Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-27 / 151. szám
Vasárnap, 1954 június 27. SOMOGYI NÉPLAP 7 Túlteljesítették féléves készárwtermelési tervüket a Csurgói Leniizesn dolgozói r A CSURGÓI LENÜZEM dolgozói, vezetői, kommunisták és párton- kívüliek egyaránt lelkesedtek a kongresszusi versenyben azért, hogy eleget tegyenek tervfeladataiknak, pártunk III. kongresszusa tiszteletére tett kötelezettségvállalásaiknak. Adott szavukat becsülettel teljesítették, sőt túl is szárnyalták és ez újabb lendületet adott munkájuknak. Ennek eredményeként a kongresszusi műszak után sem csökkent az üzem dolgozóinak versenykedve, hanem mindinkább fokozódik az a lendület, mellyel tervük és vállalásaik teljesítéséért, illetve túlteljesítéséért harcolnak, hogy méltóan köszöntsék alkotmányunk ünnepét, augusztus 20-át. A lelkes, becsületes munka eredménye gazdagon gyümölcsözött. Az első féléves készárutermelési tervüket határidő előtt, június 20-ig 102.1 százalékra teljesítették az üzem dolgozói, de jelentős eredmények tapasztalhatók az anyagtakarékosság, a minőség javítása és a termelési költségek csökkentése területén is. Az önköltségcsökkentési tervük teljesítésében az elmúlt év ugyanezen időszakához viszonyítva 4 százalékos javulást értek el, mellyel többtízezer forintot takarítottak meg népgazdaságunknak. AZ EREDMÉNYEK elérésében az üzem minden dolgozójának jelentős része van j — fizikai és műszaki dől-1 gozóknak egyaránt —, de a legjobban mégis az üzem kommunistái tűntek ki, akik amellett, hogy állandóan a termelés élvonalában küzdöttek a termelékenység fokozásáért, a kormányprogramm, majd azt követően a pártkongresz- szus határozatainak megvalósításáért. Az üzem kommunista dolgozói kitűntek személyes példamutatásukkal, de kitűntek politikai felvilágosító és népnevelőmun- kájukkái is, mellyel még jobb munkára serkentették az elmaradókat. AZ ÜZEMI PÁRTSZERVEZET, az üzem kommunistáinak példamutató munkája, bátor helytállása és jó népnevelőmunkája eredményeként a pártkongresszus után új célt tűztek maguk elé az üzem dolgozói. Elhatározták, tovább növelik üzemük termelékenységét és még következetesebben harcolnak a termelési költségek csökkentéséért, az anyagtakarékossági mozgalmak elterjesztéséért és a minőség állandó javításáért. Emellett megfogadták, hogy rendszeresen segítik a lemaradókat és elérik, hogy ebben a versenyszakaszban a lemaradók is az élenjárók közé küzdhessék fel magukat. Ez a célkitűzés megvalósítható, hisz számos olyan dolgozója van az üzemnek, akik magasan, 10C százalék felett teljesítik normájukat, megközelítik, vagy éppen túlszárnyalják a sztahanovista szintet. Ezek közé tartozik Horváth Ilona tilos, aki már hosszabb idő óta átlagosan 130—140 százalék között teljesíti normáját és június 23-án már 128 százaléknál tartott havi tervének teljesítésével. Hasonlóan kiemelkedő Molnár Mária eredménye, aki ugyanerre az időre 122, Szabó Jánosné és Szűcs Pálné munkája is, akik 120 százalékra teljesítették havi tervelőirányzatukat. HOSSZAN sorolhatnánk így azoknak a dolgozóknak neveit és teljesítményét, akik példásan megállják helyüket a termelésben és minden alkalmat megragadnak, hogy segítséget nyújtsanak munkatársaiknak. A feladat az, hogy tántoríthatatlanul, a felmerülő akadályokat bátran leküzdve haladjanak a megkezdett úton, a párt- kongresszus határozatainak megvalósításáért, a jólét növeléséért. A Balaton a magyar nép egészségéért ALKOTMÁNYUNK