Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-26 / 201. szám

Csütörtök, 1954 augusztus 26. SOMOGYI NEPLAf 8 Megelégedéssel hessélnek a gasdák a tapsonyi gépállomás munkájáról HETEKIG CSENDES VOLT a tapsonyi gépállomás. A nyár ele­jén úgy kiröppentek a gépek, mint a madarak: üres volt a »fészek«, csak néha lehetett traktorberre­gést hallani. Annál hangosabbak voltak a falvak a gépállomás kör­zetében. Cséplőgép búgása verte fel mindenütt a falu csendjét, napról-napra fogytak az asztagok a szérűkön, teltek a zsákok. Most hazavárják a cséplőket: a nagy csendet felváltja a munka zaja, a traktorok megszokott pöfögése. Végeztek az állómunkás traktorok, visszatértek a »fészekbe«, ahol gondosan kijavítják őket, hogy jövőre ismét munkába állhassa­nak. Hétfőn kezdődött meg a gépek »bevonulása« a gépállomásra. Pár nap múlva valamennyi gép vissza­tér. Vájjon beváltották-e a hozzá­juk fűzött reményeket? A gépek és a dolgozók nagyrésze megtette kötelességét. A tapsonyi gépállo­más munkájáról megelégedéssel beszélnek a gazdák. Nem álltak a gépek, munkakiesés nem igen volt. Ha mégis adódott valami műszaki hiba, a körzeti szerelő motorke­rékpárral azonnal ott termett. A cséplőgépvezetők is becsülettel helytálltak posztjukon. Eeredmé- nyeik dicsérik jó munkájukat. Kugler János és Horváth Lajos a gépállomás legjobb dolgozói kö­zé tartozik. Nagy küzdelmet vív­tak egymással az elsőségért. Ne­mes verseny alakult ki közöttük. Nagyszakácsiban igen lelkes DISZ- munkacsapattal dolgoztak mind­ketten. Mikor a hajnal bontogatta szárnyait, Nagycsakácsiban már búgott a cséplőgép és este akkor hagyták abba a munkát, amikor váltótársuk jött a traktorért, hogy szántani menjen vele. a gépállomás hét gépe két műszakban dolgozott: nappal csépeltek, éjszaka tarlót hántottak. Fej-fej mellett küzdött a két ki­váló cséplőgépvezető. Egyik se tudta megelőzni a másikat a ga- bonacséplésben. A zabnál aztán valahogy Kugler elvtársnak mégis sikerült »kiugrania«: 1 százalékkal lehagyta Horváth elvtársat, s így megszerezte az elsőséget. 120 szá­zalékot teljesítettek rendszeresen. Jó munkájuk jutalma nem maradt el, fizetésükön is meglátszik, hogy becsületesen dolgoztak. Kugler János a cséplés idején nem egé­szen egy hónap alatt 689 kiló ga­bonát vitt haza, pénzben pedig 3831 forintot kapott. Versenytársa, Horváth Lajos se vitt kevesebbet haza, hiszen egy­formán dolgoztak, egyformán jól is kerestek. Becsületes, jó munkáju­kért megkapták a becsületes bért. VÉGE A CSÉPLÉSNEK, de ez­zel még nem fejeződött be a nagy munka. Még nagy feladatok vár­nak a gépállomás dolgozóira. Most kezdik meg az aprómagvak cséplé- sét az állómunkásgépekkel. A töb­bi traktor tarlót hánt. Hamarosan kezdődik a vetőmagvak tisztítása is, erre idejében, jól felkészül a gépállomás. Egy géppel két szelek­tort is hajtanak, így egyszerre ro­zsot és búzát is tudnak tisztítani. Portalanítjuk és korszerűsítjük az Arany-utcát is Az Útfenntartó Vállalat válasza a „Somogyi Néplap“ Arany-utcai levélírójának Kaposvár város lakossága bizonyá­ra megelégedéssel vette tudomásul és örömmel szemléli azt a nagy vá­rosfejlesztési munkát, melyet a Ka­posvári Útfenntartó Vállalat dolgozói végeznek a város különböző utcái­nak portalanítása és korszerűsítése érdekében. Népi demokráciánk min­dent elkövet, hogy országutaink és városaink belterületeinek utcái mind a modern közlekedés követelményei­nek, mind közegészségügyi szem­pontból megfeleljenek. A város több utcáján, ha végig­ment egy szekér vagy autó, egész porfelhőt hagyott maga után, és ez a por nemcsak a gyalogjárók réme volt, hanem a lakásokba behúzódva, ott lerakodott. Ezt az állapotot igye­keznek véglegesen megszüntetni az Útfenntartó : Vállalat dolgozói azál­tal, hogy ezeket az utcákat olajjal pprtalanítják. Ilyen portalanítást hajtottak már vég­re a Honvéd-, Petőfi-, Füredi-, Damjanich- és Beloiannisz-utcá­és tapasztalataikat közöljék a vállalat igazgatóságával és értékes támogatásukkal legyenek segítségére a vállalat további mun­kájában. A »Somogyi Néplap« augusztus hó 18-án megjelent számában az Arany­utcai lakók azt kérdezték az Útfenn­tartó Vállalat dolgozóitól, hogy »nem lehetne a mi utcánkat, is rendbehoz­ni?« Az Arany-utcai lakókat arra kérjük, legyenek türelemmel, az ő utcájukat is rendbehozzuk, de ter­mészetesen nem lehet minden utcát egyszerre rendezni. Egyébként az Arany-utca korszerűsítése nagyobb anyagi és technikai beruházásokat vesz majd igénybe. Mindenesetre, ha az idén nem is, de a jövő évben az Arany-utca is portalan, korszerű közúttá válik. A Donnerban lakó dolgozók megnyugtatására 'közöljük, hogy a Szigetvári-utca korszerűsíté­se Q közeljövőben megkezdődik es pormentes felületet, kap. Befejeződili a Textilművekhez irtfttrtfiTrtfitrtimmuttmfifitrtfiwrmfnriifiuiniicrtMMooiMifiwm ti n <i^ii nvinn»M Gazdag jövedelemre számít a gyékényes! Győzelem tsz tagsága A gyékényesi Győzelem tsz lel­kes tagsága szorgalmasan, műveli földjeit. Egyemberként veszik ki részüket a közös munkából, ami eredményeiken is meglátszik. A kapásnövények területét felosztot­ták a tagok között és bevezették a premizálást. Igyekezett mindegyik tag jól megmunkálni a kiosztott területet, hogy prémiumban ré­szesülhessen. Az aratást 88 holdon közösen végezték el. 7 holdat aratott le a kombájn, a többit saját erejükből vágták le. A munka nehezén túl vannak és ismét megkezdték a kapálást. A cukorrépa tavaly igen {jól fizetett, 110 mázsa termett egy i holdon. Ebben az évben is leg- j alább ennyit várnak, de lehet, hogy több lesz, mert igen szépen fejlődik a répa. Terméseredményeik máris felül­múlták az egyéni gazdákét. A bú­za 8 mázsát adott, a rozs 10-et, az ősziárpa is 10-et, a kukorica-, bur- j gonya- és cukorrépaföldek közül i messze kiválik a tsz-é; a kapásnö- | vények is jobb termést ígérnek az ; egyéni, gazdákénál. A tsz tagjai i nyugodtan néznek zárszámadás i után a tél elé, mert egész évi • munkájuk után gazdag jövedel- ' műk lesz. Még mindig van adóssága a Réthelyi téglagyárnak A kéthelyí téglagyár nyers­gyártó brigádrészíége áz alkot­mányünnepi versenyben létörlesz­tette adósságát, behozta a 9 szá­zalékos lemaradást. Az égetés azonban még 22 ezer téglával tar­tozik népgazdaságunknak, s min­dent el kell követniük, hogy a harmadik negyedévben leróják ezt a tartozást is. Az alkotmányünne- pí versenyben az üzem dolgozói 15 ezer téglát gyártottak az árvíz- károsultaknak. Jó munkájáért ! Nagy József és Markó Ferenc elv­társat augusztus 20-án dicsérő ok­levéllel tüntették ki. K T S Z-e i n k életéből ban, az itt lakó dolgozók megelégedésé­re. Az eddig elvégzett utcák porta­lanítása 16.500 négyzetméter. A töb­bi poros utca portalanítása is meg­történik a közeljövőben. Jelenleg ez a portalanítási eljárás kísérleti állapot. A munkák végre­hajtásához szükséges anyagot az or­szág bitumen- és olajieilő helyeiről szállítják kétféle minőségben és a további portalanítási eljárást, majd azzal az olajjal folytatjuk, amelyik a célnak legjobban megfelel. Felhívja a vállalat vezetősége a város lakosságának figyelmét, hogy az utcák portalanítá­sával kapcsolatos észrevételeiket vezető út javítása is, amely a , legmodernebb és legkorszerűbb aszfaltburkolatot kapja. Ugyanilyen természetű munkák foly­nak az Útfenntartó Vállalat műkö­dési területéhez tartozó többi város­ban és községben is, így pl. Nagy­kanizsán, Pincehelyen, Tabon stb. Az Útfenntartó Vállalat dolgozói a város-, és községgazdálkodási osz­tállyal karöltve mindent elkövetnek, hegy városunkat széppé és egészsé­gessé tegyék, hogy ezáltal méltó he­lyet foglaljon el a szocialista város- fejlesztés útján elindult többi ma­gyar város között. Adorján László, technikus. Új sztahanovisták a Kefeanyagkikészítő VáElalatnál A KAPOSVÁRI SZABÓ KTSZ dolgozói az alkotmányünnepi ver­seny alatt 150 ezer forint értékű árut termeltek, tervüket 119 szá­zalékra teljesítették. A szabászok 215 méter szevida anyagot takarí­tottak meg 6600 forint értékben. Vég György 210, Mayer Ferenc 197, Lukács István 184, Lovas Ist­ván 182 és Vig István 170 száza­lékos teljesítése dícséretreméltó. A VASIPARI ÉS MŰSZAKI KTSZ fémbútorrészlegénél Hadiné és Nagyné kárpitos 322 százalékot ért el. A motorosoknál Szaklajda István motorszerelő, a gumijaví- tásnál a Kari- és a Puskás-brigád, .a lakatosrészlegnél * Kőszegi György, a bádogosoknál Szabó Nándor, a .villanyszerelőrészlegnél Bogdán György teljesítése példa­mutató. A MARCALI Épület és Mezőgazdaságii Szer­számkészítő KTSZ dolgozói eleget j tettek az alkotmányünnepre tett j vállalásuknak. Inkei István . kő- j műves Libickozmán az iskola kül- ! ső vakolását befejezte, Csontos ■ László asztalos 2 darab szekrényt, I 2 darab éjjeliszekrényt és egy da­A Kefeanyagkikészítő Vállalat dolgozói az alkotmányünnepi ver­seny során kitüntetést kaptak: Koffer Józsefet, Tótka Sárát, Elek Máriát, Csapó Gyulánét, Farkas [ Kálmánt és Vekszli Lászlónét sztahanovista oklevéllel tüntették ki. Az üzemben az ünnep után is tovább folyik a verseny. Áz ér­rab toalettükröt készített terven felül. tékelés szerint Cseh Károlyné ser- tef elverő 154, Fülöp József né gépi­keverő 119, Wolfond Margit nyers­pucoló llO és Gróf Gizella hossz-ű- felverő 144 százalékos teljesítése említésreméltó. Az üzem dolgozói éves tervüket 84 százalékra telje­sítették és ma már november 16-i tervükön dolgoznak. Elitéit kulak Juhász Sándor jászapáti kulák a tiszasülyi állami gazdaság föld­jéről 22 árpakeresztet ellopott. A lopott árpát Sziráki András jász­apáti lakosnak adta át, aki zug- itálmérést tartott fenn. A jászapáti járásbíróság Juhász Sándort 1 évi és hat hónapi börtönre, 2500 forint pénzbüntetésre és 3000 fo­rint vagyonelkobzásra, Sziráki Andrást pedig orgazdaságért 8 hónapi börtönre és 1000 forint pénzbüntetésre ítélte. S OMOGYTARNÓCA egy való­ságos kis paradicsom, de az volt a múltban is — a földesurak és felkent prókátorok paradicsoma. A lágyölű dombok között, ahol most új paradicsomot' teremtenék a sza­badtekintetű tamóoaiak — ma sen­ki sem. hinné, hogy itt 15 évvel ez­előtt a társadalmi sors legmélyére esett emberek járták a két nagy stáció, a születés és halál között kanyargó göröngyös utat, botorkál­tak a boldogság félé, amiről .a me­sélőajkú öregek szóltak csak, de amiben mindnyájan hitték, bár el sem tudtak képzelni, hogy a való­ságban milyen lehet. »A töryénj'-ek szellemében élnek községünk lakói« .—• írták a már be­porosodott jelentésekben a csavaros- eszű jegyzők és puhagerincű tollno­káik, amikor a tekintetes vármegyé­nek számot adtak a sűrűsödő élet­ről, amellyel pótolni akarták a sű­rűsödő halált. »A törvények szelle­mében . . . « Igen, két nagy tör­vény tartotta vasmarokkal össze a párezer embert, az a két nagy tör­vény, amely, mint mondták, hiva­tott, hogy áthassa az egész -közigaz­gatást, különösen szegényparasztok között: törvény, hogy kivessék a munkába szikkadt embert a jogból; törvény, hogy a népbetegségek, a csecsemőhalálozások százai között megmaradt számkivetettek megtört nyakkal kövessék a parancsot s vá­lasszanak embert, aki majd eligazít­ja sorsuk, válasszanak, döntsenek, hogy az 1000 vagy a 2000 holdas nagybirtokos képviseli-e a nincstele­nek, a kisparcellások ügyét a ma­gas képviselőházban, Ide, a tarnócai »paradicsomba« vetődött 1930-ban Szübotics József, akkor még fiatalon — tele akarat­tal, erővel, hogy kiharcolja magá­nak azt, amit az élet csak adhat. A TANÁCSELNÖK Alig melegedett meg a községben — már kereste, kivel oszthatná meg nincsíelenségét, aki mellé szegődik sorsiban, életben, -keserűségben. így van ez; akinek a legkevesebb van — azt szeretné a legjobban megosz­tani. Mikor aztán már tetten osz­toztak, amikor már mindkettejüknek kevesebb jutott — mégis csak köny- nye-bb volt, hiszen a nincstelenségét is könnyebb közösen viselni. Földet, ha csak egy tenyérnyit is — azt szerettek volna szerezni, de ahol . már ketten vannak — oda egy har­madik is kívánkozik. Megjöttek a gyerekek, s ahogy nőttek -— elnőtték a földet, s a reményt, hogy valaha szerezhetnek. És mégis szereztek, de ehhez egy új honfoglalásnak .kellett jönni. 45- ben 15 hold határán verték a földbe a fehér cövekeket, s ami azok közé esett, azt már szeretettel ölelhette magához a földéhes tekintet, a nagy- ranőtt ember, aki ott állt asszonyá­val s a csodálkozószemű aprósággal a határiban, ahol a tarnócai-ak osz­tozkodtak a jog fölött. S ahogy földbeverték a cövekeket, s az eké­vel belevéshették a földbe azt, hogy az »ENYÉM« — új törvényt írtak ekkor mindenfelé, törvényt, -amely az okastekintetű nép kezébe adta a jogot, hogy igazgathassa sorsát a már egyenes, ‘ felfelé, a régáhított -boldogulás felé vezető úton. N AGYRANÖ AZ EMBER, ha jogot adnak kezébe, ha meg­nyitják előtte a -láthatárt. így nőtt nagyra Szübotics József is, aki szí­vesen vette már akkor is vállára se­gítőén más gondját-baját, szívesen hajtotta tenyerébe fejét, hogy gon­dolkodjon a hogyan és miképeneken. Szép volt az a 15 hold, amit ka­pott, de valahogy nehéz volt vele megbirkózni. Amikor 1952-ben So-' mogyt-arnócán felvetődött a 1 közös, gondolata — gondolkodás nélkül vit­te a földet, a családot a tsz-be. Megnőtt az emberek -szemében Szübotics, akit szívesen követtek, mert látták, hogy mindig a helyes úton halad, mindig jó tanácsokat osztogat. A tsz-ben aranykezű mun­kásnak ismerték, aki amihez nyúl —• -abból csak jó származik. Ha va­lakinek ügyes-bajos dolga volt a ta­nácsnál —- de ott. késtek vele, Szu- botics maga indult útnak, hogy el­intézze az ügyet, megnézze, miért -késlekedik a tanács az intézkedés­sel. így történt aztán, hogy híre szaladt Szuboticsnak — a jó hír gyorsan terjed. 19.52 júniusában, ért­hető, hogy. senki sem csodálkozott, -amikor Szübotics József elfoglalta helyét a községi tanácsházán, mint Scmogytarnóca tanácselnöke. Két év! Mennyi -munka, -mennyi gond, nehézség —. de mennyi szép dolog, mennyi eredmény jelzi az utat, amelyet 'azóta Szübotics József és vele együtt a község megtett. So- mogytarnóca ismét paradicsom lett, a dolgozó nép paradicsoma, ahol a törvények szelleme egy a dolgozók céljával, akaratával. A SOMOGYTARNÖCAIAK szí­• véhez nőtt Szübotics József. Amikor két év -munkájára, eredmé­nyére. visszaemlékezik, büszkén vall­ja, hogy mindent annak köszönhet, hogy --betartotta és betartatta a tör­vényt. Ma büszkék is a tamócaiak arra, hogy a barcsi járás legjobb közsé­geként emlegetik őket.. Náluk nem ismerik ezt a szót: notórius adóhát­ralékos. Szübotics József maga ke­reste fel azt, aki elmaradt adójával • s beszélgetett -a hátralékosokká!! okos szavakkal, meggyőző példák­kal. 'Hány éjszakát töltött lá.m-oa- fény mellett, tenyerébe hajtott fej­jel, . s tervezett, gondolkodott, ho­gyan teheti jobbá munkáját. Előtte nem volt lényegtelen, kis dolog. Panaszra jöttek hozzá a köz­ség-pedagógusai, hogy kicsi -az is­kola. Félbeszakította munkáját, le­velet írt Barcsra, segítséget kért — s a község lakóinak se­gítségével -kibővítették 'az iskolát. Nemrégiben az állami gazdaság dol­gozói jötte-k hozzá panaszra. — Most már csak benned bízunk, Szübotics elvtárs — mondották — a 'szakszer­vezet elfeledte elintézni jogos pana­szunk. — A. tanácselnök másnap már a járási tanácson volt, s rövid időn beiül biztosította a gazdaság 86 családjának a téli tüzelőt, favágási engedélyt szerzett nekik. Szakadatlanul járja a határt; nem tűrt késlekedést az- aratásban; si­került is az elsők között végezniök a járásban. A községi tanácson ott dicséri munkájukat a járási tanács három vándorzószlaja: egy a terme­lőszövetkezetnek, mint az aratásban és cséplésben a járás legjobb mun­kát végző termelőszövetkezetének, -kettő a -községnek jutott —r mint a kongresszusi verseny és az aratási és cséplési verseny legjobb községé­nek. K ÉT ÉV ALATT 'megváltozik az ember, megváltoztatja a munka, egy közösség, egy nagy csa­lád bizalma. S ahogy megváltozott Szübotics elvtárs, megváltozott a község is: valamikor 15 évvel ez­előtt kéthavonta látogatott az' orvos a községbe. Most minden héten ven­dége az új egészségháznak a kör­zeti orvos, gyógyítja s előzi meg a betegségeket. Felépült a kultúra temploma, a kultúrház, gyönyörű földművesszövetkezeti áruház várja a vásárlókat. A napközi otthonban vidám gyer-mekkacaj fogadja a lá­togatókat. öröm ma végigtekinteni Somogy- tarnó-cán, különösen akkor, amikor valaki érzi, hogy minden szépben és jóban neki is, az ő munkájának te­temes része van. öröm hallani ar­ról, hogy Tarnóca a begyűjtésben is az elsők között van, hogy a tanács­tagok valamennyien úgy végzik munkájukat, hogy becsületükre vá­lik. Dicsekedhetnek azzal, hogy a pártszervezet és ia tanácselnök se­gítségével megjavult a termelési bi­zottság munkája, s még mennyi minden említhetnénk, mennyi ered­ményt, amelyeket a községi tanács sikeresen valósított meg, mert nem volt egyedül, segített, neki a falu népe és segített neki a párt. S OK BOLDOG NAPJA volt a két esztendőnek. — de a leg­boldogabb, amikor az elmúlt évben csillogó szemmel állt a taggyűlés előtt és mondta el életét, s szavai nyomán megelevenedett valameny- nyiük múltja, a község élete. S ami­kor, mint piros virágok, magasra emelkedtek a .kis könyvecskék — Szübotics. József, aki -eddig párton- kívüli bolseviknek érezte magát — érezte, hogy 'befogadja a kommu­nisták nagy családja. S azóta kíséri ez a nap, azóta ez hatja át minden tettét, munkáját, s azóta még büszkébben, bizakodói)-, ban tekint rá, hallgatja meg szavait Scmogytarnóca dolgozó népe. Nagy Tamás. ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom