Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-03 / 130. szám
Csütörtök, 1S54 június 3. SOMOGYI NÉPLAP 3 Helyes viszony alakult ki az ilmeosfoepényi egyénileg dolgozó és szövetkezeti parasztok között A kulákok elleni kiméleilen harcra, a terméshozamok növelésére és a beau'ás teljesítésére izpsított a barcsi járási tanács Az iharosberényi Úttörő tsz 84' tagja jó gazdája annak a 636 hold földnek, melyen tavasszal elsőnek vetették el a magot, s ahol most már a burgonya és a kukorica kapálása is vidám nótaszóval folyik. A növénytermesztő brigád munkacsapatai jobbnál jobb eredményeket értek el a kongresszusi verseny során — mint arról már többször hírt is adtunk. Szalavári Boldizsárné és Balázs Jánosné munkacsapata dicséretet érdemel nagy szorgalmáért. A dicsőségtáblára azonban nemcsak az ő nevük került fel, hanem a fogatosoké is, köztük elsőnek a diszisták neve. Aracsi János, P.er- sek János, Molnár József és a fiatal Magyar Vince — utóbbit a tsz •ezermestereként is emlegetik — azok közé tartoznak, akik jó munkájukkal eddig a legtöbb munkaegységet szerezték. Számos olyan tagja van a tsz- nek, aki már a 200 munkaegységet is messze túlszárnyalta, mint pl. Völgyesi Imre, a növény- termelő brigád vezetője és Aracsi József fogatos. Egyébként az Ara- csi-család minden tagja — apa, anya, fiú — legelső a tsz-ben, ezt bizonyítja Aracsi Józsefné 160 munkaegysége is. Az Úttörő tsz tagjait azonban nemcsak szoros összetartásukért, nagy szorgalommal végzett munkájukért dicsérik a község dolgozó parasztjai, hanem az államunk iránti kötelesség példás teljesítésén kívül — az egyénileg dolgozó gazdákkal kialakult jó viszonyukért, segítőkészségükért is. Nemrég történt, hogy Herbai János dolgozó parasztot súlyos vízkár érte. Nagy gondban volt, mert egyedül bizony nem tudta volna helyrehozni a víz okozta károkat. A tsz tagjai azonban késlekedés nélkül segítségére siettek és két napon keresztül két-két fogat hordta a téglát a szétdőlt ház újbóli felépítéséhez. De ezen túlmenően az építkezésben is segítséget nyújtottak; Cip- pán János és a tsz másik két kőművese napokon keresztül rakta az új ház falát. Herbai János nagy hálával és örömmel viszonozta munkájukat azzal, hogy legközelebb ő ment ki a tsz földjére és jó szívvel segített a kapálásban. Az iharosberényi Úttörő tsz és az egyéni gazdák közötti igaz baráti viszonyt sok más hasonló eset bizonyítja. Nem egyszer keresik fel az egyéni dolgozók a tsz vezetőségét borona, lókapa kérésének ügyében. Olykor még kocsit is kérnek a tsz-től, melynek dicséretére és becsületére legyen mondva, ezeket a kéréseket soha nem utasítja vissza'. A 11 holdas Németh János és a 8 holdas Szűcs István egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok esete is igazolja ezt. Az iharosberényi Úttörő tsz tagjai — különösen most, a III. párt- kongresszus után — tudatában vannak, hogy a falu felemelkedésének egyik legbiztosabb záloga a tsz és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok kölcsönös megértése, egymás iránti megbecsülése és segítése. Mélyen az emlékezetükbe vésték Rákosi .elvtárs beszédéből azt, hogy a jelenleg még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is előbb-utóbb a közös gazdálkodás útját választják, mert saját szemükkel győződnek meg arról, hogy a szocialista nagyüzemű gazdálkodás útján mind gazdaságilag, mind anyagilag mennyivel nagyobb eredményeket érhetnek el. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak ez a csatlakozása pedig annál előbb bekövetkezik, minél kiválóbb példát mutatnak a községükben működő tsz-ek. Éppen ezért az Úttörő tsz tagjai már nagyban készülődnek augusztus 20 méltó megünneplésére, s közgyűlésen fogják megbeszélni az ezzel kapcsolatos teendőket. Mostanában már nem egyszer hangzik el az iharosberényi gazdák szájából is az a kijelentés, hogy az aratás után belépnek a tsz-be. Sőt az ősszel eltávozottak közül is sokan mondják, hogy mégis csak jobb a közös gazdálkodás, eredményesebb a közösen végzett munka, ezért visszalépnek. Az Úttörő tsz 84 tagja pedig^zeretettel várja a visszatérőket és az új belépőket. Bírósági ítéletek Leleplezett üzérkedő A siófoki járásbíróság az elmúlt héten hozott ítéletet Gazdag Margit balatonendrédi lakos ügyében. Gazdag Margit a felszabadulás utáni időben már többször volt büntetve a közellátás érdekeit veszélyeztető bűntettek miatt. Egyízben a tabi járásbíróság feketevágásért nyolc hónapi börtönre, a siófoki járásbíróság árdrágító üzérkedés bűntettében 3 hónapi börtönre ítélte. Ez évben Gazdag Margit feketén vágott borjúk húsából 37 kilogrammot Budapestre akart szállítani, hogy ott feketén eladja. Utazás közben leleplezték, s a közellátást veszélyeztető feketevágás és árdrágító üzérkedés miatt egy év és 6 hónapi börtönre, ä közügyektől 2 évre való eltiltásra és a közkegyelem által végre nem hajtott előző 3 hónapi börtönbüntetésének kitöltésére ítélték. Börtön — hamis adatszolgáltatásért A siófoki járásbíróság az elmúlt héten tárgyalta Hartman Miklós, a volt zamárdi VB-elnök és Farkas József volt VB-titkárnak a statisztikai törvényben foglalt szabálysértési bűnperét. Az elmúlt évben, amikor a Statisztikai Hivatal elnöke rendeletet adott ki az őszi vetésterület összeírásáról — az összeírás végrehajtásánál és ellenőrzésénél Hartman Miklós és Farkas József az összesítő kimutatásban hamis adatokat szolgáltattak. A ténylegesnél jóval nagyobb vetésterületet jelentettek a Statisztikai Hivatalnak, nagyobb területet mutattak ki, mint amelyen a község a vetést elvégezte. Hamis adatok szolgáltatásáért, a Statisztikai Hivatal félrevezetéséért Hartman Miklóst 2, Farkas Józsefet 4 hónapi börtönre ítélték. Ilii Id. Szekeres György 22 holdas po- tonyi középparaszt a kulákok befp- lyására sem beadási, sem adófizetési kötelezettségét nem teljesítette. Az elmúlt évben több kereszt rozsot feketén csépelt el, majd az adóhátralék miatt zálogolás során lefoglalt 10 mázsa csövestengerit állataival megetette. A barcsi járásbíróság a lezálogolt, tékát társadalmi tulajdont képező kukorica elsikkasztása miatt egy. év és két hónapi börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre és 800 forint vagyonelkobzásra, valamint egy évre a közügyektől való eltiltásra ítélte. A barcsi járási tanács a napokban tanácsülést tartott. Az elnöki beszámolót Péter Mihály elvtárs, a járási tanács elnöke tartotta. Péter elvtárs beszámolójában foglalkozott azokkal az eredményekkel és hiányosságokkal, amelyek a legutóbbi tanácsülés óta eltelt idő alatt a mezőgazdasági munkák, valamint a begyűjtés területén megmutatkoztak. Értékelte Péter elvtárs a kongresszusi verseny eredményeit. Elmondta, hogy dolgozó parasztjaink, tsz-eink, gépállomásaink és állami gazdaságaink becsülettel teljesítették vállalásukat. Hiányosságok mutatkoznak a beadás teljesítése, mellett az adóterv teljesítésében: a járás mindössze 63.9 százalékra teljesítette adópenzumát. Foglalkozott a beszámoló a termelési bizottságokkal, amelyek sck segítséget adtak a községi tanácsoknak a növényápolási munkáknál személyes példamutatásukkal. Befejezésül kérte a járási tanácstagokat, hogy ki-ki a saját munkaterületén tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a járás az eddigieknél jobb eredményeket tudjon felmutatni. Az elnöki beszámolóhoz elsőnek Fülöp elvtárs, szentborbási tsz-tag szólt hozzá. Fülöp elvtárs büszkén számolt be arról, hogy tsz-ük a sertést, baromfit és a tojást egész évre beadta. A község dolgozó parasztjai követték a tsz példáját. Félévi tojás- és baromfibeadásuknak too százalékra eleget tettek. Fülöp elvtárs elmondta azt is, hogy községük és tsz-ük dolgozó parasztjai elhatározták, hogy a jó termés biztosítása érdekében kukoricájukat háromszor megkapálják. Szabó István kálmáncsai tsz-tag elmondta, hogy a pártkongresszus tiszteletére az ő termelőszövetkezetük is egész évi vágómarha- és hí- zottsertésbeadását teljesítette, tojás- és tejbeadásuknak háromnegyedévre eleget tettek. Beszámolt arról is Szabó elvtárs, hogy pénzelőleget osztottak kii a tagoknak, ami növelte munkakedvüket. Élesen bírálta a járási tanács vezetőit, akik elnézik és nem követelik meg a kulákoktól a törvényesség betartását. — A kulákok szemtelenebbek, mint. az emúlt időben — mondta. — A mi községünkben is egy kulák elvette az egyik dolgozó paraszttól a földet, melyet- csereingatlanként kapott. — A kulákok aljas tevékenysége sérti a dolgozói parasztok igazságérzetét és várják a járási tanács vezetőitől, hogy intézkedjenek és törjék le a kulákok szarvát. Bírálta azért is a járási tanácsot, hogy ha panasszal, vagy kéréssel fordulnak a dolgozó parasztok hozzájuk, ügyükét csak többszöri utánajárás után intézik el. Elmondta azt. is Szabó elvtárs, hogy a gépállomás agronómusai nem segítik kellőképpen a dolgozó parasztokat a növényápolási munkákban, a magasabb terméshozam elérésében. A gépállomás agronómusai az üzemanyagszállítással vannak elfoglalva, azt a munkát végzik, amelyet á brigádvezetőknek kellene végezni. Nem hívják fel a dolgozó parasztok figyelmét olyan jó módszerekre, hogy a csíráztatott burgonya sorai közé vessenek rövid tenyészidejű kukoricát és amikor a burgonyát kiássák, a kukorica ottmarad, s gondos növényápolással fejlődésnek indul, s jó termést hoz, így egy földből kétféle termést tudnak egy évben kihozni. Végül arra kérte Szabó elvtárs a tanácsot, hogy a termelési bizottságoknak több segítséget adjanak, ne csak abban merüljön ki azok munkája, hogy néha összejönnek, hanem dolgozzanak is a terméshozam növelése érdekében. Felhívta a tsz-ek figyelmét, hogy minél többen használják fel az aratási munkákban a kombájnt azokon a területeken, amelyek megfelelők, ezzel elérhetik azt, hogy időben végeznek az aratással és több mázsa gabonát megtakaríthatnak, amelyet a cséplőgépnél a cséplőmunkásoknak kifizetnek. CsenM Lajos egyénileg gazdálkodó barcsi dolgozó paraszt igen helyesen mondta el, hogy sokan ahelyett, hogy teljesítenék beadásukat, siránkoznak. — A beadási tervek teljesítésével a dolgozó parasztok elősegítik községük, járásuk, de megyéjük ió munkáját is. A miniszter- tanács határozata, pártunk sok segítséget nyújtott a dolgozó parasztoknak. Ez meglátszik, ha végignéznek a határban és gyönyörűen zöldéinek, nőnek a vetések, táplálja őket a műtrágya, amelyet kormányunk az idén biztosított a dolgozó parasztoknak. — Elmondta Csenki gazda azt is, hogy ő vállalta a pártkongresszus tiszteletére, hogy beadását félévre teljesíti, vágómarhából félévi beadását 220 százalékra túl is teljesítette. — Olvastam az újságban — mondta — hogy a termelési bizottságokon bélül gazdaköröket szerveznek más községekben. Én jónak látom ezt a kezdeményezést, mert elsősorban elősegíti a szakoktatást is a dolgozó parasztok között, másodsorban pedig több. segítséget tudnak adni szakkörönként az egyes termelési ágaknak, például az állattenyésztésben, növénytermelésben. Én vállalom — mondta befejezésül — hogy meggyőzöm dolgozó paraszttársaimat, érdemes dolgozni, többet termelni és a beadás tejesítése minden gazdának becsületbeli ügye és. kötelessége, Varga Márton Vízvárról javasolta a tanácsülésnek, hogy a tanácstagok beszámoltatását, a panasznapokat ne hanyagolják el. hanem tartsák meg rendszeresen. Elmondta azt is, hogy a háromfai gépállomás nem ad kellő segítséget a tsz-nek, a gépállomás agronómusa ebben az évben még egyszer sem volt a vízvári tsz-nél. Több segítséget várnak a gépállomás szakembereitől. Hernesz elvtárs, a darányi gépállomás igazgatója elmondta, hogy tavaszi tervüket 112 százalékra teljesítették. A gépállomás felkészült az arátas-csépiési munkára, a gépek kijavítva várják a szemlét. Említette azt is, hogy a cséplés gyors befejezése érdekében a cséplés idejére két műszakot szerveznek: a gépek 25 százalékánál felszerelik a világító- berendezéseket, hogy éjjel ás tudjanak csépelni. A beszámolóhoz még számosán hozzászóltak. A tanácsülés mindvégig igen lelkes volt, a felszólalók bátran bírálták a járási tanács munkáját és ugyanakkor értékes javaslatokat tettek a hibák kijavítására. A FALUSI BOLTHÁLÓZATOK áruellátásának további javítására a vasútállomásoktól távoleső községek részére menetrend szerinti — úgynevezett koordinált darabárus tehergépkocsi — járatot létesítettek. Az említett falvak boltjainak jobb áruellátását heti egy járat beállításával biztosítják. A koordinált forgalmat lebonyolító szervek elhatározták, hogy a jelenlegi 34 darabárus tehergépkocsijáratot az év végéig előreláthatólag 80-ra növelik. Készítsünk zöldsilót A zöldtakarmány silózás útján történő tartósításának különösen az esős időszakokban van nagy jelentősége, mert így megakadályozzuk lekaszált takarmányaink esőtől való kilúgozását, megmentjük a tápanyagokat, mivel a levélpergési veszteséget megakadályozzuk. Minden termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt már most készüljön fel a tavaszi silózásra, igyekezzék minél több • jóminőségű ..zöldsilótakarmányt készíteni, hogy állatai részére a folyamatos zöldtakarmányozást egész éven át biztosítani tudja. Sok termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt már meggyőződött saját tapasztalatából, hogy állatait akkor tudja könnyen és olcsón takarmányozni, ha jóminőségű silótakarmánya van. így pl. a szentbalázsi Zöldmező tsz, a répáspusztai Első ötéves Terv tsz állatait az elmúlt télen több hónapon keresztül etette zöldsilóval, aminek hatása az állatok erőbeni állapotában, azok termelékenységében és az önköltség csökkentésében nagymértékben megmutatkozott. Koch János szabadi dolgozó paraszt már évek óta zöldsilót készít állatainak, mert meggyőződött, hogy télire azzal tudja az ízletes és jó étrendi hatású takarmányt nagy tömegben biztosítani. Bártfai János törökkoppányi dolgozó paraszt udvarában már eddig elkészült 24 köbméteres betonsiló és jelenleg épít 10 köbméteres silót, melynek negyedrészét már most tavasszal zöldtakarmánnyal fogja megtölteni. Mire vigyázzunk a silótakarmány készítésénél? A zöldnövényben élő baktériumok milliói erjedési folyamatokat indítanak meg és ezek részben szabad, részben kötött termékét illósavak (ecetsav, vajsav) és nem illósavak (főként tejsav) alakjában foglalja magában az erjesztett takarmány. A takarmány erjesztésében a tejsavas erjesztésnek van nagy szerepe. Mit tegyünk, hogy kedvező feltételeket a tejsavas erjedéshez biztosítani tudjuk? A takarmányt.ömegből a levegőt leggondosabb tiprással szorítsuk ki. Azáltal, hogy az erjedésre szolgáló térben csökken a levegő, illetve az oxigén, a tej savat, termelő baktériumok szaporodnak el alacsony hőmérsékleten is és meggátolják az ecet- és vajsavas baktériumok elszaporodását. Tehát minél tökéletesebben végezzük a takarmány felaprítását és alapos letaposását, a levegő annál [ jobban kiszorul és megadjuk a kedvező feltételét a hideg erjedésnek. Arra törekedjünk, hogy a silóba tett takarmány hőmérséklete a 35 fokot el ne érje. A gondosan eltett silótakarmányt jól földeljük le, úgyhogy legalább 60—80 cm vastagságú földréteg borítsa. A leföldelés után állandóan figyeljük a silót és ha a földelésen repedéseket veszünk észre, azt, azonnal nedves agyaggal tapasszuk be, mert ezáltal a levegő és csapadék behatolását a takarmányhoz megakadályozhatjuk. A jól eltett silótakarmány 6—8 hét múlva etethető. Silózni minden takarmánynövényt lehet, éppen ezért., ha az időjárás olyan, hogy a pillangósvirágú növényeket, például lucernát, lóherét, baltacimot, somkórót a gyakori esőzések miatt szénává szárítani nem tudjuk, úgy azokat magukban me- laszos vízzel meglocsolva, vagy kevés kukoricadarával meghintve, a későbbiék során pedig, amikor már rendelkezésre áll, más cukortartalmú növénnyel, pl. kukoricacsalamá- déval, cukorcirokkal, silókukoricával, leveles répafejjel, vagy gőzölt burgonyával keverve silózzuk le. Igyekezzen minden termelőszövetkezet, egyénileg dolgozó paraszt már most tavasszal minél több felszárításra nem alkalmas zöldtakarmányt silózás útján tartósítani, hogy takarmánykészletét növelje, állatainak hozamát emelni tudja, a termelési költségeket csökkenthesse és ezen keresztül egész gazdaságának jövedelmezőségét fokozhassa. Wéber Endre megyei takarmány- gazdálkodási előadó. A törzsállattenyésztő állami gazdaságok tehenészei a pártkongresszus tiszteletére elsősorban a tej hozam jelentős emelését vállalták. A legtöbb gazdaságban a takarmányozás jó megszervezésével, egyedi takarmányozással, a takarmányok gondos előkészítésével elérték, hogy a vállalást nemcsak teljesítették, de jelentősen túl is teljesítették. Ma a gazdaságokban naponta mintegy 6 ezer literrel több tejet fejnek, mint február 20-án. Hogyan lesz a csetlő-botló kispajtásból biztos mozgású, öntudatos úttörő A MÄJUS 1-UTCAI általános iskola tanárai igen ötletes kezdeményezést valósítottak meg a múlt hét folyamán. Az iskola úttörőinek részvételével színházi előadást tartottak »Az iskola zenei és művészi fejlődése az első osztálytól a nyolcadik osztályig« címmel. Igeit érdekes volt az iskola elképzelése, hiszen a pedagógiai nevelést ilyen szemléletesen ritkán van alkalmuk látni a nézők nek. Ezen a műsoron keresztül szemléletesen bontakozott ki, hogyan lesz a csetlő-botló kispajtásból biztos mozgású, öntudatos úttörő, a kis kezdő zongoristából elmélyedt, komoly muzsikus, a bizonytalan hangú kis énekesből alapos felkészültségű kórustag. A gyermekek művészi nevelésének célja a közösségi szellem és az esztétikai szép elmélyítése. Az erre való nevelés Kodály és' Bartók szellemében történik. KIINDULÓPONT A NÉPDAL. Bartók jelölte meg közelebbről a népdal fogalmát. »Népdal, amit sokan és sokáig énekelnek«. A két mester évtizedekig tartó kutatómunkájának köszönhetjük, hogy tanulóink évente kb. 400 népdalt tanulnak és azt megszeretve, terjesztik. A testnevelésben szerzett készségükről is beszámoltak a tanulók szépen, változatosan. Két telt ház gyönyörködött az előadásban. Különösen a szerdai ifjúsági előadás volt felejthetetlen, amikor sokszáz édes gyermekarc mosolygott le a páholyokból, önfeledten lesve egyik műsorszámot a másik után, lelkes tapssal jutalmazva a paj tások szereplését. IGEN ÉRTÉKES VOLT a gyermekek szereplése abból a szempontból is, hogy egy lépéssel előbbre vittük a nézőket és szereplőket egyaránt a nemes szórakozás megszerettetésében. így egybefolyik a műértő és műélvező csoport és kikerülve az iskolából, egészséges szellemű, sokoldalúan képzett tagjai lesznek a társadalomnak. Arató Józsefné, tanár.
