Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-25 / 175. szám

Vasárnap, 1954 július 25. SOMOGYI NÉPLAP S PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS [a DISZ-ÉLET HÍREI jr A gyékényes! pártszervezet példája nyomán dolgozzanak a csurgói járás pártszervezetei A nyári mezőgazdasági munkála­tok nagy feladatot rónak termelő- szövetkezeteinkre és egyénileg dol­gozó parasztságunkra. A nyári idő­szak az, amikor a paraszti munka zömét kell elvégezni. Ilyenkor sok­féle munka és feladat vár a dolgo­zó parasztságunkra: növényápolás, aratás, tarlóhán-tás, másodnövényve- tés, szénagyüjtés és még sorolhat­nánk, hogy mi minden. Ezeket a fel­adatokat szorgalommal, az idő jó kihasználásával lehet sikeresen meg­valósítani. Ebben, az időszakban minden munkáskézre szükség van, minden perc drága, hiszen nem ki­sebb dologról van szó, mint a ke­nyérről és állatállományunk takar­mányszükségletének biztosításáról. E rendkívül fontos munkák ide­jén, az év legnehezebb szaká­ban lelkesítésre, buzdításra van szükség. S ez a feladat párt- szervezeteinkre, a falvak kom­munistáira hárul. Falusi pártszervezeteinknek át kell érezniük a vállaikon nyugvó felelős­ség jelentőségét, látniok kell felelős­ségteljes munkájukat, s harcolniok kell népünk kenyeréért. A pártszervezetek munkájától nagymértékben függ, hogy a gazda­sági eredmények milyenek, a dolgo­zók hogyan harcolnak, hogy végzik munkájukat. Gyékényesen szorgal­masak a dolgozó parasztok, lelke­sen, odaadóan dolgoznak: jól megy a begyűjtés és jól haladnak a mező- gazdasági munkákkal is. Az aratás­ban részt vett — ahogy mondani szokták — a falu apraja-nagyja. Ez ,a lelkesedés, törekvés, az egyre nö­vekvő szorgalom a pártszervezet jó munkájából, felvilágosításából fa­kad. Nap-nap után javul a pártszer­vezet népnevelőmunkája. Ez külö­nösképpen a pártkongresszus óta tapasztalható. A pártkongresszusra való. készülődés idején szervezték új­já a népnevelőcsoportot és azóta ál­landóan foglalkoznak a népnevelők­kel, tanítják, nevelik őket, hogy fel­adataikat minél jobban, minél ered­ményesebben tudják ellátni. Most már kezd kiforrni egy egységes, jól- képzett, aktív tagokból álló népne­velőgárda. Ez segíti a pártszerveze­tet a munkában, a feladatokért fo­lyó .harcban. A népnevelők most is teljes erő­bedobással dolgoznak. Kisgyűléseket tartanak és egyéni agitációt végez­nek. Az agitációjuk eredménnyel jár, a tömegek közé elhintett szavaik termékeny talajba hullanak, lelke­sedést, munkakedvet teremnek. Aracsi József elvtárs egyike a leg­jobb népnevelőknek. Munkáját jól végzi, mindjobban betölti az igazi agitátor . szerepét. Minden alkalmat felhasznál dolgozótársai felvilágosí­tására. Kint a mezőn munka közben, esténként, kisgyűléseken, egyéb ösz- szejöveteleken sokat beszél a párt politikájáról, az ország, a község helyzetéről. Ez helyes is. A jó népnevelő legyen figyel­mes, juttassa el a párt szavát a dolgozókhoz a szántóföldeken, a tanáesházán, a családi otthonok­ban és minden alkalmas helyen. Aracsi elvtárs ezekben a napokban esténként sajtófelolvasásokat tart, ismerteti a dolgozó parasztokkal az árvízsujtotta területek helyzetét. El-, mondja, hogy a szigetközi, a duna- menti dolgozók milyen erőfeszítése­ket tesznek a városok, falvak meg­mentéséért. Az ilyenirányú beszélge­tések, sajtófelolvasások bátor helyt­állásra, kitartó munkára ösztönzik a község dolgozóit. Ezekben a napok­ban mindenki tudása legjavát adva, erejét megfeszítve dolgozott, végez­te az aratást, most pedig a cséplést, hogy minden szem. gabonát idejében betakaríthassanak, s ezzel