Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-01 / 181. szám

6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 augusztus 1. csurgói járási híradó lllllllllllllllIlllllllllllllllllllllllillllllIIIIIIIUlllllllllli Jutalom a legjobb cséplőbrigádoknak A csurgói járási tanács népművelési osztálya a cséplés mielőbbi befejezése érdekében versenyt hir­detett »a járás legjobb cséplőgépbrigádja« cím elnye­réséért. A verseny legjobbjait díjazzák. A legjobb eredményt elérő cséplőgépbrigádnak a népművelési osztály biztosítja az ingyenes utazást, vacsorát a szeptemberre tervezett járási kultúrotthonavatásra. A verseny második helyezettjét az augusztus 20-i ün­nepségeken 20 liter sörrel vendégeli meg a népmű­velési osztály. A harmadik helyezést elért ifjúsági brigádnak alkotmányunk ünnepén könyvjutalmat osz­tanak ki. A fiatalok az aratási munkák alatt is meg­mutatták, hogy hatalmas lelkesedés él bennük, tud­nak komolyan dolgozni. Csurgónagymartonban és Szentán a kultúrcsoport tagjai arattak azoknál a csa­ládoknál, ahol nem volt férfimunkaerő. Ilyen „példamutatásra“ nincs szükség! A falu és a város dolgozói az aratási munkák idején együtt küzdöttek a termés idejében való be­takarításáért. Üzemek, hivatalok dolgozói szívesen fogták meg a kasza nyelét, hisz országunk kenyeré­ért folyt a harc. A Csurgói Lenüzem dolgozói a por- rogszentkirályi Jobb Élet tsz gabonatábláján vágták a rendet. Arattak az üzemi munkások. Mit csináltak ez alatt a tsz tagjai? a tsz elnöke? — A tsz tagjai kö­zül ugyanis nagyon keveset lehetett látni kint a ga­bonaföldeken, csupán néhány idősebb tsz-tagot. Az elnök és a brigádvezető a kezét sem mozdította a kasza után. A tsz többi tagjának úgylátszik e »-pél­damutatás« tetszett meg. Ügy gondolták: — learat­nak helyettünk az üzemi munkások és a honvédek. A járási tanács dolgozói is csépelnek Az időjárás szeszélyes. Termésünk csak akkor van biztonságban, ha zsákokban van a gabona. Igyekezni kell a csépléssel. A csurgói járási tanács dolgozói vasárnapokra cséplőgép-munkacsapatot szer­veznek sorainkból. Kovács János elvtárs népművelési előadó a cséplőgépetetést vállalta. Azt szeretnék a tanács dolgozói, ha járásuk mielőbb végezne a csép­léssel. Ne csak az új kenyérre, hanem a jövő évire is legyen gondjuk a csurgói gazdáknak! 27-én végeztek Csurgón az aratással. Megkezdték a cséplést, 5 gép csépeli a csurgóiak gabonáját. A község dolgozó parasztjai a cséplőgéptől példásan teljesítik beadási kötelezettségüket. Ellenben a tarló­hántási munkálatok nem haladnak a kívánt ütemben. Tarlójuk negyedrészét sem szántották fel. Ezzel a munkával is igyekezniük kell. A nem időben végzett munka a jövő évi termésen bosszulja meg magát. * Nagy a forgalom a csurgói gabonaraktáraknál Hosszú sorban állnak a csurgói gabonaraktárak előtt a kocsik. Beadási kötelezettségüknek tesznek eleget a gazdák. Az 1. számú raktárnál nemrég kezd­ték gyűjteni a gabonát és máris több mint 5 vagon­nal gyűjtöttek be. A 2. számú raktárnál előbb láttak munkához: az első gabonát 13-án hozták a csurgói Zrínyi tsz-ből. Nagy a »forgalom«; naponta 3—4 va­gonra való gabona jön be a raktárba. A begyűjtésben is példát mutatnak a somogycsicsóiak A nagy mezőgazdasági munkák- mellett nem fe­ledkeznek meg Somogycsicsón a begyűjtésről sem. A III. negyedévre tojásból 130, baromfiból 78, sertés­ből 100 és tejbeadási kötelezettségüknek 76 százalék­ra tettek eleget. A termelőszövetkezetek közül is a somogycsicsói Bél^ Bástya tsz jár az élen a begyűjtésben. Ser­tésből UO, szarvasmarhából 105, tojásból 100, barom­fiból 100, tejből 85 százalékban tettek eleget államunk iránti kötelezettségüknek. Porrogszentpál sem marad el Igyekeznek a mezőgazdasági munkákban a por- rogszentpáli gazdák. Gabonájuknak több mint felét behordták, másodvetési tervüket 100 százalékra tel­jesítették, tarlójuknak 55 százalékát szántották fel. A tsz-ek közül a berzencei Űj Barázda tsz mutat példát a mezőgazdasági munkában. Időben learattak. Befejezték a behordást, a zab aratását. Tarlójuk nagyrészét felszántották. Amíg az inkei szülők a mezőn dolgoznak... Vidám gyermekhad zsibong az inkei óvoda ud­varán. Szokatlanul -nagy a lárma. Ugyan miért? Uzsonnához készülnek. Nagy halomban áll az aszta­lon a lekvároskenyér. Tudják a rendet a kicsik. Hosszú sorba rakják egymásmellé kis székeiket. így szépen, sorban kapják meg a lekvároskenyerüket. Pár percig tart csak a nyugalom, míg a kenyeret el­fogyasztják. Üjból körülveszik az óvónénit és illedel­mesen kérnek még. Kicsit válogatnak is: »most zsí­rosat -kérek« — jelenti ki határozottan egy csöppnyi kis lány. Az óvoda dolgozói, a felnőttek örömmel né­zik a jóízűen falatozó csöppségeket. Nemrég még idegenkedtek az óvodától Ihkén, de most már látják Inke dolgozó parasztasszonyai is, hogy jó helyen vannak itt a gyermekek, míg ők dolgoznak: kosztjuk bőséges és jó. Vigyáznak rájuk, tanítják őket szépre, jóra. Használt a bírálat a csurgói gépállomásnak Az utóbbi időben sokat bírálták a csurgói gép­állomást hiányosságaiért. — Most nekiláttak és igye­keznek minél jobb munkát végezni. — A legtöbb lemaradás a tarlóhántásnál van még most is. De en­nek ütemét már jelentősen fokozták és a cséplés is jól -halad. így Tóth József 64 kát- holdon, Bogdán István 49 kát. holdon és Házas István 37 kát. holdon végezte el eddig a tarlóhántást. A cséplésben Bális István jár az élen, gépével Somogyudvarhelyen hat nap alatt 861 'mázsát csépelt el. Brigádjának tagjai mind elsők akarnak lenni a versenyben. — A gépál­lomás vezetősége az első brigádot lefényképezted és a képet a szövetkezet kirakatában helyezi el, hogy mindenki láthassa. Folyik is nagyban a verseny; a mozgalmat Jáger János és brigádja indították. Jelen­leg a Bális-brigád vezet, de a többi is szorosan fel­zárkózott mögéje. A csurgói gépállomás mechanikusai megoldották azt, hogy a kombájn hajtja a cséplőgé­pet. Szentán már sikerrel alkalmazzák a kombájn hajtotta cséplőgépet. A2 utóbbi idők jó versenylendü­letének -a jele, hogy a 20-i értékelés szerint a gép­állomás a harmadik helyet tartja. Mutassák meg a tabi gépállomás dolgozói, hogy számíthat rájuk a párt Hírt adtunk már arról, hogy a tabi járás utolsó a cséplésben, s ebben nem kis része van a tabi gépállomásnak. A gépállomáson a múlt héten még mindig javították a cséplőgépeket, pedig a javítás ideje már régen lejárt. Meg kell mondani azt is, hogy elég ráérően dolgoztak a gépállomás szerelői, annak ellenére, hogy a falvakból egyre jobban sürgették a gépeket. Jó lenne, ha a gépállomás szere­lői most már megszívlelnék a bírálatot, megjavítanák a cséplőgé­peket és saját munkamódszerüket is. » Ez egy »új« cséplőgép, amelyet a Szállítóberendezések Gyára »szállított« a gépállomásra. Ez ugyan nem a gépállomás hibájá­ból áll szétszedve, »gyári hibával« érkezett, de már csak nem enged­hető meg, hogy kiessen a terme­lésből. Ez pedig a szerelőkön áll. Ez egy »elevátor«, amelyet roncsanyagból a gépállomás dol­gozói készítettek. Ez szép és el­ismerésre méltó tett volt, de mi szükség arra, hogy két ember dol­gozik rajt, s egy harmadik néze­geti őket, nem találva más mun­kát magának. Hat cséplőgép állt még a múlt héten a gépállomás udvarán. Ké­pünkön azt a cséplőgépet látjuk, amelyik éppen javítás alatt volt. Még a rostákat is most készítet­ték el a géphez, pedig azt még rosszakarattal sem lehet monda­ni, hogy eddig nem vették észre annak hibáját. A tabi gépállomás szerelői már nem egyszer megmutatták, hogy tudnak jó munkát végezni, mutassák meg hát most is, hogy számíthat rájuk a falu népe, számíthat rájuk a párt. Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllli NÉGY ÉV TÁVLATÁBÓL Négy évé lesz láSSdn, hogy OSzi opdil községi tanácsot kapott. 1950 Októberétől tanácselnök Horváth Imre és tanácstitkár Szomorít István. Nem kell már Oszlopán község dolgozó parasztjainak napokat eltölteni, ük Somogy iádon, hogy ügyes-bajos dolgaikat elvégezzék, mint a jegyzö- ség idején. Négy éve lesz, hogy a helyi tanács intézi a község ügyeit. A tanács munkájának nagyrésze a dolgozók között folyik le és főleg me­zőgazdasági vonatkozásúak. Munkájával elősegíti, vagy hátráltatja a me­zőgazdasági határozatok végrehajtását. A tanács fontos feladata az ál­lampolgári kötelezettség teljesítésének megszilárdítása. De eközben állan­dóan gondját kell viselnie a falu életének. Gondoskodásának ki kell ter­jednie az áruellátásra, napközi otthonra, iskolára, egészségügyre, kulturá­lis intézményekre, utakra, villanyvilágításra egyaránt. Nem. szabad elfc-, ledkezniök arról, hogy a tanácsok a népi hatalom szervei, A nép nélkül,' a néptől elszakadva nem tölthetik be feladataikat. Hogyan állt helyt az osztopáni tanács négy év alatt? Beszéljenek erről maguk a tények. í~|SZTOPÁN a múltban uradal- mi birtok volt. Lakóinak nagyrésze a keserű cselédkenyeret ette az 1.000 holdas Kolber-féle bir­tokon, Ma már a dolgozó parasztok­nak terem a fold, de meg is dolgoz­zák becsületesen. A kapásnövénye­ket háromszor kapálták az osztopá- niak, s határidő előtt végeztek. Ku­koricából régen nem mutatkozott ilyen termés. Katasztrális holdan­ként megadja a 35 mázsát. Igaz, burgonyából csak közepes eredmény­re számítanak — 60 mázsára leg­alább. A napraforgó 6—7, a cukor­répa pedig 150—160 mázsát hoz az idén. Az 1.100 kát. hold gabonát már le­aratták. Befejezték a behordást a közös és az egyéni szérűkre. A köz­ségi tanács elkészítette a cséplési menetiránytervet, melyik gazda mi­korra készüljön. Megszervezte a csépléshez szükséges munkacsapatot és a három gép már a gabona 40 százalékát elcsépelte az egyénieknek. Eddig 5 vagon gabonát gyűjtöttek be a községben. Aki elcsépelt, azon­nal a hazának adja az elsőt. Nincs is ezen a téren hátralékos. Tavaly 48 vagon gabona volt a község be­adási kötelezettsége, most 15. Tehát 33 vagon gabonát szabadon értéke- síthetne.k Osztopán a begyűjtésben mindig az élenjáró községek között volt. Jól állnak az állatbegyüjtéssel is. Fél­évi tervüket teljesítették. A legutób­bi értékelés szerint sertésből 75, vá­gómarhából 105, tojásból 141, ba­romfiból 126, tejből pedig 103 száza­léknál tartanak. 293 kát. hold földdel és 35 taggal megalakult Osztopán községben a Győzelem tsz. Kezdetben nem volt irodaheyiségük. A tanács segítségé­vel megkapták az iskola melletti épületet. Hátravetette munkájukban őket az is, hogy magtár hiányában nem tudták hol tárolni a gabonát. A községi tanács ezen a bajon is segí­tett. Megkapták raktárnak a volt apaállatistállót. Most aztán dolgoz­hatnak nyugodtan. Még nem volt olyan problémájuk, melynek megol­dásához ne adott volna segítséget a tanács. Ök is megkapálták három­szor a kapásnövényeket. A cukorré­pát például már negyedszer kapál­ják, A kapásoknál szép eredmény mutatkozik. A kukorica legalább 3 méter magas, s akkora csövek van­nak rajta, hogy igazán szép. 10 nap alatt végeztek a 90 hold búza, a 28 hold rozs, a 13 hold ta­vaszi árpa és a 10 hold zab aratásá­val. Igaz, kombájn és aratógép is dolgozott. Az árpát már elcsépelték, még a géptől eleget tettek a 22 má­zsa beadási kötelezettségüknek, de elsőnek teljesítették a búza- és rozs­beadási kötelezettségüket is. Emel­lett rendszeresen hordják a tejet; sertés-, vágómarha- és tojásbeadási kötelezettségüket rendezték, csupán baromfiból tartanak még 50 száza­léknál. De decemberre itt is meglesz a 100 százalék. A TERMELÉSI bizottságnak 42 tagja van. Télen minden má­sodik héten ülést tartottak, most azonban, hogy megszaporodtak a munkálatok, havonként jönnek össze, hogy megbeszéljék a község problé­máit. Ki ismerné jobban a dolgozó parasztokat náluknál? Köztük élnek, dolgoznak... közülük valók. Persze, hogy a dolgozók sérelmét igyeksze­nek orvosolni. Többekben felvető­dött például, miért kell az állatokat a déli nap hevében terelgetni az itatáshoz. Miért nincs a legelőn kút? A termelési bizottság és a községi tanács közbenjárására már felépült a kút. Megrongálódtak, elhanyagolt állapotban voltak a dülőutak is. A termelési bizottság, javaslatára egy csőszt fogadtak, aki nemcsak a ha­tárt tartja szemmel, hanem rendbe­hozta a dülőutakat is. A községi ta­nács meghallgatja a termelési bizott­ság javaslatát és igyekszik haszno­sítani. Emellett tüzetesen foglalkozik a dolgozó parasztok panaszaival is. Ferka Sándor dolgozó .parasztnak például a meglévő 7 kát. hold he­lyett 10 holdat vettek fel a birtok- rendezésnél, ez után kell teljesíteni természetesen a beadást. Hiába, hogy édesapja földjén a testvérek megosztoztak, mégis ráírták. Pana­szát elmondta a községi tanácsnak. Meghallgatták, s a birtokrendezés­hez továbbítják Ferka Sándor jogos panaszát. Fehér István 2 hold föld­del rendelkezik. Villanyszerelő szak­mája van. Szerette volna megkapni a kisipari működési engedélyt. Ez­zel nemcsak ő járt jól. A községnek is szüksége van villanyszerelőre. A tanácshoz fordult segítségért. Sike­rült is megszereznie az engedélyt. A tanács tekintélyét mi sem eme­li jobban, mint ha szigorúan, igaz­ságosan rendet tart a községben. Ez. azonban nem tetszik mindenkinek. Előfordult például, hogy egy 45 éves munkabíró ember beadási kötele­zettségének csökkentését kérte. . A tanács ezt csak akkor adhatja meg, ha az illető orvosilag igazolta, hogy munkaképtelen. Persze ez nem állt fenn és a tanács nem is eszközölte a mérséklést, Igv aztáp tart a harag 11 ATALMAS sárga épület áll a házak között, egy domb te­tején. Gsendőrlaktanya volt valami­kor. Innen figyelték árgus szemek­kel a régi rend őrei, vájjon ne moz­golódik-e a cselédség. A községi ta­nács 60.000 forint évi beruházással a napköziotthont telepítette ide. 45 gyermeknek lett második otthona a hatalmas sárga ház. Ellátta őket a szükséges bútorokkal, edényekkel és sok-sok játékkal. Nem csoda, ha a gyerekek jól érzik magukat, A hegy­ről dalfoszlányokkat hoz délei őttön- ént a szél. A járókelők megállnak, mosolyogva hallgatják a csaknem cérnavékonysá.gú gyermekhangokat: ..Kis kacsa fürdik fekete fában, Anyjához készül Lengyelországba. . .** A kastély vaskapuja felett népköz- társaságunk címerével ellátott tábla hirdeti: »Állami Általános Iskola«. A tanulók most. a boldog vakációt élvezik. Kedves, meleg ünnepéllyel fejezik be a tanévet. A községi ta­nács a legjobb tanulóknak könyvet, ajándékozott. Segítségükkel felépí­tették az iskola MHK-pályáját is. De elérték, hogy a községbe hoz­ták ki a méntelepet, körzeti orvosi rendelőt, kibővítették az apaállatis­tállót. \. A járókelőknek leginkább az tű­nik fel, hogy milyen poros a község utcája. Ha esik az eső, akkora a sár, hogy az emberek alig tudnak át- evickétni rajta. Azonkívül elég sok a kanyar is. Nem egy autószeren­csétlenség történt emiatt. Már van 30 000 forintjuk, hogy járdát építse­nek. Megérdemli a község, jól dol­goztak. TAT ÉGY ÉV távlatából nagyon rövid ez a visszatekintés, hogy alaposan megismerjük a ta­nács munkáját. Rengeteg dolgot in­téztek el, egész sor dolgozó paraszt panaszát orvosolták. Dehát ki tudja- mindezt számontartani? Annyit azonban az itt említettekből is meg­állapíthatunk, hogy az osztopáni ta­nács 4 éves munkája nem volt hiá» bavaló. Most a cséplés időbeni befejezése- és a behordás teljesítése újabb ko­moly erőpróbát jelent. Most keli megmutatnlok, milyen felelősséget éreznek a faluért! Ha sikerült moz­gósítaniuk a dolgozó parasztokat,, ha sikerül időben teljesíteni a be­adást. egy újabb élő bizonyítéka lesz annak, hogy igenis megtalálták a kapcsolatot a falu dolgozóival, hogy megnyerték a falu dolgozóin ak bizalmát. — Vinczéné —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom