Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-06 / 133. szám

Üdvözöljük megyénk pedagógusai!

HEROVICS ARANKA NEM MARAD ADÓS A BIZALOMÉRT

TEGNAP DÉLELŐTT hazánk legkiválóbb pedagógusai között a mi megyénk legjobbjai is ott voltak az oktatásügyi minisztériumban, hogy átvegyék kormányunk kitüntetését. A sok szőke, barna fej közül messzire világított Herovics Aranka csurgói óvónő hófehér haja, akit az a megtiszteltetés ért, hogy az ezévben rendszeresített »kiváló óvónő« kitüntetést elnyerte.

Nehéz, munkás 63 év van mögötte. Erre gondolt könnyes szemmel, amikor átvette a pedogógus-munka megbecsülésének fényes bizonyítékát, a kitüntetést. Gondolatban, mint már annyiszor, ismét végigélte életét. Látta magát, öt kistestvérét, ahogy apja koporsója mellett sírva kapaszkodnak édesanyja szoknyájába. Akkor még nem tudta, mit jelent az apa elvesztése.

De ahogy nyiladozott értel- telme és vele együtt mind kevesebb lett a kenyér, értette meg a szomorú valót. Nem volt senki, aki segítsen, csak az édesanya szerető szíve. Hiába volt minden igyekezet, igen mostoha volt annak a sora, akinek sem földje, sem állása nem volt. Herovics néni mégis segített magán, a kis árvákon. Nyaranta, amikor a falusi emberek nem értek rá gyermekeikkel törődni, ruhájukat varro- gatni, ebédet készíteni, Herovics néni segített, összeszedte a falu apróságait, foglalkozott velük, ebédet főzött nekik a hozott lisztből, zsírból, S ezért ő maga és gyermekei is kaptak ebédet. Kijavította a szakadt kis ruhákat, gondozta, ápolta az arra rászorulókat. A hálás szülők nem feledkeztek meg az árvákról, hol egy kocsi fa, hol egy kis pénz került hozzájuk. így nőtt fel nagylánnyá a kis Aranka, s elhatározta, hogy amit anyja szükségből, ő hivatásból fogja csinálni.

Vágya 41 évvel ezelőtt teljesült, azóta Csurgón óvónő. Első kis tanítványai közül nem egy már nagymama és most unokáját tanítja "dalra, | táncra, neveli, készíti elő iskolára, i

I Negyvenegy év alatt 5600 gyermeket adott át az iskolának, az első osztálynak.

S A BOLDOG KITÜNTETETT hajlott kora ellenére ma is ereje teljében, szellemi frisseségben végzi munkáját. Sőt, ma talán még jobban, mint eddig bármikor. Hiszen a múlt sokszáz pályatársával együtt lenézett, soha meg nem becsült tagja volt a társadalomnak. Keserű könny szökik még ma is a szemébe, mikor arról beszél, hogyan tagadta meg az akkori állam 15 éves szolgálatának elismerését.

Ma minden ok megvan arra, hogy jól dolgozzék. A mi államunk elismeréssel, támogatással, segíteni akarással figyeli a pedagógusok munkáját, az övét is, s eredményeit számon tartja. Milyen sokat jelent egy régen lenézett, semmibevett óvónőnek egy- egy könyvjutalom, a pénzjutalom, de leginkább a dolgozó nép szeretete, megbecsülése. Mindez bizonyítja: nekünk mindenkire egyformán gondunk van, figyeljük munkáját, eredményeit, elismeréssel adózunk.

Herovics Aranka mégis a legutóbbi napokig azt hitte: csak egy porszem a társadalomban, munkája nem nő túl az óvoda falain, de semmiesetre sem válik országos üggyé. S akkor megjött az értesítés, hogy kormánykitüntetést kap a harmadik pedagógus-napon. Boldog öröm, büszkeség járta át szívét a hírre, s mint mondja: ez a nap állomás életében. Holnap új szakasz kezdődik. A még jóbb munkáé, a szocialista nevelési elvek még következetesebb alkalmazásáé. Búcsúzóul a háláról beszél, amit a párt, a kormány iránt érez. Kormányunk a kitüntetéssel megköszönte Herovics Anna jó munkáját, most ő köszöni a kormány bizalmát.

ÍGY VAN EZ JÓL, hiszen ebből újabb nagyszerű eredmények születhetnek, s ahogy Herovics Arankát ismerjük, nem is marad adós a bizalomért.

Kitüntetett pedagógusaink

. —

B. RADÓ LILI:

CXäszentfük tanítónkat

t Földműves ember friss tavaszban S míg drága terhét bő marokkal,

a földet szántja, boronálja: áradó szívvel szórja széjjel,

eke nyomában lassan lépdel, munkája közben, nem is egyszer,

magtól duzzad a tarisznyája. egybeolvad a nap s az éjjel.

Majd drága terhét bő marokkal, Most, hogy e sok.sok csöndes óra

nagy lendülettel szerteszórja. . . megint egy újabb évbe ível.

Nehéz 'fríiinkában görnyed estig köszöntjük kedves tanítónkat

és újra kezdi kakasszóra. szerető szóval, tiszta szívvel:

De ki tudást vet, g igazságot, Reméljük, még sokáig tűz rá

annak se könnyebb ám a dolga: felhőtlen égbolt tiszta napja,

fáradt vállán a telt tarisznyát s dolgos nyár, gazdag őszben,

bizony, könnyedén ő se hordja. dús termését békén aratja.

Egy azok közül, akik képességeik mellett a szívükéi1 is adják

gyermekeink neveléséhez

'T’alán azzal az elhatározással született, hogy pedagógus lesz. Erre enged következtetni, ahogy a csöppnyi gyerek babáit, játszópajtásait egyaránt körbeültette és nagy- komolyan magyarázott nekik. A leg- •jobb „iskolások“ a babák voltak. Azok soha nem unták el a jövendő tanítónéni magyarázatát. A pajtások bizony sokszor magára hagyták, hamar megunták a játékot, az iskolás, dit.

Pedig nem is volt az játék, ahogyan a kis tolnamegyei Hovány Magdolna készült az életre, a legnemesebb hivatások egyikére: a pedagógus pályára. A tanítani, nevelni vágyás először abból fakadt, hogy a családban szinte tradíció volt a tanítóskodás. Édesanyja is az volt. A kislányt nem a gondtalan élet, a könnyenszerzett pénz vonzotta erre a pályára. Jól látta, milyen nehéz a tanyai tanító sorsa és mily kevéssé becsülték munkájáért. Veleszületett tehetsége volt a pedagógus pályára. S ami ritkaság- számba ment a gyermeknél, Magdi következetes volt, amit egyszer elhatározott, abból nem engedett. Ez vezérelte az elemi- és középiskolában is. Kedvevesztés helyett inkább napról- napra acé'osodott. A középiskolában ■úgy látta, még sokkal szebb feladat a nagyobb gyermekeket tanítani, nevelni. Úgy döntött: tanár lesz.

Ma már mosolyogva emlékezik viszsza a képző- és a főiskolában töltött évek ezernyi nehézségére. Törhetetlen akarata, kiváló tanulása azonban átsegítette minden bajon. Boldogan szorította szivére az annyira áhított és most már valósággá vált tanári diplomát. Ez 1933-ban volt.

Úgy érezte, most megnyílik előtte az élet kapuja és a hazulról, az iskolából hozott jó példákat a maga gazdag leikével együtt tanítványokra, fiúkra, lányokra egyaránt, gazdagon szórhatja. Hamarosan keserűen kelleti belátnia, milyen rózsaszínű álmot kergetett. Kinek volt akkor szüksége pedagógusra? Pedig hány, meg hány falu, város szívesen várta volna, de az uraknak kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogysem iskolára, pedagógusra áldozzon. Hovány Magda sokszáz diplomás társával együtt 9 évig hiába írta a kérvényeket, nem volt számára katedra sehol sem.

T/égül, maga sem tudja hogyan,

' sikerrel járt a már-már reménytelen próbálkozás, álláshoz jutott. A polgári iskolában, ahol tanított, kiválóan megállta a helyét. Tanítványai, akik felsőbb iskolákba kerüllek, jó nevelést, szociális gondolkodást, alapos tudást vittek magukkal. Nem is felejtették el tanár „nénijüket“, ha csak tehették, ezután is gyakran felkeresték. S a gyermekkor ösztönös hitét mélységes tudattá fejlesztett tanárnő évről-évre fejlődött és hamarosan kiváló pedagógussá vált. így beszélnek róla Siófokon is, ahol már 12 éve dolgozik.

Fáradozása nem volt hiábavaló és amit a múlt megtagadott tőle, a je- len azért is kárpótolja. Egy éve az a kitüntetés érte, hogy a szovjet tapasztalatok alapján szervezett általánosiskola tanulmányi felelőse lett. A nagy feladattól bizony kicsit megijedt, meg azért is húzódozott, mert úgy érezte, anélkül nem is élhet, ha nincs közvetleti kapcsolata a gyermekekké!. Talán ekkor volt életében először bizonytalan, s hogy ez menynyire indokolatlan, bizonyítja, hogy tegnap kormányunk magas kitüntetését: a „Kiváló tanár“ címet kapta meg.

TJa megkérdeznénk Hovány Mag- dolnát, tudja-e miért kapta a kormánykitüntetést, talán válaszolni sem tudna rá, mint ahogy akkor sem tudott, amikor érdeklődtünk: mit

szólna, ha kitüntetné kormányunk. Népünk — szülők és tanulók — pártunk, kormányunk ismeri és számon- tartja a pedagógusok — Hovány Magdolna munkáját és elismeréssel, kitüntetéssel adózik mindazoknak, akik képességeik mellé szívüket is adják gyermekeink neveléséhez.

Pócza .Jánosné.

így harcolok a pártkongresszus határozatainak megvalósításáért

A Leánygimnázium tanári szobájában, egy »lyukas órán« beszélgettünk 'Szabó Gyula elvtárssal. Megkérdeztük, mint tanár és mint történetíró, miben látja feladatát a pártkongresz- szus után?

— Mint tanár, ezekben a napokban kétirányú munkát végzek: harcolok saját tárgyam területén a továbbhaladó osztályokban a tanév minél sikeresebb befejezéséért, valamint az érettségiző osztályok alapos előkészítéséért.

A jó munka alapja: a szilárd fegyelem! Meggyőződésem, hogy csak annak az ifjúságnak a jó munkájára számíthat majdan az ország, amelyik már az iskola padjaiban megszokta, hogy feladatát becsületesen végezze el. Mindig arra törekedtem, hogy tanítványaim számára minél vonzóbbá tegyem a történelmi órákat, s hogy a megtanulandó anyagot ne kényszerből, hanem önmagáért, a tudásért sajátítsák el. Az a célom, hegy ilymódon a munkafegyelmet önkéntes, azaz szocialista jellegű nevelési tényezővé változtassam, s

hegy a kötelességtudás fogalmát a következetes számonkéréssel még fokozottabban elmélyítsem.

— Történetkutatói pályámon igen jelentősnek tartom ezt az esztendőt. A Magyar Történelmi Társulat 1953. évi országos pályázatán kitüntetett pályamunkám után a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének javaslatára a Művelt Nép Könyvkiadó Vállalat megbízott Noszlopy Gáspár életörté- netének a megírásával. A könyv írását — mely a jövő év elején jelenik meg — már megkezdtem. ' Másik kedves témám Latinka Sándor életének és munkásságának s ennek keretében a somogymegyei munkásmozgalom egy jelentős szakaszának a valóság tükrében való bemutatása. Somogy megye nemes hagyományokban gazdag történetéből e két, nemzetközileg is ismert mártír hazafi történetét különösen alkalmasnak tartom arra, hogy általuk a magyar ifjúság lelkében az igaz hazaszeretet eszményét tápláljam és erősítsem.

A különböző folyóiratokban megjelent számos cikk és tanulmány mellett éppen 20 évvel ezelőtt jelent meg történeti monográfiám első kötete: a felszabadulásig terjedő tíz év alatt összesen 4 könyv. Ezek megjelenése abban az időben csakis társadalmi segítséggel vált lehetővé. A temérdek könyvtári és levéltári kutatás költségeit saját zsebemből kellett fedezni. Hivatalos támogatásról álmodozni sem lehetett! Történetkutatói munkámban csupán egyik nagynevű történész akadémikusunk hathatós erkölcsi támogatását élveztem, ezt sem hivatalból, hanem baráti alapon.

Ma merőben más a helyzet! A Magyar Tudományos Akadémia minden erkölcsi és anyagi lehetőséget biztosít az igazoltan értékes, tudományos kutatómunkához, ügy harcolok a pártkohgresszus határozatainak megvalósításáért, hogy igyekszem pártunknak és államunknak ezt a hatha« tós támogatását a tudományos irodalom számára minél elfogadhatóbb munkával viszonozni!

Megyénk legjobb pedagógusai szombaton délelőtt az oktatásügyi mi- . nisztériumban ünnepélyes keretek 11 között vették át a »kiváló tanár«, ™ »kiváló óvónő« kitüntetést és a vele

0 járó 3000 forint pénzjutalmat. Kitüne tetést kaptak: Bemard Jenő Gölle,

r Hovány Magdolna Siófok és Herovics

Aranka Csurgó.

Ugyancsak szombaton délelőtt Ka- » posvárott vette át megyénk 12 kiváló pedagógusa a »közoktatásügy kiváló dolgozója« kitüntetést és a ’ vele járó 1000 forint pénzjutalmat. Kitüntetést kaptak: Kincses Ferenc Csurgó, Bánki István őrtilos, Pados " Józsefné Marcali, Kővári Ferenc \ Nikla, Horváth István Tab, András

1 Béla Kálmáncsa, Tóth Mihályné öreglak, Györkös Rudolf Somogy- szob, Szabó Árpádné Csurgó, Merő Béla Kaposvár, Szijjártó László Sió[ fok, Lövei István Kaposvár, Marton ‘ Julia Tab, Göndör Ferenc Kaposvár.

»Szocialista kultúráért« kitüntető ” jelvényt kapott Eperjesi Ernő Örti- los-Szentmihályhegy, Keresztes Péter Kánya.

= Megyénk jól dolgozó pedagógusai I közül a következők részesültek 800, illetve 500 forint pénzjutalomban,

I melyet a tegnapi kaposvári ünnepsé- j gén vettek át:

Barcsi járás: Dombóvári László

[ Alekszandrapuszta, Zsobrák Piroska Barcs, Farkas Erzsébet Barcs, Varga Irén Barcs, Geosics Lajos Tótújfalu, Jávor István Patosfa, Kiss Albertné Barcs, Vejvara Vilma Drávatamási, Lovász János Barcs, Juhász Vilmos- né Barcs, Szentgyörgyi Gyula Bolhó, Rédling Géza Kastélyosdombó, Lenr- gyel Imre Babócsa, Pandur István Barcs, Bery Ferenc Barcs, Hámori Mátyás Lad, Csendes Géza Lad, Benkovics Lászlóné Barcs, Endrédi Jánosné Barcs, Sárközi Gyuláné Barcs, Hernádi Györgyné Barcs, Antal Teréz Somogytarnóca, Szigeti József Barcs.

Csurgói járás: Plazevics Mária Ber- zence, Vida István Berzence, Huszár Dezsőné Somogyudvarhely, Dömötör Lenke Somogyudvarhely, Mezei Béla Csurgó, Hevesi Jenőné Csurgó, Paizs Imre Csurgó, Kliment Pálné Csurgó, Halvax Margit Csurgó, No- vák Lajosné Csurgó, Kovács Irén Gyékényes, Bogdán Jenő Gyékényes. C-eszti Gyula Zákánytelep, Helyes Mária Zákánytelep, Oláh Irén Zákánytelep, Vörös József Inke. Bede- kovics István Somogycsicsó, Eperjesi Ernő Őrtilos-Szentmihályfhegy, Kotnyek Péter Őrtilos-Szentmihály- hegy, Magyar Józsefné Zákány, De- tár Ilona Csurgó, Erdélyi Irén Csurgó, Ritecz Teréz Csurgó, Kovács Károlyné Csurgó. Rajna Gábor Csurgó, Nag\r Árpád Csurgó, Cselényi János Csurgó, Hertelendi Ferenc Csurgó, Matyasovics Ferenc Csurgó, Egyed Árpád Csurgó, Czeiner Géza Csurgó, Jánosi Lajos Csurgó, Bálint Ferenc Zákánytelep.

Fonyódi járás: Dudás Dezső Bala- tonszentgyörgy, Bárdos Józsefné Lengyeltóti, Tóth Albert Somogyvámos, öttevényi László Somogyvár, Orbán László Somogyvár, Hajdú Margit Béndeltpuszta, Harangozó József Ba- latonboglár, Nika Zsuzsa Fonyód, Soós Gézáné Fonyód, Jung Antal Balatonberény, Molnár Mihály Bala- tonlelle, Nádorfi Lajosné Balaton- 1 boglár, Suda Dezsőné Balatonlelle, ■ Czövek Rózsa Balatonlelle, Vida Ar- 1 pádné Buzsák, Czödör Ilona Buzsák, 1 Látrányi Gyula Gyugy, Kardos Jó- j zsefné Kisberény, Seregélyes György ■ Látrány, Gál István Lengyeltóti, Pé- 1 tér Pál öreglak, Horváth Irén So- ' mogybabod, Szakái József Somogyvámos, Döbörhegyi Lászlóné Vörs, ■ Zoliéi Valéria öreglak, Malkvi Jó- j zsefné Balatonfenyves, Berdál Etel * ■Szöllősgyörök, Gazdag Györgyné Ba- 1 latonboglár, Székely Anna Buzsák, ■ Faró József Fonyód.

Kaposvári járás: Fehér Béla Fel- 1 sőmocsolád, Kalmár Sándor Fonó, ] Pernóczi Ferenc Igái, Horváth La- 1 jós Magyaratád, Héthársi Károly ( Zimány, Somfai Sándor Polány, Si- 1 mon Lajos Somogyszil, Varga Gyula i Büssü, Kertész Sándor Toponár, 1 Pathy Gyuláné Toponár, Németh ] Lajos Mernye, Csutorás Lajos Szent- i balázs. Marschall Lajos Kaposgyar- ( mat, Czeglédi Lajos Kisberki, Hor- i váth János Attala, Herner Kálmán 5 Kaposhomok, Szabó Miklósné Mos- I dós, Bróda Lajosné Bodrog, Markoja 1 Mátyás Hetes, Karbuczky Lajos Gige, £ Kovács Sándor Kaposfő, Mikóczi I Alajos Nagybajom, Kiss Rózsa Szén- 1 na, Márton István Hedrehely, Cser I János Nagybajom-Pálmajor, Mally i Ferenc Nagybajom, Lédermayer Fe- r renc Nagybajom, Kovács Imréné I Hencse, Mayer György Kaposfő, Gár- i donyi János Kadarkút, Takács Ella I Li pótfa. Kerenczi Gabriella Jákó, | 1 Boros Ferenc Kaposfüred, Varga r Sára óvónő Mernye, Horotán Ilona óvónő Osztopán, Soltra János Kapos- t mérő, Igali Gyula Kaposvár, Vert- t stroch János Kaposvár. I

i I Kaposvár város: Barcsy Lajosné, . Király Margit, Marton Kálmánná, : Törzsök Gézáné, Ferenczi Sándorné, , Németh Ferenc, Magyar Sándor, ! Sárközi Istvánná, Muzslay Ernoné,

• Szukics József, Borbély Józsefné,

, Danis Imréné, Kiss Istvánná, Ko- : csis Lászlóné, Molnár Györgyi, Pojtner Lászlóné, Ignáth Mihály, Tormá• si Istvánná, Steiner Mátyásné, Streit Laura, Bosznai Istvánná, Varsányi Józsefné, Laszczik Iván, Écsy Sándor, Nyúl Ferenc, Stefler Dezsőné, Al- mási Jánosné, Domonkos Vera, Halász János, Tóth Márton, Keszthelyi Józsefné, Vörös Sándorné, Ivók Nándor, Varga Istvánná, Újházi Béla, Hofrics Imréné, Kodály Imréné, Már- kics Rozália, Kaufmann Erzsébet, Seidl Anna, Papp Irén, Bellyei László Közgazdasági Technikum, Karvaly Lajos Közgazd. Tech., Har- sányi József Tanítóképző, Zitás Bertalan Tanítóképző, Gadányi György Tanítóképző, Boros Dezső Táncsics Gimn., Mátrai Tibor Táncsics Gimn, Kiing Ádám Táncsics Gimn., Macs- kássy Attila Leány gimn., Szabó Gyula Leánygimn., Pelle Erzsébet Leánygimn., Puskás Andorné Gép- íróisk., Kerényi István, Ross Györgyné, Kiss Istvánná Tanítóképző, Farkas Erzsébet Táncsics Gimn., Vörös Imréné, Igyuskij Radivej Táncsics Gimn., Feit János.

Marcali járás: Kőszeghy Károlyné Marcali, Kolozsvári István Marcali, Gadányi János Marcali, Bogdán Júlia Kéthely, Kiss Zoltán Kéthely, Markovics Ferenc Kéthely, Asperján István Böhönye, Ambrus Ferenc Böhönye, Bertók Ferencné Böhönye, Péter Irma Somogyfajsz, Kolozsvári István Nikla, Harmath Margit Ne- mesvid, Kiss Ottkár Nemesvid, Vi- horláti Istvánná Mesztegnyő, Bognár József Tapsony, Tiszai Gizella Sző- kedencs, Németh Ferenc Sávoly, Szél Ferenc Vése, Szabó László Somogy- sámson, Szita Hona Gadány, Laczi Józsefné Nagyszakácsi, Varga Antal- né Kelevíz, Mészégető Imréné Kéthely, Barcs Lajosné Marcali, Gelencsér Katalin Böhönye, Horváth Angela Kéthely, Pusztai Gézáné Marcali, Antal Istvánná Marcali, Szukics Józsefné Böhönye, Major Mária Marcali, Kelemen István Mar- cali.

Nagyatádi járás: Selmeczi Miklós Nagyatád. Kajdi Gusztávné Nagyatád, Zbinyovszky István Lábod, Klisz István Bolhás-Szentlászló, Metzing József Kisbajom, Horváth Sándor Kutas, Kiss Lajosné Mike, Farkas Ferenc Rinyabesenyő, Györffy József Kuntelep, Nagy Emilia Nagyatád-Kivadár, Varga Jolán ötvöskónyi, Jambrich Béla Somogy- szob, Filó Lajos Segesd, Szabó Mária Kutas, Buzinkay Ilona Csököly, Molnár Sándor Segesd, Filó Lajomé óvónő Segesd, Peér Sarolta óvónő Mike, Magyar Mária Tarany, Rétháti Istvánná Nagyatád, Bicsáki Istvánná Nagyatád.

Siófoki járás: Varga István Bala- tonföldvár, Sára Ferenc Balatonki- liti, Nagy Lajos Balatonszemes, Zoltán Jenő Kőröshegy. Szőke György Balatonszabadi, Zatskó Károly Za- márdi, Kenedy Ferenc Siófok, Laczo- vics Gabriella Siófok, Mendik András Siófok, Tóth Józsefné Siófok, Perdán Ferenc Siófok, Nagy Géza Ádánd, Lechner Béla Balatonszár« szó, Reőthy Ferenc Kőröshegy, Imre Győzőné Balatonszemes, Bazsai Lajos Balatonkiliti, Kovács Györgyné Szólád, Zeke Ferenc Nyim, Horváth Gyuláné Balatonendréd, Zákonyi János Balatonszabadi, Székely Endre Balatonszabadi, Juhász Józsefné Ádánd, Lőrincz György Siófok, Sab- ján János Siófok, Győrök Zoltán Siófok (ált. gimnázium), Gere Gézáné Siófok (ált gimnázium), Erdős Albin Siófok (ált. gimnázium).

Bárdos Kálmán Kaposvár MTH iskola, Bojtay Béla Kaposvár Gyógypedagógiai iskola, Magyar Gyuláné Kaposvár Gyógypedagógiai iskola, Csordás Jánosné Kaposvár Gyógypedagógiai iskola, Mait.z János Somogyvár Gyógypedagógiai iskola, Fasching Henrik Somogyvár Gyógypedagógiai iskola, Fehér György Somogyvár Gyógypedagógiai iskola, Golobics Jánosné Somogyvár, Gyógypedagógiai iskola, Lakatos Istvánná Somogyvár, Gyógypedagógiai iskola, Kincses József Kaposvár Siketnéma Intézet. Duráczky József Kaposvár Siketnéma Intézet, Soóky Gáborné Kaposvár, Siketnéma Intézet, Kanti Ferenc Kaposvár Siketnéma Intézet, Lőczi Zoltán Kaposvár Élelmiszeripari Technikum, Guseó Andor Kaposvár Élelmiszeripari Technikum, Fülöp János Kaposvár Élelmiszer- ipari Technikum, Molnár Jánosné Kaposvár Élelmiszeripari Technikum, Deák Vendelné Kaposvár Élelmiszeripari Technikum.

Fehér Júlia Kaposvár oktatási ősz« tály, Nickel Lászlóné Kaposvár ok« tatási osztály, Madarász Mária Ka« posvár oktatási osztály.