segíteni tudják az árvízsujtotta területek la­kosságát. Varga Vendel elvtárs, Aracsi elv­társhoz hasonlóan dolgozik. Jó fel- világosító munkája nyomán több dol­gozó paraszt versenyez egymással. Párosversennyel végezték az aratást, a tarlóhántást. Varga elvtárs a kör­zetében már nem egyedül agitál, e szép munkában segítségére vannak az élenjáró dolgozó parasztok is. Az ő segítségükkel szervezte meg az aratási, cséplési versenyt. Varga elv­társ a családtagokkal is sokat be­szélget, az ő véleményüket is meg­hallgatja és javaslataikat eljuttatja a pártszervezet vezetőségéhez. így a pártszervezet világosan látja a köz­ség helyzetét, a dolgozó parasztok ügyeit, így tudják azt, hogy mit kell tenniök, hol kell segíteniük. így az­tán a pártszervezetnek a községre,^ dolgozó parasztokra vonatkozó hatá­rozatai ryrinden esetben a dolgozók véleményét, elgondolását tükrözik. Vannak még hiányosságok is a pártszervezet . életében, a politikai munkában. Hiba az, hogy a népne­velőket nem számoltatják be min­den esetben, s ez azt hozza magával, hogy egyesek nem látják el rende­sen feladataikat. Rendszertelenül látogatják a dolgozó parasztokat és az agitációjuk sem meggyőző. Ez ab­ból adódik, hogy sok esetben nem látják tisztán a legfontosabb felada­tokat, amelyek megoldására mozgó- sítaniok kellene a község dolgozóit. Ezen változtatni kell, a népnevelők beszámoltatása, feladatokkal való ellátása nagy­mértékben növeli a politikai ne­velőmunka tartalmasságát, eme­li színvonalát. Nagyon helyes az, hogy Horváth elvtárs, a pártszervezet titkára egy- egy gyengébb munkát végző népne­velővel ' kimegy a területre, s an­nak segítséget ad. Most a cséplőgépeknél álltak rajt­hoz a kommunisták, a népnevelők. Itt szép munka vár reájuk, de egy­ben felelősségteljes is. A dolgozó pa­rasztokat, a cséplőmunkásokat kell mozgósítaniok. A felvilágosító szó­nak itt sem szabad hiányoznia egy percre sem, erre nagy szükség van, mert a csépléssel, a beadással idő­ben végezni kell. A népnevelők vál­lalták, hogy olyan hatásos agitációs munkát végeznek, hogy a csépléssel egyidejűleg a község valamennyi dolgozó parasztja teljesíti kenyérga­bona beadását. Ez helytállást köve­te! a népnevelőktől. Egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni, hogy az osztályellenség hazug rágal­maival mindent elkövet, hogy hát­ráltassa a cséplést, a beadást. A cséplés ideje alatt éberen kell őr­f ködni. Itt a dolgozók kenyeréről van j szó, bátran le kell leplezni az ellen-' ség mesterkedéseit, be kell mutatni azok igazi arcát, s ez a kommunis­ták, a népnevelők feladata. A csurgói járás községeinek párt- szervezetei kövessék a gyékényesiek példáját. , ßömii Lajos cséplőbrigádja példát mutat Kuntelepen csépelnek. Kora reggeltől késő esti órákig búgnak a gépek, ontják magukból az acélos búzát, a teltszemű rozsot. A községben dolgozó cséplőbri­gádok versenyeznek egymással: melyikük tud többet csépelni, melyik brigád tudja a legjobb munkát végezni. Ebben a ver­senyben, nemes vetélkedésben máris Böndi Lajos elvtárs ifjúsá­gi DISZ-brigádja halad az élen. Tavaly is ők voltak az elsők, az idén is ők akarják elnyerni az el­ső helyet. Ehhez meg is van min­den lehetőségük: szorgalom, lel­kesedés, szakképzett, lelkiismere^ tes gépkezelő mind-mind megta­lálható ebben a brigádban. Külö­nösen azóta nagy a lelkesedés, amióta olvasták a »Szabad Nép«-ben és a »Szabad Ifjúsági­ban a DISZ Központi Vezetőségé­nek a traktorosokhoz, a cséplő­brigádokhoz és cséplőgépmunká­sokhoz szóló felhívását. Nyomban el is határozták, hogy csatlakoz­nak ehhez az értékes versenymoz­galomhoz, s minden erejüket meg­feszítenek, hogy a cséplés befeje­zésekor a győztesek között lehes­senek. A cséplés gyors befejezé­sének érdekében .versenyre hív­ták a nagyatádi járás valamennyi cséplőbrigádját. Vállalták, hogy a szemveszteséget a megengedettnél fél százalékkal csökkentik. Vállal­ták továbbá: 2. A cséplőgépre megállapított napi normát napról napra 10 szá­zalékkal túlteljesítik, s ezzel a gépre megállapított 25 vagionos terv helyett 30 vagon gabonát csépelnek. 3. Olyan munkát végeznek, hogy a csépeltető gazdák elisme­rését minden esetben kiérde­meljék (különösen a kazlak ra­kására fordítanak nagy gondot). Böndi Lajos elvtárs, a cséplőgép felelős vezetője a cséplési mun­kák mellett még külön vállalást tett a talajmunkákra is. Vállalta, hogy az egész napos cséplés után az erőgépen egyórás karbantartá­si munkát végez. A nyári talaj- munkatervét ezideig 200 ... száza­lékra teljesítette. Böndi elvtárs és a kuntelepi cséplőbrigád példája követésre- méltó. Ezeket a lelkes fiatalokat dicséret illeti szorgalmas, törekvő munkájukért. Büszkék lehetünk rájuk. Valamennyien tudják, hogy mi a feladatuk, hogypn kell helytállniok. Érzik, hogy munká­jukra, bátor helytállásukra számít a párt, az egész ország. Továbbra is végezzék ilyen lelkesen, oda­adóan munkájukat. L Fiatalok! Készüljetek a siófoki béketalálkozóra! Az ifjúsági béketalálkozó me­gyénk egyik legszebb helyén, Sió­fokon lesz megtartva. A fiatalok részére aZ utazás nem ütközik ne-- hézségbe, mert a MÁV 66 százalé­kos kedvezményt biztosít erre az alkalomra, valamennyi állomás­ról. A Megyei Tanács kereskedel­mi osztálya, a Vendéglátó ipari Vállalattal karöltve biztosítja a fiatalok részére a frissítő italokat, valamint hideg és meleg ételeket. A vendégek szórakoztatására mulatságos társasjátékokat ren­deznek. A Megyei TSB itt rende­zi meg a megye legjobb sportolói és a székesfehérvári legjobbak vetélkedését. Ezenkívül fellépnek a legjobb népi tánccsoportok, kul- túrcsoportok, közöttük a buzsáki- ak, kutasiak, szulokiak, stb. Esté­től reggelig tánc.' • ! Fiatalok! Készüljetek augusztus 20-ra, hogy minél többen jöjjetek el, hozzátartozóitokat is várja a DISZ Somogymjegyei Bizottsága.' — A balatonújhelyi állami gazda­ság az aratást 20-ára befejezte. Az aratási munkákban élenjárt Onódi Gyula, aki egymaga gépével 125 hol­dat aratott le. A gyorsbeadást a gaz­daság 110 százalékban teljesítette. Tarlóhántást 135 holdon végeztek, a másodvetés jelenleg is folyik. — A MAGYAR Képzőművészek és iparművészek Szövetsége kiállí­tást rendez az árvízkárosultak ja­vára. A szövetség elnöksége felhívja a magyar képzőművészeket és ipar­művészeket, hogy műveiket, ame­lyeket erre a célra ajánlanak fej, jú­lius 21-től 26-ig küldjék be a . Mű- csarnokba (Budapest, Dózsa Gyorgy- u. 37.). Egy járási M agas, szikár termetű, fekete­hajú, s feketeszemű ember Németh István, a csurgói járási párt- végrehaj főbizottság instruktora, aki­nek tartásából, mozdulataiból erő cs biztonság sugárzik. Németh elvtárs 1950-ben lett a Magyar Dolgozók Pártjának tagja. Ekkor még mint kőműves dolgozott a Somogymegyei Tatarozó Vállalatnál, majd később a Somogymegyei Téglagyári Egyesü­lés zákánytelepi téglagyáránál. Mun­katársai szerették az okosszavú, se­gíteni mindig kész eivtársat, aki munkája mellett talált időt arra is, hogy tanuljon s tovább fejlessze po­litikai tudását. Felfigyelt rá a járási pártbizottság is és az elmúlt őszön Iharosberénybe küldte, ahol Németh elvtárs teljes odaadással vette ki ré­szét a termelőszövetkezetek megszi­lárdításáért vívott harcból — még­hozzá nem eredménytelenül. Nemsokkal ezután teljesült egyik legszebb vágya: Kaposvárra került háromhónapos pártiskolára. Ekkor már függetlenített párttitkára volt Zákány községnek és Őrtilosnak. A pártiskolán töltött, hónapok, szorgal­mas tanulással teltek. Mint szomjas föld a vizet, úgy szívta magába Né­meth elvtárs a tudást. Látóköre egy­re tágult, s mire az iskola véget ért, úgy érezte, hogy nemcsak tudásban gyarapodott, hanem akaraterősebb, kitartóbb, céltudatosabb, még fárad­hatatlanabb lett. Hazatérése után — április 26-án — instruktora lett a csurgói J3-nek. Hat községet bízott gondjaira a párt, melyeknek élete most már egy lett az övével, me­lyeknek gondjai, örömei most már az ő szomorúságát, vagy az ő boldog­ságát is jelentik . . . * * * instruktor M ikor munkáját megkezdte, első célja az volt, hogy megismer­je a hozzátartozó községek életét, eddig elért eredményeiket, s a még fennálló hiányosságokat. Egyszóval teljes egészében át akarta tekinteni a pillanatnyi helyzetet s a helyi adottságokat, hogy ezek alapján részletes munkatervet dolgozhasson ki. Természetesen ennek megvalósí­tása nem ment egy-kettőre. Hosszú napokat, sőt heteket töltött egy-egy községben, s- ezidő alatt nemcsak a községi pártszervezetek, a tsz-ek és üzemek mindennapi életével is­merkedett meg, hanem a pártonkí- vüli dolgozó parasztokat, ipari mun­kásokat is felkereste otthonukban — s a hosszú beszélgetések nyomán las­sanként kibontakozott előtte a köz­ségek sajátos arculata. Számtalan közös és egyéni probléma került ek­kor felszínre, melyek sürgős orvos­lást kívántak. Mindenekelőtt a párt- szervezetek megerősítése, a pártélet megjavítása mutatkozott a legége­tőbb feladatnak. Legtöbb helyen a pártszervezet gyenge volt, a taggyű­léseket, vezetőségi üléseket nem tar­tották meg, s a tanáccsal fennálló viszony is sok kívánnivalót hagyott még hátra. A kollektív vezetés sem valósult meg maradéktalanul min­den pártszervezetben, a titkárok ma­guk akartak végezni mindent, nem kérték a pártvezetőség tagjainak se­gítségét. Mivel önmagukban gyen­gék voltak, nem csoda, hogy a szer­vezeti élet és a pártépítés lanyhult, az oktatás nem folyt kielégítően, s ami különösen súlyos hiba: megla­zult a pártonkívüli tömegekkel való kapcsolat. így volt ez Somogybükkös- dön is, ahol a vezetőségválasztás óta pl. nem tartottak taggyűlést. Né­meth elvtárs hosszú időt töltött a községiben, s miután alaposan meg­ismerte a bajok okait, összehívta a pártvezetőséget. A hibák őszinte fel­tárása után segített nekik a munka- terv kidolgozásában, megmagyarázta, hogyan készítsék elő és hogyan ve­zessék le a taggyűléseket, majd a legközelebbi alkalommal minta-tag­gyűlést tartott. Ezután nap mint nap felkereste a pártszervezet új titká­rát, aki még küszködött a' nehézsé­gekkel. A párttitkár elvtárs szorgal­masan feljegyezte a napi problémá­kat, melyeket esténként megbeszélt Németh elvtárssal, aki tanácsaival segítette őt azok megoldásában. Ha­marosan eredmény mutatkozott mind a pártszervezet belső életében, mind községi viszonylatban. A köz­ség begyűjtésben második helyre ke­rült a járásban, de a mezőgazdasági munkákban sem maradt el. A múlt hónapban már két új taggal gyara­podott a párt tagjainak sora. H asonló volt a helyzet a gyéké- nyesi Győzelem tsz pártszer­vezeténél is. Fekete elvtárs, a párt- titkár örömmel és hálásan fogadta a járási instruktor segítségét, felvilá­gosításait és útmutatását. Ettől kezdve a vezetőségi üléseket, tag­gyűléseket, pártnapokat, népnevelő­értekezleteket rendszeresen megtar­tották itt is. Ez azt eredményezte, hogy a tsz fokozottabb mértékben megszilárdult, s a kilépési hangula­tot sikerült felszámolniok. Számos olyan tsz-ben, ahol nem volt még pártszervezet ■— így pl. a zákányi Alkotmányban — a legkiválóbb dolgozók és a párttagok összefogá­sával sikerült létrehozni ezt. Ezek az elvtársak kiváló pártmunkások let­tek, akik ma is példát mutatnak mind a termelőmunkában, mind egyéni magatartásukban. Németh elvtárs nagy gondot for­dít az oktatás ellenőrzésére, a párt­tagok elméleti továbbképzésének biz­tosítására is. A jövő oktatási évet már előkészítették, beszélgettek, a hallgatókkal, legutóbb pedig 3 na­pos népnevelőtanfolyamot tartottak Zákányban, Őrtiloson, Somogybük- kösdön és Porrogon. Élénk figyelem­mel kíséri a DISZ-szervezetek és az MNDSZ munkáját, ezek vezetőit rendszeresen beszámoltatja az eddig elért eredményekről,. s gyakran ér­deklődik problémáik iránt. Maga is segíti célkitűzéseik megvalósítását, így pl. az aratóbrigádok szervezésé­ben, az árvízkárosultak megsegítésé­ért folytatott mozgalomban is. Jól is­meri a tömegszervezetek belső éle­tét, munkáját és azok terveit. De semilyen vonalon nem elégszik meg csak a határozathozatalokkal, ha­nem azok végrehajtását szigorúan ellenőrzi és ha valamelyik elvtárs nem hajtja becsületesen végre a rá­bízott feladatot, akkor a pártfegye­lem következetes érvényesítésével, de igazságosan megfeddi őt. Az eddig elmondottak azt is ered­ményezték, hogy Németh elvtárs te­rületén jelentősen megjavult és szo­rosabbá vált a párt és a tömegek, közötti kapcsolat. A pártonkívüli dolgozó parasztok; egyéni gazdák, tsz-tagok, üzemi munkások, értel­miségiek, kicsik és nagyok, öregek és fiatalok minden kérdésben biza­lommal fordulnak a párthoz, mert tudják, hogy szavuk meghallgatásra talál, hogy ügyes-bajos dolgaik el­intézésében támaszra lelnek. Zá­kányban pl. néhány gazdát úgy írtak ki a táblára, mint akik elmaradtak a beadással, holott egész évre' ren­dezték járandóságukat. A pártveze­tőség kivizsgálta panaszukat és a legrövidebb időn .belül orvosolta is Sokhelyütt panaszolták, hogy nincs elegendő kasza a földművesszövet­kezeti boltokban. Németh elvtárs azonnal telefonált a JÄSZÖV-nek, s hamarosan annyi kasza érkezett az üzletekbe, hogy most már kielégít­hetik az iránta mutatkozó keresle­tet. A párt és a pártonkívüli dolgo­zók közötti kölcsönös megbecsülés, bizalom és barátság elmélyülését bi­zonyítja az, hogy mind az egyéni gazdák, mind az üzemek önkéntes brigádja, s a tsz-ek dolgozói közös erővel küzdenek azért, hogy mielőbb befejezzék az aratást, s augusztus 20-ra a csépléssel is végezzenek. Egyemberként nyújtják segítőkezü­ket az árvízsujtotta lakosság felé, s terményeikkel, forintjaikkal, vendég- szerető otthonuk felajánlásával igye­keznek enyhíteni azok nehéz hely­zetén. A hat kis község élete egyre gzebb, egyre összeforrottabb lesz, eredmé­nyeik növekednek és ha n?m is egyik napról a másikra, de hamaro­san a járás legjobb községéi közé emelkednek. __ * # * L ehet-e ennél nagyobb boldog­ság egy pártmunkás számára? Németh elvtárs tudja, hogy ez mit jelent, de a rövid idő alatt elért szép eredményekkel nem elégszik meg, hanem még nagyobb lelkesedéssel folytatva munkáját, küzd a szebb holnapért. Mindennapos harcában segíti őt a párt, mely már annyi nagyszerű hőst nevelt, az. egyszerű- emberekből. Segíti őt a dolgozók szeretete és megbecsülés?, (nely nemcsak a párt instruktorának sstól, hanem mindnyájuk szigorú, de ál­dozatkész, melegszívű barátjának, testvérének is. Szíjj Róbertné.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom