Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-28 / 203. szám

Szombat, 1954 augusztus 28. SOMOGYI NÉPLAP S Szorgalmas gazdák lakják Ka- pospula községet. Gyurkó Jenő 17 holdas középparasztot is úgy is­merik a környéken, mint az ágas­búza meghonosításának egyik so­mogyi úttörőjét. A Szovjetunióból hadifogságból hazakerülve, a magával hozott három szem ágasbúza magjának terméshozamát vetette el, minden évben nagyobb területen. Tavaly már 400 négyszögölön kísérlete­zett. Előveteménye burgonya, ez alá istállótrágyát adott. Ősszel mélyszántást végzett és a kísérleti területre alaptrágyaként 15 kg szuperfoszfát, kálisó műtrágyát dolgozott a talajba. Tavasszal fej­trágyaként 15 kg pétisót és ugyan­ennyi szuperfoszfátot szórt ki. A 400 négyszögöl 980 kg ter­mést adott, ami egy kát. hol­don 39 mázsa 20 kg-nak felel meg. Minősége, a szakembe­rek véleménye szerint, verse­nyez a Bánkutiévai és 1000 szem magnak a súlya túl­haladja a 40 grammot. Az idén csak 150 négyszögölön kísérlete­zett, mert gazdaságában nem ju­tott erre nagyobb terület. Az idén '9 kereszt lett, s a terméshozam a tavalyinál is jobb eredményt mutat. A módszer ugyanaz volt, mint az elmúlt esztendőben. Most a Mezőgazdasági Kiállításon kis kévébekötött ágasbúzájával vesz részt és ad majd felvilágosítást az érdeklődőknek. Gyurkó Jenő nem elégszik meg ezzel a kísérletezéssel. 170 cm magas másodvetésű kölese is ritkaságszámba megy. 400 négyszögölön takarmánykeve­rék után május 10-én vetette el a magot, előtte istállótrágya, majd 15 kg pétisó s ugyanennyi szuper­foszfát került a földbe. Szárbain- dulás előtt ugyancsak 15 kg péti­sóval végzett fejtrágyázást. 520 kg termést takarított le, ami egy kát. holdon 20.80 mázsának felel meg. Lucernája is sok nézőt vonz a földjéhez, ötször kaszálta, míg szomszédja csak három­szor tudott termést letakaríta­ni. A kukorica elővetemény alá is­ta llótrágya és ősszel 50 kg szuper­foszfát, tavasszal pedig 25 kg péti­só került holdanként. A kaszálást a virágzás stádiumában végezte, utána a tarlót megfogásolta, gon­doskodott a kártevők: lucernabar­kó és mesztelencsiga elleni véde­kezésről is, Hungária-Matador porzással. Az ötszöri kaszálás kö­zel 40 mázsás termést eredménye­zett. Gazdatársai sokszor fordul­nak hozzá tanácsokért, amit szí­vesen meg is ad számukra. Lucer­namagja szintén ott lesz a kiállítá­son. Mesterséges úton javítják a szén minőségét A hőtechnikai kutatóintézet munkatársai 1950 óta kísérletez­nek, hogy a gyengébb minőségű szenekből — amelyeknek nagyobb a nedvességtartalmuk s nehezeb­ben égnek el — kivonják a víz egyrészét. A szén kiszárításához a füstgázt használják el. A szén szá­rítását először az óbudai textil­kikészítőgyár erőművénél próbál­ják ki. A hőtechnikai kutatóintézet munkatársai készségesen segíte­nek, tanácsokat, terveket adnak azoknak az üzemeknek, amelyek meg akarják valósítani a szénszá­rítást. Jó termést ígér a rostkender Megyénkben az idén közel 3000 hold rostkender termesztésére kö­töttek szerződést az állami gazda­ságok, termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok. Az állami gazdaságok kö­zül a balatonnagybereki csaknem 2000 holdon termeli a zsákok, kö­telek alapanyagát. A napokban kezdték meg az aratást és 10 erő­gép, 10 lóvontatású kasza vágja a rendeket a hatalmas kendertáb­lákban. Augusztus 24-ig már 800 holdnyi területen vágták le és szá­rítják a rostkendert, hogy mielőbb a fenékpusztai és az ország más rost- és lenkikészítő üzemeibe ke­rüljön. Fritz István zetoros naponta 8— 10 holdat arat le, teljesítményével nagymértékben hozzájárul az ara­tás gyors befejezéséhez. Társai sem nagyon maradnak el, naponta 20 kasza mintegy 100 holdon taka­rítja le a kendert. A terméskilátások biztatók. Van olyan tábla, melynek holdankénti termésátlaga 40—45 mázsa. A kö­zel 2000 holdról 30 mázsás átlag­termésre számítanak, ami megfe­lel 60 ezer mázsa rostkendernek. A 13 százalékos rosthozamnak egyharmad részéből több mint 3000 zsákot, kétharmad részéből ’ pedig • 6000 borjúkötelet lehet ké­szíteni, ami nagymértékben előse­gíti, hogy a dolgozó parasztok igé­nyeit e téren is kielégítsék. Az alkotmány rózsája a tiftek, Töviseit a nép köz vetetek; Ide a rózsa néhány levelét, \ S vegyétek vissza a tövis felét! Ma boldogan állapíthatjuk meg, hogy amit Petőfi valaha csak kére; az alkotmány rózsájának csupán né­hány levélkéjét s az összes tövisek felének visszavételét. - az a .költő minden álmodozását meghaladóan beteljesült: az alkotmány rózsája egészen, tövisék nélkül a dolgozó, magyar nép tulajdonává lett! III. ,.Te éretted hareolék, szabadság, Világosság, téged szomjazálak. . .“ (A rab.) A SZABADSÁG, a világosság szomjazása a legfőbb, legjellegzete­sebb ismertetőjele Petőfinek, s köl­tészetének ez az ága nemcsak ,',é- püraket táplálta az elnyomatás sötét évtizedeiben, de. ma is és minden időben reménységet adó forrása ma­rad a szabadságért epedő, má még elnyomott népeknek. Petőfi minden gondolatát és cse­lekedetét a haza szolgálatába állí­totta: Haza és szabadság, ez a két szó, melyet Először tanuljon dajkától a gyermek, És ha a csatában a halál eléri, Utószor e két szót mondja ki a férfi! Petőfi számára a forradalom és szabadságharc ideje a régen áhított cselekvés esztendeje. A forradalom és szabadságharc lázas 'hónapjaiban minden tette egy-egy régebbi ver­sének, vagy verscsoportjának tételét váltja valóra. Legtöbb verse válasz is régebbi kérdéseire, folytatása régi álmainak, de immár a tettek fényé­ben. Ezeik a tettek, a forradalmat szervező és a szabadságharc 'katoná­jaként küzdő Petőfi tettei arra irá­nyulnak, hogy a forradalom hadse­rege erősödjék, egységes és össze­tartó legyen. Fölismeri a magyar szabadságharc világtörténelmi jelen­tőségét: Emefje ez föl lelkeinket, Hogy mi vagyunk a lámpaíény, Mely amidőn a többi alszik. Ég a sötétség éjjelén. Bizakodik az új forradalom föllen­dülésében: Elő, elő a zászlóval kezedben! Egész Európa teutánad jő; Te vagy, hazám most a világ vezére, Mily nagy szerep, milyen lelkesítő! Ezeket a sorokat már Bem ka­tonájaként, az erdélyi győzelmek kö­zepette írja. Ütközetek harcosa, har­cok krónikája. A közvetlen harcos­társak tetteit az országnak mutatja meg, a -síkra lépő rabszolga népeké­nek is és a jövendőnek is! Elsodró erővel lelkesíti dolgozó if­júságunkat a ma rá váró, történel­mi hivatás: a szocialista haza fel­építésének és védelmezésének sike­res betöltésére, »Toborzó« c. költe­ményének ma is időszerű soraival: Itt a zászló, csak, legények, alája Csapjatok föl Magyarország javára! Szabó Gyula. Örömest térnek vissza a közösbe a vízvári Vörös Csillaga kilépett tagjai Az aratás, cséplés nagy munká­ján már rég túl van a vízvári Vö­rös Csillag tsz tagsága, s most na­gyobbrészt a takarmánybetakarí­tást végzi. Lelkesen dolgoznak a tagok, mert látják, hogy munká­juk gazdagon gyümölcsözik, amit a kívülálló dolgozó parasztok is elismernek. Előleget is osztottak már: munkaegységenként 1.5 kiló kenyérgabonát és 7.72 forint kész­pénzt. Kulcsár György fogatos kö­zel 5 mázsa kenyérgabonán kívül több mint 2l00 forint készpénzt kapott. Jó munkájáért pedig au­gusztus 20-án, alkotmányunk ün­nepén Pavlosics Józseffel együtt megkapta a -Kiváló tsz-dolgozó« megtisztelő kitüntetést. Igen figyelemreméltó, hogy a vízvári Vörös Csillag tsz-ben ilyen kiváló dolgozókká ková- csolódtak a tagok, annál is inkább, mert a múlt év­ben Zlatár Márton volt tsz-elnök és Csikvár Mihály volt tsz-köny- velő kezdeményezésére már meg- kondították a tsz felett a halál­harangot. Jól sarkára kellett áll­nia a tsz élharcos kommunistáinak és a közös gazdálkodás pártonkívü­li hű tagjainak, hogy megment­sék a tsz-t néhány tékozló, kapzsi pusztító karmaiból. Sok becsületes dolgozó parasztot tántorított le az ellenség csábító hangja a helyes útról, akik idáig tévelyegtek, de most már ismét szeretnének visz- szatérni. Virovecz István, aki a múlt évben 8 hold földjével ott hagyta a tsz-t, most így vélekedik: — Már számtalanszor meg­bántam, hogy nem a saját jó­zan eszemre hallgattam, ha­nem engedtem magam meg­tántorítani. Örömest jövök vissza a tsz-be és most már véglegesen, mert saját példámból tanultam meg, hogy jobb a közösben, mint egyedül. De ez a véleménye Prémusz Ferenc- nének és még számos olyan dolgo­zó parasztnak, aki tavaly vagy még előbb visszaléptek az új útról a régire. A tsz tagjai szívesen fogadják vissza a becsületes embereket, mert tudják: minél többen fognak össze, annál erősebbek. A kívülállókat az is vonzza a tsz-be, hogy látják: a tsz tagsága,- bár büszke arra, hogy búzából majdnem 2 mázsával ért el nagyobb termésered- | ményt, mint az egyéni gaz­dák, de nem elégszik meg ez­zel, hanem még többre törek­szik. | A nyári trágyahordás már befe­jezés előtt áll a tsz-ben és már az őszi vetések alá készítik a talajt. Úgy szervezte meg a tsz a mun­kát, hogy a kapások betakarítása! mellett az őszi gabonafélék magja is időben és jó magágyba kerül­jön. Szeptember 5-re el akarják végezni a 30 hold ősziárpavetést,- s utána a beütemezés szerint, ha­táridő előtt az 56 hold búzát és az 56 hold rozsot is elvetik. A jó gazda gondosságára vall az is, hogy a tsz már tárolja a szükséges műtrágyát, amelyből holdanként 50 kg pétisót és 50 kg mészfosz- fátot szórnak ki az ősziek alá. A vizvári Vörös Csillag tsz tag­sága gondol a jövőre: jó munkával harcol boldogulása forrásának, a közös gazdaságnak felvirágoztatá­sáért. A postai önköltség csökkentéséért (Tudósítónktól.) Néhány nappal ezelőtt négy me­gye (Baranya, Somogy, Tolna, Zala) körzeti postahivatalainak forgalmi és műszaki vezetői -— a Megyei Párt-végrehajt óbizottság kiküldötte, a postás pártszervezet titkára, a szakszervezet területi bizottságának elnöke és a postavezérigazgatóság ki­küldöttei jelenlétében —- értekezle­tet tartottak a pécsi postaigazgató­ságon. Az értekezleten a pártunk III. kongresszusa által megadott irányelvek alapján Somfai ' János elvtárs, az igazgatóság helyettes ve­zetője számolt be az eddigi önkölt- ségcsökkentési eredményekről és hibákról. A 'beszámolóban feltárta azokat a hibákat, melyeknek meg­szüntetése a posta vezetőségének és a posta dolgozóinak legközelebbi fel­adata. Hangsúlyozta, hogy a dolgozó nép és ezzel a postás dolgozók élet- színvonala is csak akkor emelked­hetek, ha a termelékenység állandó növelése mellett önköltségünket tervszerűen csökkentjük. Eddigi munkánkból éppen a tervszerűség hiányzott — mondta Somfai edvtárs. — Volt ugyan eredményünk egyes területeken, de ez legtöbbször nem az öntudatos munka eredménye volt. A postaigazgatóság dolgozóinak leg­fontosabb feladata, hogy a II. fél­évben behozzák az I. félév lema­radását, ami csaknem 400 ezer fo­rint költségtúllépésben nyilvánult meg, ezen felül még jelentős ön­költségcsökkentést is el kell érnünk - ■ mondta befejezésül Somfai elv- társ. A 'beszámoló után az értekezlet a két fő szakmai ág szerint (forgalom, műszak) folytatta részletes megbe­széléseit. Az igazgatóság által ösz- szeállított 20 pontos önköltségcsök- kentési tervjavaslatot részleteiben is megtárgyalták és egyeseket elhagy­va, másokat kiegészítve, összefoglal­ták azokat a legfontosabb intézkedé­seket, amelyek nyomán az önkölt­ségcsökkenésnek jelentkeznie kell. A legfontosabb intézkedések: A műszaki szolgálatban: a hasz­nált anyag fokozottabb felhasználá­sa, felesleges áramkörök lebontása útján újabb távbeszélő igények ki­elégítése, postaforgalmi-szállítási eszközök fokozottabb igénybevétele műszaki szállításokra, ezáltal fuvar­költségmegtakarítás jelentkezik. A kiküldetési költségek 30 százalékkal való csökkentése, heverő anyagok felkutatása és felhasználása, vagy más szerv rendelkezésre bocsátása. Forgalmi vonalon: a kerékpár- és motorkerékpárjavítási költségek csökkentése, bútorok, irodaeszközök szükségességének felülvizsgálása és a nélkülözhetők más szerv részére történő átengedése. Szállítási költ­ségek csökkentése és költségesebb magánszállítások megszüntetése, MÁVAUT- vagy saját kezelésbe vé­tele. A gépkocsikkal történő szállí­tás célszerűbb megszervezése, hír­lapmozgóposta késése esetében taxi­nál olcsóbb, de kielégítő szállítási eszközök igénybevétele, a kikülde­tési díjak 30 százalékkal történő csökkentése. Kártérítést előidéző okok kiküszöbölése, a kölcsön író- és számológépek szükségességének felülvizsgálása. Ezekkel az intézkedésekkel a H- félévben 600 ezer forintos önköltség- csökkentést tervez elérni a posta­igazgatóság. Az értekezlet, résztvevői abban a biztos tudatban tértek haza az érte­kezletről, hogy pártunk Hl. kon­gresszusa iránymutatása alapján az intézkedési tervekre támaszkodva, a dolgozók tömegeinek bevonásával el­érik a tervezett önköltségcsökkentést és hozzájárulnak életszínvonalunk további emeléséhez. Nem alszik az ellenség Csokonyavisontán A 'barcsi járás úgynevezett »nehéz« községei közé tartozott Csokonyavisonta, különösen 3—4 hónappal ezelőtt. Három hónapja új elvtársak kerültek a köz­ségi tanács élére. Hogy miképpen és milyen körülmé­nyek között láttak munkához, azt András elvtárs, a községi tanács elnöke így jellemzi: — Minden tapasz­talatunkat fel kellett használnunk, amit négyévi mun­kánk alatt gyűjtöttünk, ha némi eredményt akartunk felmutatni. Sok vitás kérdést, évek óta heverő aktát kellett elintézni, és kemény kézzel kellett hozzálátnia az állampolgári fegyelem megszilárdításához. Az elmúlt hónapok folyamán születtek is eredmé­nyek Csokonyavisontán, de még mindig var? a köz­ségnek olyan dolgozó parasztja, aki megfeledkezik állampolgári kötelességéről. Sokan vannak még hátra­lékban baromfival, tejjel. De hogy mennyire nem érzi még mindig magáénak a község becsületét számos csokonyavisontai dolgozó paraszt, leginkább az adófize­tésnél mutatkozik meg. Csokonyavisonta nagy község, s amint a neve is mutatja, két részből áll: Csokonyából és Visontából. A járás községei közötti versenyben az előbbrejutást Csokonyavisonta visontai része gátolja. — Miért? Ér­tékes természeti kincse Csokonyavisontának a gyógy­víz. Naponta a fürdőzők százai keresik fel, sőt van olyan nap, hogy ezernél is több a látogatója. Megnőtt a község idegenforgalma, ami jelentős jövedelmet je­lent a község lakóinak. Pl. Nagy Józsefnek (II. kerü­let 73. sz.) legutóbb is 11 fürdővendége volt. Ez egy nap alatt 110 forint bevételt jelentett neki. Vendégek pedig egész nyáron vannak s így Nagy Józseféknek. a szállásadás komoly jövedelmet hoz. Mindez rendjén is volna, ha Nagy gazda tudná kötelességét államunk iránt is. Azonban erről megfeledkezik. Tavalyi adó­hátraléka 3174 forint, az idei adójával együtt több mint 5000 forint az előírása, de eddig mindössze 450 forintot fizetett. Pedig 8 hold földjéből is szép jöve­delemre tesz szert. Vannak a községben olyanok is, akik a tervfelbontásnál eltagadták, hogy van tehenük, így természetesen beadási kötelezettséget sem állapí­tottak meg nekik, mint pl. Mándl Lajosnénak, Kis- márrton Lajos pedig, amikor a begyűjtési megbízott felszólította tartozásának letörlesztésére, amit két ba­romfival rendezni tudna, akkor megfenyegette és azt mondta neki: »Megállj, megfordul még a helyzet és letűnik a te csillagod«. Ezek az esetek azt bizonyítják, hogy az ellenség .nem alszik, s a falu kommunistáinak kemény harcot kell folytatniuk, éberen helyt kell állniuk, hogy az el­lenség minden próbálkozását, aljas aknamunkáját megsemmisítsék. S ebben a harcban nem megy min­den hiba. nélkül. András elvtárs a legnagyobb hibának azt tartja, hogy a községi tanácsnak rossz a tömegkapcsolata. Hogyan lehetne ezen segítem? Mert nem elég csupán megállapítani, hogy rossz a tömegkapcsolat. A tanács dolgozóinak úgy kell munkájukat végezniük, hogy megszerezzék a becsületes dolgozó parasztok elismeré­sét, támogatását. Dicsérjék meg nyilvánosán az élen­járókat és alkalmazzák a törvény szigorát a hanya­gokkal, a mulasztókkal szemben. Ahhoz pedig, hogy a tömegszervezeteket Visontán is kiépítsék — hiszen ott is vannak becsületes dolgozó parasztok — elsősor­ban a pártszervezetnek kell hozzálátnia a járási párt- végréhajtóbizottság és a DlSZ-bizottság segítségével. Ha megjavítják a tömegbapcsolatot és megszilár­dítják az állampolgári fegyelmet, megtörik az ellenség próbálkozása, megszűnik a hanyagság, a kötelesség­mulasztás és a csokonyavisontai gazdák is eleget tesz­nek államunk Iránti kötelezettségüknek, s ők is hoz­zájárulnak népgazdaságunk erősítéséhez, fejlesztésé­hez, egész dolgozó népünk életszínvonalának emelésé­hez. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom