Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-03 / 156. szám

VIA AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! tó A külföldi sajtó a magyar labdarúgókról Tanuljunk a szovjet pártmunkásoktól Az öreglaki pártszervezet jól irányítja a népnevelőmül! kát t MAG VAR D 01 G* * * ij» )Z< Wj; » » * v i; w­XI. évfolyam, 156. szám. ARA 50 FILLÉR *K|ÖJ Szombat, 1954 július 3. HARC AZ UJ KENYÉRÉRT Készen állnak a kenyércsatára a lábodi állami gazdaság kombájnjai A nagyatádi járásban a tsz-ek nagy lendülettel kezdtek az ara­táshoz. A járás termelőszövetkeze­tei közül a fülecsi Kossuth, a nagyállási Március 9., a nagy- korpádi Béke, a belegi Virágzó Föld és a csökölyi Béke tsz fejezte be az ősziárpa aratását. A lábodi állami gazdaság dolgo­zói aratógépeiket és kombájnjai­kat kipróbálták az árpaföldön. A gépeket a főgépész indította el, s mivel ott voltak a gépkezelőkön kívül a gépműhely dolgozói is, ott a helyszínen elvégezték a gépeken az »utolsó simításokat«. Minden masina jónak bizonyult, így a nagy dologidőben biztosan nem lesz velük komolyabb baj. ÍGY KELL PÉLDÁT MUTATNIOK A TANÁCSTAGOKNAK Balatonlellén Berki Géza hét és félholdas dolgozó paraszt az első volt, aki hozzálátott az aratáshoz. 300 négyszögöl ősziárpáját learat­ta, a tarlót felszántotta és máris bevetette sűrűkukoricával. Berki Géza tanácstag, a sűrűkukorica vetésével három állatának két és fél hónapig bőséges takarmányt biztosít, s ezzel a tejhozamot is jelentősen növeli. Berki Géza mint mindig, most is tanácstaghoz méltóan mutat példát a mezőgaz­dasági munkák elvégzésében. Várják a gépeket Somogyba bodon A somogybabodi Kossuth és Ha­ladás tsz tagjai jó gazdái 600 hol­das földterületüknek. Mind a be­gyűjtésben, mind a mezőgazdasá­gi munkákban méltán példaképül állíthatjuk őket a község egyéni­leg dolgpzó parasztjai előtt. Szent elhatározásuk, hogy az új kenye­ret minél kisebb szemveszteség­gel takarítsák be. Ehhez igénybe akarják venni a lengyeltóti gépál­lomás aratógépét, amely azonban még július elsején sem volt ná­luk. Kérik az illetékeseket, hogy küldjék »segítőtársukat«, mert a gabona aratása nem tűr halasz­tást. Ilyen segítséget várnak a tsz-ek a gép­állomásoktól A nagyberényi Petőfi tsz-ben befejezték az ősziárpa aratását. Jelenleg a repcét aratják és hely­ben a kombájnnal el is csépelik. A tsz-nek 140 hold gabonája van és azt mind géppel aratják le. Hogy a növényápolással idejé­ben, az aratás kezdetére készen legyenek, a balatonkiliti gépállo- fhás segítségét vették igénybe: a tsz összes kukoricáját a gépállo­más kultivátorozta meg. Alapos és gyors munkát végeztek, jó munkájuknak nagyon örülnek a tsz-tagok. Hágják ez árpát Szolokon és A szuloki gazdák minden növényféleséget kétszer megkapáltak, sőt a harmadszori kapálással is rövide­sen végeznek. Felkészülten várják az aratást a szulo- kiak, az ősziárpát már vágják. Nem minden községnek van ilyen szép határa. A szuiokiak nem sokalják az esőt; ha esik, dohányt ül­tetnek, ha eláll, akkor a növényápolási munkához lát­nak. A növényápolási munkából derekasan kiveszi a részét a német népi együttes minden tagja, példát mu­tatnak a község dolgozóinak. A mezőgazdasági munka mellett még a kul túrmunkára is jut idejük. Különösen példának állíthatjuk a szuloki dolgozó parasztok elé Huber János bácsit, aki már 68 éves és mind a be­adásban, . mind a mezőgazdasági munkában és a kul- íúrmunkában élenjár. Jó munkát végez még a kultúr- csoport fiatal tagja, Lempel Mária, aki a csoport tag­jait és a szüleit a beadási kötelezettség mielőbbi tel­jesítésére serkenti. Haracsi Imre mezőgazdasági»előadó. Lelkes vállalások a msrnyci gépállomáson A mernyei gépállomásiák olvasták a sajtóból, hogy megyénk dolgozói több helyen világbajnoksági őrséget állnak, s világbajnoksági hetet tartanak. A mernyeiek is tudták, mi a kötelességük: traktorosok, asztalosok, kombájnvezetők, cséplőgép felelős vezetők egymásután mondták el egyszerű, keresetlen szavakkal, hogy mivel fognak válaszolni a 11 magyar fiú emberfeletti küzdel­meire, győzelemsorozatára. A Sebők traktoros-brigád tagjai július 10-ig 5 vagon gabona elcséplését vállal­ták, Úri Imre kombájnos óránként 2000 négyszögöl ga­bona termését juttatja zsákokba, Bódis Lajos és Ko­vács József asztalosok a héten elkészítik a cséplőbri­gádok versenytábláit. Koletár Ferenc traktoros a nö­vényápolás gyors befejezésére tett ígéretet.. Kovács Já­nos és Mórócz István 30 vagonos cséplési párosver­senyre hívták ki egymást. Patacsi Géza még rajtuk is túltesz: 35 vagon gabona elcséplését vállalta. Egy kiváló kombájnvezelő versenyfelhívása Az igali gépállomáson Kovacsik Gyula kombájnve­zető versenyre hívja a megye gépállomásainak kom­bájnvezetőit. Vállalta, hogy a környező tsz-eknek az aratáson és cséplésen kívül is segítséget nyújt, hogy a tsz-ek az ősz beálltáig az aprómagvak, napraforgó és egyebek betakarításával 1500 gyalogmunkanapot taka­rítsanak meg. Ezt a vállalását máris túlteljesítette: 1900 gvalogmunkanáp megtakarítást ért el. Most vállalja, hogy a kombájnnal 350 holdon takarítja be a kalászos termékeket, s így 38 vagon gabonát csépel el. Vállalja még, hogy ezen felül 250 holdon végez egyéb kombájn- munkát, s így 2000 munkanapot takarít meg a tsz-ek­nek. A mennyiség mellett különös gondot fordít a mi­nőségre is. Vállalja, hogy az általa learatott területen 15 centiméternél magasabb tarlót sehol sem hagy ma­ga után. A szemveszteséget 1.5 százalékra csökkenti. Vállalásában szerepel az is, hogy 5 százalékos üzem- anyagmegtafcarítást ér el. «k'Jk . mw Csatlakozások az 50 vagonos cséplési mozgalomhoz Gépállomásunkon termelési értekezletet tartottunk. A beszámolót lelkes felajánlások követték alkotmá­nyunk ünnepének tiszteletére. Az aratási munkáknál 4 tralktorista tett vállalást arra, hogy 170 kh-at arat le a legkisebb szemveszteséggel. Kovács Mihály, az atta- lai tsz traktoristája 65 kh taró felszántását vállalta a 170 kh aratás meglett és 1200-as cséplőgépével napi 200 mázsa gabonát csépel el. Kovács Mihály csatlakozott az 50 vagonos cséplési mozgalomhoz. Horváth György traktorista DISZ-fiatal, az őrei csapat vezetője is csatlakozott az 50 vagonos mozga­lomhoz és versenyre hívta a gépállomás felelős trak­tor- és kombájnvezetőit. Azok a versenykihívást el is fogadták. Duics János gépáll, igazgató, Fonó. Gép aratja le az OFctacseM Úttörő t§z összes gabonáját A fonyódi járási tanács mezőgaz­dasági osztálya az utóbbi időben lé­nyegesen megjavította munkáját. Különösen a pártkongresszus után tartják elsőrendű kötelességüknek az osztály dolgozói a termelőszövetkeze­tek fokozottabb támogatását. Ezt mu­tatja a legutóbb megtartott osztály­értekezletük is, amelyen az elvtársak beszámoltak egyheti tapasztalataik­ról, munkájukról. Balogh elvtárs elmondta, hogy a fouzsáki Munkaharcos tsz-ben sok hiba volt a munkaegység, nyilvántar­tásban. Megmagyarázta a szövetke­zet tagjainak, hogy a munkaegység­gel való helyes gazdálkodás minden tagnak egyaránt érdeke. Varga és Nagy elvtársak, a balatonboglári Dó­zsa és a lengyeltóti Táncsics tsz-nél nemcsak beszéltek a feladatokról, hanem maguk is megfogták a villa- nyelet, hogy mielőbb kazalba kerül­jön a tsz-ek takarmánya. Szatmári elvtárs a somogyvámosi Törekvés tsz-nél segédkezett a tsz új magtárá­nak elkészítésében. Nemcsak az eredményekről, ha­nem a hiányosságokról is beszámol­nak az osztály dolgozói. Elmondják: hogy a lengyeltóti Táncsicsban, a látrányi Alkotmányban és a szöllős- györöki Vörös Csillagban az asszo­nyok nem vették ki ke’lő mértékben részüket a munkából. Ezért röpgyű- lés?ken, este a munka után elbeszél­gettek a tagokkal és az asszonyok­kal, s megmagyarázták nekik, hogy elsősorban az ő közös, lelkiismeretes munkájuktól függ, milyen termést takarítanak be a nyáron és az ősszel és mekkora részesedés jut nekik a gazdasági év végén. Ennek köszön­hető, hogy pl. a látrányi Alkotmány­ban most már nemcsak az asszonyok, harjem a könnyebb munkák elvégzé­sére képes gyermekek is dolgoznak. Zana Károlyné, a brigádvezető fele­sége két kislányával munkálta meg a reá kiosztott konyhakerti területet. A növényápolási és szénabetakarí­tási munkák mellett részletesen fog­lalkoztak a tsz-ek aratási előkészü­leteivel is. Megemlítették, hogy pl. az ordacsehi Úttörő tsz teljes egészé­ben géppel arattatja le gabonáját; azzal is foglalkoztak, hogy a lengyel­tóti gépállomás aratógépei, . egyik kombájnja és több cséplőgépe is már munkához kezdett. A gép segíti az ember munkáját A z első júliusi nap rekkenő hő- séget hozott. Beköszöntött az igazi kánikula s még árnyékban is 34 fokot mutat a hőmérő higanyszála. A nyárfák szegélyezte böhönye-vései országút nemcsak perzsel, de izzik. A csendesen poroszkáló szekerek vagy száguldó autók kerekei nyomot hagy­nak a puha aszfalton. A madarak is behúzódnak a hőség elől az erdők hűs lombjai közé. Egy komondor, mely nyilván munkába kísérte el gazdá­ját a mezőre, hosszan lógatja nyel­vét egy fa árnyékában. Tikkasztó a meleg. A dolgozó paraszt mégis örül en­nek az időnek. Ez a verőfényes nap­sütés neveli a kalászokat. Ez a nyári meleg öltözteti arany ruhába a ringó búzatáblákat a mezőkön. Ez érleli a gabonái, a jövőévi kenyerünket. De nicsak^itt a nyár igazi hírnö­ke, a keresztberakott gabona. A vésel határ egyik szorgos munkáscsapata sorakoztatta fel az ősziárpakereszte- két. Odébb suhog a kasza. Darab Imre, az állami gazdaság egyik dol­gozója vágja a rendet háztáji 800 négyszögöles árpatábláján. Felesége szedi a markot, s nagylányuk, aki most végezte el a 8. általánost, teríti a kötelet s köti a kévét. Mindhár­mukról csurog a verejték. Nehéz munka ez. Egész embert kíván s bi­zony kiszívja az erőt. Megkönnyíti a munkát az a tudat, hogy Darab Imre és a sokszázezer tsz-tag, vagy egyéni dolgozó paraszt már 9 éve magának arat. Nincs som­más sors és a múlt emléke az arató­sztrájk. e segíti más is az arató mun­káját. Az országúira most for­dul ki az egyik dűlőből egy vontató, kormánykerekét biztos kézzel fogja Gál József, aki 15 hold árpa aratását fejezte be, s most a másik < dűlőbe igyekszik. Neki is melege van, de a fáradtságnak még csak a legkisebb jele sem látszik rajta, mert a von­tató mögött ott van Gál elvtárs hű fegyvertársa, az arató-kévekötőgép. Ez dolgozott, Gál elvtárs és két tár­sa, pedig irányította a munkát. Gál József és gépe terv szerint dolgozik. Szombatra kész lesz az árpával s va­sárnap már a böhönyei sertéstenyész­tő gazdaságának rozstábláját í mun­kálja az ember és a gép. Még a fülembe cseng az arató Da­rab Imre kaszapengése, amikor ct gépkocsi molorberregését egy erőtel­jesebb hang nyomja el. Most fordul az egyik Terebezd-pusztai árpatáblán a kombájn. Pár órával ezelőtt, ami­kor erre jártam, még az 50 holdnyi ringó gabonát láttam. Most szalma- kupacok, s árpával telt zsákok mu­tatják, hogy Herczegh János kom­bájnvezető és gépe munkához láttak. *Herczegh elvtárs ugyancsak a ser­téstenyésztő gazdaságának dolgozója, aki már tavaly is kombájnnal hódí­totta meg a vései határt. Harasztia Mihály és Peti János a fordulónál igazítanak valamit az elevátor-részen s aztán á gép ismét belehasít a ha­talmas táblába ... elehasít • . . És sok embert megkímél a nehéz kaszahúzás- iól, a marokszedéstől, az izzadtságtól, a fáradtságtól, a hajnalhasadástól napestig tartó görnyedéstől. Darab Imre és családja még verejtékezve arat, de Herczegh János és Gál Jó­zsef Vésőn, a sokezer Herczegh Já­nos és. Gál József az ország minden részében már vidáin aratódalt éne­kelve indul minden nap munkába, meri verejtékét megkíméli, munká­ját segíti az ember barátja: a gép. KOVÁCS SÁNDOR. „Cséplőgéptől a terményraktárba‘- mozgalom A szöllőskislakiak győztesek­ként kerültek ki a Kisberény és Hács községekkel folytatott kon­gresszusi versenyből, s a járásban a harmadik helyet szerezték meg maguknak. Eredményeikkel azon­ban nem elégszenek meg, tovább fokozzák azokat. Kibővített VB- ülésen megtárgyalták a lengyel­tótiak versenyfelhívását, elfogad­ták azt azzal a kiegészítéssel, hogy egy nappal előbb befejezik az áradást, mint a kezdeménye­zők. Nem is késlekedtek sokat, amint megérett az árpa, hozzá­kezdtek annak vágásához. Tóth István 3 holdas, Szili Imre 5.5 holdas, valamint Szili János 5 hol­das dolgozó parasztok elsőkként rakták keresztbe az árpakévéket. A napokban már a búza- és rozs­táblákon is megpendül a kasza. A termelési bizottság elnökének ja­vaslatára »cséplőgéptől a ter­ményraktárba« mozgalmat indí­tottak a község dolgozó parasztjai. A sajtó útján kérik megyénk minden községét, csatlakozzanak kezdeményezésükhöz. «K SZABÓ GYULA SZERETI HAZÁJÁT A kereki gépállomás kombájn­jai és cséplőgépei munkához lát­tak az egyénileg dolgozó parasz­tok földjén is. Balatonszárszón Szekér Károlynak arattak először kombájnnal. A környék dolgozó parasztjai oda sereglettek Szekér Károly ősziárpatáblája mellé és kritikus szemmel nézték, , milyen munkát végez a számukra még is­meretlen gép. Meg voltak eléged­ve a kombájn munkájával és máris 3 dolgozó paraszt jelentke­zett, hogy kombájnnal arattatják le gabonájukat. Szabó Gyula ke­reki dolgozó parasztnak csépelte el először ősziárpáját a gépállo­más. Szabó Gyula két évre tel­jesítette árpabeadási kötelezett­ségét. Árpatarlóját felszántotta és nyári ültetésű burgonyával ve­tette el. ■sintsr Karádi gépállomás! Ennek nem szabad előfordulnia! Tsz-ünk tagságának becsületes munkájáról tanúskodik a szép kukoricatábla, a jól megművelt cukor- és takarmányrépa. Learat­tunk 5 kát. hold réticsenkeszt és azt mindjárt el is akartuk csé­pelni. Sajnos azonban, a karádi gépállomás cséplőgépeit csak pa­píron javították ki kiválóan. (De a prémiumot kiosztották a váló- ságban is.) A cséplés nem megy. A kitűzött cséplési napon kora reg­geltől feküdtek a cséplőmunkások a fa alatt. Délig két gépet is sze­reltek, de egyik sem ment. Arra kérjük a gépállomás ve­zetőségét, dolgozóit, tegyenek meg mindent azért, hogy a nagy mun­kák idején ilyen hanyagság, fele­lőtlenség ne akadályozza a csép- lést. Pl. ezen a napon délre elvé­geztük volna a cséplést és délután már más munkához láthattunk volna. Most minden percet ki kell használni, hisz napról napra éret­tebb lesz a gabona és az aratáshoz kell látni. Botos Imre, Karád, Alkotmány tsz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom