Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-27 / 202. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1954 augusztus 21. Franciaország a nemzetgyűlés ratifikációs vitája előtt Párizs (MTI). Mendes-France miniszterelnök »diplomatikus-« nyi­latkozatát a nemzetgyűlés három kulcsfontosságú bizottsága tagjai­nak szerdai együttes ülésén igen élénk vita követte. E vita során a képviselők, ezek között elsősorban a Francia Kommunista Párt kép­viselői számos kérdéssel szoron­gatták a miniszterelnököt a ké­nyes kérdések tisztázására. A Szovjetuniónak küldendő nyugati válaszjegyzéket illetően Etinne Fajon kommunista képvi­selő kérdésére a miniszterelnök ezt válaszolta: A francia kormány Londonba küldte képviselőit azokra a tárgya­lásokra, amelyeknek célja megha­tározni a három nyugati nagyha­talom együttes álláspontját az összeurópai biztonsági szervezet létrehozására irányuló szovjet ja­vaslatokra. Ezeken a tárgyaláso­kon — mondotta a miniszterelnök — a Franciaország által javasolt válasz tervezetét fogadták el. Raymond Guyot kommunista képviselő kérdése: Tudna-e bennünket tájékoztatni Churchill angol miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseinek ered­ményéről ? Mendes-France válasza: Egyetértettünk annak szüksé­gességében, hogy Nyugat-Német- országnak meg kell adni a szu­verenitási jogokat. Jules Moch szocialista képviselő azt kérdezte, igazak-e a titkos egyezmények létezéséről elterjedt hírek? Mendes-France így válaszolt: Ahogy az előző kormányoktól tudom, két technikai jellegű egyezmény létezik, az egyik kato­nai jellegű, amely arról, intézke­dik, hogy Franciaországnak 14, Nyugat-Németországnak pedig 12 hadosztálya legyen, a másik pedig a hírszerzőszolgálatra vonatkozik. Ezentúl nincsenek más egyezmé­nyek. Párizs (MTI). Párizsból érkezett jelentések szerint a francia nem­zetgyűlés ipari bizottsága szerdán délelőtt ülést tartott és 18 szava­zattal, 4 ellenében, 4 tartózkodott a szavazástól, elfogadta előadójá­nak, Lapie-nak jelentését, amely nem ajánlja az EVK-szerződés ra­tifikációs törvényjavaslatának el­fogadását. A nemzetgyűlésnek a tengeren­túli ügyekkel foglalkozó bizottsá­ga szintén elutasította a ratifi­kációs javaslatot. Ilymódon a most szombaton kezdődő ratifikációs vita küszöbén a nemzetgyűlésnek már hat ille­tékes bizottsága hozott olyan több­ségi határozatot, amelynek értel­mében nem javasolja a ratifiká­ciós javaslat elfogadását. New York (MTI). James Reston, a »The New York Times« befolyá­sos körökhöz közelálló washingto­ni tudósítója szerdán a francia­amerikai kapcsolatok várható ala­kulásáról írt, különös tekintettel a brüsszeli értekezlet kudarcára és az EVK ratifikálásának francia- országi esélyeire. Reston cikkéből kiérződik a washingtoni körök dü­he Párizzsal szemben. Ugyanakkor a cikk alig leplezett nyomást gya­korol a francia nemzetgyűlésre a ratifikációs vita közvetlen küszö­bén. Reston azt írja, hogy a brüssze­li értekezlet kudarca következté­ben válság állott be a francia­amerikai kapcsolatokban. * * * Párizs (MTI). Valamennyi francia lap foglalkozik Mendes-France mi­niszterelnöknek a nemzetgyűlési bi­zottságok előtt tartott beszámolójá­val. A jobboldali »Párisién Liberó« vé­leménye az, hogy »Mendes-France szerdán világosan állást foglalt a ra­tifikálás ellen«. A lap szerint »ez- iriáig ugyanis kétségek voltak a mi­niszterelnök igazi szándékait ille­tően, de úgy látszott, hogy az euró­pai védelmi közösség híveinek ol­dalára állott. A brüsszeli konferen­cia, az az ellenségesség, amelybe a konferencián a miniszterelnök ütkö­zött és az a keserű szájíz, amelyet onnan - magával hozott, előidézte magatartásának ma megállapítható megfordulását, vagy legalább is új irányba való fejlődését. Mendes- France ma már az európai védelmi közösség alapeszméjét, vagyis a nem- zetfölöttiség gondolatát ítéli el...« Az EVK legbuzgóbb propagandis­tája, a »Le Figaro« is azt hangoz­tatja, hogy »Mendes France felfedte az európai védelmi közösség iránti ellenséges érzületét«. A polgári »Combat« a miniszter- elnöknek a parlamenti bizottságok előtti beszámolója után valószínű­nek tartja, hegy a nemzetgyűlés — hacsak előre nem látott kezdemé­nyezések nem történnek. — elveti majd az európai védelmi közösség ratifikálását. A »l’Humanité« e cím alatt szá­mol be a miniszterelnök kijelenté­seiről: »Mendes-France beszámolója megerősíti: az európai védelmi kö­zösség a hazaárulás eszköze«. A brit munkáspárti küldöttség csütörtökön befejezi pekingi látogatását és Sanghájba utazik London (MTI). A londoni rádió közlése szerint a Kínában tartóz- íkodó munkáspárti küldöttség csü­törtökön befejezi pekingi látoga­tását a város polgármestere által adott fogadással. A küldöttség tag­jai csütörtökön Sanghájba utaz­nak és később elválnak egymástól. Attlee Ausztráliába és Uj-Zé- landba utazik, míg a küldöttség többi tagja Japánba megy; HAROLD STASSEN NYILATKOZATA Hogyan javíthatja meg munkáját a balatonzamárdi pártszervezet (MTI). Mint a londoni rádió je­lentéseiből kitűnik, az Egyesült Államok bizonyos mértékben csökkentette azoknak az árucik­keknek listáját, amelyeknek Ke­let-Európába szállítása tilos. A kiviteli korlátozások feloldá­sa 80, eddig tiltott árura vonatko­zik. Harold Stassen, az amerikai kül­földi gazdasági műveletek hivata­lának vezetője csütörtökön kije­lentette, hogy a korlátozások egy részének megszüntetése »csupán az európai kommunista országok­ra vonatkozik, s Amerika tovább­ra is korlátozza a Kínába irányuló szállítmányokat.« A balatonzamárdi pártszervezet vezetősége ugyan rendszeresen megtartja a vezetőségi üléseket, azok színvonala azonban még sok kívánnivalót hagy maga után; nem kielégítő az előkészítés és eb­ből adódik, hogy beszélgetéssé fa- "jul, személyi vitává alakul. így a fontos feladatok megvitatása gyakran elmarad. Az alapszerve­zet létrehozta a pártcsoportokat, az elvtársaknak a munkája azon­ban főkép a bélyegeladásban me­rül ki. Oka, hogy a pártvezetőség nem foglalko­zik a bizalmiakkal, nem tarta­nak rendszeres bizalmi érte­kezleteket. Képzésük is csupán a politikai is­kolára és a sajtó olvasására1 kor­látozódik. Nem számoltatja be a vezetőség őket, hogyan nevelik a tagságot és a pártonkívüli dolgo­zókat, hogy milyen feladatokat adnak csoportjuk tagjainak. Sú­lyos hiba, hogy a pártcsoportbi- zalmiak sem éreznek felelősséget munkájuk iránt. A népnevelőhálózat nem állan­Amerikai-délkoreai megegyezés a délkoreai haderő növeléséről (MTI). Szón Von ír tengernagy, délkoreai hadügyminiszter kedden Washingtonban bejelentette, hogy megegyezésre jutott Wilson ame­rikai hadügyminiszterrel. A meg­egyezés értelmében az Egyesült Államok segítségével növelik Dél- I Korea fegyveres erőinek létszá­mát. dó, csak kampányfeladatok elvég­zésével bízza meg őket a vezető­ség. A népnevelőfüzeteket nem kapják meg, nem kapnak ér­veket a község életéből, nin­csenek körzetekhez kötve, hogy megismerjék a családok problémáit. A rendszeres népnevelőértekezle- tek hiánya miatt a pártvezetőség nincs kellően tájékozódva a dol­gozók problémáiról s így termé­szetesen nem is tudják orvosolni a bajokat. Legfontosabb feladata a párt- szervezetnek a pártvezetés megja­vítása, színvonalának emelése, a pártcsoportvezetőkkel való rend­szeres foglalkozás. Tegyék rend­szeressé a népnevelőértekezlete­ket, hallgassák meg és orvosolják a dolgozók jogos sérelmeit. - így megélénkül a pártélet, erősödik a pártszervezet és a dolgozók kap­csolata. Ehhez adjon több segítsé­get a zamárdi kommunistáknak a járási párt-végrehajtóbizottság. Agyik Emilné instruktor. Bulgáriában mintegy 570 ezer család él termelőszövetkezetben Szófia (MTI). A bolgár állam'ked­vezményes hitellel segíti a mezőgaz­daság dolgozóit, ugyanakkor ingye­nes agronómus- és állatorvosi szol­gálatot tart fenn a falvakban. Ha­talmas öntözési, vízszölgálitatási és villamosítási programra végrehajtá­sa folyik a bolgár falvakban, 'ame­lyekben egyre jobban terjed a nagy­üzemi gazdálkodás, a termelőszövet­kezeti tömörülés gondolata. A ter­melőszövetkezetek kitűnő munkája a legjobb propaganda a nagyüzemi gazdálkodás mellett. így kell dolgoznia egy jó MNDSZ-szervezetnek A kadarkuti MNDSZ-szervezetről j ték meg. Az idén végzett VIII. példát vehet megyénk valamennyi j osztályosok szeretettel emlékeznek MNDSZ-asszonya. Most, hogy a j meg az évzáró ballagásról és az nyári mezőgazdasági munkákban | ünnepélyes bankettről, melyet vesznek részt, mégis jó a szerveze-! szintén a lelkes, munkára mindig ti élet. Rendszeresen tartanak nő-! kész asszonyok rendeztek, hogy napot. Az új tagkönyveket és az ’ emlékbélyeget már mind megvet­ték. Csuka Józsefné MNDSZ-tit- kár elvtársnő 120 asszonyt irányít. A társadalmi munkákból is kive­feledhetetlenné tegyék gyermeke­ik számára ezt a napot. A községben mindenütt csak szépet hallani az MNDSZ munká­járól. A tanácsnak segítenek a szik részüket. Jó kapcsolatuk van begyűjtésben: három utcát patro- a1 pártszervezettel, a tanáccsal, a í nálnak, itt jól is megy a beadás, szülő munkaközösséggel, közösen j A Hősök-terét is ők parkírozzák rendezték meg az idei gyermekna- j és virágosítják. Csuka elvtársnő pót. A pedagógusok is elismerés- becsületére válik, hogy ilyen jól dolgoznak a kadarkuti asszonyok. sei beszélnek az MNDSZ-ről, hogyne, hiszen a pedagógusnapot is az MNDSZ-asszonyok rendez­£ Ö is példamutatóan együtt mun­kálkodik velük. Az amerikai megszállók el akarják fojtani a nyugatnémetországi dolgozók bérküzdelmeit Berlin (MTI). Az Amerikai Egyesült Államok nyugatnémet- országi főbiztosságának két tiszt­viselője szerdán felkereste Walter Freitagot, a Szakszervezeti Szö­vetség elnökét és közölte vele, hogy abban az esetben, ha a köz­üzemi, szállítási és közlekedési dolgozók szakszervezete országos sztrájkra szólítja1 fel tagjait, az amerikai megszálló hatóságok él­| nek majd a megszállási statútum­ban biztosított beavatkozási jo­gukkal. Az amerikai főbiztosság a meg­szállási szabályzat harmadik cik­kelyére alapozza nyilt fenyegeté- j sét. Ez a cikkely kimondja, hogy I »a megszálló hatóságok szükség } esetében részben vagy egészben 'átvehetik a végrehajtó hatalmat.« Ezt láttam a Szovjetunióban Ez év júniusában tagja voltam annak a delegációnak, mely kiuta­zott a Szovjetunióba, az ottani fo­gyasztási szövetkezetek IV. kon­gresszusára. Ottartózkodásunk ideje június 26- tól július 12-ig tartott, mely idő alatt - a 6 napig tartó kongresszuson vettünk részt, a többi időt pedig Moszkva és Leningrád nevezetessé­geinek a megtekintésével, valamint a leningrádi területen lévő Sziverski nevű fogyasztási szövetkezet meglá­togatásával töltöttük el. Soraimban most. azt mondom el, amit ezalatt a rövid 16 nap alatt a Szovjetunióban láttam és tapasztal­tam. Legelsősorban is meghatott az a nagy és őszinte barátság és vendég- szeretet, melyet a szovjet elvtársak irántunk egész kintlétünk alatt ta­núsítottak. A kongresszus június 29-én kez- . dődött, az előtte való napokban vá­rosnézéssel, múzeum-látogatással, est»,..pedig színházlátogatással töl­töttük' az időt. Két este a Moszkvai Nagyszínház­ban voltunk, ahol megnéztünk egy balettet (»Csipkerózsika«) és egy operát (»Ruszlán és Ljudmilla«). Mindkét előadás nagyon szép volt, emellett már maga az a tény, hogy a Moszkvai Nagyszínház gyönyörű belsejét, a színpadot a különböző szép díszletekkel megláthattam, örökké felejthetetlen élményt jelent számomra. A VÖRÖSHADSEREG- MÜZEUMBAN Június 28-án megtekintettük a Vöröshadsereg-múzeumot, ahol meg­látható, hogy megalakulásától kezd­ve hogyan fejlődött a Vörös Hadse­reg és hogyan harcoltak, milyen hős­tetteket vittek véghez katonái, a szovjet nép fiai a polgárháború és a Nagy Honvédő Háború idején ví­vott harcokban. Meg van itt örökítve — a többek között — az is, hogy hogyan és mi­lyen kezdetleges, saját maguk készí­tette fegyverrel harcoltak pl. a pol­gárháború egyes partizáncsapatai a modern fegyverekkel felszerelt inter­venciósok ellen. Meg van örökítve Sztálingrád hős védőinek, a hős Pavlov őrmesternek a harca és az is, amikor Berlin bevételekor két szovjet katona (egyik grúz, a másik orosz nemzetiségű) kiteszi a Reichs­tag tetejére a győzelmi zászlót. De így sorolhatnám még igen hosszan a hősi csatajeleneteket, melyek mindegyike hősi eposz, s melyek mind a szovjet nép hősi harcát, nagyszerű helytállását és állhatatos­ságát jellemzik. A KONGRESSZUS Június 29-én kezdődött a kongresz- szus, melyen a beszámolót Hohlov elvtárs, a Centroszojuz elnöke tar­totta. Beszédében elmondotta, hogy mi­lyen nagy eredményeket értek el a Szovjetunióban a fogyasztási szövet­kezetek a III. kongresszus óta. Áru­forgalmukat a III. és IV. kongresz- szus közötti időben háromszorosára emelték. Ez azonban ez évben és a továbbiakban még fokozódni fog. Vannak olyan cikkek, mint pl. a rádió, kerékpár, bútor, varrógép stb., melyeknek a forgalma 8—10­szeresére emelkedett a fentjelzett időszakban. A beszámoló után hozzászólások következtek. Az elhangzott beszá­molóból és hozzászólásokból világo­san elérik tárult a szovjet nép élete és gondolkodása. Egyik legdöntőbb és legtanulságo­sabb az volt a kongresszuson, hogy a hozzászólásokból kicsendült a párt és a kormány, illetve a szovjet rend­szer és a béke iránti nagy szeretet és ragaszkodás. v Az eredmények ismertetése mel­lett általában minden hozzászóló hangsúlyozta azt is, hogy az ered­ményeket elsősorban a szovjet rend­szernek köszönhetik, illetve annak, hogy a párt és a kormány minden­kor helyesen, a dolgozó nép érde­keinek figyelembevételével vezeti és irányítja a szovjet népet. A másik fontos tapasztalat pedig az volt, hegy a hozzászólók bátran feltárták a hibákat és kemény, a legtöbb esetben névreszóló bírálatot mond­tak (ami nálunk bizony még elég gyengén megy). A KREMLBEN Kinttartózkodásunk alatt látoga­tást tettünk a Kremlben, ahol meg­néztük a Kreml egyes nevezetessé­geit és múzeumát. Láttunk itt XV. században épült templomokat, az orosz állam főtemplomát, ahol a cá­rokat koronázták. Láttuk a cár ágyú­ját, melyet a XVI. században készí­tettek. Súlya 40 tonna, csövének át­mérője 89 cm. (Ezt persze sosem tud­ták használni.) Láttuk a cár ha­rangját, melyet a XVIII. század ele­jén készítettek. Súlya 200 tonna. (Ezt sem tudták használni.) Mind­ezek mint történelmi műemlékek szerepelnek. Majd a Kreml különböző termeit néztük meg. Voltunk a híres Vlagyi- mir-teremben, a Granavidi-palotá- ban, ahol a cárok a győzelmi toro­kat ülték meg, a követeket itt fo­gadták. Oroszország és Ukrajna egyesülését is itt hirdették ki 300 évvel ezelőtt. Voltunk a cárok, cárnők dolgozó- szobáiban, hálószobáiban. Voltunk a Georginszfci-teremben,, ahol a cárok a fogadásokat tartották. Hatalmas nagy terem, ahol a csillárok súlya 13 mázsa és aranyból vannak. Egyébként az összes cárok által épít­tetett termekre, szobákra jellemző a nagy pompa, a cifraság. Minden tárgy zömében aranyból van, az aj­tók, a falak és egyebek legtöbbje aranyozott díszítésű. A Kreml múzeumában olyan mennyiségű érték van, mely pénz­ben talán ki sem fejezhető. Pl. Mi­hály Romanov trónja, melyben 13 kg színarany van, vagy Alexej Ro­manov trónja, mely gyémántokkal van kirakva. Láttunk olyan kis vo­natot, melynek a mozdonya platiná­ból, kocsijai pedig aranyból készül­tek. Van a múzeumban igen sok arany­szegélyű, drágakővel kirakott mise­ruha, papi öltöny, különböző főúri ruhák. Van pl. olyan főpapi köntös, mely aranyszálakból van szőve és a rárakott drágakő súlya 16 kg, a köntös súlya összesen 30 kg. Igen nehéz volna leírni mindazt, amit ott láttam, hiszen a szobák hosszú sora mindezekhez hasonló dolgokkal van tele. Amikor én mindezeket megláttam, az ötlött eszembe, hogy mennyi vér és könny tapad ezekhez a kincsek­hez, drágaságokhoz, milyen nagy­fokú kizsákmányolás és elnyomás kellett ahhoz, hogy mindezt meg­kaphassa az akkori uralkodó osztály. Aki ezt meglátja, az előtt azonnal világossá válik, hogy miért volt olyarf ágrólszakadt szegény az orosz muzsik. Láttuk a Kremlben a Szovjetunió Legfelső Tanácsának üléstermét, melyet már a szovjet nép épített 1934-ben. Ez egy 2000 fő befogadá­sára alkalmas nagy terem, mely egy­szerűen, de ízlésesen van építve, egyszerű, de nagyon szép politúro­zott támlásszékekkel ellátva, melye­ken kényelmesen lehet jegyzetelni. A székek ülőkéje bőrrel van bevon­va. A SZTÁLIN AUTÓGYÁRBAN Megnéztük a moszkvai Sztálin Autógyárat is. Hatalmas ez a gyár, melyben 30.000 munkás dolgozik. Ebben a gyárban 5—6 percenként készül el egy teherautó. Jellemző a gyár nagy gépesítésére, hogy az egyik üzemrészben pl. a futószala­gok hossza összesen 18 km. A gyárnak van külön kórháza, sza­natóriuma, üdülője. Hatalmas nagy kétemeletes kultúrháza is van. 5000 ember befogadására alkalmas. Van külön könyvtáruk, vannak külön ol­vasótermek. Vannak külön előadó­termek, amelyekben havonta kb. 120 előadást tartanak. Az előadásokat dokumentációs filmvetítésekkel kí­sérik. Van nagy színházuk is, mtly 1100 fő befogadóképességű. A LENIN-HEGYEK ORMÁN... Megnéztük a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetemet is, mely 1949-től 1953-ig épült. Hatalmas, a legmodernebb stílusban épült mo­numentális épület. A főépület 32 emeletes, a földszinttől a főépületen lévő torony tetejéig 240 méter ma­gas. Az egész egyetemnek 45.000 kü-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom