Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-13 / 191. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Dr. Otto John nagyjelentőségű nyilatkozata a bonni kormány titkos terveiről Aki visszaélt a bizalommal Nem mindig a »-gomba« mérges . . . A MftüVflR DOLGOZÓK PÁRTJA M EGVEI PÄRT 9IZOTTSÄGÄMAK LA PJA XI. évfolyam, 191. szám. ARA 50 FILLER ____________ Péntek, 1954 augusztus 13. T anácsaink a néppel — a népért Tanácsaink az államhatalom helyi szervei. Tevé­kenységükkel a dolgozók érdekeit képviselik. Ezt te­szik, amikor végrehajtják vagy végrehajtatják álla­munk törvényeit. Szervezik és irányítják a párt és a kormány határozatainak végrehajtásáért folyó harcot, gondoskodnak a lakosság ellátásáról, intézik a dolgo­zók ügyes-bajos dolgait. Mindezekből adódik, hogy a tanácsra komoly és felelősségteljes feladat hárul, hi­szen a tanács mindenért felelős, ami a járásban vagy a községben történik. E nagy feladatokat azonban el tudja látni, mert a mi tanácsaink »hús a nép hú­sából, vér a nép véréből«. A legfontosabb, hogy taná­csaink a feladatok végrehajtása során a legszélesebb dolgozó tömegekre támaszkodjanak, kérjék azok se­gítségét munkájukhoz. A tömegkapcsolat kiépítéséhez az szükséges, hogy a tanács szorosan együttműködjön az állandó bizottságokkal, megbízza azokat feladatok­kal. Kérje ki véleményüket, javaslatukat. A mi járásunkban, a siófoki járásban, bár értünk el eredményeket a tömegkapcsolat kiszélesítésében, azonban még sok a tennivaló ezen a területen. Még számos község van, ahol gyengén működnek az állandó bizottságok, ezeket átszervezéssel fel kell frissíteni. A tanácsok munkájában nélkülözhetetlen a ver­senymozgalom ápolása. Járásunk tanácsai igyekeztek is a dolgozók helyes kezdeményezését felkarolni, a versenymozgalmai kibontakoztatni. Ennek eredménye, hogy a siófoki járás az alkotmányunk ünnepére indí­tott versenyben első helyre került a mezőgazdasági munkákban és a pénzadó bevételi tervek teljesítésé­ben. Mindez azonban nem adhat okot megnyugvásra. Járásunkban még több olyan község akad, mint Ádánd, Kőröshegy és Szólád, ahol a szociális kedvez­ményeket helytelenül adták ki, s emiatt a begyűjtés vontatottan halad. A pénzadó bevételi terv teljesítésé­ben való elsőségünk sem adhat okot elbizakodottságra, mert még mintegy 160.000 forint hátraléka van járá­sunknak. Ahhoz, hogy járásunk megőrizze elsőségét és felszámolja a még meglévő hiányosságokat a mező- gazdasági munkákban, a begyűjtésben és az adóbevé­teli tervek teljesítésében, fontos, hogy tovább eleve­nítsük a versenymozgalmat. Fontos feladatunknak tartjuk azt is, hogy az ál­landó bizottságok bevonásával rendszeresebben érté­keljük a verseny eredményeit és népszerűsítsük a ki­váló eredményt elérő dolgozókat, azoknak munkamód­szereit. A járási tanács dolgozói kint a területen fel- világosító munkával szervezik a cséplőbrigádok között a versenyt és azt, hogy a cséplőbrigádok vasárnap is dolgozzanak. A verseny helyes értékelése érdekében a járási tanács felhívta a községi tanácsok figyelmét a jelentések pontosságára. Szigorú felelősségrevonást eszközlünk azokkal szemben, akik hanyagságukkal, kényelmességükkel, helytelen, a valóságnak meg nem felelő jelentésekkel akadályozzák a járási versenybi­zottság munkáját. A járási tanácsapparátus ezután sokkal pontosabban, következetesebben ellenőrzi a községi tanácsok munkáját és ad segítséget a feladatok végrehajtásában. Minden esetben biztosítani kívánjuk, hogy járásunk területén egyetlen hátralékos se ma­radjon a begyűjtésben. Ennek érdekében elsősorban is széleskörű politikai felvilágosító munkát végzünk: felkeressük a termelőket lakásukon, de ugyanakkor a tanácsüléseket, gazdagyűléseket is arra használjuk fel, hogy serkentsük a gazdákat az állami fegyelem be­tartására. Ahol azonban a meggyőző szó nem hasz­nál, ott szigorúan érvényt szerzünk a törvénynek, al­kalmazzuk a beadás 10 százalékos felemelését. Ha ez a figyelmeztető büntetés sem váltaná ki a kívánt ered­ményt, akkor elsősorban is a kuiákoknál, de a dolgozó parasztoknál is alkalmazzuk a helyszíni elszámoltatást. A becsületes, élenjáró, kötelességüket tudó dolgozó parasztok jogosan elvárják tanácsainktól, hogy meg­követeljék a törvény betartását minden termelőtől. Eredményeink növelése érdekében — amellett, hogy a falu legjobbjaira, a széles dolgozó tömegekre támaszkodunk — több segítséget kérünk az értelmi­ségi dolgozóktól is. A r- -xidgógusokat, orvosokat rend­szeresebben meghívjuk tanácskozásainkra, gyűléseink­re, s kikérjük véleményüket, javaslataikat az előttünk álló nagy feladatok megoldásához. A falusi pedagógu­sok az úttörő-szervezetek aktivizálásával igen sok se­gítséget tudnak nyújtani a dolgozó parasztok jó mun­kára, az állami fegyelem betartására való serkentésé­ben azzal, hogy az élenjárókat énekekkel, virágcsok­rokkal köszöntik fel. Az orvosok éppen hivatásuknál fogva sok emberrel foglalkoznak és így jó agitációs munkát tudnak kifejteni az emberek között. Hallgat­nak rájuk az emberek. A siófoki járás tanácsai minden igyekezetükkel azon vannak, hogy hivatásuknak megfelelően, a dolgo­zók érdekeit állandóan szem előtt tartva, jól ellássák feladatukat, s élvezzék a dolgozók bizalmát, szerete- tét, betöltsék szerepüket az országépítő munkában. Varga János j ' VB-elnök h. Népünk kenyeréért, megyénk becsületéért Megyénk járásai között az el­múlt napokban fokozódott a ver­seny az első helyért, a Megyei Párt-végrehajtóbizottság augusz­tus 20-i versenyzászlajáért. A ke­nyér- és takarmánygabonabegyüj- tési versenyben az első helyre a marcali járás került, míg a máso­dik a siófoki járás. Továbbra is az utolsók között kullog a nagyatádi és a kaposvári járás. Az állat- és állati termékbegyüjtési verseny­ben a fonyódi járás halad az élen. Utolsó itt is a kaposvári járás. Egyre közelebb kerülünk au­gusztus 20-hoz. Most, az elkövet­kezendő időben még magasabbra kell hogy csapjon a verseny láng­ja megyénk járásai között, hiszen nemcsak az egyes járások, de a megye becsületéről van szó. Most dől el, hogy megyénk hányadik lesz az országos versenyben. Nö­veljük tovább eredményeinket, az elmaradt járások zárkózzanak fel az élenjárók közé, hogy ezzel becsületet szerezzünk megyénk­nek. takarmánygabonabegyüjtésben A járások sorrendje a kenyér- és a legutóbbi értékelés szerint a következő: Járás: összpontszám: Járási tanácselnök . 1. Marcali 123.6 Papp Ferenc 2. Siófoki 118.1 Németi László 3. Csurgói 113.6 Vörös Gábor 4. Fonyódi 104.8 Varga József 5. Tabi 97.6 Tengerdi Imre 6. Barcsi 88 Mátyás József 7. Nagyatádi 81.5 Auer István 8. Kaposvári 78.5 Suri Sándor Az állat- és állati termékbegyüjtési verseny állása: Járás: összpontszám: Begyűjt, hiv. vez.: 1. Fonyódi 611.9 Győréi József 2. Tabi 590.3 Kovács István 3. Siófoki 583.3 Balassa Tibor 4. Marcali 527.9 Sifter Jenő 5. Csurgói 509.8 Horváth György 6. Nagyatádi 497.2 Borbandi Ambrus 7. Barcsi 1 495.7 Horváth Sándor 8. Kaposvári 484.8 Gajdos László Szovjet repülőgépek segíts égével irtják megyénkben a burgonyabogarat Augusztus 12-én három szovjet repülőgép érkezett megyénkbe, hogy a megye területén burgonya­bogarak elleni permetezést hajtson végre. A repülőgépekkel érkezett j kezdik meg. szakemberek gépkocsival bejárják az egész megyét, hogy meghatá­rozzák a permetezésre szoruló te­rületeket. A permetezést 13-án Mi újság 1178 mázsa Ráksi község gabonabe­adási kötelezettsége. A dolgozó pa­rasztok az első gabonát a hazának adják;. A cséplőgéptől teljesítik ga­bonabeadási kötelezettségüket. Eddig 7V6JÍ0 mázsa gabonát vittek a be- gyüjtőhelyre. Hogy többet még nem tudtak beadni, az igali gépállomá­son múlik. Már két hete befejezték az aratást a ráksi dolgozó parasztok. 973 kát. hold gabona várta a csép- lést. A gépállomás két gépet küldött. Egyiket a tsz-nek, a másikat az egyé­nieknek. De milyen volt az a gép? Először az erőgép volt gyenge, most Ráksiban? már kicserélték, mégis délutánokat állnak géphiba miatt. A gépállomás már a gépjavításnál hibát követett el és most a rosszul kijavított gép megbosszulja magát. Félő, ha nem gondoskodnak még egy gépről, au­gusztus 20-ra sem tudnak elcsépelni Ráksiban. * * * Eddig 29 dolgozó paraszt kapott kukoricakedvezményt a községben. Többek között Takács Pál 330, Ko­vács Lajos 260, Szepics Józsefné pe­dig 220 kg kedvezményben részesült a leadott hízottsertés után. PÉLDAMUTATÓ KAPOSVÁRI GAZDÁK A kaposvári dolgozó parasztok a gabonabegyüjtésben is megmu­tatták, hogy nem maradnak el megyénk többi községe mögött, azonnal a cséplőgéptől vitték terményeiket a begyüjtőhelyre, az első gabonát a hazának adták. ; Földi László 3 holdas kecelhegyi I dolgozó paraszt az elsők között tel­jesítette a cséplőgéptől gabonabe­adását. Eleget tett már egész évi tojás-, baromfi- és élőállatbeadásá­nak is, feleslegét most már szabadon adhatja el. Horváth György a Kanizsai-út 12. szám alatt lakik, 7 hold földön gaz­dálkodik; az élenjárók közé tartozik ő is. Kenyér- és takarmánygabona­beadását teljesítette, tej-, tojás-, ba­romfi- és hízottsertésbeadási kötele­zettségének egész évre eleget tíít. A LEGSZEBB TERMÉSBŐL ADTAK AZ ÁLLAMNAK A rádpusztai Béke tsz tagjai jó munkát végeztek a kenyérgabona betakarításában. Szívüket, lelkű­ket adták a munkába, hogy a ga- j bona, az új kenyér mielőbb a magtárban legyen. Szorgalmuk eredményes lett. Befejezték a cséplést és naigy megelégedéssel fogadták az eredményt. Jól fize­tett gabonájuk. Beadásukat telje­sítették. Már a cséplés elején a legszebb termésből rótták le állam iránti kötelezettségüket, a gépállo­más munkadíjával együtt. Boldo­gan néznek a jövő elé. Van ke­nyér bőven. Úgy gondolták, hogy I ebből az árvízkárosultak javára is jut. Megbeszélték, hogy mit és mennyit fognak adni. Úgy hatá­roztak, hogy 10 mázsa gabonával segítik az árvízkárosultakat. Ezen­kívül egy tehenet, egy anyakocát és 20 mázsa szénát is adnak. A megbeszélésből határozat lett. Azon nyomban be is vitték, amit megígértek. A dolgozók egészségének védelmében „A Magyar Népköztársaság védi a dolgozók egészségét és segíti a dolgozókat munkakép­telenségük esetén." (A Magyal' Népköztársa­ság Alkotmánya 47. §.) A népköztársaságunk alkotmányából idézett mon­dat hazánk minden polgára előtt ismert, s ezt évről- évre még ismertebbé teszi az, hogy nincs ma már egyetlen olyan dolgozó sem, aki saját magán ne ta­pasztalná alkotmányunk minden egyes pontjának meg­valósulását. így van ez megyénkben is, ahol sokszáz­ezer forintot fordított már államunk a dolgozók egész­ségvédelmére, a betegségek megelőzésére, a betegek gyógyítására. Az egészségvédelemnek ezernyi módja van ott, ahol erre a társadalom, az állam gondot fordít. Ide tartozik mindaz, ami a népszerű tudományos egészség- ügyi előadások tartása és a kórházi ápolás között van: a felnőttek, gyermekek egészséges életmódjának biz­tosítása is. Még emlékszünk — különösen falun — olyan megrendítő tragédiákra, amelyek családok éle­tét keserítették meg, amelyek gyermekeket tettek nyo­morékká vagy pusztítottak el. Alig volt falu, ahol ta­vasztól őszig, a nagy mezőgazdasági munkák idején ne ért volna komoly baleset kisgyermeket, akinek szü­lei a földeken dolgoztak. A mi államunk különös gon­dot fordít az ifjúság egészséges nevelésére és már az anya terhességének kezdetétől fogva figyelemmel kí­séri a születendő ember fejlődését. S ezt a szerető gon­doskodást az évek múlásával csak fokozza a gyermek iránt. Ma már az egész országot behálózzák az állandó és idény-bölcsődék, napköziotthonok, az iskolásgyer­mekeink számára rendszeresített tanulószobák, diák­otthonok stb. Hogy ez mennyire így van, képet alkothatunk megyénk egészségügyi helyzetéből is. A bölcsődék szá­mának növekedése nálunk falun a leglényegesebb, ahol a nyári hónapokban a szülők már kora reggeltől a mezőn dolgoznak és kisgyermekükre nem tudnak vigyázni. Tavaly már 16 községben működött idény­bölcsőde egyenként 20 férőhellyel. Ez a szám, ha köz­ségeink számával vetjük össze, bizony még kevés, de mégis sokat jelentett annak a 320 családnak, amely gond nélkül végezhette munkáját, annak tudatában, hogy kisgyermekükre szakképzett óvónők vigyáznak, tanítják versikére, játékra. Ez évben már sokkal ked­vezőbb a falusi szülők helyzete, hiszen az idénybölcső­dék száma 21-re emelkedett, amelyből 17 húszférőhe­lyes, 4 pedig 30 férőhelyes. Vájjon nem alkotmányunk következetes megvalósítását tükrözi-e a két év ada­tainak összevetése, hogy tavaly 320, az idén pedig 460 parasztcsaládot mentesít olyan nyomasztó gondtól: vájjon mi történik kisgyermekemmel, míg kapálok, aratok? Az idénybölcsődék mellett jelentős segítséget ad gyermekeink egészségvédelmében az állandó bölcsődék számának emelkedése is. Ebben az évben megnyílt a dolgozó szülők gyermekei számára a minden igényt kielégítő kaposvári bölcsőde, s ma megyénkben a 8 területi bölcsőde mellett, amely 229 baba második ott­hona, egy 44 személyes üzemi bölcsőde is működik. A dolgozók egészségvédelmét szolgálja az is, hogy az első félévben a szakorvosi rendelőórák száma a ta­valyival szemben 236-ra emelkedett. Szakorvosaink munkája egyre könnyebbé, jobbá válik, hiszen kormá­nyunk messzemenően biztosítja ehhez a tárgyi feltéte­leket. 1954 első félévében megyénk egészségügyi in­tézményei berendezésének korszerűsítésére közel 1 millió forintot fordított államunk és csak a kaposvári kórház műszerellátására és egyéb berendezésére közel 300 ezer forintot ruháztunk be. Orvosaink, egészségügyi dolgozóink élnek a párt-, a kormányadta lehetőségekkel és hónapról hónapra jobb munkát végeznek a dolgozók egészségének védel­me, a betegségek gyógyítása érdekében. Ennek ékes bizonyítéka az a megbecsülés, amellyel népünk és kor­mányunk övezi az egészségügyi dolgozók munkáját. Erről tanúskodik az is, hogy 1954-ben 3 orvos, 1 egész­ségügyi dolgozó kormánykitüntetésben, 41 orvos és 56 egészségügyi dolgozó pénzjutalomban részesült. Álla­munk megbecsülése, amely messzemenően megnyilvá­nult a fizetésrendezésben is, további jó munkára ösz­tönzi őket, ami újabb eredményeket hoz a dolgozók egészségének védelmében. Ne tűrje a tanács, hogy a kulákok megszegjék a törvényt! Mernye községben Borka Károly kulák 14.50 kg tojással, 15 kg baromfival, Horváth István kulák pe­dig 586 liter tejjel, 51.80 kg tojással és 20.50 kg barom­fival adósa dolgozó népünknek. De hízottsertést sem adott be még egyik sem. Hogy ezek a raffinált kulá­kok így kihúzzák magukat a törvény alól, az a tanács laza munkájára vet fényt, s ezért felelős a nép, a párt előtt. Ne tűrje a mernyei tanács, hogy a kulákok megszegjék az állami fegyelmet, hanem a törvény szi­gorával lépjen fel velük szemben. Ezt a mernyei dol­gozó parasztok is joggal elvárják a tanácstól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom