Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-29 / 204. szám
V<tö<inut4J, A3U“* a-U£ U3/.IU3 ho. Felháborodásuknak ás tiltakozásuknak adnak kifejezést dolgozóink az amerikai kormány terrorintézkedése miatt Kaposvár dolgozói mély felháborodással vették tudomásul az Egyesült Államok Kommunista Pártja be» tiltását. Dolgozóink, akik nap mint nap érzik a párt gondoskodását, s meggyőződtek arról, hogy a kommunisták helyes úton vezetik a dolgozókat, nem tudják magukba fojtani felháborodásukat az amerikai kormány népellenes intézkedéséért. Ez a rendelkezés megmutatta, mit értenek Amerikában a szabadság szó alatt Danis Imréné Kossuth-díjas tání- tónő is megdöbbenten hallotta a hírt. »Az amerikai rádió és sajtó azt bömbölte — mondja — hogy Amerika a szabadság hazája. Ez a rendelkezés most megmutatta, hogy mit értenek Amerikában Eisenhowerék a szabadság szó alatt. Az amerikai kormány ismét durván megsértette a legelemibb emberi szabadságjogokat, betiltotta a békéért, a nemzetek közötti egyetértésért folyó harc egyik nagy pártját, az Amerikai Kommunista Pártot. Mi, akik szabadon élünk s érezzük, látjuk a kommunisták törekvését a békére, az emberek boldogulására, mi, akiket a párt tanított meg szeretni a szabadságot, harcolni a békéért, tiltakozunk az ilyen fasiszta törvény ellen. Minket, pedagógusokat mélyen felháborított a hír, s megfogadjuk, hogy a jövő reménységeit, a gyermekeket még fokozottabban a párt iránti sze- retetre, a békére és a nemzetek közötti egyetértésre neveljük. Olyan hazafiakat nevelünk belőlük, akik szeretik a pártot s testvériséget éreznek minden nép iránt«. Az amerikai kormány nyíltan a fasizmus útjára lépett A Textilművek Kóssuth-díjas főmérnöke, Csepreghy Győző elvtárs így nyilatkozott: »Érdeklődéssel veszem minden nap kezembe a lapokat s régóta kísérem figyelemmel az amerikai kormány fasiszta intézkedéseit. Ezt az intézkedést a legfelháborítóbbnak tartom. Hasonlít ez ahhoz, amikor Hitler betiltotta a Német Kommunista Pártot. Az amerikai kormány tehát most már nyíltan a fasizmus útjára lépett. A kommunista pártot betiltó törvény azt mutatja, hogy a kom- j munista pártnak, a kommunistáknak nagy ereje van — s a béke ellenségei tudják ezt, félnek tőle is így akarják megtörni erejét. Az amerikai munkásokba kommunisták azonban nem törnek meg, hisszük, hogy tovább folytatják a harcot a törvényes jogokért, a háborús uszítások, tervek ellen, a népek békéjéért és szabadságáért«. , „Tiltakozunk az amerikai kommunista párt törvényen kívül helyezése miatt!“ A Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát dolgozói ugyancsak mélységesen elítélik az amerikai kormány intézkedését. Borsföldi János, a Kombinát dolgozója az üzem összes dolgozóinak kívánságát fejezte ki, amikor így beszélt: »Az amerikai kormány nyíltan Hitler és Mussolini nyomába lépett. Mi emberi kötelességünknek érezzük, hogy tiltakozzunk az amerikai kommunista párt törvényen kívül helyezése miatt, követeljük a világ népeivel együtt a kommunista vezetők szabadonbocsá- tását, a törvénytiprások megszüntetését. Mi a jövőben még jobb munkát végzünk az üzemben, hogy hazánk még erősebb legyen, az a haza, ahol az alkotmány-adta jogokat élvezzük, szabadon, a törvények szellemében élünk«. „Még szorosabban zárkózunk fe! pártunk mögé“ Acs Vilma, a Kaposvári Tejüzem sztahanovistája így nyilatkozott: »Üzemünk valamennyi dolgozója elítéli és megvetően aljasnak, az emberiség ellen elkövetett bűnnek tartja az amerikai kormány intézkedését, a mindig a dolgozók jogaiért harcoló amerikai kommunista párt betiltását. Ez a törvénytiprás megfogadtatta velünk, hogy még szorosabban zárkózunk fel pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja mögé. Tudjuk, hogy az amerikai kommunisták továbbra is bátran harcolnak, hogy végre Amerika is Valóban a szabadság hazája lehessen«. Hozzászólás a tanácstörvény tervezetéhez A tanácsok felépítéséről, működéséről és feladatairól szóló törvénytervezethez szólt hozzá Boros Tibor, a Kaposvári Tejüzem dolgozója. Véleménye a következő: Nagyon helyeslem, hogy a tanácsok munkájukban közvetlenül a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom gyakorlásában. Ez a pontja a törvénytervezetnek még határozottabbá teszi előttünk azt, hogy a tanácsok valóban a dolgozók széles tömegei ügyét, érdekét képviselik. Az új törvény növeli a tanácsok tekintélyét s elősegíti, hogy munkájukat jobban végezhessék. Helyes, hogy a dolgozóknak több beleszólást engednek a tanács munkájába, hiszen ez különösen a közügyek megvitatásánál bír nagy jelentőséggel. Sokkal egészségesebb határozatok születnek, ha a tanács figyelembe veszi a tömegek javaslatát, s így könnyebb az egyes határozatok végrehajtása is. Száméi Lajos: A szocialista törvényességről Az MDP Központi Vezetőségének júniusi határozata és a kor- mányprogramm fontos feladatként jelölte meg a szocialista törvényesség megszilárdításának szükségességét hazánkban. A párt III. kongresszusa elemezte eredményeinket és megszabta feladatainkat, amelyeknek végrehajtásával e téren is előre haladhatunk. Száméi könyve a határozatok szellemében íródott, s egyben segíti azok végrehajtását. Fontos része a“ könyvnek az ügyészség, mint a szocialista törvényesség legfőbb őre tevékenységének ismertetése. A Magyar Tanácsköztársaság kommunistái mártírjai dicső emlékének Tóth József versei:*) SOMOGYI PROLETÁRBALLADA Somogyország, Somogyország, De szomorú most az orcád. Hová lett a régi kedved, Régi kedved, vörös kedved. Van teneked borod, búzád, Édes hazám, Somogyország. Van tenéked halad, vized, Dámvadad és szarvasgimed ... De most mindez az uraké, A grófoké, a papoké. A Balaton, Rinya vize, Könnyektől sós annak íze. Dzsentri ül a gőgös megyén, Elbujdosik, aki szegény. Elbujdosik más világba, \;" í Idegen nép országába. Börtön, lakat, kínszerszámok: így halnak a proletárok, Kommunisták színe-java: Latinka, Tóth, Farkas, Szalma ... Ej, dehogyis is haltak ők, Nem rejtik el a temetők, Visszajárnak minden éjjel, Buzdítgatnak szerte-széjjel. És ha eljön majd a hajnal, Piros arccal, diadallal, Egytől-egyig síkra széliünk, S győzelemig meg sem állunk ... iV'T Máríírlemetőkön Sírjuk fölött kizöldül, éled Erdő, mező színes virága, Bokrok alatt, ahol pihennek, Dalt énekel dalos madárka. Patak ha csobban, ko ha zörren, Mindenfelől emlékük árad, Árkok mélyén, hol porladoznak, Virágba szökken most a bánat. Mocsárfenék tavaszi násza Vérük pecsétjén indul újra, Ott fönn a dombon enyhe szellő Szent hamvukat szórdossa-fujja. És künn a rónán, künn a rónán Acélkalászok nőnek-érnek Máríirfejek véres vetésén Az eljövendő szebb jövőnek. . . Augusztus 1880-ban Kisbajomban, zseüércsaládból születet*. Iskoláit Csurgóm, Pápán és Budapesten végezte. Középiskolai tanár. A Tanácsköztársaság alatt Laitinka Sándor egyik munkatársa, a marcali munkástanács elnöke. A forradalomban való aktiv részvétele miatt a fehérterror halálra ítélte, de sikerült emigrációba menekülnie. írói munkásságán a Tanácsköztársaság alatt kezdte. A „Somogyi Vörös Újságában több cikke jelent meg. Csehországban virágzott ki költészete. ,tt Augusztus mély bánata Ül a magyar földre. Munkásvértől piroslik a Bénaság göröngye. ■; a • Siófoktól Orgoványig Bús mártírok járnak, Elindulnak s mennek-mennek A nagy éjszaísának. A gazdagok szemeiről Elröppen az álom Minden évben augusztusban, Minden forró nyáron. S csillagfényes holdsugáron Milliók szívére Báizmosul a szabadság Vérvörös reménye ... négy verseskótete jelent illeg:' ,,Üj küzdel&h'*, . Munkás ének“, „Bokréta“ : és „NéfeiéjoS'- címmel. - J: 1 • “ 1 A második világháború után tért. haza-.Magyarországra. Jelenleg a TamicsköztársíJ-ság somogyi, mártírjai életművének .inegirásán dolgozik, melyet lapunkban a közeljövőben cikksorozatban közölni fogunk. Az itt közölt versei példázzák dióknak a kommunistáknak á1 gyózeíleinbc éelétt hitét, akik bár tlhuMtaik a harcban, de tudták, hogy az ügy. amelyért harcoltak,- győzni;fog. A somogyvári Szabadság tsz-ben minden lehetőség meg van ahhoz, hogy tagjai kiváló eredményeket érjenek el. A közepesnél jobb minőségű, jó fekvésű földek vonzó erővel hatnak a gazdálkodó emberre. Szinte felcsigázzák a vágyat, i milyen jó lenne ezen a szép területen szántani, vetni. Vájjon Ibit láttunk ezelőtt három hónappal azoknak az embereknek a szemében, akik ezen a területen dolgoznak? Csillógott-e a szemük az örömtől, s beszédükből érződött-e a munkakedv, ennek a szép területnek a szeretete? A válasz rövid: „nem!“ Ezelőtt három hónappal a tsz- ben még több szomorú arcú, elégedetlen embert láttunk. Ha megkérdeztük, hogyan áll a tsz dolga, a válaszokból megtudtuk, hogy nem ment minden a rendjén Mi csak dolgozunk, de nem tudjuk, hogy miért — mondták többen, és néhányan azt is hozzátették, hogy ha így megy tovább, akkor kilépnek a közösből. Vizsgáljuk meg, miért foglalkoztak egyesek a kilépés gondolatával? Erre a kérdésre a párttaggyűlés adja meg a választ. Itt ugyanis a párttagok rámutattak, hogy hol van a hiba gyökere, kit terhel a felelősség azért, hogy a közös gazdaságban ilyen rossz a munka és a hangulat. Az első és egyik súlyos hiba volt, hogy Mennyei János, a tsz elnöke a közgyűléseket nem tartotta meg rendszeresen és ha megtartotta is, azokra nem készült fel, nem értékelte a végzett munkát, nem értékelte az eredményeket és nem tárta fel a hibákat. Még súlyosabb hiba volt az, hogy nem ismertette a tagokkal a feladatokat, a következő hónap tennivalóit. így a tsz tagsága nem tudott olyan határozatot hozni, ami a következő hónapra megszabta volna minden A kommunisták ébersége nyomán új élet kezdődött a somogyvári Szabadság tsz-ben tag számára a teendőket. Mernyei János a heti vezetőségi gyűléseket nem tartotta meg és így az intézőbizottság tagjai, a brigádvezetők, a munkacsapatvezetők nem kaptak irányítást, hogy mit dolgozzanak a következő héten. Ebből következett aztán, hogy ezek a vezetők magiukrahagyatva, a saját belátásuk szerint intézkedtek és az ilyen intézkedések sok esetben keresztezték egymást. Többször előfordult, hogy maga az elnök utólag adott ki intézkedéseket a saját maga elgondolása alapján. Ez aztán odavezetett, hogy a tagok nem tudták, kinek az utasításait hajtsák végre. Az elnök elszakadt a tagságtól Mernyei János nem támaszkodott a tsz vezetőségére, a tagságra. Megfeledkezett a tsz sikeres munkájának egyik legfontosabb alapelve, a szövetkezeti demokrácia betartásáról. Ebből adódott, hogy a tsz-ben napról-napra lazult a munkafegyelem, elharapódzott a munkaegységhigítás, a bandázás. A tagok egymás között így beszéltek: »Ha te nem jössz dolgozni, én sem megyek, ha a te feleséged nem jön, akkor az enyém sem« — mondogatták. Voltak, akik a kilépés húrjait pengették. De voltak olyanok is, akik az összegyűjtött pénzüket nem költötték el, mert ekét és egyéb gazdasági felszerelést akartak venni az egyéni gazdaságukhoz. Fodor Vendel a tsz közgyűlésén kijelentette: »Én is ekét akarok venni, mert ha nem változik meg a tsz munkája, akkor én kilépek.« Hozzá kell tenni, hogy Mernyei János fülét nem sértette, ha valaki a tsz-ben ilyen ki- i jelentést tett. Hogy miért nem sértette? Loka István az egyik tsz- tag elmondta, hogy náluk abból adódik a legtöbb baj, hogy az elnök is az egyéni útra akar visszalépni. — Ha bejön hozzánk az is» tállóba — mondja Loka István —1 azonnal engem keres fel és érdeklődik az egyik ló felől. Aztán felhívja a figyelmemet, hogyan hajtsam, hogyan etessem, ne erőltessem ezt az állatot. De a többi foga toshoz nincs szava, a többi ló nem érdekli. Azért nem, mert ezt a lovat ő hozta be a csoportba és ő ezt ki is akarja vinni. Semmibe vette az alapszabályt A tsz több tagja elmondja, hogy az elnök azért nem akarta hosszú hónapokon keresztül kifizetni a bevitt állatokért, gazdasági felszerelésekért járó pénzt, mert ő maga sem akarja felvenni, éppen azért, mert ő az állatait ki akarja vinni. A felső szervek határozott utasítására azonban áprilisban mégis kifizette az állatokért, a gazdasági felszerelésekért járó részt, sőt végül ő is felvette április 30-án a neki járó összeget. Ekkor azonban megjegyezte, hogy a pénzt majd visszafizeti. Mernyei János mint a tsz elnöke még április 30-án sem osztotta ki a háztáji földeket. Arra hivatkozott, hogy nem tudja a tagok kívánságait kielégíteni, mert azok többet követelnek, mint amit a határozat engedéyezett számukra. Azt azonban összeegyeztette a határozat szellemével, hogy ő három kát. holdat tartott fenn magának. Még az április 30-i gyűlésen is kijelentette, ha neki nem engedélyezik a 3 kát. hold területet, akkor ’kilép. Emellett Mernyei János követelt a tsz pénztárából 900 forintot prémium címén. Arról azonban megfeledkezett, hogy a tsz tagjainak kifezesse a jogosan megjáró prémiumot. A kommunisták javaslatára A tsz kommunistái felismerték ezeket a hibákat és rámutattak, hogy Mernyei János akadályozza a tsz fejlődését, gazdasági megerősödését. Javasolták, hogy Mernyei Jánost zárják ki a tsz-ből. Ez az április 30-i csoportértekezleten meg is történt. Ettől a naptól kezdődően új élet indult a tsz-ben. Az új elnök, Vincze István elvtárs vezetésével rendszeresen megtartják a vezetőségi üléseket és a közgyűléseket, ahol a vezetőség értékeli a véglzett munka eredményét és a munkák során előálló nehézségeket, hibákat. Az új vezetőség megszabja a tagok tennivalóját és azokat velük megvitatják s a tagok javaslataival kiegészítve hozzák meg a határozatokat. Havonta ismertetik a tsz pénzügyi kérdéseit, s a teljesített munkaegységeket. Az új vezetőség biztosítja a prémiumot a tagok számára és megmagyarázza a tagoknak, hogy kiki a saját munkaterületén milyen prémiumban részesül, ha jó munkát végez. Vannak már olyan tagok, mint a két Fodor-testvér tehenészeti dolgozók, akik júniusban 179 forint prémiumot kaptak. Űj vezetőkkel az új életért Ilyen és hasonló intézkedésekkel, az alapszabály, a termelőszövetkezeti demokrácia betartásával érte el a tsz új vezetősége, hogy ma már nincs egyetlen kilépni szándékozó tsz-tag sem. A jó vezer tés eredménye továbbá az is, hogy a tagok mindnyájan szorgalmasan dolgoznak. Nagy gondot fordít a vezetőség a minőségi munkára, de a tagok is látjájc ennek jelentőségét. Fodor Vendel, aki ezelőtt három hónappal ekét akart venni, erről a szándékáról lemondott és a félretett pénzCjn csinosítja a háztáját, s rádiót vásárol. Hosszán sorolhatnánk a többi tagot is, akik mindnyájan ’érzik, hogy az az út, amelyiken most járnak, a szebb és boldogabb élethez vezet. 1 Jó kapcsolatot tart fenn a tsz tagsága a kívülálló egyénileg dolgozó parasztokkal. A gabonabeía- karítási munkáknál 16 egyéni gazda segített kölcsönösen a tsz-nek. Az új vezetőség gondoskodott arról, hogy a cséplés befejezése után a tagok megkapják a gabonaelőlegüket. A tagság úgy döntött, hogy az augusztus hó 1-ig teljesített munkaegységekre a, szét» osztható gabonamennyiség 60 százalékát adják ki. így munkaegységenként búzából 2 kg-ot, rozsból 75 dkg-ot, árpából 1 kgv-ot osztottak. Ezenkívül 9 forint pénzelőleget is felvettek a tagok munkaegységenként. A tsz az állam iránti kötelezettsége teljesítéséről sem feledkezett meg. Egész évi gabonabeadását 100, sertésbeadását 97, baromfibeadását 75, tejbeadását 87 százalékban rendezte még augusztus 15-e előtt. Dolgozzanak továbbra is lelkesen, egyetértésben a Szabadság tsz tagjai. Jó munkájuknak elsősór» ban ők látják hasznát, s az évvégi zárszámadáskor büszkén mutathatják mindenkinek szorgalmuk gyümölcsét. '• inra TntlA
