyatetői üdülőjében tölte­nek. vétség keretében akarja felfegyve­rezni íNyugat-Németországot, és ha ez nem megy, kész a legbrutálisabb lépésre is, egy Nyugat-Németország- gal kötendő kétoldalú szerződésre; Anglia (valamivel enyhébb és az ő vezető szerepét biztosító megoldást akar elfogadtatni: feltámasztani a brüsszeli szerződést és ezen keresz­tül bevonni Nyugat-Németországot az Atlanti Szövetségbe. Az angol-amerikai imperializmus versengését csak bonyolultabbá te­szi egy további probléma: a francia kormány magatartása. Az JEVK-szer- ződés leszavazása megmutatta az ál­talános franciaországi hangulat ere­jét. Az EVK ellen felsorakozott erők nagysága szolgáltatja a kulcsot an­nak megértéséhez, hogy a francia kormány miért húzódik Nyugat-Né- metország atlanti szövetségi tagságá­Míg a nyugateurópai külügymi­nisztériumok hűvös tanácstermeiben így folyik az alkudozás a nyugatné­met felfegyverzés ügyében, addig e felfegyverkezés legközvetlenebb ér­dekeltjei, a nyugateurópai tömegek határozott lépéseket tettek ennek az egész Őrült politikának a végleges megbuktatása felé. Az angol szak- szervezetek országos évi kongresz- szusán a jobboldali vezetőség fel­fegyverzési javaslata 4 millió 17 ezer szavazatot kapott a felfegyver­zést ellenzők 3 millió 622 ezer sza­vazatával szemben. Az angol szak- szervezeti kongresszusok szavazási rendszerét ismerve, önáltatás nélkül mondhatjuk: ez a 3 millió 622 ezer szavazat nagyon komoly győzelmet jelent a német felfegyverzés ellen j vívott harcban. Elemezzük kissé ezeket a szavazá­si arányokat. Az elemzés 'azt mu­tatja, hogy a szakszervezeti vezető­ség javaslatára adott szavazatok zö­tól és attól, hogy az angol megol­dási formát teljes egészében magáé­vá tegye. Az amerikai politikusok kettős célkitűzéssel járták be most a nyugateurópai fővárosokat: egy­részt Imeg akarják torpedózni az angolok terveit, másrészt a nyomás legkülönbözőbb eszközeivel, a zsaro­lás legnyíltabb formáival és az »el- szigeteltség«-gel való fenyegetőzéssel hátrálásra akarják kényszeríteni a. francia kormányt. Az a körülmény, hogy Dulles Bonnba és Londonba igen, de Párizsba nem látogatott el. szintén ennek a taktikának a vona­lába. esik. Ezek a törekvések állnak tehát a nyugateurópai fővárosokban tett kü­lönböző utazások és ellenutazások, megbeszélések és ellenmegbeszélések mögött. mét a két legnagyobb, s egyben két legantidemokrátikusabb felépítésű szakszervezet szavazata szolgáltatta. A szállító- és segédmunkások, vala­mint a segédmunkások és községi munkások szakszervezetére gondo­lunk, amelyek együttesen 2 millió 48.649 szavazatot »biztosítottak« a reakciós főtanácsnak. Egy másik megállapítás, amelyet a szavazatok vizsgálatából levonhatunk, a követ­kező: a végleges szavazási arányt a félmillió körüli tagsággal rendelkező bányászszakszervezet szavazása bil­lentette el a főtanács javára. így te­hát. ha a bányászszakszervezet más­képen szavaz. ?,z egész szavazás végeredménye megváltozik és a nyu­gatnémet felfegyverzés ellen har­colók kapnak többséget. És ez a »ha« nemcsak egyszerűen játék a számokkal, hanem olyan lehetőség, amely nem is állt nagyon messze a megvalósulástól. A bányászküldött­ségen belül ugyanis 64:48 volt a sza­vazási arány a főtanács javaslata mellett. 'Ezen a 64:48-on múlott az egész szavazás végeredménye! Az angol sajtó kommentárjai ar­ról tanúskodnak, hogy az angol ural­kodó körök is tisztában vannak en­nek a szavazásnak nem mindenna­pos jelentőségével. A »The Times« vezércikke például egyenesen felveti a kérdést: mi várható ezekután az Angol Munkáspárt országos konfe­renciáján. A konferencián már részt vesznek a többségükben felfegyver­zés ellenes helyi pártszervezetek is és ahogyan a »The Times« írja, na­gyon könnyen lehetséges, hogy ily- módon a német felfegyverzés ellen­felei többségbe kerülnek és Attlee-ék vereséget szenvednek. Az angol szakszervezetek konfe­renciáján kialakult képet csak ki­egészíti a nyugatnémetországi schles- wig-holsteini választások eredménye. Ez a választás félreérthetetlenül ar­ra mutat, hegy Ny ugat-Németország­ban is megkezdődött az a folyamat, amely Angliában már széles meder­ben bontakozott ki. »Ugylátszik — írja e választásokról a »DPA« nyu­gatnémet hírügynökség — hogy a legutóbbi bel- és külpolitikai ese­mények, dr. John és Schmidt-Witt- mack keletre menekülése, az EVK elvetése a francia nemzetgyűlésben, a hamburgi és bajorországi sztráj­kok komolyan megingatták Aden­auer kancellár pártját«. Nem kis dolgokról adnak hírt az angol szakszervezetek kongresszusán lezajlott szavazások és a nyugatné­metországi választások. A tömegek harcában érlelődnek azok a feltéte­lek, amelyek — a nyugati hatalmak ellentéteinek erősödésével párhuza­mosan — végül is »zabáddá teszik az utat az egyetlen rtazi megoldás, a négyhatalmi tárgyalások és ezen túl az európai kollektív biztonság meg­teremtése számára. AZ ANGOL SZAKSZERVEZETEK SZAVAZÁSA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom