Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-25 / 175. szám

Vásárnál' IS54 július 25. SOMOGYI NÉPLAP er 7 A siófoki járás az élen Megyénk mezőgazda- sági dolgozói az elmúlt héten tovább fokozták eredményeiket és az augusztus 20 tiszteletére indult mezőgazdasági versenyt. A mezőgazda- sági, begyűjtési munká­ban és az adóterv telje­sítésében újabb nagysze­rű eredmények szület­tek. A járások közötti versenyben az elmúlt héten lényeges változás történt. A begyűjtési versenyben továbbra is a fonyódi járás vezet, míg a második helyen a tabi járás áll. Azonban a mezőgazdasági, begyűj­tési és adóterv teljesíté­si versenyt összesítve a siófoki járás megelőzte a fonyódit. A fonyódi já­rás így a versenyben a második helyre került. A fonyódi járásnak, hogy ismét visszaszerez­ze az első helyet, fokoz­nia kell. a mezőgazdasá­gi munkák ütemét, hi­szen begyűjtésben lénye­gesen nagyobb pontszá­mot ért el, mint a siófo­ki járás. Javítani kell az adóbegyüjtés terén a fo- nyódiaknak, s akkor is­mét esélyese lesz az első helynek. A siófoki já­rást dicséret illeti azért, hogy még az elmúlt hé­ten a negyedik helyen állt, egy hét alatt az el­ső helyre került. Az utolsó helyre most a nagyatádi járás került, míg a csurgói járás az elmúlt heti utolsó helye­zett javított , munkáján és most a hatodik helyen áll. A kaposvári járás az elmúlt héten még a har­madik volt, s most az utolsó előtti. A járások sorrendje az augusztus 20-1 verseny­ben a következő: 1. siófoki, 2. fonyódi, 3. marcali, 4. tabi, 5. barcsi, 6. csurgói, 7. ka­posvári, 8. nagyatádi já­rás. A MEGYE LEGJOBB KÖZSÉGE A községek közötti versenyben az első hely­re Barcs került. A bar­csi dolgozó parasztok to­jásból 80, tejből 57, ba­romfiból 63, sejtésből 199, vágómarhából 199 •százalékra teljesítették a községi begyűjtési ter­vet. Az adóbegyüjtési tervet 31.9 százalékra teljesítették. Elvégezték az aratást, s a behordás 38 százalékát. 'fj fftßl J-id r -r w' kjtirc. Aa üt L,. t cbtWl-TAí> A Kft Pű3l/ri'#/ ütsz«: ttivtlleinoí vívj*. dUt-,*Yi a. O.A cl, ocpU'ít«w .. MBussunmm: A járások sorrendje Siófoki járás, amely az utóbbi napokban megelőzte a mezőgaz­dasági munkákban Fonyódot. Fonyódi járás, amely a legutóbbi napokig tartotta az elsőséget. Kaposvári járás. Nagyatádi járás, Megyénk legjobbjai A megye legjobb tsz- e a versenyben a pusz- takoyácsi Dimitrov tsz, ahol gabonából és álla-, ti termékekből egész évre , teljesítették be­adási kötelezettségüket. Az aratást és a tarló­hántást elvégezték te­rületükön és a gabona 95 százalékát hordták be. A legjobb állami gaz- dáság címet az elmúlt héten a balatonújhelyi állami gazdaság érde­melte ki. A legjobb gépállomás a darányi gépállomás. A traktorosok közül ta­lajmunkában Nagy Sándor, a háromfal gépállomás traktoristája ktak o- az első helyezett. M ásó­éi dik a csokonyavisontai Laklia József, míg a harmadik Wirth János, a darányi gépállomáson. Az aratógépkezelők ver­senyében Csordás János a legjobb a balatonkili- ti gépállomáson. Máso­dik Sier István, a kere- ki gépállomás aratógép­kezelője, a harmadik Rinkóczi Ferenc a mar­cali gépállomáson. A megye legjobb kombájn­vezetője Müller Pál. a darányi gépállomáson, aki eddig 130 kát. hol­dat aratott le, s 1212 q gabonát csépelt el. Má­sodik Takács Gyula III. a balatonkiliti gépállo­máson. A harmadik Eberhardt József, ugyan­csak a balatonkiliti gép­állomáson. A verseny­ben a legjobb fejőgu­lyás továbbra is a nagy­atádi Búzakalász tsz- ben Takács Pál. A járások legjobb tsz-ei, községei Az augusztus 20-i ver­senyben az elmúlt hé­ten a siófoki járás leg­jobb községe: Balaton- őszöd. A legjobb terme­lőszövetkezet a balaton­kiliti Dózsa. Második a siófoki Üj Barázda tsz. A fonyódi járás legjobb községe Sérsekszöllős, a legjobb tsz a somogyba- bodi Kossuth termelő-* szövetkezet. A marcali járás legjobb községe Marcali, a legjobb tsz a pusztakovácsi Dimitrov, termelőszövetkezet. A tabi járás legjobb köz­sége Zala, a legjobb ter­melőszövetkezet a so- mogymeggyesi Jó Gazda tsz. A barcsi járás leg­jobb községe Barcs. A legjobb termelőszövetke­zet a bakházai Petőfi tsz. A csurgói járás leg­jobb községe Zákány, a legjobb termelőszövetke­zet a berzencei Üj Ba­rázda tsz. A kaposvári járás legjobb községe Szentbalázs, a legjobb tsz a répáspusztai Első Ötéves Terv tsz. A nagy­atádi járás legjobb köz­sége Kúntelep, legjobb tsz a somogyszobi Üttörő. Ii:!llllllllillíllllllllll!llllll!lllll!lllll!!l!ll!ll!lllll \ Fonyód dolgozó parasztjai győztesen akarnak kikerülni az augusztus 20 tiszteletére indított versenyből. Hogy eddig tartották az első helyet, annak köszönhető, hogy az aratási, behordási, csép- lési és begyűjtési versenyben fel­használták azokat a tapasztalato­kat, amelyeket a kongresszusi verseny alatt vezettek be. Az ál­landó-bizottság és a végrehajtó­bizottság közreműködésével, a község dolgozó parasztjai páros­versenyre hívták egymást és vál­lalásokat tettek az aratás, csép- lés és behordás mielőbbi befejezé­sére. A többi között Borbély Jó­zsef VB-tag vállalta, hogy elsőnek fejezi be az aratást Fonyódon. Vállalását teljesítette: július 17- re learatta 6 hold búzáját és be­fejezte az árpa aratását is. Az aratás után azonnal hozzákezdett a tarló buktatásához. Perusza Já­nos 7 holdas dolgozó paraszt, Teklics Ferenc 8 holdas gazdával versenyez mind az aratásban, a behordásban. Az aratást mind­ketten július 20-ra befejezték és már mindketten el is csépeltek és AKIKRE teljesítették gabonabeadási köte­lezettségüket. A siófoki Uj Barázda tsz tagjai 15-én fejezték be az aratást. A tagok éjt nappallá téve, vasárnap sem pihenve dolgoztak, hogy megmentsenek, minden szem ga­bonát. Még éjszakára sem men­tek haza, kint aludtak a brigád­szálláson, hogy a sok eső közötti szünetekben minden percet ki­használjanak. Több tsz-tag felesé­ge: Tarlósi Béláné, Bertalan Fe- rencné és Ács Ferencné buzgón vettek részt az aratásban, s a ná­luk sokszor kétszer magasabb rozsban is derekasan megállták helyüket. Férjeik is példát mutat­tak. Jó munkát végzett Fejes László és Papp Ferenc, akik idős létükre is versenyeztek a fiata­lokkal. A siófoki termelőszövetkezeteknek nagy segítséget nyújtott az ara­tásban a balatonkiliti gépállomás kévekötő aratógépe. A gép keze­lői: Csordás János és Vitkó János BÜSZKÉK elvtársak megérdemlik, hogy pél­daként említsük őket. Az egész aratási i<3ő\ alatt átlagos napi tel­jesítményük 9.5—10 hóid között volt. S ezzel az eredménnyel ve­zetnek az aratógépkezelők verse­nyében. Minden percet kihasznál­tak, amikor esett az eső, akkor végezték a gépápolást. A gép leg­kisebb hibáját is azonnal kijaví­tották és állandó összeköttetést tartottak fenn a gépállomással, hogyha csavar, vagy alkatrész kellett, ne kelljen félnapokat vesztegelni a beszerzéssel. A gé­pek huzatásánál leleményessé­gükkel sok értékes órát takarí­tottak és sok hold gabonát men­tettek meg: a teljes átszerelés he­lyett csak a járókereket tették be, a vonórudat pedig nem sze­relték le teljesen, hanem egy lánccal felkötötték az aratógép oldalára és így elérték,: hogy nem volt kiesésük. Eredményeiket el­sősorban jó munkaszervezésük­nek köszönhetik. ^ VAGYUNK Bélavár község dolgozó parasztjai becsülettel tel­jesítik augusztus 20-ra tett válla­lásukat. A község dolgozó paraszt­jai minden erejüket .a gyors ara­tásra és gabonabehordásra össz­pontosították, s a cséplőgéptől azonnal a begyüjtőhelyre szállí­tották a gabonát. A község dol­gozó parasztjai közül elsőként ad­ták a hazának gabonájukat: Man- ka Sándor, Korusecz János, Kiss József, Milánkovics József és Ko- rusecz Vendel VB-tag — írja be­számolójában Peti János VB-tit- kár. Dicséret illeti Bélavár köz­ség dolgozó parasztjait példamu­tató munkájukért. A lakócsai Haladás tsz földjén gazdagon fizetett az idén a gabona. A tsz földjén már ré" gén volt ilyen jó termés, a föld a beléfektetett munkát gazdag ter­méssel fizette vissza. A Haladás tsz tagjai tudják, mi a kötelessé­gük: a cséplőgéptől adták a hazá­nak idei termésű gabonájukat, s már teljesítették is 1954-re ke­nyérgabonabeadási kötelezettségü­ket. A tsz azonban nemcsak gabo­nából, de más termékekből sem maradt adósa a hazának, állatból és állati termékekből is lerótta már beadási kötelezettségét egész esztendőre. Káló Istvánná barcsi dolgozó parasztasszony a községben ismert arról, hogy ed­dig még soha semmiből sem ma­radt adósa államunknak. Ebben az évben az ő földjén is gazdag volt a termés, (eredményes volt egész évi munkája. A cséplés után az első mázsálásból Káló Istvánná azonnal rendezte 1954- re gabonabeadási kötelezettségét. Nem akart adósa maradni álla­munknak, s adófizetési kötelezett­ségének is egész évre eleget tett. A barcsi dolgozó parasztok közül sokan követhetik Káló Istvánná példáját. < i

Next

/
Oldalképek
Tartalom