Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-24 / 199. szám

Kedd, 1954 augusztus 24. SOMOGYI NÉPLAP 9 Ne feledkezzenek meg adófizetési kötelezettségükről Kapoly és Bálványos dolgozó parasztjai Az alkotmányunk ünnepének tiszteletére indított versenyben a pénzügyi terv teljesítése terén a tabi járás a második helyet vívta ki a járások között. Ennek ellené­re vannak a járásnak olyan közsé­gei, ahol megfeledkeztek mind a tanács dolgozói, mind a község dolgozó parasztjai az állam iránti kötelezettség pontos teljesítéséről. Kapoly községben az egyénileg dolgozó' parasztok befejezték a eséplést, a begyűjtési versenyben arz elsők között vannak a járásban, de a pénzügyi terv teljesítésénél lemaradás mutatkozik. Harmadik negyedévi kötelezettségüknek mintegy 30—35 százalékban tettek eddig eleget. Czunf Rudolf elvtárs, a köz­ségi tanács elnöke maga mondja: — Megfeledkeztünk az adófizetés szorgalmazásá­ról. Nem nevelték állami fegyelemre a gazdákat, ezért több dolgozó paraszttal, középparaszttal szem­ben a törvény szigorát kell alkal­mazni, hogy eleget tegyen adófi­zetési kötelezettségének. Miszlai Sándor 18 holdas egyénileg dolgo­zó paraszt félévi adóját elszámol­tatással rendezték. Id. Faragó József 8 hold föl­dön gazdálkodik, adóhátraléka 21 ezer forint, ami tetemes összeg. Egyszerre kifizetni nehezen is tudná, de még kisebb összegekkel sem igyekszik törleszteni tartozá­sát. Pikli János VB-tag, mégis 1400 forint adóhátraléka van. Rossz példát mutat dolgozó pa­raszttársainak, negyedévenként esedékes kb. 400 forint adófizetési kötelezettségének megerőltetés nélkül eleget tudott volna tenni. A hátralékosok között még párt­tagot is találunk: Csuti. Lajosnak 1300 forint az adótartozása. Ma­guk a kommunisták sem példamu­tatók. Az állami fegyelem szigorú be­tartásával, jó népnevelőmunkával pótolhatják a lemaradást és az adófizetésben is a járás első köz­ségei közé küzdhetik fel magukat a kapolyiak. Nem messze van Kapolyhoz Bálványos. Utjai nehezen járha­tók. — Száraz időben még hagy- ján — mondják a község lakói, de esőben, sárban szinte lehetetlen közlekedni. — Bekötőút kellene, villanyra is szüksége van a köz­ségnek. De arról megfeledkeznek, hogy ez részben rajtíuk, Bálvá­nyos lakóin, dolgozó parasztjain is múlik, nemcsak az agyonszidott tervhivatalon. Hogyan? Rendezni kellene az adótartozásokat, ami akad bőven még a tanácstagoknál is. László Eleknek 9149 forint hátraléka van; most már jó­formán több a hátralék után járó kamata, mint az évi adó­ja­Ha összeszámolnánk azokat a száz és ezer forintokat, amivel Bálvá­nyos és a megye többi községe is adósa államunknak, bizony abból sok bekötőutat lehetne építeni és sok helyen lehetne javítani a köz­lekedést. De meg kell dicsérni a jó adó­fizető gazdákat, mint Szabó György, Sütő János, Sütő Gyula bálványosi gazdákat, Kapolyról pedig Kiok Béla és Poth Géza dol­gozó parasztokat, akik példásan tesznek eleget adófizetési kötele­zettségüknek. II csurgói Új Elel tsz tagjai mii A csurgói Uj Élet termelőszövet­kezet maroknyi tagsága kemény har­cot vívott az elmúlt évben közös munkájuk eredményeinek megvédé­séért. Komor, sötét viharfellegek jártak az Uj Élet felett. Az ellenség .szét akarta rombolni a nagy csalá­dot, a közös gazdaságot, többévi szorgalmas munka gyümölcsét. Ter­ve azonban nem sikerült: a terme­lőszövetkezet hű tagjai, a kommu­nisták kitartottak, megvédték a »kö­zöst«; a nagy család újra eggyé ko- vácsolódott és. virágzásnak indult. Jó munkájúkkal milliomossá akarják tenni termelőszövetkezetüket. Befejeződött a cséplés. A tagság számbaveszi eddigi munkája ered­ményeit. 6.5 mázsás holdankénti bú­zatermést értek el, ami a rossz idő­járást tekintve, jó eredmény csur­gói viszonylatban. 4 kiló gabqnát osztanák ki munkaegységenként. 2.5 kilót már osztottak aratás előtt is a tavalyi termésből. Pénzben sem szű­kölködik a tsz, s amikor a tagság kéri, előleget osztanak. Eddig 30 fo­rintot osztottak munkaegységenként négyszeri részletben. Mészáros Erzsébet igen szorgal­mas, jól dolgozó tagja a tsz-nek. A növénytermelésben dolgozik. Eddig liillllllllllilllllllllllIIIIIIIIIM velésének ügyében felemelte szavát a rendi ország törvényei ellen. -Szo­kott törvényeink és rendtartásaink népünk hibáinak orvoslására közel sem elegendők, sőt úgy látszik, azok mellett a néperkölcs naponként rom­lik s tapasztaljuk, hogy a szilaj ma­gyart a tömlöc és kínzás nem hogy jobbítaná, hanem inkább rosszab- bítja. Mert a tömlőében száz meg száz gonoszokkal jővén ismeretségbe és barátságba, még inkább ott avat- tatik egészen a zsivány céhbe. Pél­da sincs arra, hogy ily emberek meg- jobbulnának. Azt ellenben Somogy­bán is többízben láttuk, hogy a több esztendeig raboskodók kiszabadul­ván a tömlőéből, már a kaposvári határ körül elkezdtek lopni és ra­bolni«. E fejezettel Eötvös József előtt megüti a Falu jegyzőjének alaptémáját, t. i. hogy a nemesi vár­megye nem szolgálhatja az igazságot. Felemelte a -humánum szavát a durva bánásmód ellen. Emberi mél­tóságot követelt, mert -az ember mind a nyeregben, mind az eke mellett érzi a maga méltóságát, ... a szegényt megvetni és gorombasággal illetni senkinek oka, joga nincs«. Hirdeti: »a nép szorgalomnak is egyik főösz- töne-és rugója a becsületérzés. Ez teszi a vitéz előtt a halált köny- nyűvé, az izzadó munkás előtt a ne­héz dolgot játékká, s ez teszi, hogy az, minden nagy terhei mellett is, nem elégszik meg a szükségessel, hanem szünet nélkül többre töreke­dik«. Tanulmánya végén a falusi »nyo­morult milliók érdekében« a mezei gazdaságok és polgárok érdekében egy olyan »népszerkezetről« beszél, amelyből nemzetgazdászain- kat megelőzve már a XIX. század elején egy mezőgazdasági szövetke­zeti rendszer, patriárchális alapon nyugvó faluközössége bontakozott ki. nossá akarják tenni szövetkezetüket 245 munkaegységet írtak a javára. 10 mázsa 60 kiló búzát és 1 mázsa 33 kiló rozsot vitt haza ebben az év­ben. 58'55 forintot kapott előlegként. Hernicz Antalné állatgondozó is megkapta az előleget: 11 -mázsa 56 kiló búzát, 1 mázsa 30 kiló rozsot és 6295 forintot vitt haza. Természete­sen az év végére is jut bőven az osztalékból minden tagnak. 18 hold szerződéses burgonyájukat minőségi vetőmagként vette át a vállalat, sok pénzt kapnak érte. 5 hold Merkur- fajta burgonyájuk mázsáját 144 fo­rintért szállítják el vetőmagnak. Igen jól jövedelmez a burgonya. Másodvetésként is ültettek az őszi takarmánykeverékek után nyári bur­gonyát. Az állattenyésztés bevétele is szaporítja a tsz jövedelmét. Zár­számadáskor minden tag termények­kel megrakott szekérrel és százasok­kal kitömött pénztárcával -megy majd haza. A kívülállók közül sokan irigy szemmel nézik a tsz eredményeit, a tagok jólétét. A termelőszövetkezet tagjai úgy akarnak dolgozni, hogy olyan eredményeket érjenek öl, ami­tő1 csorog a nyáluk a kívülállóknak és bebizonyítsák, hogy csakis a nagyüzemi gazdálkodás biztosít, jó­létet, gazdagságot a dolgozó paraszt­ságnak. IIIIIIII1111IIIIIIIIII11 Ez a szerkezet »az egész gazdaságot együttes erővel folytatná, melynek minden jövedelméből min­den ember a maga közre­adott pénze, vagy munkája szerint venné ki részét... Végtelen lenne a nép ereje, ha az egyesítve s mindenkor cél szerint használtatnék és végtelen annak kö­vetkezménye mind gazdasági, mind erkölcsi tekintetben«. íme vázlatosan a klasszikus cirá­dákkal árnyékozott Berzsenyi másik arca, a korából napjainkba átnőtt magyar mezőgazda emberi arca. így és ezeken a tanításokon át nézzük Berzsenyi életművét. Annak a köl­tőnek a művét, aki » A poétái har mo n i s z t i k a « c. írásában — melyet ugyancsak alig méltattak iro­dalmunkban — világosan kimondja, hogy a költészet, hivatása nem ön- célúság, hanem az élettökély megvalósításához a legalkalmasabb eszköz. A szépség és hasznosság itt találkoznának teljes összhangban. Nem hangicsálni, hanem használni, tanítani a feladata a magyar klasz- szikus lírának, mint hajdan a görö­göknél volt, ahol vallás volt a líra. »A költészeti szép így le­gyen a szépnek, jónak, hasznosnak, célirányos­nak harm o niás vegyülete«. Ezeket tanulva Berzsenyitől, nyi­tom meg az emlék-kiállítást és kí­vánom, -hogy ‘ e kis múzeum rövide­sen Berzsenyi népkönyvtárral bővül­ve szolgálja Nikla dolgozó paraszt­ságát. »Az öröm csalja össze az em­beréket és az nyitja szeretetre a szíveket«, örüljünk e múzeumnak és általa szeressük meg Berzsenyi műveit. Berzsenyi földi és szellemi öröksége legyen a népé és emelje még boldogabb jövőbe a magyar fa­lut. Takáts Gyula. Több segítséget a csurgói DISZ-fiataloknak! A csurgói területi DlSZ-szerve- zet fiataljai írják, hogy 53-an vannak, de még sem tudnak szer­vezeti életet élni, mert nincs meg­felelő helyiségük. A DISZ-s0er- vezet helyisége egy zord romlakás­ban van. Az ablakok kitörve, a fal vakolatlan, a padló hiányos, ki­lincs, zár az ajtókon nincs. Sem­miféle anyagi segítséget nem kap­nak, s kultúrműsorokat sem tud­nak rendezni, hogy azok bevételé­ből helyrehozhatnák helyiségüket. Több segítséget kémek a tanács­tól, hogy barátságosabb helyiséget biztosítson részükre, kérik, hogy a járási pártbizottság is segítse őket. FIÚK, JÖJJETEK VÁJÁRTANULÓNAK! Hazánk fejlődő iparának az él­tető szenet a bányászok adják. A bányász név megbecsülést és di­csőséget jelent. Az a fiatal, aki szeretne bányász lenni, jöjjön vájártanulónak. A két év iskolaidő alatt vájári képe­sítést lehet nyerni. Az iskola minden tanulója álla­mi ellátásban és ösztöndíjban ré­szesül. Jelentkezhet minden 16—17 éves fiatal, levél útján vagy sze­mélyesen október 1-ig. Részletes felvilágosítást az inté­zet ad. Cím: Komló, Vájáriskola. A tabi járás két ifjúsági cséplőbrigádja befejezte a eséplést A tabi járás DISZ cséplőbrigád- jhi is rés'ztvesznek az országos versenyben. Ezek közül eddig 2 cséplőbrigád fejezte be a eséplést jó eredménnyel. Sándor József bábonymegyeri DISZ-fiatal csapatával 25 vagon és 40 mázsát csépelt. Pacskó János Torvajon 18 napig csépelt csapa­tával, -napi 126 mázsa átlagtelje­sítménnyel. Összesen 22 vagon 70 mázsa gabonát csépelt el. BÍRÓSÁG ELÉ ÁLLÍTJÁK A TOLVAJ KULÁKOT Hoffman Kálmán 66 holdas ba- latonhenyei kulák Cséri Ferenc padragi lakossal, volt csendőr­törzsőrmesterrel és Szécsi Mihály halimbai kupecfuvarossal szövet­kezve, a halimbai bauxitbánya raktárából egyízben csöveket lo­pott el, amelyeket balatonhenyei szőlőjében kútépítéshez használt fel. 1953 őszén a balatonhenyei termelőszövetkezet erdejéből desz­kának való rönkfákat lopott el, nemrégiben pedig ellopta a ne- mesgulácsi gépállomás mezőn lévő benzineshordóját. Bűnös tevékeny­ségével mintegy 10 ezer forint kárt okozott. A társadalmi és szövetkezeti tulajdon ellen támadó kulákot a tapolcai járási ügyészség rövide­sen bíróság elé állítja. Jó munkával viszonozzák államunk segítségét a mezőgazdasági felszereléseket gyártó és karbantartó KTSZ dolgozói 1951-ben alakult a szövetkezet 23 fővel, azóta 54-re emelkedett tag­létszámuk. Az emelkedés titka: jó tervteljesítés, magas osztalék. Álla­munk is segíti a KTSZ-t. Üdülési le­hetőséget biztosít minden tag szá­mára, minden dolgozó kap munka­ruhát éppen úgy, mint az állami vál­lalatoknál. Az egészségvédelmet vé­dőételek és védőitalok biztosítják. Nemrég készült el közel 90 ezer fo­rintos beruházással az új fürdő, kor­szerű zuhanyozóval felszerelve. A kádárműhelyben a gatter, me­lyet elfekvő anyagokból állítottak össze — sokat, segít munkájukban. Van azért még hiányosság is. Egres József, a kádár-részleg vezetője a szűk műhelyre és gyalugép-hiányra panaszkodik. Krumm Adám, a szö­vetkezet elnöke megnyugtatja: — Nem kell félni, Egres elvtárs, őszre mindkét kérését teljesítjük. A bognár-részleg legjobb dolgozó­ja Major Ferenc elvtárs. Tervét ál­landóan túlteljesíti. Szépen keres. Minden hónapban 1600—1800 forint az átlaga, ezenkívül évente 1500— 2000 forint osztalékot is kap. Major elvtárs selejitmentes munkával mu­tat példát a szövetkezet tagjainak. A köteles-részlegnél Bertalan La­jos a legjobb dolgozó, állandóan 120 —150 százalék között teljesít. így mutat jó példát a többieknek. Heten dolgoznak a részlegnél, de Bertalan elvtárson kívül csak egy szakmun­kás van. A szakmunkáshiányt az 5 segédmunkás betanításával oldják meg. A kováosműhelyben a Czink-bri- gád a legjobb tervteljesítő. Ferenc László bácsi 67 éves kora ellenére a kovácsműhely egyik legjobb dolgo­zója. Jól megfogja a dolog végét, s nem adja 100 százaléknál alább. Egy kilépő volt a szövetkezetből 3 Liber Gyula. De már visszajött. Job» ban szeret' a kollektívában dolgozni, Visszajövetele után adta be újítá­sát: egy menetvágót készített, mely-* nek segítségével 40 perc helyett 9 perc alatt végzi el a munkát: újításáért 3200 forintot kapott. A szövetkezet dolgozóinak nagy tervei vannak. Uj gépeket vesznek ez évben 150 ezer forintos költség­gel: állványos csiszoló-korong és villanyfúrógép, kombinált gyalugép, előgyalugép, 2 db kézi villanyfúró­gép és még egy-két fontos kisgép szerepel beruházási tervükben. A szövetkezet dolgozói további jó munkával hálálják meg államunk támogatását. Példát mutatnak a tabi Kossuth tsz DlSZ-fiataljai A tabi Kossuth tsz DISZ-fiataljai is megmutatják, hogy tudnak dol­gozni. A termelőszövetkezet 20 hol­das kertje munkájuk nyomén tel­jesen gyomtalan és jó termést ad. Vörös István DISZ-fiatal a tabi já­rási tanácstól augusztus 20-án »Ki­váló termelőszövetkezeti tag« kitün­tetést kapott. Megérdemelte, hiszen ebben az évben már 240 munkaegy­séget szerzett. Példáját követik töb­ben is a fiatalok közül, mint Varga Mária kertészeti brigádtag, DISZ- vezetőségi tag, aki eddig 230, és Rei­chert Mária, aki 140 munkaegységet szerzett. A szorgalmas fiatalok már reggel 6 órakor munkába állnak és nap­lementéig dolgoznak a kertészetben. Utána lámpánál kötözik a zöldséget, szakszerűen ládákba rakják a friss káposztát, paradicsomot, uborkát, hogy a dolgozók asztalára minél több és jobb minőségű zöldségféle kerül­jön. Az egész járásban a Kossuth tsz szállítja a legtöbb árut piacra és a MEZÖKER részére. Ebben az évben eddig 110 mázsa káposztát, 40 má­zsa hagymát, 60 mázsa uborkát, 20 mázsa paradicsomot, 20 mázsa pap­rikát és egyéb zöldséget adtak a dolgozóknak. A lelkes fiatalok jó munkájukkal járulnak hozzá termelőszövetkeze­tük gazdagodásához. A jó és szak­szerű munkának az eredménye, hogy a termelőszövetkezet ebben az évben már 200 ezer forintot jövedelmezett a kertészetből zöldségáruból. A szor­galmas fiatalok a kertészeti munkán kívül résztvettek az aratásban is és 70 kát. hold búzát arattak le, Varga János kertészeti brigádvezefővel az élen. Fiatalok, diszisták! Példát vehet­tek a tabi Kossuth termelőszövetke­zet lelkes, szorgalmas fiataljairól. A felsőmocsoládi gazdák a pénzügyi terv teljesítéséért A felsőmocsoládi községi tanács örömmel jelentette, hogy augusztus 10-én befejezték a eséplést. Komoly eredményeket értek el Felsőmocso- ládon a pénzügyi terv teljesítésében is, három nap alatt 32 ezer forintot fizettek be adófizetési kötelezettség fejében. A község dolgozó parasztjai mindjobban megértik annak jelen­tőségét, hogy mit jelent, ha idejében tesznek eleget államunk iránti kö­telezettségüknek. Azok a gazdák, akik példamutatóan eleget tettek adófizetésüknek, most azokkal a gazdatársaikkal foglalkoznak, akik még nem fizették ki 'adójukat. Meg­magyarázzák nekik, hogy hazafias ügy az állam iránti kötelezettség tel­jesítése. Unatkozik a rűerjeni/fáőla A vései tanácsház előtt hatal­mas versenytábla vonja magára a járókelők figyelmét. Az ötágú csillag fölött félköralakú 'felirat: »Békeharc hírei« Ezután követ­keznek az élenjárók: begyűjtésben, mezőgazdasági munkában és adó­fizetésben. A tábla alsó felén a lemaradókat dorgálja a tanács: »Akik miatt szégyenkeznünk kell«. Mindezek mellett a versenytábla »érdekessége«, hogy — | teljesen üres. Nem azért, mintha Vésén nem volnának békeharcosok. Ko­rántsem! Gelencsér János 6 és Bu­dai József 8 kát. holdas dolgozó paraszt imár eleget tett ,évi be­adási kötelezettségének. Nagy Bé­la, Pongrácz Sándor elsőként vé­gezték el a növényápolást. Kar­dos József 5 kát. holdas dolgozó Vésén paraszt kifizette évi adóját. Még­sem olvasható nevük a versenytáb­lán. De nézzük csak az érem másik oldalát. Szabó Imre nem adott be semmit az idén az államnak. Bertók Péter (furu) nemcsak a ser­téssel, baromfival, tejjel, tojással tartozik, gabonából is /hátralékos. Kuti Sándor és Takács i Ferenc, amellett, hogy fogattal rendelke­zik, utolsónak végezte el a nö­vényápolást. Bertók József (furu) 8 kát. Iholdas 4, Berke Ferenc 12 kát. holdas gazda pedig 6 ezer fo­rint adóval tartozik, í A versenytábla pedig ott áll a tanácsháznak vetve hátát, s unat­kozva bámul a levegőbe. Vájjon miért?!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom