Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-25 / 175. szám
Vasárnap, í954 julius 25. OUiUV/MXJL J-t-a ál népfront és a helyi tanácsok írta: Dani Imre, a Somoeymegyei Tanács V. B. elnöke Helyi tanácsaink többsége fellelkesülve az elért eredményeken, ■ az utóbbi hónapokban nagy mér-f tékben javította munkáját. Pl. az j öreglaki, lengyeltóti, balatonőszö-j di, őrei és heresznyei tanács jól! irányítja a község életét. Vannak azonban még olyan esetek is, mint, Csokonyavisontán, ahol a volt VB-titkár a kulákokkal cimboráit, a kulákok jogtalan engedélyekben részesültek, a dolgozó parasztság rovására. Vagy olyan esetek, mint a balatonszabadi VB■ elnök esete, aki a törvényesség megszilárdítása helyett sorozatos törvénysértést követett el. Előfordult az is, hogy egyes tanácselnökök, mint pl. az ádándi, • elhanyagolják hivatásukkal járó feladatukat, a munkaidő alatt egyéni ügyeikkel foglalkoznak, az ellenőrzés során félrevezetik a felsőbb szerveket. Szerencsére ilyen és ehhez hasonló tanácsi ve- rzetőnk egyre kevesebb van. Legtöbb tanács munkájában a hiányosság oka a kezdeti nehézség, a gyakorlat, a politikai és szakmai képzettség hiányában keresendő. Tanácsi vezetőink egyré- sze még nem ismeri a tanácsi munka lényegét, módszereit, 'helytelenül értelmezi a tanács és VB viszonyát. Ezeknek a tanácsi vezetőknek még nem vált vérükké az, hogy minden komolyabb feladat megoldásánál kikérjék a lakosság véleményét, meghallgassák javaslataikat és a lakossággal «együtt, a nép széles rétegeinek bevonásával oldják meg a felada- rtokat. Az államigazgatás és a tanácsok munkájának megjavítása csak akkor fog sikerülni, ha e téren is biztosítjuk a kritika és önkritika kifejlődését. II. felett és észrevételeit a VB vagy a tanáccsal közölte volna. A tanácstagi beszámolókat és fogadóórákat ugyancsak fel lehet és fel kell használni a tömegkapcsolatok kiszélesítésére. A megyei, járási és városi tanácstagok — ha nem is kielégítő formában — többnyire megtartották a beütemezett beszámolókat és fogadóórákat. Megtörtént azonban pl. az, hogy Várszegi elvtárs, megyei tanácstag Karád községben tanácstagi beszámolóra ugyanarra az időre volt beütemezve, amikor Karádon az Állami Faluszínház tartott előadást. Természetes az ilyen rosszul sikerült szervezés mellett a tanácstagi beszámoló elmaradt. Az is több esetben megtörtént, hogy a beszámolót tartó megyei vagy járási tanácstag nem jelent meg a kijelölt községben. A következő alkalommal a lakosság ilyen előzmények után nem ment el a tanácstagi beszámolóra. A községi tanácstagok nagyrésze viszont nem is lett beütemezve a tanácstagi beszámoló megtartására. Pedig a tanácstagi beszámolók és fogadóórák alapos megszervezésével es megtartásával is javítani lehet a tanács tömegkapcsolatát. A beszámolókon és fogadóórákon, ha azok jól vannak megszervezve és előkészítve, a lakosság széles tömegei vesznek részt. Itt érvényesülhet legjobban a tanács és tanácstag munkája során észlelt fogyatékosságok nyílt megbí- rálása, itt van mód az alulról jövő kezdeményezések ismertetésére és felkarolására. Különösen fontos az alulról, a •dolgozó tömegek részéről szabadon nyilvánított birálat, mely felfedi a hiányosságokat és egyben megmutatja a hiba kiküszöbölésének módját. Sürgős feladat, hogy tanácsaink, mint az államhatalom helyi szervei egyben a dolgozók jól működő tömegszervezeteivé i váljanak. A tanácsi munkába, az állami ügyek helyi intézésébe be kell vonni az egész dolgozó lakosságét. Csak így tudják tanácsaink az •előttük; álló sokrétű feladatot megoldani. A tanács tömegkapcsolatainak kiszélesítése végett emelni kell a tanácsülések színvonalát. ^Biztosítani kell, hogy azon a tanácstagok teljes számban és a lakosság nagyrésze is megjelenjen. A tanácsülési beszámolókat úgy kell összeállítani, hogy azokban a központi feladatokon kívül a helyi problémákról, a lakosságot közvetlen érdeklő dolgokról is szó legyen. Gondoskodni kell a tanácsülések helyiségeinek ünnepélyessé tételéről. El kell érni, hogy a tanácsülések a község, a város, a járás és a megye területén ünnepélyes. aktussá váljanak, és az egész lakosság érdeklődésének központjában álljanak. A tanácsülések fontosabb határozatait dobszó útján, kisgyűlése- ken és gazdagyűléseken keresztül széles körben ismertetni kell, mert csak úgy várható, hogy a dolgozók kiveszik részüket a határozat végrehajtásából. A tanácsok megszilárdításának egyik legfontosabb feltétele az állandó-bizottságok tevékenységének kifejlesztése. Meg kell állapítani, hogy e téren bőven akad tennivalónk. Különösen a községi állandó-bizottságok működnek gyengén. De nincs minden rendben a járási és megyei állandó-bizottságok háza- táján sem. Az állandó-bizottságok aktívahálózatának kiépítése a tanácsok fennállása óta -nem, vagy csak papíron történt meg, s így az állandó-bizottság — mint arra hivatott szerv — ellenőrzést gyakorolt volna az apparátus munkája A tanácsnak és minden egyes tanácstagnak éber figyelemmel kell kísérni, hogy az állami szervek határozatai, rendelkezései milyen visszhangra találnak a dolgozó lakosság körében. Tudni kell megkülönböztetni a jószándékú figyelmezt» t z ellenséges elemek akad fásától. A tanácstagoknak nem csupán az a kötelessége, hogy ismertessék a rendeleteket és határozatokat a lakossággal, hanem az is, hogy tolmácsplják a lakosság véleményét a felsőbb állami szerveknek. Szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a tanács és más tömeg:;/, e evezetek (DISZ, MNDSZ, stb.) között. Csak a tanács és tömegszervezetek jó együttműködése biztosíthatja az államhatalom gyakorlásának döntő feltételét: a legszélesebb dolgozó rétegeknek az állami ügyek intézésében való részvételét. Ezek azok a feladatok, melyeknek gyakorlati végrehajtásához nekünk a pártkongresszus irány- mutatásai alapján öntevékenyen, haladéktalanul hozzá kell fogni. Vannak azonban olyan feladatok is, melyek elvégzése a felsőbb szervekre hárul. Ilyenek pl. a tanácsok felső irányításának a MT- tól az országgyűlés hatáskörébe utalása, a. túlzott centralizáció megszüntetése. Mennél több hatáskör leadása a községi és járási tanácsokhoz, ennek érdekében a járási tanácsok létszámmal és káderekkel való megerősítése. Fel kell oldani a tanácsok gazdasági gúzsbakötöttségét és nagyobb hatáskört kell biztosítani pénzgazdálkodásuk tekintetében. A központi szerveknek és helyi tanácsoknak egyaránt harcolni kell a bürokrácia elszaporodását! jelentő papírtenger ellen. E feladatokat tanácsaink csak akkor tudják sikeresen megoldani, ha a tanácsi dolgozók politikai és szakmai színvonala a jelenleginél hasonlíthatatlanul magasabb fokra emelkedik. Bár tanár esi dolgozóink oktatása terén az elmúlt évben komoly eredményeket értünk el, a dolgozók zömének színvonala még nem kielégítő. A most lezárult tanévben 11 személy végezte el az egyéves tanácsakadémiát. Ezek mint járási VB-elnökök, elnökhelyettesek és titkárok nyertek beosztást. 9 megyei és járási vezető funkcioná- rus tanul a tanácsakadémia levelező tagozatán. Ezek most végezték az első félévet. Több mint 50 községi vezető végezte el az 5 hónapos bentlakásos államigazgatási iskolát. Végül több mint 300 községi vezető vizsgázott az elmúlt hónapban az 5 hónapos iskola első anyagából olyanok, akik ezt az anyagot 2 éves levelező hallgatóként tanulták. Az tehát a feladat, hogy a politikai és szakmai oktatás terén szerzett tudást tanácsi dolgozóink a dolgozó nép javára a gyakorlatban hasznosítsák. Helyi tanácsaink közel 4 esztendős működésük során munkájuk jmegannyi hiányossága (ellenére hatalmas utat tettek meg. Ha a tanácsok vezetői és dolgozói politikai és szakmai tudását magasabbra emeljük, akkor minden feladatot megoldanak, amit a párt és a'kormányzat elébük állít. A képzetlen tanácsi vezető bizonytalankodik a törvényesség alkalmazása és betartása tekintetében; Nem tudja, mikor hajtja végre a törvényt és mikor követ el túlkapást. Egyes vezetők a szocialista törvényességet egyoldalúan értelmezik. Csak a törvényadta jogok biztosítására törekednek, a törvényes kötelességek teljesítését nem követelik meg. Helyi tanácsaink vezetőinek és beosztottainak egyaránt tudniok kell, hogy nemcsak a törvények alkalmazása során elkövetett túlkapás törvénysértés, hanem az állampolgári kötelesség teljesítésének elmulasztása és ennek eltörlése is törvénysértés, ami ellen nem kisebb szigorral kell fellépni, mint a túlkapások ellen. A törvények végrehajtásának, helyes alkalmazásának döntő feltétele a jogszabályok ismerete. Törvényeink, törvényerejű rende- leteink, MT-határozataink és utasításaink, valamint az egyes miniszterek utasításai többnyire már közérthetően és világosan vannak megfogalmazva. Mégis sűrűn tapasztaljuk, hogy egyes községi tanácsok elnökei és titkárai — de előfordul ez még járásszinten is — anélkül fognak hozzá a jogszabály végrehajtásához, hogy azt előzőleg áttanulmányozták volna. Természetes az ilyen munka eredményében legtöbbször nem sok köszönet van. Helyi tanácsaink vezetőinek és beosztott dolgozóinak át kell tanulmányozniuk mindazokat az utasításokat, melyek végrehajtásáért felelősek, mert különben nem képzelhető el a szocialista törvényesség érvényesítése. Ha pedig a jogszabályok értelmezése tekintetében tanácsi dolgozóinknak kételyeik vannak, forduljanak vezetőikhez, vagy a felsőbb illetékes szervekhez. Egy pillanatra se feledjék el, hogy minden jogszabályt az alkotmány szellemének megfelelően kell alkalmazni. Helyi tanácsainknak, vezetőinek és dolgozóinak fő figyelmüket azokra a döntő feladatokra kell összpontosítaniuk, amelyek az előttük álló időszakban pártunk politikájának homlokterében állanak. A lakosság életszínvonalának emelésére — az anyagi és kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégítésére, a mezőgazdasági termelés fellendítésére, a mező- gazdaság szocialista átszervezésére, az állami fegyelem és állam- polgári kötelesség teljesítés megszilárdítására és az osztályellenség elleni fokozottabb harcra. Tanácsainkat és azok vezetőit buzdítsa az a tudat, hogy a tanácsok munkájának megjavításával hatalmas lépést teszünk előre a szocializmus győzelme felé. SZERKESZTŐSÉGÜNK POSTÁJÁBÓL Megyénk dolgozóinak levelei a kenyércsata újabb és újabb eredményeiről számolnak be. Paska István elvtárs, a tabi járás DISZ-titkára írja: Az elmúlt vasárnap járásunk területén 18 önkéntes arató DISZ-brigád dolgozott. Példásan dolgoztak az andocsi DISZ-szervezet tagjainkét egyénileg dolgozó parasztnak és a Sztálin tsz-nek segítettek az aratásban. Német néni, akinek búzáját learatták, úgy fejezte ki háláját, hogy egy véka süteménnyel vendégelte meg a lelkes fiatalokat. Somogyszentpálról írja Zsák József elvtárs: Községünk dolgos népe küzd az időjárás szeszélyével. Igyekszik az aratással és a csépléssel mielőbb végezni. Példásan végzik munkájukat a Béke termelőszövetkezet tagjai, a nagy munkában »egy szív egy lélek«, ez meglátszik eredményeiken. Horváth György elvtárs, Hencse község VB-elnöke írja: Községünk egyénileg dolgozó parasztsága is megérdemli a dicséretet, időben learattak, elcsépeltek és teljesítették az állam iránti kötelezettségüket. Ilyen gazdák Karlivics Benedek és József, Bernáth Miklós, Lőrincz József, Fejes István és Lóki István. Papp Lajos DISZ-titkár elvtárs, a kőkúti DISZ-fiatalok aratási munkájáról számol be: 9—15 tagú aratóbrigád sietett azoknak a családoknak a segítségére, ahol nem volt férfi munkaerő. Két családnál arattuk le a gabonát vasárnap. Munka után falusi szokás szerint felcsendült a citera hangja és a fiatalok táncra perdültek. Soós István elvtárs írja: a kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói legutóbb a bonnyai Béke tsz-nek segítettek az aratásban. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói pedig 21-én a nágocsi tsz- ben végeztek eredményes munkát. A vállalat dolgozói, kommunistái példamutatóan segítettek a tsz-ekrtek. Külön dicséret illeti hentesdoi- gozóinkat, akik az eddigi mezőgazdasági munkában rendszeresen részt vettek. Kovács István elvtárs kedves levelében a pusztaszemesi tsz munkájáról számol be: A József Attila tsz 17-én befejezte az aratást, Í15 kát. hold területen. A tarlót 95 kát. holdon szántották le. Munkájuk motorja a lelkes párosverseny, a József Attila tsz versenytársa, a kereki Petőfi tsz. Szerkesztőségünkben érkezett levelek hírt adnak arról, hogy megyénk dolgozói hogyan sietnek az árvízkárosultak segítségére. Pakott Vilmos elvtárs írja: A kálmáncsai népi együttes július 20- án a Népművészeti Intézet látogatása alkalmával tartott előadásának tiszta bevételét — 130 forintot — az árvízkárosultak megsegítésére ajánlja fel. A népi együttes elhatározta, hogy több községben is ellátogat és a műsoros est bevételét szintén'az árvízsujtotta lakosság megsegítésére küldik. Hernádi János írja: A Siófoki Malom dolgozói röpgyűlést tartottak és itt megbeszélték, hogyan segítenek az árvízsujtottakon. Elhatározták, hogy még jobban dolgoznak, az önköltséget csökkentik és 350 forintot küldenek az árvízkárosultak megsegítésére. A látrányi fiatalok nevében ír Bojtos Károly és Horváth József: — Mi, látrányi fiatalok megértettük azt, hogy elsőrendű feladatunk az ország kenyerének betakarítása. Ezért elhatároztuk, hogy a DISZ-fia- talokból arató-cséplőbrigádot szervezünk. DISZ-brigádunk olyan családoknál aratott, ahol nem volt férfi munkaerő, vagy ahol a későbbi aratás súlyos-károkat okozott volna. Cséplőbrigádunk felajánlást tett, hogy keresetükből az árvízkárosultak megsegítésére 1 mázsa gabonát adunk* Ifjúsági brigádunk versenyre hívja a fonyódi járás összes ifjúsági esép- lőbrigádját, egyben csatlakozunk a DISZ Központi Vezetőségének felhívásához. — ...............1.......................................................................... M SZT-aktíváink munkája az új tagsági igazolványok kiosztásánál A Magyar—Szovjet Társaság országos vezetősége ez év január 24-én nagyjelentőségű határozatot hozott. Megszüntette az MSZT eddigi zárt szervezeti kereteit, egyszerűsítette a belépést és ezzel lehetővé tette, hogy a dolgozók tömegei megtalálják az utat az MSZT felé. Megyénk egész területén örömmel fogadták a dolgozók a határozatot, amely egyrészt a belépést könnyítette meg, másrészt pedig az új igazolvány megváltása azt jelenti, hogy egy esztendőre rendezve van a tagsági dij. Lelkes aktíváink tömegei jó felvilágosító munkával juttatják el tagjainkhoz az új tagsági igazolványt, a megye egész területén. Ugyanakkor igen sokan lépnek az MSZT tagjai sorába. Megyénkben valamennyi alapszervezetünknek eljuttattuk az új igazolványokat. Kaposváron a 60 alapszervezetből 40 helyen már csaknem minden tag átvette az új igazolványt. 23 olyan szervezetünk van, ahol 100 százalékig átvették a tagok új igazolványukat. Pl. Cukorgyár, Mélyfúró V., Vasipari KTSZ, Mlegyei, Városi Tanács, Tejipari Egyesülés, stb. Vannak azonban olyan alapszervezetek is a városban, ahol alig vagy egyáltalán nem fordítanak gondot az új igazolványok eljuttatására, mint pl. a Szolgáltatási KTSZ-nél és a Finommechanikai Vállalatnál. Gyengén megy a tag- szervezés a Textilműveknél és a MÁV-nál is. • Falusi alapszervezeteinknél is vannak olyanok, ahol 100 százalékos az igazolványok átvétele, mint pl. Kutas.- felsőbogáti állami gazdaság, Rinyabesenyő, Ság- vár, Fonyódi Tőzegüzem, Lengyeltóti, Buzsák, Fonó és Memye. Van több falusi alapszervezetünk, ahol lényegesen emelkedett a taglétszám, mint pl. Somogyszobon, ahol 40-ről 80-ra, Balatonőszödön, ahol csaknem háromszorosára emelkedett a taglétszám. Jónéhány falusi alapszervezetünknél azonban gyengén megy az új igazolványok kiosztása, mint pl. a csurgói és a marcali5 járásokban, ahol alig egy-két szervezethez juttatták el a tagsági igazolványokat. Az új igazolványok terjesztésének fő hiányosságai főleg abból adódnak, hogy sem a járási titkáraink, sem alapszervezeteink nem foglalkoztak kellően az eljuttatással. Több helyen nem tárgyalták meg az MSZT országos elnöksége március 13-i határozatát, amely megjelölte a terjesztés módját. Az olyan helyen, mint pl. Somogyszob, ahol Varga Józsefné az alapszervezet gazdasági felelőse, aktívákkal megbeszélte az elnökség határozatát, meg is tudták duplázni a taglétszámot, vagy Balatonlellén, ahol CÖvek Rózsa a szervezet gazdasági felelőse, jó munkája nyomán 57-tel emelkedett a .taglétszám. Az új tagisági igazolványok nem bélyegek, mint ahogy ezt sok alapszervezetünk annak tekinti* Jelképes kifejezője ez a Szovjetunió iránti barátságnak. Dolgozóink várják, hogy az új igazolványt minél hamarabb megkaphassák. Járási titkárságaink, alapszervezeteink feladata, hogy állandó és jó felvilágosító munkával a párt- és a többi tömegszer- vezétek segítségével év végéig megyénk dolgozóinak nagy tömegei az új igazolványok átvételekor a Magyar—Szovjet Társaság mozgalmának részeseként tekinthessék magukat. Endrédi Lajos, MSZT megyei titkár.