minden Határidő^előtt befejezett építkezés Június 15-én átadták rendeltetésének a kaposvári gépállomás munkáspihenőjét. Az épületnek szerződés szerint 1954 június 31-re kellett volna elkészülnie, de az építkezést már június 15-én befejezte a 73/4. sz. Építőipari Vállalat — 15 nappal a határidő előtt elkészítette a munkáspihenőt, bár építés közben anyag- és munkaerőhiánnyal küzdött. Az épületnek határidő előtt való elkészítése döntő bizonyítéka annak, hogy a vállalat dolgozói megértették a kormányprogramm célkitűzéseit, megfeszített erővel igyekeznek azokat valóraváltani. A kongresszus tiszteletére indított nmnkaverseny lendülete magával ragadta a dolgozók tömegeit és ennek a versenylendületnek lett egyik eredménye az, hogy egy ilyen fontos mezőgazdasági létesítményt jóval határidő előtt át tudták adni rendeltetésének. Az építkezés folyamán népgazdaságunkat jelentős megtakarítással gazdagították. Az építés műszaki vezetősége egy tervezési hibát vett észre, azt kijavítva, csaknem 43 ezer forintot takarítottak meg. Nézer Imre kőműves brigádja 152 és Zrínyi Ernő segédmunkás brigádja 156 százalékos teljesítésével nagyban hozzájárult az építkezés határidő előtti befejezéséhez. Dicséret illeti jó munkájáért az építés vezetőségét.: Németh József építésvezetőt és Balogh István munkavezetőt is. Szívósan küzdenek tervük teljesítéséért a zákány telepi téglagyár ^dolgozói A zákánytelepi téglagyár dolgozói az első negyedévi lemaradás törlesztésével, s tervük túlteljesítésével köszöntötték pártunk III. kongresszusát. A lelkes verseny eredményeként a május havi tervüket 113.2 százalékra teljesítették a gyár dolgozói és ezzel az eredménnyel elérték, hogy az Egyesülésen belül folyó versenyben a harmadik helyet vívták ki maguknak. A téglagyár dolgozói most a kongresszusi verseny után sem elégszenek meg eddig elért eredményeikkel, nap mint nap új, kiemelkedő teljesítmények eléréséért indulnak harcba. Amikor az időjárás engedi, mindig teljesítik, sőt túl is szárnyal-! Cl(1>Ii11111111II111111111111111111111M1111m 1111111111111111 m ■ 1111111111111111111 ■ i ■ 11111111 ii i ják tervelőirányzatukat. így például június 24-én is 105 százalékra teljesítették napi nyersgyártási tervüket. A terv teljesítéséért, illetve túlteljesítéséért folyó küzdelemből a gyár minden dolgozója példamutató munkával, a legjobb tudása szerint veszi ki részét. A legjobban azonban Dezsényi Mária vizező, Mészáros Imre és Sárai József etetők tűntek ki munkájukkal. Dicséretre méltó Lux Mária, Krausz Magda, Jakab József és Imre Lajos teljesítménye is. Hosszan sorolhatnánk így a gyár többi dolgozójának nevét, hisz minden dolgozó szorgalmas munkájával segíti, s napról-nap- ra viszi előre a gyár tervének teljesítését. Sajnos azonban a sok és rendkívüli esős időjárás számtalan esetben akadályozza a gyár dolgozóinak munkáját is és elég gyakran teszi lehetetlenné az üzemeltetést, sőt nem egy alkalommal okoz jelentős károkat a már legyártott téglákban is. A gyár dolgozói mindennek ellenére nem csüggednek el, hanem szívós harcot folytatnak a terv teljesítéséért, mert tudják, ha több és jobbminőségű téglát adnak népgazdaságunknak, a pártkongresszus határozatainak megvalósítását segítik elő és komoly mértékben járulnak hozzá lakásépítkezési terveink megvalósításához. MINDIG BÁTRÁN — TTnnepi díszbe öltözött az andocsi általános iskola. A tantermek ablakain piros, fehér és ki tudja, még hang színű virág árasztja illatát. Az iskola előtt vörös drapériás ünnepi asztal át!, ünnep'ő ruhába öltözött, vörös nyakkendős, vidám, kacagó úttörők csevegésétől hangos az iskola tájéka■ Kezükben virág, szemükből derűs életkedv sugárzik. Nagy ünnep ez az n számukra. Ma kapják meg egy évi munkájuk mérlegét, bizonyítványukat és a jó tanulás' elismerő ajándékokat. Az alsó osztályosok ezen a napon pár hónapra, a nyolcadikosok pedig végleg búcsút vesznek az általános isko'a öreg falaitól, melyben megtették első lépéseiket a tudomány hona felé, melyben magukba szívták az új ember, a szocialista ember nemes erényeit. A vidám lármának végetvet az ünnepély kezdete, amint Vidákovics József, az isko'a igazgatója és még néhány pajtás elfogla’ja a he'yéí a díszasztal mellett. A zászlófelvonás után a kispajtások és szülők kíváncsian várják a következő percek eseményeit. Olasz Éva VIII. osziályos tanuló, érdetnéremmel kitüntetett vajtanácselnök fegyelmezetten, arcán meghatódoitsággal kezdi meg búcsúzó ■ beszédét. „Elérkezett az a nap, amikor mi, Vili. osztályosok utoljára állunk szembe, mint általános iskolai tanulók nevc’öinkkel . . . Köszönjük fáradozásaikat, á'dozatos munkájukat ■ . . megfogadjuk, bárhova hív is bennünket az élet, mindenkor szeretettel gondolunk vissza nevelőinkre, (Mfehérre meszelt iskola falaira, melyek között oy sok boldog napot töltöttünk ei“ — mondja, majd búcsúi vesz az a só osztályosok1 ó1, akiket szép1 emberben visszavárnak az iskola padjai. A meleg, barátságos búcsúszavak után rövid kultúrműsorral búcsúztatják az alsósok a „véndiákokat“. Tóth Lajos pajtás „Fényesen süt le 0 nyári nap“ c. verset szavalja el, majd, a kis első osztályos Fodor Marika jelenik meg az emelvényen, kedvesen meghajtja kócos fejét s némi zavarral mondja el búcsúversét, az „Aratás“-t. Legmeghatóbb pillanat, amikor Kondoray Mária hetedikes pajtás búcsúzik a nyolcadikosoktól. „Ismét eltelt egy év — kezdi. — Ti már indultok • . . lassan bezárul mögöttetek az általános iskola kapuja . ■ CMentek, hív benneteket az élet.., S évig voltatok az iskola növendékei, neve’ői ek gyermekei - . . Ha távol is esztek az öreg falaktól, szeretettel gondolja ok vissza az itt töltött napokra. Ne legyetek hálátlanok, hisz e fehér fa'ak közt kezdett nyiladozni elmétek . . . Mindenütt becsülettel álljatok meg helyeteket, hogy szüléitek, nevelőitek büszkék lehessenek rátok. Mi pedig követünk ti'eket . . ■ Kok szerencsét és sok sikert! Mindig bátran: előre!“ Minden szemben a Ine- .vc'ök iránti hálaérzet és megbecsülés fénye égett. A kispajtások virágcsokrokkal, a szülök egy-egy meleg pillantássá! fejezték ki köszönetüket a nevelőknek. — Pályaválasztás. — Ez a boldogí- Kan hangzó szó jutott eszembe, ami- kor a kedves köszöntőket végighallgattam- — Mennyivel más ma a búcsúzó diákok élete, mint a múltban. Számtalan lehetőség vari bo'dog életük megteremtésére, ki-ki képessége szerint továbbtanulhat, orvos, agronó- mus, kovács, vagy éppen traktoros lehet. Mennyivel szebb jövő vár rájuk, mint szüleikre várt, amikor ők búcsúzlak az iskolától. f^ondo'a’aimat az ünnepéy befe- jezését jc'ző DTVSZ-induló sza- kltotta félbe. „Egy a je'szónk, a béke- harcba boldog jövőért megyünk“ — melynek minden egyes szavát, mon-\ datát lovavitie a nyári szellő, hogy a világ valamennyi úttörőjének tudomására adja az andocsi általános iskola pajtásainak szent akaratát. KOROSA IMRE.- dolgozó számára biztosítja az üdü- léshez való jogot, pártunk és i kormányzatunk ennek alapján 5 egyre fokozottabb gondot fordít : arra, hogy ennek a jognak az ér- ; vényesítése, a dolgozók életszínvo- .. nalának ezáltal is történő emelése- minél szélesebbkörű lehessen. En- t nek eredménye látszik meg, hogy ■ az 1953. évi üdülési idényben a ; szervezett üdültetésben részesült • dolgozók száma több mint ötszörö• se volt az 1948. évinek és 1954-ben ez a szám lényegesen tovább emel■ kedik. ; Szocializmust építő országunk• ban az üdültetés célja az, hogy : az új társadalom felépítésén fáradozó dolgozók a gondtalan pihenésen és szórakozáson keresztül fel' frissüljenek és ezáltal erőt gyűjtsenek a további és még nagyobb ■ feladatok sikeres megoldásához. Ennek a gondtalan pihenésnek, felüdülést hozó szórakozásnak és erőgyűjtésnek azonban szerves részét kell képeznie a dolgozók egészségvédelmének. Az üdülést szervesen be kell kapcsolni a szocialista egészségügyi ellátás egyik legfontosabb tényezőjének, a betegségek megelőzésének a szolgálatába. MAGYAR tengerünk, a Balaton erőtadó hatását eléggé későn ismerték fel. A múlt század végén, sőt az első világháború előtt is a Balaton csak egyes kiváltságosok számára nyújtott pihenést és felüdülést és az uralkodó osztály igyekezett is a Balatont saját magának kisajátítani. Munkásosztályunk és értelmiségünk már ezen idő óta tudta, hogy a balatonparti fokozott napsugárzás, az enyhe, páradús éghajlat, a tiszta levegő, a csaknem állandóan enyhe hullámzásban lévő víz a fáradt szervezetre felélénkítőleg, a leromlott, vitaminhiányban, angolkórban, vérszegénységben szenvedő gyermekekre pedig igen komoly gyógytényezőként hat. Ez látszik meg azon, hogy a dicsőséges 1919- es Tanácsköztársaság idején a munkások és munkásgyermekek tízezrei jutottak életükben talán először a Balaton partjára, hogy a Balaton partjáról megerősödve, felfrissülve, a gyermekek pedig gyógyultan kerültek haza. A munkásosztály tudatából a Tanácsköztársaság dicső tettei közül nem lehetett kitörölni a Ba- ( laton erőtadó, felfrissítő emlékét ( sem. Természetesen sem Horthy- ék, sem az OTI nem akarták a dolgozók jogos igényeit kielégíte- ni. Bár az OTI Balatonkenesén, később pedig Siófokon létesített úgynevezett munkásüdülőket, ezekben a »munkásüdülőkben« fi- zikai munkást szinte ritkaságként lehetett találni. v sugárzás, a levegő páradeltsége nem mindenkire egyformán kedvező hatású. Tüdőbetegek, szívbetegek, a légzőszervek hurutos betegségeiben sáenvedők, vagy a sugárzással szemben különösen érzékenyek a Balaton partján nem pihenést találnak, hanem panaszaik fokozódnak, betegségük rosz- szabbodik. Még az elmúlt évben is igen sok esetben előfordult, hogy a helytelenül kiválasztott üdülőhely ezeknek a betegeknek pár napos kínlódás után alkalmatlanná vált és sokan voltak kénytelenek hazautazni, hogy egészségük további romlását megelőzzék. A Balaton-part egészséget erősítő, erőtadó tényezőit gazdaságosabban kell felhasználnunk. El kell érnünk, hogy fokozatosan figyelembevegyék: más kívánalmak merülnek fel a gyermekek üdültetésénél, más a fiatalok vágya és ismét más igényei vannak a felnőtteknek, vagy idősebbeknek. A gyermekek számára elsősorban olyan területek szükségesek, ahol nem vezet át országút, nincs nagyobb közlekedés, tehát nincs baleseti veszély és ahol a Balaton fövényes partján messze befelé sekély a víz. A gyermekeknek a partokon’ nagy játszóterek kellenek, homokozókkal és hintákkal, félárnyékos pázsitokkal. És olyan települések kellenek, ahol este és éjjel nem zavarja pihenésüket a felnőttek szórakozása. A FELSZABADULÁS adta meg a lehetőséget a munkásosztály szabad és boldog életének megteremtéséhez. A munkásosztály élt is ezzel a jogával, birtokba vette ismét a Balatont, most már nem egy nyárra, hanem visszavonhatatlanul és örökre. Munkásosztályunk pártunk vezetésével vette birtokba a Balatont és pártunk irányítása alatt fejlesztette eddig, de igazán csak most kezdi kifejleszteni. A kapitalista időkből ránkmaradt örökségként maradt a Balaton-part beépítésének jellege, a somogyi part egyes részeinek elpos- ványosodása, a sok partmenti szu- nyogtenyésztő mocsár, a zsúfolt beépítés, a terek, parkok, sportpályák, uszodák, vagy csak akár úszómedencék hiánya és ugyancsak a kapitalista idők maradványa, hogy sok helyen a gyermek- üdülők tőszomszédságában szól nyári éjjeleken a zene és dübörög a dob. A Balaton somogyi partján évente többszázezer dolgozó tölti 2 hetes üdülését, ezenkívül száz- és százezrek keresik fel hétvégi pihenőjükön országunk tömegüdülésre legalkalmasabb területét. A BALATON természetesen mindenkié. Vigyázni kell azonban a Balatonnal, nemcsak vihar, hanem szélcsend idején is. A balatonparti nagyfokú ultraviolett ’ AZ IFJAK számára koruk által is megkövetelt elsőrendű követelmény a sportlehetőségek biztosítása, nemcsak szárazföldön, ha- 1 nem vízben is. Sajnos, a Balaton somogyi partján egyetlen uszoda 1 sincs és a vitorlázáson, vagy hor- 1 gászáson kívül vízisportot egyáltalán nem, szárazföldi sportot pedig alig űzhetnek. Hiányzanak a pályák a labdajátékokhoz, nincsenek megfelelő szertorna berendezések és kevés a kulturális igények kielégítésére alkalmas létesítmény is. A felnőttek számára a fürdés mellett a könnyebb testmozgással járó sportok jöhetnek számításba, az idősebbeknek pedig a séta és szabadban való olvasás, beszélgetés, azonkívül a kultúra. Ezek az igények együtt jóformán sehol sem elégíthetők ki, hiszen a somogyi parton a mólókon kívül jóformán sétány sincs. A parkok kicsik és elhanyagoltak, a szabadtéri színpadok szűkek és korszerűtlenek. Az új létesítményeknél, az újjáépítéseknél, a most folyó és ezután következő rendezéseknél már igyekszünk biztosítani az egyes korosztályok igényeinek kielégítését. A létesülő új üdülők, már nem szállodák, hanem üdülőházak lesznek, ahol a napfény és csend mellett a sok levegő, a fák és kertes részek, a gondosan betervezett parkok és szórakozóhelyek biztosítani tudják, hogy a dolgozók jogos igényei kielégüljenek. ÉPÜLÖ-SZÉPÜLÖ országunkban mindenhol, így nálunk is minden az emberért, a dolgozóért történik. A tudomány és a gyakorlat embereinek összefogásával, új ötletekkel és a dolgozók véleményének figyelembevételével igyekszünk mindent megtenni azért, hogy a Balaton partja országunk dolgozóinak, de a hozzánk látogató vendégeknek is ténylegesen pihenést, felfrissülést és a további, még nagyobb feladatok megoldásához erőgyűjtést adhasson. Dr. Berky Lajos Orvostanhallgatók nyári szakmai gyakorlata Az ország négy orvostudományi egyeteméről június elején indultak el a IV. éves orvostanhallgatók nyári gyakorlati munkára. A kéthónapos nyári gyakorlaton a hallgatók részt vesznek a gyógyító munkában, beteglátogatásokon és kisebb orvosi beavatkozásokat is végeznek. Hatvan vidéki kórházban dolgoznak a nyáron szakorvosok irányításával. Az V. éves orvostanhallgatók augusztusban kezdik meg háromhónapos nyári gyakorlatukat
