Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-03 / 130. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Beszélgetés a lengyeltóti Táncsics tsz-ben Helyes viszony alakult ki az ihorosberényi egyénileg dolgozó és szövetkezeti parasztok között A kongresszus után A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 130. szám._________ __________ ____ ÄRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1951 június 3. A terméshozamok növelésével a kongresszus határozatainak megvalósításáért Jó úton haladnak a látrányi Alkotmány tsz tagjai Napokkal ezelőtt befejeződött a Magyar Dolgozók Pártjának XII. kon­gresszusa, amely megvilágította az előttünk álló utat, s hosszú időre megszabta feladatainkat. Olyan fel­adatok ezek, amelyek teljes egészük­ben megfelelnek a magyar nép érde­keinek. Pártunk legjobbjainak ta­nácskozása mindenekelőtt a legdön­tőbbre, a népjólét további növelésé­re irányította figyelmünket. Ezt a magasztos célt ?• mezőgazdasági ter­melés soha nem tapasztalt mértékű fellendítése útján érhetjük el. Hatá­rozottan megmutatta a kongresszus, hogy napjainkban, s az elkövetkező időben is ez áll a szocializmus építé­sének homlokterében. Az elmúlt évben számos olyan párt- és kormányintézkedés látott napvilágot, amelyek kedvezően érez­tették hatásukat a mezőgazdaság fel­virágoztatásában. Gondoljunk csak a párt júniusi határozatára, s az azt követő kormányprogrammra, az ok­tóberi párt-, valamint a decemberi párt- és kormányhatározatra, ame­lyek megvalósításában a mi me­gyénkben is jelentős eredményeket' értünk el. Ilyen eredmény mindenek­előtt az, hogy ma sokkal vidámab­ban, fokozott munkakedvvel folyik a munka földjeinken, mint pl. egy év­vel ezelőtt. Dolgozó parasztságunk megnövekedett termelési kedvének, megszilárdult termelési biztonságá­nak tulajdonítható az, hogy megyénk minden községében akadt gazdája az állami tartalékterületeknek. Ta- száron pl. olyan nagyfokú volt a föld iiánti érdeklődés, hogy — amint To­rches elvtárs, a községi tanács elnö­ke mondotta — kétszer akkora terü­letet is könnyen tudtak volna hasz­nosítani. Egyre inkább megértik dolgozó pa­rasztjaink, hogy a termésátlagok nö­velésére célszerű felhasználni az ag­rártudomány és az élenjáró gyakor­lat tapasztalatait. Ékes bizonyítéka ennek Somogyjád község példája, ahol a dolgozó parasztok csaknem egész őszi gabonavetésterületüket fej­trágyázták műtrágyával, ügy szá­molnak, hogy az így várható több­lettermés mintegy 700 személy évi kenyér- és lisztszükségletét biztosít­ja. Az új begyűjtési rendelet értelmé­ben lényegesen csökkent a gazdák beadási kötelezettsége, különösen nagy kedvezményben részesülnek a szerződéses növénytermelők. Ennek előnyét számos egyénileg dolgozó paraszt és tsz felismerte, s így bizto­sítottnak mutatkozik iparunk mező- gazdasági nyersanyaggal való ellátá­sa. Takács Béla buzsáki dolgozó pa­raszt a 7 hold szerződéses növénye után mintegy 30 ezer forint jövede­lemre számít. A zamárdi Alkotmány tsz-nek pedig több mint 70 hold szer­ződéses növénye van, amelynek át­vételi ára ugyancsak jelentősen nö­veli a tagok munkaegységére jutó osztalékot. A föld terméshozamának fokozása szempontjából elengedhetetlenül szükséges a helyi viszonyok figye­lembe vétele. Ez elsősorban a helyi tanácsok feladata. Munkájukban olyan biztos segítőtársakra támasz­kodhatnak, mint a termelési bizott­ságokba tömörült szakemberek és hosszú évtizedes tapasztalatokkal rendelkező dolgozó parasztok. A ter­melési bizottságban érdemes és szük­séges minden, a mezőgazdaságra vo­natkozó feladatot megbeszélni. A so- mogymeggyesi termelési bizottság tagjai pl. rendszeresen megtanács­kozzák a soronlévő feladatokat, meg­beszélik, községük határának melyik részén milyen növényféleséget érde­mes termelni, ugyanakkor arra is van gondjuk, hogy a fogattal nem rendelkezőket segítsék fogaterővel a talajelőkészítési és növényápolási, vagy más egyéb mezőgazdasági mun­kában. Nem egyedülálló példa a sávolyi termelési bizottságnak az a verseny- felhívása sem, amellyel beindították megyénkben a »több kapálás — több termés« mozgalmat. A gondos nö­vényápolás termésfokozó hatásának felismerése, s a mezőgazdasági hatá­rozat végrehajtásáért való felelős­ségérzet tükröződik a sávolyiakhoz hasonlóan az igali és a somogyszent- páli termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok növényápolási ver­senykezdeményezéséből. Termelőszövetkezeti tagjaink tud­ják, hogy számításukat akkor talál­ják meg a legjobban, ha minden le­hetőséget felhasználnak a lehető leg­nagyobb terméseredmények elérésé­re Ezt tartották szem előtt az iha- rosberényi TJtförő tsz tagjai is, ami­kor csatlakoztak a sárbogárdi Vörös Hajnal tsz 30 mázsás holdankénti ku- koricatermésátíag elérését célul tűző mozgalmához. Ugyanakkor Dávid Jó­zsef elvtárs, a tsz agronómusa ja­vaslatára azt is elhatározták, hogy kukoricájukat négyszer megkapál­ják. folyékony fejtrágyával megön­tözik, s így nem 30, hanem 35 má­zsás termést takaríthatnak be egy- egy hold kukoricaföldről. A csurgói Uj Élet tsz tagjai Rákosi elvtárs kongresszusi beszédének meghallgatása és megvitatása után világosan látták, mi a feladatuk a terméshozam növelésében. Ezért az ország burgonyatermesztő tsz-eihez felhívást intéztek, kérték őket, csat­lakozzanak mozgalmukhoz, amely 180 mázsás holdankénti burgonya- termés elérését célozza. Becsületük­re válik, hogy versenykezdeménye­zőkhöz méltóan dolgoznak: 50 hol­das burgonyatáblájukat kétszer meg- fogasolták. kétszer megkapálták, s rövidesen holdanként 40 kg pétisóval fe.itrágyázzák, majd kétszer töltöge­tik. A fejlett mezőgazdaság megterem­téséért vívott harcban nagy szerep hárul gépállomásainkra. Döntő fel­adatuk a tsz-ekben a gépi munka színvonalának emelése. Elsősorban most 3 növényápolásban kell hatha­tós segítséget nyujtaniok a tsz-eknek. Dolgozzanak úgy traktorosaink, hogy ne csak a normálholdakat nézzék, hanem fokozott gondot fordítsanak a munkák minőségére, hogy ország-vi­lág előtt bebizonyíthassák a gépi munka fölényét az igavonó állatok áúal végzett munkával szemben. A pártkongresszus világosan megmutat­ta. hogy a mezőgazdaság felemelésé­nek fontos eszköze a mezőgazdaság­nak úi. modern gépekkel való fel­szerelése. Gépállomás] dolgozóink ne elégedjenek meg eddig szerzett is­mereteikkel. bővítsék állandóan tu­dásukat, váljanak az élenjáró tech­nika. alapos ismerőivé. Vegyenek példát az igali gépállomás diszista traktorosáról, Riba Ernő elvtársról, aki Rákosi elvtárs kongresszusi be­szédének meghallgatása után azonnal jelentkezett aratógépkezelőtanfo­lyamra azzal az elhatározással, hogy a jövő évben már kombájnnal fog aratni. A harmadik pártkongresszus ta­nácskozása félreérthetetlenül meg­mutatta. hogy pártunk a jólét, a fel- emelkedés. az életszínvonal állandó növelésének útján vezeti népünket, A magyar föld felvirágoztatásáért vívott harcban pártunk bizton szá­mít egyénileg dolgozó parasztjaink lelkes munkájára, gépállomási dol­gozóink példás helytállására, de min­denekelőtt szilárdan épít fejlődő, iz­mosodó termelőszövetkezeti mozgal­munkra. Pártunk és kormányunk minden támogatást megad tsz-eink- nek ahhoz, hogy a terméshozamok növeléséért folyó küzdelem élharco­saivá váljanak, s olyan eredménye­ket érjenek el, amellyel egyénileg dolgozó parasztjainkat meggyőzik a közös gazdálkodás előnyéről. Mezőgazdasági dolgozóink tanul­mányozzák át a kongresszus határo­zatait, s két kezük munkájával, szív- vel-lélekkel harcoljanak megvalósí­tásukért. egész népünk felemelkedé­se érdekében. a lätränyi alkotmány tsz 56 szorgalmas tagja példásan műveli a 330 hold közös területet. Már az ősszel is időben végeztek a vetésekkel, s az idén tavasszal még nagyobb lendülettel láttak munkához. Balogh István elvtárs, a* tsz agronómusa jól mozgósítja a tsz-tagokat a soronlévő feladatok­ra. Útmutatásai alapján fejtrá­gyázták őszi gabonájukat, vetették el tavaszi növényeiket s az ő irá­nyításával végzik a növényápolást is. A nagyobb terméseredmények eléréséért vívott nemes küzdelem magával ragadja az egész tsz-tag- ságot, sőt az asszonyokat, a csa­ládtagokat is. Minden alkalmas időt felhasználnak a növényterme­lő-brigád tagjai arra, hogy ápolják kultúrnövényeiket, irtsák a gyo­mot. Cukorrépájuk sarabolásán, egyelésén, valamint burgonyájuk és kukoricájuk első kapálásán már A felszabadulás előtt megyénk­ben nem foglalkoztak mesterséges anyarozstermesztéssel, csak aratás után a tarlókon gyűjtögették össze a gombasprórákkal megfertőzött kalászfejeket és adták át a gyógy­szertáraknak. Még az elmúlt esz­tendőben is alig pár holdon pró­bálkoztak ezzel egy-két tsz-ben. Az idén már több termelőszövet­kezet jelentős területen végeztette el a gépállomásokkal az anyarozs­fertőzést, melynek terméséből igen értékes, nélkülözhetetlen, vér­zést csillapító gyógyszert nyerünk. Ezenkívül jó jövedelmet is hoz, mivel kilogrammonként 125 forin­tos áron váltják be. A somogycsicsói Békebástya tsz tagjai kiszámították, hogyha csak egy kát. holdon termesztenek anyarozsot, akkor közepes termés esetén is 6 mázsa kenyérgabonát és 15 kiló anyarozsot takaríthatnak le, ami pénzben 3000 forintot jö­vedelmez. El is határozták, hogy 40 kát. hold rozsot fertőznek be, s ez 120 ezer forinttal gazdagítja szövetkezetüket ebben az évben. Az „egy rókáról két bőrt hú­zunk le“ jelszót valóra is váltot­ták. Az iharosberényi gépállomás két zetorosa, Szakály Lajos és Ma­ros Sándor június 1-én befejezték a 40 hold rozs fertőzését. Az iharosberényi Bástya tsz 20, túl vannak, s az a tervük, hogy 20 hold kukoricájukat még kétszer megkapálják. Nagy gondot fordí­tanak az 5 holdnyi konyhakerti növény gondozására is, amelyből mintegy félmillió forint bevételre számítanak. A MÜLT ÉVBEN azonban nem ment ilyen zökkenőmentesen a munka. Az ingadozók közül töb­ben az egyéni gazdálkodást vá­lasztották, de számosán maradtak olyanok is a tsz-ben, akik a múlt évi zárszámadástól tették függővé elhatározásukat. A tsz-ben egé­szen a legutóbbi időkig bizonyos­fokú megnemértés és személyes­kedés volt, ami azt eredményezte, hogy 14 tag beadta a kilépési nyilatkozatot. Ezek a tagok azon­ban, látva a bő aratást ígérő ga­bonavetéseket, a szépen fejlődő ta­vaszi növényeket és a virágzó, kö­zös állatállományt, s visszagondol­az Úttörő tsz pedig 15 kát. holdon termeszt anyarozsot. A csurgói gépállomás a berzen- cei Uj Barázda tsz-nek 17, a csur­gói Uj Élet tsz-nek közel 5 holdon végezte el a fertőzést. A csurgói gépállomás körzetében 40 holdon tervezte ezt a munkát befejezni, csupán a kaposvári gépjavító vál­lalatnak „köszönheti“, hogy ezt nem tudta valóraváltani. Az volt ugyanis a helyzet, hogy a Kapos­vári Gépjavító Vállalat, amely fel­szerelte a Zetorra a fertőző gépet, va arra, hogy tavaly munkaegy­ségenként csaknem 60 forint érté­kű részesedést osztottak ki és lát­va, hogy az összeférhetetlenek ki­lépnek a tsz-ből, úgy döntöttek, mégis csak jobb lesz a közös úton haladni. Ezeket az elvtársakat el­határozásukban megerősítette pár­tunk III. kongresszusa, amely vi­lágosan megmutatja, hogy a falu felemelkedésének záloga a mező­gazdasági termelőszövetkezeti mozgalom. Ez a felismerés késztet­te arra Szabó József elvtársat és még 13 társát, akik szintén bead­ták a kilépési nyilatkozatot, hogy széttépjék azt. Ennek okát Szabó elvtárs így mondta: „BIZTOS VAGYOK abban, hogy jó úton haladok.“ Valóban, Szabó elvtárs és a többi becsüle­tes tsz-tag jó úton halad: a boldog paraszti élet megteremtésének egyetlen járható útján. nem volt hajlandó a javítást elvé­gezni, amikor arra szükség lett volna, azzal a kifogással, hogy a csurgói gépállomás a zalaegersze­gi gépjavító vállalathoz tartozik; így napok teltek el, mire nagy ke­servesen — a sok kérés után — kimentek a helyszínre és folytat­hatták tovább a munkát, viszont azokon a területeken, ahol a fer­tőzést tervbevették, a rozs már vi­rágzásnak indult és ez teljesen le­hetetlenné tette a munka további folytatását. Elismerés illeti tsz-ünk minden tagját •• STärömmel számolunk be termelőszövetkezetünk munkájáról. Kiilönö­sen mos:, amikor a kongresszusi verseny alatt számos kiemelke­dő eredmény értünk el. A pártkongresszus tiszteletére tett vállalá­sainknak e'eget tettünk. Beadásunkat sertésből és tojásból egész évre, tej­beadási kötelezettségünket háromnegyedévre teljesítettük. A növény ápo­lásban is vannak eredményeink. A cukor- és takarmányrépa sarabolását és egyelését befejeztük, a magrépát kétszer megkapáltuk. A napraforgó első kapálását is elvégeztük, a négy gelesen és nem négyzetesen vetett kukoricát is egyszer már megmunkáltuk, ami fogatos dolgozóink ered­ményes munkáját dicséri. Eddig eléri eredményeinkben nagy része van termelőszövetkezetünk elnökének, Sz tarasincsics Ferencnek és agronómu- sunknak, Füredi Lajos elvtársnak, akik helyesen irányítják termelőszö­vetkezetünk munkáját. Dicséret illeti' a DISZ-fiatalokat, a növényter­mesztő brigádot is. Állattenyésztőinknél elismerés illeti Farkas Istvánt} aki azon igyekszik, hogy minél nag/Jobb tejhozamot érjen el. Sorolhat­nánk azonban sorban tsz-ünk minden tagját, mert mindegyikük úgy végzi munkáját, hogy termelőszövetkezetünk gazdagabb, virágzóbb legyen. ■NÁRAY RÓZSA mimkacsapatvezeti, osztopáni Győzelem tsz­A kongresszusi verseny eredményei a marcali állami gazdaságban A marcali állami gazdaságban értékelték a kongresz- szusi verseny eredményeit. A versenyben legjobb ered­ményt elért brigádot, munkacsapatot, dolgozót kon­gresszusi zászlóval, emléklappal és pénzzel jutalmaz­ták. Az állattenyésztésben a Sári-farm, növényterme­lésben a »Vörös Október« brigád nyerte el akongresz- szusi versenyzászlót, a jó munka legszebb jutalmát. A munkacsapatok közül Kecskés Magdolnáé érte el a legjobb eredményt. A munkacsapat vállalta, hogy nor­máját 150 százalékra teljesíti, ezzel szemben 250 száza­lékot ért el. Kecskés Magdolnát, a csapat vezetőjét 200 forinttal jutalmazták. Az állattenyésztési brigádok közül Andó János bri­gádja nyerte meg a vándorzászlót, mely a tejhozamot 3.1 literről 8.1 literre emelte. Andó elvtársat 150 forint pénzjutalomban részesítették. A növénytermelők egyé­ni versenyében Kecskés Magdolna szerezte meg az első helyet 306 százalékos teljesítményével. Ezenkívül 15 dolgozó kapott díszoklevelet és 100—150 forint pénz­jutalmat. 25 dolgozónak emléklapot osztottak ki. Vörös elvtársat, a gazdaság főgépészét 500 forinttal jutalmaz­ták. A jutalomkiosztás után a keszthelyi technikum tanulói kultúrműsorral szórakoztatták a gazdaság dol­gozóit. Becsülettel teljesítették a kongresszus tiszteletére tett begyűjtési vállalásukat az igaliak Igái község dolgozó parasztjai fogadalmat tettek a mezőgazdasági munkák határidő előtti elvégzésére, a begyűjtési tervek teljesítésére. Nagyobb eredmények elérése érdekében versenyre hívták a járás valamennyi községének dolgozó parasztjait. A község gazdái nagy szorgalommal fogtak munkához, hogy valóra váltsák adott szavukat. Vállalásuk teljesítését táviratban je­lentettek a III. pártkongresszusnak. A távirat így szólt: »Igái község dolgozó parasztjai jelentjük, hogy a kon­gresszus tiszteletére tett begyűjtési vállalásunkat be­csülettel teljesítettük. Hízottsertésből 164, vágómarhából 141, tejből 132, tojásból 124, baromfiból 147, zsírból 100 százalékra' eleget tettünk félévi beadási kötelezettsé­günknek. Minden talpalatnyi földet elvetettünk«. A növényápolási munkákban tett vállalásuk egyré- szét is letörlesztették. A* burgonya és a kukorica első kapálását a terület 80 százalékán elvégezték. A lucer­nafélék kaszálása 70—80, a napraforgó kapálása, a cu­korrépa egyelése teljes egészében megtörtént. A nemes verseny legjobb harcosai ifj. Pozsák György 9 holdas, Ágoston József 8 holdas, Ceider József 11 holdas,. Plan- csek György 6 holdas dolgozó parasztok, akik minden munkában élenjárnak és arra serkentik dolgozótársai­kat, úgy végezzék a mezőgazdasági munkákat, hogy öregbítsék községük jóhírnevét. Termelőszövetkezeteink több mint 100 kát. holdon termesztenek anyarozsot

Next

/
Oldalképek
Tartalom