Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-31 / 205. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Bulgáriai naplójegyzetek A minisztertanács határozata a tanácsok pénzgazdálkodásáról Üttörőink nyári munkája a kaposvári járásban [ v A MAG VAR DOLGOZÓ ..K PARTJA megyei p ÁRT BIZ ÖT TSÄGÄN Ali XI. évfolyam, 205. szám ara 50 FILLÉR Kedd, 1954 augusztus 31. 1 TERMELŐSZÖVETKEZETEINK FEJLESZTÉSÉÉRT A kormányprogramul megjelenése után új fordulatot vett megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalmának fejlődése. Azok a tsz-ta- gok, akik úgy gondolták, hogy egyénileg jobban boldogulnak, visszamentek kisparcellájukhoz. A termelőszövetkezeti mozgalom hívei, felismerve a közös gazdálkodásban rejlő hatalmas lehetőségeket, bízva az állam sokoldalú támogatásában, meggyőződve a párt-mutatta út helyességéről, szilárdan kitartottak tsz-iik mellett, s elszánt harcot vívtak közös gazdaságuk megvédéséért, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért. Az ősz óta eltelt csaknem egy év alatt megyénk termelő- szövetkezeteinek jelentős része megerősödött, megszilárdult, s olyan terméseredményeket és egyéb' gazdasági sikereket ért el, amelyek kétségtelen bizonyítékai megyénkben a termelőszövetkezeti gazdálkodás fölényének ia kisparcellás, egyéni gazdálkodással szemben. Éppen az a magyarázata annak, hogy a volt kilépett tagok és egyénileg dolgozó parasztok egyre inkább a termelőszövetkezetek Jelé fordítják figyelmüket. Különösen ;tapasztalható ez napjainkban, amikor a jól gazdálkodó, magas terméseredményeket elért termelőszövetkezeteink tagjai kocsiszámra viszik haza gabonájukat a közösből. Horváth Imre másodmagával dolgozik a somogy- meggyesi Rákóczi termelőszövetkezetben, s eddigi munkaegységei után több mint 37 mázsa gabonát vitt fel a padlására. Kasza János május óta tagja a somogymeggyesi Előre tsz- nek. Eddig a 215 munkaegységére 6 mázsa búzát és 2620 forintot kapott előlegbe. Ezeknek az eredményeknek láttán hem volt nehéz eldöntenie Kovács Imrének, aki tavaly kilépett a tsz-ből, hogy melyik út vezet ,a felemelkedéshez; vasárnap aláírta a belépési nyilatkozatot. A be- degkéri Uj Élet termelőszövetkezet jól pénzel a virágzó állatállományból és az állati termékekből. Érthető, hogy B. Kovács József és Horváth Géza egyéni gazdát erősen foglalkoztatja a belépés gondolata. A siófoki Uj Barázda tsz olyan jelentős (bevételre tett szert, hogy munkaegységenként 35 forint pénzelőleget oszthatott ki tagjainak. Ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy hatan kérték a napokban felvételüket a tsz-be. A megerősödött, megszilárdult tsz-ek példái világosan (mutatják a termelőszövetkezeti (mozgalom életrevalóságát, a termelőszövetkezeti gazdálkodás nagyobb jövedelmezőségét, s bizonyítják, hogy a közös gazdálkodás és csakis a közös gazdálkodás tud boldog, megelégedett életet teremteni a tagok számára. E tsz-ek vonzóereje máris több visszalépésben és számos új belépésben is lemérhető. Ez nem lebecsülendő eredmény, de korántsem adhat okot a megpihenésre. Tovább kell haladnunk, előre kell jutnunk a virágzó mezőgazdaság, a falu felemelkedésének megteremtésében. Vitathatatlan tény, hogy erős tsz-eink tagjai összehasonlíthatatlanul jobban és gondtalanabbá élnek, mint számos egyéni gazda. Pártunk pedig azt akarja, hogy a falu népének nemcsak egy része, hanem teljes egésze emberibb életet éljen — s ehhez egyedül a szövetkezeti út vezet. Megértik ezt dolgozó parasztjaink: ki ma, ki holnap, ki pedig azután, s önként, saját maguktól, saját személyes tapasztalataik folytán rálépnek a boldogulás útjára. Ehhez természetesen elengedhetetlenül szükséges, hogy meglévő termelőszövetkezeteink tovább fokozzák gazdasági eredményeiket, s a kívülállók kézzelfoghatóan megbizonyosodjanak afelől: íme, >ez a jobb és szebb élet biztos és célhoz vezető útja, s a saját jól felfogott érdekében cselekszik az, aki ezt az utat választja. Ehhez arra is nagy szükség van, hogy tsz-eink ne rejtsék véka alá eredményeiket — ellenkezőleg: minden alkalmat használjanak fel azok ismertetésére. Helyesen teszi pl. a balatonkiliti Dózsa tsz, hogy közgyűléseire meghív néhány élenjáró egyéni gazdát, akik ott egyelőre csak »-hallgatóznak-“, de az ott hallottak biztosan gondolkodóba ejtik őket. A tsz-ek belső élete, a közös gazdaság megismertetésének meggyőző erejű módszere: a látogatás. Nemrégiben pl. 12 somogyaracsi gazda ellátogatott' a barcsi i Vörös Csillag tsz-be, s hogy milyen értékes tapasztalatokat szereztek ott, az bizonyítja, hogy hazamenve menten létrehozták az előkészítő bizottságot — tsz-t akarnak ugyanis a közeljövőben alakítani. A tsz-ek gazdasági eredményeinek fokozása és azok ismertetése mellett felmérhetetlen jelentősége van a termelőszövetkezeti mozgalom bővítése szempontjából a szövetkezeti és egyéni parasztok — beleértve á kilépetteket is — helyes kapcsolata, baráti viszonya kiépítésének. Sajnos, ezen a téren nincs minden rendjén megyénkben. Több helyen tapasztalható elkülönülés, befelé fordulás. Az iharosberényi Bástya tsz tagjai pl. azt hajtogatják: »-Jól vagyunk mi így, ahogy vagyunk. Nem kell közénk új tag«, — A zamárdi Alkotmány tsz-beliek pedig úgy határoztak, hogy még három tagot vesznek fel, többen hiába is jelentkeznek. A kastélyosdombói 'Felszabadulás termelőszövetkezetbe tömörült, nagyrészt volt cselédek és zsellérek hallani sem akarnak a középparasztok felvételéről. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy az ilyen nézet nem tesz jót, sőt súlyos kárára van a termelőszövetkezeti mozgalom ki- szélesítésének. Az a termelőszövetkezet jár el helyesen, amelyik ( felhagy a »zárt ajtó-« elmélettel, s pö- veli taglétszámát becsületes» jóra- való, szorgalmas egyéni gazdákkal, s olyan volt tsz-tagokkal, akiket a múlt ősszel magával ragadott a kilépés áradata, azóta azonban meggyőződtek a közös gazdálkodás előnyéről, s most ismét kopogtatnak ,a tsz ajtaján. Természetesen a kilépettek legtöbbjét a szégyenérzet tartja távol a tsz-től. Számosán közülük jönnének már a közösbe, de bátortalanok, félnek, vagy éppen önérzetesek. A tsz-ek tagjai ne várják, hogy ezek majd valamikor eljutnak hozzájuk, hanem menjenek eléjük, szíves szóval bátorítsák őket, s fogják meg kezüket, vezessék magukkal a jólét útjára. Ha termelőszövetkezeteink megértik és megvalósítják ezeket a feladatokat, akkor nemcsak több terményük, több osztalékuk, hanem több tagjuk is lesz. Új tagokkal erősödnek megyénk termelőszövetkezetei Az elmúlt héten 26 dolgozó paraszt választotta a közös utat Termelőszövetkezeteink termés- eredményei, a jól sikerült előlegosztások láttán egyre több egyéni gazdában érlelődik meg a felismerés, hogy érdemesebb a közösben gazdálkodni. Egyre többen döntik el, hogy belépnek a termelőszövetkezetbe. Az elmúlt héten a büssüi Zalka Máté egy, a somogyjádi Augusztus 20 tsz pedig három új taggal szaporodott. A zamárdi Alkotmányban három, a balatonkiliti Dózsában egy, a balatonendrédi Kossuth tsz-ben pedig kettő az újonnan belépettek száma, A Rinyaszentkirályhoz tartozó fü- lecspusztai Kossuth tsz-be is beállt egy család 2 taggal. A somogy- bükkösdi Szabad Föld tsz is négy taggal erősödött. A karádi Alkotmányba három, a somogymeggyesi Rákócziba kettő, az Előre tsz-be három, a bedegkéri Uj Életbe egy, a bábonymegyeri Dózsába ugyancsak 2 tag kérte felvételét. A tabi járás a második helyre küzdötte fel magát a járások közti versenyben Látogatás a somogymegyei tsz-ekben A somogymeggyesi Jó Gazda, Előre és Rákóczi termelőszövetkezeteket a nágocsi Szabadság és Petőfi, s az andocsi tsz néhány tagja és több (helybeli egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt látogatta meg. A termelőszövetkezeti tagok megmutatták gazdaságukat, állatállományukat és tatárukat s elmondták termelési tapasztalataikat, valamint jövőre vonatkozó terveiket. Sándor Ferenc, az andocsi tsz elletőkanásza Csontos György elvtárssal, a Jó Gazda tsz sertésgondozójával cserélte ki tapasztalatait. A Rákóczi tsz telt magtára méltán váltott ki nagy érdeklődést a látogatókból. Az Előre tsz határában megelégedéssel látták, hogy az ősziárpa alá már elkészült a jó magágy, Az augusztus 20 tiszteletébe indított verseny utolsó napjaiban fokozódott a küzdelem az első hely, a Megyei Párt-végrehajtóbizottság versenyzászlajának elnyeréséért. Az élenjáró siófoki, fony.ó- di és marcali járások közé az utolsó helyről küzdötte fel magát a tabi járás. Elismerést és dicséretet érdemelnek a tabi járás párt- és tanácsszerveinek dolgozói, a járás dolgozó parasztjai. De minden elismerést megérdemelnek a siófoki járás kommunistái, dolgozói, akik már bebiztosították első helyüket. Azzal, hogy elsőnek fejezték be megyénkben a cséplést, gabonabe- gyüjtést, nagymértékben megnövelték pontszámaikat. Még az állat- és állati termékbegyüjtésben van tennivalójuk a siófokiaknak. 11 kaposvári járás minden munkában az utolsó A begyűjtésben, az adófizetési terv teljesítésében, de még a mezőgazdasági munkákban is. A járás kommunistái, tanácsi dolgozói, dolgozó parasztjai az augusztus 20 tiszteletére indított versenyben — bár szép kezdeményezéseik voltak, s több példamutató község is van a járásban — nem szereztek dicsőségét járásuknak. A termelőszövetkezetek versenyében első a répáspusztai Első ötéves Terv, a nagyberki Győző és a sávolyi Szabadság tsz. A legjobb községek az évi terv teljesítéséhez viszonyítva: Kapos- homok, Teleki, Lengyeltóti. A járások sorrendje az utolsó napokban megváltozott az adófizetésben. A siófoki járás továbbra is első, második a marcali járás, míg a tabi a negyedik helyre szorult. Utolsó változatlanul a barcsi, nagyatádi és kaposvári járás. H pusztakovácsi gépállomás is az élen van A gépállomások versenyében a gabonacséplésben legjobb eredményt a balatonkiliti gépállomás ért el, de csupán 1 százalékkal maradt le tőle a pusztakovácsi gépállomás, amely eddigi rossz hírével ellentétben megmutatta, hogy tud jól dolgozni és becsületet szerez a gépállomás nevének. Dicséretet érdemelnek a pusztakovácsi gépállomás dolgozói. —"rrrrnn ma I» Hiányzik a felvilágosító munka — Balatonszárszó a járás utolsó községe a begyűjtésben Balatonszárszó gazdái most érzik elmúlt évi hanyagságuk súlyát. Ha tavaly becsülettel eleget tettek volna kötelezettségeiknek, az idén nem lenne községük a járásban az utolsók között. A gazdák nemtörődömségéhez még hozzájárult a tanács hanyagsága és gyengesége is. így ez évben 15 mázsa tojás- és 15 mázsa baromfihátralékot kell pótolniuk. Jelenleg hogyan áll Balatonszárszó község? Évi beadási kötelezettségüknek tojásból, baromfiból 53 százalékban tettek eleget, vágómarha- és sertésbeadási kötelezettségüket mintegy 62 százalékra teljesítették. Még mindig sok gazda úgy gondolja, majd elengedik az idén is. Pedig intő példaként áll előttük az a 12 gazda, akit hátralékáért elszámoltattak. A pártagok, VB-tagok egy része sem mutat példát. Zsirai Sándornak 10 ezer forint adóhátraléka van. Bogdányi József párttagnak 25 kg a tojáshátraléka. A begyűjtési állandó-bizottság megbeszélésen határozatot hozott, hogy a községi tanács elnöke és a begyűjtési megbízott sorralátogat- ja a hátralékosokat, de sem a begyűjtési megbízott, sem a községi tanács elnöke nem volt a gazdáknál, hogy szorgalmazza a begyűjtést. Feladata lenne a pártszervezet népnevelőinek, hogy elsősorban azokkal a párttagokkal foglalkozzanak, akik hátralékosok. A község saját erejéből problémáit megoldani nem tudja, ehhez a járási párt-végrehajtóbizottság és a járási tanács mielőbbi és hathatós segítsége szükségles, hogy minden gazda megértse: az állam iránti kötelezettség becsületbeli ügy és minden gazda saját érdeke. Jó rizstermésre számítanak a balatonzamárdi Alkotmány tsz-ben A Balaton partjának közelében, Tóköz-pusztán terül el a balatonzamárdi Alkotmány tsz gazdasága. A kormányprogramm elhangzása után a tagság körében gyakran szó esett a sokoldalú gazdaság létesítéséről, így a halastó és a rizs termesztésének megvalósításáról, ami lényegesen növelheti a szövetkezet vagyonát. Az Alkotmány tsz tagjai még a tél folyamán elhatározták, hogy 6.5 holdnyi területen megpróbálkoznak a rizs termesztésével. Elhatározásukat közölték az illetékes szervekkel és kérték támogatásukat. Tavasszal már közel 200 ember dolgozott, planírozták, a talajt, tisztították az árkot, amely a Balatonból adja a vizet a szükséges árasztáshoz. Hamarosan el is készültek és ha késve is, de április végén már elvetették több mint 6 hold területen a magot. Ezzel megyénkben ők kezdték meg elsőnek a rizs termesztését és ma már büszkén gondolnak vissza azokra a nehézségekre, amelyeket le kellett küzdeniük. A vetés után nagy érdeklődéssel figyelte az egész tagság a növény fejlődését és hogy próbálkozásukat minél nagyobb siker koronázza, a gyomtalanítást időben és jól elvégezték. Az aratás csak jövő hónapban kezdődhet meg, mivel későbben került a mag a földbe, de máris számít- gatnak, hogy milyen jövedelmet hoz az eddig hasznavehetetlen terület. A közel 1 méter magas rizs a szakemberek véleménye szerint is átlagosan 10 mázsát ad holdanként. A 60 mázsa terményből, ha tisztán csak 50 mázsát is értékesítenek, kilónként 6 forintos áron, akkor is 30 ezer forinttal növeli a tsz vagyonát. Már most elhatározták azt is, hogy jövőre már 20 holdra növelik a területet és a szükséges munkálatokat időben végzik el, hogy ne ismétlődjön meg az idei késedelmes vetés. A környékbeli termelőszövetkezetek, mint a balatonkiliti Dózsa, az ádándi Petőfi, erősen foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a következő évben ők is saját termesztésű rizst vihessenek majd piacra. A minisztertanács és SZOT elnökségének vándorzászlaja Kaposvárott Ünnepélyes keretek között adták át vasárnap a Kaposvári Földművesszövetkezetnek a minisztertanács és a SZOT elnökségének vándorzászlaját. A gyönyörűen díszített kaposszentjakabi kultúrházban gyűltek össze a földművesszövetkezet dolgozói, a JÁSZÖV, a MÉSZÖV, a Megyei Párt-végrehajtóbizottság és a szakszervezet képviselői. Dégen Imre elvtárs, a SZÖVOSZ igazgatóságának elnöke ünnepi beszédet mondott, méltatta a szövetkezet munkásságát, amelynek eredménye, hogy az országban elsőízben adományoz a minisztertanács vándorzászlót földművesszövetkezetnek. — Ennek a büszke címnek elnyerése komoly munkát követelt. Ez év I. negyedében országos viszonylatban már második helyen áüt a szövetkezet, míg a második negyedév végére az első helyre küzdötte magát. Az 1953-as évben 48 millió forint forgalmat bonyolított le a szövetkezet, míg ez év félévére már 36 millió forint volt a forgalma. A helyes, takarékos gazdálkodás, a forgalmi költségek csökkentése és a dolgozók önfeláldozó munkája nagyban hozzájárult, hogy a szövetkezet ezt az eredményt elérje és ezen beiül pl. kiskereskedelmi tervét 140.8 százalékra teljesítse. Ligeti László elvtárs, az Országos Szakszervezetek Tanácsának elnöke rövid beszédben jelölte meg a szövetkezet további célját, majd átadták a vándorzászlót a szövetkezet ügyvezetőjének, aki ígéretet tett, hogy ez a zászlót a jövőben is megtartják. A minisztertanács vándorzászlajával 10.000 forint pénzjutalom is jár, melyből 53 dolgozót és 3 vezetőségi tagot jutalmaztak meg. Többek között Fűzi Ferenc ügyvezető 1500 forintot, Sándor Józsefné adminisztrátor, Juhász Ferenc felvásárló, Ambrus Ferenc italmérés-vezető, Krausz György textilosztály-vezető 400—400 forint jutalmat kapott. Többen nyerték el a kiváló földművesszövetkezeti dolgozó címet. Kultúrműsor és ünnepi ebéd fejezte be a boldog szövetkezeti dolgozók kiemelkedő ünnepét.
