Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-15 / 140. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1954 június 15. A Magyar Dolgozók Parija Közpeati Vezetőségének határozata az MDP ül. koagresszBsa határozatainak tanolmányozásáról az 1954-1955-ös pártoktatási évben PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS fa Valósítsák me% a kollektív vezetés elvét a feUömocsoládi pártszervezetben Az MDP III. kongresszusa a marxizmus-leninizmus alkotó alkalmazásával átfogóan elemezte pártunk és népi demokráciánk fejlődését. Tisztázta fejlődésünk jellegét és mozgatóerőit; világos perspektívát, ejvi és gyakorlati útmutatást adott az elkövetkező évek feladatainak megoldásához. A marxizmus-leninizmus tanításai alapján megvilágította népi demokratikus államunk alapja: a munkás-paraszt szövetség további megszilárdításának útját. Az MDP III. kongresszusa a szocializmus gazdasági alaptörvényét H- gyelembevéve határozta meg pártunk és népi demokráciánk fő célját: a dolgozó nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának következetes emelését. Ennek érdekében legfontosabb feladatként a mező- gazdaság nagyarányú fejlesztését és a közszükségleti cikkek termelésének fokozását jelölte meg. A kongresszus az egész népgazdaságban a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére, a minőség javítására irányította a figyelmet. Pártunk kongresszusa azt a lelkesítő célt tűzte ki, hogy a második ötéves terv időszakában az egész népgazdaságban — tehát a mezőgazdaságban is — lerakjuk a szocializmus alapjait. Az MDP III. kongresszusa a marxista-leninista államelmélet alapján feltárta népi demokratikus államunk és államigazgatásunk eredményeit és fogyatékosságait, elemezte a tanácsoknak, mint államhatalmi szerveknek és tömegszervezeteknek feladatait. Megjelölte államunk további erősítésének, a Függetlenségi Népfront fejlesztésének, a népi nemzeti egység szorosabbra fűzésének útját. Az MDP III. kongresszusa meg- i világította, hogy további haladásunk hajtóereje és feltétele: népünk hazaszeretete, barátságunk a felszabadító Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal, nemzetközi szolidaritásunk a békéért, a nemzeti függetlenségért harcoló népekkel. Az MDP III. kongresszusa a lenini pártépítési elveken alapuló új Szervezeti Szabályzatot fogadott el, amely jelentősen szélesíti a párton belüli demokráciát és ugyanakkor nagyobb követelményeket állít a párttagok elé, növeli a felelősséget a párt, a nép ügye iránt. Pártszervezeteinknek minden erőt összpontosítaniok kell a kongresszus határozatainak végrehajtására. E munka sikeréhez elengedhetetlenül szükséges, hogy egész párttagságunk és elsősorban a pártaktíva elmélyül- ten tanulmányozza a kongresszus gazdag anyagát, hogy mélyebben megértse pártunk politikáját. Ennek érdekében az 1954—55-ös pártoktatási év a kongresszus határozatai tanulmányozásának éve legyen. A kongresszus anyagainak tanulmányozása elősegíti politikánk megértését és végrehajtását, még szilárdabbá teszi pártunk eszmei-politikai egységét. A kongresszusi anyagok tanulmányozása alap- és felsőbb fokon (klasszikus irodalommal kiegészítve) a következő témakörök alapján történjék: I. A magyar népi demokrácia tízéves társadalmi, politikai és kulturális fejlődése 1. A marxizmus-leninizmus tanítása a polgári demokratikus és a szocialista forradalomról, a munkásság és parasztság demokratikus diktatúrájáról, a polgári demokratikus forradalomnak szocialista forradalomba való átnövéséről. Fejlődésünk két szakasza, pártunk harca a proletárdiktatúra megvalósításáért és megszilárdításáért. 2. Népi demokráciánk társadalmi szerkezetének megváltozása. A munkásosztály vezető szerepe, a munkásparaszt szövetség megszilárdítása, a népi egység kialakítása. 3. A kultúrforradalom kibontakozása. A köznevelés, a tudomány, az irodalom, a művészet fejlődése. Népünk hazafias nevelése. A kialakuló erkölcsi-politikai egység, a liazafiság és a proletárnemzetköziség mint fejlődésünk mozgató erői. 4, Fejlődésünk nemzetközi körülményei. A nemzetközi helyzet a második világháború után. A Szovjetunió vezette béketábor következetes harca a tartós béke biztosításáért. A nemzetközi békemozgalom kiszélesedése és hazánk feladatai a béke védelmében. II. Népgazdaságunk fejlődése, jelenlegi helyzete és feladatai 1. A marxizmus-leninizmus tanítása a szocialista iparosításról. Hazánk szocialista iparosítása, A marxizmus-leninizmus tanítása a munkás-paraszt szövetségről a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet idején. A mezőgazdaság fejlesztése és szocialista átalakítása. A magyar mezőgazdaság helyzete. 2. Népi demokráciánk fejlődésének új szakasza. Az új szakasz jellemző vonásai. A szocializmus gazdasági alaptörvénye érvényesülésének biztosítása és ennek érdekében a me 1 2 3 zőgazdaság fokozott fejlesztése — az új szakasz legfontosabb feladata. A munkás-paraszt szövetség gazdasági alapjainak megszilárdítása az új szakaszban. A munkatermelékenység emelése, az önköltség csökkentése az egész népgazdaságban az életszínvonal emelésének alapvető feltétele. a) Feladataink a mezőgazdaság fejlesztése és szocialista átszervezése terén. A Központi Vezetőség 1953 decemberi határozata a mezőgazdaság fejlesztéséről. b) A szocialista iparosítás az új szakaszban. A túlzott ütemű iparosítás felszámolása; az iparon belül az arányosság helyreállítása; a nehézipar lassúbb ütemű fejlesztése. c) A szocialista kereskedelem feladatai a dolgozók életszínvonalának emelésében. d) Az osztályharc kérdései az új szakaszban. Harc a párt politikájának jobb- és baloldali eltorzítása ellen. 3. A második ötéves terv irányelvei. III. Az államigazgatás és a tanácsok feladatai 1. A marxizmus-leninizmus tanítása a burzsoá államgépezet szétzúzásáról és e tanítás alkalmazása pártunk politikájában. A marxizmus- leninizmus tanítása a szocialista államról. A proletárdiktatúra a munkás-paraszt szövetségen nyugvó szélesebb osztályszövetség. A Függetlenségi Népfront népi demokráciánk legátfogóbb társadalmi és politikai szerve, a népi-nemzeti egység emelője. 2. A tanácsok mint hatalmi szervek és a dolgozók tömegszervezetei. A tanácsok felső irányítása és a tanácsdemokrácia fejlesztése. A tanácsok államigazgatási munkája. Harc a bürokratizmus ellen. A tanácsok szerepe a mezőgazdaság fejlesztésében és szocialista átszervezésében. Feladatok ?„ szocialista törvényesség és az állampolgári fegyelem megszilárdítása terén. 3. A pártszervezetek feladatai a tanácsok munkájának irányításában és ellenőrzésében. IV. A pártmunka kérdései. Pártunk új Szervezeti Szabályzata 1. A marxizmus-leninizmus tanításai a munkásosztály forradalmi pártjáról. Az MDP társadalmunk és népi demokratikus államunk vezető ereje. 2. Pártunk fejlődése az MDP II. kongresszusa óta. Pártunk szervezeti erősödése. Ideológiai munkánk fejlesztésének feladatai. A káderek helyes kiválogatása és nevelése. 3. A Szervezeti Szabályzat a pórtélét alaptörvénye. A párt ideológiai, politikai és szervezeti egységének jelentősége. A párton belüli demokrácia kiterjesztése, a kollektív vezetés elvének további elmélyítése, A bírá- lat-önbírálat fejlesztése. A párttagok megnövekedett kötelességei. A párt és a pártonkívüli tömegek közötti kapcsolat további megszilárdítása. A pártszervezetek politikai és szervezeti megerősítése az alapvető jelentőségű iparágakban és a falun. * * * Pártszervezeteink fontos feladata, hogy az új oktatási év gondos előkészítésével, majd az év folyamán, a tanfolyamok színvonalas ellenőrzésével és irányításával, a helyi kérdések alapos ismertetésével is biztosítsák a kongresszus határozatainak eredményesebb végrehajtását, s a párttagok és a pártonkívüli tömegek öntudatának emelését. A MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Pártszervezeteink előtt hatalmas feladatok állnak a párt júniusi és októberi határozatainak végrehajtásában, a III. pártkongresszus célkitűzéseinek megvalósításában. Hogy pártalapszervezeteink e feladatokat jól tudják megoldani, elsősorban meg kell javítaniok az irányítást, ’kollektívvá kell tenni a vezetést. Pártszervezeteinkben még sok a tennivaló a kollektív vezetés kialakításában, a vezetés helyes módszereinek elsajátításában, alkalmazásában. Még számos helyen a titkárok egyedül akarják irányítani, vezetni a pártszervezet munkáját, a kommunisták tevékenységét. Ez a módszer helytelen, s rányomja bélyegét az egész pártszervezet munkájára, akadályozza a pártélet helyes kialakulását, háttérbe szorítja a vezetőségi tagok, az egyszerű párttagok kezdeményezőkészségét és bizonyos fokig passzívvá teszi őket a feladatok végrehajtása iránt. A felsőmocsoládi községi párt- szervezetnél is ez tapasztalható. A pártszervezet titkára, Garábi László elvtárs egy-egy fontos feladat megoldása előtt nem minden esetben kéri a vezetőség tagjainak véleményét, nem beszéli meg velük a feladatokat, nem kéri segítségüket azok végrehajtásához. Súlyos hiba, hogy a vezetőségi üléseket nem tartják meg rendszeresen. Például a legutóbbi vezetőségi ülés egy hónappal ezelőtt volt. így a pártvezetőségi tagok távoltartják magukat a pártmunkától, .nem vesznek részt az irányításban, a határozatok végrehajtásában. Ebből adódik aztán, hogy a vezetőség tagjai nem látják tisztán feladataikat, nem értesülnek a felsőbb pártszervektől kapott határozatokról, utasításokról. A taggyűlési beszámolók nem a kollektíva, a vezetőség egészének véleményét tükrözik. A titkár elvtárs a legtöbb esetben egyéni véleményét, elgondolását tárja a taggyűlés elé. A taggyűlési beszámolóból nem csendül ki az egyszerű kommunisták véleménye, javaslata. Miért? Azért, mert a pártvezetőség tagjai a taggyűlés előtt nem keresik fel a párttagokat, nem beszélnek velük a napi eseményekről, a pártszervezet, a falu problémáiról. A legtöbb esetben a taggyűlés megtartása előtt 1—2 órával értesítik a pártszervezet tagjait. így aztán a taggyűléseken kevés a hozzászólás és a viták legtöbb esetben személyeskedéssé fajulnak. A legutóbbi taggyűlésen is a feladatok megvitatása helyett személyi ügyekkel, kizárólag egyéni problémákkal foglalkoztak. Ezen a helytelen munkán a legsürgősebben változtatni kell. A párt- szervezet vezetősége és főleg annak titkára, Garábi elvtárs állandóan tartsa szem előtt, hogy jó eredményeket, a pártélet megélénkülését csak kollektív vezetéssel, az egész párttagság munkába állításával, véleményének meghallgatásával lehet elérni. Tartsák szem előtt, hogy minden esetben a kollektíva, az egész vezetőség közös munkája biztosítja a pártszervezet által hozott határozatok helyességét. A kollektív vezetés — a pártvezetés legfőbb elve. Ez azt követeli, hogy a pártszervezet vezetősége minden fontos intézkedését közösen vitassa meg, közösen hozzanak határozatot egyes feladatok, megoldására, felhasználva az egész párttagság tapasztalatait, a pártonkívüli dolgozók véleményét. Ha a pártszervezet vezetősége taggyűlési beszámolót készít, ha javaslatot terjeszt a párttagság elé, vagy ha olyan határozatot hoz. amely a pártszervezet egészét érinti, minden esetben a pártvezetőségi tagok együttes megbeszélése és döntése alapján dolgozzák ki, arra törekedjenek, hogy minden ilyen irányú tevékenységük a vezetőség közös álláspontját fejezze ki. A feladatok kollektív megszabása és megoldása tágítja a kommunisták látókörét, fejleszti kezdeményezőképességüket, növeli felelősségérzetüket. A kevesebb tapasztalattal bíró vezetőségi tagok is fokozatosan vezetőképessé válnak azzal, hogy rendszeresen részt vesznek fontos kérdések eldöntésében. Erre pedig különösen szükség van a felsőmocso- l'ádi pártszervezet vezetőségénél, mivel legtöbbjük az idei vezetőségválasztások alkalmával került megtisztelő funkciójába. Mindjárt meg kell mondani azonban azt is, hogy kollektiven vezetni nem azt jelenti, hogy végnélkül ülésezzenek s a legcsekélyebb intézkedést se tegyék meg a vezetőség közös megbeszélése nélkül. A vezetőségen belül természetesen mindenkinek megvan a maga munkaterülete. Ezen a munkaterületen önállóan, öntevékenyen kell dolgoznia a pártszervezet által meghatározott célokért és módszerekkel. A pártvezetőségi tagok legyenek önállóak, öntevékenyek, azonban tevékenységük minden esetben a párt határozatainak végrehajtásáx-a. irányuljanak. Tehát a kollektív vezetés azt jelenti, hogy a pártszervezet vezetőségének állandó szoros kapcsolatot kell fenntartania a kommunistákkal, a pártonkívüli dolgozókkal, figyelembe kell venni azok tapasztalatait, javaslatait, véleményét. A vezetőségi üléseket rendszeresen^ tartsák meg. Itt közösen beszéljék meg a legsürgősebb tennivalókat. Egyes feladatok végrehajtásáért tegyék felelőssé a pártvezetőség egy- egy tagját. Közös 'erővel sokkal nagyobb eredményeket tudnak elérni. Ha ezt megvalósítják, akkor napról- napra elevenebb lesz a pártélet, nő a párttagok aktivitása, s minden esetben végre tudják hajtani a párt határozatait. Wirth Lajos. Nyugati sajtóhangok a La nie 1 - kormány bukásáról (MTI). A nyugateurópai sajtó tág teret szentel a francia kormány bukásának és a várható fejleményeknek. A jobboldali „Daily Mail“ szerint „ha valaki a francia kormány bukásának okait keresi, megtalálhatja. Ez az ok: Franciaország veresége Indokínában.“ A konzervatív ,,Sunday Express“ vezércikkében Laniel lehetséges utódait latolgatja és ezt írja: „Bárki lesz az utóda, biztosra vehető, hogy az európai védelmi közösségnek vége.*4 Az amerikaj vonalhoz legközelebb álló lapok nem leplezik a Laniel—Bidault-féle kormány bukása miatt érzett mély csalódottságukat. így az „Observer“ egyenesen odáig megy, hogy a kormány bukását, mint „Franciaország nagyhatalmi politikájának végét“ igyekszik feltüntetni. Hasonló hangnemben ír a ..Daily Telegraph is, hangoztatva, hogy „Franciaország az összeomlás szélére került, annak az erőfeszítésnek a következtében, hogy Ázsiában, Afrikában és Európában fenntartsa pozícióit.“ A lap szerint „Ezért valami módot kell találni terhének enyhítésére.“ A ,,Manchester Guardian“ annak szükségességét hangsúlyozza, hogy „nemcsak a politikusoknak, hanem magának a politikának is meg kell változnia.“ A lap azonban nem hiszi, hogy „a dolgok jelenlegi állása mellett a francia nemzetgyűlés ezt meg tudja valósítani.“ A lap szerint ezért jobb lenne választásokat tartani, amely megváltoztatná a jelenlegi „kényes pártpolitikai egyensúlyt.“ A ,,Neue Zürcher Zeitung“ című svájci lap is bő terjedelemben foglalkozik a kormányválsággal. Hangsúlyozza, hogy annak előidézője „a valóságban a hét év óta feltorlódott csalódás abban a politikában, amelyben mindegyik előző kormány egyformán bűnös.“ Az amerikai sajtó is „igen súlyosnak tartja a nyugatra nézve a francia kormányválságot.“ A „New York Herald Tribune“ azt írja, hogy ,,a franciaországi politikai vihar csapást jelent a nyugat számára és jelentősége felér Dien Bien Phu elestének jelentőségével.“ Kommunista győzelmek a francia községi választásokon Párizs (MTI). Párizs három peremvárosában vasárnap időközi községi képviselőtestületi választásokat tartottak. A Francia Kommunista Párt jelöltjei mind a három peremvárosban egy-egy újabb mandátumot hódítottak < A „függetlenségért és a békéért“ harcoló francia mozgalom felhívása Párizs (MTI). ,,A függetlenségért és a békéért“ küzdő mozgalom, amelynek a Téli Sportcsarnokban Párizsban rendezett kétnapos ösz- szejövetelén az ország minden részéből pártállásra való tekintet nélkül mintegy 10 ezer küldött vettrészt, felhívást intézett a francia néphez. Ebben felszólítja a franciákat, hogy a július 14-i nemzeti ünnepet minden városban és minden faluban a béke napjaként ünnepeljék meg a következő három követelés jegyében: 1. A párizsi és bonni szerződések elvetése, a német probléma megoldása, kollektív biztonság minden európai nép számára. 2. Tűzszünet és politikai rendezés Indokínában. 3. A különböző atombombarobbantási kísérletek megszüntetése, az atomfegyverek törvényen kívül helyezése és igazságos megegyezés a lefegyverzés kérdésében. Hétszáz fővárosi dolgozó indult hétfőn a kéthetes mezőgazdasági munkára Vidám nótaszótól volt hangos hétfőn délelőtt 10 órakor a Délipályaudvar. Mintha vakációra ment volna, úgy indult az ország különböző állami gazdaságaiba kétheti mezőgazdasági munkára 700 fővárosi dolgozó. A pályaudvaron Mosonyi Ede, a budapesti városi tanács munkaerőgazdálkodási osztályvezetője és a különböző üzemek, intézmények dolgozói búcsúztatták az elutazókat. Uj könyv a cséplésíől A Mezőgazdasági Könyvkiadó a napokban jelentette meg Bálint Nagy Józsefnek, a gépkísérleti intézet tudományos munkatársának „Cséplés“ című könyvét. A hatvan oldalas könyv a jó cséplést, főleg a szemveszteség csökkentését kívánja előmozdítani sok hasznos útmutatással.
