Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-10 / 136. szám

A nagyatádi jáorási pártbizottság a kongresszusi határozatok megvalósításáért A vándorzászló új tulajdonosai Kis Pajtásoknak, Úttörőknek . . . | ft MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJft MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1 LEVELEZŐINK MEGNÖVEKEDETT FELADATAI Nemrég ülésezett pártunk harma- 1 dik kongresszusa, amely hosszú idő- s re megvilágította, az utat, amelyen í haladnunk kell: a dolgozó nép jólé­tének emelése, a szocializmus építé- i sének útját. A kongresszus határo- ] zatai segítséget jelentenek mun- s kánkban, segítséget jelentenek a szó- ; cialista társadalom felépítésében. ■ Most, a kongresszus határozatainak t megvalósításáért folyó harcban kiilö- nősen nagy a sajtó jelentősége, hí- i szén a sajtó közvetlen kapcsolatban i van a tömegekkel, a mindennapi . élettel, s a határozatok megvalósítá- : sa elsősorban a dolgozó nép széles , tömegein múlik. A sajtónak éppen ; ezért állandóan erősítenie kell kap- 1 csőlátót a tömegekkel, s ennek egyik legfőbb módja a levelezőtábor kiszé­lesítése, A kommunista sajtó egyik legjel­lemzőbb vonása, hogy állandóan együttműködik az olvasókkal, szoros kapcsolatot tart fenn a dolgozó tö­megekkel. Az olvasók levelei mint kiapadhatatlan forrás gazdagítják az újságok tartalmát; életet, harci ked­vet, átütő erőt kölcsönöznek nekik és segítik őket abban, hogy eredménye­sebben töltsék be a kollektív propa­gandista, agitátor és szervező funk­ciójukat. Rendkívüli jelentőséggel bírnak tehát azok a levelek, ame­lyekben megyénk ipari és mezőgaz­dasági dolgozói arról számolnak be, miként érnek el nap mint nap na­gyobb eredményt; összefüggő képet adnak arról, hogyan harcolnak, ver­senyeznek feladataik megvalósításá­ért — mint ahogy Sztálin elvtárs mondja: »Hogyan rendezik a ver­senyt maguk a tömegek, képet ad­nak arról, hegy mit élnek át a mun­kások milliós tömegei, amikor ver­senyre kelnek és szerződéseket ír­nak alá. megmutatják, hogy a mun­kások tömegei a verseny ügyét ma­gukénak, saját ügyüknek tekintik«. A kongresszusi verseny ideje alatt többszáz levél érkezett szerkesztősé­günkhöz, s ezekben beszámoltak a dolgozók arról, hogy milyen lelkese­déssel tettek vállalást pártunk kon­gresszusára, majd arról, hogy nap mint nap hogyan érnek el egyre na­gyobb eredményeket vállalásaik tel­jesítésében, mind az ipar, mind a mezőgazdaság területén. Ezek a le­velek megjelenésük után komoly ösztönző erővel hatottak az üzem vagy község versenyére; a dolgozók büszkén olvasták munkatársuk tollá­ból az elismerő szavakat kiváló mun­kahőstetteikről, községük, termelő- szövetkezetük vagy üzemük életéről, fejlődéséről. De komoly segítséget jelentettek ezek a levelek a szerkesz­tőségnek is, hiszen tágabb lehetősé­get nyitottak az eredmények népsze­rűsítésére, egy-egy munkahőstett is­mertetésére. A szerkesztőség egyik levelezője, Dorcsi Sándor például a háromfai dolgozó parasztok eredmé­nyeiről számolt be, melyeket azok a tavaszi munkákban s a begyűjtésben elértek. A levelet közöltük — s há­romfai látogatásunk alkalmával Dor­csi Sándor levelezőnk beszámolt ar­ról, hogy a dicséret milyen sokat jelentett a község dolgozó parasztjai­nak, különösen az elmaradók szé­gyenkeztek, amikor olvasták élenjáró társaik nevét s ez arra ösztönözte őket, hogy kövessék az élenjárók pél­dáját. A község dolgozó parasztjai a begyűjtés és a tavaszi munkák mellett megfeledkeztek az adófize­tésről. Lapunk, amikor a nagyatádi járást megbírálta elmaradásáért az adóbegyüjtésben, megemlítette Há­romfa községet is az elmaradtak kö­zött. Pár nap múlva Dorcsi Sándor arról számolt be levelében, hogy a bírálatnak milyen hatása volt a köz­ségben: egy nap alatt 8 ezer forintot fizettek be a hátralékosok. De egyre jobban szaporodik azok­nak a leveleknek a száma is, ame­lyekben a dolgozók hiányosságokról számolnak be. Az üzérnek és a me­zőgazdaság dolgozói éberen figyelnek s — helyesen — megírják észrevé­teleiket. Egy-egy bíráló levél néha komoly visszaélésre derít fényt, s csak a levelezők éberségének köszön­hetjük, hogy az napvilágra kerül. Jogos panaszok érkeznek szerkesztő­ségünkhöz a közellátásról, a kereske­delem munkájáról, vagy egy-egy ta­nácsszerv bürokratizmusáról. Levele­zőink tehát komoly tömegnevelő munkájukban nemcsak úgy nevelik az embereket, hogy megmutatják az utat, az élenjárót, hanem éles bírá­latot gyakorolnak a régi, .elavult fe­lett, ami akadályozza a munkát, a fejlődést. Szerkesztőségünkbe havonta több­száz levél érkezik s ezeknek a leve­leknek közlése, vagy felhasználása nagyjelentőségű lapunk tartalmának megjavítása, a tömegekkel való kap­csolat és az önbírálat fejlesztése szempontjából. A lap színvonalának emelése szempontjából különös je­lentőséggel bírnak azok a levelek, amelyekben az olvasók vagy levele­zők egy-egy elvi, nemzetközi vagy belpolitikai eseményről kérnek fel­világosítást. A lap elméleti rovata nem egy ízben válaszolt már ilyen tisztázatlan kérdésre nagyobb Cilik­ben vagy levélben. Mindezek azt mu­tatják, hogy levelezőink nyitott szemmel járnak, elmélyülnek a ko­moly elméleti problémákba és segít­séget kérnek a párt lapjától a kér­dések tisztázására. Most, pártunk harmadik kongresz- szusa után, amikor megnövekedett feladatok várnak a kommunista saj­tóra, megnövekedtek levelezőink fel­adatai is. A kongresszus határoza­tainak végrehajtásában, a még jobb eredményekért vívott harcban a saj­tó csak úgy tud eredményes munkát végezni, ha levelezőgárdánkhoz újabb száz és száz munkás- és parasztleve­lező csatlakozik, akik a régiekkel együtt kötelességüknek érzik, hogy beszámoljanak munkájukról, üze­mük, községük, munkahelyük fejlő­déséről, eredményeiről. írjanak leve­lezőink, mutassák meg büszkeségei­ket, a munka új hőseit, állítsanak követendő példákat megyénk dolgozói elé. De vessék fel a hibákat is, bírál­janak bátran, adjanak hírt a párt szócsövének, a sajtónak arról, hogy a tanács vagy egyes vezetők büro­kratizmusa, nemtörődömsége vagy hanyag mulasztása milyen kárt okoz, mennyire akadályozza mindnyájuk munkáját. írjanak levelezőink és olvasóink magáról a sajtóról is, Írják meg vé­leményüket egy-egy cikkről, mond­ják el meglátásaikat, kívánságaikat a lappal kapcsolatban. Az olvasók le­velei, javaslatai nagymértékben hoz­zásegítik lapunkat ahhoz, hogy olyan kérdésekkel foglalkozzon, melyek jobban tanítják, nevelik a tömegeket, jobban érdeklik az olvasókat s kö­zelebb hozzák a sajtót az élethez. Érezze minden levelezőnk, minden olvasónk azt. hogy a lap az övé, se­gítsen abban, hogy a sajtó közelebb kerüljön a tömegekhez, szorosabb le­gyen a kapcsolat velük, a munkás- parasztlevelezőkkel. Adjanak levele­zőink még több segítséget a sajtónak, hogy a sajtó még eredményesebben segíthesse feladataink megvalósítá­sát, még jobban mozgósíthasson azok végrehajtására. Lengyeltóti dolgozó parasztjainak versenyfelhívása Lengyeltóti község dolgozó parasztsága alkotmá­nyunk ünnepének tiszteletére párosversenyre hívja öreglak község dolgozó parasztságát a mezőgazdasági munkáik időben és jó minőségben való elvégzése és a begyűjtési tervek maradéktalan teljesítése érdekében, továbbá versenyre hívja Somogy megye valamennyi községét. A mezőgazdasági termelés fejlesztése és a begyűj­tési terv teljesítése érdekében a következőket hajtjuk végre: 1. Aratás előtt a .növényápolási munkákat elvégez­zük. A kukoricát háromszor megkapáljuk, a burgonyát virágzás előtt kétszer feltöltjük, a cukorrépát egyelés után háromszor saraboljuk és egyszer megkapáljuk, a takarmányrépát és napraforgót háromszor kapáljuk. Aratás ideje alatt kukoricánkat gyomtalanító kapálás­ban részesítjük. 2. Rétjeink kaszálását és a széna béhordását június 22-re elvégezzük. Pillangósaink szántóterületünk 15 százalékát teszik ki, első kaszálásukat és a takarmány béhordását június 15-re elvégezzük. A terület 30 száza­lékát magfogásra kijelöljük és július 15-re másodszor is lekaszáljuk. A kaszálást fogatos kaszálógépekkel és kézierővel végezzük el. 3. Aratás előtt állandóan figyeljük gabonáinkat, meg­szervezzük az érésfigyelő szolgálatot, az ősziárpa érését figyelembevéve, aratását 3 nap alatt mind a 60 holdon befejezzük. 232 hold rozsnál a teljes éréstől számított 5 napon belül, 408 hold búzánál a viaszéréstől számí­tott 5 napon belül, 50 hold tavaszi árpánál 3 napon be­lül, 23 hold tavasza búzánál 2 napon belül és 45 hold zabnál 2 napon belül az aratást befejezzük. A termelőszövetkezetek gabonáik aratását 1 nappal előbb befejezik, mivel azok egyrészét kombájnnal arat­ják. 4. A tarlóhántást az aratás befejezése után a terme­lőszövetkezeteknél 2 nap múlva 170 holdon, az egyéni gazdáknál 5 nap múlva 800 holdon befejezzük. A tarló­hántást gépi és fogaterővel végezzük. A tarlóhántással egyidőben a termelőszövetkezetek 50 hold, az egyéni dolgozó parasztok 250 hold másodvetést végeznek el 5. Gabonáink béhordását az aratás után a termelő­szövetkezeteknél a gépállomás segítségével 5 nap alatt, az egyéni dolgozó parasztoknál 6 nap alatt végezzük el. Az aratást és gabonáink béhordását legelőször a vasút mentén végezzük el. 6. A cséplést az ősziárpával kezdjük, összes cséplé- sünket a termelőszövetkezeteknél augusztus 1-re, az egyéni dolgozó parasztoknál pedig augusztus 10-re fe­jezzük be. 7. Augusztus 20-ra hízottsertés-, vágómarha-, tojás-, ^baromfibeadási tervünk III. negyedévi részét teljesít­jük. A tejet havi beütemezés szerint teljesítjük. Ga­bonabeadási kötelezettségünknek a cséplőgéptől azon­nal augusztus 10-ig eleget teszünk. Vállaljuk, hogy a beadás teljesítésében augusztus 20-ig egy hátralékos gazda sem lesz a községben. A község döntő többségének részvételével megszer­vezzük és megkezdjük a gazdák egymás közti páros­versenyét. Az élenjáró gazdákat a versenytáblán, han­goshíradón és mozielőadásokon állandóan népszerűsít­jük és a lemaradókat bíráljuk. A lemaradókat az ál­landó bizottság és aktívái, valamint az élenjáró gazdák bevonásával meglátogatjuk és a beadás teljesítését ve­lük megbeszéljük. A dolgozó parasztság egymásközti párosversenyét nyilvántartjuk. A versenybizottság kéthetenként érté­keli a versenyt és annak eredményét tudatosítjuk. Au­gusztus 20-án a község 3 legjobb dolgozóját tárgyjuta­lomban részesítjük. A községek közti párosverseny értékelésére felkérjük a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályát, a megyei és járási begyűjtési hivatalokat, továbbá a közalkalmazot­tak szakszervezetének területi bizottságát. A munkák sikeres elvégzése érdekében a fenti pon­tok szerint Szován László mezőgazdasági előadó páros­versenyre hívja öreglak község mezőgazdasági előadó­ját és Somogy megye összes mezőgazdasági előadóit; Kenesei Géza begyűjtési megbízott párosversenyre hív­ja Öreglak község begyűjtési megbízottját és Somogy megye valamennyi községének begyűjtési megbízottját. A lengyeltóti dolgozó parasztok nevében: Bagó Gyula VB-elnök, Lenhoffer József párt­titkár, Verebélyi István tsz-elnök. MIRŐL 3 RNA KLEVELEZŐINK? PETRÁS JÁNOSNÉ levelezőnk örömmel számol be arról, hogy a Kaposvári Cukorgyár gázlói célgazdaságában Szontágh Ferenc párt­titkár, Speth Ernő veze­tő agronómus, Solymosi János ÜB-elnök kezde­ményezésére társadal­mi munkával 57 hold széna forgatását és be­takarítását végezték el a szellemi és egyéb fizi­kai munkát végző elv­társak. Ebben a munká­ban — írja Petrás elv­társnő — főként Dús István agráregyetemi hallgatót és Szabó Fe­renc favágót illeti dicsé­ret. A növényápolás mi­előbbi elvégzése érdeké­ben pedig megbeszélést tartottak, melyen az ál­landó mezőgazdasági munkások családtagjai és az ipari munkások vállalták egy bizonyos területnek a megkapá- lását. így többek között Faragó Béla, Szente Jó­zsef, Szontágh Ferenc vezető agronómus és még számos dolgozó csa­ládjával együtt öröm­mel csatlakozott a tár­sadalmi munkához. Államunk IGEN NAGY GONDOT FORDÍT az ál­lattenyésztés fejlesztésére, ennek érdekében számos község állatállományát törzskönyvezett, fajtiszta apa­állatokkal erősítette meg. Kormányunk sokmillió fo­rintot áldoz erre, de ugyanakkor azt is elvárja, hogy dolgozó parasztságunk becsülettel tegyen meg mindent a mezőgazdaság és állattenyésztés fejlesztését célzó ha­tározatok megvalósítása érdekében. Sok község és gazdaság meg is állja helyét ezen a' téren, nem mondható el azonban ugyanez Pamuk és Hács iközségekről. Egyik-egyik község négy kost ka­pott. Az állatokból kettő-kettő ismeretlen körülmények folytán elhullt. Az elhullás okát orvosilag nem állapí­tották meg, tehát ezt nem tudják. A másik kettő még csak élt valahogy egy ideig, míg egy szép napon meg­unva a »jó gondozást«, elindultak jobb gazdát keresni. A baj csak az volt; szegény párák nem jelentették be, hogy hová veszik útjukat. A tanács így nem tudta, hogy hová, merre mentek: keresték kilenc nap, míg a tizediken végre megtudták, hogy a kosok kóbor kutyák martalékai lettek. Nagyon súlyos felelősség terheli a tanács vezetőségét ezért a nagyfokú hanyagságért. Ugyanakkor ez az eset tanulságul szolgál a többi tanácsnak és rajtuk kívül az állatállományok gondozóinak, hogy esetleges ha­nyagságukból, kötelességmulasztásukból milyen kár származik és milyen veszteséget «koznak ezzel az ál­lamnak, saját maguknak. Borok Gyuláné. VASÁRNAP DÉLELŐTT 11 ÓRA KÖRÜL felnőttek, iskolások gyülekeztek virágcsokorral a kultúrotthonban Kőröshegyen. Ott voltak a párt, a tanács és a tömeg- szervezetek küldöttei. A felemelő ünnepség után a ta­nácsház nagytermében ízlésesen terített asztal várta a község nevelőit és a meghívott vendégeket — írja Zol­tán Jenő levelezőnk, majd így folytatja; — Az ünnepi ebéd közben váratlan vendég érkezett, megyénk okta­tási vezetője: Almási elvtárs. Rövid üdvözlő beszédében megelégedéssel állapította meg, hogy a község vezetői és pedagógusai között jó összhang van. Befejezésül ar­ra hívta fel a tanács, a párt-, a tömegszervezetek és a pedagógusok figyelmét, hogy továbbra is ugyanilyen egységben összefogva vaíósifsák meg a III. pártkon­gresszus célkitűzéseit. Ezután még több felszólalás volt, melyekbe! mind az csendült ki, hogy az iskola és a tár­sadalom elválaszthatatlan a szocialista ember kialakí­tásánál. BAJOR LAJOS levelezőnk legutóbbi le­velében a rétek és lege­lők termésének növelé­séről írt, melynek alap­ját abban látja, hogy a nyári forróság idején szüntessük meg a kisü­lések okát. Ennek alap« ja pedig az — írja leve« lében — hogy rétjeink és legelőink talaját táp­anyagban gazdaggá te­gyük. 1 GÁBRIS LAJOSNÉ Balatonfenyvesről az ál« lami gazdaság óvodájá« ról, a kis emberipalánták életéről, Mertfi Józsefné óvónő lelkiismeretes, ál­dozatkész munkájáról számol be levelében. Többek között ezeket ír« ja: »Mi, dolgozó anyák sokszor emlegetjük Mertfi Józsefné nevét, aki nemcsak szavakban mondja, hanem tettek­kel bizonyítja be, hogy szereti a dolgozók gyér« mekeit és mindent el« követ, hogy a gyerme­kek az óvodában ottho­nosan érezzék magukat Ezúttal köszönetét mon­dunk Mertfi óvónőnek lelkiismeretes munka« jáért. ígérjük, hogy mi, anyák követjük példá­ját és becsületesen helytállunk a termelés reánk bízott szakaszán«, VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom