Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-27 / 176. szám

* 1 «Jtiu 1UU1>£1A1U Al Ulli tSlUE'l LK! A barcsi járás kommunistái azért indítottak harcot, hogy járásuk megyénk élenjáró járása legyen A Mesterséges Megtermékenyítő Intézet Somogy állattenyésztéséért XI. évfolyam, 176. szám. JA MEGYEI PÄRTB1ZOTTSÄG ARA 50 FILLÉR Kedd, 1954 július 27. Az ország bőséges kenyérellátásáért — megyénk becsületének megóvásáért A falu dolgozóinak százai, ez­rei, termelőszövetkezeti és egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasz­tok adták becsületszavukat me­gyénkben: jó munkával, az állam iránti kötelezettség hiánytalan teljesítésével harcolnak *• azért, hogy megyénknek a kongresszusi verseny során kivívott jó hírnevét még tovább öregbítsék az au­gusztus 20 tiszteletére indított versenyben. Dolgozó parasztsá­gunknak e nemes törekvésében kifejezésre jut megnövekedett ál­lami fegyelme, felelősségérzete, a közös nagy ügy, >az 'országépítő munka iránt. Nem véletlen az, hogy a falu nagyobb részt vállal ma az ország gondjából, mint bármikor valaha, hisz a falu sem kapott még annyit az országtól, mint a felszabadulás óta és kap az új kormányprogramra megva­lósítása során. Megyénk dolgozó parasztjai is nap mint nap érzik a párt, az ál­lam segítőkészségét és nem is akarnak hálátlanok maradni. Or­dacsehiben már ássák le a vil­lanyoszlopokat, itt is hamarosan kigyullad a kultúrát hozó fény, s emellett egy orvosi rendelőt, tanítőlakást, ártézi kutat kap a község hamarosan. Mindezt ki akarják érdemelni azzal is, hogy a cséplőgéptől teljesítik gabona­beadásukat. Követendő példát mutat Ordacsehiben Győré Lajos 15 holdas dolgozó paraszt, aki most is az elsők közt teljesítette 100 százalékra az évi gabonabe­adását, egyenesen a cséplőgéptől, így van ez rendjén: a város se­gíti a falut és a falu segíti a vá­rost, s ez a kölcsönös segítség­nyújtás eredményezheti az egész ország jólétének fokozottabb nö­velését. Ezt szem előtt tartják megyénk dolgozó parasztjai, tsz-éi is. Már az utóbbi napokban szá­mos termelőszövetkezet jelentet­te büszkén, mint pl. a heresz- nyei Dimitrov, a torvaji Táncsics, hogy az idei gabonatermésből maradéktalanul teljesítették a törvényes kötelességüket. De már számos község, mint például öreglak, Táska tanácsa is arról számolt be, hogy az egyénileg dolgozó parasztok is, adott sza­vukhoz híven, a párt és a kor­mány útmutatása szerint meg­valósítják a gabonabeadásban a jelszót: »cséplőgéptől a begyűjtő- helyre!-« Hogy e jelszó megyénk min­den községében érvényre jusson, ahhoz a begyűjtési szerveknek, a helyi tanácsoknak, a falu kom­munistáinak jó mozgósító mun­kájára van szükség. Különösen nagy a lehetőségük a cséplőgép­nél dolgozó kommunistáknak ah­hoz, hogy már cséplés közben úgy agitálják, serkentsék a csé­peltető gazdákat, hogy mire szé­rűjén véget ér a cséplés, az már teljesítse is gabonabeadását. De ezekben a napokban, hetekben tudnak sokat segíteni a községi begyűjtési állandó-bizottságok a tanácsoknak — főleg, ha a falu élenjáróinak legtöbbjét is bévon- ják azok munkájába. A községi tanácsok egy pilla­natra se tévesszék szem elől, hogy — bár új begyűjtési rend­szert vezetett be kormányunk és új begyűjtési szervet hívott lét­re — a tanácsok mint a törvény fő őrei, teljes mértékben felelő­sek a begyűjtési törvény végre­hajtásáért. Minden esetben tart­sák be a törvényt a begyüjtőszer- vek, de ne nézzenek el afelett, hogy bárki is — felelősségrevonás nélkül — hosszabb időn át halo­gassa a beadási kötelezettségének teljesítését. A kulákok, a nép el­lenségei hazugságokkal akarják félrevezetni a hiszékenyebb ter­melőket. Azt hangoztatják, hogy »nem kell beadni a kötelezőt, mert úgy is elengedik a hátralé­kot.« Ezt a hazug híresztelést szét kell verni, mert a hátralékot sen­kinek sem engedik el. Aki tehát a kulákra hallgat, az kétszeresen ráfizet, mert elesik a 'gyorsbeadá­si prémiumtól, s ugyanakkor megbüntetik érte — a törvény­szegésért. A termelők többsége, azok a dolgozó parasztok, akik becsülettel betartják az állami fe­gyelmet, helyeslik a törvényes szankciók alkalmazását a hanya­gokkal szemben és elítélik a spe­kulánsokat. Tudvalevő, hogy a törvény nemcsak kötelességet, hanem jogokat is biztosít, amely­ből következik: ;a törvényesség­nek két oldala van. A népneve­lők azt is tudassák a dolgozó pa­rasztokkal, hogy a beadás teljesí­tése mellett megmaradó felesle­geik szabad értékesítésének jogát is védi a törvény. A községi pártszervezetek szer­vezzék és irányítsák a dolgozó pa­rasztok lelkes í kezdeményező­készsége nyomán megindult be­gyűjtési versenymozgalmat. Has­sanak oda meggyőző szóval a fa­lu kommunistái, hogy most jú­lius 26—30-ig tartó begyűjtési héten minden hátralékos rendez­ze állatból és állati termékből is adósságát, de ne legyen olyan gazda, aki a gabonabeadást a cséplőgéptől közvetlenül nem telje­síti. Megyénk dolgozó parasztjai, kommunistái úgy harcoljanak a gabonabegyüjtés teljesítéséért, hogy közben arra gondoljanak: az ország bőséges kenyérellátásá­ért, s megyénk becsületének meg­óvásáért küzdenek, s ez mind a kettő nemes cselekedet. AKIKNEK ELSŐ A HAZA ÖNZETLENÜL SEGÍTÜNK Öráról-órára növekszik az a hatalmas tábor, mely az első perctől kezdve szinte egyemberként sietett az árvízsuj tóttá területek lakóinak segítségére. Levelek, telefon- és táv irat jelentések érkeznek naponta a megye minden részéből, melyben tsz-parasztok, gépállomási dolgozók, egyéni gazdák, ipari munkások, ér­telmiségiek és a munka minden frontjának harcosai jelentik be segítő szándékukat. A ZAMÄRDI ERDŐGAZDASÁG a következő tartalmú táviratot intéz­te Hegedűs András elvtárshoz, az árvízvédelmi kormánybiztosság el­nökéhez: »A zamárdi erdőgazda­ság — dolgozóinak önkéntes adako­zásán felül — az árvízkárosultak megsegítésére 150 köbméter faanya­got ajánlottak fel azqnnali szállítás­ra. A felajánlott mennyiség az er­dőgazdaság értékesítési tervét, sem zárókészletét nem érinti. Ezt a mennyiséget éves fatermelési ter­vünkön felül a fagyártmányunk elő­állításánál jobb kihozatallal takarí­totta meg az erdőgazdaság. A fel­ajánlott faanyagból 60 köbméter fe­nyő feldolgozási rönk, 60 köbméter akácfeldolgozási rönk és 30 köbmé­ter iparvasúti tölgy talpfa-rönk. Kérjük a faanyaggal való azonnali rendelkezést. Egyúttal felhívjuk a társ-erdőgazdaságokat, hogy, csatla­kozzanak felhívásunkhoz.« ffl kaposfiiretii községi fanács dolgozói figyelemmel kísérik a friss tudósításokat, melyek hírt adnak a Duna vízének emelkedéséről, vagy apadásáról. Mindannyian együtt- éreznek azokkal, akiknek békés építőmunkáját, mindennapi nyugodt életét megszakította a pusztító ára­dat. Ezért határozták el, hogy augusztus havi fizetésük 4 százalé­kát az árvízkárosultaknak adják. Ugyanígy határoztak a December 21 tsz tagjai is, akik az egyéni jut­tatásokon kívül további 5 mázsa búzát ajánlottak fel a bajbajutottak megsegítésére. A BELSPED Vállalat dolgozói szintén csatlakoztak az árvízká­rosultak megsegítésére indult mozgalomhoz. Eddig 3000 forintot jegyeztek. Szerkesztőségünkbe az alábbi ked­ves, megható levelet hozta a posta Győrből: „En, aki Somogy megyében szület­tem, éltem és csupán másfél éve va­gyok Győr város lakója, pár szóban szeretnék a „Somogyi Néplap“-on ke­resztül szólni Somogy derék dolgozó népéhez, mivel ott éltem évekig és a „Somogyi Néplap“-nak voltam a levelezője Zákány községből­Szomorú napokat élt át városunk, Győr. Először a Szigetközt, majd vá­rosunk Révfalu elnevezésű részét öntötte el a pusztító dunai ár, an­nak ellenére, hogy pártunk és kor­mányunk, a hős szovjet és magyar katonák minden lehető segítséget megadtak a védelemhez. Amíg So­mogy dolgos népe mindent megtett a bő gabonatermés gyors betakarítá­sáért, mi éjt nappallá téve építettük Rinyaújlak községben a legutóbbi napokban másfél mázsa búza, 6 mázsa rozs, 20 kg árpa, 0 mázsa 45 kiló kukorica, 41 mázsa 40 kg burgonya, 20 mázsa széna és 375 forint készpénz gyűlt össze az árvíz- károsultak számára. A felajánlá­sokban kitűnt Tóth Imre elvtárs, a. Petőfi tsz párttitkára, akinek 4 kis gyermeke van. Tóth elvtárs 50 kiló búzát, 50 kiló kukoricát, 50 kiló bur­gonyát adott egymaga. Példáját kö­vették Tóth Sándor, id. Katona Ist­ván, Löczi Mihály, Bek István, ifj- Katona István dolgozó parasztok. A tsz tagjai háztgji gazdaságuk után kivétel nélkül 50 kg burgonyát és 25 kg kukoricát ajánlottak fel, a közös termésből pedig további 5 mázsa ro­zsot és 5 mázsa burgonyát. Az Üj Elet tsz 20 mázsa szénát, a Kossuth tsz pedig 15 mázsa burgo­nyát ad. Pénzértékben a község la­kói által felajánlott termékek S.100 forintot jelentenek. II mossfási gyermekszanafóHiim tüdő-osztályának dolgozói 2l-én röpgyülést tartottak, melyen meg­beszélték az árvízkárosultak gyors megsegítésének lehetőségeit. Az osztály összes dolgozója — 32 fő — rövid percek alatt 1510 forin­tot adott össze. Pajor Ibolya, Zanyik Klotild, Lukovszki Ste­fánia, Säckl Aranka ápolónők 100 —100 forintot, Surányi Jánosné ápolónő 80 forintot jegyzett. A dolgozók az árvízkárosultak to­vábbi rendszeres segítését hatá­rozták el. Eszerint több, otthon­talanná vált gyermeket fogadnak magukhoz, s |:uItúrműsort ren­deznek az árvízsujtotta lakosság megsegítésére. A SIÓFOKI SÜTŐIPARI V. dolgozói az árvízkárosultak meg­segítésére 3 százalékot ajánlottak fel e havi fizetésükből. fi barcsi járásban megindult gyűjtés folyamán eddig 229 mázsa búza, 55 mázsa burgonya, 146 mázsa széna, 129 mázsa takar­mánygabona, 132 mázsa kukorica gyűlt össze, Felajánlottak ezenkívül 63 darab tojást, 5 darab baromfit, 350 mázsa szalmát, 14 darab süldőt és 1 hízót is. Az anyagi segítség 1.472 forintot tesz ki. Különösen ki­emelkedőt Barcs község, ahol töb­bek között 150 mázsa lucernaszénát és 50 mázsa burgonyát raktak va­gonba. A darányi gépállomás dolgo­zói szintén nagyszerű tanúbizonysá­gát adták testvéri együttérzésüknek, amikor 12.000 forintot juttattak az árvízkárosultak megsegítésére. A csokonyavisontai gépállomáson vi­szont vasárnapi műszakot tartanak a dolgozók és napi keresetüket ajánlják fel, A járás dolgozói ezen­kívül 20—30 gyermeket vállaltak 2—3 hónapi, vagy félévi vendéglá­tásra. Szülök község dolgozó pa­rasztjai 21 gyermeket, vagy 60—70 éven felüli öreget fogadnak ottho­nukba hosszabb időre. fi nagyatádi járásban 10 község jelentette eddig az össze­gyűlt pénzadományok összegét, mely 4-325 forintot tesz ki. Eljuttattak ezenkívül 45 mázsa gabonát, 87 má­zsa kukoricát, 172 mázsa burgonyát, 250 darab tojást, 5 kg baromfit. 30 mázsa "szénát és szalmát is az árvíz- károsultaknak. A nagyatádi Nyomda) dolgozói elhatározták, hogy a 48 órán túl további s órás műszakot tarta­nak és ennek keresetét ajánlják fel. A Fona'’gyár dolgozói havi fizetésük 1 százalékát adják. Ugyaninnen Sin- kovics elvtársnő és Kovács Istvánná 1—1 gyermeket vállalnak gondozás­ra és ellátásra. Bencsik Istvánná és Fonyó Jánosné a Konzervgyárból szintén 1—1 gyermeket fogadnak 3— 4 heti időtartamra. jUtaél ^ijÄübol a gátakat, hogy megfékezzük a pusz­tító, szennyes vízáradatot. A megfe­szített munkának hatalmas eredmé­nyei voltak, megvédtük gyönyörű belvárosunkat, üzemeinket- De el­pusztult a Szigetköz rengeteg termé­se, sok-sok munkás és paraszt ottho­na. A víz még ma is úgy hömpö­lyög a falvak között, mint egy ha­talmas folyam. Sok-sokezer menekült család nézi könnyes szemmel az ott­honukat elpusztító vizet és felétek is tekintenek, várják segítő kezeteket, szívetek melegét. Ti, akik még so­hasem éltetek át ilyen borzalmakat, mégis elsők között siettetek a, bajba­jutottak segítségére■ Örömmel és könnyes szemmel hallgattam a rá­diót, amikor szülőfalum tsz-e, a bar­csi Vörös Csillag az elsők között ajánlotta fel segítségét az árvízká­rosultaknak, majd Kastélyosdombó, Somogytarnóca stb. Boldog és büsz­ke vagyok megyémre, ahol oly derék emberek élnek, akik elsőként nyúj­tották baráti, testvéri segítségüket. Bízom abban és remélem, nem lesz a mi híres „Somogyországunkban“ olyan ember, munkás vagy paraszt; aki ne érezné át e bajbajutott nép szomorú sorsát és ne vállalna áldo­zatot úgy, ahogy Kastélyosdombó, Barcs, Somogytarnóca népe tette. Minden szem gabonátokkal, minden forintjaitokkal egy-egy könnycsep­pet töröltök le az árvízsujtotta csa­ládok szeméről. Köszönjük néktek, somogyiak, köszönjük áldozatos mun. kálókat, szíves támogatástokat, ön­zetlen segítségeteket. Elvtársi üdvözlettel: HORVÁTH LAJOS villanyszerelő, Győr“ Megyeszerte nagy szorgalommal, karitása. Dolgozó parasztjainknak — kezdték a tarlóhántás és másodvetés a termény forgalmi begyüjtőhelyei fe cséplőgép mellől — hazánk iránti kö tató, kötelességtudó gazdák és tsz-ek nevét az egész megye dolgozó paras A siófoki Kiss Ferenc 6 holdas, la 6 holdas, Kádár István 7 holdas, János 4 holdas, Pataki Gézáné más esi Kálló Istvánná 6 holdas, Paszler Lakócsáról Fucskár Vince 17 ho holdas, Kapolyról Póíh Géza, Bálv dák. A tsz-ek sorát a somogygeszti ban következik a göllei Üj Élet, a Győzelem, a balatonkiliti Dózsa, a Vörös Csillag, a lakócsai Haladás, Üj Barázda tsz, melyek azonnal a cs nyér- és takarmánygabona beadásu folyik az idei gazdag termés beta- miután behordták a gabonát, s meg- mellett a cséplést, most első útjuk lé vezet, hogy lerójják — mindjárt a telességüket. Ezek közül a példamu- közül — hadd ismerje meg néhány ztsága. Közéjük tartozik: Kiss István 3 holdas, Kálmán Gyu- Németh József 3 holdas, Bertalan félholdas dolgozó parasztok, a bar- Lajos 4 holdas gazdák. Idas, Bedegkérről B. Tóth József 6 ányosról Bödök Lajos egyéni gaz­I Üj Barázda tsz nyitja meg, s sor­fonói November 7, az osztopáni somogyszobi Üttörő, a balatonőszödi a bálványos! Dózsa és a berzencei épiőgéptől teljesítették egész évi ke- kat. MEGYESZERTE CSÉPELIK A GARONAT Megyénk valamennyi járásában most azért folyik a verseny, hogy a sikeres aratás után melyik já­rás végez előbb a csépléssel, ga- bonabegyüjtéssel, melyik járás lesz a győztes az augusztus 20-i versenyben. A kaposvári járásban eddig 160 vagon gabonát csépeltek el. Búzá­ból 48, rozsból 6, ősziárpából 88, tavasziárpából 18 vagon a járás cséplési eredménye. A marcali járás cséplési ered­ménye eddig 157 vagon gabona. 50 vagon búzát, 36 vagon rozsot, 59 vagon ősziárpát és 12 vagon tavasziárpát csépeltek el. A fonyódi járásban eddig 144 vagon gabona a cséplési ered­_ gat *>■ : <sr­\ ___js^ f e.v mény: ebből 60 vagon búza, 36 vagon rozs, 34 vagon ősziárpa és 14 vagon a tavasziárpa. A barcsi járásban 113 vagon el­csépelt gabona az eddigi cséplési eredmény. 22 vagon búzát, 7 va­gon rozsot, 83 vagon ősziárpát és 1 vagon tavasziárpát csépeltek el eddig. A siófoki járásban eddig 99 va­gonnal csépeltek el: 56 vagon bú­zát, 8 vagon rozsot, 24 vagon ősziárpát és 11 vagon tavasziár­pát. A nagyatádi járásban 81 va­gont tesz ki az elcsépelt gabona. Itt búzából 18, rozsból 4, ősziát- pából 57, tavasziárpából 2 vagon­nal csépeltek el. A tahi járásban eddig összesen 75 vagon gabonát csépeltek el: 36 vagon búzát, 4 vagon rozsot, 27 vagon ősziárpát és 8 vagon tavasziárpát. Búgnak a cséplőgépek a csur­gói járásban is. Itt eddig 53 va­gonnal csépeltek el: 10 vagon búzát, 13 vagon rozsot, 30 vagon Ősziárpát és 50 mázsa tavasziár­pát. A feladat most az, hogy a csép­lést az eddiginél is nagyobb ütemben végezzék minden járás­ban. A gépállomások adjanak meg minden segítséget a cséplő­gépvezetőknek és cséplőbrigádok­nak, hogy a gépek fennakadás nélkül dolgozhassanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom