Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-11 / 163. szám
Vasárnap, 1954 július 11. SOMOGYI NÉPLAP 7 „A negyedik negyedévben már csak terven felül termelünk“ A csombárdi baromfikeltető állomás dolgozói a kongresszusi Versenyben kiváló eredményeket értek el. Az országos értékelés szerint baromfitelepünk tojástermelésben az első helyre került. Féléves tervünket is jó eredménynyel fejeztük be. Tojástermelési versenyünk eredménye: 53.007 darab tojást termeltünk az első félévben terven felül, vagyis 170 ezer darab helyett 223.007 darabot, ez 131 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Államunknak az első félévben 59.180 darab tojást adtunk be terven felül, ezenkívül .még két gazdaságunkat, illetve két állami gazdaságot segítettünk 21.440 darab tojás beadásával, hogy tervüket azok is teljesíthessék. Az utánpótlás nevelése is eredményekkel jár. Már hírt ad-* tunk arról, hogy csirkenevelésünk elhullása 1 százalék. Kacsanevelésnél kéthetes korig 5 százalék volt az elhullás, s a 4 hetes kiskacsák súlya 90—100 dkg, Keltetési tervünket részben egész évre már az első félévben teljesítettük. Kacsakeltetésünket az első félévben 112 százalékra, csibekeltetési éves tervünket az első félévben 75 százalékra teljesítettük. Augusztus 20-ra terveztük keltetési tervünk teljesítését, s e helyett augusztus 1-re akarjuk már évi tervünket teljesíteni. Az eredmények megmutatkoznak a dolgozók keresetében is. Dobos Istvánné eredményes csibenevelőnk 1760 forintot, kacsanevelőink átlag 1360 forintot, barom- figondozóink magas tojáshozam eredményeik alapján átlag 1210 forintot és keltetőmunkásaink ebben a hónapban átlag 2l50 forintot kerestek. Dolgozóink elégedettek, mert látják, hogy népünk és államunk megbecsüli őket és munkájuk gyümölcse, a jó fizetés sem marad el. Amikor a III. kongresszus tiszteletére indított munkaversenyben országos viszonylatban az elsők közé kerültünk, a miniszter elvtárs legjobb dolgozóinkat, köztük Horváth József brigádvezetőt 1000 forint pénzjutalomban részesítette. Nem volt egyetlen olyan dolgozónk sem, aki kitüntetésben, elismerésben ne részesült volna. Erre valamennyien büszkék vagyunk, s megfogadtuk, hogy a harmadik negyedév végére éves tervünket teljesítjük és a negyedik negyedévben csupán terven felül termelünk. Dolgozóink önkéntesen vállalták, hogy felváltva résztvesznek az aratásban is éppenúgy, ahogy segítettek a növényápolási munkákban is. Magas tervteljesítéséért meg kell említeni Lukács Magdát, aki a rábízott 540 darab tojóval a 35.460 darab tojás helyett 56.103 darabot termelt, így csak ő egyedül 20.643 darab tojást termelt terven felül. Tyúkonkénti átlaghozama már az első félév végén 104 darab volt. De jó munkát végzett Ivánczai Mária és Farkas Erzsi is. Kitűnő kacsanevelőnk: Magyar Jolán. Hegedűs József, telepvezető. A NÉP IGAZ FIAI A JÁRÁSI párt-végrehajtóbizottság ülése végefelé járt. Elhangzottak a hozzászólások, javaslatok, amelyek az aratás feladatait tűzték ki a kommunisták számára, s a járási titkár már felemelkedett, hogy választ adjon a felszólalásokra. Ekkor történt valami, ami mélyen megragadott mindenkit és amit talán soha senki sem feled elFelállt egy kedves, mosolygósarcú ■asszony, akin látszott, hogy nem a szavak mestere, de most nem mosolygott. Öröm ült az arcára, amikor arról beszélt, hogy a péterliidai terrflclöszövetkezetnek ilyen jó termése még sohasem ígérkezett, mint most. Am a hibák mellett azzal is meg kell küzdeniük, hogy kevés a. munkáskéz. Sokáig nem tudtak mit ■csinálni, s a gaz egyre nőtt a földjeiken. Egy napon azután kedves fiúk jelentek meg náluk, a határőrök, kiket az egész falu szeret. Kapát kértek és máris mentek a földre dolgozni- Sokat jelentett munkájuk, de még többet az, hogy a termelőszövetkezet tagjai példájukon úgy felbuzdultak, hogy két nap alatt befejezték a nagy munkát. A daloskedvű fiúk, a határőrök azzal búcsúztak el, hogy elvárják a tsz-től fizetségül, hogy aratáskor is meghívják őket dolgozni. EDDIG tartott a felszólalás, a párt- titkárnő már régen ült, s a teremre csend borult. A férfiak maguk elé meredtek, a nők szemében öröm csillogott, vagy könnycseppek ültek. Senki sem ismerte közülük a kis őrs lakóit, nem tudták, hogy Nagy Péter, vagy Kis Pál-e a határőrök neve, nyolcán voltak-e vagy tizen, csak a férfiak tudták hogy mit jelent a határőrszolgálat mellett dolgozni is, csak ők tudták felmérni, hogy milyen nagyszerű áldozat volt a fiúktól e tett. A nők nem ismerték a szolgálat szabályait és nehézségeit, de fiaikra gondoltak, s arra, hogy azokból is ilyen nagyszerű embereket fognak nevelni- A titkár elvtárs az Örs parancsnokára gondolt, a párt neveltjére, aki így bizonyítja be a hadsereg és a nép eggyéforrottságát. Az ülés gyorsan végétért, de az öröm minden elvtárs arcát és szívét még sokáig melegítette és melegíteni fogja. DRÁGA ELVTÁRSAK! Határőrök! Bárkik vagytok, bármi a nevetek, köszönjük nektek, hogy parancs nélkül is tudtátok kötelességteket. Az ai néhány párttag, a nép fiaiból kikerült vezető és dolgozó paraszt ismeri csak ezt a tettet, aki hallgatta a felszólalást, vagy együtt dolgozott vetetek. De elmondja mindenkinek, akivel csak találkozik, hogy az igazi haza igaz fiai vagytok. CSÁKVARI JANOSA kis papírgyűjtő \ minap délután alighogy elhagytam az üzemet, eleredt az eső. Sebaj — gondoltam — úgyis sietek haza, meg kell keresnem egy régebbi újságcikket. Szükségem lesz rá a szombati konferencián. Otthon felforgattam az egész lakást, de a keresett példányt sehol sem találtam. Nagy siettemben és mindjobban fokozódó türelmetlenségemben alig válaszoltam feleségem szapora kérdéseire, aki nem tudta elképzelni, mi bajom van és aggódva kutatta lázas sietségem okát. Egyedül Jutka, a kislányom maradt mindvégig nyugodt. * Tágra nyitotta nagy kék szemét és figyelmesen kísérte tekintetével mozdulataimat. Most az egyszer hallatlan nyugalmával keltette fel figyelmemet. Megszokott helyén, a szoba sarkában ült és körülötte — óh, uramisten — minden eddiginél nagyobb papírhalmaz. Persze, most is papírbabáinak és papírból készített babaruháinak kivágásával volt elfoglalva. — Mit csinálsz, Jutka? — kérdeztem tőle teljesen feleslegesen. — Látod apu! — szólt az ő szokott stílusában. — Keresek egy újságot, nem segítenél? — kértem őt. Elmagyaráztam neki, s miután kicsit töprengett, a visszaemlékezés hatása alatt mosolyogva kezdte: — Oh, az már nincs meg, apuka! Azt én eljátszottam — mondta s nézett rám ragyogó kék szemével, miközben aranyszőke fürtös hajának egy tincsét ujjára csavargatva igyekezett bűntudatát leplezni. Mérgemben válaszolni sem tudtam, hisz ez már tűrhetetlen, előfizetője vagyok minden napi, heti és havi lapnak. De minden hiába, Jutka szenvedélye már több mint egy éve tárt.-Jutkának papír kell és papír! Szótlanul sar- konfordultam és kimentem a szobából, úgysem tehetek semmit. Holnap kölcsönkérem az újságot Kolozsi könyvelőtől, ő említette, hogy megvan neki. Két nap múlva jutott csak eszembe, s akkor elkértem tőle, viszonzásul régi folyóirataimból kért kölcsön, amit én megígértem, hiszen ezeket a folyóiratokat elzártam az előszobaszekrény fiókjába. Zsebembe nyúltam a fiók kulcsaiért, és meg- j hűlt bennem a vér. . . Csak nem felejtettem otthon őket? ! \ lig vártam a munkaidő vé- gét, futva indultam haza, ahogy beléptem, láttam, Jutka megszokott helyén ült a szobában és játszott. De nicsak, mi történt ezzel a gyerekkel, építőkockákkal játszott. Szeretettel megsimogattam buksi fejét és homlokon csókoltam és aztán mint akinek legh nagyobb rendben a szénája, indultam a szekrény felé. Feltárom az ajtót — és a szekrény üres! Azt hittem, menten megüt a guta, dühtől fuldokolva roskadtam egy fotelbe és Jutkára néztem. Megértette kérdezés nélkül is, hogy válaszra várok. — Apuka — kezdte és mellém telepedett — nincsenek már itt az újságok. — És hol vannak? — Odaadtam Katinak. — Micsoda? . . . még hogy odaadtad? És ki az a Kati? —* kérdeztem most már kiabálva. —1 Tudod, ő iskolába jár. Ősszel, mikor én elsőbe megyek, ő már a másodikba. . . — És ezért adtad neki az újságokat? :— Nemcsak ezért — szipogott Jutka, éktelen haragomat látva. — Hanem? Nem bírta tovább. Eltörött a mécses. Átfogta a karomat és hangosan felsírt, aztán pillanatok múlva csak úgy rázta a zokogás. Megesett rajta a szívem. Újság ide, újság oda — mégsem hagyom, hogy egyetlen gyermekem agyonsírja magát. — No, jól van — babusgattam, — jól van, csak nyugodj meg. De azért mégis csak kíváncsi voltam, hova tűnt az a sok papír. Erre a kérdésre azonban Katitól kaptam választ, aki ebben a pillanatban belépett a szobába. — Miért sírsz? —- szaladt Jut- I kához, amint megpillantotta. — A pa-a-pí-ír! -p- zokogta gyermekem. — A papír miatt? Hahaha! Ezért sírsz, te kis butus! Hát ezért ne sírj! Inkább örülj neki, mert amiért a sok újságot bevit- tük az iskolába, a mi csapatunk lett az első az úttörők között a pa- pírgyüjtési versenyben. Egyszerre megértettem mindent. Hát ezért nem vág már az én kislányom papírbabábart és papírruhákat?! Ezért szűnt meg az a lehetetlen állapot, hogy esténként, ha hazajövök, bokáig kell járnom a papírhulladék halmazában. Nem is tudtam hirtelen, mit mondjak. — És — kérdeztem aztán — mit csinálnak az úttörőknél abból a sok papírból? Kati válaszolt. — Amit mi gyűjtünk, abból irkát meg könyvet. Oh, én, én! . . . És még haragudtam az én kis Jutkámra. Hiszen azokat az újságcikkeket^ ha szükségem lesz rájuk, megtalálhatom az üzemi könyvtárban is. T\e nem szóltam egy szót sem. Letöröltem Jutka arcáról a könnyeket, nagyon büszkén megsimogattam kedves, okos kis fejecskéjét. Károlyi István JtífLck DCapűwdvmL A könyvek, a tudás forrásai egyre nagyobb számban jutnak el dolgozóinkhoz. Kaposvárott az utóbbi években a könyvtárak Olvasóinak száma igen megnőtt. Üzemi dolgozók, a város dolgozó parasztjai, értelmiségiek és diákok nagy számmal keresik fel a Dózsa György-utcai Megyei Könyvtárat, az Ifjúsági Könyvtárat és a város több helyén lévő könyvtárakat. Az olvasók érdeklődésének megfelelően válogathatnak a Megyei Könyvtárban a magyar és külföldi irodalom klasszikusainak műveiből, de a szakkönyvekből is, A könyvtárban megtalálhatók Jókai, Móricz, Mikszáth művei mellett az új magyar irodalom remekei, s a külföldi haladó írók művei is. A ké-- pünkön látható Dózsa György-utcai Megyei Könyvtárnak ebben az évben 1661 olvasója van. t- .—’■ ......... K aposvár legszebb része a város középpontjában lévő Kossuth-fér. Itt futnak össze a város utcád, itt a legnagyobb forgalom. Itt dobog, lüktet az egész város szíve. Az ódon Városházán, ahol 10 évvel ezelőtt még a méltóságos tanácsos urak pöffeszkedtek karosszékeikben — ma a népből választott, a népből jött tanácstagok intézik a város ügyeit, a város dolgozóinak panaszait, A kép a Városi Tanácsházat ábrázolja, előtérben a Kossuth-szoborral. A MERNYEI GÉPÁLLOMÁS körzeti agronómusai hetenként megbeszélik heti tapasztalataikat és a következő hét feladatait. Jó volt hallgatni a legutóbbi értekezleten annak a körzeti agro- nómus elvtársnak a beszámolóját, akihez a répáspusztai Első ötéves Terv tsz tartozik. Sok szép eredményről: a várható magas termésátlagról, a szép állatállományról beszélt. Szó esett az értekezleten a polányi II. Pártkongresszus termelő- szövetkezet tagjainak lelkes munkájáról. Ez annak köszönhető, hogy bevonták a családtagokat is a növényápolási munkába. így lesz az aratásnál is, idejében, a legkisebb szemveszteséggel elvégzik. Azt is elmondták az elvtársak, hogy Somodorban pár nap múlva lehet vágni a búzát. Fertály elvtárs — főagronómus — felhívta az agronó- musok figyelmét a »Szabad Nép« július 6-i vezércikkére (»Az agb ronómusok aratási teendői«), tanulmányozzák át, sok segítséget ad az számukra. _______________________________ E xportminőségi jutalom a többlettermelési prémiumon felül Népgazdaságunk fontos érdeke, hogy a külföldi piacokon verseny- képes, jóminőségű áruval jelenjünk meg. A jó minőség és nagy termés jutalmazására már eddig számos rendelkezés jelent meg. Most a földművelésügyi miniszter újabb kedvezményt adott a fajtaborsó termelésével szállítási vagy termelési szerződés alapján foglalkozó állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek. Vetőmagként felhasználható száraz, érett,- előírás szerint szelektált, 15 százaléknál kevesebb zsizsikes minőségűnek kell lennie. Az exportminőségi jutalom természetesen nem érinti az előző rendelkezésekben megállapított többlettermelési prémiumokat, hanem ezeken felül további kedvezményként jár. I! netnzeliséflj islolta tani pedagógusok nyári tevábbképzése Oktatásügyi kormányzatunk a nemzetiségi iskolákban tanító pedagógusok részére nyári továbbképző tanfolyamokat szervezett. A szlovák tanítási nyelvű általános és középiskolák nevelői, valamint a szlovák nyelvet tanító pedagógusok a budapesti, illetve a békéscsabai továbbképző tanfolyamokon vesznek részt. A német szaktanítói tanfolyam II. éves hallgatói folytatják az elmúlt évben megkezdett tanulmányaikat, ugyanakkor új tanfolyam is indul a német nyelvet oktató pedagógusok részére. A román tanítási nyelvű iskolákban működő tanárok részére Gyulán szerveztek nyelvtanfolyamot,
