Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-13 / 139. szám

SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 június 13. Moszkva (TASZSZ). A szovjet szakszervezetek XI. kongresszusá­nak június li-i ülésén véget ért a vita N. M. Svernyiknek, a Szov­jetunió Szakszervezeti Központi Tanácsa elnökének beszámoló je­lentése és a központi revíziós bi­zottság beszámolója felett. A két beszámolójelentéssel kapcsolatban négy napon át folyt élénk vita. Á felszólalók behatóan foglal­koztak a szakszervezetek tevé­kenységének minden területével. N. M. Svernyik záróbeszédében hangsúlyozta, hogy a Szakszerve­zetek Központi Bizottságának és a szakszervezetek helyi szervei­nek behatóbban kell foglalkozniuk a dolgozók munkabér- és norma- kérdéseivel és a szakszervezetek figyelmét annak a szerepnek fo­kozására kell fordítaniok, amelyet a, munka termelékenységének emelésében, a termelés minőségé­nek megjavításában és az önkölt­ség csökkentésében a munkabér betölt. 1 ! A kongresszus egyöntetűen jó­váhagyta a Szovjetunió Szakszer­vezetei Központi Tanácsának te­vékenységét, majd bizottságot vá­lasztott a beszámolójelentéssel kapcsolatos határozati javaslat előkészítésére. „A szakszervezetek szervezeti szabályzatában végrehajtandó mór dosításokról“ szóló második napi­rendi ponttal kapcsolatban Nyina Popova, a Szovjetunió Szakszerve­zetei Központi Tanácsának titkára tartott beszámolót. Nyina Popova beszámolója után megkezdődött a szakszervezetek szervezeti szabályzat-tervezetének megvitatása. Az esti ülésen felszólalt a kon­gresszuson részvevő több külföldi küldöttség képviselője is. Gottlieb Fiala, az egyik legré­gibb osztrák szakszervezeti vezető, Lourival Villar, a Latinamerikai Dolgozók Szakszervezeti Szövetsé­gének képviselője, Szajaddin Mumne, a Libanoni Nyomdaipari Munkások Szakszervezetének el­nöke, Radzsaram Sasztri, a „Hind Mazdur Szabna“ (India Szakszer­vezeti Központ) főtitkára. 8 francia nemzetgyűlés leszavazta a Laiiiel-taratányt Párizs (MTI). Az »AFP« hírügy­nökség jelenti: Hivatalosan közölték, hogy a fran­cia nemzetgyűlésben a szombati bi­zalmi szavazás során 306 szavazattal 293 ellenében leszavazták a Laniel- kormányt. A íiÉlonlii gépáll« ílolGozóiaalí versenyfelhívása az ország összes gépállomásaihoz, az aratás, betakarítás, cséplés és tarlóhántási munkák sikeres elvégzésére A francia kormány benyújtotta lemondását a köztársasági elnöknek Párizs (MTI). Az »AFP« közli: Pierre July miniszterelnökségi állam­titkár, aki a köztársasági elnöki pa­lotából távozva felkereste André le Troquer-t, a nemzetgyűlés elnö­két, bejelentette: »a kormány be­nyújtotta lemondását a köztársasági elnöknek. Dulles amerikai külügyminiszter beszéde (MTI). A nyugati hírügynökségek beszámolnak (arról, hogy Dulles ame­rikai külügyminiszter pénteken be­szédet mondott Los Angelesben. Dul­les bevezetőben kénytelen volt beis- berni, hogy. »az indokínai helyzet nem mutat nyílt katonai agressziót a kínai kommunista kormány részé­ről^. így a külügyminiszter az utób­bi hónapokban leggyakrabban han­goztatott amerikai propagandaszóla­mot cáfolta meg. E megállapításhoz hozzáfűzte: »A pacifikálás műve te­hát nem végezhető el sikeresen, csu­pán egyoldalú fegyveres beavatko­zás révén«. Dulles ezzel arra célzott, hogy nem lehet ürügyet találni az amerikai intervenció megindokolásá­ra. Az amerikai külügyminiszter ez­után ismertette azokat a feltételeket, amelyek szerinte »igazolhatnák a be­avatkozást«. E feltételek a., követke­zőkben foglalhatók össze: A baodajista Vietnam, Laosz és Kambodzsa hatáságai kérjék a be­avatkozást, a baodajista Vietnam, Laosz és Kambodzsa »teljes függet­I fenségének formális biztosítása«, az ENSZ nyilatkoztassa ki aggodalmát az indokínai események miatt, ve­gyenek ' részit a beavatkozásban a délkeletázsiai térség más országai is, végül pedig Franciaország adjon biz­tosítékokat arra, hogy nem vonul vissza a harctól a győzelemig«. A londoni »The Times« figyelem­reméltó kommentárt fűz Duties pén­teki beszédéhez, amelyet párhuzamba állít Eisenhower csütörtöki nyilatko­zatával. A lap ezeket a következteté­seket vonja le: »A két beszéd következtében meg kell szűnnie annak az illúziónak, hogy az indokínai háború egyszerűen a kínai támadás következménye, ami­re az egyetlen hatékony válasz a ka­tonai intézkedés lenne. Most már el­ismerik, hogy az indokínai háború­nak polgárháború jellege is van, ami részben az ottani népek függetlenség iránti vágyából robbant ki. Éppen ezért Dulles szigorú feltételekhez kö­ti az intervenciót. Ez azt jelenti, hogy a mostani körülmények között Ame­rika nem avatkozik be«. Lőnie! miniszterelnök fivérének pénzügyi botrányai Párizs. (MTI). Nagy feltűnést kel­tenek a francia közvéleményben azok a hírék, hogy az úgynevezett »füg­getlenek^ csoportja a francia1 köztár­sasági tanácsban eltanácsolta sorai­ból René Laniel-t, a miniszterelnök fivérét. A csoport, hogy még nagyobb nyomatéket adjon döntésének — han­goztatják a francia lap jelentések — értésére adta René Lanielnek, hogy nyilvánosan is kizárja, amennyiben nem fogadja meg az adott »tanácsot«. A döntésre — egyes francia lapok értesülése szerint — az adott okot, hogy René Laniel egy vagyonbukás- sal kapcsolatban pénzügyi botrányba keveredett, ezenkívül pedig »befo­lyásával is üzérkedett«. Molotov megbeszélést folytatott Edennel Genf (MTI). Molotov, a Szov­jetunió külügyminisztere szomba­ton délelőtt hosszabb megbeszélést folytatott Eden angol külügymi­niszterrel. A Svájci Távirati Iroda értesü­lése szerint a két külügyminiszter a genfi értekezlet Indokínával kapcsolatos további munkájáról tanácskozott. Fám Van Dong fogadta Krisna Menont Gent (MTI). Fám Van Dong, a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság genfi küldöttségének vezetője genfi szállásán pénteken este fo­gadta Krisna' Menont, áz indiai miniszterelnök személyes képvise­lőjét. Fám Van Dong másfélórás eszmecserét folytatott Krisna Me- nonnal. A vietnami néphadsereg csapatai Hanoitól 120 kilométernyire délre elérték a tengerpartot (MTI). A londoni rádió szaigoni je­lentésében beszámol arról, hogy a vietnami néphadsereg Dien Bien Phu felől keletre nyomult egységei Hanoitól 120 kilométernyire délre elérték a tonkini-öböl partjait. A je­lentés hozzáfűzi, hogy a néphadsereg több olyan támaszpontot visszafog­lalt az előnyomulás során, amely már régebben is birtokában volt. A (balatonkiliti gépállomás dolgo­zói az első traktorosnap alkalmából az alábbi felhívással fordulnak az ország összes gépállomásaihoz: »Pártunk javaslatára kormányunk minden év június második vasárnap­ját traktorosnappá nyilvánította. E határozatból is tükröződik az a sze­retet és megbecsülés, amellyel dol­gozó népünk, pártunk és kormá­nyunk a becsülettel dolgozó trakto­ristákat részesíti. Ezt a megbecsü­lést érezve, továbbá megszívlelve azokat az útmutatásokat, amelyek munkánk megjavításával 'kapcsola­tosan pártunk III. kongresszusán el­hangzottak, az aratási, betakarítási, eséplési és tarlóhántási munkák si­keres elvégzését vállaljuk és az aláb­bi szempontok szerint versenyre hív­juk az ország összes gépállomásait: 1 A gépállomás az éves nö- • vényápolási tervét június 30-ig 110 százalékban teljesíti olyan minőségi munkával, hogy a termés­átlag ezeken a területeken kukoricá­nál 3, napraforgónál 1 mázsával ma­gasabb lesz, mint az egyénileg dol­gozó parasztoké. 2 A körzetünkhöz tartozó tsz- • eknek a takarmánynövények és a széna betakarításánál olyan se­gítséget nyújtunk, hogy az aratás megkezdéséig ezeket a szakszerű kö­vetelményeknek megfelelően betaka­ríthatják. 3 A kévekötő aratógépek mi- • nőségi munkát végeznek, na­pi műszaknormájukat 100 százalékra teljesítik. Az üzemanyagfogyasztást a megadott normákhoz viszonyítva 15 százalékkal csökkentik. 4 A gépállomás két ikombájn- • vezetője: Éberhardt József sztahanovista kombájnvezető és Ta­kács III. Gyula sztahanovista trak­torvezető vállalják, hogy kampány­tervüket 200 százalékra teljesítik, vagyis 400 kát. hold kalászos aratás- cséplési munkát végeznek fél száza­lékos szemveszteség mellett, és 10—• 15 cm tarlómagasság megtartásával 80 százalékos üzemanyagfogyasztás mellett. Ezen belül'Éberhardt József külön kihívja Háy József elvtársat, a Szocialista Munka Hősét, az ország legjobb kombájnvezetőjét szemtisz­tasági és minőségi versenyre. 5 A gépállomás összes agronó- • musai vállalják, hogy a leara­tott területeken a tarlóhántást a szántótraktorok 24 órán belül meg» kezdik és a tarlóbuktatási munkála­tokat az aratást követő 6 napon be­lül elvégzik a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezeteknél. 6 A eséplési munkálatokat a » minisztertanács által megsza­bott határidő előtt 5 nappal befejez­zük, s a megengedett szemvesztesé­get 50 százalékkal csökkentjük. Ez­zel az elcsépelendő 113.777 mázsa ga­bonánál 280 mázsát takarítunk meg, amely 140 dolgozó évi kenyérszük­ségletét biztosítja. A cséplésnél 15 százalék üzemanyagot takarítunk meg, amelynek értéke 18 ezer forint. 7 A gépállomás körzetéhez tar- • tozó agronómusok vállalják, hogy az aratás-cséplési munkák ide­jén a tsz-eknél határidő előtt 110 százalékra teljesítik a másodvetési tervet.. 8 A műszaki dolgozók vállalják » az aratás, tarlóhántás és csép- lési munkák ideje alatt, hogy a mű­szaki kiesést a ledolgozott műszakok számához viszonyítva 2 százalékra csökkenjük, továbbá azoknál a trak­toristáknál, akik ez évben csépelnek először, védnökséget vállalnak, hogy tervüket ők is túlteljesíthessék. 9 A gépállomás adminisztratív * dolgozói vállalják, hogy a eséplési adminisztrációt úgy szerve­zik meg, illetve segítik a eséplési el­lenőröket, hogy a eséplési részKere- setet maradék nélkül az állami be­gy üj tőhelyre beszállíttatják, így biz­tosítva lesz, hogy minden cséplőgép a részkeresetről hiánytalanul elszá­mol. Mi, a balatonkiliti gépállomás dol­gozói, akik a tavaszi kampányban is a megyei gépállomások versenyében második helyen végeztünk, ígérjük, hogy vállalásunk minden pontját ma­radék nélkül teljesítjük, mert tud­juk, hogy ezzel pártunk és kormá­nyunk mezőgazdaság fellendítéséről szóló határozatát segítjük elő. Traktoristák! Előre az aratás, tarióhántás és cséplés sikeres befe­jezéséért, szebb és boldogabb éle­tünk megvalósításáért!« — fejeződik be a felhívás. Szummer Béla gépáll, igazgató, Furján János párttitkár, Gör- csönyi János ÜB-elnök, Beck Borbála DISZ-titkár, Szijjártó Ferenc főagronómus, Éberhardt József. NEMZETKÖZI SZEMLE Genf ben az utóbbi napokban szem- ír,elláthat óm lelassult a tanácskozá­sok üteme. A hidegháború folytatásá­ban, a feszültség fenntartásában ér­dekelt körök mindenképpen húzni, akadályozni, gátolni próbálják a kon­ferenciát és ezzel hűzni, akadályozni, s ha tudják, teljesen lehetetlenné akarják tenni a békés (megegyezést. Elsősorban az amerikaiakat s a Si- dault-féle francia politikusokat ter­heli a fő felelősség azért, hogy a gen­fi konferencia a jelentős eredmények ellenére még mindig nem érte el ki­tűzött célját: a koreai és az indokí­nai kérdés rendezését. Kissé könnyelmű vállalkozás lenne ebben a helyzetben, ha jósolgatni próbálnánk a konferencia végleges kimenetelét illetően. Annyit azonban le lehet és le kell szögezni, hogy egy ilyen nagyszabású nemzetközi érte­kezlet sorsát nem az előrehaladás­nak, vagy lelassulásnak hullámai és apályai döntik el. A háború alatti és háborút követő nagy nemzetközi ér­tekezletek krónikáiban lapozgatva mindegyiknél megtaláljuk az ered­ményességnek és a látszólagos meg­torpanásnak egymást váltó szaka­szait. Tisztában kell .lennünk azzal, hogy nagy erők feszülnek a megegye­zéssel szemben. Hogy ezeket az erő­ket hátrálásra lehet-e kényszeríteni, az változatlanul nagymértékben függ attól: a békés megegyezést áhító nemzetközi közvélemény mekkora erővel hallatja hangját, vagyis mi­lyen erővel sorakozik fel a Szovjet­unió és p. Kínai Népköztársaság ja­vaslatai mögé, a genfi konferencia si­kere nagymértékben azon is múlik, hogy az érdekelt kapitalista országok néptömegei mekkora nyomást fejte­nek ki kormányaikra a megegyezés érdekében. A talajívesztett francia kormány Ez az utóbbi kérdés egy pillanatra elvezet Génitől és Párizs, Róma, Lóndón felé irányítja tekintetünket. A jelenlegi nemzetközi helyzet alap­vető sajátossága nyilvánul meg Ugyanis abban, hogy a szent atlanti birodalmat marcangoló ellentéteket rfiá’már á felszínen sem lehet elcsití- tani többé-.Ha egy pillanatra úgy tű­nik, hogy Genfben nem olyan nyilvá­nos és hangos a nyugatiak viszálya, mint a megelőző hetek során, akkor Londonban mutatkoznak meg a re­pedések, Ha Londonban épp szélcsend van, Párizsban és Rómában játszód­nak le olyan események, amelyek a maguk meztelenségében mutatják meg az atlanti koalíció belső gyen­geségét. Amikor az elmúlt hetekben a nyu­A Duna-bizottság X. ülésszaka A Duna-bizottság X. ülésszakának szombati teljes ülésén folytatták a bizottságban részvevő államok meg- hatalmazottainak beszámolóját a du­nai hajózó-út kitűzésének egységes alapokra fektetése érdekében vég­zett munkálatokról. gateurópai sajtó tompítottabb han­gon kezdett írni Anglia és az Egye­sült Államok genfi ellentéteiről, egy­szerre csak híre jött, hogy angol munkáspárti küldöttség utazik Kí­nába, majd nem sokkal ezután beje­lentették, hogy rövidesen kínai ke­reskedelmi küldöttség érkezik Lon­donba. A csillapulni látszó szenvedé­lyek ismét fellángoltak, az amerikai sajtó újra tombolni kezdett. Ezt is­mét néhánynapi látszólagos felszíni csend követte, úgy látszik azonban, csak azért, hogy a hét közepén ki­tört újabb francia kormányválság, a francia nemzetgyűlés külügyi bizott­ságának állásfoglalása az »európai védelmi közösség« ellen s végül az olaszországi csaló választójogi tör­vény csúfos és látványos kudarca a maga teljességében mutassa meg, hogy valójában milyen erők is mo­zognak a mélyben. Laniel és BidauR kormánya har­madízben kényszerült már bizalmi szavazást kérni a genfi értekezlet megkezdése óta. A második bizalmi szavazáskor már csak két szavazat mentette meg az amerikai politiká­nak ezeket a legbensőbb híveit a bukástól, S a legújabb jelentések szerint a francia kormány csúfos ve­reséget szenvedett. A »Liberation« című francia hala­dó lap megírta a napokban, hogy La­niel miniszterelnök biztosította a pá­rizsi amerikai nagykövetet: Bidault­Befejeződött a washingtoni öthatalmi katonai értekezlet Washington (MTI). A »Reuter« je­lentése szerint Washingtonban pén­teken este (befejeződött a Délkelet- Ázsia ügyében folytatott öthatalmi katonai értekezlet. Az értekezlet vé­gén kiadott közlemény csupán any- nyit hozott a nyilvánosság tudómé­nak »szigorú utasítása van arra, hogy semilyen körülmények között se járuljon hozzá az indokínai kér­dés békés rendezéséhez«. Ugyanak­kor köztudomású, hogy a Bidault— Laniel-féle politikusok azok, akik leghevesebben kardoskodnak az »eu­rópai védelmi közösség« ratifikálása, vagyis az új agresszív német hadse­reg felállítása mellett. Nos, az indo­kínai kérdés békés rendezését köve­telő, s a nc.net felfegyverzést eluta­sára, hogy az Egyesült Államok, Nagy-3ritannia, Franciaország, Uj- Zéland és Ausztrália magasrangú tisztjei a tanácskozáson levont kö­vetkeztetéseket közlik kormányaik­kal. iii!iiiiniiiiDiiniai!iiiiiniiiitiiiii!!iiiii!iiiiiiiQiiii[iii]iiiiiiiniR!iiiiiiiiuniu sító francia tömegek nyomása ezt a Bidault—Laniel-féle csoportot most a bukásba sodorta. »A nemzetgyűlés ülése során kiderült — írja a »Com­bat« című francia polgári lap, hogy mind Laniel, mind Bidault egyre na­gyobb mértékben talajt veszít a po­litikai pártok körében . . . Laniel eddig még sohasem találta magát üyen félelmetes nehézséggel szem­ben, mint amely most merült fel előtte«. DULLES ŰJABB AGGODALMAI A hivatalos francia politika csődje tehát semmiképp sem tagad­ható többé. A nemzeti érde­kek elárulása miatt érzett fel­háborodás jóval túlterjed ma már Franciaországban a munkásság, a dolgozó nép milliós tömegein és a kispolgárság nagyrészét, de a bur­zsoázia egyes csoportjait is magával ragadta. G.asperi választőtörvényének bukása bizonyítja, hogy Olaszország­ban ugyanez a helyzet. Ezek az események semmiképpen sem alkalmasak tehát arra, hogy megnyugtassák a hidegháborús stra­tégák felbolygatott idegeit. Ékesszó­lóan tanúskodik erről Dulles ameri­kai külügyminiszter csütörtök esti beszéde. — Franciaország és Olasz­ország még mindig nem ratifikálta az európai védelmi közösséget — pa­naszkodott beszédében a »fogvicsorí­tás diplomáciájának« ez a kitűnősé­gé. — Európa hamarosan kifogy az időből az egység megteremtése terén — riadozotí tovább, majd újra azzal fenyegetőzött, hogy »ha Nyugat-Eu- rópa nem egyesül, vagyis nem járni hozzá Nyugat-Némeíország felfegy­verzéséhez . . . , akkor az Egyesült Államok politikáját talán gyökeresen meg kell változtatni«. Amióta az első repedések kezdtek mutatkozni az agresszív atlanti szö­vetség falain, időről-időre felharsant Washingtonból ez a fenyegetés. Es íme, Nyugat-Európa ma távolabb van egy ilyen amerikai ízű agresszív egyesüléstől, mint egy évvel ezelőtt. A legutóbbi franciaországi és olasz- országi események nem arra mutat­nak, hogy Nyugat-Európa a dullesi »egyesülés« irányában haladna. 2 A Szovjetunió szakszervezeteinek , XL kongresszusa-Jii— V ' '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom