Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-11 / 163. szám

Vasárnap, 1954 július 11. SOMOGYI NÉPLAP 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS 1ST Egy állami gazdaság pártvezetőségének munkájáról Pártunk III. kongresszusa elemezte a mezőgazdaság szocialista szek­torainak, — köztük az állami gazdaságok helyzetét. Értékelte eredmé­nyeiket és rámutatott hiányosságaikra, de ugyanakkor utat is mutatott munkájuk megjavításához. Rákosi elvtárs a K. V. beszámolójában az ál­lami gazdaságokkal kapcsolatban a következőket mondotta: »Az állami gazdaságoknál a legsürgősebb, a központi feladat: a gazdálkodás megjavítása, a vezetés színvonalának emelése, a fegye­lem megszilárdítása, a munkaerő állandósítása, az állami tulajdon hathatós védelme a tékozlással és herdálással szemben, szigorú rend megteremtése az állami gazdaság ok egész munkájában«. Olyan feladatok ezek, amelyek megoldásáért nagy felelősség terheli a gazdasági vezetők mellett az állami gazdaságok pártszervezeteit, a párt- szervezetek vezetőségeit. Pontosab­ban: ahhoz, hogy állami gazdasá­gaink megfeleljenek az irántuk tá­masztott követelményeknek, a párt- • szervezeteknek a maguk helyes mód­szereivel, ellenőrzésével minden se­gítséget meg kell adniok. Vizsgáljuk meg a tengődi állami gazdaság pártszervezetének legutób­bi vezetőségi ülését és annak ta­pasztalataiból vonjuk le a következ­tetést. A pártvezetőség ülése Fulmeg elvtárs, a pártszervezet titkára ismertette a tabi járási párt­végrehajtóbizottság határozatát, amely az állattenyésztés színvonalá­nak emelése érdekében egy állatte­nyésztési ankét szervezését és meg­tartását tűzte feladatul az állami gazdaság pártszervezete elé. Ennek nyomán a vezetőség tagjai meghatá­rozták az ankét napját, előadóját és azt, hogy a környező községekből és tsz-ekből is hívnak meg állattenyész­téssel foglalkozó dolgozókat. Kevés szó esett azonban arról, hogy az előadás anyagának összeállí­tásán kívül mit kell tenniük a gya­korlatban, hogy az ankét, és szemle eredményes legyen, hogy a meghí­vottak tanulhassanak áz állami gaz­daság fejlett állattenyésztési mód­szereiből. (Helyes takarmányozás, itatásos borjunevelés, stb.) Második napirendi pontként egy ellenőrző brigád szervezésének szük­ségességéről beszéltek, amelynek az lesz a feladata, hogy az aratás, csép- lós alatt éjjel ellenőrizze a gépek munkáját, a kombájnszérüket, s ügyeljen arra, hogy minden szem ga­bona, — a dolgozó nép tulajdona, — az állam magtáraiba kerüljön. Ha­tározat azonban nem született a bri­gád alakítására. A népnevelőmunkáról tárgyalva megállapították a vezetőség tagjai, hogy ezt a pártszervezet eddig elha­nyagolta. Ennek káros következmé­nyei nap mint nap megmutatkoznak. Hiba van a kommunisták példamu­tatásával, rossz a munkaidő kihasz­nálása, többször előfordul a munka-, erkölcs megsértése. A helyzet gyöke­resmegváltoztatása érdekében azon­ban nem jutottak tovább, mint hogy a személyzeti felelőst megbizták, írja össze, melyik munkacsapatban, hány kommunista van. Erre népnevelőcso­port újjászervezés — pontosabban annak megszervezése — végett van szükség. Ezután a következő vezetőségi ülé­sek programmját beszélték meg. El­határozták: a legközelebbi tanácsko­zásukra meghívják a gazdaság bérfe­lelősét, főkönyvelőjét és pénztárosát, Hogyan dolgozzék a p; Ahhoz, hogy sikerrel megoldhassa feladatait, mindenek előtt az szüksé­ges, hogy rendezze sorait. A- vezetést tegyék kollektívvá, a vezetőség tagjai 'között osszák fel a munkát. A veze­tőségi üléseken elsősorban a pártélet megélénkítésének feladatait beszéljék meg, erre hozzanak határozatot, kös­sék össze azt a soronlévő gazdasági feladatok megoldásával. A következő vezetőségi üléseken vizsgálják meg, hogy egy-egy határozatot hogy való­sítottak meg, milyen hiányosságok állnak még fenn. A pártszervezet előtt álló feladatok szinte elválaszthatatlanul egybekap­csolódnak most az aratás, cséplés jó elvégzésével. A dolgozók nevelése, öntudatának formálása, a szocialista munkaerkölcs, a munkához és a tár­sadalmi tulajdonhoz való helyes vi­szony kialakítása, — ez most a fel­adat. A pártszervezetnek van öt pártcsoportja: a gépműhelyi, az irodai, a növényter­s kivizsgálják a dolgozók bérügyi pa­naszait. Meghívják a DlSZ-szerve- zet titkárát is, akivel megbeszélik a DISZ soronlévő feladatait. Hogyan kellett volna ennek a vezetőségi ülésnek lefolynia, mit kellett volna tenniök a pártveze­tőség tagjainak? Első és alapvető követelményként azt kell szemelőtt tartanunk, hogy a gazdaság pártszervezetének vezetősé­ge nem gazdasági szerv, nem a gaz­dasági vezető1' módszerével kell mun­káját végeznie. A pártszervezet fele­lős a gazdaságban folyó pártmunká­ért és a termelés pártellenőrzését kell megvalósítania. A pártmunka megélénkítésével, a dolgozók nevelé­sével, a kommunisták példamutatá­sával elő kell segítenie a gazdaság vezetőségének azt a törekvését, amely magasabbszínvonalú és ol­csóbb termelésre irányul. Vegyük sorra a vezetőségi ülés tárgyát. Az állattenyésztési ankéttal kap­csolatban az lett volna a helyes, ha a pártvezetőség elsősorban arra hoz határozatot, hogy mit tesznek a siker érdekében a pártcsoportok, a népne­velők és egyes párttagok. A vezető­ség egy vagy több tagját felelőssé kellett volna tenni az ankét megszer­vezéséért, politikai előkészítéséért, s megbízni, hogy a következő vezetősé­ge ülésen számoljon be munkájáról. Ami az ellenőrző csoport megszer­vezését illeti, a pártvezetőségnek határozatot kellett volna hoz­nia a brigád alakításáról és értesíteni a gazdaság igazgatóját róla, mert ez elsősorban az ő feladata. A párttagok természetesen szintén ellenőrizzék az éjszakai munkákat, küzdjenek a szo­cialista tulajdon védelméért. A bérproblémák felülvizsgálása, ami a jövő heti pártvezetőségi ülés egyik napirendi pontja, elsősorban a szakszervezet feladata. A pártvezető­ség bízza meg az üb. elnököt, hogy adjon segítséget a gazdasági vezetők­nek a bérpanaszok orvoslásához — a pártszervezet pedig ellenőrizze ezt a munkát, számoltassa be az üb. elnö­köt végzett munkájáról. A gazdaság pártvezetőségét di­cséret és elismerés illeti, hogy lelkesen kezdeményeznek, orvosolni igyekeznek a dolgozók pa­naszait, felelősséget éreznek a gaz­daság eredményeiért. A hiba abban van, hogy — minden bizonnyal nem tudatosan — főleg a gazdasági fel­adatok kötik le a figyelmüket, s így nem jut idő arra, hogy a pártszerve- ze belső ügyeivel a pártszervezet erő­sítésének kérdésével, a párthatároza­tok megismerésével és megismerte­tésével, valamint ezek végrehajtásá­ra való mozgósítással és megvalósí­tásának ellenőrzésével foglalkozza­nak. l írtszervezet vezetősége? melési, az állattenyésztési és a zicsi' üzemegységi. Meg kell vizsgálni a pártvezetőségnek, hogy mindenegyes pártcsoport mit tesz a maga terüle­tén a feladatok érdekében, hogyan dolgoznak egyik-egyik részlegben a kommunisták, biztosítva van-e a párttagok példamutatása, végréhajt- ják-e a taggyűlés határozatait. Meg kell nézni pl., hogy mit tesz a gép­műhely pártcsoportja annak érdeké­ben, hogy a nagy kampány alatt egyetlen gép se álljon. Be kell számoltatni az irodai pártcsoport bi­zalmiját az irodában tapasztalható hiányosságokról, pl. mi az oka a bérpanaszoknak. Az állattenyésztés­ben dolgozó kommunisták pártcso- portbizalmiját hívják meg vezetőségi ülésre és kérdezzék meg, mit tesz ő és mit tesznek a kommunisták azért, hogy az istállöátlag a 6 literről fel­emelkedjék. Számoljanak be a párt- csoportbizalmiak arról, hogyan fej­lesztik tudásukat a kommunisták, k:k azok a becsületes dolgozók, akik érdemesek arra, hogy a párt soraiba felvegyék őket. A pártvezeíőség ülésén nem esett szó az augusztus 20-i versenyről, amelyről azonban tudniok kell, hogy a szocialista építés hajtóereje. A gaz­daságban a verseny nem megy. Ki ezért a felelős? Az igaz, hogy a szak- szervezetnek kell a verseny gazdájá­nak lenni, annak nyilvánosságát biz­tosítania. Ehhez azonban a pártszer­vezet segítségére is szükség van. A vezetők, brigád- és munkacsapat­vezetők, valamint a farmvezetők is adjanak segítséget a versenyhez az­zal, hogy a telejsítményeket közlik a szakszervezettel. A szocialista munkaverseny kell hogy minden kommunista szívügyé­vé váljék. Legyenek a kommunisták a verseny kezdeményezői és a ver­seny élenjárói. Hozzon tehát sürgő­sen határozatot a pártvezetőség a verseny lüktetővé, elevennétételére. A pártszervezet szervezőtitkárának, de a vezetőség egészének fontos fel­adata a tömegszervezetek munkájá­nak irányítása, elsősorban az ifjúság r^evelése. A DISZ-szervezet nem dolgozik az ál­lami gazdaságban. Tarthatatlan to­vábbá ez az állapot. A pártvezetőség ‘beszélje meg a DISZ titkárával, ho­gyan kell munkához látnia. Adjanak pártmegbizatást a DISZ-nek, segítsék hozzá, hogy betölthesse hivatását: mozgósítsa a fiatalokat a szocializ­mus építésére, nevelje őket áldozat- készségre, szilárd helytállásra. Te­kintsék a gazdaság kommunistái a DISZ-t a párt édesgyermekének, se­gítsék, támogassák, viseljék gondját, hogy az ifjúsági szervezet valóban a termelés rohamcsapatává váljék a gazdaságban. A pártvezetőség halaszthatatlan feladata a politikai felvilágosító munka megjavítása. Ahhoz, hogy gyors ütemben előre­haladjunk, hogy megoldjuk a mező- gazdasági határozatot, szükséges, hogy pártunk politikájának meg­nyerjük a dolgozók széles tömegeit. Ennek érdekében elsőrendű teen­dőnk tehát a jó, hatásos agitáció. Pártunk politikája helyes, céljai olyanok, amelyek egybeesnek a dol­gozók széles tömegeinek törekvései­vel, s éppen ezért lelkesedést, örömet keltenek minden becsületes ember­ben. De lelkesedést, áldozatkészséget, munkakedvet csak abban a dolgozó­ban kelthetünk, akinek megmutat­juk az előre, a jobbléthez és felemel­kedéshez vezető utat. Ismertetnünk kell tehát a dolgozókkal nap mint nap a legközvetlenebb teendőket. Hasson tehát oda az állami gazdaság pártvezetősége — ne csak az agit.- prop. felelős, — hogy minden egyes munkacsapatban legyen népnevelő. Vonják be a népnevelőmunkába a becsületes pártonkívüli dolgozókat is és agitáljanak a pártszervezet veze­tői is, hirdessék a párt szavát. összefoglalva: Az állami gazdaság pártszerveze­tének vezetői a termelés pártellenőr­zése mellett fokozott figyelmet szen­teljenek a pártépítő munkára, a dol­gozók szocialista szellemben való ne­velésére. Egyénekhez szóló agitáció- val nyerjék meg a dolgozók szívét és lelkét pártunk politikájának. A kom­munisták példamutatásával mozgó­sítsák a pártonkívülieket az egész dolgozó nép érdekeit magában fogla­ló párthatározatok végrehajtására. Magyarázzák meg a dolgozóknak, hogy a munkában való becsületes helytállás, a dolgozó nép vagyonának hű védelme: hazánk felemelkedésé- nék s az ő egyéni boldogulásuknak is biztos záloga. Kutas József. — A Déldunántúli Á. G. igaz­gatóság értékelése szerint a nö­vényápolási és szénabetakarítási munkák elvégzésében első a bala- tonújhelyi, harmadik a tengődi és ötödik a nagybaráti állami gazda ság. Megélénkült a pártmunka a fonyódi járásban A fonyódi járás területén az utóbbi hónapokban jelentősen megjavult a pártpolitikai élet. A járás pártszervezeteinek többsége, de maga a járási párt-végrehajtóbizottság is nagy gondot fordított arra, hogy a járás területén érvényt szerezzenek a törvénynek,- hogy minden dolgozó paraszt becsületbeli ügyének érezze az állam iránti kötelezettségi gyors és maradéktalan teljesítését és a soronlé­vő mezőgazdasági feladatok időben és jó minőségben való elvégzé­sét. Emellett fontos feladatnak tartották a párt sorainak erősítését, a tag- és tagjelöltfelvételt, valamint a pártcsoportok és a népnevelő­hálózatok kiszélesítését is. A népnevelőmunkába bevonták a járás élenjáró, becsületes dol­gozó parasztjait és parasztasszonyait, a termelőszövetkezetek és gép­állomások példamutató dolgozóit, nemcsak a párttagokat, hanem a pártonkívülieket is. Ennek eredményeként a járás területén ebben az évben közel 140 párttagot, illetve tagjelöltet vettek fel a pártba, főként a gépállomások, termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgo­zó parasztok soraiból. A lengyeltóti gépállomás párt­szervezeténél például hosszabb ide­ig nagyon gyenge volt a pártmun­ka. Nem 3foglalkoztak a pártveze­tőség tagjai a tag- és tagjelöltfel­vétellel, de gyenge volt a pártcso­portok és a népnevelők munkája is. Ezen a területen ma már gyöke­res változás tapasztalható. A párt- szervezet vezetősége, az alapszer­vezet kommunistái kezükbe vették a pártépítés ügyét, s a pártvezető­ség és a pártszervezet tagjainak jó nevelő és felvilágosító munká­ja eredményeként a legutóbbi há­rom taggyűlésen két párttaggal és három tagjelölttel erősítették pártszervezetüket. A gépállomás pártszervezetének munkáját az utóbbi három hónapban az jellem­zi, hegy pontosan, s tervszerűen dolgoznak, ismertetik a megjelent párt- és kormányhatározatokat, minden párttagot és tagjelöltet megbíznak pártfeladatok elvégzé­sével, de be is számoltatják őket végzett munkájukról. Ennek tudható be, hogy az utóbbi időben élénk politikai élet bontakozott ki a gépállomáson, hogy a pártonkívüliek egyre in­kább követik a munkákban a kommunisták, a párttagok példá­ját. Ennek az eredménye az is, hogy a gépállomás dolgozói közül mind többen kérik felvételüket a pártba, így a legközelebbi taggyű­lésen újabb két tagjelölttel erősít­hetik pártszervezetüket. A lengyeltóti gépállomáshoz ha­sonlóan jó a községi pártszervezet és a termelőszövetkezetek párt- szervezeteinek munkája is. Itt is az utóbbi hónapoktól eltérően je­lentősen megjavult a pártélet, nö­vekedett a tag- és tagjelöltfelvéte­li munka, de nagy javulás tapasz­talható a pártcsoportok és népne­velők munkájában. A községi pártszervezet a népnevelőkön ke­resztül eredményesen mozgósítja a község dolgozó parasztjait a so­ronlévő mezőgazdasági feladatok gyors elvégzésére, s az eredmény az, hogy a sok esőzés ellenére is időben elvégezték a növényápo­lást, de eredményesen folyik a harc az aratás és a betakarítás szemvíeszteségnélküli elvégzéséért is. Látrány községben is jól dolgo­zik a pártszervezet. Ennek ered­ménye máris megmutatkozik, mert nemcsak a pártmunkában, a tag- és tagjelöltfelvételben küz- dötték fel magukat a fonyódi járás legjobbjai közé, hanem a begyűj­tési tervek teljesítésében, a nö­vényápolásban és az aratásban is a legjobb községek közé tartozik. Jól dolgozik a pártszervezet és a népnevelőhálózat Balatonlellén, Balatonszentgyörgyön és öreglak községekben, emellett azonban sok még a tennivalójuk, hogy jó mun­kát fejthessenek ki a tag- és tag­jelöltfelvételi munkában, hisz ez is elengedhetetlenül szükséges' a pártszervezet erősítéséhez. E községek pártszervezetei ve­gyenek példát Buzsák, Pamuk, Szöllőskislak községek pártszerve­zeteiről, valamint a pusztaszent- györgyi állami gazdaság és az or­dacsehi Úttörő termelőszövetkezet pártszervezeteiről, ahol rendszeres népnevelőmunkával állandóan foglalkoznak, nevelik a* pártonkí­vülieket és minden taggyűlésen egy-két, sőt még több tagot, vagy tagjelöltet vesznek fel a pártba. A jól dolgozó községi és üzemi pártszervezetek mellett még min­dig sok olyan községi pártszerve­zet van a járás területén, mint például Hollád, Táska, Somogy- babod, Kisberény és Somogyvá- mos községek pártszervezetei, ahol amellett, hogy megfeledkeztek a pártépítésről, még népnevelőháló­zat sincs, vagy ha van is egyes községekben, azok semilyen mun­kát sem végeznek. Ezekután nem véletlen az sem, hogy ezek­ben a községekben éppen a párt- j szervezet gyenge munkájának kö- i vetkeztében lemaradás tapasztal- • ható a begyűjtési tervek teljesíté­sében, de a sok esőre való hiva,tr kozás közben lassan haladt a nö­vényápolás és most az aratás is. MEGJELENT az- »Anyag- és Adatszolgáltatás« c. folyóirat legújabb száma, mely­nek tartalmából az alábbi fontos cikkek emelkednek ki: A. Szazanov: A szocializmus gazdasági törvényei kialakulásá­nak kérdéséről. J. Frolov: A gazdasági vezetés fontos feladatai az iparban. Alkalmazzuk munkánk minden területén a pártkongresszus irány­elveit! Diszistáink állják szavukat A DISZ Somogymegyei Bizottsága felhívással fordult, a megye ifjúsá­gához, amelyben felszólította a fia­talokat, dolgozzanak úgy, hogy érde­meljék ki pártunk bizalmát az ara­tás, cséplés nagy munkájában. A fiatalok a felhívásra tettekkel vála­szoltak. Megyénk minden járásában ifjúsági készenléti arató-, cséplőbri­gádok alakultak. A tabi járásban 16 önkéntes ifjú­sági aratóbrigád alakult, akik vasár­napi munkával segítenek az aratás­ban elmaradt idősebb dolgozóknak, arra rászorulóknak. A tabi járás községeiben a fiatalok részt vesznek az éjszakai tűzfigyelő szolgálatban is. A fonyódi járásban 15 készenléti aratóbrigád dolgozik ma. Különösen dicséretet érdemelnek a somogyvári fiatalok, ahol 2 aratóbrigádot alakí­tottak 24 taggal, a lengyeltóti, hácsi, pusztaberényi, buzsáki, szöllősgyörö- ki fiatalok, akik tervet készítettek, hol, mikor, milyen segítséget adnak. A látrányi arafó-cséplőbrigád fiatal kollektívája nemcsak az aratás- cséplésre készült fel, hanem a szé- nekaszálas, begyűjtés munkájából is dícséretreméltóan kivette részét. A kaposvári járás fiataljai DISZ- taggyűléseken határozták el arató- és cséplőbrigádok létrehozását. Eddig 14 készenléti brigád már dolgozik is. A várdai ifjúsági cséplőbrigád fel­hívására Somogyjádon, Tapsonyban, alakultak új ifjúsági cséplő­brigádok. A berzencei fiatalok a határőrséggel közösen szerveztek vasárnapi önkéntes aratóbrigádokat az idősebb dolgozók megsegítésére. Különösen meg kell dicsérni a csóm- bárdi állami gazdaság tyúkfarmján dolgozó fiatalokat, akik vállalták, hogy az aratás-cséplés idejére idő­sebbekre bízzák az állatokat, ők pe­dig aratni, csépelni fognak. Ilyen és hasonló eredmények van­nak a többi járásban is. Fiataljaink feladata a következő rövid idő alatt még fokozódik. A kedvezőtlen idő­járás miatt még rövidebb idő áll ga­bonánk szemveszteség nélküli beta­karítására. A jó eredmények és fel­adataink még nagyobb lendülettel töltsenek el bennünket és most a döntő napokban álljuk tovább pán­tunknak adott szavunkat. DISZ Somogymegyei BizMtílságá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom