Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-09 / 135. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A Cukorgyár dolgozói a kongresszus határozatainak megvalósításáért Fegyverünk a nyelv Tanuljunk a szovjet mezőgazdaság tapasztalataiból AZ ÉRTELMISÉG SORSA A PÁRT SZÍVÜGYE Az utóbbi hetekben falun és váro­son egyaránt a nemrég lezajlott párt­kongresszusról esik szó. Hét napig tartó kiemelkedő eseménye volt a magyar nép életének a Magyar Dol­gozók Pártja III. . kongresszusának munkája. Egy nemzeti egységbe ko- vácsolódott nép forró szeretete övezi az évtizedes harcban hivatott, elis­mert vezetővé vált pártot. Népünk jól tudja, hogy a felszabadulás óta eltelt kilenc év minden sikere, min­den eredménye a párt léte és harca által születhetett meg. Ezt bizonyí­totta az a határtalan lelkesedés, amellyel dolgozóink köszöntötték pártunk harmadik kongresszusát. Nap mint nap az alkotó, békés mun­kának új hősei születtek a bányák­ban, a földeken, a munkapadok és az íróasztalok mellett, mert — mint Rákosi elvtárs kongresszusi zársza­vában mondotta: — A párt jó mun­kájának eredményeképpen »elmé­lyült népünk hazafisága, magasabb- rendű nemzetünk egysége, erős az or­szág szilárdan megalapozott függet­lensége*«. A kongresszus — mint az elmúlt évek eredményeinek és hibáinak mérlege — azért számolhatott be az elért nagyszerű eredményekről, mert nemcsak mind a kommunistákban, mind a pártonkívüliek tömegeiben is a párt szelleme és ereje növelte na­gyobbá és nevelte különbbé a dolgo­zó embert, hanem szilárddá kovácso- lódott a népi hatalom alapja: a mun­kás-paraszt szövetség és vele együtt nőtt erősebb, egyre tevékenyebb és fontosabb szövetségessé a magyar ér­telmiség. Mas szóval, de ugyanezt a gondolatot kifejezve: a pártkongresz- szus nem számolhatott vo’na be si­kerekről a szocializmus építése te­rén, ha nem bírta volna a dolgozó társadalom minden rétegének bizal­mát. nem utolsósorban éppen azért, mert nem kendőzi el a szocializmus építése közben elkövetett hibákat sem. Félreérthetetlenül megvilágította a kongresszus az új szakasz elvi és gyakorlati problémáit és határozat­ban rögzítette le az elvi és gyakor­lati elemzésből előtáruló feladatokat. A kongresszus napirendre tűzte az életszínvonal emelésével kapcsolatos termelési problémákat mind a me­zőgazdaság gyors fejlesztése, mind az ipar ezzel kapcsolatos feladatai te­rületén. Csak örömet és további buz­dítást jelenthet minden becsületes magyar dolgozó számára, hogy a ki­tűzött feladatok között az első: dol­gozó népünk anyagi jólétének és kulturális színvonalának további sza­kadatlan, következetes növelése. Er­re kell minden erőt összpontosítani, ennek a célnak a szolgálatában hatá­rozta meg a második ötéves terv irányelveit is: a második ötéves terv­ben a népgazdaság egészében, tehát a mezőgazdaságban is le kell rakni a szocializmus alapjait. E pillanatban még nehéz lenne tel­jes jelentőségében felmérni, hogy milyen sokirányú segítséget adott a kongresszus az államigazgatás, a ta­nácsok feladatainak részletes megvi­tatásával, a további feladatok részle­tes kijelölésével. Ugyanezt mondhat­juk el a nemzeti egységet megteste­sítő népfront-politikával kapcsolat­ban is. A kongresszus útmutatásai nyomán létrehozandó új, szélesebb, demokratikusabb Függetlenségi Nép­front friss, egészségesebb vérkerin­gést visz az ország politikai életébe. Az új életre kelő Függetlenségi Népfrontban még az eddiginél is. jobban megnövekszik az értelmiség szerepe és felelőssége, de ugyan akitor kitágulnak továbbfejlődésének távla­tai is. A kongresszus határozatai hosszabb időre megszabják az értel­miség további munkájának, fejlődé­sének, érvényesülési lehetőségeinek irányát és kifejezik azt a megbecsü­lést. amelyben a párt, az állam fon­tos, nélkülözhetetlen országépítő munkáját, értékes társadaiomcpítő szerepét részesíti. Értelmiségünk eddig is napról-nap- ra tapasztalta, és a kongresszus után minden bizonnyal még inkább ta­pasztalni fogja, hogy a párt és a kor­mány olyan szélesre tárta a szellemi alkotó munka lehetőségeit, amilyen­re a múltban nem volt, nem is lehe­tett példa. Minden segítséget megad ahhoz, hogy az értelmiség kifejleszt­hesse tehetségét, tudását és elnyerje munkájának, eredményeinek méltó jutalmát, elsősorban azt a tisztele­tet, megbecsülést, amit a nép javára végzett munkájával méltán megérde­mel. Eddig is, ezután is felbecsülhe­tetlen értékű segítséget kaptak és kapnak ipari és mezőgazdasági szak­embereink, nevelőink, orvosaink a felszabadító Szovjetuniótól — hang­súlyozta a kongresszus. A tudomány­nak, művészetnek nincs olyan terü­lete, ágazata, ahol ennek a segítség­nek termékenyítő, színvonal-emelő hatását, eredményeit ne éreznénk. A szovjet tapasztalatok és a magyar dolgozók harcedzett pártjának ta­pasztalatai: biztos irányt mutatnak a szellemi munka produktivitásának növelésére. Értelmiségünk ebből is láthatja, hogy a munkásosztály veze­tésével épülő új, szabad hazánkban a tudomány, a művészet virágzásá­nak minden feltétele adva van: az értelmiség sorsa, munkájának erköl­csi és anyagi megbecsülése a párt szívügye Most az orvosokon, mérnö­kökön, tudósokon, tanárokon, peda­gógusokon a sor, hogy a párt nyúj­totta hatalmas lehetőségeket felis­merve, igaz hívei legyenek népünk harcának és tudásuk legjavát sorom­póba állítsák a nagyszerű célkitűzé­sek megvalósítására. A kongresszus után munkások, pa­rasztok, az értelmiségi dolgozók nagy tömege máris bebizonyította, hogy még jobban megérti: a pártnak leg­főbb célja a nép fokozódó jólétéről való gondoskodás. Éppen ez a vitat­hatatlan tény az eddigieknél még gondosabb munkát követel meg az országépítő szövetség valamennyi tagjától. A párt sok nagy csatában vezette már győzelemre népünket. Ezek a sikerek új harcokra kötelez­nek, s ezt a harcot duzzadóbb erejű­vé teszi az a tudat, hogy a Magyar Dolgozók Pártja tanácskozása ered­ményes volt, s az ipar, a mezőgazda­ság és a tudományos élet minden te­rületén évekre megszabta a felada­tokat, s ez előreviszi népünk további felemelkedésének ügyét. A TENGŐDI ÁLLAMI GAZDASÁG DOLGOZÓI is versenyre hívták egymást, hogy mielőbb teljesítsék kongresszusi vál­lalásukat. A nemes verseny meghoz­ta eredményét. Minden dolgozó valóraváltotta pártnak adott szavát. Tóth László állattenyésztő - vállalta, hogy a tejhozamot 8.5 literre emeli. Ezzel szemben 9.8 liter átlagot ért el. Kovács István 9 literről 10 literre, Solár József 6.5 literről 8.7 literre, Frank János 6.1 literről 7 literre emelte a tejhozamot. A »Szabadság­növénytermesztési brigád tagjai át­lagosan 146.4, a »Béke—brigád tagjai 175, a »Vörös Csillag-brigád tagjai 193 százalékra teljesítették napi ter­vüket. A fogatosek 125 százalékos teljesítést értek el. Dicséret, illeti traktorosainkat is, akik derekasan megállták helyüket és a kongresszusi hét alatt átlagosan 136 százalékos tervteljesítést mutattak fel. Hosszú Lajos. Versenyre hívjuk megyénk valamennyi termelőszövetkezetét Mi, a répáspusztai Első ötéves Terv tsz tagjai a kongresszusi versenyben 100 százalékon felül teljesítettük vállalásainkat. Ebben a versenyben elért eredményeinket tovább akarjuk fokozni és ezért párosversenyre hívjuk a somogygeszti Uj Barázda termelőszövet­kezetet az aratási, betakarítási, cséplési és szénabegyüjtési, vala­mint tarlóhántási munkák elvégzésében. Kérjük megyénk vala­mennyi termelőszövetkezetét, hogy csatlakozzanak versenyünkhöz, az aratást minél előbb, szemveszteség nélkül végezzük el és beadási kö­telezettségünknek a cséplőgéptől azonnal tegyünk eleget. Az aratási, betakarítási és cséplési munkák mielőbbi befejezésé­nek érdekében az alábbi pontok szerint tesszük meg vállalásunkat: Az aratás megkezdése előtt befejezzük a növény­ápolási munkákat. A kukoricát háromszor megkapáljuk, a bur­gonyát kétszer feltöltjük, a cukor­répát, takarmányrépát és napra­forgót háromszor, a borsót pedig kétszer megkapáljuk. 2> Rétjeinket június 10-ig -* lekaszáljuk, 16-ig kazalba­hordjuk. A lucerna és a vöröshere első kaszálását már elvégeztük, mind az 50 holdról behordjuk a takarmányt június 20-ra. 10 hold lucernán és 5 hold vörösherén a területet magfogásra kijelöljük, ez a terület összes pillangósunknak 30 százalékát teszi ki. A magfo­gásra meghagyott 10 hold lucer­nán elvégezzük a pótbeporzást, 25 hold lucerna második kaszálását fogatos géppel végezzük, hogy az aratástól minél kevesebb munka­erőt vonjunk el. ß Állatállományunk részére eddig már lesilóztunk 200 köbméter őszi takarmánykeveré­ket, június 20-ig még 200-at fo­gunk lesilózni. Ezzel évi silózási tervünket 33 százalékra teljesít­jük. ^ Gabonáinkat az érés előtt állandóan figyeljük és amint lehet, az aratást megkezd­jük. Az aratóbrigádokat megszer­veztük, 16 kasza és 1 kévekötő aratógép aratja le kalászosainkat, mely összesen 180 hold. Gaboná­ink fejlődését figyelembevéve, az aratást a 40 hold őszi árpánál jú­lius 1-én megkezdjük és két nap alatt befejezzük. Utána a 2 hold rozsot és 82 hold őszi búzát 4 nap alatt, az 5 hold tavaszi búzát, a 30 hold tavaszi árpát és a 10 hold zabot 2 nap alatt, szemveszteség nélkül elvégezzük. A tarlóhántást aratás után azonnal, július 3-án, vele egyidőben az 50 hold másodvetést is megkezdjük. Az aratás befejezé­se után 2 nappal a tarlóhántást és másodvetést befejezzük. Gabonáink behordását az őszi árpával július 10-én megkezdjük és a többi learatott gabonát is az aratástól számított 8 nap alatt behordjuk. A behor- dást 8 fogat és 1 vontató végzi. Megalakítottuk a cséplő­brigádot. A cséplést az őszi árpával kezdjük július 15-én, ösz- szes cséplésünket augusztus 1-ig befejezzük a legkisebb szemvesz­teség mellett. Az Első ötéves Terv ter­melőszövetkezet a harma­dik pártkongresszus tiszteletére tett vállalásait határidő előtt tel­jesítette. Hízottsertésből, vágómar­hából, tojásból és baromfiból egy­aránt rendeztük éves kötelezett­ségünket. Felkérjük a megye va­lamennyi termelőszövetkezetét, hogy augusztus 20-ra, alkotmá­nyunk ünnepére rendezzék hízott- sertés-, vágómarha-, tojás- és ba­romfibeadási éves tervüket. Kenyér- és takarmányga­bonabeadási kötelezettsé­günket augusztus 1-re 100 száza­lékra teljesítjük. 10. Kukorica- és burgonyabe­adási kötelezettségünket szedés után közvetlenül a mezőről teljesítjük. Napraforgóból a sze­dés után számított 5 napon belül rendezzük beadási kötelezettsé­günket. A répáspusztai Első ötéves Terv tsz vezetősége és tagsága nevében: Szőlősi Ferenc tsz-elnök, Szántó János párttitkár. így készülnek a traktorosnapra gépállomásaink dolgozói Megyénk gépállomási dolgozói, traktorosai lelkesen készülnek az el­ső traktorosnap megünneplésére. Ér­tékes felajánlásokat fedtek a növény­ápolási munkák határidő előtti befe­jezésének elősegítésére, az aratási, cséplési munkák jó elvégzésére. a LADi gépállomás dolgozói röpgyűlésen tettek vállalást a traktorosnapra. Jónás János vál­lalta. hogy a cséplésig 60 hold tarló- hántást elvégez, a cséplés ideje alatt 50 vagon gabonát csépel el. Jónás János felajánlásához Csapó János csatlakozott elsőnek és párosverseny­be léptek egymással. Sziics Sándor aratógépkezelő felajánlotta, hogy 8.3 hold műszaknoima helyett 10 holdat arat le naponta. Farkas Béla agro- nómus vállalta, hogy a körzetében lé­vő tsz-eknél a traktorosnap tisztele­tére minden növényápolási munkát befejeznek. A ladi gépállomáshoz hasonlóan mesi tsz-ben egy napot segít a kapá­lásban. A NAGYATÁDI GÉPÁLLOMÁS fiatal traktorosa, Kalmár Lajos DISZ tag a növényápolási munkák mi­előbbi befejezésére tett felajánlást. Elhatározta, hogy T—25-ös traktorá­val naponta 18 hold gépi kapálást vé­gez. Vállalta, hogy 800-as cséplőgépé­vel 20 vagon helyett 25 vagont telje­sít. Párosversenyre hívta Horváth Jánost, aki a versenykihívást elfo­gadta. Kovács József brigádvezető vállalta, hogy növényápolási tervét 150 százalékra teljesíti; a brigád 4 gépével csatlakozott az 50 vagonos mozgalomhoz. Versenyre hívta Márk Vincét. Simon Ernő vontatós vállal­ta, hegy 12 hold helyett 18 hold nö­vényápolást végez el naponta, ame­lyet váltótársával úgy teljesít, hogy biztosítják a traktor éjjeli üzemelte­tését. A TABI GÉPÁLLOMÁS A KEREKI GÉPÁLLOMÁS dolgozói is lelkesen tettek vállalást a traktorosnapra. Sümegi Lajos vál­lalta, hogy cséplési tervének teljesí­tése mellett a pusztaszemesi tsz-ben segítséget nyújt a kézikapálásnál a növényápolási munkák mielőbbi el­végzésére. Csák István vezető agro- nómus vállalta, hogy ezen a héten valamennyi agronómus a pusztasze­dolgozói közül elsőnek Juhász Gyula sztahanovista traktorvezető tett vál­lalást. Felajánlotta, hogy 50 vagon gabonát csépel el, éjjeli műszakban tarlóhántást végez. Csirke András 50 vagon gabona cséplését vállalta és 150 hold helyett 160 hold aratást. Keszthelyi János kombájnvezető 200 hold aratása helyett 230 holdat, Hor­váth János 200 hold aratása helyett 250 holdat vállalt. A „Somogyi Néplap" postájából MIÉRT NINCS MEGFELELŐ BOLTHELYISÉGÜNK ? A „Somogyi Néplap“ segítségé­vel már-már elértük, hogy Rinya- szentkirályon a földművesszövet­kezet számára egy rendes bolthe­lyiséget biztosítsunk. Megvették azt a házat, amelyik alkalmas len­ne boltnak. Jóváhagyta ezt a Szö­vetkezetek Országos Szövetsége, a megyei központ, egyedül a járási szövetség nem, Farkas elvtárs sze­mélyében. Illetve egyszer jóvá­hagyta, majd a megkötött szerző­dést felbontotta. Egyelőre tehát nincs megfelelő boltunk. Közsé­günknek becsületes dolgozó pa­rasztjai vannak, akik becsülettel teljesítik államunk iránti kötele­zettségüket. Méltán kérdezik te­hát, miért nem intézi el a MÉSZÖV, vagy a járási szövetség, hogy községünkben minél előbb megfelelő szövetkezeti bolthelyi­ség legyen? Major János MDP-titkár. Hol késik a kiutalás? Márciusban Bajcsy elvtárs érte­kezletre hívta össze a mezőgazdá­szokat a megye gépállomásairól. Ezen az értekezleten szó volt arról, hogy a gépállomás mezőgazdászai saját területükön folytassanak kí­sérletet, mutassák meg dolgozó parasztságunknak a műtrágya he­lyes használatának előnyét. Járul­janak hozzá munkájukkal ahhoz, hogy a falu dolgozó parasztjai ne mondják már azt: „öregapámnak sem kellett a műtrágya, nekem sem kell, így is lesz termésem“. A továbbiakban Bajcsy elvtárs azt mondta, erre a kísérletre a mezőgazdászok igényelhetnek in­gyenes műtrágyát. Mi, a ladi gép­állomáshoz tartozó mezőgazdászok is benyújtottunk a barcsi és a ka­posvári járási tanácshoz az igény­lést (mivel gépállomásunk két já­rásban dolgozik). A barcsi járási tanács meg is küldte a kiutalást, de a kaposvári nem. Megkérdez­tük a kaposvári járási tanács fő- agronómusát, mi történt a mi ki­utalásunkkal? Azt felelte, men­jünk nyugodtan haza, a kiutalás már elment. Igen, mi is azt mond­juk, elment. Csak az a hiba, hogy eddig még nem érkezett ide. Váj­jon hol késik ennyi idő óta? Farkas Béla agronómus Ilii a tagság méltó a tsz nevéhez A somogytarnócai Szorgalom tsz mindössze 263 kát. holdon gazdál­kodik 56 taggal. A járásban mégis kivívták maguknak az első helyet mind a növényápolásban, mind a begyűjtésben elért eredményeik­kel. Tengerivetésüket már kétszer, megkapálták, burgonyájukat két­szer töltögették. A cukor- és ta­karmányrépa kétszeri kapálást és egyelést kapott. 38 kát. hold rozs­vetésen elvégezték a pótbeporzást. A gabonájukat acatolták. A növényápolási munkák mel­lett a beadás teljesítéséről sem fe­ledkezik meg a tsz. Évi beadási kötelezettségüket tojásból 171 szá­zalékra, baromfiból 100 százalék­ra, vágómarhából 100 százalékra, ' hízottsertésből pedig 90 százalékra j teljesítették. A beütemezett havi tejbeadási kötelezettségüknek is j rendszeresen eleget tesznek. A tsz I tagsága méltó a tsz nevéhez, mert | minden tagja szorgalmasan dolgo- i zik tsz-ük felvirágoztatásáért. I Álmos László. I ft MAGYAR DOLGOZÓ k P A RT J A M EGYE 1 PÁ RT B JZÖTTS AGÁN Att LAPJA |-------------------------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom