Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-13 / 139. szám

8 A MULT SZAZAD végéig a »Ma­gyar Tengert« még földrajztudósok is tengermaradványnak tekintették. A Kárpátok és Alpok közti nagy har­madkori beltengerről azt gondolták, hogy ennek megédesedett vize az Al- dunán át folyt le a Fekete-tenger fe­lé, hírmondóul hagyva hátra a Ba­latont. Nemcsak a Balaton kedves mesemondója, Eötvös Károly írta a millenáris honismertetöben, hogy tengerszerű mélységei vannak a Ba­latonnak, hanem a híres Hunfalvy J. egyetemi tímár is azt tanította 1886- ban, hogy tavunk átlagos mélysége 7—11 m, legnagyobb mélysége pedig 45 m, vagyis három- ill. négyszere­sét tudta a valóságos mélységnek. A Balaton-.ismeret tudományos megalapozója Lóczy Lajos volt (nagy- rabecsült tanárom e század első évei­ben), a Balaton Tudományos Tanul­mányozásának Eredményei c. hatal­mas monográfia megindítója és be­fejezője, 1891 és 1.920 közt. ö olvasta ki a Balatonvidék köveinek és kö­vületeinek meg a fenékiszapnak vizs­gálatából, hogy volt ugyan egy nagy beltenger az Alföld és a Dunántúl helyén, de ezt már sok-sokezer évvel előbb betemette az üledék és a szél­fútta por, mielőtt a geológiai újkor elején, a pleisztocén vagy diluvium korszakban egy árkos földkéregsüly- lyedés közel 80 km hosszúságban he­lyet nem adott egy 20—50 m mély medencének. Ebben gyűlt aztán ösz- sze a csapadéközönből és a Bakony forrásaiból, meg a Zalavölgyből Ba­latonunk jótevő, kincsetérő vize. A fentemlített harmadkori kevert- vizű tengerből, melyet régen Pannó­niái vagy pontusi tengernek nevez­tek, most inkább Tethys néven em­legetnek, a Bakony, Vértes, Pilis és Mecsek hegységek szigetszerűen emelkedtek ki. Víztükre talán 300 m-rel volt magasabb a mai tenger- szintnél, feneke pedig egyszínben le­hetett a mai Adriával. 200—300 m vastag homok- és agyagréteg rakó­dott le ebből a tengerből, nem kis részben ennek szerves hulladékából az évek tízezreinek folyamán. Kagy­lók és csigák óriási számban kerül­tek elő a Tethys üledékéből, a pan- nóniai rétegekből, többek közt, a »ti­hanyi kecskeköröm« néven ismert Ccngeria kagylóhéj voltakép csak kemény sarka a hullámgörgetésben lekoptatott kagylóteknőnek. Az utolsó tenger az ú. n. pliocénkor végén egészen kiszáradt; kietlen pusztaság képét mutatta a nagy fenn­sík, melyet a tenger maga után ha­gyott. Földkéregmozgások támadtak, melyek ennek a — későbbi Balato­nunk helyét is borító — térszínnek formáját alaposan elváltoztatták. Földrengések közben bazaltvulkánok törtek fel és kúpalakú (Gulács, He- gyesd), meg csonkagúla formájú sap­kákat emeltek a homoksivatag fölé (Badacsony, Szentgyörgyhegy, Cso­bánc stb.). Az üledékrétegek vastag táblája össze-vissza töredezett, sül­lyedések, hasadások keletkeztek. A VULKÁNOSSÁGON és kéreg­repedezésen kívül egy harmadik pusztító hatás: a már akkor uralkodó nagy erejű északi szél is átformálta e vidék arculatát. Az észak-déli irá­nyú kéreghasadások mentén a szél fokról-fokra lesodorta a felföld me­szes-dolomitos, növényzettel alig megkötött felső homokrétegét. A szél a bazaltkúpok közeiből is kifújta a homokot, úgyhogy az említe.tt bazalt­hegyek tetői is csak lávalepényük védelme alatt tudtak hegyekül meg­maradni. Több mint 100 m vastag homogréteget fújt el innen a szél és rakott le messze délen, a somogyi halomvidékre. így alakultak ki lassan az észak- somogyi hosszanti. ÉD irányú domb­gerincek és a köztük elnyúló szélba- rázdák. Mikor a sivatagkorszakot a diluvium nedvesebb éghajlata vál­totta fel, a mai Balatonfelvidéik déli lábai előtt újabb földsüllyedés állott elő, 5—1* km szélességben és 20—50 m mélységben, és ez hozta létre a Balaton medencéjét. Évezredek telhettek bele, míg a vulkánok tevékenysége a Balaton vi­dékén fokról-fokra elpihent. A fo- nyódi hegyet is tűzhányó formálta ugyan, de csak egy ú. n. bazaltpötty, melynek utolsó nyomait az 1849 óta megindult villaépítkezésekhez hord­ták el. Az utóvulkánosság maradvá­nyai a lazább szerkezetű bazalttufa­hegyek, a bogiári, szigligeti és tiha­nyi dombok, ugyanitt a száznál több gejzírkúp, végül a szénsavas kútfe­jek (Füred, Csopak), i A vulkánosság kialvása idején a Balaton füves partjain már a maró­műt legelészett, az északi part odúi­ban a barlangi medve, a nádbozótban rinocerosz tanyázott, s ezekkel vívta létért való harcát az ősember, akit ilyenformán a Balatonnal közel egy­idősnek mond a tudomány. A Balaton fenti módon képződött medencéjébe és azon túl is dél felé a felvidékről és a Délbakcnyból le­SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 június 13. HÍREK zúduló szelek továbbra is állandóan hordták a homokot s a finom kő- porladékot. Somogyság lankáin ez a szélfútta por alkotta a löszt vagy porhanyó földet, ezt a jó, sárga ter­mőföldet, s a hulló, meszes por, ami a tó vizére szállt, adta a fenék fi­nom, kékesszürke, néhol tíz méter vastag iszapját. A mészpornak fon­tos élettani szerepe van. A mester­séges halastavakba messze földről szállítják vagonszámra a fenéktrá­gyázáshoz, a haltáplálék fejlődéséhez nélkülözhetetlen meszet, míg a Bala­ton gazdag szerves élete számára in­gyen végzi ezt a termékenyítő mun­kát a »jótékony« északi szél, a halá­szok »főszele«. Hogy mennyi idős is lehet a Bala­ton, erre nézve a mostani kutatók nem egészen értenek egyet. Lóczy 1920-ban saját kutatásai alapján azt írta, hogy a Balatonfenék átlag 4 m vastagságú iszapja 8400 év alatt ke­letkezett a belehullott porból. Bulla Béla és Kéz Andor a parti színlők ta­nulmánya alapján az utolsó és utol­sóelőtti jégkorszak közt keletkezett Balaton korát kb. 150 ezer évre be­csülik. Zólyomi Bálint botanikus a tó üledékébe zárt virágpor elemzésé­ből azt következteti, hogy a Balaton az utolsó (negyedik) jégkorszak vé­gén keletkezett, mintegy 20 ezer év­vel ezelőtt. Sümeghy József geológus 1951. évi kutatásai alapján tavunkat 22 ezer évesnek tartja. Hidrológu- saink egyelőre megnyugtatják a Ba­latonunkat a hulló por általi beteme- tődéstől féltőket, hogy a vizi műszaki tudomány megoldhatja a jövőben a Balaton fogyó víztömegének a Mu­rából leendő pótlását. A VÍZI MŰSZAKI dolgozóknak, élükön Beszédes József »igazgató­vízmérővel« (akitől a Balaton—Mura csatorna gondolata is származik. 1839-ből!) már eddig is nagy hálára van kötelezve a balatoni gazdasági kultúra minden élvezője, akár vízépí­tési, hajózási, halászati és vendég- forgalmi dolgozó, akár népüdültetés­ben résztvevő, mert végeredményben az ő természetátalakító munkájuk, a Sió-csatornázás és Balaton-apasztás teremtett kultúr táj at a sióberki és nagybereki vadvízországból. Közel négy évtized munkájába került ugyan, mire a haladás erői megvaló­síthatták a jelszót, hogy »a Sió ösz- szés malomgátjai lerombolandók!«, de éppen most 90. éve mégis csak üzembehelyezhették a siófoki víz­eresztő zsilipet, a hajókikötőt és a vasútállomást. Ez a három műszaki alkotás a következő fejleményeknek volt a szülőanyja: A zsilip az első két nyári Balaton- apasztással biztosította a vasúti pá­lyatestet és a forgalom zavartalansá­gát; az 50—500 m széles parti apa­dássávon helyet teremtett a balatoni fövenyfürdőknek, az idegenforgalom, s végeredményben a népüdültetés ki­bontakozásának. A hajókikötő a Buda és Füred kö­zötti »szorgalomkocsi« helyett a »Kis- faludy«-gőzös beiktatását tette lehe­tővé a Füreden üdülést és gyógyu­lást keresők számára; a hajóforgalom megélénkülése a hajótér fokozatos növelését tette szükségessé nemcsak személy-, hanem áruszállításra is. A vasútállomásnak és a széles apa­dásnak köszönhető, hogy Siófok ezer lakosú parasztfaluból 90 év alatt 12 ezer lakosú fürdővárossá fejlődött. A termelés vonalán a zsilippel biz­tosított vasút hozta már a forgalom első éveiben a Balatonra a Tiszán ke- nyértelenné vált halászokat, akik be­vezették itt a nemcsak időszakosan, haném állandó foglalkozáskép űzött halászatot nagy paráshálókkal és az értékesítést biztosító haltartósító el­járásokkal. AKI OLVASÓINK KÖZÜL a ba­latoni vízgazdaság fejlődésével rész­letesebben is kívánna megismerked­ni, vagy bármely balatoni kérdésben óhajt helyszíni tájékozódást szerezni, szívesen látjuk, ha útja erre az ég­tájra vezeti, a Siófoki Vízgazdasági Múzeumban. Br. Lukács Károly Siófok, Múzeum (Siópart). III! (Fenti cikk Írója az elmúílt napokban tra­gikus hirtelenséggel elhúnyt.j Jtimius I Várható idő árás vasárnapi »I estig: Átmenetileg száraz idő, jLtí de az esti órákban a Dunán­m * túlon már kisebb eső lehet. VaSailMP Mérsékelt szél. A nappali fel­Tóbiás melegedés /erősödik. Várható ^smaasaßK^SH hőmérsékleti értékek vasár­nap reggel 10—13, délben 23—26 fok között. 12 esztendeje, 1942 június 13-án gyilkolták meg Rózsa Ferencet, az illegális kommunista párt nagy harcosát, a „Szabad Nép“ szer­kesztőjét. — A Vas- és Fémipari Kombi­nát színjátszócsoportja 18-án mu­tatja be a Városi Színházban Mo- liere „A nők iskolája“ c. vígjáté­kát. — A Budapesti Varieté június 22-én délután fél 6 és este fél 9 órakor „Kacagó nyár“ címmel ad vidám szórakoztató műsort a Vá­rosi Színházban. Fellépnek: Bili- csi Tivadar, a Csinn-bumm cir­kusz Kelemenje, Kardos Magda, Gozmány György, a Fővárosi Víg­színház tagjai és a Budapesti Va­rieté kiváló artistaművészei. Kon­ferál: Rónai Egon. — Elkészült a Beloiannisz-utcá- ban a 211 ezer forintos beruházás­sal épült 44 férőhelyes bölcsőde. A korszerűen felszerelt modern böl­csőde lehetővé teszi, hogy még több dolgozó anya helyezze el gyermekét bölcsődében. — A közeljövőben 2 tanítói la­kás építését kezdik meg Kapos­várott 161 ezer forintos beruházás­sal. Ez az építkezés is államunk fokozott gondoskodását bizonyítja a pedagógusokról. RÁDIÓMŰSOR HÉTFŐ KOSSUTH-KADIŐ 8.30: . Zenekari hangverseny. 9.20: Orosz nyelvlecke. 9.40: A Gyermekrádió műsora. 10.oo: Ilirek. 10.10: Zenei anekdoták. Előadás. 10.30: Óvodások műsora. 11.oo: Keringők. 11.30: Álomszerű utazás. 12.oo: Hírek. 12.10: Tánczene. 13.00: Mi történt a nagyvilágban. 13.05: Szlovák betyámóták. 13.30: Operarész­letek. 14.oo: Hírek. 14.25: Úttörő-híradó. 14.50: Heti zenés kalendárium. 15.40: Táncze­ne. 16.00: ifjúsági fejtörő. 16.25: Műsor az út­törők zenei szakköreinek. 16.40: Huszár Géza zongorázik. 17.oo: Hírek. 17.10: Gazdag ered­mények a sivár futóhomokon. Beszélgetés Egerszegi Sándorral. 17.25: Aubrey Patikey néger dalokat énekel. 17.40: Város a- sztyep­pén. Regényismertetés. 18.10: Népi fúvósze­nekarok műsora. 18.30: Hangos újság. í9.oo: A Magyar Rádió .ajándékműsora a végegy­házi Szabadság tsz dolgozóinak. 19,40: Vála­szolunk falusi hallgatóink kérdéseire. 20.oo: Hírek. 20.10: Madaraik. Aristophanes vígjá­téka. 21.30: Operettrésztetek. 21.50: Hangleme­zek. 22.00: Hírek. 22.10: Helyszíni közvetítés a Magyar Állami Operaházból. 23.50: Hang­képek a vívó világbajnokságról, Luxemburg­ból. .24.00: Hírek. PETÖFI-RÁDIÓ 14.oo: A Magyar Rádió kisegyüttese játszik. 14.40: Beethoven: Zongoraötös. 15.10: Szóra­koztató zene. 16.oo: A nyomorult tag. — Szatíra. 16:20: Népi zene. 16.40: Mendelssohn: a-mólé. 17.20: Művészek az Ifjúsági Rádió mikrofonja előtt. 17.45: Szív küldi. 18.10: Két elbeszélés. 18.40: Szórakoztató 'muzsika. 19.oo: Az épülő kommunizmus nagy országában. 19.30: Operarészletek. 20.10: Sporthíradó. 20.30: Az előadóművészlet mesterei. 21.oo: Koreai élményeim. Dr. Iván Lászlóval beszél­get munkatársunk, Tóbiás Áron. 21.10: Tánc- zene. 22.00: Az opera fejlődése. KEDD KOSSUTH-RADIÓ 8.30: Zenekari hangverseny. 9.20: A kis is­kolások műsora. 9.40: Zenélő doboz. 10.oo: Hí­rek. 10.10: Népi dallamok. 10.40: Ezer évről mesél a Balaton. 11.oo: A Budapesti Rend­őrség fúvószenekara játszik. 11.30: Napsütés. Sásdi Sándor elbeszélése. 11.50: Népi zene. 12.oo: Hírek. 12.15: Könnyű zene, könnyű percek. 13.oo: Mozart műveiből. 13.30: Balett- zene. 14.oo: Ilinek. 14.25:' Hangverseny gyer­mekeknek. 14.55: Népdalok kórusok előadá­sában. 15.15: Francia operákból. 16.40: Dalok és hangszerszólók. 17.oo: Hírek. 17.10: Szív küldi. 17.45: Legkedvesebb verseim. 18.oo: Tánczene. 18.30: Hangos újság. 19.oo: Egy falu — egy nóta. 19.40: Válaszoltunk falusi hall­gatóink kérdéseire. 20.oo: Hírek. 20.10: Is­merkedés a zeneirodalommal. 21.oo: A polip, lbcze Tamás szatírája. 22.oo: Ilirek. 22.20: A nagybaráti állami gazdaság dolgozóinak versenyfelhívása Mi, a nagybaráti állami gazda­ság dolgozói a III. pártkongresszus tiszteletére tett fogadalmunkat be­csülettel valóra váltottuk. Elhatá­roztuk: azt a versenylendületet, amely a kongresszusi versenyben kibontakozott gazdaságunkban, to­vábbfejlesszük s újabb vállalások valóraváltásáért harcolunk, hogy méltóan ünnepelhessük augusztus 20-át, alkotmányunk születésnap­jának hatodik évfordulóját. Vállaljuk: kapásnövényeinket a bő termés biztosítása érdekében öt­ször gépi és háromszor kézikapál­juk, a burgonyát pedig háromszor töltögetjük. E munkákat július 15-ig jóminőségben elvégezzük A kukoricát és napraforgót még most fejtrágyázzuk s annakidején pót- beporozzuk. A burgonyát 80 hol­don komposzttrágyával kevert mű­trágyával felültrágyázzuk. Sztahanov-parcelláinkon: do­hányból 40 holdon 8 mázsás, bur­gonyából 30 holdon 100 mázsás, kukoricából pedig 50 holdon 30 mázsás holdankénti átlagtermést érünk el. A takarmánybetakarítást a ter­vezett határidőre elvégezzük s a pillangós takarmányoknál a minő­ségi széna biztosítása érdekében állványos szénaszárítást alkalma­zunk. A pillangós takarmányveté­seinket az első kaszállás után fej­trágyázzuk és megfogasoljuk. A takarmánynövényeinknél létesített sztahanov-parcellákon luceriíából 96 holdon 35, lóheréből 20 holdon 30 mázsás holdankénti átlagter­mést érünk el. Terven felül 10 mázsa lucerna-, 30 mázsa lóhere- és 60 mázsa tavaszi bükkönymagot termelünk. Az aratás, behordás, tarlóhántás és másodvetés munkáinál vállal­juk: az őszi kalászosokat a kezdés­től számítolt nyolc napon belül, a tavaszi kalászosokat pedig 5 napon belül learatjuk. Ennek érdekében az aratópárok jó megszervezése mellett biztosítjuk, hogy kombáj­nunk 200 holdon, egy-egy arató­gépünk 150 holdon végezze el az aratást. Az aratást követően azon­nal megkezdjük a behordást és a tarlóhántást. Az 1650 holdnyi tar­lót augusztus 20-ig felszántjuk és a tarlóvetést a letakarítástól szá­mított három napon belül elvé­gezzük, mégpedig úgy, hogy tarló- takarmányból a tervezett 30 hold helyett 200 holdat vetünk. A ga­bona behordását 15 nap alatt el­végezzük s csak gabonáink 50 szá­zalékát rakjuk asztagba, a többit gépre hordjuk és azonnal elcsépel­jük. A cséplést egy gépnél Bred- juk-módszerrel, egy gépnél pedig két műszakban végezzük és augusztus 20-ra be is fejezzük. E munkákat egy százalékkal ala­csonyabb szemveszteséggel végez­zük el, mint a minisztertanács ál­tal engedélyezett. Vállaljuk, hogy a termelési ter­vet növényeinktől függően 110—■ 130 százalékra teljesítjük, mégpe­dig 5—10 százalékos önköltség- csökkentéssel és béralaptúllépés nélkül. Az állattenyésztésben ter­melési tervünket is és beadási ter­vünket is 105 százalékra teljesít­jük. Az állattenyésztés minőségi fejlesztése érdekében augusztus 20-ig 100 anyakocából álló sertés- törzstenyészetet és 150 db tehénből álló törzstenyészetet, valamint 500 db juhból álló juhtörzstenyészetet létesítünk a legjobb termelőképes­ségű egyedekből. Az önköltséget a tejtermelésnél, sertéshizlalásnál és a sertéstenyésztésnél 5 százalékkal csökkentjük. Az állami gazdaság vezetősége vállalja, hogy a dolgozók munka­bérét és prémiumát pontosan, ha-*- táridőre bárszámfejti és kifizetik. Az állami gazdaság dolgozóinak jó­minőségű élelmezése érdekében a gazdaság üzemi konyhája részére bőségesen biztosítja a gazdaság sa­ját terméséből a nyersanyagot. A fentiek alapján versenyre hív­juk megyénk valamennyi állami gazdasági dolgozóját augusztus 20 tiszteletére. Az állami gazdaság dolgozói ne­vében Kustor István Vadicskó József igazgató. párttitkár. Faragó István üb.-elnök. A Budapesti Kinizsi Kaposvárott Vasárnap délután a Traktoros­nap keretében a Budapesti Kinizsi kombinált labdarúgócsapata ját­szik a Kaposvári Traktor és Dózsa kombinált csapata ellen az Építők- pályán 5 órai kezdettel. — Kaposvár dolgozó parasztjai végeztek a növényápolás első sza­kaszával. Most már a második szakasz befejezése felé közelednek. A szénakaszálást eddig 240 holdon végezték el. — A Május 1-utcai 136-os Ruhá­zati bolt havonta átlag 600 ezer forintos forgalmat bonyolít le. Május hónapban 6.200 vásárlója volt a boltnak. — Uj zöldborsófejtőgép gyártá­sát kezdte meg a Szombathelyi Öntöde és Fémmegmunkáló Vál­lalat. A gyárban eddig 162 zöld­borsófejtőgép készült el. A géppel óránként 60 kiló borsót lehet ki­fejteni. Az üzemélelmezési konyhá­kon, üzemi étkezdékben nagy megtakarítást jelent majd a gép használata. Apróhirdetések Apróhirdetések díja 10 szóig: hétköznap 10 forint, vasár- és íh' nepnap 20 forint. Minden további szó hétköznap 1 forint, vasá';- és ünnepnap 2 forint. Vidékről a hirdetési díjat kérjük Kaposvár, Má« jus 1-utca 16 alá küldeni. A Kaposvári Textilművek női és férfi fonó- tanulókat felvesz, női tanulókat 16—45 éves korig, fiérfi tanulókat 16—24 éves korig. Fel­vétel minden nap fél 7-től fél 4 óráig’ a Ka­posvári Textilművek jutaiuti telepén. Ugyan­itt egy hegesztő felvétetik. Gyakorlott gyors- és gépírónőt felvesz, havi 800-zal, esetleg túlórák, a Böhönyei Sertés- tenyésztő. Jelentkezés a vállalatnál. Útikölt­ség térítve. A Városi Tanács mezőgazdasági osztállyá ér­tesítir az állat tulajdonosokat, hogy június hó 12-én és 13-án az állatorvosi ügyeletes szolgá­latot Mészáros Károly dr. álillami állatorvos látja el. Lakása: Május 1-u. 89. sz. Telefon­száma: 1070. Kifogástalan állapotban lévő 100-as Csepeli motorkerékpár eladó. Cím a kiadóban. Kosárfonó szakmunkásokat felveszünk. Je­lentkezés Nádor-u. 1. Szép intarziás kombináltiszekrény eladó. Má­jus 1-u. 4. (udvarban). líeköitözhetőséggel eladó Nyár-utca 7. számú ház és Ktapkaru. 10 számú családi ház. Ér­deklődés Nyár-u. 7. szám alatt, Somogyvári.. SOMOGYMEGYEI MOZIK MŰSORA Vörös Csillag: Maclóvia 10—16. Szabad Ifjúság: ,,B“-ügy 11—15. Barcs: Mexikói lány | 12—13. Balatonboglár: Maclóvia 12—13. BaLatonföldvár: KirályiMny a feleségem 12—13. Balatonlelle: Nézz a tükörbe 12—13. Balatonszemes: Nevess velünk 12—13. Csurgó: Királylány a feleségem 12—13. Igái: Visszatért szerelem 12—13. Lengyeltóti: Város alatt 12—13. — A Magyar Vöröskereszt So­mogymegyei Szervezete június 19- én, szombaton délután 3 órakor a Béke Szálló nagytermében több­szörös véradókat kitüntető ünnep­séget rendez. A műsorral egybe­kötött ünnepély egyúttal a vér­adók és a vér segítségével meg­gyógyultak találkozója lesz. Az ünnepi beszédet dr. Tarján László főorvos, a Megyei Véradó Állomás vezetője mondja, majd kitüntetik a többszörös véradókat. Az ünne­pély kultúrműsorral zárul. Liszt: Dante-szimfenia. 23.10: Mi történt a nagyvilágban? 23.15: Hangképek, a vívó világ­bajnokságról, Luxemburgból. 24.oo: Hírek. PETÖFI-RÁDIÓ) 14.oo: Délutáni hangverseny. 15.oo: A Ma­gyar Rádió kisegyüttes játszik. 15.40: Balázs Béta. — Előadás. 16.10: Két szvit Sosztako- vics filmzenéjéből. 17.15: Beszélő atlasz. 17.30: A Belügyminisztérium Népi Együttesének ze­nekara játszik. 18.10: Milliárdos trösztök Franciaországban c. könyvet Józsa Péter is­merteti. 18.30: Brahms művedből. 19.oo: Az épülő kommunizmus nagy országában. 19.30: Simon Menyhért születése. 20.33: Tánczene. 21.30: Fiatalt művészek operahangversenye. 22.30: Népek dalai és táncai. A Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát férfi és női segédmunkásokat felvesz. Jelent­kezés minden nap 8 órától 14 óráig. Wanderer Sachs motorkerékpár eladó. Sza­bó műszerész, Kaposvár, Berzsenyi-u. 30. 120 basszusos tangóharmonikámat eladom, vagy kisebbért elcserélem. Nagy, Kaposvár, Hunyadi-u. 36. Szikvizet újra lehet kapni a szikvízüzemben is. (Május 1-u. 50. szám). Hétköznap 12—3 óráig, vasárnap 8—11 óráig az utcafronton lévő irodahelyiségben, előzetes blokkváltás ellenében, saját üvegbe azonnal betöltve szik- viz kapható. Fonyód: Maclóvia 12—13. Siófok: öt barát 12—13. Tab: Elefánt és az ugrókötél 12—13, Zamárdi: A balett gyöngyszemei: 12—14. SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszki Mihály Felelős kiadó: Tóth fetván Szerkesztőség: Kaposvár, Latlnka Sándor-u. 7 Telefon: 901, 468. Kiadóhivatal: Kaposvár, Május 1-u. 16. Telefon: 999. Somogymegyei Nyomdaipari Vállalat Kaposvár. Latinka Sándor-u. 6. Telefon: 828 Nyomdáért felel: Hidas János Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. A Balaton kialakulása

Next

/
Oldalképek
Tartalom