Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-07 / 186. szám
Szambát, 1954 augusztus 7. SOMOGYI NÉPLAP 3 > Augusztus 15-re befejezik a csépié sí líom lóstl on Komlósd községben is pezseg az élet. Habár a nyári nagy munkák túlnyomó része befejeződött, de azért még akad munka bőven. A szérűkön cséplőgépek búgnak, a mezőn friss barázdákat hasítanak az ekék. A terménybegyüjtő előtt gabonával megrakott szekerek állnak. Nagy munka van a kis községben. A dolgozó parasztok augusztus 20 tiszteletére felajánlásokat tettek. Megfogadták, hogy a csép- lést augusztus 15-re befejezik és a gabonát a cséplőgéptől viszik a begyüj tőhelyre. Ennek eleget is akarnak tenni. Személy szerint 16 gazda csatlakozott a »cséplőgéptől a begyüj tőhelyre« mozgalomhoz. Mind a 16-an teljesítették vállalásukat. Elsőnek Máté János és Horváth János vitték be gabonájukat. Példájukra a község többi dolgozó parasztja is a cséplőgéptől teljesítette hazafias kötelességét. Hamarosan végeznek a csép- léssel. Szerdán már csak 5—6 gazdának volt csépelnivalója. A községben két gép versenyben végzi a cséplést. Eddig a Csordás- cséplőcsarpat van az élen. Volt olyan nap is, amikor 180 mázsát csépeltek el. Kora reggeltől késő estig dolgoznak. Az elmúlt napokban két félnap kiesésük volt törés miatt. — Ezt be kell hozni — mondják a cséplőmunkások. Ügy határoztak, hogy éjszaka is dolgoznak. A Terv és az Oj Élet tsz-ben is serény munka folyik. Mindkét tsz már teljesen befejezte a tarlóhántást. Mint ahogy ők mondják: »Most van itt az ideje, hogy megalapozzuk jövőévi bő termésünket«. Jól akarják megművelni a földet. A Terv tsz tagjai a lóhere gyűjtésével foglalatoskodnak és most végzik a cukorrépa negyedik kapálását. —1 Nem hazudik a kapálás. Olyan a répánk, hogy a megyében nincs ilyen — mondja a tsz elnöke. — A napokban kint volt Miseta elvtárs, a járási titkár, meg a megyei becslő. Azok is azt mondták, hogy ilyen répát még nem láttak az idén a megyében. A becslő szerint kb. 250 mázsát ad holdanként, ha tovább is így fejlődik. Igaz, hogy a trágyát és a műtrágyát nem sajnál-, tűk tőle. Meg is van az eredménye. Mind a község egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjainak, mind a tsz-ek tagjainak szavaiból a megelégedés hangja csendül ki. Látják, hogy érdemes dolgozni, mert jó munkájuk bő gyümölcsöt terem. »»»wwvwwmwtwwitmm»»«! „Köszörűjük pártunk, államunk szerető gondoskodását“ Szabados János és Király Mihály, az alsóbogáti állami gazdaság dolgozói örömmel számolnak be levelükben Csopakon töltött nyaralásuk élményeiről és kö- szönetüket fejezik ki pártunk és kormányunk iránt, amiért lehetővé tette számukra a Horthy- rendszer alatt soha nem remélt szórakozást, pihenést. Többek között a következőket írják: »Köszönjük pártunknak, államunknak szerető gondoskodását. Köszönetét mondunk Tar Béla építésvezetőnek, Kovács Pál igazgatónak, Szerényi János főkönyvelőnek, Papp József üzemi bizottsági titkárnak, hogy jó munkánkért Csopakra küldtek nyaralni bennünket. Az ellátás kitűnő. A gondnok és a beosztottak olyan kedvesek, hogy nem győzünk eléggé betelni kedvességükkel. Csodálatos élményekben -van részünk. Ide, ahol valamikor csak a grófok és bárók élvezték a Balaton szépségeit, ma az ország minden tájáról érkeznek dolgozók. S mindezt a pártnak, a felszabadító Szovjet Hadseregnek köszönhetjük. ígérjük, hogy ha hazamegyünk, továbbra is jó munkával háláljuk meg ezt államunknak«. MESZTEGNYŐI PILLANATKÉP Alighogy befejeződött az aratás, községünk dolgozó parasztjai nagy szorgalommal fogtak hozzá a gabo- nabehordáshoz. A behordásban élenjárnak Kertész Pál és Mika János dolgozó parasztok, gazdatársaik követték példájukat. Ez lehetővé tette, bogy a cséplés is időben megkezdődhetett. Három gép bugásától hangos a falu. Eddig 2100 métermázsa gabonát csépeltünk el. Bakos Péter, Németh József egyenesen a cséplőgéptől vitték a begyüjtőhelyre gabonájukat, hogy mielőbb eleget tegyenek beadásuknak■ Vannak azonban olyan dolgozók is, mint Cobor István és Nyakas István, akik a tanács helyszíni e'számoltatására várnak, akik nem akarják beismerni, hogy ezzel hátráltatják élenjáró gazdatársaik munkáját és szégyenei a községnek. A község dolgozói a szorgos munka mellett az árvízkárosultakról sem feledkeznek meg. A tanács tagjai fizetésük 10 százalékát, a cséplőgépmunkások pedig személyenként 10 kilogramm gabonát ajánlottak fel. A kis 10 éves Pölcz Pista is részvétét fejezi ki kispajtásai iránt. Még labdáját is eladta — ami pedig nagyon kedves játéka volt — hogy minél nagyobb összeget küldhessen az árvíz- sújtotta területen lakó pajtásainak: 15 forintot ajánlott fel egymaga. MINDENÜK VAN BŐVEN — A csépléssel végeztünk. A zab aratásán is túl vagyunk — mondja Szabó István elvtárs, a lábodi Béke tsz párttitkára. Most a kukoricát kapáljuk, gyomtala- nítjuk, ebből is bőséges termést akarunk betakarítani. A kenyér mellé hús is kell a dolgozóknak és ezt csak úgy tudjuk biztosítani, ha sok takarmányunk lesz és nem okoz gondot a hizlalás. Szabó elvtárs szavaiból a tsz tagságának élete, szorgalma, gondolata csendült ki. Mindannyian jól megállják a helyüket, egy percet sem tétlenkednek, akad mindig tennivaló a »portán«. Jók is az eredmények: teljesítették esedékes beadási kötelezettségüket, de nemcsak gabonából, hanem más egyébből is: tojásból, baromfiból, hízottsertésből. Gilipter Imre, Kozma József, Torma Ferenc, és a többiek nap-nap után megjelennek a tsz földjein, munkájukkal gyarapítják a közös vagyont, s növelik egyéni jövedelmüket is. Jövő héten előlegosztás lesz gabonából és pénzből. Jó számítani, NÉMETH ANDRÁS Mesztegnyő. eredményre lehet mindenük van bőven. A két beadá§i könyvesek ügye Somogyszentpáfoii A mezőgazdaság felemelése és a falu dolgozói élet- körülményeinek megjavítása szempontjából pártunk és kormányunk egyik legjelentősebb intézkedése az elmúlt ősszel kibocsátott új begyűjtési rendelet. Ez számos kedvezményt biztosít a termelők részére azzal, hogy három évre előre megszabta a beadás mértékét, s ezzel lehetővé tette, hogy dolgozó parasztjaink és termelőszövetkezeti tagjaink előre tervezhessenek, a legmegfelelőbb vetésforgót állítsák be: eleget termelhessenek a beadási kötelezettség teljesítésén felül a saját szükséglet kielégítésére és a szabadpiacra. Az új begyűjtési rendelet a törvényesség megszilárdítását jelenti, de ez a törvényesség kétoldalú: államunk a begyűjtési rendelet időtartama alatt, a három év alatt nem emel és nem csökkent a beadási kötelezettségen, ■dolgozó parasztjainktól pedig joggal elvárja államunk, hogy mindenkori beadási kötelezettségeik pontos teljesítésével válaszoljanak azokra az előnyökre és kedvezményekre, amelyeket az új begyűjtési rendelet nyújt. Ennék ellenére számos helyen tapasztalhatjuk a törvényesség egyoldalú értelmezését, csak a kedvezmények érvényre juttatását s ugyanakkor az állam, a dolgozó nép megkárosítását. így van ez Somogyszentpál községben is, ahol a beadási kötelezettségek megállapításakor számos hibát követtek el a tervfelbontők. A hibák gyökere az előző évekre nyúlik vissza, amikor — helytelenül — a közös háztartásban élők és közösen gazdálkodók — hogy kevesebb legyen beadási kötelezettségük — szétiratták földjeiket. Ezek a hibák most is több termelőnél, mintegy 25 családnál megismétlődtek, ugyanis a tervtárgyaláskor a begyűjtési apparátus dolgozói' mechanikusan lemásolták az előző évek birtokmegoszlási adatait, figyelemre sem méltatva az új begyűjtési rendeletet. így történhetett#meg aztán az, hogy a községben 25 termelő kapott jogtalanul két beadási könyvet. Ezzel Somogyszentpálon évenként több mint 75 mázsa terménnyel csökkentik jogtalanul az államnak járó mennyiséget. Ezek a hibák abból adódtak, hogy a községi tanács 'végrehajtóbizottsága csak tessék-lássék ellenőrizte a tervfelbontásokat. Nyilvánvaló, hogy ez törvénysértés és a becsületes dolgozó parasztok joggal háborodtak fel miatta, sőt maguk kérték, hogy vizsgálják felül a községben a kútkönyvesek ügyét. Erre csak júiius 12-én került sor, amikor a végrehajtóbizottság ülésén megállapították, hogy kik azok, akik jogtalan kedvezmé- .nyekben részesültek, akik kijátsszák, becsapják az államot. A VB-ülésen határozatot hoztak a jogtalanul szétírt birtokok összevonására. Azóta fhár közel egy hónap telt el, de a határozat még mindig nem valósult meg teljesen. Hogyan is valósíthatták volná meg, amikor Hodorics Jenő begyűjtési megbízott, Hosszú Teréz és Bölcz Irén begyűjtési előadók — ahelyett, hogy azonnal hozzáláttak volna a határozat végrehajtásához — így beszélnek: »Látta a VB előbb is a hibát, miért nem szólt előbb«. De állapítsuk meg azt, hogy a határozat helytelen volt, hiszen felesleges olyan feladat megoldására helyi határozatot hozni, amelyet országosan érvényben lévő törvény szab meg. A végrehajtóbizottság akkor járt volna el helyesen, ha a begyűjtési dolgozókat utasította volna a törvények betartására és betartatására, s nem kellett volna a VB-tagok döntésétől függővé tenni a törvénysértések megszüntetését. Az említett határozatról később még az is kiderült, hogy komoly fogyatékosságai vannak. Jónéhány kútkönyves területének összevonását nem tartalmazza, holott ezeknél is indokolt lenne, másoknál pedig indokolatlanul szabja meg a terület összevonását. Akármilyen vontatottan is, de a begyűjtési megbízottak hozzákezdtek az érdekeltek új beadási könyvének kiállításához. A tapasztalatok azt mutatják, hogy akiknek megmagyarázzák a rendeletet, azok minden ellenvetés nélkül, megelégedéssel távoznak a tanácsházáról új beadási könyvükkel. így volt ez Bogdán Bene- dekné és Hodorics Ignácné, Hodorics Istvánná és Lábodi Istvánná, Androsits István és Androsits Viktor, Bula Vendelné és Bula Sándor esetében is. A községben még számos olyan gazda van, akinek a könyvét ki kell cserélni, mégpedig a legrövidebb időn belül hiszen a cséplés már előrehaladt a községben, hogy az érdekeltek már az új könyv szerint teljesíthessék beadási kötelezettségüket. Népünknek szüksége van minden szem gabonára, minden kiló húsra, zsírra, tojásra, ami az államot illeti meg. Éppen ezért szükséges, hogy a somogyszentpáli begyűjtési dolgozók éberen őrködjenek afelett, hogy senki se játszhassa ki népi államunk törvényeit. A községi pártszervezet és a tanács VB segítségével azonnal rendezzék a kútkönyvesek ügyét, vonják vissza a jogtalanul kiadott szociális kedvezményeket, mgrt ezt követeli meg az ország érdeke és a becsületes somogyszentpáli gazdák igazságérzete. AMIT A DOLGOZÓ PARASZTOKNAK TUDNIUK KELL Másodvetéssel segítsük az árvízsujtotta dolgozó parasztokat A minisztertanács az árvízkárosult termelők állatállományának szálastakarmánnyal való ellátása érdekében az egész ország területére kiterjedő másodvetési akció szervezését határozta el. A hátralévő te- nyészidő lehetővé teszi még, hogy a termelők elsősorban kölest, muhart, hajdinát és mustárt vessenek. Azok a termelőszövetkezetek és egyéni termelők, akik a másodvetési akcióban részt akarnak venni, díjmentesen juthatnak vetőmaghoz és gépi munkához is. Az elegendő fogattal nem rendelkező tsz-ek és egyéni termelők gépi munka igényüket azonnal jelentsék be a helyi tanácsnál. Az igényléseket a helyi tanács azonnal továbbítja és a gépállomások a bejelentett munkákat soronkívül, díjmentesen elvégzik. Azok a tsz-ek és egyéni termelők, akik vetőmagot kapnak az államtól, a másodnövény terméséből holdanként két mázsa szénát, ha a vetőmagon kívül a gépállomás végzi a másodvetéshez szükséges talajmunkát is, négy mázsa szénát kell holdanként az árvízkárosultak megsegítésére átadni. A másodvetésből származó szénatermést szárítva, legkésőbb október 31-ig kell átadni a helyi, illetve legközelebbi szálastakarmány-begyüjtő te« lepnek. Ha a másodvetésből nyert takarmány a nedves időjárás miatt a megjelölt határidőre nem szárítható meg, a szálastakarmánymeny- nyiség egyéb, azonos értékű szálastakarmányból is leadható. Győr megye termelőszövetkezetei és egyéni dolgozó parasztjai a felhívás után nyomban több helyen megkezdték az árvízkárosultak megsegítésére a máscdnövények vetését. Az öntudatos és áldozatkész dolgozók részéről megindított mozgalomhoz csatlakozzon minél több tsz és egyéni dolgozó paraszt, hogy ezzel is elősegítsék az árvízsujtotta lakosság helyzetének javulását. Dói fel kell készülni az állatállomány átteleltetésére Nagyon fontos, hogy az állattar-1 tők — az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, egyéni gazdák egyaránt — az állattenyésztés terén jól felkészüljenek a télre. Erről nyilatkozott a Magyar Távirati Irodának Kimler Károly, a földművelésügyi minisztérium állattenyésztési igazgatóságának vezetője: Ha az állattartók elmulasztják a felkészülést az átteleltetésre, abból mérhetetlen károk származnak mind a gazdaságokra, mind a dolgozó parasztságra, de természetesen népgazdaságunkra is. Azért, hogy ezeket a veszteségeket elkerülhessük,' elsősorban biztosítani kell az átteleltetés idejére az állatok kondícióban tartásához és az állati termékek egyenletes termeléséhez szükséges takarmányokat. Vessünk minél több kukorica- és napraforgócsalamádét, mohart, köI lest, fehér mustárt stb. A jól zöldé lő legelők mellett ki kell használni az alkalmi legelőket is, tarlókon, utakon, árokpartokon, erdei tisztásokon is jó eledelhez juthat az állat. Minden erővel növelni kell a siló- takarmány-készleteket. Jóminőségű silótakarmányokkal nemcsak a szálastakarmányszükségletet tudjuk pótolni, hanem az abraktakarmányt is helyettesíteni lehet. Az állatok téli tartásához szükséges szálas-, vizenyős takarmányokat és alomszalmát a tél beállta előtt ajánlatos az istállók közelébe telepíteni és biztosítani kell az állatok megfelelő vízellátását is. Az állat- gondozók az etetés és itatás idejét pontosan tartsák be, etetés ideje alatt az állatokat ne zavarják, mert a nyugalmi állapot elősegíti a takarmányok jobb hasznosítását. ^ A JÉGKÁROKRÓL Ebben az évben különösen június /égén és július elején a megye egye' községeiben nagy viharokkal párosult jégverések okoztak a termésben károkat. Bár jelentősebb mértékben ezek a károk csak a megye néhány községében jelentkeztek, a megye területéről 115 községből érkezett kárjelentés. A kalászosokban tőítárrt jégkárok kárbecslését az Állami Biztósító július végéiig elvégezte és a beszolgáltató si kötelezettség csökkentése cél« jából az egyes gazdák károsodásának mértékét a községi tanácsokkal közölte. A kapásokban, szőlőben, gyümölcsösben, dohányban és egyéb növényekben keletkezett jégkárok becslése — a növények fejlődési időpontjának megfelelően — e hó elején kezdődött meg. A minisztertanács márciusi határozata a jégkártérítések összegét jelentősen felemelte. A kalászosokban keletkezett jégkárokért a ínegyében a termelőszövetkezeteknek .5,225.000 “ á károsodott egyéni gazdáknak 1,955.000 forint, kártérítési összeget fizet ki óit Állami Biztosító, Ebben az évbeli a (károsultak nagyrésze eleget tett az 5 napon belüli bejelentésnek, de még mindig vannak elég tekintélyes számban olyan gazdák, akik jégkárukat az előírt időben nem jelentették be és most a kárittégállapítás lezárása után jelentkeznek. A kalászos növények kármegállapításait a beszolgál- tatási csökkentés végrehajtása miatt le kell zárni, ezért a hanyag gazdák a saját hibájukból elesnék kártérítésük megállapításától.. Egyes helyeken az tapasztalható, hogy a termelők jégkáraikat a ténylegesnél magasabban akarják megállapítani, sőt előfordult az is, hogy egyes tanácsok és agronómusok — rosszul értelmezett segíteni akarásból — a jogtalan követeléseket támogatták. A kármegállapítások mindenütt a községi tanács és az agro- nómusök bevonásával — a legalaposabb körültekintéssel készültek. Biztosítást lehet kötni a pestis és sertésorbánc ellen beoltott serlések elhullására A sertéspestis és sertésorbánc elleni oltások után fellépő betegségek több esetben az állat elhullására vezettek és ezeket a károkat eddig biztosítani nem lehetett. A földművelésügyi miniszter 131/ 1954. számú utasítása értelmében ezután az ilyen elhullásokra, vagy kényszervágásból eredő értékcsökkenésre az Állami Biztosítónál önkéntes biztosítás köthető. A biztosítást az állattartó gazdák, földművesszövetkezetek, kisipari szövetkezetek úgy köthetik meg, hogy a biztosítás díját az oltással egyidő- ben az állatorvosnak kifizetik. A termelőszövetkezetek az oltáskor közlik az állatorvossal biztosítási szándékukat, a díjat, az állatorvos bejelentése alapján az Állami Biztosító veti ki. Ha a biztosított sertés az oltás után elhullik, az illetékes állatorvosnak kell ezt bejelenteni, vagy ha az a helyszínre kiszállni nem tud, akkor a községi tanácsnak. Az elhullásról az igazolást az állatorvos állítja ki és ennek alapján az Állami Biztosító a kárösszeget 10 napon belül kifizeti. A kártérítés összege a sertés élősúlyának kilogrammonként 10 forinttal számított értéke, a kényszer- vágásból befolyt összeg a kártérítésből nem kerül levonásba. A biztosítás díja sertéspestis-oltás esetén oltásonként 9 forint, sertés- orbánc-oltás esetén oltásonként 2 forint. SzövetkezeM szakosításé technikumi képzés kezdődik az ősszel Az idén ősszel nyitja meg elsőízben (kapuit a SZÖVOSZ makói, kecskeméti és szekszárdi szövetkezeti technikuma. Nappali tagozatukon kívül a levelező oktatás bevezetésével is segítik a szövetkezeti kereskedelem területén dolgozók szakmai képzését. A technikumi levelező oktatás négy év alatt a nappali tagozattal egyenértékű bizonyítványt ad. Az érettségi bizonyítványon kívül képesített könyvelői, alapfokú terv- és statisztikai, továbbá áruforgalmi képzettséget nyújt. A belkereskedelmi minisztérium felügyelete alá tartozó budapesti, miskolci, nagykanizsai, debreceni, pécsi, soproni, szombathelyi, nyíregyházi közgazdasági technikumokban szövetkezeti levelező osztály nyílik. A jelentkezési határidő: augusztus 15.
