Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-15 / 193. szám

J^pulö Kommunizmus — épülő szocializmus Szemléltető agitáció a Jkartali íutőházban írta: Sz. Szpicin A DÉLURALI vasútvonalhoz tartozó kartali fűtőházban széleskö­rű verseny folyik a munka termelé­kenységének emeléséért, a teher­szállítási terv túlteljesítéséért. A fű­tőház pártszervezete e cél elérésére egyéb agitációs eszköz mellett sike­resen alkalmazza a szemléltető agi- tációt. A fűtőház minden műhelyében plakátok hívják fel a dolgozókat ar­ra, hogy pontosan tartsák be a mű­szaki előírásokat. »Villám«-plakátok számolnak be az élenjáró dolgozók kimagasló eredményeiről, ábrák szemléltetik, hogy ha a tehervona­tok súlyát egy százalékkal emelik, a vasút üzemköltsége egy év alatt mintegy 90 millió rubellel csökken. Illusztrált plakátok hívják fel a ja­vítóműhelyek dolgozóinak figyelmét arra, hogy, ha a vasutasok munká­jának termelékenysége egy százalék­kal emelkedik, az ország egy év alatt 200 millió rubelt takarít meg. Ebből az összegből tízezer típus- családiházat lehet építeni. A fűtőház pártszervezete a szem­léltető agitáció segítségével is har­col a mozdonyjavítás technológiai előírásainak betartásáért. E célból két táblát helyeztek egymás mellé: az egyiken ismertetik a technológiai ütemtervet, a másik táblára a mű­szakok végén felírják hány száza­lékra teljesítették az egyes munká­sok napi előirányzatukat. Ezen a táblán értékelik a napi munkát. A versenynyilvánosság eredmé­nyeként ugrásszerűen emelkedett a munka termelékenysége: a fűtőház dolgozói egy hónap alatt kilenc moz­donyt javítottak ki terven felül. * A MUNKA termelékenységének emeléséért folyó versenyt a pártszer­vezet takarékossági versennyel, kap­csolja össze. Plakátok, különböző grafikonok ismertetik, hogy az or­szágban bányászott szén több mint 25, a kitermelt faanyag több mint 10 százalékát és a hengerelt vas kö­zel ©gyötödrészét a vasutak fogyaszt­ják el. A szemléltető agitáció mesz- szemenő anyagtakarékosságra hívja fel a vasutasokat. A szemléltető agitáció népszerűsí­ti az újítók kezdeményezéseit. A mpzdonyjavítás meggyorsítása, a munka termelékenységének emelése érdekében messzemenően alkalmazni kell a kisgépesítést. Ezért Hurszov eivtárs, a fűtőház műszaki részlegé­nek vezetője, egy technikus és egy mozdonyvezető segítségével temati­kai tervet dolgozott ki, amelyben kifejtette, milyen munkafolyamatok gépesítésére van elsősorban szükség. A térvet sokszorosították és kifüg­gesztették az összes műhelyekben. A terv rendkívül hasznosnak bizo­nyult, mert sok újító munkásságát helyes irányba terelte. A terv alap­ján egy év alatt 31 újítási javaslatot valósítottak meg és megvalósításuk­kal a fűtőház több mint százezer ru­bel megtakarítást ért el. Plakátok és »-becsület-táblák« is­mertetik a legjobb munkamódszere­ket, a kiemelkedő eredményeket. Az újítók munkamódszereit tapasztalat­csere-iskolákon is tanítják. A »villámok«, a »röplapok« szigo­rúan bírálják a hibákat, leleplezik a selejtgyártóikat, azokat,- akik meg­sértik a ' technológiai előírásokat. Ezeket a cikkeket gyakran megvitat­ják a pártvezetőség ülésein, a mű­helybizottságokban, a munkagyűlé­seken. A SZEMLÉLTETŐ agitációban, a plakátok és a különböző falitáblák elkészítésében széleskörű aktívaháló­zat vesz részt. A párttagok ezt a munkát nagyrabecsülik, fontos párt- megbízatásnak tekintik és legjobb tudásuk szerint teljesítik. Ernst Thälmann egy napja írta: Robert Hammer Számok és tények a mezőgazdasági kiállításokról NEGYVENEGY évvel ezelőtt, 1913-ban Kievben megnyílt az össz- oroszországi Mezőgazdasági Kiállí­tás, a legnagyobb a régi Oroszország történetében. Körülbelül 2000 sze­mély és intézmény szerepelt a kiál­lítók között; ezek egynegyedrésze1 növénytermesztő volt. 138 kiállítási tárgy képviselte a méhészetet és a selyemhernyótenyésztést, 88 a ba-j romfitenyésztést és a kisebb háziál-, latok, 84 a nagy állatok tenyésztését,’ 70 a gyümölcs- és zöldségféléket és* a virágkertészetet. A kiállításon ösz-i szesen tíz mezőgazdasági gépet mu­tattak be. * * * i AZ ELSŐ szovjet összoroszor-( szági Mezőgazdasági és Kisipari j Kiállítás 1923-ban nyilt meg Moszkvában. A Szovjetek X. Ossz-' oroszországi Kongresszusának ha­tározatában kimondták: az ország­nak a kiállításon meg kell mutat­nia, hogy milyen »alapvető ered­ményeket ért el a mezőgazdaság­nak új elvek szerint és a munkás­paraszt hatalom vezetésével végre­hajtott helyreállítása, megszilárdí­tása és fejlesztése terén«. Az 1923. évi kiállítás döntő harcra hívta fel a parasztságot a régi falu át­alakítása érdekében A kiállítás­nak 1,380.000 látogatója volt. * * * AZ ELSŐ összszövetségi mezőgaz­dasági kiállítást 1939 augusztus 1-én nyitották meg 147 hektár területen. A 250 pavilon, pálmaház és meleg­ágy összesen 950.000 köbméter teret foglalt el. 47 kötetet tett ki az a díszkiadvány, amelyben részletesen felsorolják az összes részvevőket és ismertették sikereiket. * * * A LEGKÜLÖNBÖZŐBB rendel­tetésű gépek oszlopai futnak be a kiállításra. A »Gépesítés« feliratú pavilonban és a bemutató tereken 579 talajmegmunkáló, vető- és be- gyüjtőgép működését láthatjuk: 62 gép mutatja be utak, víztárolók és öntözőberendezések építését, a mo­csarak ellen vívott harcot. Ezen fe­lül 62 gépkocsifajtát, traktorokat és mezőgazdasági rendeltetésű repülőgépeket láthatunk. * * * A PAVILONBAN a kiállítási tárgyak bemutatására 3705 kiállítási szekrényt állítottak fel. Berendezé­süket 4120 festőművész, szobrász és grafikus végezte. 300 képzőművészt hívtak meg a szövetségi köztársasá­gokból. A kiállításon 322 képet, 93 szoborművet láthatunk. * * * AZ 1954. ÉVI összszövetségi me­zőgazdasági kiállítás 207 hektár te­rületet foglal el. 307 pavilont és más kiállítóhelyiséget építettek, il­letve építettek át. Az összes helyi­ségek térfogata körülbelül kétmil­lió köbmétert tesz ki. * •* * A 69 állattenyésztési pavilonban 2022 tenyészállatot mutatnak be {szarvasmarhákat, juhokat,* sertése­ket, lovakat és tevéket). A »vadá­szat és Vadtenyésztés« pavilonjának ketreceiben 120 szarvast, sarki rókát és mókust őriznek. Tízezerszámra láthatjuk a háziszámyasokat a ba­romfigazdaságokban és a tavakon. Alekszandr Jasin: ŰJ KENYÉR A kis család asztalhoz ül, Kihagyni anyót sem lehet — Terítik már az abroszt. övé a legpuhábbja. A kés éle neki feszül Ágaskodnak a gyerekek. S a kenyérbe szalad most. Mindük a csücsköt várja. Az ősz apóka végzi el Magának sem szel mostohán, Á szertartást felállva. Jócskán behinti sóval Amint a szürkés részbe szel, S erőt, egészséget kíván Szagosán száll a pára. Köszöntő ősi szóval. Nos — mondja — ünnepelhetünk. Hol kenyér van, baj nem lehet — Nincs jobb az új kenyérnél. Melegszik át beszéde. A sztyeppe adja ezt nekünk: — Csak egyre emlékezzetek: Jó munkánkért derék bér. Dolgoznunk kellett érte. Enélkül élet nincs sehol. — Falatozlak a szájak. — Ez ad erőt, ez ad bizony Erőt egész hazánknak. A fasiszta barbárok tíz évvel ezelőtt, 1944 augusztus 18-án a- buchenwaldi koncentrációs tá­borban meggyilkolták Ernst Thälmannt, a német kommunis­ták, az egész német nép nagy vezetőjét. Ernst Thälmann emléke ott él a német munkás- osztály, a német nép szívében, az Ö tanításai szellemében harcol a néniét nép az egységes, demokra­tikus és békeszerető Németorszá­gért. A hamburgi munkások „A mi Teddynk“-nek nevezték min­dig. így juttatták kifejezésre, hogy az egykori hamburgi mun­kást teljesen a magukénak érzik. 1931 nyarán történt. Hamburgban éltem akkor, gyakran volt dolgom Berliniben. Berlinből utaztam haza­felé Hamburgba. A vonatban az utasok között észrevettem Ernst Thälmannt. Az első pillanatban üd­vözölni szerettem volna, de aztán meggondoltam magam, nem akar­tam tolakodni. Mikor kiszálltunk Hamburgban, követtem Thälmannt. Arra gondoltam, hátha véletlenül szüksége lehet segítségemre. Teddy nem a kommunista párt helyisége felé tartott. Kiment a ki­kötőbe, Letelepedett a fövényre a munkanélküliek közé. Közvetlen ba­ráti hangon beszélgetett az emberek­kel. A kikötőmunkások kiöntötték szívüket előtte. Teddy nem volt na­gyon beszédes, mint általában a hamburgiak. Néha-néha kérdezett valamit, a munkások pedig min­denről tájékoztatták. Este a pártszervezet titkára be­számolót tartott a politikai hely­zetről és a hamburgi munkások bér­mozgalmáról. Teddy váratlanul ér­kezett meg a gyűlésre. Amikor a titkár befejezte beszámolóját, szó­lásra jelentkezett. Szavaiból kitűnt, hogy jobban ismeri a hamburgi munkások problémáit, mint maga a párttitkár. ' Csodálkoztak is a funkcionáriusok, hiszen Teddy hosszú idő óta nem volt Hamburg­ban, aznap délután érkezett. Es mégis pontos képet nyújtott a kikötő helyzetéről! Thälmann elvtárs nem­csak a munkásokról, hanem a kis­iparosokról is beszélt, hangoztatta, hogy a sztrájk sikere a kisemberek szolidaritásától is függ. Szavait té­nyekkel támasztotta alá, még a lát­szólag apró ügyekben is megtalálta a nagy összefüggéseket. Mindenki csodálkozott Teddy tá­jékozottságán. Semmit sem szóltam, de világosan láttam — hiszen szem­tanúja voltam az esetnek, — hogy a német munkásosztály nagy fia nem­csak tanítja a dolgozókat, hanem örömmel is tanul tőlük. Teddy pél­dája lebegjen szemünk előtt a nagy feladatok megoldásakor, a tömeg­kapcsolatok további elmélyítésével harcoljunk az egységes, független, demókratikus és békeszerető Német­országért. HÍREK CSEHSZLOVÁKIÁBÓL Filmfelvételek a szovjet Brktikumban (Egy fotoriporter naplójából) Öceánkiitató megfi­gyelésre repültünk ki helikopterrel. Az »Északi Sark—3« ex­pedíció telephelyétől nem messzire száll­tunk le. Nyár van az Arktikumban. A jég- torlaszokkal borított fehér jégmezőkön csip­kézett szegélyű tavak keletkeznek; az olva­dásnak indult torlaszo­kon hatalmas jégcsa­pok csillognak. Á megjelölt helyre érve, a rádiós jelentet­te az állomásra megér­kezésünket. Míg a le­génység leszállás után rendbehozta a gépet, Vlagyimir Alekszan- drovics Samontyev hidrológus «már hozzá is fogott, hogy előké­szítse eszközeit a meg­figyelésekre. Léket vá­gott a jégbe, elhelyezte benne a robbanóanya­got és meggyujtotta a zsinórt. A filmfelvevő­gép célzókészülékén jól láttam a jégtorlaszok között álló helikoptert, mellette a rádióanten­nát és néhány embert, akik a jégre hasalva várták a robbanást. Hirtelen hatalmas, ezüstös vízsugár csa­pott az égre, s az egész látóteret betöltötte. Mindannyian a lékhez siettek és eltakarítot­ták a jégtörmeléket. Egy kis halat — szaj- kát találtak közte, amit ép sürgősen a mai nap fényképészeti zsák­mányának nyilvánítot­tam. Lefényképeztem, amint éppen kiveszik a jégtörmelék közül és tenyerükbe téve néze­getik. De végre elkészült a lék. Föléje motoros csörlőt állítottak és el­kezdődött a kutató­munka. A hidrológus megmérte az Óceán mélységét, a különbö­ző mélységekből víz­próbát vett, meghatá­rozta a víz hőmérsék­letét. A helikopter le­génysége mindenben segítette a hidrológus munkáját. Részletes felvételeket készítet­tem a kutatás külön­böző folyamatairól, s míg a soronkövetkezö megfigyeléshez előké­szítették az eszközö­ket, kószálni kezdtem a környéken, hogy gé­pem elé kapjam a fel­vételre érdemes szeszé­lyesalakú, nagy jégtor­laszokat. Fáradtan, de elége­detten tértem vissza a helikopterhez, hogy ki­cseréljem a filmteker­cset, amikor a navigá­ciós tiszt odafutott a géphez és bekiáltott az ajtón: »Medvék jön­nek!« Kinéztem az ab­lakon és vagy 150 mé­ter távolságban három fehér jegesmedvét lát­tam. Minden sietség nélkül, azonban látha­tólag komoly szándék­kal közeledtek felénk. Hogy az érdekes ese­ményt valahogy el ne szala jtsam, sietve új tekercset szereltem a gépbe. Mikor végre ki­ugrottam, a medvék már egész közel kerül­tek és nem törődve a figyelmeztető lövések­kel, egyre gyorsabban rohantak, támadni kezdtek. A sarkkuta­tók kénytelenek voltak védekezni. Kettőt mindjárt az első lö­véssel leterítettek, de a harmadik egyre ott körözött, kószált a tá­bor körül. Ilyen szomszédság­ban természetesen nem folytathattuk zavarta­lanul munkánkat. Vég­re a harmadik vadat is leterítették. Néhány óra múlva vadászzsákmányunk­kal megrakva, a heli­kopter visszatért a ku­tatóállomásra. De az én zsákmányom is elég tekintélyes volt: új, érdekes felvételek­kel járultam hozzá az úszó jégtáblán dolgozó sarkkutatók küzdelmes munkájának megörö­kítéséhez. Ukrán kombájnvezetők segítenek a kazahsztáni termés betakarításában Ukrajna kombájnvezetői elhatá­rozták, hogy gyakorlati segítséget nyújtanak a szűzföldeken létesí­tett gépállomások és szovhozok dolgozóinak a termés betakarítá­sában. A kombájnvezetők első cso­portja már el is utazott Kazahsz­tánba. A sztálinoi területről töb­bek közt száz kombájnvezető in­dult a kusztanaji és szemipala- tinszki területre. Az ukrajnai kombájnvezetők Kazahsztánban széles körben felhasználják majd az ottani aratásnál gyűjtött élen­járó tapasztalataikat. A Element Cott-wald-múzeum díszí­tésére kiírt képzőművészeti pályázat­ra 336 festőművész, grafikus és szob­rászművész összesen 740 munkát küL- '.dött be. A bírálóbizottság Antonin; Zápotocky köztársasági elnök veze­tésével bírálta el a beérkezett mun­művészet mai társadalmi feladatait. A bírálóbizottság 97 munkát díjazott, ezenkívül számos munkát dicséretben részesített. Július közepén kiállítás nyilt meg Prágában, amelyen a nagyközönségnek is bemutatják a pályázatra beérkezett munkákat­* « -x Csehszlovák filmek sikere a monte- videói fesztiválon. A moutevideói filmfesztiválon 27 állam; vett részt dokumentációs és tudományos fil­mekkel, A fesztiválon a filmeket nyolc csoportba osztották és minden csoportban egy-egy nagydíj odaítélé­séről döntöttek. A nyolc nagydíj kö­zül Csehszlovákia ötöt, Franciaor­szág, Svédország és Hollandia pedig ogyo-t-egyet nyert el. A kitüntetett öt csehszlovák film a következő: a „Növény és a víz“ című népszerű tu­dományos film, a „KOH-I-NOOR“ csehszlovák ceruza gyártását ismer­tető propagandáiilrn, a „Legrégibb művészet“ című népszerű tudományos- film, a „Léghajó és szerelem“ című rajzfilm és Jiri Trnka „Eégi cseh re­gék“ című bábfilmje. * * # Monográfia Munkácsy Míhályról cseh nyelven. A csehszlovák könyv­piacon most jelent meg a legnagyobb magyar festőművészről, Munkácsy Mihá'lyről szóié monográfia, a melyet Végvári L-, a neves művészettörté­nész írt. A monográfia csehszlovak­ul agyar kuliúregyezmény keretében jelent meg. A két. ország szoros kul­turális együttműködésére jellemzői hogy a prágai Állami Szépirodalmi. Zenei' é's Művészeti Könyvkiadó Vál­lalat kiadásában megjelent könyv színes képeit Magyarországon állítot- , ák elő. A könyv Munkácsy Mihály születésének 110. évfordulója alkal­mából jelent meg. AZ ALBÁN NÉP ÉLETÉBŐL Építkezések Hatalmas ipari és lakóházépítke­zések folynak egész Albánia terüle­tén. Teljes erővel folyik Vloraban a cementgyár építkezése, amelyet ez év végén adnak át a termelésnek és amely évente 30.000 tonna cementet fog gyártani az országnak. Ugyan­csak Vloraban megkezdték az ország első halkonzervgyárának építését. Elbasan környékén Therrikban nagy erővel folyik a petróleumfino­mító építése^ amely évente 150.000 tonna petróleumot fog előállítani, nem számítva a többi melléktermé­ket. A folyamatban lévő ipari építkezé­seken kívül nagy lendülettel folynak a városok és ipari központok dolgo­zói részére a lakóházépítkezések. Az idén 137.000 négyzetméter lakóterüle­tet fognak felépítem. A mezőgazdaságban a legfontosabb munka jelenleg a levankieri öntöző­csatorna felépítése, amely 15.000 hek­tár földet fog öntözni. A pedagógusok továbbképzése Az Albán Népköztársaság népmű­velési és kulturális ügyeinek mi­nisztériuma különleges gondot fordít a pedagógusok szakmai továbbkép­zésére. Az idén 340 pedagógiai kör mű­ködött az országban. Számos peda­gógus tagja a pedagógiai főiskola le­velező tagozatának és közülük né- hányan egyénileg készülnek fel lé­lektanból és pedagógiából. De nagy munkát ffejtenek ki a pe­dagógusok továbbképzésére a nyár folyamán is. Minden megyében egyhónapos tanfolyamokat fognak indítani, amelyeken kb 500 psetfagó- r.u.-í. fog résztveoaC Hz „Enver Hodzsa“ vizierőmü építkezési munkálatainak gépesítése Az »Enver Hcwfesa« vizierőmü épít­kezési munkálatai, amelyeket két évvel ezelőtt kezdtek meg a Mati- folyón, újabb szakaszukba léptek. Ez idő alatt számos fontos művet épí­tettek fel és hozzákezdtek a gépezet felszereléséhez, amely nagymérték­ben fog hozzájárulni a jövő évben sorrakerülő nagy és nehéz munkák végrehajtásához. Az eddig befejezett munkák közül meg ikell említeni a; »Világosság Útja« megnyitását —így nevezik az ulze-hiloti országutat —, amelyen az építkezésekhez szállítot­ták az anyagot és munkaeszközöket; számos munkáslakás és több 'ipari segédmű felépítését, egy 2000 km teljesítményű villamos erőművét, amely az építkezés egyes gépegysé­geit, valamint a lakóházakat és kul- túrlétesítményeket látja el árammal, a szivattyúállomás felszerelését, amely vízzel látja el a betorrozókat; a kompresszorok összeállításához szükséges berendezések felállítását, amelyek a vibrátorok működtetésé­hez szükséges sűrített levegőt szol­gáltatják, stb. Az idén a legfőbb gondot a gátépítésre fordítják. Je­lenleg teljes erővel folyik a földki­emelés a folyó medrében és a csator­nákban, ahová a folyót fogják térí­teni, hogy megkönnyítsék a nemso­kára megkezdődő betonozási munká­kat, amelyeket télen is folytatni fognak. A földmunkálatok jelentős ■ részét robbantással és kis részben exkavátorokkal végzik, tekintettel a sziklás talajra. Jövőre, mikorra a gát építése és a munkálatok nagyobb mértéket fognak ölteni, emelik a gé­pi berendezések saároát A vizierőmü tSST-ben kezdi meg működését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom